Ingatlan Évkönyv

Az Aréna Business Campus exkluzív „A+” kategóriás irodákat kínál 72 000 m²-en a Hungária körúton.

A komplexum négy épületből áll, melyek között hatalmas belső kert kap helyet.

Kiváló elhelyezkedés: csupán 300 méterre az M2-es metrótól és 5 percre az Aréna Mall Bevásárlóközponttól.

Az első, 21 000 m²-es A Épület 2020 Q2-ben került átadásra. A B Épület kivitelezés alatt áll, és 2022-ben kerül átadásra.

A RoseVille egy prémium „A+” kategóriás irodaépület 15 000 m² bérbe adható irodaterülettel Óbudán, a Rózsadomb szomszédságában.

Egy modern ékszerdoboz a Bécsi úton: földszint plusz három emelettel, két mélygarázsszinten, teraszokkal, belső kerttel és számtalan szolgáltatással a környéken.

A BREEAM „Excellent” tanúsítvánnyal rendelkező és az Access4You „Gold” minősítés elnyerését megcélzó épület 2022-ben kerül átadásra.

Kapcsolat: Atenor Hungary Kft. 1138 Budapest, Váci út 121-127.

Borbély Zoltán Country Director +36 1 785 52 08 borbely@atenor.eu

w w w. a r e n a b u s i n e s s c a m p u s . c o m

Kovács Melinda Development & Leasing Manager +36 1 785 52 08 kovacs@atenor.eu

•

w w w. a t e n o r. e u

•

Galambos Máté Leasing Manager +36 1 785 52 08 galambos@atenor.eu

w w w. r o s e v i l l e . h u

parksideoffices.hu

G R E E N E R Y

20,000+ sqm

•

C O M M U N I T Y

5

floors

3×

certified

DEVELOPED BY

•

35%

F L E X I B I L I T Y

greenery

2024 handover

BUSINESS FEST SAVE THE DATE Június 9.

Millenáris

KÖ S ZÖ N TŐ

KEDVES OLVASÓINK! AZ INGATLAN.COM CSOPORT KIADÁSÁBAN MEGJELENŐ INGATLAN ÉVKÖNYVVEL EGY JELES ÉVFORDULÓT ÜNNEPLÜNK, HISZEN IMMÁR 15. ÉVE MUTATJUK BE AZ INGATLANPIAC JELENÉT, ÁLTALÁNOS TENDENCIÁIT ÉS JÖVŐKÉPÉT EBBEN A NAGYSZERŰ KIADVÁNYBAN. AZ ÜNNEPI KIADÁSBAN A FENNTARTHATÓ INGATLANPIACRA KONCENTRÁLUNK, SŐT, NEMCSAK TARTALMÁBAN, HANEM MEGJELENÉSÉBEN IS TUDATOSAN TÖREKEDTÜNK A KÖRNYEZETTUDATOSSÁGRA, ELÉG CSAK MEGÉRINTENÜNK A LAPOKAT.

A világ valamennyi részén a legfontosabb téma a klímavédelem, ennek jegyében a magyar ingatlanszektor is egyre nagyobb energiákat mozgósít, hogy a fenntartható megoldások az építőiparban és az ingatlanpiacon nagyobb teret nyerjenek. A zöld kereskedelmiingatlan-fejlesztések, lakásépítkezések, a zöld vállalati kötvények, vagy éppen az ESG növekvő szerepe a befektetési piacon mind-mind azt a célt szolgálják, hogy otthonunkat, a Földet megőrizzük a következő generációk számára is.

A 2020-as járvány okozta sokkból tavaly már felocsúdott a világ, így valamennyi ingatlanszegmensben fellendülést tapasztalhattunk. Az építőipar egyre jobb számokat produkált, az ingatlanbefektetési piac is növekedést ért el 2021-ben, még ha a korábbi évek számait nem is sikerült egyelőre megközelíteni. Az irodapiaci tranzakciók szintén biztatóan alakulnak, és idén jó eséllyel számos új irodaház megnyitását ünnepelhetjük, ahol új munkakultúrákat, hibrid irodamodelleket láthatunk majd.

A kiskereskedelem szintén javuló statisztikákkal rukkolt elő, sőt, egy új pláza is nyílt Budapesten, emellett a fővárosban és vidéken több felújításnak és átalakulásnak lehettünk tanúi. Az e-kereskedelem is gőzerővel fejlődik, az élményközpontúság kerül előtérbe a bevásárlóközpontokban, miközben a logisztikai parkok hatalmas népszerűségnek örvendenek, és még számos fejlesztés zajlik ezekben az ipari központokban.

2

Természetesen az idei évkönyvben is jelentős terjedelemben bemutatjuk Az Év Irodája és a Real Estate Awards shortlisteseit és díjazottjait, hiszen nem árulunk el titkot, ha azt mondjuk, hogy idén is fantasztikus pályázatokkal, különleges ötletekkel és dizájnmegoldásokkal találkozhattunk.

Első kézből mutatjuk meg Nektek a legújabb irodákat, trendeket, munkakultúrákat, illetve a hazai ingatlanfejlesztési piac kiemelkedő teljesítményeit.

Bár a pandémia még érezteti hatását, tavaly a nagyvilág és a magyar ingatlanpiac is megtanult együtt élni a koronavírussal. A tavalyi év számunkra sem volt könnyű, mégis sikerült új, izgalmas projekteket elindítanunk, így a megszokott rendezvényeink mellett tavaly első alkalommal rendeztük meg a Realista hírportállal együtt a Real Estate Beach Conference-t az Ingatlan Regatta keretein belül. A kötetlen networking és kikapcsolódás, illetve a szakmai programok együttesen olyan nagy sikert arattak, hogy idén is megszervezzük ezt a különleges rendezvényt.

Csatlakozzatok hozzánk, hogy együtt tekintsük át a magyar ingatlanpiac tavalyi eredményeit, és együtt elemezzük a jövő lehetséges útjait és trendjeit!

Jó olvasást kívánok mindannyiunknak!

Fodor Dániel ingatlan.com Az Év Irodája ügyvezető igazgatója

IMPRESSZUM Kiadó: Az Év Irodája Kft. Cím: 1024, Budapest, Fény utca 16.

E-mail: rendezveny@ingatlan.com Az Év Irodája Kft. Ügyvezető igazgató Fodor Dániel +36 70 620 9925 fodor.daniel@ingatlan.com Senior kampány- & sales menedzser Molnár Nilla +36 30 243 5990 molnar.nilla@ingatlan.com Senior kampánymenedzser Tóth Réka +36 30 444 3864 toth.reka@azevirodaja.hu Projektmenedzser Jakabfi Adrienn +36 30 443 7866 jakabfi.adrienn@azevirodaja.hu Digital Marketing Manager Pribelszki-Uzelman Petra +36 30 316 8305 uzelman.petra@azevirodaja.hu

IT Projekt Manager Schimkovits Ádám, +36 20 389 0570, schimkovits.adam@azevirodaja.hu Főszerkesztő Farkas Tibor +36 30 636 1810 farkas.tibor@ingatlan.com Szerkesztő Dobrosi Eszter +36 70 424 4435 dobrosi.eszter@ingatlan.com Újságírók Dobrosi Eszter Gál Laura Ujlaky István Rozsnyai Gábor

Képek forrásai www.azevirodaja.hu, Pixabay A kiadvány bármely részének másolásával és terjesztésével kapcsolatban minden jog fenntartva.

Kiadásért felelős személy Az Év Irodája Kft. ügyvezetője Szerkesztésért felelős személy Az Ingatlan Évkönyv főszerkesztője A kiadvány a tavalyi adatokra alapozva, a 2022. január 15. előtti ingatlanpiaci folyamatokat mutatja be.

Címlaptervezés Dekoratio Branding & Design Studio Illés László Tördelés Gerő Zsolt Szöveggondozás Dékány Zsolt Nyomda Oláh Nyomdaipari Kft. www.olahnyomda.hu

3

TA R ATA LO M

2

Köszöntő

6 Bizonytalanság és újratervezés – ingatlanpiac négy felvonásban 11 Zöld forradalom az ingatlanpiacon – Beszélgetés Stephen Richardsonnal, a World Green Building Council Európai Régiójának igazgatójával 16 Ez történt a magyar ingatlanpiacon 15 év alatt!

22

ZÖLD B OLYG Ó – F E N NTA RT H ATÓ I N GAT L AN P I AC AZ U N OK ÁK N AK I S 23 ESG szerepe az ingatlanfejlesztésben 31

10 pont a WELL minősítésről

34

Mit tudnak az okos és zöld otthonok?

40 Zöld kötvények és zöld hitelek a hazai ingatlanpiacon 44 Körforgásosság és építészet 50 Világhírű épületek, amelyek már környezetbarátok is

56

R EA L E S TAT E AWA RD S 2021

71

GLOBÁ LI S T RE N D E K A Z I RODAP I AC ON 72 Hogyan alakulnak át az irodák? Terek, közösségi helyszínek, szolgáltatások 76 Érintésmentes proptech megoldások 82 Az irodaházak új jolly jokere? Hódítanak a flex irodamegoldások 86

A home office, a hibrid modell és amit akartok

89 Hogyan alakítsuk ki az irodánkat, amely sikerre vezet?

4

TA R ATA LO M

90

Ú J I R Á NYOK A Z I N G AT L A N P I ACON 91 Kihívások az ingatlankezelésben és a létesítménygazdálkodásban 95 Mitől lesz egy iroda zöld? – Környezettudatos, egészséges és hatékony munkahelyek nyomában 101 Életmód- és szórakoztató központok a fogyasztás templomai helyett 109 Építőanyagárak az egekben – A jelenség okai és következményei 112 Ipari csarnokok újragondolva – Dolgozói jóllét és fenntarthatóság a logisztikai parkokban

1 1 6 A Z É V I RODÁ JA V E RS E NY 202 1 S HORT L I S T ES EI 1 2 9 OT THON U N K É S L A KÓKÖRNY E Z E TÜ N K 130 Hullámvasúton a magyar lakáspiac. De most felfelé haladunk!

133 Támogatás nélkül nehezen tud majd lakást venni idén az, aki hitelre szorul. Tavaly csúcs volt? felejtse el!

136

Hová és mennyiért költöztek a magyarok a járvány idején?

138 Így lesz Budapest élhető! Vasúti forradalom a fővárosban és az agglomerációban 143

Albérlet-trendek a pandémia alatt

147 Kilőttek az árak a balatoni borvidékek ingatlanpiacán

5

BIZONYTALANSÁG ÉS ÚJRATERVEZÉS

Ingatlanpiac négy felvonásban A 2020-BAN KIROBBANT KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY OKOZTA SOKKBÓL MAGÁHOZ TÉRT AZ INGATLANPIAC, ÉS TAVALY MÁR MEGTANULTUNK EGYÜTT ÉLNI A PANDÉMIÁVAL. EGYES ÁGAZATOK ÁTALAKULNAK, MÁSOK ALKALMAZKODNAK AZ ÚJ KIHÍVÁSOKHOZ. A LOGISZTIKA MEGERŐSÖDÖTT, A LAKÁSPIAC ÉS AZ ÉPÍTŐIPAR AZ ÁLLAMI ÖSZTÖNZŐKNEK IS KÖSZÖNHETŐEN STABILITÁST MUTAT, AZ IRODAPIAC ÉS A RETAIL SZEKTOR EGYRE JOBBAN ALKALMAZKODIK AZ ÚJ VILÁGHOZ, MÍG A SZÁLLODAIPARNAK IDŐ KELL, HOGY LEDOLGOZZA A VESZTESÉGEKET.

Forrás: CODIC Hungary – Green Court Office

VEZETŐ SZEREPBEN MAGYARORSZÁGON AZ ÉLVONALBAN A RÉGIÓBAN és

leszt Ingatlanfej

tetés

fek Ingatlanbe

ment

nedzs e m ó li ó f t r Po

www.wing.hu

7

eszköztár szélesedik, még nagyobb hangsúlyt kap a közösségi tér és az aktivitás alapú tevékenység.

Tavaly az utolsó negyedévben növekedett a kereslet, az üresedés pedig 10% alatt stagnált, ami mindenképpen jó hír.

Az irodaházak folyamatosan épülnek, egyelőre csupán lassítanak a fejlesztők, ennek is köszönhetően 2021-ben csak 44 ezer m²-nyi új állomány került a piacra, de fundamentumaiban biztos lábakon áll a szektor. Ugyanakkor bizonytalanság uralkodik az irodatrendek jövőjét illetően, még nem jelenthetjük ki teljes biztonsággal, hogy a piac hány százalékában fognak a cégek kisebb irodákat igénybe venni, vagy éppen a dedikált munkaállomások kárára milyen mértékben növelik a bérlők a közösségi tereket, miközben a munkahelyek területe nem változik.

Forrás: Atenor - BakerStreet

2020 tavaszán sokként ért minket a koronavírus megjelenése Magyarországon, amelynek első hulláma jelentősen befolyásolta az ingatlanpiacot is. Többek között a kiskereskedelem és a szállodaipar, turizmus szenvedett el nagyobb veszteségeket, de a rövidtávú lakáskiadás is megdermedt, amely később hatást gyakorolt az általános bérlakáspiacra is. Az irodapiacon visszaesett a tranzakciók száma, míg a logisztika az e-kereskedelem előretörésével együtt felpörgött.

2021-ben a járvány újabb hullámaira az ingatlanpiac már felkészültebben reagált, és többek között az építőipar és az irodapiac is magára talált. A makrogazdasági tényezőket is érdemes megemlíteni, hiszen amíg 2020-ban visszaesett a GDP, addig tavaly jelentős visszapattanásnak lehettünk tanúi, és Európa élvonalába tartozunk az eredményünkkel. Azonban az elszabaduló infláció miatt a jegybank alapkamat-emelési periódusa elkezdődött, amely hatást gyakorol a hitelpiacra, így a lakáshitelekre is. Emellett az anyagárak és a munkaerőpiac hektikussága okoz nehézséget az építőiparban és ezen keresztül az ingatlanszektor minden ágazatában.

Visszatérés az irodákba Az egyes ágazatokat tekintve mindig is kiemelkedő szerepet játszott a kereskedelemiingatlan-piacon az irodaszegmens, különösen Budapesten. Alapvető szlogenként hallhattuk számtalanszor a visszatérés az irodába folyamatát, amelynek érdekében az üzemeltetők sok technológiai és egészségügyi intézkedést hoztak, hogy felkészítsék az irodaházakat a koronavírussal való „együttélésre”. Tavaly számos törekvés indult meg az irodapiacon, azonban ezeket még nem volna célszerű trendeknek nevezni, inkább csak irányokról beszélhetünk.

A home office szinte már rendszerszerűen beépült a vállalati kultúrákba, emellett egyre több szó esik a hibrid modellről, amely az irodai és a távmunkát egyesíti különböző arányokban, miközben a mobilitás erősödik, a technológiai

8

Már mindenki ismeri a logisztikát A logisztika továbbra is prosperál, tavaly már sokszor hallhattuk, hogy az ipariingatlan-piac a járvány „nyertese”, hiszen az online kereskedelem előretörésével egyre nagyobb területeket igényelnek az ebben a szegmensben tevékenykedő vállalatok. A szektor egyik pillanatról a másikra nagyon felkapott lett, az ellátási láncok nagy nyomás alá kerültek a fokozódó kapacitásigények miatt.

Utóbbiak esetében megindult a decentralizáció, azokat a fogyasztókhoz egyre közelebb telepítik, hogy folyamatosan nagy intenzitással tudják kiszolgálni az igényeket. A szektor világszintű előtérbe kerülését jól jelzi, hogy a tavalyi Expo Realon az ipariingatlan-fejlesztők és -befektetők a korábban megszokott kisebb standok helyett hatalmas terekkel jelentek meg.

Számos fejlesztő aktív a magyar piacon, mind a külföldi, mind a hazai tulajdonú szereplők folyamatosan jelentenek be beruházásokat, miközben az üresedési ráta nem emelkedik. A banki finanszírozás is szívesen támogatja a logisztikai fejlesztéseket, hiszen a hazai spekulatív állomány nagyságrendje messze elmarad még például a varsói piactól. Továbbra is az M0 körgyűrű Budapesthez közeli vonzáskörzete a favorit, miközben a nagy termelőegységek mellett is épülnek logisztikai létesítmények, így megemlíthetjük Debrecent, Kecskemétet, Győrt vagy éppen Tatabányát, mint kiemelt lokációkat.

Magához tér a retail A kiskereskedelem is lassan kezd reorganizálódni, így a KSH adatai szerint tavaly egyre több hónapban 5–6%os növekedést mutatott a megelőző év azonos időszakához képest, az ünnepek előtt például soha nem látott sorok álltak az áruházak pénztárainál. A bővülés egyrészt 2021 tavasza óta már trendszerűnek tekinthető, másrészt annak szintje a pandémia előtti volument mutatta. A KSH adatai szerint az elmúlt évben 2020-hoz képest 3,5%kal nőtt a kiskereskedelmi forgalom, ami azt jelenti, hogy

meghaladta a 2019-es, vagyis a járvány előtti szintet is. Az elemzők az idei évben még nagyobb növekedésre számítanak a jövedelmek rendkívüli emelkedése és a tavaly év eleji alacsony bázis miatt is.

A pandémia csak ráerősített a korábbi folyamatokra, amelyek szerint a bevásárlóközpontokban nő az élményközpontúság szerepe, ezzel együtt a szórakoztatófunkció erősödik, az ételudvarok egyre látványosabb megjelenésűek, a családoknak még több szolgáltatást és programot kínálnak. Érdekes momentum, hogy a tavaly padlót fogott „plázai mozizás” is kezdi kiheverni a megrázkódtatásokat, és bár nem a korábbi évek intenzitásával, de ismét felfedezik az emberek ezt a fajta szórakozási lehetőséget.

Ki kell emelnünk, hogy tavaly átadták az 55 ezer m²-es Etele Plazát Kelenföldön, amely Buda legnagyobb alapterületű plázája, és a környéken megújuló városnegyed új központja lehet.

A WING fejlesztésében pedig befejeződtek az óbudai EuroCenter megújítási munkálatai, a tervek szerint a komplexum GOBUDA Mall néven nyit ki ismét 2022-ben. A Campona felújítása is befejeződik tavasszal, hogy sok ezer család számára biztosítson minőségi kikapcsolódást.

Emellett a vidéki felújítások is zajlanak, az Indotek Group jelentős portfólióval rendelkezik, és már évek óta folytatja a modernizációs programját: tavaly korszerűsítette a Szeged Plazát, a Kaposvár Plazát és a Szolnok Plazát.

Még idő kell a szállodaiparnak A szállodaipar jelentős hátrányt szenvedett el a pandémia időszakában, hiszen korábban a fővárosi belvárosban Forrás: Skanska - H2Offices

a plázák helyett a legjelentősebb beruházások lettek. 2021-ben azonban a turizmus ismét magára talált, és a hotelek némileg behozták a lemaradásaikat. A hazai szállodák forgalma a járvány hullámainak enyhülésével javult, de a szektor a 2019-es átlagos havi forgalmat még 2021. júliusban sem érte el. Ellenben a vidéki turizmus tavaly októberben meghaladta a járvány előtti szintet: az év tizedik hónapjában 2,8 millió vendégéjszakát regisztráltak a szálláshelyek Magyarországon.

Az MNB adatai szerint a hitelintézetek moratóriumra jogosult kereskedelmi ingatlannal fedezett projekthitel-állományának 46%-a – ezen belül a szállodát finanszírozó hitelek 80%-a – vett részt a programban tavaly június végén, ami jelzi a szállodaipar helyzetét. Az elmúlt években elindult élénk fejlesztési aktivitás közel 3000 új szobával növeli a kínálatot nagyjából 2022 végéig, de egyes elemzések szerint a pandémia miatt ez a folyamat kitolódik, és a nemzetközi turizmus járvány előtti szintjének elérését 2024-re várják.

Megélénkült a lakáspiac 2020-ban a pandémia első szakaszában kis időre befagyott a lakáspiac, összességében azonban inkább csak megtorpant a már amúgy is lassuló növekedés, hogy aztán tavaly – döntően az állami ösztönzők hatására – a szektor új erőre kapjon. A lakáspiaci tranzakciók száma nagyságrendileg 150 ezer körül alakulhatott tavaly, ami élénkülést jelent 2020-hoz képest. Tovább nőttek az árak, miközben a vidéki városokban az emelkedés jelentősebb volt, mint a fővárosban. Bár az MNB kamatemelései miatt a lakáshitelek kamatai gyorsuló ütemben drágulnak, októberben átlépte az

Forrás: WING - Liberty irodaház

1000 milliárd forintot a folyósított lakáscélú hitelek összege – erre eddig éves összevetésben még sohasem volt példa.

Tavaly 20–25 ezer új lakás átadására számítottak a szakértők, ami elmarad a 2020-as 28 ezres szinttől. Korábban az új építésű lakások piacán kivárás uralkodott a járvány hatásai és az 5%-os áfa körüli bizonytalanság miatt, ezért kevesebb új építésű lakás kivitelezése indult el, mint az azt megelőző években. Az építési engedélyek száma is jelentősen visszaesett 2020-ban, azonban a tavaly ismét 5%-osra mérséklődött áfa fellendítette a piacot.

Erőre kaptak a vidéki családi házas építkezések, míg a fővárosi, nagy lakásszámú projekteknek idő kell, míg a tervek valóra válnak. A lakásépítők és -vásárlók is optimistán tekintenek a jövőbe, ami a folyamatosan növekvő kínálatban, keresletben, valamint az egyre feljebb kúszó árakban is tetten érhető, illetve a tavaly októberben érkezett Zöld Otthon Program tovább élénkítette a szegmenst.

Stabil az építőipar Az építőiparban egyre jobb számok látnak napvilágot, így a szektor továbbra is a magyar gazdaság meghatározó ágazata marad. A KSH adatai szerint 2021 első tizenegy hónapjában az előző év azonos időszakához képest az építőipari termelés 11,2%-kal emelkedett. Idén is meghatározó lehet az alapanyaghiány, az energiahordozók drágulása és a béremelkedés, amely a későbbiekben is

9

ösztönözheti a termelői árak növekedését. Az építőanyagoknál 10–15%-os áremelkedés bontakozhat ki az első negyedév végére 2021 végéhez képest, ez duplája az elmúlt évek elején tapasztalt 5–9% közötti árváltozásnak.

A stabilan magas kereslet mellett – amit az új uniós költségvetési ciklus és a kormányzati beruházássegítő programok is támogatnak – a jövőben is folytatódhat az ágazat termelésének bővülése, amennyiben a szükséges munkaerő és alapanyag rendelkezésre áll. A hárommillió forintos felújítástámogatási program, a visszavezetett 5%-os újlakás-áfa, a CSOK-támogatások, az illetékmentesség és általában széles körű támogatások jelentős lökést adnak a lakásépítési és -felújítási piacnak. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) 2022-ben is az ágazat növekedésére számít, ennek üteme várhatóan 5–6%-os lesz.

A befektetési piac is megindult felfelé A Magyar Nemzeti Bank 2021 első fél évét értékelő jelentése szerint a befektetői érdeklődés stabil, de a bérleti kereslet körüli bizonytalanság, valamint az eladásra kínált befektetési termékek hiánya mérsékelt szinten tartotta a forgalmat a kereskedelmiingatlan-piacon. A jelentős érdeklődés továbbra is az irodapiac dominanciáját mutatja, ugyanakkor a logisztikai ingatlanok nagyobb térnyerésének csak a kínálat szűkössége szab gátat. Emellett idén a vállalkozások még intenzívebben integrálják a fenntarthatóságra is összpontosító ESG-kritériumokat a működésük során, amelyek a befektetési döntéshozatalban fokozottan előtérbe kerülnek.

Forrás: CPI - Balance Hall

A CBRE adatai szerint 2021-ben a magyar befektetési piac erőteljes élénkülést mutatott: a 40 végrehajtott tranzakció volumene elérte az 1,23 milliárd eurót, amely éves összehasonlításban 21%-os növekedést jelentett 2020-hoz képest.

A legkedveltebb eszközosztály továbbra is egyértelműen az iroda – a teljes volumen kb. 80%-át tette ki –, amelyet az ipari ingatlanok követnek. 2022-ben pedig a piac megközelítheti a 2019-es szinteket, vagyis az 1,5–1,7 milliárd eurós volument. A hazai kötődésű befektetők aránya a teljes forgalom 70%-át lefedte, itt megemlíthetjük akár a GTC, akár a WING jelentős tranzakcióit a tavalyi év vonatkozásában.

GEREBEN MÁTYÁS, a CPI Hungary country menedzsere

2022 sok szempontból izgalmas év lesz. A piaci viszonyok láthatóan formálódtak az elmúlt két évben, ezért kulcsfontosságú, hogy ehhez a változáshoz megfelelően tudjunk alkalmazkodni. Az irodai szegmensben a bérbeadás lassul, a hibrid megoldás a hétköznapjaink részévé vált. Ilyen helyzetben bérbeadóként az elsődleges feladatunk a bérlők teljes körű kiszolgálása a megtartás érdekében.

Alapvető céljaink a hatékonyabb FM és PM tevékenység révén egyrészt az üzemeltetés költségeinek optimalizálása, másrészt a kényelmi szolgáltatások kiterjesztése, hogy azokhoz a bérlőink ne csak az irodában, hanem otthon is hozzájussanak, harmadrészt egy olyan közösség építése a bérlőink között, akik hasonló értékrendek mellett (fentarthatóság, innováció, humán fókusz) ki tudják aknázni nemcsak a bérbeadó, de a másik bérlő által nyújtott lehetőségeket is.

Az idei év a megújulásról is szól, hiszen a Campona Bevásárlóközpont teljes belső átalakításon megy keresztül, és tavas�szal – új mágnesbérlőkkel a fedélzeten – már egy modern és otthonos környezetben fogja várni a vásárlóit. De ebben az évben befejezzük az Andrássy Palota és az Aréna Corner irodaházaink közös területeinek teljeskörű felújítását is. Hisszük, hogy 2022-ben Budapest újra a turisták célpontja lesz, ezért újítjuk fel Budapest szívében, a Mérleg utcában található szállodai projektünket, amely jövőre a CPI Hotels által üzemeltetett Mamaison brand alatt várja a szállóvendégeket.

A CPI mindig is elkötelezett volt a zöld megoldások és a fenntarthatóság mellett, ebből a szempontból 2022 szintugrás lesz a cég számára. Két megaberuházás keretein belül napelemparkokat telepítünk a bevásárlóközpontjaink tetejére, melynek összteljesítménye meg fogja haladni az 1,5 MW teljesítményt, és ezt az energiát is a CPI ingatlanportfólió zöldítésére fogjuk fordítani.

10

ZÖLD FORRADALOM AZ INGATLANPIACON Beszélgetés Stephen Richardsonnal, a World Green Building Council Európai Régiójának igazgatójával

A FENNTARTHATÓSÁG KÉRDÉSE ÉVEK ÓTA MEGHATÁROZZA AZ ÉPÍTŐIPAR, AZ INGATLANPIACI SZEREPLŐK ÉS A VÁROSFEJLESZTÉSEK TEVÉKENYSÉGÉT IS. A TRENDEKET AZ AKTUÁLIS IRÁNYELVEK, SZABÁLYOZÁSOK ÉS SZABVÁNYOK FEJLŐDÉSE DIKTÁLJA, A ZÖLD ÉPÜLETEK VILÁGTANÁCSA (WORLD GREEN BUILDING COUNCIL – WORLDGBC) PEDIG ÉLEN JÁR A KÖRNYEZETTUDATOS INGATLANPIAC SZAKMAI HÁTTERÉNEK BIZTOSÍTÁSÁBAN, NÉPSZERŰSÍTÉSÉBEN ÉS EDUKÁLÁSÁBAN. STEPHEN RICHARDSON, A WORLDGBC EURÓPAI RÉGIÓJÁNAK IGAZGATÓJAKÉNT TÖBB MINT 20 NEMZETI ZÖLDÉPÍTÉSI SZERVEZET ÉS NYOLC REGIONÁLIS PARTNER MUNKÁJÁT, EGYÜTTMŰKÖDÉSÉT KOORDINÁLJA. EMELLETT AZ EU FENNTARTHATÓ PÉNZÜGYI PLATFORMJÁBAN A WORLDGBC KÉPVISELŐJEKÉNT SEGÍTI AZ EU TAXONÓMIA FEJLESZTÉSÉT. SZÉLESKÖRŰ RÁLÁTÁSA ÉS SZAKMAI TAPASZTALATA MIATT ŐT KÉRDEZTÜK A JELEN HELYZETRŐL ÉS AZ ELŐKÉSZÍTÉS ALATT ÁLLÓ FEJLESZTÉSEKRŐL.

– A Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC) jól ismert szervezet Magyarországon, és kiemelkedő szerepet játszik a hazai fenntartható ingatlanpiac és építőipar fejlődésében. Tagja az Ön által képviselt világszervezetnek is. Hogyan foglalná össze a WorldGBC céljait, illetve jelenleg a szervezet miként valósítja meg a stratégiáját?

– A WorldGBC egy olyan szakmai közösség, ami több mint 70 nemzeti zöldépítési szervezetet tömörít. Ezek küldetése, hogy mindenki számára fenntartható épületeket biztosítsanak az építőipari szektor három stratégiai területének figyelembevételével: éghajlatváltozás, egészség és jóllét, erőforrások és körforgásosság. A Párizsi Megállapodás és az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célok megvalósítása érdekében kormányokkal és piaci szereplőkkel dolgozunk együtt az ENSZ Global Compact (UNGC) tagjaként.

11

Bár Magyarországon a HuGBC nem foglalkozik zöldépületminősítéssel, számos nemzeti zöldépítési szervezet kínál a tanúsítványok mellett taxonómiai megfelelőségi értékelést is. A WorldGBC a Fenntartható Pénzügyi Platform tagjaként a hálózat szakértelmével segít meghatározni a Taxonómia jövőbeli frissítéseinek kritériumait.

– A BREEAM és a LEED mellett ma már a WELL is hódít.

Hogyan kapcsolódik ez a másik két zöld minősítési rendszerhez, és milyen pluszt kínál?

Forrás: Futureal-csoport - Budapest ONE

Azok a problémák, amelyekre a nemzeti zöldépítési szervezetek megoldásokat keresnek, rendkívül összetettek, ezért az együttműködés, az érdekképviselet, a kommunikáció, az innováció, a tanúsítás, az oktatás és a pénzügy oldaláról közelítve alkalmazunk változtatási rendszereket. Kormányok, piaci szereplők és civil szervezetek bevonásával ösztönözzük az épített környezet változását nemzeti, regionális és globális szinten is.

– Az új ingatlanfejlesztések Magyarországon is zöld minősítést kapnak, különösen kereskedelmi fronton. Mi történik nemzetközi szinten, és hogyan fejlődik a minősítési rendszer?

– Az elmúlt évtizedben a nemzeti zöldépítési szervezetek által fenntarthatónak minősített ingatlanok mennyisége több mint 1000%-kal nőtt. A teljes szám 3,5 milliárdról 4,2 milliárd m²-re ugrott 2021-ben, a világjárvány ellenére.

A zöld épületek minősítési rendszereit folyamatosan finomítják és frissítik, illetve az elmúlt években egyre nagyobb figyelem övezi a WorldGBC három stratégiai területét is.

A minősítési rendszereket az egészségügyi és a jólléti eredmények hatékonyabb felmérése érdekében dolgozták ki, a nemzeti zöldépítési szervezetek pedig új módszereket vezettek be az építőipar körforgásosságának értékelésére.

Az Advancing Net Zero projektünk révén abban támogattuk őket, hogy új, nettó nulla kibocsátású szabványokat alkalmazzanak a meglévő rendszereikben, amelyek összhangban vannak a 2030-ra és 2050-re kitűzött célokkal az épített környezet teljes szén-dioxid-mentesítésére.

Európában nagy figyelem övezi az EU Taxonómiát, a DGNB (Német Fenntartható Építésügyi Tanács) által vezetett tanulmány pedig kimutatta, hogy a tanúsított épületeknél gyakran sokkal könnyebben hozzáférhető adatok állnak rendelkezésre a taxonómiai megfelelőség bizonyítására.

12

– Az épített környezet egészségre és jóllétre gyakorolt hatásának megértése és tudatos alkalmazása sokat fejlődött az utóbbi években. Az erre fókuszáló minősítési rendszerek tükrözik és katalizálják ezt a tendenciát, ugyanakkor fontos szerepet játszanak a fenntartható épületek jobb megértésének és a piaci kereslet megteremtésében is.

Ez jól mutatja, hogy miért érdemes prioritásként kezelni az egészséget. A járvány hatására ráadásul még inkább reflektorfénybe került a téma, mivel legtöbben az életünk 90%-át zárt térben töltjük. A Health and Wellbeing Framework révén a WorldGBC az ipar és az egészséges épített környezet összehangolását támogatja. Ennek keretében például felhívja a figyelmet az épületek használói mellett az építés és üzemeltetés során keletkező ökológiai lábnyomra vagy az építőiparban dolgozók egészségére is.

– A körforgásos gazdaság ma egyre divatosabb szó, még ha a többség nem is ismeri a jelentését. Milyen hozadéka lehet ennek az ingatlanpiacon, melyek ma a legfőbb törekvések?

– Az építőipar az EU összes nyersanyagkészletének körülbelül felét dolgozza fel, az összes hulladéknak pedig az egyharmadát állítja elő, ezért környezetvédelmi szempontból kritikus fontosságú az ágazat erőforrásainak és

Forrás: Skanska - Nordic Light Trio

SAVE THE DATE

SZEPTEMBER 8-9.

Balatonkenese

SAVE THE DATE

Forrás: Skanska - H2Offices

körforgásának optimalizálása. A WorldGBC az épületek teljes életciklusára vetítve támogatja a karbonmentesítést, ami gazdasági és társadalmi előnyökkel is jár. Az Európai Bizottság becslése szerint a körforgás fokozása mintegy 600 milliárd eurót takaríthat meg a vállalkozásoknak, ami az éves forgalmuk 8%-át teszi ki, és több százezer új munkahelyet teremthet. A körforgásos szemlélet a befektetők és ingatlanfejlesztők számára is az előnyök széles skáláját jelenti. Az újrahasznosított anyagok felhasználásával csökkenthetők a költségek, a termékek szolgáltatásként történő értékesítésével pedig új üzleti modellek jelenhetnek meg (pl. liftbérlés vagy a HVAC-rendszerekre vonatkozó teljesítményszerződések), melyekkel a tőkeköltségek átcsoportosíthatók az üzemeltetési költségek körébe. Az EU Taxonómia a körforgásos gazdaság kritériumaival párhuzamosan frissül, további befektetői ösztönzést jelent a körforgásos, erőforrás-hatékony épületek létrehozására.

– Az épületek ma már nem csupán önálló entitások, hanem a digitalizáció és a technológia fejlődése miatt egyre nagyobb hálózatokba csatlakoznak. Hívhatjuk ezt az okos városok irányába történő elmozdulásnak is. Mit jelent valójában az okos város, hogyan katalizálhatja az ingatlanfejlesztéseket, épületeket általában, illetve eddig milyen eredményeket értünk el a smart city-k megteremtésében?

– Nagyon megtisztelő, hogy 2021 decemberében a Planet Budapest nagyszabású rendezvény egyik szekcióülésének vitaindító előadását az okos városokról én tarthattam.

Kifejtettem, miért gondolom, hogy az okos nem mindig digitális, és a digitális nem mindig okos. Intelligens stratégiákat valósítunk meg, mert eredményeket szeretnénk elérni, nagyobb energia- és erőforrás-hatékonyságot, nagyobb termelékenységet, alacsonyabb költségeket stb. Mindig ezekre az eredményekre kell koncentrálnunk, és a legjobb módszereket kell alkalmaznunk az elérésük érdekében, ami történhet digitális módon, de ez nem feltétel. Az intelligens tervezésnek holisztikus filozófiának kell lennie, amely rendszerszintű megoldásokat keres, nem pedig a technológia leegyszerűsítését.

Természetesen a technológia és az adatok gyakran megfelelő eszközök a nagyobb hatékonyság elérésében, mert felfedhetnek olyan mintákat, trendeket és szinergiákat, amelyeket egyébként hiányolunk. A szekció többi előadója inspiráló példákat osztott meg a közlekedésből, a várostervezésből és a telekommunikációból, például olyan eszközöket, amelyek csökkentik az utazási időt, vagy minimalizálják a szállítási távolságokat a logisztika terén. Az ilyen intelligens város megoldások jelentős kényelmi előnyökkel járhatnak, vonzóbbá téve a fejlesztéseket a lakosok, a vállalkozások és a munkavállalók számára, emellett pedig hozzájárulnak a környezeti hatások csökkentéséhez is, ami természetesen az ingatlanok értékét is növeli. A WorldGBC régóta érvel a zöld építkezés üzleti hasznossága mellett, ehhez kapcsolódva tavaly egy új jelentést közölt Beyond the Business címmel, ami bemutatja: miért nem engedhetik meg a vállalkozások, hogy ne fektessenek a fenntartható épített környezetbe.

15

EZ TÖRTÉNT A MAGYAR INGATLANPIACON 15 ÉV ALATT

Hullámhegyek és hullámvölgyek szorításában AZ INGATLAN ÉVKÖNYV 15 ÉVES MÚLTRA TEKINT VISSZA, ÉS EZ ADTA AZ APROPÓJÁT, HOGY AZ ELMÚLT MÁSFÉL ÉVTIZED MAGYAR INGATLANPIACÁRÓL IS MEGEMLÉKEZZÜNK. MINDENESETRE FORDULATOKBAN NEM VOLT HIÁNY, HISZEN A HAZAI SZEKTOR KÉT VIRÁGZÓ PERIÓDUSA KÖZBEN EGY VILÁGVÁLSÁG IS BETOPPANT AZ ÉLETÜNKBE, MIKÖZBEN MOST A PANDÉMIA ALAKÍTJA A MINDENNAPOKAT.

Minden szép és jó!

2007-ben még az ezredforduló idején elindult ingatlanpiaci bumm zajlott: bár az állami támogatásoknak köszönhetően a 2000–2004 között zajló lakásépítési konjunktúra volumene némileg visszaesett, és az építőipari termelés is csökkent, a lakásépítések száma mai szemmel nézve kiemelkedőnek számított. Sorban épültek az irodaházak is Budapesten, abban az évben rekordszintű, több mint 300 ezer m²-nyi irodabérleti tranzakcióra került sor a fővárosban, ami az egy évvel korábbihoz képest 20%-os növekedést jelentett.

Szignifikánsan 2006-ban kezdődött az igazi nagy ugrás az irodapiacon, ami aztán 2009-ben csúcsosodott ki a közel 300 ezer m²-nyi új, bérbe adható terület átadásával. A retail szektorban sem a mostani állapotok uralkodtak, hiszen a plázaépítési láz mind a fővárosban, mind vidéken erőteljesen meghatározta az ágazatot. Elég megemlíteni, hogy 2007-ben adták át a 66 ezer m² összterületű Arena Plazát, amely akkoriban az ország legnagyobb alapterületű bevásárlóközpontja lett. 2007 végén már 81 üzletközpont működött szerte az országban.

Berúgta az ajtót a világválság 2008-ban még jól kezdődött az év, majd ősszel hirtelen megérkezett a világválság Amerikából, amely rossz

16

Forrás: GTC - Duna Tower

állapotban találta a magyar gazdaságot, így az ingatlanpiac is kedvezőtlen helyzetbe került. Pedig nem nézett volna ki rosszul az az esztendő, hiszen 2008 harmadik negyedévének végére az összes budapesti irodaterület elérte a kétmillió m²-t. Ráadásul plázaépítési bumm bontakozott ki,

beruházások elindításához, ennek is köszönhetően 2012ben volt a mélypont az irodafejlesztések volumene tekintetében, majd megkezdődött a lassú kilábalás a válságból.

A lakóingatlanok esetében a banki finanszírozás ellentmondásai, valamint az elégtelen szabályozási környezet miatt a hitelpiac visszaesett. A raktárpiacon szintén kismértékű aktivitást tapasztaltak 2011-ben, bár a bérleti díjak tekintetében a 2009–2010-es időszak erős zuhanását követően némi stagnálást láthattunk. A logisztikai ingatlanokban és az irodaházakban magas szinten stabilizálódott az üresedési ráta. A plázastop miatt a kiskereskedelmi fejlesztések is erős megkötéseket kaptak, pedig korábban úgy kalkuláltak, hogy 2012–2015 között optimális esetben nagyjából 10 bevásárlóközpont léphetett volna piacra országosan, mintegy 300 ezer m²-en.

Forrás: Atenor - Váci Greens

csak 2009–2011 között nagy mennyiségben kerültek volna átadásra bevásárlóközpontok, azonban a krízis közbeszólt: hol van már például a Neo Center vagy az Origo City terve.

A kirobbanó válságban a nagy árfolyam-ingadozások miatt a bankok felfüggesztették vagy jelentősen visszafogták a devizahitelek befogadását, emellett egyes bankok az utolsó pillanatban is visszaléptek nagyobb kereskedelmi projektek finanszírozásától. Megemelték a jegybanki alapkamatot, majd megszületett az IMF, az EU és a Világbank közös, 25,1 milliárd eurónyi mentőcsomagja Magyarország számára. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete novemberben 10 napra felfüggesztette a nyílt végű ingatlanalapok jegyeinek forgalmazását.

A hazai irodapiac 2013-ban sem váltotta meg a világot, a stagnálás folytatódott. Miközben 2006 és 2010 között csaknem egymillió m²-rel nőtt az új spekulatív irodaterületek nagysága, 2010 és 2014 között mindössze 150 ezer m²-nyi növekménnyel számolhattunk. A raktárpiacon szintén maradt a stagnálás, a fejlesztések tekintetében nem volt áttörés, számos projekt ugyan startra készen állt, azonban nagyobb előbérleti szerződés nélkül spekulatív alapon nem vágtak bele.

A retail szektorban némi fellendülésre volt kilátás, ami annak fényében volt pozitív, hogy 2007–2008 óta egészen 2013-ig csökkent a fogyasztói piac. Nem véletlen, hogy bár a KöKi Terminált 2011-ben nyitották meg, sok idő eltelt, amíg pozicionálta magát a piacon, hiszen a válság idején építették. 2013-ban az Árkád Budapest az Árkád 2. átadásával együtt Magyarország legnagyobb modern bevásárlóközpontjává vált, és már jelezte némileg, hogy lassan kikeveredhetünk a válság okozta stagnálás időszakából.

A pangás időszaka A következő néhány évet stagnálás jellemezte, az eurózóna elhúzódó válsága, a finanszírozási nehézségek, a csökkenő kereslet, a stagnáló bérleti díjak Magyarországon is visszavetették a kereskedelmiingatlan-fejlesztések volumenét. Ennek ellenére 2009-ben még hatalmas irodaállomány érkezett a piacra, ahogy már említettük, ez alapvetően annak köszönhető, hogy az elkezdett projekteket be kellett fejezni.

2011-ben hazánk megítélése romlott, olyan állami beavatkozások történtek, amelyek egyes szegmensekben némileg csökkentették a krízis tüneteit, ugyanakkor a világgazdaság szereplői között és a befektetői piacon jelentős bizonytalanságot okozott. Az ország befektetési leminősítése és a forintgyengülés miatt stagnált a fagyott ingatlanpiac. Akkoriban jelentős előbérlet és önerő kellett az új

Forrás: Atenor - Váci Greens

17

Újabb fellendülés Majd 2014-ben egyre pozitívabb gazdasági mutatók láttak napvilágot, és az építőipar is lendületbe jött, óvatosan fogalmazva talán eljött a trendforduló az ingatlanpiacon is. A lakáspiacon reményt keltő számok láttak napvilágot, hiszen az első fél évben 18%-kal több építési engedélyt és 22%-kal több használatbavételi engedélyt adtak ki országosan. Az irodapiacon is egyre nagyobb számban épültek ingatlanok, legalábbis a mélyponthoz képest. Persze hol voltak még a 2006–2009-es volumenek?

A lassú reorganizáció évei után 2016 már biztosan a fellendülés ideje volt. Az irodapiac megélénkült, a lakáspiacon is jelentősen nőttek az árak és a kereslet, épültek az új lakások. A kiskereskedelem is jól teljesített, a forgalom évek óta növekedett, újabb szakáruházak nyíltak. Az ipariingatlan-piacon szintén egyre több logisztikai beruházást jelentettek be. Az ingatlanbefektetési piac is beindult, hiszen 2016 első felében a volumen már meghaladta a teljes 2015ös évben befektetett összeget.

2017-ben folytatódott a fellendülés, már nemcsak az infrastrukturális beruházások domináltak, hanem a magasépítők is egyre nagyobb szeletet hasítottak ki maguknak a tortából, vagyis összességében az építőipar is pozitív évet zárt. A befektetési szektor 2017-ben is kiemelkedő évet abszolvált, az irodaházak mellett az ipari ingatlanok

Forrás: CPI - Andrássy Palota

iránt szintén növekedett a kereslet: az 1,8 milliárd eurós összvolumenre emberemlékezet óta nem volt példa, csupán 2007-ben összesítettek nagyobb nagyságrendet. Bár 2017-ben viszonylag kisebb mennyiségű új irodaterület került a piacra, 2018–2020 között több 100 ezer m²-nyi irodateret kínáló épületeket terveztek, miközben az üresedési ráta 2017 harmadik negyedévében 7,6%-ra csökkent.

2018-ban folytatódott az ingatlanpiaci bumm, a gazdasági fundamentumok alapvetően kedvezőek voltak, hiszen a GDP 4–5% körüli éves növekedéssel dicsekedhetett, az államadósság továbbra is csökkenő pályán mozgott, az infláció is alacsony szinten maradt, a finanszírozás szintén biztosított volt. Jelentős nagyságrendben került új irodaállomány a piacra, amely folyamatosan felszívta az új területeket, az üresedési ráta mérsékelt szinten stabilizálódott.

Az ipari-logisztikai ingatlanoknál is érezhetően nőtt a kereslet, a fejlesztők markánsan továbbra is az M0 körgyűrű vonzáskörzetében láttak fantáziát, miközben az intermodális csomópontok is erősödtek. A kiskereskedelemben tovább tartott a pezsgés, a retail forgalom bővülése jó néhány éve stabilitást mutatott. Egy beszédes adat: a kiskereskedelem teljesítménye 2013 nyarától a világjárvány hazai megjelenéséig több mint 80 hónapon át folyamatosan javult.

A plázák esetében a konvencionális bevásárlási módok átalakultak, az élményközpontúság előtérbe került, folyamatosan bővültek a szórakoztatófunkciók, egyre igényesebbek lettek az ételudvarok. A lakások tovább drágultak, 2015–2018 között megduplázódott a lakásépítések száma Magyarországon, ismét bevezették az 5%-os áfát, miközben számos állami támogatás pezsdítette a szegmenst.

2019-ben a hazai ingatlanpiac továbbra is prosperált, az irodaházak és a logisztikai ingatlanok piacán jelentős boom készülődött. A kiskereskedelem, mint a GDP-növekedés fontos tényezője, a plázák megújítását generálta vidéken és a fővárosban egyaránt. A szállodaipar is egyre markánsabb

Forrás: CPI - Arena Corner

18 18

Forrás: CPI - Arena Corner Bódis Krisztián

tisztán lássuk a folyamatokat. A logisztika világában az e-kereskedelem szerepe megerősödött, a szektor egyre fontosabb megrendelője lett.

Az építőiparban a teljesítési határidők elhúzódását növelte a járvány terjedése, azonban néhány csúszástól eltekintve haladtak a fejlesztések. A lakáspiacon a 2019 végi forgalomlassulás után tavaly egyre biztatóbb statisztikák láttak napvilágot, vagyis ismét kezdett növekedni az adásvételek száma. A rövidtávú szálláskiadók piaca nagyot bukott, sokan hosszabb távra adták ki a lakásaikat, ami az árak csökkenését is maga után vonta.

szereplője lett a magyar ingatlanpiacnak, hiszen a turizmus folyamatosan csúcsokat döntött, Budapest számos népszerűségi listán az elsők között szerepelt, így a hotelberuházások is egyre több helyszínen realizálódtak.

A visszaesés csak átmeneti jellegű volt, és a járvány lecsengése után a piac gyorsan regenerálódott, általánosságban az áremelkedés intenzitása mérséklődött, de nem állt meg. Az ingatlanbefektetési piac is lejtmenetbe került, pedig 2016 óta kiegyensúlyozott számokkal találkozhattunk, vagyis négy éven át az aktivitás és a tranzakciók volumene magas szinten realizálódott, amit a gazdasági növekedés és a kedvező fundamentumok is támogattak.

A lakáspiacon némileg csökkent a tranzakciók száma, miközben az árak még mindig felfelé mentek. Sokan már visszaesést emlegettek, de inkább csak megtorpanásról beszélhettünk, amely a válság óta eltelt néhány év intenzitásának csökkenését jelentette. Nagyságrendileg 20 ezer új lakás épült, míg az újabb csúcsokat megdöntő építőipar továbbra is munkaerő- és kapacitáshiánnyal küzdött.

Majd ismét válság Majd elérkeztünk 2020 tavaszához, ahol a kibontakozó koronavírus-járvány felülírta az évek óta kirajzolódó tendenciákat. Az első negyedév nagyjából a várakozásoknak megfelelően alakult, a második negyedév egy dermedt állapotot tükrözött, majd a harmadik negyedév már a stabilizáció és a reagálás jeleit mutatta.

Alapvetően az első hullám hatott jelentősebb mértékben a gazdaságra és így az ingatlanszektorra is, hiszen tízezrek vesztették el munkájukat, utazási korlátozásokat vezettek be, a nagyobb rendezvények zárt térben megszűntek, a vendéglátóhelyek és a szállodák bezártak. Majd májustól megkezdődött az enyhülés, de nyár végén megérkezett a pandémia második hulláma, így ismét korlátozásokra került sor, ekkor már azonban a gazdaság több szektorát is sikerült működőképes állapotban tartani.

Az egyes ingatlanpiaci ágazatokat eltérő mértékben érintette a pandémia, így a szállodaipart és a bevásárlóközpontok piacát rövid távon padlóra küldte. Az irodapiacon előtérbe került a távmunka, erősen csökkent a tranzakciók volumene, a vállalatok kivártak, az üresedési ráta nőtt. Azonban a jövő irodatrendjei még váratnak magukra, elindult a hibrid modell térhódítása, de még idő kell, hogy

20

Forrás: WING - Gizella LOFT

Együttélünk a járvánnyal 2021-ben már egyre jobban megtanultunk együttélni a pandémiával, így az egyes ingatlanpiaci ágazatok több-kevesebb sikerrel ismét a fellendülés jeleit mutatták. Az állami ösztönzőknek köszönhetően a lakáspiac újra növekvő pályára állt, az építőipar az anyagdrágulás mellett is egyre jobb formát mutatott, a turizmus egyre több helyen szintén visszaerősödött, az irodapiac és a retail szektor is biztatóbb statisztikákat produkált, a logisztika pedig tartotta a jó formáját. Tizenöt év múlva ismét visszatekintünk, és akkor eláruljuk, hogy 2021 után mi történt a magyar ingatlanpiacon.

ZÖLD BOLYGÓ – FENNTARTHATÓ INGATLANPIAC AZ UNOKÁKNAK IS

ZÖ L D B O LYGÓ

ESG

AZ SZEREPE AZ INGATLANFEJLESZTÉSBEN AZ ESG EGYELŐRE MEGLEHETŐSEN ISMERETLEN FOGALOM HAZÁNKBAN, DE EGYRE NAGYOBB SZEREPHEZ JUT A JÖVŐBEN A VÁLLALATI SZFÉRÁBAN, EZEN KERESZTÜL A BEFEKTETÉSI PIACON, VALAMINT TERMÉSZETESEN AZ INGATLANSZEKTORBAN IS, KÖSZÖNHETŐEN A FENNTARTHATÓSÁG ÉS A KLÍMAVÉDELEM IRÁNTI GLOBÁLIS ELKÖTELEZETTSÉG NÖVEKEDÉSÉNEK.

Forrás: ConvergenCE - Academia

Mi az az ESG? Az ESG mozaikszó az angol Environment (környezet), Social (társadalom), Governance (vállalatvezetés/irányítás) szavakból ered, és valójában egy olyan keretrendszert jelöl, amelynek célja, hogy a pénz- és tőkepiaci szereplők a fenntarthatóság szempontjából objektíven ítélhessék meg a gazdálkodó szervezetek tevékenységét.

A nevéből is következik, hogy három fő területre összpontosít: a környezeti hatások vizsgálatára, a társadalmi kérdések kezelésére és a vezetői döntéshozatal folyamatára. A klímaváltozás miatt egyre nagyobb felelősség hárul

a vállalatokra, hogy ne csak pénzügyi szempontból vizsgálják a piacukat és a tevékenységüket, hanem a körülöttük lévő társadalmi közeg számára is hasznos tevékenységet végezzenek fenntartható módon.

Nem pusztán egy felkapott trendről van tehát szó, hanem a finanszírozók és a szabályozók által egyre inkább megkövetelt hozzáállásról. Emiatt egyre több tőke áramlik olyan vállalatokba, amelyek a fenntarthatósági szempontok és a hármas ESG-megközelítés alapján jól teljesítenek. Sőt, a pénzügyi szakemberek már a fenntarthatósági szempontok szerint rangsorolják a cégeket, hogy ezután meghozhassák befektetési döntéseiket. Az egyes minősítések

23

ZÖ L D B O LYGÓ

a vállalati működések kvázi átvilágítását jelentik, így a kapott számok segítik a befektetőket, hogy tiszta képet kapjanak az adott cégről ESG-szempontok szerint.

Tavaly áprilisban az Európai Bizottság elfogadta a fenntartható finanszírozás csomagot, amely kibővíti a vállalatok közzétételi kötelezettségeinek körét a korábbi szabályozáshoz képest. A szabályozási szigorítások, illetve a befektetők és a társadalom növekvő igénye a környezettudatos és felelős vállalati működés iránt új kihívások elé állítják a cégeket.

Az ingatlanpiacon sem lesz másként Az ESG az ingatlanpiaci vállalkozásokat is jelentős mértékben érinti, hiszen az épületek az emberi civilizáció meghatározó objektumai, a jelentős energiafogyasztásról nem is beszélve, nem véletlenül az energiahatékonyság kiemelt célpontjai az ingatlanok. Vagyis néhány éven belül szinte minden ingatlanpiaci vállalkozásnak meg kell majd felelnie az új közzétételi kötelezettségeknek, ezért érdemes minél hamarabb a fenntarthatósági és zöld célkitűzéseket a vállalati stratégiába szervesen beilleszteni.

A tavalyi glasgow-i klímacsúcson is az épületek fenntarthatósági teljesítménye volt az egyik fő téma a nemzetek kormányai számára: hogyan reagálnak, hogyan dolgoznak ki adekvát, hatékony és átfogó válaszokat a környezetvédelmi célok elérésére, a társadalom általános egészségének és jólétének biztosítására.

Forrás: CPI - Balance Loft

24

Arteon Shooting Brake már plug-in hibrid verzióban is Az új Arteon Shooting Brake elegáns, mégis sportos megjelenése már akkor izgalommal tölti el, mielőtt beszállna. Az utazás élményét, illetve kényelmét olyan lenyűgöző megoldások fokozzák, mint az utastér hangulatvilágítás vagy a We Connect online mobilszolgáltatás. A biztonságos megérkezésről pedig az innovatív segédrendszerek gondoskodnak. A modell már plug-in hibrid hajtással is elérhető!

Az új Arteon Shooting Brake modellek motorizáltságtól függő, kombinált átlagfogyasztása: 1,1-8,4 l/100 km, CO2-kibocsátása: 26-191 g/km. A megadott értékek a típusjóváhagyás során rögzített, gyári felszereltséggel kerültek megállapításra, és a hirdetés feladásának időpontjában érvényesek. A nevezett értékek nem egyes járművekre vonatkoznak, nem részei a tájékoztatónak, hanem a különböző járműtípusok összehasonlítására szolgálnak, a 715/2007/EK rendelet jelenleg érvényes előírásainak megfelelően. Ezen értékeket egyes többletfelszereltségek, tartozékok, valamint a vezetői szokások és egyéb, nem technikai jellegű tényezők (pl. környezeti feltételek) is befolyásoljak. A képen látható gépkocsi illusztráció.

Az Ön Volkswagen márkakereskedője:

Porsche M5 1238 Budapest, Szentlőrinci út, +36 1 421 8100 info@porschem5.hu, www.porschem5.hu

ZÖ L D B O LYGÓ

A városi lakosság növekvő száma meghatározó ebből a szempontból, az okos városok koncepciója töretlenül fejlődik, egyre több technológiai megoldást alkalmaznak már a mindennapokban, de még hatalmas út előtt állunk. A szegénység és a népességrobbanás egyes régiókban még nagyobb kihívások elé állítják a világot, úgy kell modernizálni és életminőséget növelni, hogy eközben a fenntarthatóságot is támogassuk teljes mellszélességgel.

Forrás: GTC - Ericsson

A kereskedelmiingatlan-piacon a nettó nulla kibocsátási vállalások kerülnek fókuszba, hiszen az intelligens, önellátó épületek az emberiség jövőjét is jelentik, emellett az új, innovatív megoldások támogathatják a meglévő épületállomány fenntarthatósági teljesítményének növelését.

De mi is ez konkrétan?

Bár egyelőre nehéz konkrétan meghatározni az ESG szerepét, hiszen meglehetősen sokrétű és komplex kérdéskörről beszélünk, azonban az ingatlanfejlesztések szinte minden aspektusát és fázisát érintik. Magyarországon még nagyon kevés cégnek van ESG-stratégiája és ehhez kapcsolódó tényleges tevékenysége, de nemsokára ez egyre fontosabb tényező lesz.

A fejlesztések e szerint a jövőben nem csupán szimpla beruházások, a kerítés mögött felhúzott épületek lesznek, hanem még inkább előtérbe kerülnek a tágabb városfejlesztési-társadalmi keretek. Vagyis a fejlesztő és üzemeltető, valamint a környező városszövet, városrész, település

és lakóik közötti interakció is megerősödik, az öncélúság helyett az együttműködésre és a társadalmi felelősségvállalásra kerül a hangsúly.

Többek között a fenntarthatóság eddig számos esetben csupán szlogenszinten létezett, azonban a közzétételi kötelezettségek szofisztikációjával már konkrét számadatok is

BARTA ZSOMBOR MRICS, a HuGBC (Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete) elnöke

Klímatörvény, nettó nulla szén-dioxid-kibocsátás és taxonómia Ha átfogóan nézzük az ágazatot, akkor azt láthatjuk, hogy a környezettudatosság és a fenntarthatóság az ingatlanpiaci szektorban nemcsak a bérlői, befektetői vagy tulajdonosi követelményeken érhető tetten, de egy sor új fenntarthatósági keretrendszer került 2021-ben bevezetésre, ami többek között a finanszírozói oldalra is nagy kihatással van.

Fontos mérföldkő a 2021 nyarán elfogadott EU Klímatörvény, mely a 2050-es nettó nulla szén-dioxid-kibocsátás vállalást foglalja magába, és egy fenntarthatóbb, alacsony emissziójú jövőképre való átállást szorgalmaz az EU tagállamaiban.

Ezt az ambiciózus célt szolgálja az EU Taxonómia rendelete is, mely szektorspecifikusan meghatározza a fenntartható üzleti tevékenységeket, projekteket. Az EU Taxonómiának való megfelelés adott esetben kedvezőbb finanszírozási feltételekkel járhat, illetve a nettó nulla kibocsátásra való átállást hivatott hatékonyan előrelendíteni.

Bár az ESG alapú felmérések és értékelések már több éve ismertek a szakmai körökben, mégis, az előbb említett ambiciózus célok és vállalások is kellettek ahhoz, hogy 2021-ben az ingatlanszektorban is egyre fajsúlyosabban megjelenjen ez az értékelőrendszer. Az említett tavalyi trendek mind szorosan összefüggésben vannak a fenntarthatóbb jövőképpel és az ahhoz vezető úttal, ezért idén is várható, hogy az ingatlanpiacon még sokat és sokszor fogunk az új fogalmakkal, értékelésekkel találkozni.

26

ZÖ L D B O LYGÓ

lesznek, amelyek mérhetővé teszik a cégek ESG-tevékenységét. Leegyszerűsítve: a beruházók nem „csak” bevételt, hanem értéket is akarnak majd teremteni.

Egyre több pénz áramlik olyan befektetési alapokba, ahol figyelnek arra, hogy az invesztíciók ESG-stratégiával rendelkező vállalatok felé irányuljanak. Mindenesetre az ESG egy roppant átfogó szempontrendszer, amelynek egyik eleme a fenntarthatóság, ez pedig a kereskedelmiingatlan-piacon, irodaházakban, logisztikai központokban vagy éppen bevásárlóközpontokban jut egyre nagyobb szerephez.

A zöldkötvény-kibocsátások szintén az új kritériumoknak megfelelően jelentek meg a piacon, Magyarországon is már több ingatlanpiaci vállalat élt a lehetőséggel. Hazánkban az első vállalati zöld kötvényt 2020 nyarán, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Növekedési Kötvényprogramja (NKP) keretében bocsátották ki.

Zöld minősítések, közösségi funkciók Magyarországon az elmúlt években épült irodaházak mindegyike rendelkezik zöld minősítéssel, sőt, a WELL szempontrendszer is egyre fontosabbá válik. Számos fejlesztés egyre jobban hangsúlyozza urbanisztikai jelentőségét, vagyis az adott városszövetbe kíván integrálódni közösségi funkciókkal. Legyen az egy közpark, futópálya, fitneszközpont vagy egy olyan szolgáltatás, amely túlmutat az irodisták igényein, és akkor még nem beszéltünk a közösségi közlekedéshez való kapcsolódásról.

„Az ESG ma már befektetői elvárás”

Itt említhetjük meg a multifunkcionális projektek térhódítását, így a bevásárlóközpontok nem véletlenül válnak élményközpontokká, ahol a vásárláson túl a vendéglátóipari funkció erősödik, valamint a szórakoztatás is hangsúlyos szerepet kap, legyen az egy jégpálya vagy más sportolási lehetőség. A szolgáltatások széles körével együtt a városközponti, közösségszervező funkciók is markánsan artikulálódnak a plázákban. De ugyanígy az irodaházakban is bővülhetnek a funkciók, akár például a helyi lakosság számára is szervezhetnek programokat az irodaépületek közös tereiben.

Az ESG szempontjából fontos, hogy a zöld minősítések által megszerzett tudást a fejlesztők, tulajdonosok, üzemeltetők összekapcsolhatják a szociális vonatkozásokkal, az irodai jólléttel, a közösségi szemlélettel. Vagyis a beruházások a környezettudatos építkezésen túl a társadalmi és közösségi kapcsolatokat célozzák meg, sőt, már a bérlőkben is – különösen a nagyvállalatoknál – tudatosodik az ESG szerepe a mindennapokban.

Az ESG és ezen belül a fenntarthatóság előmozdítására irányuló globális törekvés ugyanakkor ma még jelentős bizonytalanságot okoz az ingatlanbefektetési piacon, hiszen a Colliers becslése szerint mintegy hétbillió euróra lehet szükség ahhoz, hogy az európai épületeket úgy alakítsák át, hogy megfeleljenek a jövőbeli ESG-követelményeknek. Azonban még néhány évnek el kell telnie, hogy teljesen letisztuljon az a keretrendszer, hogy mit is kell pontosan tenni – például a nettó nulla kibocsátás érdekében –, amely alapján minősíteni és értékelni lehet az egyes épületeket.

ZELEY CSABA, a ConvergenCE ügyvezető igazgatója

Az ESG mára megkerülhetetlen tényező az ingatlanbefektetők számára; egy folyamatosan erősödő folyamat, amely tervezést, előrelátást és jövőbeli felelősségvállalást feltételez. Már Magyarországon is elmondható, hogy az ESG, mint szemlélet, már a befektetés kezdetekor kiemelt jelentőséggel bír, hiszen elvárásként az exitnél is döntő horderejű lesz, meghatározva az adott ingatlan piacképességét.

Mikor a ConvergenCE az Europa Capitallal együttműködve a közelmúltban megvásárolta a korábban Akadémia Business Centerként ismert, immár Academia névre átkeresztelt házat, nem volt kétséges számunkra a projekt megújítása és hasznosítása során az ESG kereteinek minél teljesebb körű alkalmazása. A korábban bankszékházként működő Duna-parti épület felújításával és újrapozicionálásával nemcsak egy modern bérlői elvárásoknak megfelelő épület létrehozását céloztuk meg, hanem azt is, hogy minden ponton megfeleljünk ennek a növekvő fontosságú követelményrendszernek.

A belsőépítészeti és műszaki felújítás, a közös területek és az irodahelyiségek átalakítása mind a környezettudatosság jegyében zajlik. A tervezésnél alapvető fontosságúak a fenntarthatósági szempontok, a BREEAM, a WiredScore és a WELL minősítések megszerzése mellett pedig a nettó zéró kibocsátást is megcélozzuk. Egy ilyen központi lokációjú, a főváros üzleti, kormányzati, turisztikai és kulturális negyedében elhelyezkedő épületnél pedig természetes igény és lehetőség az épület megnyitása, a közösségi funkciók felvállalása. Hiszek abban, hogy a kimagasló színvonalú felújítás és az ESGszemlélet integrálása Budapest egyik legsikeresebb kereskedelmi ingatlanát hozza létre, valódi értéket teremtve.

28

coming soon!

Adatalapú döntés, nagyobb megtérülés:

az ingatlan.com adatvagyonával Ön is gazdagodhat Adatszolgáltatásunkkal segítjük az ingatlanfejlesztők, pénzintézetek, ingatlanszektorban érintett vállalkozások munkáját.

Miben segíthet az adatszolgáltatásunk?

•

Beruházási döntések támogatása

•

Ingatlan projektek megtervezése

•

Keresleti statisztikák - havonta 25-30 millió keresés adatbázisunkban

•

Ingatlanhitelezési folyamat digitalizálása - előzetes értékbecsléshez való felhasználás

•

Portfólió értékelése - fedezetek indexálása

•

Automatizált értékbecslési folyamatok támogatása

Miért pont tőlünk?

•

Évente több mint 100 ezer magánszemély, napi szinten pedig közel 10 ezer ingatlanközvetítő hirdet az ingatlan.com-on

•

Azonnal látjuk az ingatlanpiacon a kereslet és kínálat változásait

•

Online adatforrásokból, naprakész adatokkal dolgozunk

•

Az ingatlan.com-on leadott érdeklődések és feladott hirdetések számai legalább 90 százalékban együtt mozognak a hivatalos tranzakciószámokkal

•

Az ingatlan.com tagja az MNB által létrehozott LITT-nek, adatait pedig a KSH is felhasználja

Adatszolgáltatással kapcsolatos ajánlatkérés:

adatszolgaltatas@ingatlan.com

ZÖ L D B O LYGÓ

10

KÉRDÉS A WELL MINŐSÍTÉSRŐL

AZ A-KATEGÓRIÁS IRODAPIACON PÁR ÉVE MÉG KOMOLY VERSENYELŐNYT JELENTETT VALAMELYIK ELISMERT MINŐSÍTŐ RENDSZER OKLEVELE. A PIAC GYORSAN REAGÁLT, ÉS MA MÁR SZINTE MINDEN ÚJ VAGY KOMOLYABB RÁNCFELVARRÁSON ÁTESETT ÉPÜLET RENDELKEZIK TANÚSÍTVÁNNYAL, ÍGY AZ A HELYZET ÁLLT ELŐ, HOGY EZEK MEGLÉTE ELVÁRÁSSÁ VÁLT, A HIÁNYUK OKOZ CSALÓDÁST. MÁS A HELYZET A WELL BUILDING MINŐSÍTÉSSEL: EGYRÉSZT RELATÍVE ÚJ ÉS KIFEJEZETTEN ÖSSZETETT RENDSZER, MÁSRÉSZT REMÉNYKELTŐEN SOKAT TUD.

1.

Mire jó ez egyáltalán?

Elsősorban arra, hogy jól érezzük magunkat az irodában.

A WELL Building Standard szabvány (röviden WELL) az emberi egészséget és jóllétet elősegítő terek létrehozásának és tanúsításának keretrendszere. Az épülettervezés és a well-being közötti összefüggés régóta ismert, ezt intézményesítette 2013-ban az International WELL Building Institute (IWBI) azzal a céllal, hogy segítséget nyújtson. A minősítő rendszer arról szól, hogy fizikai és mentális egészségünk támogatásával a legjobb munkát végezhessük és a legjobb önmagunk lehessünk.

A COVID-19 egy kicsit összekuszálta ugyan a szálakat a munka világában, de még ma is érvényes a régi igazság, hogy időnk 90%-át épületekben, zárt térben töltjük – ebből 8–10 órát a munkahelyünkön –, ami hatással van a közérzetünkre. Nagyon nem mindegy, hogy milyen környezetben tesszük ezt, mi vesz bennünket körül, és milyen hatékonyságú munkavégzést tesz lehetővé a munkahelyünk. Emiatt érdeke a munkaadóknak és az irodaház-üzemeltetőknek a tanúsítvány megszerzése, illetve a mögöttes tartalom megvalósítása.

31

ZÖ L D B O LYGÓ

Forrás: Futureal-csoport - Corvin Innovation Campus

2.

Miben más a WELL?

Más tanúsítási rendszerektől eltérően – mint például a LEED, BREEAM, ESTIDAMA, HK BEAM – a WELL Building Standard az egészséget és a jóllétet helyezi a tervezési és építési döntések középpontjába. Nagy(obb) hangsúlyt kapnak a humán szempontok, valamint az ezek javítását célzó stratégiák az épületben, anélkül, hogy elhanyagolnák annak fenntarthatóságát és a környezetre gyakorolt hatását.

3.

Mekkora létesítményt minősítenek?

Bármilyen léptékben működik, egyetlen belső helyiségtől kezdve egy teljes irodaházra vagy egy szervezetre vonatkozóan is lehet kérni minősítést. A tervezésre, a működtetéssel összefüggő protokollokra, illetve a teljes vállalatokra kiterjedő szigorú szabványok meglétét és azok betartását nem az IWBI, hanem egy jogosítványokkal rendelkező harmadik fél ellenőrzi. A WELL tanúsítványt megszerzett épületeket háromévente újra kell tanúsítani.

4.

Mit néznek a minősítők?

Mindent. Jelenleg a WELL második verziójánál tartunk (ez 2018 májusa óta érhető el), hivatalosan ez a WELL V2. a WELL Building Standard V2 100 jellemzőből áll (teljesítménymutatók, tervezési stratégiák és irányelvek), amelyeket 10 „koncepció” köré csoportosítottak: levegő, víz, táplálkozás, fény, mozgás, hőkomfort, hang, anyagok, tudat és közösség.

Ha valaki úgy dönt, hogy megpályázza a minősítést, be kell nyújtania az egyes területekre vonatkozó dokumentációt, amit a tanúsító szervezet egy pontrendszer szerint értékel.

A projekt a megszerzett pontok összessége alapján a tanúsítás négy szintjének egyikét jelző plakettet kap. WELL

32

bronz: 40 pont, ezüst: 50 pont, arany: 60 pont, és a WELL minősítés csúcsa, a platina szint: minimum 80 pont. A projektek kategóriánként legfeljebb 12 pontot szerezhetnek, és a 10 koncepció összesen legfeljebb 100 pontot érhet el.

A projekteknek kategóriánként legalább két pontot kell szerezniük (vagy a levegő és a hőkomfort koncepciók esetében minimum négy pontot együttesen).

A vizsgált szempontoknak (a magyarra nem pontosan vagy csak erőltetetten lefordítható feature-nek) két típusa van: előfeltételek és optimalizálások. Az előfeltételek olyan kötelező követelmények, amelyeket a WELL tanúsítvánnyal rendelkező helyiségek alapvető követelményeinek tekintünk. Ám a projektek pontokat szerezhetnek opcionális jellemzőkkel, ún. optimalizációkkal is. Minden projekt kiválaszthatja, hogy ezek közül melyiket kívánja megvalósítani, illetve az egyes optimalizáláson belül mely részterületekre szeretne fókuszálni.

5.

Csak irodák szerezhetnek WELL minősítést?

Nem. Megszerezhető lakóépületekre, kiskereskedelmi, oktatási, ipari létesítményre, raktárra vonatkozóan, és a vendéglátás területén is. De tagadhatatlan, hogy az irodaszektor jár az élen. A tényleges pontosítást a WELL akkreditált szakemberek (WELL AP) végzik, akik komoly szakértelemmel és tapasztalattal rendelkeznek a WELL keretrendszerek és azok alkalmazása terén. A WELL AP stratégiailag irányíthatja a projektcsapatot a WELL tanúsítvány sikeres megszerzése érdekében. A minősítési folyamatnak a helyszíni szemle is a részét képezi.

6.

Mennyire elterjedt?

Egyre jobban. Az IWBI szerint a WELL Building Standardot jelenleg több mint 67 országban alkalmazzák, ami

ZÖ L D B O LYGÓ

világszerte több mint 400 WELL tanúsított projektet, további 5507 tanúsítás alatt álló épületet jelent, összességében kb. 76 millió m²-en. Magyarországon is van már WELL minősített épület, és a „sorban álló” – többnyire irodaházak – száma is közelít a 30-hoz.

Magyarországon elsőként a Corvin Technology Park kapta meg – még a tervezés során – az előminősítést, a kész épület pedig a WELL Gold oklevelet. Meglévő épületek és új építési projektek egyaránt megszerezhetik a WELL tanúsítványt. A régebben épült irodaházak esetén sincs feltétlenül szükség kiterjedt felújításra vagy átépítésre ahhoz, hogy a tanúsításhoz szükséges pontszámot összegyűjtsék, de természetesen sokkal egyszerűbb és költséghatékonyabb, ha az említett 100-as szempontrendszer többségét már a tervezéskor figyelembe veszik.

7.

Hogyan kezdjünk neki?

Először is regisztráljunk egy számunkra szimpatikus minősítő szervezet honlapján, majd szerezzük be az előírt dokumentumokat, melyek bizonyítják, hogy a projekt megfelel a WELL Épületminősítési rendszerben támasztott követelményeknek. Néhány héten belül jelentkezik a WELL AP, aki hiánypótlást kér(het) és véleményez. (A hiánypótlási eljárás az első körben jellemzően még díjmentes.) Amennyiben az összes dokumentum megfelelő, elindul az eljárás, amelynek része a helyszíni bejárás is.

Ezt követően az IWBI WELL jelentést készít a projektről, amit online tesz közzé. A jelentésben tételesen szerepel, hogy mely kritériumoknak felelt meg a projekt, megkapta-e a WELL tanúsítványt, illetve, hogy melyik fokozatot érte el az eljárás során. A jelentéssel szemben 180 naptári napon belül fellebbezéssel lehet élni, amennyiben ez nem történik meg, az IWBI elfogadottnak és véglegesnek tekinti a jelentést.

8.

Mire jó még?

Némely fehérgalléros szektorban komoly munkaerőhián�nyal küzdenek a munkaadók, és a jól képzett, piacképes tapasztalattal rendelkező alkalmazottak megtartása és toborzása mára a HR egyik legfontosabb feladatává vált.

Az élen járó cégeknél az employer branding szerves része az irodai lét kvalitása, komoly versenyelőnyt jelent, ha egy irodaház minőségi irodatereket tud biztosítani. A nagy kérdés mindig is az volt, hogy meg lehet-e valósítani, hogy a munkaadó megfelelő minőségű munkát kapjon kézhez, miközben a munkavállaló megőrzi szellemi integritását, és örömét leli a munkában.

A potenciális munkavállaló persze nem azt fogja kérdezni, hogy a leendő irodája hány pontot szerzett a WELL minősítés levegő kategóriájában, hanem azt érzékeli, hogy az adott helyen szívesen dolgozna. (És esetleg meg sem tudja pontosan határozni, hogy miért, de azt pontosan látja, hogy van elég személyes tere, kilát a kertre, jók a színek,

és felsorolhatnánk még jó néhányat a 100 szempontból.)

Mindez nem a véletlen műve: a minősítő rendszer kidolgozásában épületgépészek és mérnökök mellett komoly szerep jutott az orvosoknak és pszichológusoknak is.

Az okos üzemeltető/bérlő pedig idejekorán felméri, hogy a költségráfordítás fejében komoly hatékonyságnövelést, valamint munkaerő-megtartást várhat el. Még egy fontos szempont: a WELL minősítés során megszerzett „jó pontok” a LEED minősítés megpályázásakor is felhasználhatók. Átfedést elsősorban a levegő, a hőkomfort, az akusztika, a kilátás, árnyékolás, a világítás és hasonló témakörök kapcsán találunk. (A keresőben érdemes megnézni a wellcrosswalks kifejezést.)

9.

Sokba kerül?

Relatív. A cégek nem szívesen adnak listaárakat, de a nemzetközi sajtóban azért lehet találni néhány számot. Eszerint a jelentkezési díj 2500 dollár, egy négyzetláb (egy m² egyenlő 10,76 négyzetlábbal) minősítése 16 dollárcent, de van egy minimum díj (6500 dollár) és egy plafon is, amit 98 ezer dollárban határoztak meg. A helyszíni teszt újabb 6500 dollár. Átszámolva összességében idehaza is néhány millió forinttal kell számolni, értelemszerűen a terület nagyságától függően.

10.

És mi van a COVID-dal?

A pandémia okozta válságot követően az International WELL Building Institute bevezette a WELL egészségbiztonsági minősítést. Az új WELL Health-Safety Rating egy ellenőrizhető, harmadik fél által ellenőrzött minősítési rendszer, amely segítséget ad az épületek tulajdonosainak, létesítménygazdáinak és üzemeltetőinek a COVID-19 terjedésének mérsékléséhez és a jelenlegi krízishelyzetben és azon túl is a legjobb gyakorlatok (lásd még best practise) végrehajtásában. A WELL Health-Safety Rating hatékony eszközt nyújt az épületek üzemeltetési és menedzsment csapatainak. Így ők megtehetik a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy az ott dolgozók és a látogatók egészsége és biztonsága prioritást élvezzen. Hasznos lehet akkor is, ha az irodatereket a COVID-19 utáni visszatérésre készítik fel, bizalmat ébresztve valamennyi érintettben.

Forrás: Skanska - Nordic Light Trio

33

ZÖ L D B O LYGÓ

MIT TUDNAK AZ OKOS ÉS ZÖLD OTTHONOK? Új igények, technológia, közösség A MOST ÉPÜLŐ LAKÁSOK MÁR SOKKAL TÖBBET TUDNAK, MAGASABB MŰSZAKI SZÍNVONALAT KÉPVISELNEK, JOBB ENERGETIKAI TANÚSÍTVÁNNYAL RENDELKEZNEK, „OKOSABBAK” ÉS ÁLTALÁBAN IS KORSZERŰBBEK, MINT A HASZNÁLT LAKÁSOK VAGY ÉPPEN A 10–20 ÉVE ÉPÜLT ÚJSZERŰ LAKÁSOK. DE MIBEN KÜLÖNBÖZNEK AZ OKOS ÉS ZÖLD OTTHONOK, MIVEL TUDNAK TÖBBET? ENNEK JÁRTUNK UTÁNA.

Forrás: Cordia - Grand Corvin

34

ZÖ L D B O LYGÓ

Forrás: Cordia - Grand Corvin

Azoknak az épületeknek, amelyek 2022. június 30. után szereznek használatbavételi engedélyt, kötelezően teljesíteniük kell a közel nulla energiaigényű épületek energiahatékonysági előírásait. A követelménynek történő megfelelést az ingatlanra készült energetikai tanúsítványban elért legalább BB minősítés igazolja. Az előírás új épületek építése mellett meglévő ingatlanok jelentős felújítása esetén is kötelező érvényű.

Az új épület az előírtnál magasabb energiahatékonyságú is lehet, így BB-nél jobb energiaosztályba is tartozhat, rosszabba azonban nem. Az energetikai tanúsítvány beszerzése az építtető feladata, a használatbavétel tudomásulvételének kérelmezésével egyidejűleg. A közel nulla energiaigény követelménye figyelembe veszi az épületben felhasznált energiahordozókat, például azt, hogy gázzal, tűzifával vagy épp távhővel fűtünk.

A közel nulla energiaigény követelményének eléréséhez az energiafogyasztás legalább 25%-át megújuló forrásból kell fedezni. Hosszabb távon ez jó hír a klímaháztartás és a pénztárcánk szempontjából is, talán az a leghelyesebb, ha az emiatt kifizetendő összeget befektetésnek tekintjük a jövőbe.

Ezért okos az okos!

Az energiahatékonyság mellett az új építésű lakások piacán egyre erősebb hívó szó az „okos otthon”. Azonban aki a smart home kifejezés hallatán az elhíresült, internetkapcsolattal rendelkező, öntöltő hűtőszekrényre gondol, az téved. Még messze vagyunk attól, hogy ez megvásárolható

legyen, és nem is biztos, hogy sok értelme van, inkább egyfajta marketingötlet.

Mindemellett az intelligens otthonban különböző technikai segédeszközök (is) vannak, például érzékelők, vezérelt motorok, kamerák, amelyek nagyobb kényelmet vagy segítséget nyújtanak a háztartásban. Legyen szó a világítás, az ajtók és ablakok vagy a fűtés intelligens otthoni megoldásairól – az alkalmazási terület mindig leszűkíthető a kényelem, az energiatakarékosság és a biztonság három területére.

Nem kell aggódni a „túl menő” technológia miatt: számos háztartás rendelkezik már rádióvezérlésű konnektorral, füstérzékelővel vagy fényerőszabályzóval, anélkül, hogy ezek zavaróak lennének. Az okos otthon egyetlen valódi újdonsága, hogy az eszközök hálózatba vannak kapcsolva egymással. Ez például azt jelenti, hogy a mosógép rádión keresztül tartja a kapcsolatot a mobiltelefonnal, és automatikusan üzenetet küld, ha a mosás befejeződött, vagy a gép meghibásodott.

A különböző rendszerek gyártói nagy hangsúlyt fektetnek arra is, hogy az okosotthon-rendszerek néhány perc alatt, további segítség vagy előzetes technikai ismeretek nélkül is beállíthatóak legyenek. Manapság sok okos otthon egyszerűen és intuitív módon, egy alkalmazáson keresztül vezérelhető. (A legtöbb rendszerhez szükség van egy okostelefonra vagy táblagépre.)

A rádióvezérelt konnektorok, ablaknyitás- és vízérzékelők, LED-es lámpák, vagyis az intelligens, összekapcsolt eszközök és érzékelők képezik az alapot, amelyek pl. wifin

35

ZÖ L D B O LYGÓ

keresztül kapcsolódnak egymáshoz, illetve a központi szoftverhez, amelyen mi állítjuk be saját egyéni forgatókönyvünket. Alternatív megoldásként hang alapú asszisztensek is integrálhatók a rendszerekbe, mint például az Alexa vagy a Google Nest. Innentől kezdve – a hangvezérlésnek köszönhetően – a ház szó szerint hallgat a gazdája parancsára.

Több komfort A napszaknak megfelelő, automatikusan változó világítás, a tökéletesen temperált ház vagy a TV bekapcsolásakor leereszkedő redőnyök, vagyis az intelligens otthon egyik legkellemesebb hatása a komfortérzet növekedése.

Sok mindent kényelmesen vezérelhetünk a kanapéról egy mobiltelefon kijelzőjén vagy tableten keresztül: így például reggel hét órakor elektromos redőny fel, kávéfőző bekapcsol, fűtés 21 fokra állít; nyolc órakor temperáló hőfok beállítása, riasztórendszerek élesítése, nyílászárók felügyelete.

Majd a fűtés röviddel a munkanap vége előtt ismét bekapcsol, hogy a szobákban kellemes meleg legyen, a bejárati ajtók és a garázskapuk automatikusan kinyílnak – akár kulcs nélkül.

Az egésznek csak akkor van értelme, ha az egyes intelligens elemek, például a rádiós vezérlésű aljzatok, a redőnymotorok és az alkalmazással vezérelt LED-es lámpák szoftveresen összekapcsolódnak, vagyis egyedi forgatókönyvek állíthatók be. Például egy házimozis estén egy ujjmozdulattal elsötétíthetők az ablakok, tompítható a fény, és növelhető a szoba hőmérséklete. Vagy a forró napokon, a hőérzékelőknek köszönhetően, automatikusan elindul a locsoló a kertben, a napellenző kinyílik, és a belső helyiségekben bekapcsol a légkondicionáló vagy a ventilátor.

Az a ház a valóban intelligens, amely alkalmazkodik a lakók igényeihez.

Forrás: WING - Kassák Passage

36

Kevesebb energia A kényelem mellett az energiatakarékosság az egyik legfontosabb vezérelv az intelligens otthonok esetében.

Az okostelefonhoz való kapcsolódásnak köszönhetően az összes eszköz energiafogyasztásáról tájékozódhatunk, sőt, a fotovoltaikus rendszer tulajdonosai azt is láthatják, hogy egyidejűleg mennyi villamos energiát termelnek a tetőn. Egyetlen ujjmozdulattal a legerősebb készülékek is kikapcsolhatók egyenként vagy egyszerre, amikor elhagyják a házat. Végül is a kikapcsolt készülékek takarítják meg a legtöbb energiát.

Természetesen nem csak a villamos energia takarítható meg, a gázfogyasztás a fűtésszabályozással is csökkenthető. Az ablakokon elhelyezett érzékelők regisztrálják az ablakok kinyitását, és ezt az információt elküldik a rendszer agyának. A szoftver ezután automatikusan beállítja a termosztátokat, így a hő nem szökik ki. A kazán még útközben is átállítható nyaralási üzemmódba, ha elutazás előtt elfelejtették volna.

Nagyobb biztonság A kényelem és az energiatakarékosság mellett az intelligens otthon a biztonság terén is jelentős pluszt kínál.

Legyen szó különböző világítási forgatókönyveket tartalmazó ünnepi üzemmódról, a wifi-hálózaton keresztül csatlakoztatott kameráról a bejárati ajtónál, vagy rádióvezérlésű konnektorokról, amelyekkel útközben is kikapcsolható az áram a bekapcsolt vasalóból – a smart home mindezt lehetővé teszi.

A lehetséges alkalmazások köre folyamatosan bővül: az elemmel működő vízérzékelőknek köszönhetően a mosógépen a vízcső elpattanását azonnal észleli a készülék,

ZÖ L D B O LYGÓ

és szöveges üzenetet küld a mobiltelefonra, ha a víz eléri a mindössze 1,5 milliméteres magasságot. Ez azt jelenti, hogy a nagyobb károkat meg lehet előzni.

Kilométernyi kábel? Nem feltétlenül Néhány évvel ezelőttig egy intelligens otthon bonyolult, rögzített kábelezést igényelt, ami sok 100 ezer forintnyi költséget jelentett, és ez gyakran csak új építésnél vagy nagyobb felújítás során volt lehetséges. Szerencsére ezek az idők elmúltak. Ma már szinte bárki egy kicsit okosabbá teheti otthonát függetlenül attól, hogy saját vagy bérelt lakásban lakik-e. A gyártók olyan modulosan bővíthető indulócsomagokat is kínálnak, amelyek konkrét feladatokra szabottak: például alkalmazással vezérelt, rádiós vezérlésű konnektorokat és LED-es lámpákat egy világítási csomaghoz, vagy rádiós vezérlésű termosztátokat és ablakérzékelőket a fűtés vezérléséhez és az energiatakarékossághoz.

Szabvány? Nos, az nincs Az elmúlt évek során különböző átviteli utak és rendszerek jöttek létre, amelyek gyakran nem kompatibilisek egymással. Egyes gyártók a Bluetooth-ra, mások a wifire, megint mások pedig a villanyvezetéket vagy a saját vezetékeiket (KNX) használják átviteli útvonalként. Ezenkívül léteznek nemzetközi ipari és rádiós szabványok a vezeték nélküli hálózatokra, mint például a Zigbee és a Z-Wave.

A jó hír, hogy egyre több gyártó látja szükségét annak, hogy készülékei kompatibilisek legyenek egymással, ezért egyre

gyakrabban dolgoznak együtt. Így a jól ismert gyártók – mint például a Qivicon, a Philips, a Miele, a Telekom, a Samsung vagy a zenei rendszereket szolgáltató Sonos – dolgoznak a megoldáson.

Mi történik az okos otthonból származó adatokkal?

Az adatbiztonság és az adatvédelem iránti vágy egyre nagyobb, és sok gyártó reagált erre. Amikor az érzékeny adatok az interneten keresztül elhagyják a házat, hogy egy felhőben – egy online tárhelyen – tárolják őket, általában bonyolult módon titkosítják, akár az internetes banki szolgáltatások színvonalán.

Sok vállalat saját szervereket használ, és rendszeresen tesztelteti adatbiztonságát. A hackertámadásokkal szemben azonban továbbra is fennmarad a bizonytalanság, még ha az ilyen esetek nagyon ritkák is. Mindazonáltal érdemes tájékozódni, hogy az adott szolgáltató miként kezeli ezt.

Sokba kerül egy hálózatba kötött ház?

Mint minden hasonló felvetés, ez a kérdés is relatív. Kezdhetjük kicsiben, belépő szintű készlettel, amelynek költsége 100 ezer forint alatt lesz. Igazán érdekessé és kényelmessé azonban csak a nagyobb, 400 ezer forint körüli beruházásoknál válik egy otthon: ekkor több érzékelő és eszköz működik együtt, és automatikusan vezérli önmagát.

A hálózatba kapcsolt otthonban a határ a csillagos ég – az intelligens otthonban még a kandalló is beindítható egyetlen gombnyomással.

Közösségi szolgáltatások a lakóparkokban Az okos otthonok egyre népszerűbbé válása mellett a másik markáns trend a lakóparkok terjedése. Magyarországon a ’90-es évek elején robbant a lakóparkláz, de valójában nagyon kevés valódi lakópark épült. A lakópark eredetileg olyan lakóközösség, amely állandóan ellenőrzött bejárattal rendelkezik, és amelyet zárt falak, kerítések vesznek körbe.

Ha egymás mellett több társasház áll, de ezek nincsenek fizikailag elhatárolva – ami persze urbanisztikai, illetve szociológiai szempontból egyáltalán nem baj –, az nem lakópark, hanem jó esetben egy magas minőségű lakóházakból álló lakótömb vagy városrész. A lakóparkok általában kis lakóutcákból állnak, és számos egyéb létesítménnyel is rendelkeznek. Kisebb lakóparkok esetén ez csak egy parkot vagy egyéb közösségi területet jelent.

A nagyobb lakóparkokban már minden olyan szolgáltatás megtalálható, amely az emberek legtöbb napi szükségletét kielégíti. Mindez vállalkozói alapon épül, a lakások saját tulajdonban vannak. A lakópark fenntartását és az esetleges egyéb szolgáltatásokat megbízott cég végzi, ezekért az ott lakók közös költség formájában fizetnek. Jellemző a köz-, félprivát-, privátszféra elkülönített, hierarchizált megjelenése.

Szerencsés esetben a megszokottnál nagyobb szerep jut a közösségi helyiségeknek, a találkozási pontok vonzó kialakításának (tágas közös hall, postaládák, kerti pihenők, játszótér stb.). Arról a társasház lakói döntenek, hogy milyen szolgáltatásokat tartanak fent: a takarítás, gondnoki szolgálat alap, és egyre több helyen tartják hasznosnak a portaszolgálat fenntartását is.

A közös uszoda, óvoda (gyerekmegőrző) vagy konditerem már jóval megosztóbb műfaj, mivel a szolgáltatások díját közös költség formájában fedezik a lakók. (Ami egy nagy lakás esetében akár 80–100 ezer forint is lehet havonta a közüzemi díjakon felül.) Miért fizetne valaki egy olyan szolgáltatásért, amelyet jó eséllyel soha nem fog igénybe venni? Aki járt már Magyarországon lakógyűlésen, az persze tudja: nem kell emelt szintű szolgáltatásokat szóba hozni ahhoz, hogy a törékeny konszenzus buborékként pattanjon szét.

37

PR

Az Arnold Investments optimistán látja a magyar ingatlanbefektetési piacot A 2009-BEN BÉCSBEN ALAPÍTOTT ARNOLD INVESTMENTS VALÓSZÍNŰLEG A LEGNAGYOBB EURÓPAI MAGÁNKÉZBEN LÉVŐ BRÓKERCÉG ÉS BEFEKTETÉSI TANÁCSADÓ VÁLLALAT, AMELY JELENLEG NYOLC ORSZÁGBAN TEVÉKENYKEDIK, DE HAMAROSAN SVÉDORSZÁGBAN ÉS HOLLANDIÁBAN IS IRODÁT NYIT. MAGYARORSZÁGON 2016 ÓTA VANNAK JELEN, ÉS TAVALY IS SZÁMOS KIEMELKEDŐ TRANZAKCIÓBAN MŰKÖDTEK KÖZRE. AZ IDEI ÉVRE SZINTÉN OPTIMISTÁN TEKINTENEK, ÍGÉRETES BEFEKTETÉSI LEHETŐSÉGEKET KÍNÁLNAK A MAGYARORSZÁGI ÜGYFELEIKNEK IS. ERRŐL BESZÉLGETTÜNK HIDASI JÁNOSSAL, AZ ARNOLD INVESTMENTS HAZAI COUNTRY MENEDZSERÉVEL.

HIDASI JÁNOS, az Arnold Investments hazai country menedzsere

38

PR

– Hogyan alakult az Arnold Investments tavalyi éve?

– A pandémia ellenére 2021 nagyon jól sikerült a cég életében, számos megbízást eredményesen zártunk le. A sikerünk egyik titka, hogy sokféle tevékenységünknek köszönhetően szinte a piac teljes keresztmetszetére rálátunk, így diverzifikált szempontok alapján tudunk befektetési döntésekben közreműködni. Nagyon jelentős volt a mozgás a piac minden szegmensében, többek között erős kereslet mutatkozott az ipari és a bérbe adott lakóingatlanok iránt.

– Milyen előnyöket kínál a vállalat, amiért érdemes Önökhöz fordulni a befektetőknek?

– Mi exkluzív butikügynökségként zárt rendszerben dolgozunk, és maximális anonimitást kínálunk a partnereinknek, ezért is sok visszatérő ügyféllel büszkélkedhetünk. Mivel brókercégként tevékenykedünk, vagyis közvetlenül nem vásárolunk ingatlant, ezért nem az olcsón történő eladásra és a magasabb áron történő vételre ösztönözzük a partnereinket, hanem az erőfeszítéseink arra irányulnak, hogy az ügyfeleink számára a legjobb ajánlatot érjük el. Ráadásul Európa-szerte kínáljuk a szolgáltatásainkat, amelyet ügyfeleink nagyra értékelnek, és amit az is tükröz, hogy eladásaink több mint 30%-a már határon átnyúló értékesítés. A partnereink széles skálán mozognak, hiszen ugyanúgy dolgozunk intézményi befektetőkkel, mint magánbefektetőkkel. Az exkluzivitásunk egyedi piaci megközelítést biztosít számunkra, az üzleti tevékenységünkkel maximálisan az ügyfeleink igényeit támogatjuk, így megalapozott befektetési döntéseket tudunk biztosítani számukra.

– Hogyan jellemezné 2021-et az ingatlanbefektetési piac szempontjából?

– Nyomát sem tapasztaltuk a pánikszerű visszahúzódásnak, ami a 2008-as válság alatt történt, ráadásul a digitalizáció miatt még a lezárások alatt is lehetett ingatlanokat felmérni és értékelni. Ha a számokat nézzük, akkor a csökkenés csupán annak köszönhető, hogy a befektetők várakozó álláspontra helyezkedtek a pandémia következményei miatt, vagyis újraértékelték az eddigi stratégiájukat.

De ez csupán átmeneti következmény a piacon, ettől függetlenül az ingatlanbefektetés kiemelt szerepet játszik a világgazdaságban.

– Hogyan alakulnak a hozamok a nyugat-, illetve keleteurópai piacok vonatkozásában, hiszen egyre többször halljuk, hogy a régiónk is egyre érettebb piacokkal rendelkezik?

– Régebben a hozamkülönbségek markánsan megjelentek az egyes piacokat összehasonlítva, de ahogy a mi régiós piacunk nőtt – itt természetesen a méreténél fogva is kiemelhetjük Lengyelországot –, a különbségek jelentősen csökkentek. Az ipariingatlan-piacon egyes esetekben pedig már szinte el is tűntek, de ezek nem minden ingatlaneszköznél érvényesülnek, sőt, szegmenseken belül is

az egyes épületek állapota és bevételtermelő képessége nem mindig áll összhangban a legmagasabb minőségű ingatlanok hozamszintjével. Ez akár torzító hatást is gyakorolhat a túlzott elvárások tekintetében, hiszen egy-egy kiemelkedő tranzakció adatai új igényeket támaszthatnak az eladók részéről, de itt jövünk mi, hogy a szaktanácsadói professzionalizmusunk segítségével az egyes ingatlanokat reálisan értékeljük.

– Mit hoz a jövő? Mire számíthatunk idén?

– Optimisták vagyunk, az idei év nagyon erős lesz, hiszen általában már olyan befektetői hozzáállással találkozunk, amely felkészült a visszarendeződés utáni időszakra. Bár bizonyos hozamok visszaestek, de ez csak átmeneti állapot, és ezzel párhuzamosan a befektetési volumenek a járvány előtti szintekre fognak visszaállni. Az egyes eszközöket tekintve az ipariingatlan-piacon új hozamszint jelent meg Magyarországon, hiszen az e-kereskedelem hatalmas lendületet vett, de emellett az emberek szeretnének személyes élményeket szerezni, vagyis a retail piac szintén fel fog lendülni. A szállodapiacot is megütötte a krízis, a megtisztulás során a válságálló termékek megmaradtak, ami jelzésértékű a befektetők számára is, hiszen amíg egyes hotelek az újranyitás után 75–80%-kal működtek, addig mások még mindig zárva vannak. Ha pedig az egész európai piacot nézzük, akkor azt láthatjuk, hogy ma már a határon átnyúló értékesítés folyamatosan és erőteljesen növekvő tendencia.

– Mit tanácsolnak az ügyfeleiknek, mibe érdemes most fektetni?

– Nem feltétlenül kell a legnagyobb befektetők volumenével a piacra lépni, hogy jó tranzakciót lehessen lebonyolítani, mert nagyon sok lehetőség adódik. A lényeg a hosszú távú gondolkodás, a jól tervezetten megvalósított stratégia sikerre vezethet, hiszen a jelenlegi világgazdasági helyzetben az ingatlan, mint befektetés, a legbiztonságosabb eszköz. Ha a más ágazatokban felhalmozott profitok egy részét a tulajdonosok az ingatlanpiacon szeretnék invesztálni, akkor mi vegyes portfólió létrehozását javasoljuk, így a hozamszintek hosszú távon profitot tudnak termelni.

– Ha már a világgazdasági helyzetnél tartunk, az utóbbi időkben a pandémia és más meghatározó politikai okok miatt bizonytalanságot észlelhettünk az egyes gazdasági szektorokban, sőt, ezek a tényezők új innovatív megoldásokra ösztönözték a piaci szereplőket. De hogyan működik az átmeneti időkben az ingatlanszektor?

– Az ingatlanbefektetések bebizonyították, hogy különböző válságok idején is a legjobb választásnak bizonyulnak mind a magán-, mind az intézményi befektetők részére, hiszen hosszú távon stabilitást és értéket képviselnek. Különösen bizonytalan időkben – amikor a gazdasági szereplők nagyobb volatilitást érzékelnek – a befektetők hajlamosak a tőkéjüket vagy más típusú befektetéseiket ingatlanokba konvertálni, amelyek többek között a magasabb infláció és a hozamok csökkenése mellett is megőrzik a piacképességüket, miközben számos hasznosítási formában növelhetik a hozzáadott értéküket.

39

ZÖ L D B O LYGÓ

ZÖLD KÖTVÉNYEK ÉS ZÖLD HITELEK A MAGYAR INGATLANPIACON

A ZÖLD MÁR NEMCSAK ÍGÉRET, HANEM MAGA A REALITÁS AZ INGATLANPIACON. ZÖLDKÖTVÉNY-KIBOCSÁTÁSOK AZ INGATLANPIACI VÁLLALATOK RÉSZÉRŐL ÉS ZÖLD HITELEK A LAKÁSVÁSÁRLÓK SZÁMÁRA. NAGYOT FORDULT A VILÁG AZ ELMÚLT IDŐSZAKBAN, ÉS AZ ESG ELŐTÉRBE KERÜLÉSE CSAK RÁTETT EGY LAPÁTTAL.

40

Forrás: Cordia - Grand Corvin

A klímaváltozás az utóbbi években egyre erőteljesebben jelent meg a globális közbeszédben, amely kihat szinte valamennyi gazdasági ágazatra, így megjelenik az ingatlanszektorban is. Bár az emberiség néhány ezer éve a Föld több millió éves történetében elenyésző, így historikus adataink a felmelegedés kapcsán is korlátozottak, a szakértők túlnyomó többsége úgy véli, hogy jelentős hatást gyakorol az emberiség a klímaváltozásra, ezért a fenntarthatóság iránti igény ma már az élet szinte minden területén megjelenik.

Régóta ismert tény ugyanis, hogy az épületek és az építkezések együttesen a világ összes karbonkibocsátásának csaknem 40%-át teszik ki, amelyből az üzemeltetési kibocsátások 28%-ot fednek le. A fennmaradó rész az összevont karbonkibocsátásból vagy az épület teljes életciklusa során alkalmazott anyagokhoz és építési folyamatokhoz köthető „előzetes” karbonkibocsátásból származik. Ha a párizsi klímaegyezményben vállalt 1,5 °C alatt szeretnénk tartani a globális felmelegedés mértékét, akkor radikális beavatkozásokra van szükség az ingatlanpiacon és az építőiparban is.

ZÖ L D B O LYGÓ

A zöld szervezetek szerint az épületek emissziójának megfelezésére van szükség 2030-ig, továbbá minden épület érje el az életciklus-alapú nettó nulla kibocsátást legkésőbb 2050-ig. Nagyon merész tervek, ennek érdekében a 2019 nyarán nyolc ország partnerségével indult BUILD UPON nemzetközi projekt éppen azt célozta meg, hogy egy többszintes épületfelújítási keretrendszer kidolgozásával és tesztelésével a 2050-re kitűzött európai karbonsemleges épületállomány elérését segítse elő. A BUILD UPON nyolc mintavárossal és 24 követővárossal dolgozott együtt az Európai Bizottság Felújítási Hullám törekvése megvalósításához szükséges stratégiák kidolgozásán.

De említsük meg az ESG szerepét is, amelynek célja, hogy a pénz- és tőkepiaci szereplők a fenntarthatóság szempontjából objektíven ítélhessék meg a gazdálkodó szervezetek tevékenységét. Három fő területre összpontosít: így a környezeti hatások vizsgálatára, a társadalmi kérdések kezelésére és a vezetői döntéshozatal folyamatára. Az ESG az ingatlanszektorban is egyre nagyobb szerepet játszik, így a szakvállalatok a forrásbevonás során is egyre inkább érvényesítik a környezettudatosságot, illetve fenntarthatósági vállalásokat tesznek. (Az ESG-vel részletesen önálló cikkben foglalkozunk.)

Az MNB katalizálta a hazai zöldkötvény-piacot A roppant ambiciózus környezettudatos célok elérése érdekében gigantikus forrásokra van szükség. Ez ügyben élen jár az Európai Bizottság, amely a koronavírus-járvány okozta helyreállítást támogató NextGenerationEU nevű programja keretében kötvényeket bocsátott ki 12 milliárd euró értében tavaly októberben. A kötvényekből befolyó összegek környezetkímélő, illetve a zöld átállást segítő kezdeményezések céljait szolgálják. Ez a világ eddigi legnagyobb zöldkötvény-kibocsátása, vagyis ez a piac az egész világon folyamatosan fejlődik. A Climate Bonds Initiative felmérése szerint 2020-ban csak Európában 156 milliárd dollár értékben bocsátottak ki zöld kötvényt a piaci és állami szereplők.

A zöld kötvényekből kizárólag olyan beruházásokat finanszíroznak, amelyek közvetlen vagy közvetett környezetvagy éghajlatvédelmi előnnyel rendelkeznek. Az ICMA (International Capital Market Association – Nemzetközi Tőkepiaci Szövetség) még régebben meghatározta a Zöld Kötvények Elveit (Green Bond Principles), amelyek hozzájárultak a zöld kötvények elterjedéséhez. A zöld beruházások között említhetjük például az energiahatékony kereskedelmi ingatlanok fejlesztését, vagy a termelővállalatok esetében a környezetkímélőbb, kevesebb károsanyagkibocsátással vagy éppen vízfogyasztással együtt járó gyártást.

Magyarországon a Magyar Nemzeti Bank (MNB) stratégiai célul tűzte ki, hogy a hazai pénzügyi közvetítőrendszer a jelenleginél lényegesen erőteljesebben támogassa a környezeti fenntarthatóságot pénzügyi termékein,

szolgáltatásain keresztül. Az MNB még 2019 elején hirdette meg Zöld Programját a környezeti anomáliák és problémák által okozott ökológiai, gazdasági és pénzügyi kockázatok mérséklésére. A jegybank a Növekedési Kötvényprogram (NKP) 2019. júliusi elindításakor pedig célul tűzte ki a hazai vállalatikötvény-piac likviditásának növelését. Sőt, Magyarország első zöld állampapír-kibocsátásáról se feledkezzünk meg!

Az MNB NKP programja és a zöld tőkekövetelmény-kedvezmény program együttesen a régió egyik legzöldebb kötvénypiacát hozta létre, amely hozzájárulhat az ország klíma-, fenntarthatósági és energiastratégiai céljainak finanszírozásához, és támogathatja az MNB által is szorgalmazott versenyképességi fordulatot. A fenntarthatósági szempontoknak köszönhetően pedig olyan körrel szélesedhet a befektetői bázis, akik kifejezetten zöld kötvényeket kívánnak vagy tudnak csak vásárolni.

Zöld kötvényekkel a fenntartható kereskedelmiingatlan-piacért Még 2020-ban megtörtént az első hazai zöld vállalatikötvény-kibocsátás az NKP-n belül, azóta nagyságrendileg 10 kibocsátást regisztrálhattunk tavaly őszig, amelyek összértéke megközelítette a 300 milliárd forintot. A zöld kötvények értékesítéséből befolyt forrásból a kibocsátó cégek a környezet védelmét szolgáló, a klímaváltozás hatásait mérséklő, fenntartható célokat szolgáló beruházásokat hajthatnak végre. A magyarországi kibocsátók többsége eddig ingatlanpiaci vállalat volt, a bevont forrásból olyan fejlesztéseket hajtanak végre, amelyek energiafelhasználása alacsony, így többek között zöld minősített irodaházakat vagy energiahatékony lakásokat építenek.

Most néhány példát említsünk meg! Első „fecskeként” a CPI Hungary 30 milliárd forint össznévértékű, 10 éves futamidejű, zöld vállalati kötvényt hozott forgalomba. A fő cél a vállalat zöld és fenntartható üzleti működésének finanszírozása, így például magas energiahatékonyságú épületek fejlesztésére, valamint a megújulóenergia-felhasználáshoz hozzájáruló napelemek telepítésére forrást gyűjteni.

A GTC két alkalommal összesen csaknem 60 milliárd forint összegben bocsátott ki zöld kötvényt. A Moody’s és a Fitch tavalyi minősítésében kiemelték, hogy a vállalat portfóliójában már most a zöld minősítésű eszközök aránya 84%, de a cégcsoport tervei között szerepel, hogy 100%-ban zöld minősítést szerezzen az összes közép-kelet-európai ingatlanára. Ezt a célt Lengyelországban már sikerült is elérni: az összes GTC iroda megszerezte a zöld tanúsítványt, és csak zöld energiát használ.

A WING mintegy 25 milliárd forintnyi zöld kötvényt bocsátott ki az MNB NKP keretében: a bevont forrást kizárólag környezetbarát projektek és eszközök finanszírozására használja fel. Így többek között vállalta, hogy az ebből a forrásból fejlesztendő új ingatlanok esetén minimum

41

ZÖ L D B O LYGÓ

Forrás: LIVING - LeJardin

BREEAM „Very good” vagy LEED „Gold” minősítést céloz meg, valamint a meglévő ingatlanjai felújítására is fordít azzal a céllal, hogy minimum 30%-kal csökkentse azok üvegházhatásúgáz-kibocsátását.

De a Futureal-csoport is aktivizálta magát a kötvénypiacon, hiszen tavaly őszig négy kibocsátást realizáltak 130 milliárd forint értékben, amelyből 55 milliárd forintot tettek ki a zöld kötvények. A vállalat irodaházai jól ismerten elkötelezettek a zöld minősítési rendszerek iránt, ráadásul a WELL segítségével még a dolgozói jóllétet is támogatják.

De említhetnénk a SkyGreen Building vagy a SunDell megjelenését is a kötvénypiacon.

Kicsit globálisabban nézve még egy példa: a magyar logisztikaiingatlan-piacon kiemelkedő szerepet betöltő CTP tavaly és tavalyelőtt több alkalommal bocsátott ki zöld kötvényeket, amelyek bevételét fenntartható fejlesztések finanszírozására fordítja. A vállalat még 2019-ben a teljes logisztikai- és ipariprojekt-portfóliójára vállalta a zöld minősítés megszerzését, majd a folyamat eredményeként a CTP összes hazai ingatlanja is megkapta a BREEAM InUse tanúsítványt, négy ipari épület pedig Excellent minősítést kapott még 2020-ban.

Lakásfejlesztések zöld hitellel Magyarország végső energiafelhasználásának körülbelül egyharmadát a lakossági energiafogyasztás teszi ki, amit akár a felére is lehetne csökkenteni átfogó épületenergetikai felújításokkal. Ezzel óriásit lépnénk előre a klímavédelem terén, miközben az otthonok komfortosabbá, szebbé, télen melegebbé, nyáron hűvösebbé, egészségesebbé válnának, és a piaci értékük is nőne. Emellett ráadásul a négymilliós hazai lakásállományból nagyjából 400–800 ezer

42

háztartás energiaszegény, és ahol nem megfelelő módon fűtenek, nagyon magas a károsanyag-kibocsátás is.

A problémákat felismerve a lakáspiacon is számos intézkedés született a környezettudatos építkezések elősegítése érdekében. Így eredetileg egy rendelet szerint 2020. december 31-e után minden használatbavételre kerülő épületnek meg kell felelnie a közel nulla energiaigény követelményeinek. Azonban a járványnak is köszönhetően módosult a határnap, ez pedig 2022. június 30-a, a kivétel azonban nem érinti a hatóságok használatára szánt vagy hatóságok tulajdonában álló új épületeket.

Tavaly ráadásul jelentős bejelentésnek lehettünk tanúi, hiszen a környezettudatos lakáshitelezés ösztönzése érdekében a Magyar Nemzeti Bank a Növekedési Hitelprogram részeként 2021 őszén elindította a Zöld Otthon Programot 200 milliárd forintos keretösszeggel, amely hatalmas sikert ért el a piaci szereplők körében. Az igénylés fontos feltétele, hogy az új ingatlan legalább BB energetikai besorolású legyen, ami azt jelenti, hogy az ingatlan energiafogyasztásának 25%-át megújuló forrásból kell biztosítani. Ezenkívül az ingatlan primer energiaigénye a nullához kell, hogy közelítsen (legfeljebb 90 kWh/m²/év). Összességében az új lakások piacának, ezen belül a lakásépítéseknek adhat extra lendületet az MNB-program, amelynek keretében kedvezményes, 2,5%-os fix kamatozású, legfeljebb 70 millió forintos és legfeljebb 25 éves futamidejű lakáshitelt lehet igényelni energiatakarékos új lakóingatlan építésére vagy vásárlására. Ráadásul a Zöld Otthon Programra jelentkező ügyfelek, akik igénybe veszik a CSOK-ot és megfelelnek a hitelbírálati követelményeknek, támogatott, kamatmentes zöld CSOK-hitelt is felvehetnek. Ennek összege két gyermek után 10, három után 15 millió forint.

PR

Szenvedélyalapú ingatlanfejlesztés a Belvárosban BUDAPEST LEGKÜLÖNLEGESEBB INGATLANFEJLESZTŐ CSAPATA JELENLEG AZ OPTINVEST ZRT.: DOBOS MÁTÉ TULAJDONOS MAGA VÁLASZT KI FELÚJÍTANDÓ, TÖBB ESETBEN MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÜLETEKET, MAJD CSAPATÁVAL GONDOS ÉPÍTÉSZETI TERVEZÉSSEL EGYEDI IRODÁVÁ ALAKÍTJA ŐKET. A SAJÁT ÚTJÁT JÁRÓ TÁRSASÁG MOST NÉGY ÉPÜLET MEGÚJÍTÁSÁBA VÁG BELE.

DOBOS MÁTÉ, az Optinvest Zrt. tulajdonosa

43

PR meg az az épület, amibe beleszerethet egy bérlő, és esze ágában sincs tovább keresgélni. Az említett helyiségben azóta Skype-interjú, reklámforgatás, állófogadás zajlott, használják tehát, méghozzá sokrétűen.

Az előttünk álló években egészen merész kalandba kezd az Optinvest: négy belvárosi épületet alakít át irodává, sorban ütemezve őket. Februárban mind a négy épület aranyba burkolózott, egy elasztikus anyag kerül a homlokzatokra, melyek elemei ki akarnak bújni ebből a palástból. Szalai Dániel fotóművész art directorként csatlakozott a munkához, amelynek célja, hogy a szakma – a hatóság, a műemlékvédelem – lássa, tudja, hogy itt történik valami, és nemcsak egy épülettel, hanem mindjárt néggyel. De melyik is az a négy épület?

„A következő három-négy évre csordultig tele van a naptárunk” – jelenti ki Dobos Máté némi meglepetésünkre.

A ki tudja, hányadik hullámnál járó pandémia és a farvizén érkező home office az irodapiac rutinos szereplőit is óvatosságra intette a közelmúltban, miközben az Optin­ vest Zrt. outsiderként hódította meg a területet. Ez önmagában is elég izgalmasan hangzik, ám nem ez a legfontosabb: Dobos Máté teljesen egyedi fejlesztésekben gondolkodik, olyasmiben, amire nincs más példa a hazai irodaszegmensben.

Bevett terminológia híján „kézműves ingatlanfejlesztésnek” nevezi az Optinvest gyakorlatát: komoly építészeti értéket képviselő, legfeljebb középméretű (4000 m² a felső határ) házakat vásárol fel prémium lokációban, elsősorban a Belvárosban, majd ezekből alakít ki irodát. Ebben a folyamatban az átalakítás a kulcs: túl azon, hogy esetenként alighanem a pusztulástól ment meg értékes épületeket, a Pyxis Nautica fiatal építészeivel közösen feltárják azok értékeit, majd ezeket megőrizve, de kortárs megoldásokkal kiegészítve, egészen különleges tereket hoznak létre. A Palazzo Hunyadi átalakításáért a Pyxis elnyerte Az Év Irodája verseny Az Év Belsőépítész Cége díját 2019-ben, ahogy díjazott lett azóta egy másik közös projekt, a felújított Irányi Palota is (az Év Homlokzata díjat nyerte el műemlék kategóriában a Baumit Magyarország pályázatán).

Díjakat nyerni jó visszajelzés, de meghatározóbb az üzlet „szíve és agya”, az épületek kiválasztása és átalakítása.

Költséghatékonysági mutatók elemzése helyett Máté intuitív módon, a Belvárosban motorozva vagy futóedzés közben talál rá az épületekre, majd amit sikerül megvásárolnia, abból izgalmas, az eredeti értékeit őrző, de kortárs designt, építészeti és technikai megoldásokat felvonultató házat alakítanak ki. Nem múzeumot, ahová belépőjegy kell, és ahol csak nézelődni szabad, hanem huszonévesek által használt modern tereket. A személyesség, az érzelmi vetület a tereknél is tetten érhető: az Irányi Palotában például helyreállították a báltermet, mely koncepció az üzleti logika alapján értelmezhetetlen lett volna, mégis így születhetett

44

• Almásy Palota – A kevés fennmaradt Pollack Mihályépületek egyike, amely ráadásul az építész egyik leg­ karakteresebb, legszebb alkotása, egykoron egy El Grecót és Tizianót is magába foglaló műgyűjtemény otthona. A mostani felújítás során a beltérben egyedi irodavilágot alakítanak ki, a klasszikus formákat meghagyva, de modern bútorokkal, freskókkal vagy akár nyers betonfelületekkel.

• Dreher Palota – A visszafogott belvárosi palota 1884ben épült egy, a Károlyi-kertre néző telekre. A későbbi bővítések, átalakítások során Hajós Alfréd és Sorg Antal is rajta hagyta a kézjegyét az épületen. Az 1950-es évektől irodák működtek a házban, amely a rendszerváltás óta üresen állt. Dobos Máté 2021-ben figyelt fel a mintegy 1000 m²-es valódi kis gyöngyszemre.

• Kincsem Palota – Az egykori csodalóról kapta nevét az épület, amelyet Blaskovich Ernő jómódú ménestulajdonos emeltetett, és amelynek belső udvarán állt Kincsem istállója. Bukovics Gyula – Ybl Miklós korábbi munkatársa – terveit a firenzei Pitti palota ihlette, és bár erősen megkopva, de máig megmaradtak az eredeti tapéta fragmentumai, ahogy az egykori kidolgozások, ornamentikák is fellelhetőek.

• Wagner Palota – Kallina Mór, az épület tervezője Otto Wagner munkatársaként érkezett Budapestre, beleszeretett a városba, ide költözött, majd számos bérpalotát tervezett, köztük a Molnár utcai kétszintes, neobarokk hatású épületet. Épségben megmaradt a homlokzat, a lépcsőház és az elegáns termek nagy része, a felújítás különlegessége pedig a fedett udvarra kerülő pálma- és banánfás urban jungle lesz.

A 2009-ben alapított Optinvest Zrt. jelenleg mintegy 25 milliárd forintos ingatlanbefektetéssel rendelkezik, a portfólióját több mint tucatnyi épület alkotja, melyek egyetlen négyzetmétere sem áll kiadatlanul. Kivitelezni egyszerre csak egy épületet lehet a személyes odafigyelés mellett, ez pedig megszabja a kereteket: évente hozzávetőleg 2000 m² fejlesztése a cél, hogy továbbra is garantáltan megmaradjon a kézműves minőség.

ZÖ L D B O LYGÓ

KÖRFORGÁSOSSÁG ÉS ÉPÍTÉSZET NÉHÁNY ÉV ALATT VILLÁMKARRIERT FUTOTT BE A KÖRFORGÁSOS GAZDASÁG KONCEPCIÓJA, AMELY ELVONT FOGALOMBÓL EU-SZINTEN ELFOGADOTT, GLOBÁLISAN ISMERT IRÁNYELVVÉ VÁLT. MILYEN A KÖRFORGÁSOS GAZDASÁG KÖZELEBBRŐL, ÉS HOGYAN HAT AZ ÉPÍTÉSZETBEN?

Aki egy szabatosan megfogalmazott, három tagmondatnál nem hosszabb meghatározást szeretne hallani a körforgásos gazdaságról, csalódnia kell: ez ugyanis egy gyűjtőfogalom, ami fokozatosan alakult ki több különböző gazdasági, technológiai elméletből. Összesen száznál is több definíció kering a körforgásosságra, melyek szükségszerűen nincsenek teljes átfedésben, mégis létezik egy konszenzus, ami elsősorban egy gazdasági-technológiai-társadalmi célkitűzést jelent.

Fontos előkép a természet rendszereit utánozva, emberi problémákra megoldást kereső biomimicry részeként kitalált bölcsőtől bölcsőig elv, amelyet éppen egy építész, William McDonough fejtett ki a vegyész Michael Braungarttal közösen írt Cradle to Cradle című könyvében. Mint írják, az anyag élete nem ér véget az elhasználódással, hanem utána visszaforgatódik egy új anyagfolyamatba, amivel egy

új kör indul – így lesz tehát egy lineáris modellből körforgásos, a természet utánzásával, nem utolsósorban a hulladék minimalizálásával, elvégre a természetben nincs hulladék.

Ha mégis konkrét meghatározást szeretnénk, forduljunk az EU-hoz, amely azt mondja, hogy „a körforgásos gazdaságban használt termékek és alapanyagok értéküket a lehető leghosszabb ideig megőrzik; a hulladéktermelés és az erőforrás-felhasználás szintje minimális, az élettartamuk végét elért termékekben lévő erőforrások pedig bent maradnak a gazdaságban, az ismételt felhasználás révén további értéket teremtve”.

Ennek immár gyakorlati jelentősége is van, miután a European Green Deal keretében az Európai Bizottság akciótervet fogadott el a körforgásosság alkalmazására, amely így hazánkba is megérkezett.

45

ZÖ L D B O LYGÓ Kínai fordulat és a 10R Ám ne legyünk naivak, bármilyen fennkölt gondolatok húzódnak is meg a körforgásosság mögött, a mostani villámkarrierjét nem kis részben a gazdasági racionalitásnak köszönheti. Új korszakhatárt jelölhet, hogy Kína 2018-ban úgy döntött, nem fogadja be többé a világ műanyag hulladékát. Akkorra ugyanis a világ műanyag hulladékának több mint 70%-a Kínában kötött ki, míg a megelőző három évtizedben a globális műanyag hulladék fele érkezett oda.

A gazdasági érdek megjelenése önmagában nem baj, sőt, gyorsíthatja is a körforgásosságra való átállást, ám nem árt óvatosnak lenni: a divatos jelszavakkal, jól csengő PR-szlogenekkel könnyen a greenwashing csapdájába eshetünk.

Akár vállalatként, akár tudatos fogyasztóként kritikusnak kell lennünk, például az újrahasznosítás szép elve hamar kiüresedhet. A termékek többsége olyan komplex anyaghasználattal készül, hogy lehetetlen érdemben újrahasznosítani. Ráadásul az újrahasznosítás csak egy – méghozzá az egyik legkevésbé fontos – eleme a körforgásosság friss, 10R koncepciójának.

Elengedhetetlen a kritikus gondolkodás: a fára hajlamosak vagyunk természetes, könnyen újrahasznosítható anyagként gondolni, ám van olyan felületkezelés, ami után az már nem újrahasznosítható. A 10R-ből is könnyen lehet olcsó marketingvarázslat, másfelől ha az ajánlásait komolyan vesszük, a lehetséges alkalmazásukat alaposan végiggondoljuk, érdemi lépéseket tehetünk a fenntarthatóság terén.

Körforgásosság az építészetben és az építőiparban „Ha megnézem a 10R lépcsőt, az első fogalom rajta, amivel építészként szeretünk foglalkozni, az a refurbish – mondja

Forrás: pixabay.com

Bánáti Béla, a Bánáti + Hartvig Építész Iroda egyik alapítója a stúdió podcastjében. – Valószínűleg a kreativitásunkat át kell állítanunk más célok felé ezen gondolatmenet mentén.”

Persze a modern tízparancsolat több elemét is kapcsolhatjuk az építészethez és az építőiparhoz. Nézzünk is néhány gyakorlati példát, mert szerencsére már bőven van ilyen!

A Juventus 2011-ben átadott új stadionjába a régi aréna közel 40 ezer m³ betonját építették be, de számos más anyagot is újrahasznosítottak, a bontáskor ugyanis típus szerint összegyűjtötték a még használható anyagokat. Az amszterdami Olympic Edge épületénél az elbontott gránithomlokzatot padlóburkolatként használták újra. Maradva a holland fővárosban, a Schiphol reptér már csak bérli a világítási rendszerét a Philipstől, és az együttműködésnek köszönhetően 50%-kal csökkent a reptér energiafogyasztása, így a költsége is. Jó példa a repurpose-ra, hogy a használt farmer feldarabolva kiváló hőszigetelő, de a lista számos elemére találunk példákat, akár a saját hétköznapi életünkből is.

10R • • • • • • • • • •

46

Refuse – visszautasítás: a fogyasztás és a termelés újragondolása és átalakítása, tulajdonlás helyett szolgáltatásként vesszük például igénybe a termékeket.

Reduce – csökkentés: Törekvés az anyaghasználat csökkentésére a termelésben, törekvés arra, hogy a számunkra szükségtelen dolgokat nem vásároljuk meg.

Renew – megújítás: Úgy tervezzük újra a termékeket, hogy azok hosszabb ideig, illetve az eredeti rendeltetésük vége után is használhatók legyenek valami másra. Újragondoljuk az eddigi termelési rendszereinket, és magukat az alapanyagokat is (természetes, biológiailag lebomló alapanyagok).

Reuse – újrahasználat: Amikor csak lehet, vásároljunk használt termékeket, amit pedig mi már nem használunk, annak igyekezzünk új tulajdonost találni.

Repair – megjavítás: Javítsuk meg, amit csak lehet, kisebb hibák esetén akár mi magunk, más esetben szakember vagy szerviz segítségével.

Refurbish – felújítás: Igyekezzünk felújítani, karbantartani a termékeket, meghosszabbítva így az élettartamukat.

Remanufacture – újragyártás: Kapjon nagyobb hangsúlyt az új termékek secondhand termékek alkatrészeiből való gyártása.

Repurpose – továbbhasznosítás: a termékeket igyekezzünk új, az eredeti rendeltetésükhöz képest más célokra felhasználni (pl. raklapból bútor, virágtartó).

Recycle – újrahasznosítás.

Recover – visszanyerés: a hulladékok elégetése során kinyert energia hasznosítása.

ZÖ L D B O LYGÓ

Az építészek számára ma már elérhető számos, építőipari szabványok szerint gyártott természetes anyag, melyeket akár csak részben alkalmazva is növelhetik a tökéletesen lebomló anyagok arányát egy-egy épületnél. Ilyen a vályogrost lap, a birkagyapjú szigetelés, a mineralizált faforgács vagy a vályogfesték. Itthon is kapható több ilyen, jellemzően Németországban és Ausztriában gyártott termék, melyek használata tökéletesen tervezhető.

A megújulóenergia-beruházások finanszírozása az egyik legnépszerűbb kategória a zöld beruházásokat tekintve a bankok körében. Miután a reziliens épületek akár számszerűsíthetően csökkentik a fenntarthatósági kockázatokat, a jövőben az alapkezelők kulcsfontosságú befektetési eszközei is lehetnek. Zöldkötvény-kibocsátásokra már itthon is vannak példák, globálisan pedig gyorsan nő az érdeklődés azon befektetési alapok iránt, ahol explicit módon figyelembe veszik az ESG szempontokat.

Nagyobb léptékben az épületútlevél segíthet a tervezésben: a kezdeményezés szerint az útlevél az épület minden építőelemére vonatkozó információt, műszaki paramétert, egyéb tudnivalót tartalmaz. A building passport egyszerűbb karbantartást, cserét és javítást tesz lehetővé, de még lényegesebb a szemlélet, vagyis már a tervezés fázisában végiggondolni a teljes életciklust, számolni az épület esetleges bontásával és anyagainak újbóli felhasználásával is.

Befektetésnek sem rossz Jóllehet, valóban zöld épületet tervezni drágább lehet a hagyományosnál, a kezdeti költségek hamar megtérülhetnek, ugyanis a tőkepiaci áramlások egyre inkább összekapcsolódnak a fenntarthatósági célokkal. Az European Green Dealnek számos kapcsolódási pontja van az ingatlanpiaccal: az energetikai minősítésekkel részben megfogható a bankoknak újszerű hitelkockázati kitettséget okozó klímakockázat, ami egyes helyeken fizikai kockázatként (például árvíz által fenyegetett területen lévő ingatlan), máshol átállási kockázatként (mennyi elavult ingatlant tartalmaz egy portfólió) jelenik meg.

Forrás: pixabay.com

47

ZÖ L D B O LYGÓ

A fenntarthatóság mérésére jött létre idén az EU Taxonómia keretrendszer, amely egy „klímabenchmarkot” hoz létre, és az épületekre hét kritériumot tartalmaz: 1.

Új ingatlanfejlesztés: az energetikai tanúsítványok alapján az a kategóriás minősítésnél 10%-kal alacsonyabb energiateljesítményt ír elő. Különböző szabályok vonatkoznak az 5000 m² alatti és feletti ingatlanokra.

Meglévő épületek korszerűsítése: a primer energiaigénynek minimum 30%-kal kell csökkennie a felújítást követően.

Energiahatékonysági intézkedések, karbantartás.

Elektromos járművek töltőállomásainak üzembe helyezése és javítása az épületeken belül: az épülethez tartozó parkolóhelyek is idetartoznak. Épületek energiahatékonyságának mérése, szabályozó műszerek üzembe helyezése.

Megújulóenergia-technológiák üzembe helyezése és karbantartása: ha fosszilis energiahordozót egy megújulóra vált ki egy vállalat, akkor ezt a tevékenységet, projektet hitelcélként szerepeltetheti. Épületek vásárlása: vagy a kategóriás energetikai tanúsítványnak kell rendelkezésre állnia egy ingatlan­ tranzakció során, vagy energiahasználat szempontjából a top 15%-ban kell benne lennie az ingatlannak (az országoknak létre kell hozni egy olyan top 15%-os ingatlanpiaci listát, amely a legkiválóbb épületeket tartalmazza az egyes ingatlantípusok között – Magyarországon ez még nem történt meg).

2.

3.

4.

5.

6.

7.

Látható tehát, hogy ha gyűjtőfogalom is a körforgásos gazdaság, működik, nem utolsósorban azért, mert elemi gazdasági és társadalmi érdekünk a valóban fenntartható megoldások alkalmazása. A folyamatba Magyarország is bekapcsolódott már, több építész tudatosan alkalmazza a fenti elveket a hazai munkájában, zöld finanszírozási megoldások is elérhetők itthon.

Ne feledkezzünk meg a MOL és a Pannon Egyetem által alapított Körforgásos Gazdaság Tudományos és Innovációs Parkról sem. Nagykanizsán és Veszprémben világszínvonalú kutatás-fejlesztési infrastruktúrát kívánnak létrehozni mintegy 30 milliárd forintos fejlesztés keretében, a Pannon Egyetem tudásbázisára és a MOL menedzsment- és szakmai tudására építve. A cél a körforgásos gazdaság európai innovációs és kutatóközpontját felépíteni, és nemzetközileg versenyképes körforgásos technológiákat és termékeket fejleszteni. Vagyis a körforgásos gazdaság fejlesztése már nálunk is stratégiai fontosságúvá vált.

Forrás: pixabay.com

Miért kevésbé fontos az újrahasznosítás?

Mint látható, az újrahasznosítás csak utolsó előtti a 10R listán. Miért? A körforgásos gazdaság alapvetően az anyag- és az energiaveszteség elkerülésére törekszik, az újrahasznosítás viszont az egyik leginkább anyagigényes folyamat: ritkán fordul elő, hogy az újrahasznosítás során ne kellene még új, hozzáadott nyersanyagokat is felhasználni, maga a folyamat jelentős energiaigénnyel is jár. Sokkal hatékonyabb, ha hosszú életciklusú, kön�nyen javítható termékeket kezdünk el használni.

48

PR

A piacvezető CTP számtalan újdonságot kínál a logisztikaiingatlan-piacon A CTP MANAGEMENT HUNGARY KFT. 2021 ÓTA PIACVEZETŐ SZEREPET TÖLT BE A MAGYAR LOGISZTIKAIINGATLAN-PIACON, A HAZAI ÁLLOMÁNY IDÉN MEGHALADJA AZ 1 MILLIÓ m²-t.

A LÁTVÁNYOS FEJLESZTÉSEK MELLETT A FENNTARTHATÓSÁG ÉS A DOLGOZÓI JÓLLÉT IS ELŐTÉRBE KERÜLT, SŐT, A VÁLLALAT EGY VADONATÚJ MULTIFUNKCIÓS BUDAPESTI BERUHÁZÁS KERETÉBEN MÁS INGATLANPIACI SZEGMENSEK FELÉ FOG NYITNI 2022-BEN. HUSZLICSKA DÁVIDDAL, A CTP HAZAI VEZETŐJÉVEL BESZÉLGETTÜNK AZ EDDIGI EREDMÉNYEKRŐL ÉS A JÖVŐBENI TERVEKRŐL. – A CTP az elmúlt években szinte berobbant a hazai piacra.

Hogyan alakultak a tervek, milyen statisztikákkal büszkélkedhet a vállalat?

– A CTP hatodik éve van jelen Magyarországon, tavaly piacvezetők lettünk az ingatlanállományunk méretét tekintve, és a jövőben is ambiciózus célok mentén fejlesztjük az ingatlanportfóliónkat. Az elmúlt év eleji 500 ezer m²-nyi területünkhöz képest idén megduplázzuk az állományunkat, vagyis amíg 2021-ben 850 ezer m²-nyi volumennel zártuk az évet, 2022-ben már jócskán meghaladjuk az 1 millió m²-t.

– Milyen stratégia mentén fejlesztenek és működtetnek épületeket a hazai piacon?

– Alapvetően spekulatív fejlesztésekben gondolkodunk a kezdetektől fogva, ez a stratégia érvényesül mind a mai napig, ez a CTP stratégiája minden tagországban, de emellett több Built-To-Suit beruházást is megvalósítottunk. Sőt, egy nagy volumenű vegyes funkciójú projektet is indítunk Budapesten, amellyel kilépve a megszokott ipari piacról, más ingatlanszegmensek felé nyitunk.

– A vállalat markánsan összpontosít a zöld és fenntartható fejlesztésekre, amit igazol, hogy a teljes ingatlanportfólió megkapta a BREEAM-minősítést.

– Hat ország, közel 100 helyszínén található csaknem 300 épületünk kapott BREEAM „In-Use” tanúsítványt „Very Good” vagy ennél magasabb szintű minősítéssel, sőt, az elmúlt két évben átadott épületeink mindegyike BREEAM Excellent minősítést szerzett. A zöld tanúsítványok nem csak a jelenre vonatkoznak, hiszen mi minden évben elkötelezettek vagyunk az iránt, hogy meg is tartsuk a magas szintű minősítést, vagyis a régebbi épületeink műszaki állapota és fenntarthatósága mindig megfeleljen a környezettudatos kritériumoknak. Nem véletlenül nemrég a CTP négy évre szóló zöld kötvényt bocsátott ki 700 millió euró értékben, nyolcmilliárd eurós középlejáratú eurokötvény-kibocsátási programja keretében.

– Az utóbbi időben jelentősen drágult az energia, emellett a klímavédelem is egyre fontosabb szerepet kap, vagyis a zöld energia biztosítása ma már prioritássá vált.

– A leglátványosabb fejlesztésünk e tekintetben, hogy három

megawatt összteljesítményű szolárpanelt telepítettünk az elmúlt néhány hónapban a tetőfelületeinkre, és a programot idén is folytatjuk. A zöld megoldásokkal összefüggésben az ESG is előtérbe kerül, amely a befektetési és vállalati piacon egyre fontosabb szerepet kap, hiszen sok bérlőnk csak a fenntarthatósági kritériumoknak megfelelő épületben dolgozhat. Ez az elvárás mindig is motivált bennünket, ugyanis e tekintetben jellemzően korai érkezők voltunk.

– Ma már a dolgozói jóllét nemcsak az irodaházakban alapvető elvárás az alkalmazottak körében, hanem egyre fontosabb kritérium a logisztikai központokban és parkokban is. Önök milyen intézkedéseket tesznek a well-being érdekében?

– A legfontosabb szolgáltatáscsomagunk e tekintetben a Clubhouse koncepció, amely más országokban már több mint öt éve jelen van a CTP Parkokban. Magyarországon a saját irodánkat is befogadó, biatorbágyi logisztikai parkban alakítjuk ki az első hazai Clubhouse koncepciót kiemelkedő dizájnmegoldásokkal, amelyet idén júniusban birtokba is veszünk. Ez számos funkciót jelent majd a gyakorlatban, így orvosi felügyeletet, étkezési lehetőséget, közösségi irodát biztosítunk, illetve a helyi közösséghez fűződő CTP és bérlői kapcsolatokat erősítjük, különböző rendezvényeket szervezünk majd. Nagyon örülünk a hamarosan átadásra kerülő új Clubhouse-nak Biatorbágyon, de emellett sok más parkunkban is meg fog jelenni hamarosan a szolgáltatás.

– A pandémia alatt az e-kereskedelem szinte szárnyal, az ellátási láncok közelebb kerülnek a fogyasztókhoz, ami újabb logisztikai létesítményeket igényel. Önök mit tapasztalnak, mekkora expanzióban van ez az iparág?

– Ma már a portfóliónk 15%-át fedi le az e-kereskedelemmel foglalkozó bérlők jelenléte. 2021 decemberében lezártunk egy kiemelkedő tranzakciót, amelynek keretében jelentős fejlesztési területet vásároltunk a Budapest Airport közelében, ezzel is kiszolgálva a repülőtér közvetlen vonzáskörzetében megjelenő igényeket. Itt már idén augusztusban egy 40 ezer m²-es ingatlant adunk át olyan e-kereskedelmi cégeknek, amelyek kifejezetten a repülőtér mellett szerettek volna ingatlant bérelni. Az elkövetkezendő időkben is arra számítunk, hogy folytatódik az e-kereskedelem expanziója.

49

ZÖ L D B O LYGÓ

VILÁGHÍRŰ ÉPÜLETEK, AMELYEK MÁR KÖRNYEZETBARÁTOK IS AZ EMPIRE STATE BUILDINGRŐL, A SYDNEY-I OPERAHÁZRÓL VAGY A BERLINI NEUE NATIONALGALERIE-RŐL NEM A FENNTARTHATÓSÁGRA ASSZOCIÁLUNK: IKONIKUS ÉPÜLETEK, AMELYEK ÖNMAGUKBAN MEGTESTESÍTIK NEW YORK PEZSGÉSÉT, EGY MODERN ORSZÁG IMÁZSÁT, ILLETVE EGY EURÓPAI NAGYVÁROS KULTÚRA IRÁNTI ELKÖTELEZETTSÉGÉT. AZ ELMÚLT ÉVEKBEN MINDEGYIK HATALMASAT LÉPETT ELŐRE A FENNTARTHATÓSÁG TERÉN, MÁRPEDIG HA EZEK AZ ÉPÜLETSZTÁROK KÉPESEK VOLTAK MEGÚJULNI, AKKOR A TÖBBIEK SZÁMÁRA SINCS MENTSÉG.

Empire State Building Az Empire State Building már a születése pillanatában jelentőségteljes épület volt: a gazdasági világválság első éveiben kezdtek bele a projektbe, az építkezésen munkások ezrei dolgoztak, végül 1931 májusában adták át, a tervezett határidő előtt 45 nappal, az előzetes költségtervnél ötmillió dollárral olcsóbban.

1929-ben, hónapokkal a nagy tőzsdekrach előtt New York korábbi kormányzója, Alfred E. Smith és partnere, John Jakob Raskob elhatározták, hogy egy gigantikus építkezéssel próbálnak enyhíteni a közelgő pénzügyi katasztrófán. A gazdaság stabilizálásán túl szimbolikus szerepet is szántak a 102 emeletes felhőkarcolónak.

Smith és Raskob előbb felvásárolta a Waldorf-Astoria Hotelt, majd 1929 szeptemberétől a munkások mindössze másfél év alatt lerombolták a szállodát, és a helyén felépítették a világ akkori legmagasabb épületét.

A koncepciótervtől az átadásig összesen 3500-an dolgoztak a telken, a legintenzívebb időszakban több mint egy emelet készült el naponta, ami akkoriban példátlan teljesítmény volt.

50

ZÖ L D B O LYGÓ

Közben az országot térdre kényszerítette a válság, New York nyomorgott, az Empire State Buildingnek így mindös�sze 20 bérlője volt a nyitáskor. Alfred E. Smith kivilágíttatta az épület mind a 6514 ablakát, tehát a nem bérelt irodákét is. Azt akarta, hogy a toronyház az egész városban látható jelzőfény legyen, az amerikaiak bátorságának, a gránitba és acélba vésett New York jövőbe vetett hitének kinyilvánítása.

Jóllehet, eleinte Empty State Buildingnek gúnyolták, később egy prosperáló metropolisz egyik jelképe lett, ahol több mint 15 ezren dolgoznak, és turisták tömegei keresik fel naponta.

Kilencven évvel az épület átadása után ismét egy válsággal szembesült a világ: a koronavírus-járvány idején újra kiürült az Empire State Building, de esténként a kivilágított torony üzent a városlakóknak. Vörös fény világított a vírus áldozatainak emlékére, fehér és kék az orvosokkal való szolidaritás kifejezésére. Azóta a város újranyitott, az épület pedig ismét a jövőbe vetett hitet hirdeti, de már másképp, mint az építésekor.

Az Empire State Building tulajdonosai több mint egy évtizedet dolgoztak azon, hogy New York szimbóluma a fenntarthatóság modelljévé váljon. Különösen figyeltek a felújítás sorrendjére, a munkát a hőszigeteléssel és a fűtési rendszerrel kezdték. A kétlégkamrás termoablakok közé egy extra szigetelőréteget építettek, a radiátorok mögé hőtükröt tettek, az árnyékolókat automatizált rendszer mozgatja a nap járásának megfelelően, így nyáron jóval kevesebb energiát emészt fel az épület hűtése.

Második lépésben az elektromos rendszerek hatékonyságán javítottak. Automatizált LED-es világítási rendszert

építettek ki, éjszaka és hétvégén lekapcsol az elektromos hálózat, és csak azok a gépek kapnak áramot, amelyeknél ez elengedhetetlen. A felújított liftek visszanyerik a fékezési energiát, és visszatáplálják az épületbe, ami 68 liftnél már jelentős tétel.

Törekedtek a már meglévő erőforrások újrafelhasználására, például nem cserélték ki a hűtő- vagy a meleg vizet előállító rendszert, helyette alaposan felújították azokat.

A fejlesztések összesen 40%-kal csökkentették az épület karbonkibocsátását, de a tulajdonosok további 40%-os csökkentést terveznek a következő 10 évre.

New York város 2019-ben elfogadott egy ambiciózus jogszabályt, amely szigorú korlátot ír elő a város nagy épületeinek kibocsátására. A meglévő épületekre vonatkoztatva ez az egyik legszigorúbb szabályozás a világon, így az aláíráskor sokan szkeptikusak voltak a törvény eredményességével kapcsolatban. De New York vezetői és az Empire State Buildinget irányító tröszt alelnöke, Dana Robbins Schneider szerint fordult a kocka: „Ha ennél az épületnél bebizonyítjuk, hogy működik, akkor bármelyiknél működhet. Egy ikonikus épület mutathatja meg, hogy igenis változtathatunk a világon.”

Sydney-i Operaház Amerikai társához hasonlóan kalandos az emblematikus ausztrál ház története. Bár a pályázatot 1956-ban írták ki rá, és már a következő januárban kihirdették győztesnek Jørn Utzon dán építészt, magát az épületet csak 1973-ban adták át. Noha az alapszerkezet egyszerű – két színházterem egy

51

ZÖ L D B O LYGÓ

közös padozaton –, a mértani alakzat és ismétlődés nélküli kagylóhéjak megszerkesztése komoly technológiai kihívást jelentett. Utzon a legenda szerint a narancsot pucoló négyéves fia láttán jött rá a megoldásra: egyetlen gömbfelületből kell kivágni a kagylóhéjat!

Végül a héjak minden elemét a helyszínen öntötték ki, a bordákat összefűzték kábelekkel, majd ívbe feszítették őket. Így alakult ki a kagylóhéj, amit több mint egymillió, Svédországban gyártott kerámiacsempével borítottak be – ha a csempék elhelyezését is számoljuk, a tetőszerkezet 11 év alatt készült el. Addigra már rég nem Utzon irányította a projektet. A dán építész 1966-ban felmondott, mert az emelkedő költségek miatt állandó harcban állt Új-DélWales állam kormányával, mint mondta, a ki nem fizetett díjaival kikényszerítik a távozását. A munkát ausztrál építészek fejezték be, Peter Hall főmérnök készítette el a 2800 férőhelyes hangversenytermet, az 1547 fős operatermet és az ablakok, illetve a lépcsők végleges terveit is, jelentősen változtatva Utzon elképzelésein.

Nem csoda, hogy az avatóünnepségen II. Erzsébet brit királynő azt emelte ki, hogy „a piramisok is rendkívüli viszontagságok közepette épültek, mégis állnak ma is”.

Utzon nem volt jelen a ceremónián, és soha nem is látta az épületet: még 1966-ban a családjával együtt titokban elutazott Ausztráliából, és többé nem tért vissza az országba. Ám az élet nem állt meg, 1979-ben Ronald Sharp megépítette a világ akkori legnagyobb mechanikus orgonáját, és folyamatosan zajlottak a felújítások is. És most tényleg nem egy tisztasági festésre gondolunk.

A jelenleg is zajló átalakítás egy 10 éves, 275 millió ausztrál dolláros program keretében zajlik, és egyaránt célja funkcionálisan és technológiailag is felzárkóztatni az épületet a 21. századi elvárásokhoz. A borzalmas akusztikájú koncerttermet a kezdetek óta kritizálják, ennek átalakítása a leghangsúlyosabb feladat, aminek kedvéért az átadás óta először lezárják az évi 11 millió látogatót vonzó épület legnagyobb termét a közönség elől.

Felsorolni is nehéz, mennyi mindent átalakítanak: a koncertterem egyedileg tervezett hangvetőket kap, a színpadot lesüllyesztik a jobb láthatóság érdekében, javítják a színpad akusztikáját is, hogy tisztábban hallják egymást a zenészek, a legmodernebb fénytechnikát és hangrendszert építik be, a beltér körülményes bejárásán új liftekkel és átjárókkal segítenek, immár a kerekesszékesekre is gondolva.

2017-ben hasonló alapossággal alakították át a színháztermet, egy évre rá pedig hivatalosan is karbonsemlegesnek minősítették az épületet, a tervezettnél öt évvel előbb – a nagy eseményt zöld fényfestéssel ünnepelték. A cél érdekében a még hagyományos izzókat LED-ekre cserélték, új épületfelügyeleti rendszert telepítettek az energia- és vízfelhasználás szabályozására, kicserélték a tengervizes hűtőrendszer gépezetét, amivel önmagában 9%-kal csökkent az energiafelhasználás.

52

Az újrahasznosítási arány 25-ről 60%-ra javult, többek között a hulladékgazdálkodás újragondolásával, például ma már az ételmaradékból is energiát állítanak elő. Ugyanakkor ez még nem „végeredmény”, a most is zajló felújítások célja további 20%-kal csökkenteni az energiafelhasználást, és 85%-osra tornászni fel az újrahasznosítási arányt.

Egy új megállapodás értelmében a Flow Power szolgáltató biztosítja majd az áramot, kizárólag szélerőművekből és szolárparkokból.

A teljes átalakítást 2023-ra, az 50 éves jubileumra tervezik befejezni. A munkálatokat részben az egykor narancsot pucoló fiú, Jan Utzon felügyeli, aki maga is építész lett, és tagja a Sydney-i Operaház Építészbizottságának.

Berlin, Neue Nationalgalerie Tavaly adták át a hatéves felújítás után újjászületett berlini Neue Nationalgalerie-t, a német főváros első számú modern képzőművészeti múzeumát. A Potsdamer Platz melletti világhírű Kulturforumon álló csupa üveg-fém pavilont először újították fel az 1968-as átadás óta. A modern építészet legnagyobb mesterei között számontartott Ludwig Mies van der Rohe tervezte épületet lényegében teljesen szétszerelték, minden egyes részét kijavították vagy kicserélték, akadálymentesítették, szerkezetét azbesztmentesítették, majd újra összeállították.

A Neue Nationalgalerie a Berlinben lévő modern műkincsek fő kiállítóhelye, többek között Edvard Munch, Pablo Picasso, Ernst Ludwig Kirchner, Paul Klee és Salvador Dalí alkotásaival. Ez az egyetlen európai épület, melyet Van der Rohe az Amerikába költözése után tervezett, egyben az utolsó nagyobb munkája. Egy tökéletes négyzet alakú üveg-acél szentély, amely a járdaszint felett, a saját gránit­ akropoliszán magasodik, nem messze az egykori berlini faltól, mint a nyugat szabadságának szimbóluma. Az epikus, oszlopok nélküli tér egy igazi 20. századi panteon, Mies „univerzális tér” törekvésének legjobb példája.

De miért telt hat évébe a londoni David Chipperfield Architects-nek a felújítás? Mert az épület múzeumnak a kezdetektől fogva katasztrofális volt. Évente összetört egy vagy két ablak, és sosem lehetett ugyanolyan üveggel pótolni; az ajtók nevetségesen kicsik voltak behozni egy-egy műalkotást; a páralecsapódás miatt tócsák keletkeztek a galériában; kevés volt a falfelület a műtárgyak számára; az előnytelen nagycsarnok alatt az ablaktalan irodák sivár hangulatát árasztó föld alatti galériák sorakoztak az állandó gyűjtemény számára. A formai tisztaságra való törekvés egyértelműen felülmúlta a funkció követelményeit.

Mies számára nem voltak korlátok: világhírű építészként soha nem kellett megvédenie a döntéseit, Berlin ráadásul teljesen szabad kezet adott neki – még a helyszínt is maga választhatta ki –, miután a város szülöttjeként még egyetlen épületet sem jegyzett ott, és már elmúlt 70 éves.

Naná, hogy formába öntötte régi álmát az elképzelhető

A fejlődést az ötletek inspirálják.

Az új, tisztán elektromos Audi Q4 Sportback e-tron.

A jövő hozzáállás kérdése

Porsche M5 1238 Budapest, Szentlőrinci út +36 1 421 8100 info@porschem5.hu www.porschem5.hu

Az új Q4 Sportback e-tron modell kombinált elektromosáram-fogyasztása: 15,6 –17,9 kWh/100 km (WLTP), kombinált CO₂-kibocsátása: 0 g/km. A megadott értékek a típusjóváhagyás során rögzített, gyári felszereltséggel kerültek megállapításra, és a hirdetés feladásának időpontjában érvényesek. A nevezett értékek WLTP szerint mértek, nem egyes járművekre vonatkoznak, nem részei a tájékoztatónak, hanem a különböző járműtípusok összehasonlítására szolgálnak a 715/2007/EK rendelet jelenleg érvényes előírásainak megfelelően. Ezen értékeket egyes többletfelszereltségek, tartozékok, valamint a vezetői szokások és egyéb, nem technikai jellegű tényezők (pl. környezeti feltételek) is befolyásolják. A képen látható gépkocsi illusztráció, és többletfelszereltségeket is tartalmazhat. A tájékoztatás nem teljes körű, további részletek a márkakereskedésekben!

ZÖ L D B O LYGÓ

legnagyobb, oszlopok nélküli belső térrel. Chipperfieldnek ehhez képest sziszifuszi munkát kellett végeznie, a funkcionális hibák kiküszöbölése mellett az épület energetikáján is javítania kellett, miközben ebből szinte semmit nem venni észre. „Maradjon annyira Mies, amennyire csak lehetséges” – hangzott Chipperfield vezérelve, és valóban, az átadás utáni és a mostani friss fotókon szinte nem is lehet látni a különbséget. Viszont a 14 ezer m²-es épület sokkal jobban működik.

Alapos levéltári kutatás és régészeti vizsgálat után 35 ezer alkotóelemet választottak le a vasbeton szerkezetről a felújítás során, például az épület négy oldalhomlokzatát alkotó 1600 m²-nyi üvegfalat. Ezt kétrétegű – egyenként 12 milliméteres, egymáshoz laminált – üvegtáblákból építették újjá. Felújították sok más mellett a hőszigetelést, a világítást, a légkondicionáló rendszert és a csaknem nyolc méter belmagasságú kiállítócsarnok padlófűtését is, mintegy 140 millió euróból. Két új rámpa és egy új lift gondoskodik az akadálymentesítésről, a háború utáni olcsó

54

építőanyagokat minőségire cserélték, és új facsemetéket is telepítettek. Igaz, kényszerből, miután a galéria süllyesztett szoborkertjében lévő felnőtt példányok gyökerei felnyomták a gránitburkolatot.

Jelenleg helyhiány miatt a művek töredékét lehet bemutatni, ezért a szomszédos telken felépítik testvérintézményét, a Modern Művészetek Múzeumát, amelybe a tervek szerint René Magritte, Joan Miró, Frida Kahlo és Mark Rothko művei kerülnek Heiner és Ulla Pietzsch műgyűjtő házaspártól. A két épületet alagút köti majd össze, a leendő társtól pedig a Neue Nationalgalerie-ben is megnyugodtak. „Féltünk, hogy túl 60-as évekbelinek látszunk majd. Így viszont időkapszulává válunk” – mondja Joachim Jäger, a galéria vezetője.

A városvezetés azt reméli, hogy a felújított Neue Nationalgalerie és az új intézmény együtt olyan múzeumi központot alkot majd, amellyel Berlin a modern képzőművészet területén is felzárkózhat a világvárosok élvonalába.

REAL ESTATE AWARDS 2021

RE A L E S TAT E AWA RD S 20 21

AZ ÉV TERVEZETT KERESKEDELMI PROJEKTJE

Corvin Palace – győztes A Corvin Palace felújítása 2018-ban kezdődött, és 2023 elején várható a megnyitása. A folyamat során a teljes gépészeti és elektromos rendszer megújul, a műemléki homlokzatot és a belső tereket restaurálják, a homlokzat díszkivilágítást kap, illetve irodai és retail főbejáratot alakítanak ki. A megújulásnak köszönhetően Budapest több mint 50 év után egy ikonikus épületét kapja vissza. Az 1968-ban felszerelt alumíniumborítás leszedésével, a mögötte rejtőző klasszicizáló, 1926-os homlokzat felújításával és a belső örökségvédelmi terek restaurálásával újra teljes pompájában tündökölhet a két világháború között Kelet-Európa divatkereskedelmét is meghatározó épület.

A projekt a Blaha Lujza tér felújításával együtt egy egész kerület revitalizációjához járul hozzá. Budapest egyik legforgalmasabb és legfontosabb csomópontja teljesen új arcot kap majd a két fejlesztés egyidejű megvalósításával. A bruttó 20 ezer m²-t érintő felújítás gyakorlatilag alig jár szerkezeti változással, ennek köszönhetően jóval zöldebb az új beruházásoknál. A gépészeti elemek cseréje során nagy hangsúlyt fektettek a lehető legmodernebb és legenergiahatékonyabb eszközök kiválasztására. A Corvin további zöldítése érdekében pedig napkollektorokat telepítenek majd a tetőre, teljes nyílászárócserére kerül sor, és a belső homlokzatok is új hőszigetelést kapnak.

Budapest One II–III. ütem – helyezett A Futureal-csoport eddigi legnagyobb irodafejlesztési projektjét valósítja meg a Dél-Buda Városközpont fejlesztés keretében, Őrmezőn, Magyarország legnagyobb közlekedési csomópontjában. Az ikonikus formavilágot képviselő Budapest ONE a 4-es metró, a Kelenföldi pályaudvar, valamint az M1– M7 autópályák fővárosi bevezető szakaszának találkozásánál épül. Az irodapark 65 ezer m²-nyi területén összesen 7000 munkatárs dolgozhat majd. A II. és III. ütem kivitelezése a tervek szerint párhuzamosan halad, és várhatóan idén költözhetnek be a bérlők, így a Vodafone új magyarországi főhadiszállása és a BT új regionális szolgáltató központja is ide kerül.

A WELL Building és BREEAM környezettudatos épületminősítési rendszer elvárásai szerint megtervezett komplexum jól illeszkedik a környezetvédelem mellett az ott dolgozók egészségére, közérzetére és komfortérzetére is figyelmet fordító vállalatok törekvéseihez. A tervezésénél figyeltek arra, hogy a látványos kialakítás a több tízezer embernek otthont adó lakóövezetet se nyomja el vizuálisan. Éppen ezért az irodaház magassága nem tér el a környezetében található épületektől. A Budapest ONE-t energiatakarékos, intelligens központi épületirányítási rendszerrel szerelik fel, a falakat nyugalmat sugárzó színek borítják, de multifunkciós WELL-szoba, tusolóval felszerelt biciklitároló, az épület tetején panorámás futópálya és zöld pihenőteraszok is a dolgozók rendelkezésére állnak majd. Emellett lehetőség lesz az elektromos autók töltésére, valamint szelektív hulladékgyűjtésre is.

56

VIGYEN A TAKARÍTÁSBA

INNOVÁCIÓT!

150 000 NÉGYZETMÉTERT

TISZTÁN TARTANI

ROBOTTAL

NEM NAGY TELJESÍTMÉNY!

LEGYEN ÖNNEK IS MENŐ TAKARÍTÓ ROBOTJA! Kérjen ajánlatot saját takarító robotjára az ADLATUS hazai forgalmazójától!

RE A L E S TAT E AWA RD S 20 21 BudaPart DOWNTOWN – helyezett Az épület a városfejlesztési projekt negyedik ütemének része, ahol hotel- és irodaház-funkciót is kialakítanak. Magyarország első Radisson márkanév alatt futó, teljes körű szolgáltatást nyújtó szállodája a skandináv szemléletű vendéglátásra épít, amely segíti a vendégeket a munka és a magánélet egyensúlyának megteremtésében. Az innovatív és környezetbarát megoldásokkal kivitelezésre kerülő épület irodaházrésze pedig hét emeleten, közel 8000 m²-en kínál iroda- és 350 m²-en üzlethelyiségeket.

A BudaPart DOWNTOWN a legmagasabb fenntarthatósági és minősítési rendszerek követelményeit szem előtt tartva valósul meg: figyelnek arra, hogy az épület energia- és vízigényét minimálisra csökkentsék, több intelligens épületgépészeti megoldást alkalmaznak, valamint előtérbe helyezik a megújuló zöldenergia-használatot is. A komplexum átadása 2023ra várható. A vegyes funkciós épület tovább erősíti a BudaPart törekvéseit, hogy a közeli irodaházakkal az egyik legjelentősebb szereplővé váljon a budapesti irodapiacon „Buda Business District” elnevezésű alpiacként. A városnegyed folyamatosan bővülő szolgáltatásait, a lokáció előnyeit, a zöld környezetet és a vízparti kikapcsolódást az irodaház dolgozói és a szálloda vendégei egyaránt élvezhetik a jövőben.

Corvin Innovation Campus – helyezett Az új generációs komplexum a Corvin Sétány sikertörténetének következő fejezetét nyitja meg. Az irodaház már a járványhelyzet következtében átalakult piaci igények szerint valósul meg a sétálóutca közvetlen közelében. Az egyedi homlokzattal és kialakítással rendelkező épületegyüttes két üteme összesen több mint 30 ezer m² irodaterületet kínál. Az épületben kap helyet az IBM új magyarországi főhadiszállása, ahová 2023-ban költözik a vállalat. Az irodaházat a digitális korszak elvárásainak megfelelően tervezték, ugyanakkor építésénél nagy hangsúlyt fektetnek a WELL Building szempontokra, a BREEAM fenntarthatósági elvárásokra és a zöld területek megvalósítására.

Az udvar a sétány egyfajta meghosszabbításaként kellemes rekreációs felületet biztosít. A komplexum belső tereiben egzotikus zöldnövény-dekoráció gondoskodik majd az ott dolgozók jó közérzetéről. Az irodaházban kávézó és étterem várja az ott dolgozókat és vendégeiket. A teljeskörűen akadálymentesített környezetben a természetes bevilágítás maximalizálása és az egészséges munkakörnyezet megteremtése volt az egyik fő cél. A „Stay Safe” kezdeményezés keretében az ingatlanfejlesztő új biztonsági előírásokat vezetett be és további technológiai megoldásokat tesz elérhetővé, hogy megfeleljen az irodai környezettel szembeni legmagasabb piaci igényeknek. A főbejáratnál egy több mint 1500 m²-es emlékparkot is építenek, amit az egykor a Tömő utcában született, kétszeres Kossuth-díjas, Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művészről, a nemzet színészéről, Psota Irénről neveznek el.

58

RE A L E S TAT E AWA RD S 20 21

AZ ÉV TERVEZETT KERESKEDELMI PROJEKTJE KÜLÖNDÍJ

HelloParks Maglód logisztikai megapark – győztes A Futureal-csoport 2020 végén HelloParks néven egy új generációs, innovatív ipari és logisztikai ingatlanfejlesztő vállalatot indított, amelynek célja, hogy ebben a dinamikusan növekvő iparágban az egyik vezető szereplővé váljon először Magyarországon, majd a kelet-közép-európai régióban. A társaság az indulás óta eltelt alig több mint egy év alatt három akvizíciót is sikeresen zárt: ezek közül a HelloParks Maglód a második fejlesztés, amely Budapest keleti agglomerációjának leggyorsabban fejlődő ipari zónájában valósul meg. A 46 hektáros telken összesen több mint 200 ezer m²-nyi raktár-, könnyűipari és irodaterület kialakítását tervezik.

Az első ütemet jelentő 46 ezer m²-es raktárcsarnok kivitelezése mindössze hat hónap alatt valósult meg. A fejlesztés sikerét mutatja, hogy decemberre már beköltöztek az épület első nagy bérlői is. Az épületek közös jellemzője, hogy az energiahatékonyságot és a környezetkímélő üzemeltetést biztosító okos megoldások révén teljesítik majd a BREEAM fenntarthatósági szabvány előírásait New Construction kategóriában. A beruházás nemcsak műszaki tartalomban, hanem annak ergonómiai kialakításában, környezetre való hatásainak csökkentésében, energetikájában, üzemeltetésében és a teljes beruházási folyamatra vonatkozó menedzselés során is rendkívül magas fenntarthatósági követelményeknek felelt meg.

GOBUDA Mall – helyezett A WING 2018-ban vásárolta meg az óbudai EuroCenter Bevásárlóközpontot, melyet 2021-ben kezdett el felújítani, hogy 2022 tavaszán új néven megnyissa a nagyközönség előtt. A felújításnak köszönhetően Észak-Buda egy modern, otthonos, emberközpontú bevásárlóközponttal gazdagodik. A külsőbelső megújulás célja, hogy a GOBUDA Mall Óbuda kiemelt találkozási pontja legyen, ahol élmény a vásárlás. A szinte teljesen újjáépített épületben egy jól átlátható, otthonos, természetes fénnyel bevilágított belső tér fogadja majd a látogatókat. A korábbi közösségi tér helyén 140 méter hosszú sétáló és közösségi passzázs jön létre a meglévő kereskedelmi üzlet területek átrendezésével.

A három szinten közel 100 üzlettel rendelkező bevásárlóközpontban ismert divatmárkák mellett széles gasztronómiai kínálat, patika, banki és telekommunikációs szolgáltatók és felújított mozi is várja a látogatókat. Az élményszintű bevásárlást egészíti ki a ház tetején kialakításra kerülő 2000 m²-es, játszótérnek is helyet biztosító zöld park.

A megújulás egy minden szempontból 21. századi projekt, amely az embert és a környezetet helyezi a középpontba.

A GOBUDA Mall teljes egészében az Access4you akadálymentesítési keretrendszer elvárásainak megfelelően készül, emellett kiemelt figyelmet kapnak a fenntarthatósági és egészségtudatossági jellemzők is.

59

RE A L E S TAT E AWA RD S 20 21 East Gate PRO Business Park – helyezett Az East Gate PRO a nagy sikerű East Gate Business Park második üteme, amely modern és személyre szabható raktározási megoldásokat kínál Fóton az M0 és az M3 autópályák találkozásánál. A 60 ezer m²-nyi területet kínáló csarnoképületek speciális technológiai elvárásokat nélkülöző gyártási, összeszerelő és raktározási célokra egyaránt alkalmas helyszínt kínálnak, igény szerint színvonalas irodai és kiszolgáló funkciókkal kiegészítve, ezért egyedi cégközpontok és székházak kialakítására is alkalmasak. A magas minőségű épületek szolgáltatásai között szerepel majd az ESFR sprinkler rendszer, rendszámfelismerő beléptető és biztonságikamera-rendszer, valamint a C1-C2 épületek esetén cross-docking funkció is elérhető lesz.

Az emberközpontú, parkosított környezettel rendelkező East Gate PRO csarnokai BREEAM minősítés szerint épülnek, környezet- és egészségtudatos megoldásokkal, valamint smart szolgáltatásokkal. A fenntarthatóság érdekében biztosított az ipari parkban a szelektív hulladékkezelés, illetve energiahatékony megoldások – mint például LED izzók, intelligens mérőórák, elektromosautótöltő-állomások – is támogatják a környezettudatos működést.

Mindemellett egészségtudatos megoldások is beépítésre kerülnek, mint az érintésmentes kapcsolók, nyitható ablakok minden irodarészben, ezzel biztosítva a folyamatos frisslevegő-áramlást. A magas minőségű hőszigetelésnek köszönhetően alacsonyak a rezsi- és üzemeltetési költségek.

Hotel Chainbridge Mamaison & Comfort – helyezett A város frekventált turisztikai központjában fekvő épületek felújítása során a szállodák külső és belső képe egy új szinten képviseli a CPI Hotels brand-et. A kiváló lokációjú Mérleg utcában nyílik majd meg az 54 szobás 4* superior és a 101 szobás 3* superior szálloda, néhány lépésre a Lánchídtól, a Four Seasons Hotel Gresham Palace közelében. A 4* superior hotel homlokzata teljes egészében átalakul, a Mérleg utca 6. szám alatti főbejáraton át hangulatos, kandallós, elegáns lobbyba léphet a vendég. A szálloda további különlegessége, hogy az alagsorban spa-részleget is kialakítanak, benne medencével, szaunával, gőzfürdővel és hatalmas relaxációs területtel. A másik, extravagánsabb és funky stílusú hotel is igazi nagy dobásnak ígérkezik: a szomszédos, eddig irodaházként működő épület is saját bejárattal rendelkezik majd.

A kivitelezési folyamat előkészítésénél és a koncepció kidolgozásánál is elsődleges szempont volt az akadálymentesítés, a folyamatok egyszerűsítése és a környezetterhelés minimalizálása. Mivel az épületek közvetlenül egymás mellett helyezkednek el, remek lehetőség nyílik egy fenntartható, környezettudatos kivitelezési folyamat megvalósítására, ahol a két épület felújítása párhuzamosan zajlik. A hotelt az „elérhető luxus” jegyében álmodták meg, amely nagyszerű elhelyezkedéséből adódóan az üzleti és szabadidős utazók számára egyaránt ideális.

60

RE A L E S TAT E AWA RD S 20 21

AZ ÉV KERESKEDELMI FEJLESZTÉSE

Szervita Square Building – győztes A Szervita Square Building Közép- és Kelet-Európa első és egyetlen LEED Platinum környezettudatos minősítéssel rendelkező többfunkciós épülete, amely 14 500 m²-en kínál prémium kiskereskedelmi és irodatereket, valamint luxus-lakóingatlanokat Budapest szívében. Az épület műszaki átadására 2020 decemberében került sor, befektetői értékesítése pedig alig egy évvel később zárult, egy régiós szinten is jelentős benchmark deal keretében. A körben üveghomlokzatú, ívesen lekerekített formavilágú, ikonikus építészeti alkotás éteri szerkezetével, lágy homlokzati kontúrjaival és tükröződő felületeivel szépen illeszkedik az UNESCO világörökségi puffer zónában található Art Deco, Art Nouveau és Bauhaus környezetbe.

A Szervita Square Building építészeti koncepciójának megfogalmazása során az egyik fontos alapvetés az volt, hogy az épület ne rivalizáljon a történelmi környezettel, inkább tükrözze vissza az előző korok architektúrájának jellemző stílusjegyeit és érdekes részleteit, így kapcsolódva organikusan a városi szövethez. A másik kiemelt fejlesztői elvárás az ESG (Environmental, Social, and Corporate Governance) értékeinek és irányelveinek való megfelelés volt, már a tervezési fázistól.

A Szervita Square Building teljes életciklusában középpontban áll a környezetvédelem, a fenntarthatóság, illetve a társadalmi és közösségi szempontok. A 7+5 szintes modern épület mindhárom megcélzott funkció (iroda, kiskereskedelem, lakó) számára vonzó építészeti, műszaki és lokációs attribútumokkal szolgál.

Green Court Office – helyezett A 18 500 m² bérbe adható területtel rendelkező Green Court Office egy lakó- és kiskereskedelmi funkciókat is magában foglaló vegyes fejlesztés, a Green Court projekt része, ami egyesíti az iroda-, a szolgáltatás-, a kiskereskedelmi és a lakófunkciókat, megteremtve a munka és magánélet egyensúlyát.

A hatalmas belső kert, az egyes irodaszintek nagy teraszai és a szomszédos Kassák park együttese biztosítja, hogy ez a belvárosi projekt páratlan kapcsolatot jelentsen az azt körülvevő természetes, zöld környezetével. A Green Court projekt a Dózsa György úti új fejlesztések úttörőjeként meghatározó szerephez jut a Váci úti irodafolyosóhoz kapcsolódó új irodai alpiac kialakításában.

A vegyes funkciós fejlesztés kiemelt figyelmet fordít a városi ökológiai értékek megteremtésére és a környezettudatos megoldások alkalmazására. A projekt a Codic csoporttól megszokott legmodernebb technológiai megoldásokat hasznosítva valósul meg, és elnyerte a BREEAM Excellent előminősítést. Az épület egyedi építészeti motívuma a kéthéjú átszellőztetett üveghomlokzat, mely megnövelt hőtechnikai és akusztikai védelmet biztosít az utcai homlokzatokon, valamint garantálja az épületben dolgozók fokozott kényelmét és a well-being érzést.

61

RE A L E S TAT E AWA RD S 20 21 HelloParks Maglód MG1 – helyezett A HelloParks Maglód MG1-es épülete Magyarországon az első ipari létesítmény, amely a tervezési szakaszban (Design Stage) megkapta a rendkívül szigorú követelményeket támasztó Excellent fenntarthatósági minősítést New Construction kategóriában, és folyamatban van a következő lépést jelentő Post Construction minősítés előkészítése is. A számos korszerű környezettudatos megoldás közül kiemelkedik, hogy a maglódi létesítmény irodáinak üzemeltetéséhez szükséges energiamennyiséget teljes mértékben fedezni tudja a napelempark.

Az energiaszükséglet csökkentéséhez hozzájárul az alacsony NOx-kibocsátású sötétsugárzó fűtési berendezés és a hőszivattyú alkalmazása is. Ugyancsak a fenntarthatóságot szolgálja a régiós szinten is egyedülálló megoldás, egy fejlesztési fázisban lévő applikáció, amivel a bérlők maguk kezelhetik a fűtési, világítási rendszereiket, ezzel is elősegítve bérleményük fenntarthatóbb működésének támogatását.

B&B Hotel Budapest City – helyezett A B&B Hotel Budapest City, a francia economy B&B Hotels hotellánc első magyarországi szállodája, közvetlenül a Duna szomszédságában található, mindössze másfél kilométer távolságra Budapest történelmi belvárosától. Az 1975-ben épült irodaépületet a WING több mint 25 hónapig tartó bontási, majd átépítési munkálatok során alakította át szállodává. A beszállítási nehézségek és a Covid ellenére a projekt a kitűzött határidőn és költségkereten belül készült el. Az építészeti kialakítást, a gépészeti és elektromos rendszerek tervezését és kivitelezését a B&B Hotels szigorú standardjai alapján valósították meg.

Az egykori irodaház átalakításával létrejött szállodaépület kiemelt láthatósága miatt nagy hangsúlyt fektettek a homlokzat kialakítására, hogy a kerület építészetéhez illeszkedő végeredmény jöhessen létre. A belsőépítészeti kialakításában a helyszínre utaló elemek is visszaköszönnek, mint a Budapestet grafikusan ábrázoló tapéta a vendégszobákban. A szálloda a város gyorsan fejlődő kulturális és egyetemi negyedében fekszik, így egyaránt megfelelő üzleti és szabadidős utazásokhoz is. Sétatávolságra van olyan nevezetességektől, mint a Nagy Vásárcsarnok, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Művészetek Palotája, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, valamint a Gellért Gyógyfürdő.

62

RE A L E S TAT E AWA RD S 20 21

AZ ÉV TERVEZETT LAKÓPROJEKTJE

Kassák Passage – győztes A WING Zrt. 2017-ben lépett a lakáspiacra a LIVING ernyőmárka alatt egy a XIII. kerületben épülő nagyszabású lakópark, a 744 lakásos, három ütemben épülő Kassák projekt megvalósításával. A 2020-ban átadott Kassák Residence folytatása, a Kassák Passage Budapest a Váci úttól csupán egyutcányi távolságra épül. A környék kikapcsolódási lehetőséget biztosít a mozgás szerelmeseinek, köszönhetően a Városliget és a Margitsziget közelségének. A belváros mind autóval, mind tömegközlekedéssel könnyen megközelíthető, néhány perces sétával elérhető a 3-as metró megállója, illetve számos buszés villamosvonal.

A Kassák Passage lakófejlesztésben 262 lakás, többségében stúdió-, 1 hálószobás és 3 szobás otthonok kerülnek kialakításra, amelyek egytől egyig okos otthonok. Az épületeket hatékony alaprajz és magas szintű kivitelezési minőség jellemzi, szem előtt tartva a környezettudatosságot is. Az előkertek és a saját park nagy zöld területeket biztosít, a tereket pedig az okos funkciók gazdagítják. A lakók Budapesten egyedülálló módon élvezhetik a lakópark által kínált közösségi szolgáltatások előnyeit. Többek között olyan funkciók vehetők igénybe, mint a közösségi nappali, a business corner, a közösségi könyvtár, a fészer, a takarítás, az on-site csomagpont és közösségi autó.

BudaPart Otthonok L – helyezett A BudaPart valódi nagyvárosi életérzést kínál a természetközeli lokáció mellett. A legújabb lakóépület a Duna mellett, a Lágymányosi-öböl partján épül a főváros legzöldebb városnegyedében, ahol panorámás, az öbölre vagy a budai hegyekre néző otthonok is megtalálhatók. A modern építészeti megoldások innovatív épületgépészettel és épülettechnológiával találkoznak, miközben tökéletesen illeszkednek a negyed arculatához. A lakóház formavilága egyedi karakterű, ami 18 emeleten kínál teraszos lakásokat, számos új generációs megoldással, magas minőségű gépesített konyhabútorral, mozgásérzékelővel, digitális termosztáttal, smart home rendszerrel, valamint mennyezetfűtéssel és -hűtéssel.

Az épületben privát, tágas, világos belső kert, 24 órás portaszolgálat és videós kaputelefon is található. Az új lakóépület a befektetők számára is kecsegtető, mivel a XI. kerület a főváros egyik legkeresettebb városrésze, ahol az ingatlanárak hosszú távon bebizonyították, hogy „válságállók”. Budapesten belül jelenleg Újbudán van a legnagyobb értékesítési volumen az új lakásokat tekintve, és ez a trend még hosszabb távúnak ígérkezik, ráadásul az egyetemek közelségében épülő beruházás a több mint 10 éves fejlesztés végére komplex szolgáltatásmixet nyújt majd, így mindinkább a kerület vonzó kikapcsolódási központjává válik.

63

PR

SISKIN – egy negyed, két ütem zöld környezetben A 26 ÉVES MÚLTTAL ÉS KIZÁRÓLAGOS MAGYAR TULAJDONOSI HÁTTÉRREL RENDELKEZŐ SISKIN CÉGCSOPORT A BUDAI WALZER BERUHÁZÁS TEKINTETÉBEN A FENTI EREDMÉNNYEL ZÁRTA A 2021-ES ÉVET. ÚJBUDA LEGNAGYOBB INGATLANFEJLESZTŐJÉNEK LENDÜLETE 2022-BEN IS TÖRETLEN, HISZEN A DUNAPARTI BERUHÁZÁS MÁSODIK ÜTEMÉNEK ÉPÍTÉSE ÉS ÉRTÉKESÍTÉSE FOLYAMATOSAN ZAJLIK.

Új generáció a vezetésben A családi vállalkozásként Csizy Dezső által alapított Cégcsoport 1996-ban kezdte ingatlanfejlesztői tevékenységét a főváros budai oldalán. A II. és XII. kerület kivételes adottságú telkein épült luxustársasházak után – az ingatlanpiaci trendeknek és igényeknek megfelelően – a XI. kerületben lakóparkok építésébe kezdett. A Kondorosi lakónegyed és a Budai Bolero lakópark vásárlói nem csupán kiváló befektetésekhez, értékálló lakásokhoz, hanem színvonalas otthonokhoz és épülő közösséghez is jutottak a beruházások keretében. Míg az Újévet a frissen beköltözött családok már a jelenleg futó Budai Walzer lakópark egyes ütemének épületeiben ünnepelhették, addig a második ütem alapkövének letétele Csizy Balázs vezetésével zajlott. A karmesteri pálca ezáltal apáról fiúra szállt, szavatolva a változatlan SISKIN teljesítményt és minőséget.

Budai Walzer lakópark Minden épülő és átadott SISKIN projekt alapja a töretlen stabilitás, a saját generálkivitelező által biztosított minőségi építkezés és garancia, mindezek eredményeként pedig a családok ezrei számára teremtett szerethető és környezettudatos otthon. A nyolc ütemben, önálló városrészként megvalósuló Budai Walzer lakópark első ütemének sikeres átadása, valamint a töretlen vásárlói érdeklődés indikálta a második ütem mielőbbi megkezdését, melynek keretében további 200 lakás várja leendő tulajdonosát.

A SISKIN környezet(tudatosság) A Budai Walzer lakópark sikerének kulcsa, hogy a vevői igények kiszolgálása mellett biztosítja a gazdasági környezet által nyújtott lehetőségek kiaknázását, valamint igazodik az új trendekhez modern technikai megoldásaival és markáns környezettudatosságával.

Az autóforgalomtól elzárt, parkosított, biztonságos Duna-parti környezetben épülő lakópark BB energetikai tanúsítvánnyal rendelkező, energiahatékony, környezettudatos és fenntartható otthonokat kínál.

A SISKIN Cégcsoport felelős beruházóként „Minőséget épít” és teszi ezt „Harmóniában a természettel”.

64

BIATORBÁGY LEGZÖLDEBB ÜZLETI PARKJA logicubepark.hu

RE A L E S TAT E AWA RD S 20 21 Metrodom River Lakópark – helyezett A Metrodom River Lakópark nemcsak Budapest XI. kerületé­ ben és a Metrodom Cégcsoport kínálatában számít különlegességnek, hanem az új építésű társasházak teljes hazai választékában is. A Duna-parti rozsdaövezetben megépülő kompakt városmodell újszerű és előremutató példája a lakóparkoknak. Olyan kiemelkedő és különleges szolgáltatásokat nyújt az új építésű lakást keresőknek, mint az óvoda, bölcsőde, szauna, fitnesz, közösségi játszószoba, baba-mama szoba, vizes játszótér, csónakház, közösségi tetőterasz, grillterasz, kávézó, jóga- és tai-chi terasz, bérelhető irodák, üzletek, hangulatos belső sétányok. A közel 750 lakást felsorakoztató épületegyüttest különleges fekvése, az alkalmazott építészeti megoldások és a szolgáltatások kínálata teszi igazán egyedivé.

Az épületek már első pillantásra felhívják magukra a figyelmet elegáns külső megjelenésükkel, az egyedileg készülő homlokzati burkolattal és a színezettüveg-korlátokkal. Már a tervezés során nagyon fontos szempont volt egy nagy, összefüggő, autómentes belső kert kialakítása, ahol hangulatos sétányok és csobogók színesítik a pihenni vágyók mindennapjait.

Az alacsonyabb szárnyak tetejére gazdag növényzettel beültetett, intenzív zöld tető kerül, így a magasabb emeletekről letekintve is kellemes látvány fogadja a lakókat. Minden épületben öt emelet magas, tágas és világos átriumot alakítanak ki, két oldalán és tetején üvegborítással, így egy lenyűgöző, 18 méter magas tér fogadja majd a belépőket.

Eötvös12 Villapark – helyezett Az egykori Svábhegyi Szanatórium szolgált Angol-Magyar Bankként, rendőr laktanyaként és kórházként is az elmúlt században. A tervezéskor kiemelt szempont volt, hogy az épület értékeit eredeti állapotukban őrizzék meg, illetve újítsák fel, miközben a mai igényeknek megfelelő lakóházat hoznak létre. Az Eötvös út és Művész utca által határolt, 3,5 hektáros, ősfás területen felújításra kerül az 1927-ben épült ikonikus főépület, ami egykor Jakab Dezső és Sós Aladár tervei alapján épült, valamint további hat kisebb kortárs villaépület is helyet kap. Összesen 107 lakást hoznak létre, amelyekből lélegzetelállító panoráma nyílik majd a városra. A teraszokról látható lesz a Királyi Palota, a Parlament, a Szent István Bazilika és a Duna is.

A főbejáratot a telek Eötvös úti szakaszának közepén alakítják ki. Ez a tér a park szíve, díszmedencével, vízjátékkal és az 1880-as évek elején épült vízgyógyintézetből kialakított kerti pavilonnal. Erre a térre nyílnak a főépület földszinti terei, és innen közelíthetők meg gyalogosan az újonnan épülő villák.

A páratlan adottságú, hatalmas park tájépítészeti koncepciója szerint a zöldfelületet maximalizálják, a kertben lesznek pihenőszigetek, tűzrakó hely és kerti tó. A főépületet homlokzata eredeti díszeivel újítják fel, a földszint nagyvonalú, tágas termei, a műemléki védettség alatt álló lépcsősora pedig hűen visszaidézi majd az Art Deco jegyeit mutató egykori elegáns tereket.

66

RE A L E S TAT E AWA RD S 20 21

AZ ÉV LAKÓINGATLAN FEJLESZTÉSE 2021

Attila99loft – győztes A 2021-ben átadott Attila99loft eredeti épületét Györgyi Dénes tervezte 1936-ban az Elektromos Művek számára transzformátorházként. Annak ellenére, hogy az ingatlan az eltelt több mint 80 év alatt számos kisebb-nagyobb átalakításon esett át, máig őrzi eredeti arculati jegyeit, amelynek megtartását a fejlesztő is feladatának tekintette. A beruházói vízió egy otthonos, mégis modern kozmopolita miliő megteremtése volt. Egy olyan hely megalkotása, ami kedves extravaganciájával mindenkit szeretettel befogad, de a lokációjának köszönhetően a legmagasabb igényeket is kiszolgálja. A ház adottságaiból kifolyólag lenyűgöző belmagasság és a hatalmas, osztott ablakfelületek biztosítják a természetes fény áradását a lakásokban.

A jellemzően többemeletes apartmanok design csigalépcsőkkel és könyvtárszobával, térben elhelyezett kádakkal, nagyméretű teraszokkal nagyvonalú, modern és elképesztően szép, részletgazdag élettereket kínálnak. Az Attila99loft luxuslakásai hiánypótló újdonságnak számítanak a budapesti ingatlanok között. Európa nagyvárosaiban már hozzászoktak az ingatlanbérlők, hogy hosszú távú lakásbérlés során saját otthonaikban minden elvárást kielégítő hotelszolgáltatásokat kaphatnak, Magyarországon azonban jelenleg egyedül ez a projekt kínál ilyen lehetőséget.

Grand’Or by Cordia – helyezett A Grand’Or a pesti vigalmi negyedben, a megújuló Blaha Lujza tér közelében található. A fejlesztés földszint + hatemeletes épületében összesen 107, változatos kialakítású, funkcionálisan jól berendezhető otthon kap helyet, amelyek túlnyomó többsége a csendes belső udvarra néz. Az épületet egyedi tervezése és építészeti megoldásai is figyelemre méltóvá teszik.

Mivel a ház homlokzata az utca felé hibrid funkciót takar, egy olyan kortárs homlokzatot terveztek, amely úgy illeszkedik a kerületre jellemző eklektikus házak merev tagolásához, hogy közben a környező bulinegyedhez híven játékos is egyben.

A fejlesztés különleges lokációja szintén vissza nem térő lehetőséget nyújt mind a belvárosi otthont keresőknek, mind az ingatlanjukat hasznosítani vágyóknak. A Nagy Diófa utca környéke a budapesti ingatlanpiac egyik legizgalmasabb, legfrekventáltabb része, amely a belváros összes előnyét magában hordozza. Remek közlekedési ellátottság és minden igényt kielégítő szolgáltatási környezet jellemzi. Ez a negyed Budapest számos kiemelt látnivalójától és a legismertebb belvárosi szórakozóhelyektől, éttermektől is csupán sétatávolságra található.

67

RE A L E S TAT E AWA RD S 20 21

GREENSIDE Lakópark – helyezett A XIII. kerületben, a Városliget közelében található az Avico Group idilli elhelyezkedésű, 19 ezer m²-es lakóprojektje, amit 2021 első negyedévében adtak át. A lakópark a kényelmet, környezete pedig a nyugodt, pihentető mindennapokat szolgálja.

A közelben minden megtalálható a gondtalan élethez. A részben BB besorolás alá eső épület fejlesztői változatos alaprajzi elrendezés mentén kialakított otthonokat kínálnak a belvárosi lokációt preferáló vásárlók számára, kétszintes teremgaráz�zsal, liftekkel, teraszokkal, belső udvarral és játszótérrel, amelyek hozzájárulnak a leendő lakók kényelméhez.

Metrodom Őrmező Lakópark A Metrodom Őrmező Lakópark Újbuda dinamikusan fejlődő városrészének egyik legizgalmasabb, új építésű, modern lakóépület-együttese. A nyugodt, családias környezet ideális helyszíne a hét épületből álló lakóparknak. Az itt élők mindennap részesei lehetnek a csodás dél-budai panorámának. Az elegáns homlokzatú épületek egy nagy méretű, autómentes összefüggő park köré épültek, ahol a lakók az utcai forgalomtól távol pihenhetnek. A kikapcsolódást és feltöltődést segíti a külső medence, a napozóterasz és a fitneszterem is. A közel 1,6 hektáros, ősfás, kertvárosi övezetben megépült épületek békés kis szigetet alkotnak. Az építészeti, illetve a terepadottságoknak köszönhetően a terület elszigetelt a nagyobb, forgalmasabb utak zajától, csendes és nyugodt környezetet biztosít, ugyanakkor néhány perc sétára található a kelenföldi városközpont.

A nagy homlokzati ablakokon keresztül csodás panoráma és sok természetes fény várja az itt élőket. A tervezés során fontos szempont volt a lakópark épületeinek egységes megjelenése, amiben hangsúlyos elemként jelennek meg a lakásokhoz tartozó, nagy méretű teraszok horizontális födémlemezei. A 189 lakásos épületegyüttesben változatos méretű, magas műszaki tartalmú és hosszú távon is élhető prémium kategóriás lakások kaptak helyet. Minden lakásra egységesen jellemző, hogy átlagon felüli, közel kétméteres erkélymélységgel épültek.

68

PR

NEO az ingatlanszolgáltatások mátrixában

Beszélgetés Vágó Lászlóval, a NEO Property Services Zrt. vezérigazgatójával A NEO Property Services Zrt. 2021-ben is folytatta sikeres működését a Hard FM, Soft FM, PM és a generálkivitelezés területén. A pandémia miatti kényszerű változásokat tavaly alaposan kitárgyaltuk. Ezek a témák nyilván az idén sem kerülhetők meg, ugyanakkor a múltkori beszélgetésünk óta eltelt év több markáns újdonságot is hozott. Erről és a közeljövőben az iparágban várható változásokról beszélgettünk Vágó Lászlóval, a NEO vezérigazgatójával.

VÁGÓ LÁSZLÓ A Neo Property Services Zrt. vezérigazgatója

Tavaly a válságkezelés fontos elemének nevezte az innovációt, különösképpen a digitalizáció területén. Mennyire váltak be a fejlesztések?

Napi rutinná vált a teljes portfoliónk digitalizált kezelése az NMBSben, a saját fejlesztésű webalapú CAFM szoftverünkben. Az NMBS esemény- és projektkezelő funkcióit munkatársaink saját mobiltelefonjukon realtime üzemmódban használják a munkaterületeken is, így a megbízók - szintén saját mobiljukon – azonnal láthatják a létesítményeikben történő eseményeket és azok kezelését.

Rendkívül sikeres és a kollegák között is hamar népszerű lett a HR és munkaügy terület új, digitalizált felülete. (Teljes körű elektronikus munkaidőnyilvántartás, szabadságmenedzsment, bérszámfejtés stb.)

Hamar kedveltté vált mind a megbízók, mind az épülethasználók – így saját kollegáink – körében is a professzionális ózonos fertőtlenítő szolgáltatásunk. Az ózonos kezelés növeli a munkahelyi biztonságot, így javítja az ott dolgozók közérzetét.

Mire a legbüszkébb az elmúlt egy évből?

Magasra tettük a szakmai mércét a NEO jelmondatával: A szakértelem az erősségünk! Minden munkatársunk azon dolgozik, hogy ennek minden pillanatban meg is feleljünk. A pandémia idején, amikor több kollégánk volt beteg egyszerre, előfordult, hogy létesítménymenedzser, mérnök kolléga is beállt karbantartónak, ha épp ott szorított legjobban a cipő. A NEO-nál hagyomány, hogy FM, különösen Hard FM területen kimagasló szolgáltatást nyújtunk.

Több mint 2,5 millió m² épített területet üzemeltetünk, közel 10 millió m² külterületet gondozunk. Fontos eredmény, hogy a PM területen is tudtunk új megbízásokat szerezni, egyebek mellett több prémium minőségű társasház közös képviseletét is mi látjuk el.

Mindemellett a legjelentősebb előrelépést 2021-ben egyértelműen az építés, a generálkivitelezés terén értük el. Korábban jellemzően kisebb fit-out projekteket nyertünk, viszont az elmúlt évben olyan jelentős építési projekteken is bizonyítani tudtunk, mint a Honvéd Center, a Siemens irodaház, az MKOSZ székház

felújítása, az MPK Zrt. laborcentralizációs projekt és a Roastar Zrt. kávépörkölő üzeme. Az építési, generálkivitelezési tevékenység értéke jelenleg a bevételünk egyharmadát teszi ki, célunk új megbízások elnyerésével ennek az aránynak a további növelése.

Nagy örömmel tölt el, hogy 2020 után ismét mi nyertük el a rangos szakmai elismerést, a Portfolio Property Awards 2021. Év FM cége díjat. Mint elnökségi tag, fontosnak tartom, hogy továbbra is aktívan részt veszünk a LEO (Létesítménygazdálkodási és Épületüzemeltetési Szolgáltatók Országos Szövetsége) munkájában. Úgy gondolom, vállalatunknál jó gyakorlat, értékes hagyomány, hogy közösségünk erejét megosztjuk olyan szervezetekkel, amelyek a rászoruló gyermekeket pártfogolják. Társadalmi felelősségvállalási programunk keretében folyamatosan támogatjuk a Bátor Tábort, a Heim Pál Gyermekkórházat és a Magyar Rett Szindróma Alapítványt. Erre minden munkatársunk méltán lehet büszke.

Azt már sejtjük, hogy a koronavírus egy ideig még velünk marad.

Mit prognosztizál, emellett még milyen további körülmények, tényezők határozzák meg az idei évet?

Akár a CoVID19 újabb hulláma, akár más járvány okoz tömeges megbetegedést, a megfelelő munkaerő biztosítása továbbra is komoly kihívás lesz. A NEO által nyújtott szolgáltatásoknál a karbantartóknak, a takarítóknak, a műszaki ellenőröknek, ingatlankezelőknek, menedzsereknek személyesen is a helyszínen kell lenniük, ezek a tevékenységek home office-ban nem végezhetők. A járvány és a továbbra is fennálló munkaerőpiaci gondok mellett a 2022-es évet a magas energiaárak fogják meghatározni. A megbízók a komplett ingatlanüzemeltetési költséget tervezik, az energiaárak elszabadulását az üzemeltetési szolgáltatások egyéb sorainak megnyirbálásával szeretnék ellensúlyozni.

A NEO partnerei közül az, aki tavaly hallgatott ránk, és időben lépett az energiabeszerzési szerződések újrakötésében, módosításában, 50% körüli emelkedéssel is „megúszhatta”, míg aki később reagált, akár 100% feletti áremelkedéssel szembesült.

Az energiaárak mellett a bérek és az anyagárak is radikálisan emelkednek. A mi dolgunk egyrészt ezt az új helyzetet végigtárgyalni és megértetni a megbízókkal, másrészt a szolgáltatásainkat tovább racionalizálni: újabb energia- és költségtakarékos megoldásokat kínálni.

Köszönjük a beszélgetést! További szakmai és üzleti sikereket kívánunk a NEO-nak!

69

RE A L E S TAT E AWA RD S 20 21

AZ ÉV TRANZAKCIÓJA DÍJ

AZ ÉV TRANZAKCIÓJA KÜLÖNDÍJ

70

GLP Sziget, Fiege bérlet Az Év Tranzakciója Díjat a verseny történetében első alkalommal osztották ki, amelyet a GLP Sziget, Fiege bérlet pályázat nyert el, hiszen a Sziget Logisztikai Központban Európa vezető logisztikai szolgáltatója, a Fiege Csoport 43 ezer m2-nyi területet vesz bérbe. A logisztikai központ Budapest déli peremén, Szigetszentmiklóson helyezkedik el. Az internetes kereskedelem növekedése nyomán olyan rugalmas logisztikai helyszínt keresett a Fiege, ahol tovább bővíthetik a tevékenységüket.

Stratégiai helyszínekre összpontosítanak, amelyekből kön�nyen elérhetők a közlekedési csomópontok és a gyors vásárlói kiszolgálás.

A Sziget Logisztikai Központtal a GLP a magyar piacra is bevezeti új tervezési koncepcióját: a GLP Design Standard egy összetett műszaki specifikáció, amely a hatékony térkihasználás mellett a logisztikai tevékenység gördülékenységét szolgáló továbbfejlesztett elrendezést is magában foglalja. A fejlesztés fontos eleme az alacsonyabb közüzemi fogyasztásból adódó költségmegtakarítás, ráadásul az ESG szempontjai is nagy hangsúlyt kapnak, mint a fenntarthatóság, a szén-dioxidkibocsátás csökkentése, a jólét és a biológiai sokféleség.

RTL Magyarország székház-projekt Az Év Tranzakciója Különdíjat az RTL Magyarország újszékházprojektje érdemelte ki, melynek során 2024-ben a médium az újjászülető Liget Center és a Liget Auditórium irodaházakba költözteti a központját és a hírstúdióit, miután hosszú távú bérleti szerződést kötött a Winggel közel 9000 m2-nyi területre.

A Liget Center és a Liget Auditórium 1948 és 1950 között épült, az átadás után pedig a Magyar Építőipari Munkások Országos Szövetsége székházaként szolgált, majd a rendszerváltást követően a Liget Center épületet bérelhető irodaházzá alakították át. Az Auditórium épülete az 1980-as évek óta kihasználatlanul állt, az állapota jelentősen leromlott, ezért is döntött az új tulajdonos-fejlesztő Wing a két épület megújításáról.

Az irodaépületben az átalakult igényekhez és az új munkafolyamatok sajátosságaihoz igazodva open office jellegű munkakörnyezetet alakítanak ki, a különböző részlegek számára dedikált, de jól elkülöníthető területekkel, shared desk rendszerrel. Az RTL Magyarország modern médiavállalatként és technológiai cégként egyre nagyobb figyelmet fordít a hibrid munkavégzéshez szükséges korszerű munkaterek kialakítására, de egyben szimbóluma is az RTL elköteleződésének: hosszú távon, a hazai hagyományokra építve, de mindenkor a legmodernebb eszközökkel szeretnének jelen lenni a magyar piacon.

GLOBÁLIS TRENDEK AZ IRODAPIACON

GLO B Á L IS T RE N D E K A Z IRO DA PI AC O N

HOGYAN ALAKULNAK ÁT AZ IRODÁK? Terek, közösségi helyszínek, szolgáltatások AZ ELMÚLT 20 ÉVBEN HATALMAS ÁTALAKULÁSON MENTEK KERESZTÜL AZ IRODÁK, A MUNKAKULTÚRÁK IS FOLYAMATOSAN VÁLTOZNAK, ÚJ TRENDEK JELENNEK MEG. A NEMZETKÖZI PIACVEZETŐ VÁLLALATOK MIATT AZ ÚJ MEGOLDÁSOK SZINTE PILLANATOK ALATT VÉGIGSÖPÖRNEK A VILÁGON. A PANDÉMIA SZINTÉN ÚJ HELYZETET HOZOTT AZ IRODASZEKTORBA, AZONBAN EGYELŐRE CSAK KEZDEMÉNYEZÉSEKET EMLÍTHETÜNK, HOSSZÚTÁVÚ TRENDEKRŐL FÖLÖSLEGES VOLNA BESZÉLNI. HOME OFFICE, HIBRID MODELL, FLEX IRODA – CSAK HOGY NÉHÁNY ERŐSÖDŐ TENDENCIÁT EMLÍTSÜNK.

a kultikus Mátrix című filmben is Neo egy ilyen típusú irodából menekült, pedig már 1999-ben jártunk.

Aztán megérkezett az open office, mint egy gigantikus óceánhullám letarolta a piacot, hiszen a multik trendjei törvényszerűen elterjednek a nagyvilágban. A szolgáltatóközpontokban persze a monoton munkát és a sablon munkaállomások százait befogadó nyitott tereket próbálták ellensúlyozni igényes közösségi zónákkal, konyhával, bárral, játszószobával és amit csak szeretnénk.

Forrás: Atenor - Váci Greens

Az új dolgok is sokszor ismerősek Az irodapiac az elmúlt évtizedekben forradalmi átalakuláson ment keresztül: miközben az ezredforduló előtt sokáig kitartottak a megszokott sémák, a kétezres évek szinte katalizátorként hatottak a munkahelyek világában. A Robert Propst által tervezett Action Office, amelyből később Herman Miller gyártott kultikus bútorrendszert, először 1964-ben jelent meg a munkaerőpiacon, és még

72

Azonban ne higgyük azt, hogy a változások minden esetben organikusan újat hoztak, hiszen többször tapasztalhattuk, hogy már rég elfeledett módszerek kerültek ismét előtérbe.

A nyitott irodák, amelyek meghódították a világot az elmúlt évtizedekben, már 100 évvel korábban is jelen voltak, elég régi fényképeket vagy filmeket nézegetni, ahol a gépírónők sorban ülnek egy hatalmas teremben. A cellás irodák, amelyekről azt gondoltuk, hogy többé már nem rúgnak labdába, a pandémia miatt a reneszánszukat élhetik.

Óvatosan az értékelésekkel!

Most a járvány újabb hullámokat vert az irodák világában, azonban a szakértők óva intenek bennünket attól, hogy mélyreható trendekről beszéljünk. De az biztos, hogy már semmi sem lesz a régi. Elmúlhat a pandémia, vagy kifejleszthetik a hosszú távra szóló ellenanyagot, de az biztos, hogy a társadalmakban megjelenő új viselkedésformák

GLO B Á L IS T RE N D E K A Z IRO DA PI AC O N

nem tűnnek el, hanem kisebb-nagyobb kiigazításokkal beépülnek a mindennapi munkakultúrákba.

Az irodaház-üzemeltetők és -tulajdonosok nagyobb távlatból tekintve még nem érzékelnek kirívóan nagy változásokat, bár a bérleti szerződések korábbi volumene csökkent, tavaly már láthattunk visszarendeződést, az üresedési ráta sem emelkedett drasztikusan Magyarországon, vagyis a tűréshatáron belül vagyunk. Megfigyelhető ugyanakkor, hogy a nagy cégek egy része kisebb irodaterekben gondolkodik, esetleg az új jövőbeni előbérleteknél kisebb volument igényel, vagy a plusz opcionális tereket már nem kéri.

Sőt, egyes lokációkban a nagy céges székhelyek és az otthoni munka közé beiktatnak még egy irodahelyszínt, ahol rugalmas körülmények között is dolgozhatnak a kollégák.

De ez adottságfüggő, hiszen egy amerikai metropoliszban székelő cég a közeli kertvárosok mellett bérelhet kisebb munkatereket, hogy a dolgozók közelebb lehessenek az otthonukhoz, így időt, pénzt és energiát takaríthatnak meg.

Nálunk, ugye, ez jóval kisebb mértékben opció.

branding mennyire felértékelődött. Nem csoda, hogy Az Év Irodája verseny az elmúlt több mint 10 éves pályafutása során csak még fontosabb megmérettetés lett, hiszen itt egy díj, helyezés vagy egyáltalán a részvétel fontos toborzási elemnek és kommunikációs fegyvernek tekinthető.

Vagyis, ha egyes cégek méretcsökkentésben gondolkodnak, akkor is meg kell őrizniük a vonzóképességüket, a vállalati értékek mellett pedig a munkahely az egyik legfontosabb brandhordozó tényező. Ezért még csak törekvésekről, kísérletezésekről beszélhetünk, ebből a szempontból a távolságtartási protokoll vagy a tisztasági intézkedések csupán kényszermegoldások.

Arról nem is beszélve, hogy ha az office brandinggel összefüggésben egy cég nagy összegeket fektetett a fit-outba, netán a design szempontjából sem spórolt, akkor megint csak nem biztos, hogy az irodaméret-csökkentés annyira kifizetődik, ráadásul nem is az irodabérlet a legnagyobb kiadás.

Közösség, közösség és még mindig az

Az employer branding azért marad Azonban kétélű fegyver az irodaméretről kalkulációkat végezni, hiszen épp a munkaerőpiac feszessége okozta, hogy az employer branding és ezen keresztül az office

Itt visszautalhatunk a korábbiakra, miszerint a szolgáltató­ központok életében fontos szerepet töltenek be a közösségi terek, ahol a dolgozók sokszor rutinműveletek okozta mentális fáradtság után plusz impulzusokat kaphatnak.

Sikeres évzárást követő

izgalmas projektindítás A Horizon Development 2021-es évét a Szervita Square Building kereskedelmi területeinek közel 100%-os bérbeadása, a luxus lakóingatlanok sikeres eladása, majd az épület régiószinten is benchmark tranzakcióként nyilvántartott intézményi értékesítése fémjelezte.

A belvárosi prémium ingatlan szintén ebben az évben kapta meg – Közép-Kelet Európában első és ez idáig egyetlen többfunkciós fejlesztésként – a LEED Platinum környezettudatos minősítést, valamint számos hazai és nemzetközi elismerést, közöttük a XXIII. Magyar Ingatlanfejlesztési Nívódíj Pályázat (FIABCI Hungary Prix d’Excellence), az International Property Awards (U.K.), a Luxury Lifestyle Awards (U.S.A.) és a CIJ Awards (Poland) által odaítélt díjakat.

parksideoffices.hu

A 2022-es év hasonlóan lendületesen és ambiciózus tervekkel indult, hiszen a több éve formálódó építészeti koncepció véglegesítését és az építési terület teljes

bontását követően várhatóan tavasszal elindulnak a XI. kerületben megvalósuló új irodaprojekt, a ParkSide Offices mélyépítési munkálatai, és ezzel párhuzamosan a bérbeadást támogató dinamikus leasing és marketing tevékenység.

A Horizon Development a Feneketlen-tó közvetlen közelében valósítja meg Budapest egyik legszerethetőbb, fenntartható, a koronavírus járvány okán megváltozott bérlői igényeknek is megfelelő irodakörnyezetét. A telekhatáron belül 35% zöldfelületet, 4.000 m² új parkot, és 5 épületszinten 20.000 m² bérbeadható területet kínáló ParkSide Offices teljes mértékben az ESG vezérelvei mentén megvalósuló kereskedelmi ingatlanfejlesztés, olyan hívószavakkal, mint a ‚greenery’, ‚community’ és ‚flexibility’. Az épület külső és belső tereit a zöld környezetre, a fenntarthatóságra és a közösségi értékekre helyezett építészeti hangsúlyok, valamint a kialakítás és a felhasználói élmény rugalmassága hatja át.

73

GLO B Á L IS T RE N D E K A Z IRO DA PI AC O N

De a régebben épült ingatlanokban is újjá lehet szabni a közös tereket, hogy szinte új, szállodaszintű szolgáltatásokat vezessenek be. Illetve a szolgáltatott/flex irodák szerepe lesz egyre fontosabb, ráadásul a rugalmas irodatér-szolgáltatók potenciálisan is fontos bérlői és partnerei lehetnek a háztulajdonosoknak.

Forrás: Skanska - H2Offices

De számtalan helyen jut szerephez a játékszoba, az otthonos étkező vagy éppen a társalgó: ezek egy szoftverfejlesztő vállalatnál vagy egyéb startupnál már csak a generációs igények miatt is ugyanúgy fontos helyszínek.

Nincs új a nap alatt, ismételhetjük magunkat, hiszen azok a közösségi terek, amelyek már eleve adottak voltak, most még fontosabb szerepet kaphatnak. A jövőben talán a multifunkcionális szerepük fog megnőni: olyan terekké alakulnak, ahol dolgozni, játszani, ötletelni, megbeszélést tartani is lehet; vagy ha ezek a funkciók már megvannak, akkor ezek jelentősége erősödik majd.

Eközben a dedikált munkaállomások csökkenhetnek, noha már eddig is megfigyelhető volt a megosztott munkaállomások térnyerése. Mindennél fontosabb lesz a folyamatoptimalizáció, ami éppen Herman Milleréknél korábban már fontos tényező volt, később a produktum került előtérbe.

A munkakultúrák is rugalmasan változnak, sok esetben – ez persze tevékenységfüggő – vezették be a home office-t, amit sokan megszerettek, és szinte már nem is akarnak visszatérni az irodába. Itt jönnek a vállalati szintű játszmák, hogy egy héten hány nap távmunka és hány nap irodai jelenlét szükséges, de ezek a deal-ek is folyamatban vannak, így általános statisztikákat majd csak pár év múlva tudunk megosztani. A hibrid irodamodell szerepe folyamatosan nő, de még kár lenne konzekvenciákat levonni, csupán felmérések születtek, ezek mintaszáma azonban korlátozott.

A zöld minősítések is szinte már kötelező jellegűek az A kategóriás épületek esetében. Az újaknál nem is kérdéses, de a régebbiek is törekszenek minősítések megszerzésére. Ráadásul a zöld mellett a dolgozói jóllét iránti igények sem csökkentek. A WELL rendszer egyre hangsúlyosabb szerepet kap, már Magyarországon is több fejlesztő ennek megszerzésére törekszik, vagy már meg is kapta az elismerést.

Innováció és katalizátorszerep A járvány, mint egyfajta válságképző külső tényező, hatást gyakorolt az innovációra, mert baj esetén mindig jönnek az új megoldások. Ez összekapcsolódott a digitális vívmányokkal, hiszen jól tudtuk, hogy az ingatlanpiac más iparágakhoz képest később és lassabb intenzitással lépett az innováció útjára.

Most itt is megjött a motiváció, hódítanak az érintésmentes megoldások a bejáratnál, a liftnél, az irodában, a helyi appok segítségével lehet parkolni, belépni az épületbe, vagy éppen a foglalt tárgyalót megközelíteni. Egyértelmű, hogy mind a fejlesztők alkalmazásai, mind a független szolgáltatók appjai folyamatosan fejlődnek, egyre több dologra képesek, és csak a csillagos ég szabhat határt a technológiának.

Az azonban biztos, hogy az új törekvések és adottságok mentén a munkaterek átalakítása önmagában kevés, hiszen a technológiát és a céges kultúrát is az új elvárásokhoz kell igazítani. Összességében tehát több csatornán zajlanak a változások, amelyeket össze kell hangolni, és ennek során még fontosabb a dolgozók és a munkáltatók közötti intenzív és őszinte együttműködés.

Az irodaházak sem üres vázak többé De nemcsak az irodákban, hanem az irodaházak szintjén is egyre fontosabbak a közösségi tevékenységek. Az épületek új szolgáltatásokat nyújtanak, amelyek a céges office brandinghez hasonlóan egyfajta irodaházas brandinget jelentenek. Itt persze az új építésű ingatlanok előnyben vannak, hiszen már néhány esetben akár futópályát is tudtak tervezni az irodaházak tetejére, olyan zöld udvarokat alakítottak ki, ahol sportolni, relaxálni vagy külső tárgyalóban értekezni is lehet.

74

Forrás: Atenor-Arena Business Campus

PR

„Árral szemben mentünk a legnagyobbat” PÉLDÁTLANUL NEHÉZ VOLT AZ ELMÚLT IDŐSZAK AZ ÉPÍTŐIPARI KIVITELEZŐKNEK. KÜZDÖTTEK AZ ANYAGHIÁNNYAL, AZ ÁREMELKEDÉSSEL, AZ EGYRE SÚLYOSABB MUNKAERŐHIÁNNYAL. NEHÉZ LETT VOLNA MEGJÓSOLNI, HOGY A FIT-OUT ÉS GENERÁLKIVITELEZŐ EPRONEX ÉPP EBBEN AZ IDŐSZAKBAN TELJESÍT MAJD A LEGERŐSEBBEN. LADÁNYI ARTÚR SZILÁRD VEZÉRIGAZGATÓ BESZÁMOLÓJA.

LADÁNYI ARTÚR SZILÁRD vezérigazgató

a beszállítóknál. De nemcsak az alvállalkozók küzdenek az emberi erőforrással, az egész szektor problémája a saját munkavállalók motiválása. Büszkék vagyunk arra, hogy a bérek nálunk versenyképesek, mégis sok időt töltünk azzal, hogy a fiatal mérnökök, munkatársak teljesítménye megfeleljen az általunk elvárt szintnek. A fiatal korosztály esetében különösen fontos, hogy megértsük, mi motiválja őket, hiszen a munkaidő letöltése önmagában nem teremt értéket.

Az első gyors reakciónk a járványhelyzetre a szerződésállományunkban szereplő projektek előfinanszírozása volt.

Hónapokra előre beszereztük a beépítésre kerülő alapanyagokat, ám a világpiaci folyamatok a mai napig ellátási zavarokat okoznak. Előfordul, hogy egy termékre 10–12 hét helyett fél évet kell várni, ilyenkor éjjel-nappal dolgozunk, hogy időben teljesítsük a megbízást. Nagy kockázatot jelentenek a drasztikusan emelkedő építőanyagárak is. A lassan két éve tartó irtózatos áremelkedést rengeteg kisebb projekttel sikerült átvészelni, amelyek esetében átláthatóbb, menedzselhetőbb volt a kockázat.

A sok nehézség ellenére bővült a megrendelői körünk.

Korábban szinte elsőként nyitottunk a logisztikai szektor felé, melyben tavaly már kimagaslóan nagy eredményt értünk el. A csarnokkivitelezések egyszerűnek tűnnek, ám más fit-out cégek nincsenek hozzászokva az itt tapasztalt ipari parki sajátosságokhoz. Mi ezen a területen tapasztaltabbak vagyunk, pontosan tudjuk, hogy adott feladat esetén mivel kell számolnunk. Erősségünk, hogy még a rész fit-out munkákat is generálkivitelezői szemlélettel kezeljük.

Terjeszkedünk a magán-egészségügyi, gyógyszeripari és orvostechnológiai piacokon is. Ez két dolognak köszönhető. Specializált az alvállalkozói körünk, mérnökeink irányításával sokkal magasabb műszaki követelményeknek képes megfelelni. A bonyolultabb, több szakmát igénylő feladatokban vagyunk jók, és ezeket a komplex megbízásokat tudjuk gazdaságosan teljesíteni.

A világpiaci kihívások mellett a budapesti építőipar nagyon megszenvedte az országosan megnövekedett magánberuházói igényeket, melyek óriási munkaerőhiányt okoztak

Az elmúlt két évből nem hiányzott a próbatétel, minden eddiginél többet küzdöttünk, mégis az árral szemben mentünk a legnagyobbat.

A 2015-ben alapított Epronex Építő Zrt. fontos piaci szereplője a komplex, több szakterületet lefedő kivitelezéseknek. Portfóliójukban irodaházak, vállalati székházak, ipari épületek mellett üzletláncok, bevásárlóközpontok, luxus lakóházak fit-out tervezése és generálkivitelezése szerepel.

75

GLO B Á L IS T RE N D E K A Z IRO DA PI AC O N

ÉRINTÉSMENTES PROPTECH MEGOLDÁSOK

AZ ÉRINTÉSMENTES PROPTECH MEGOLDÁSOK MÁR RÉGÓTA FOGLALKOZTATJÁK AZ IRODAPIAC SZEREPLŐIT, AZONBAN AZ ELMÚLT KÉT ÉV LÁTVÁNYOSAN FELGYORSÍTOTTA A FEJLŐDÉST. TÖBBEK KÖZÖTT AZÉRT, MERT EZEK A MÓDSZEREK A FELHASZNÁLÓK KÖRÉBEN A BIZTONSÁGOS ÉS FOLYAMATOS MŰKÖDÉS FELTÉTELEIVÉ VÁLTAK. A MUNKAVÁLLALÓK MÁR SZINTE A NAP MINDEN IDŐSZAKÁBAN TALÁLKOZHATNAK ÚJ DIGITÁLIS MEGOLDÁSOKKAL, A MUNKÁBA JÁRÁSTÓL A PARKOLÁSON ÁT – LEGYEN AZ AUTÓ VAGY ÉPPEN KERÉKPÁR – EGÉSZEN A BELÉPTETÉSIG.

a megfelelő home office feltételek megteKalmár Zoltánnal, Az Év Irodája remtése, a biztonságos irodahasználat és verseny egykori alapítójával a bejárás körülményeinek újragondolása beszélgettünk a protech hatásaiaz a három kulcsfontosságú terület, ami ról és eredményeiről az ingatlanfejlesztésre szorul. piacon, aki jelenleg a Proptech Zoom névre keresztelt vállalkoAz otthoni munkavégzéshez szükséges zását építi, vagyis gyakorlatilag eszközök és tudásanyag már sok vállaa tech szektor és az ingatlanpiac KALMÁR ZOLTÁN lat esetében a járvány előtt is rendelkezésre között épít hidat. Egy olyan aggállt, ami jól működő példát mutatott a kevésbé regált platformról van szó, ami többféle tapasztaltak számára. A biztonságos irodahasznádigitális megoldást kínál a felhasználóklat első lépését jelentő plexifalakon és az előírt távolság nak, ismerve azok előnyeit, hátrányait, kompatibimegtartására figyelmeztető ragasztott jelzéseken túl pedig litásbeli problémáit és azt, hogy ki milyen vízióval és stratéfigyelemre méltó digitális megoldások is debütáltak. giával lép a piacra.

2021 közepétől megfigyelhető, hogy az irodák üzemeltetői és bérlői egyaránt elkezdtek berendezkedni a hos�szú távú hibrid munkavégzésre. Miután kielemezték, hogy milyen folyamatok optimalizálása szükséges a hos�szú távon fenntartható működéshez, artikulálódott, hogy

76

Érintésmentes beléptetés Ilyen például Az Év Irodája verseny proptech kategóriájának tavalyi győztese, a TabLog, ami egy 1882 óta működő,

GLO B Á L IS T RE N D E K A Z IRO DA PI AC O N

Chicagóban bevezetett megoldást gondolt újra, az irodaházak recepcióján alkalmazott papír alapú beléptetést. Meglepő, hogy ez a folyamat szinte 150 évig analóg módon működött, annak ellenére, hogy az első benyomás ezen a területen éri a látogatókat.

Az érintésmentes irodapiaci technológiák iránti megnövekedett igény és a digitalizáció fejlődése gyorsan életre hívta az eredetileg vendégérkeztető megoldásként induló dolgozóérkeztető rendszert. A TabLog hardver és szoftver formájában is a hatékony menedzsment és az élményszintű, biztonságos érkezés megvalósítását szolgálja. Emellett az sem elhanyagolható, hogy az automatizált érkeztetésnek köszönhetően jelentős mennyiségű munkaórát takarít meg az irodavezetők, recepciós munkatársak idejéből.

A gyakorlatban a partnerek egy felhasználói felületen regisztrálhatják a dolgozóikat, akik meghívást kapnak a rendszerbe. Ezután lehetőségük nyílik minden naptárbejegyzéshez a résztvevők által használt platformtól függetlenül QR kódot generálni, amivel a vendégek az érkezésük előtt, a saját eszközükön regisztrálhatják magukat a találkozóra, elfogadhatják az irodaház és a vendéglátó által előírt szabályzatokat, vagy leadhatják a rendszámukat. A találkozóra érkezve már csak a kód helyszíni beolvasása szükséges, és a rendszerhez tartozó forgóvilla beengedi a vendéget, sőt, akár a liftet is érintés nélkül hívja, majd PINTÉR ZOLTÁN a találkozó helyére küldi. Mindeközben az érkezésről értesítést küld a házigazdának, aki a vendége elé mehet.

A rendszert a járvány és a felhasználói igények hatására továbbfejlesztették, így már a dolgozói beléptetés területén is kényelmes és biztonságos megoldást kínál egy saját, technikai support nélkül használható applikáció révén, amit a felhasználó cégek könnyen a saját arculatukhoz igazíthatnak. „A fejlesztés amellett, hogy jelentős költségmegtakarítást biztosít a recepciós munka optimalizálásával, az érintésmentes beléptetés lehetőségével minimalizálja az egészségügyi kockázatot, és lehetővé teszi az otthonról dolgozó munkatársak beléptetését is” – hangsúlyozta Pintér Zoltán, a TabLog ügyvezető igazgatója.

Munkába járás biztonságosan A megfelelő home office feltételek és a biztonságos irodahasználat terén tehát találhatunk előremutató megoldásokat, sőt, már a biztonságos munkába járás során is alkalmaznak digitális eszközöket. A közösségi közlekedés a járvány kitörése óta sokakban ellenérzést váltott ki,

mégis – a sajátautó-használattal és a kerékpározással együtt – egyre nagyobb népszerűségnek örvend.

Az éremnek viszont e kérdés kapcsán is két oldala van.

A közösségi és saját autók biztonságosnak bizonyulnak és kényelmesek, hiszen időjárási viszonyoktól függetlenül, elegánsan érkezhetünk velük, tehát népszerűségük megnőtt, ezáltal az igény is nagyobb lett a munkahelyen történő parkolásra, a helyek viszont korlátozottak voltak.

A munkavállalók irodába visszacsábításán fáradozó bérlők és az üzemeltetők közös érdeke, hogy megoldást találjanak a problémára. A hibrid munkavégzés felerősítette a garázsok optimális és biztonságos használatára való igényt. Ennek köszönhető, hogy a kezdetben kényelmi funkciókat kínáló Parkl Office rendszer a járvány hatására számos funkcióval bővült. Segítségével a parkolóhelyek előre lefoglalhatók, majd a sorompóhoz érve a rendszámleolvasó kamerák jegy nélkül engedik be, majd ki a regisztrált dolgozót vagy az irodaházba érkező vendéget. Így a Parkl Office optimalizálás terén hatékony eszközt jelent a partner cégek számára, és lehetővé teszi például egy közel 900 alkalmazottat foglalkoztató szervezet esetén, hogy 250 parkolóhely használatával gördülékenyen működjön. Emellett a rendszer által különböző statisztikák válnak elérhetővé a cégek számára, amely megmutatja, hogy milyen kihasználtsággal működik a parkoló. B2C fronton az irodaházak parkolói­ ban fennmaradó szabad helyeket sok esetben az alkalmazás többi felhasználója is igénybe veheti, akik a parkolás végén érintés nélkül, regisztrált bankkártyával rendezik a parkolási díjat.

SOMOGYI ZSOLT

„A digitalizáció és a környezettudatosság egyik mozgatórugója, hogy a világban egyre növekvő információhalmazt tematikusan applikációkba rendezzük, és ezáltal összekössük a felhasználókat a biztonságos és számukra hasznos lehetőségekkel” – emelte ki Somogyi Zsolt, a Parkl ügyvezető igazgatója.

Bicikli, az új sláger A munkába járás másik népszerű és környezetbarát módja a kerékpározás, ezért a hozzá kapcsolódó irodaházi infrastruktúra fejlesztése szintén kiemelt szempont a bérlők és üzemeltetők nézőpontjából. Ha szeretnénk újra az irodában látni a dolgozókat, a megfelelő újítások bevezetése versenyelőnyt jelenthet. A kormányzati elektromos kerékpár vásárlási támogatások hatására ráadásul egyre több nagy értékű e-bringa szeli az utakat. Fontos tehát,

77

GLO B Á L IS T RE N D E K A Z IRO DA PI AC O N

hogy a munkahelyeken is megfelelő mennyiségű és minőségű kerékpártároló infrastruktúra várja az oda érkezőket.

A hagyományos kerékpártámasz, hordozható lakat kombinációkhoz képest igazán 21. századi digitális megoldást jelent Az Év Irodája verseny 2020-as Proptech kategória döntőse, az AviBike Kft. BLOCK Smart 2P névre keresztelt, előre telepített kerékpárdokkoló rendszere, amely a regisztrált felhasználók számára applikációval előfoglalható, egyetlen mozdulattal két ponton zárja a legtöbb városi bringát, és még töltési lehetőséget is kínál az elektromos kerékpárok számára.

2021-ben több önkormányzat is beszállt a rendszer tesztelésébe, gyakorlatilag ők jelentik az épülő városi hálózatok alappilléreit. Az irodapiacon elsőként a Graphisoft Park vesz részt egy pilot projektben, amiben például a biztonságos és érintésmentes digitális zárfunkció mellett környezetbarát közlekedést ösztönző promóciók is konfigurálhatóak. A tulajdonosok számára egy böngésző alapú Admin Portálon látható a visszatérő felhasználók aránya vagy az új felhasználók száma.

Forrás - Avibike

A kerékpározáshoz köthető számos előny mellett a BLOCK hozzáadott értéke nemcsak a hardverben rejlik, hanem a kiszűrt felhasználói szokásokban, valamint a kapcsolt digitális, személyre szabható lehetőségek széles palettájában is. Segítségével maradéktalanul kielégíthető a LEED/ BREEAM épületminősítési rendszerek előírása, miszerint 1000 főre legalább 2% kerékpáros hely létesítése szükséges, ráadásul a BLOCK a munkáltatók szemszögéből CSR tevékenységként is említést érdemel. „Első körben a megyeszékhelyeken koncentrálunk olyan vállalatokra, amelyek dolgozói innovációra fogékony közeget alkotnak. A tervek szerint a következő lépést a bevásárlóközpontok és egyetemek, később akár az időszakos rendezvények, pl. fesztiválok jelentik majd. A felhasználói kör bővítése érdekében 2022. februárban négy darab öt férőhelyes tesztállomást helyeztünk ki, ahol a biciklisek kipróbálhatják a szolgáltatást” – mondta Szilágyi Szabolcs, az AviBike Kft. ügyvezetője.

Felbolydult a piac

SZILÁGYI SZABOLCS

Az akár napelemmel is működtethető tárolók természetesen üzembe helyezhetők egy mélygarázsban is, ez esetben egy autóparkoló helyén 10 kerékpár számára alakítható ki férőhely. Az őrzött és fedett kerékpártárolás pedig a KÖKI Terminálhoz hasonlóan díjköteles formában is működhet, amit az applikáció segítségével rendezhetnek a felhasználók.

78

A korábban kiemelt példához hasonlóan számos előremutató érintésmentes megoldás született az elmúlt két évben, a szolgáltatói oldal tehát aktívnak mondható, a közös és hatékony fejlődés kulcsa pedig az ébredő bérlői piac nyitottságával lesz teljes.

„A járvány felpörgette a piacot, hatására sok szempontból nyitottabbá váltak az ingatlanpiaci szereplők a megváltozott körülmények miatt. Arra nem számíthatunk, hogy a COVID előtti állapot 100%-ig visszajön, helyette a jövőben felértékelődik a változásokhoz való alkalmazkodás képessége. Ez lesz az a stratégia, ami versenyelőnyhöz juttat, azonban ehhez egy más, nyitott gondolkodás, vezetés és cégkultúra is szükséges” – összegezte a tapasztalatokat Kalmár Zoltán.

PR

Irodai tendenciák A 2021-ES ÉV MÁR-MÁR MEGSZÁMLÁLHATATLAN ÚJ FOGALMAT, IRÁNYZATOT, MÓDSZERTANT HOZOTT BE A KÖZBESZÉDBE, MELYEK MIND ARRA TETTEK KÍSÉRLETET, HOGY MEGHATÁROZZÁK IRODÁINK MŰKÖDÉSÉT A KÖZELJÖVŐBEN. ELKERÜLENDŐ A SZÜKSÉGTELEN MEGLEPETÉSEKET, ARRA VÁLLALKOZTUNK, HOGY NÉHÁNY ÁLTALUNK FONTOSNAK TARTOTT TÉMAKÖRBEN FELTÁRJUNK OLYAN ELLENTMONDÁSOKAT, MELYEKKEL MOSTANÁIG ÉS MOSTANTÓL IS SZEMBESÜLNI FOGUNK.

HORVÁTH DÁVID Senior Workplace Advisor & Service Designer, Occupier Services, Colliers

félelemre építő gyakorlatok, hanem a valódi értékajánlat.

Ezáltal válhat az iroda egy meggyőző úti céllá, ahova érdemes visszatérni, és ahol fontosabb, hogy ki van ott, mintsem, hogy mi van ott. Ne told, hanem húzd!

Agy és küllő.

Közösség.

Noha elsőre nem is tűnik úgy, de egy iroda használói mindig egy közösség részei. A pandémia pusztító hatással volt ezen közösségekre és annak szolgáltatóira (közösségi terek, éttermek, pékségek stb.), ami felveti a kérdést, hogyan tudnak az irodák (munkáltatók és munkavállalók) és a környezetükben található szolgáltatók egymást támogatva talpra állni és megerősödni. Most talán először találkozunk egy egész rendszerre kiterjedő kihívással, amely egész rendszerre kiterjedő megoldást igényel. Ez továbbá azt is jelentheti, hogy az elmúlt évtizedek tendenciájával ellentétben az irodákban mérsékelt kényelmi szolgáltatást kell nyújtani, nem pedig telezsúfolni minden elképzelhető dologgal. Ezzel tudjuk megalapozni egy „optimálisan kihasználható munkakörnyezet” fogalmát, ami mögött egy kiterjesztett ökoszisztéma található, középpontjában a közösségi élmény fenntarthatóságának ígéretével. Nem a legegyszerűbb út, de talán megéri.

Húzás.

Az irodáink legnagyobb problémája nyilvánvaló – a kihasználatlanság. Kevesen kételkednek abban, hogy részben vagy egészben, de képesek a vállalatok „túlélni” ebben az átalakuló környezetben. Ez a folyamat azonban még nem ért véget, valójában csak befagyasztottuk azt. A változás továbbra is javában zajlik. Míg a vállalati „túlélést” már bizonyítottnak tekinthetjük, addig az emberek nélkül létező iroda valós értéke – melyet mítoszok és anekdoták öveznek – csak lassan fog bebizonyosodni. A legutóbbi vírusvariáns előtt a vállalatok többsége szabad mozgást biztosított a munkavállalók részére, azonban sem ez, sem a számos ösztönző nem volt elég ahhoz, hogy a 2019-es kihasználási szintnek legalább a felét elérjék. Ahhoz, hogy az új hibrid munkarend beváltsa a hozzá fűzött reményeinket, a használatnak el kell érnie a kritikus tömeget: elegendő hasadó anyag (ember) + tartós láncreakció (kedvező eredmény) szükséges; anélkül, hogy túlszabályozott környezetet kelljen létrehozni. A kritikus tömeg elérésekor nem a jelenléti ívben behúzott X-ek számítanak heti két–három alkalommal, nem is a lemaradástól való

A fentiekből következhet a mostanra újra ideológiai üdvösségét élő, ám örökké alulteljesítő ún. hub and spoke modell, melyben egy központi hub körül ún. szatellitirodákat alakítanak ki. A koncepció alapvető hibája a szétszóródásban keresendő, ugyanis a többség számára nem csak egy munkaállomás jelenti az irodát, sokkal inkább azon munkavállalók jelenléte, akikkel együtt kell dolgoznia. Azokban az esetekben, amikor a szervezeti igények kerültek előtérbe, számos vállalat döntött egy központi iroda kialakítása mellett. Bár a legtöbb munkavállalónak ingáznia kellett, azonban egyértelmű előnyt jelentett, hogy mindenki elérhető volt mindenki számára. A kihívás itt az, hogy miként képes a fizikai iroda hatékonyan kiszolgálni a változó csapatokat az egyenlőség, sokszínűség és befogadás jegyében.

Párhuzamos jelenlét.

Nem ritka, hogy egyszerre vagyunk jelen az offline és online munkatérben is. Azonban az online tér lényegesen tovább mutat a videóhívásainknál a metaverzum felé és annak második eljövetelének irányába. A különböző rendszerek, melyek napi szinten vesznek körül minket, elkerülhetetlenül túl fognak lépni a fizikai tér korlátain, és magába fogja foglalni őket a metaverzum. A virtuális tér nem oldja meg a valós problémáinkat, melyekkel viaskodunk, elképzelhető viszont, hogy újabb lehetőségeket biztosít a vállalati rendszerekben, közösségekben, ahol a fizikai valóságon túl elérhetővé válik a folyamatos virtuális jelenlét.

Ha a fenti témákat alaposan körbejárjuk és a hozzájuk tartozó feladatokat jól vagy elfogadhatóan valósítjuk meg, akkor az irodáinkra fényes jövő vár. Ha nem sikerül, akkor három lehetséges út áll előttünk a reményteli vánszorgáson túl: bezárás és teljes távműködés (kockázat: hos�szú távú következményei beláthatatlanok), jelentős területcsökkentés (kockázat: nem érjük el a kritikus tömeget, és a jelenlegi problémáink méretarányosan velünk maradnak), vagy a nem kívánatos kötelező visszatérés. Őszintén, mindazok után, amin keresztülmentünk, ki akarja ezeket?

79

PR

mycowork: szimbiózis, stílus és rugalmasság az irodapiacon AZ IRODAPIAC FOLYAMATOSAN ALAKUL ÉS AZONNAL REAGÁL A VILÁG VÁLTOZÁSAIRA. MÁR NEMCSAK INNOVATÍV, MINDEN IGÉNYT KIELÉGÍTŐ ÉS MAGAS SZINTŰ IRODÁKRA VAN SZÜKSÉG, HANEM FENNTARTHATÓ STRATÉGIÁRA ÉS RUGALMAS SZOLGÁLTATÁSCSOMAGOKRA IS. A PIACRA EGYRE INKÁBB JELLEMZŐ, HOGY SOK BÉRLŐ MÁR NEM SZERETNE HOSSZÚ TÁVRA ELKÖTELEZŐDNI, ÉS EGYRE FONTOSABB SZEMPONT AZ EMBERKÖZPONTÚ MEGKÖZELÍTÉS: MINDENKI ÉRDEKE, HOGY A MUNKAVÁLLALÓK JÓL ÉREZZÉK MAGUKAT MUNKA KÖZBEN.

mycowork Az iroda manapság egyre inkább az együttműködés, a társadalmi és üzleti kapcsolatok platformjává válik egy kellemes hangulatú, alkotást elősegítő légkörben. Reagálva a bérlői igényekre és a myhive termékek iránti nagy keresletre, a vállalat az eddigieknél még nagyobb rugalmasságot kínáló konstrukcióval állt elő: modern, vonzó, bármilyen méretű és rugalmasan változtatható munkaterületeket kínál a bérlőknek. A mycowork, ami az IMMOFINANZ saját szolgáltatott irodája, már elérhető a myhive Haller Gardensben és 2022 első felében a myhive Átrium Parkban is.

A szolgáltatás kényelmes és nem igényel extra befektetést, hiszen egyszerűen, gyorsan, további ráfordítások nélkül azonnal be lehet költözni – akár egyetlen hónapra is – a tökéletesen felszerelt, magas színvonalú, bútorozott, kész irodákba. De nemcsak irodaterek, hanem egy komplett irodaház infrastruktúrája is rendelkezésre áll: concierge szolgálat, service pont, közösségi terek és rendezvények, étterem, kávéház, sőt tárgyalók és konferenciaterem-bérleti lehetőség.

80

Emberközpontú irodák Az iroda már jó ideje több, mint a munkavégzés helyszíne.

Ha a munkahely nemcsak szép és modern, hanem emberközpontú szempontok alapján kerül kialakításra, sőt különféle magas szintű irodai szolgáltatásokat is biztosít, akkor ez komoly hozzáadott értéket jelent a munkáltató részéről.

A kimagasló infrastruktúra és a modern dizájn mellett a mycowork irodáiban már elérhetőek a különféle magas szintű ergonómiai megoldások, például az irodaszékek és asztalok minden testtípushoz és magassághoz állíthatóak.

Az irodákban a sok zöld növény szabályozza a páratartalmat. A terek a természetes fény maximális biztosítása

PR

mellett bioritmust követő lámpával rendelkeznek, amely a napszaknak megfelelően állítja be a szükséges fényt.

A csapba tisztított vizet biztosító vízszűrőt építettek be, valamint a magas szintű innovatív technológiával működő, zónásított fűtés- és hűtésrendszer automatikusan követi, méri és szabályozza a benti hőmérsékletet. A társasági életet és kikapcsolódást szolgálják a közösségi terek, de rendelkezésre állnak különféle méretű, hangulatú tárgyalók vagy elszeparált fókuszszobák. Az egészséges mindennapokat futóklub, tornaóra és jóga is támogatja, de masszázs és életmód-tanácsadás is rendelkezésre áll.

Ha egyszer megtapasztaljuk, hogy milyen egy egészséges munkakörnyezetben dolgozni, ahol csökkenthető a stressz, valamint biztosítottak a fizikai és mentális egészség megőrzéséhez szükséges feltételek, nagyon nehezen mondunk le erről.

Fenntartható működés A közelmúltban bejelentett nulla kibocsátású küldetésnek megfelelően a myhive és az IMMOFINANZ portfóliójában 2030-ra 60%-kal csökken az üvegházhatású gázok kibocsátása, célul tűzve 2040-re a teljes értékláncban megvalósuló zéró kibocsátást. Az IMMOFINANZ – mind az iroda-, mind a kereskedelmi portfólióján belül – már most gőzerővel dolgozik a stratégia megvalósításán. Első mérföldkőként 2021 végén több mint 100 elektromos töltőpont került telepítésre a STOP SHOP hálózatban, valamint 2022-től a teljes irodaportfólió zöld energiára támaszkodik.

A mycowork irodaterületek tervezésénél és kialakításánál már régóta fontos szempont a fenntarthatóság figyelembevétele, vagyis a „smart design”, illetve az előre tervezett és legyártott elemek használata.

81

GLO B Á L IS T RE N D E K A Z IRO DA PI AC O N

AZ IRODAHÁZAK ÚJ JOLLY JOKERE?

Hódítanak a flex irodamegoldások MÁR KORÁBBAN IS NÖVEKVŐ SZEREPET TÖLTÖTTEK BE AZ IRODAPIACON A SZOLGÁLTATOTT ÉS A KÖZÖSSÉGI IRODÁK, MOST A COVID-19 EGYIK KÖVETKEZMÉNYEKÉNT A SZOLGÁLTATÓK MÉG INKÁBB ELŐTÉRBE KERÜLTEK, ÉS AZ IRODAHÁZ-TULAJDONOSOK MEGBÍZHATÓ BÉRLŐI LEHETNEK HOSSZABB TÁVON IS.

Forrás: Pixabay

Terjed a hibrid A pandémia óta felbolydult a piac, a cégek olyan rugalmas, hibrid és egyben költséghatékony megoldásokat kezdtek el felkutatni világszerte, amelyek segítségével az otthoni munkavégzés mellett a kollaborációt segítő közösségi tereket, irodahelyiségeket és tárgyalókat tarthatnak fent, akár rövidebb távon is.

Egyre több cég rugalmasan bérel a metropoliszok külvárosai­ ban és agglomerációs övezeteiben is irodákat, hogy a munkatársak kevesebbet ingázzanak az otthonuk és a munkahelyük között, bár a hazai településszerkezet adottságai miatt Magyarországon ez egyelőre nem igazán jellemző.

82

A munkahelyi változások alapvetően mindig Amerikából érkeznek, ezért érdemes megnézni a nemzetközi szereplők reakcióit a COVID-19 következményeként. Ennek egyik ékes megnyilvánulása, hogy a nagy globális cégek nyitnak a rugalmas irodalehetőségek iránt, mint tapasztalhatjuk pl. az Amazon, a Netflix, az Airbnb vagy éppen az Uber esetében.

A McKinsey tavalyi jelentése szerint a hibrid modellek és a távmunka az összes munkavállaló 20–25%-át is érintheti, emellett egy átfogó kutatást is végeztek 278 cégvezető bevonásával, ahol a válaszadók a jövőben átlagosan 30%kal szeretnék csökkenteni az irodáik méretét. A Business Wire korábbi felmérése azt mutatja, hogy a rugalmas irodahelyiségek globális piaca a 2020-as 7,97 milliárd dollárról

GLO B Á L IS T RE N D E K A Z IRO DA PI AC O N

Forrás: Pixabay

2021-re várhatóan 8,14 milliárd dollárra nőtt, 2,1%-os éves növekedési ütemmel, majd 2025-re elérheti a 13,03 milliárd dollárt.

Mi micsoda? Gyorstalpaló mindenkinek!

Azonban érdemes a fogalmakat is tisztázni, hiszen keverednek a szolgáltatott, a közösségi és a flex vagy rugalmas iroda kifejezések. Az ingatlanpiacon elsőként a szolgáltatott iroda (serviced office) jelent meg az 1960-as években Amerikában – hol máshol –, majd terjedt el a hetvenes évektől más angol nyelvű országokban. Az egyik legjelentősebb piaci szereplő, a Regus például 1989-ben alakult meg, ma már jelen van Magyarországon is. Ez a lehetőség általában a nagyobb vállalatok számára biztosított rugalmas irodatereket, amelyeket a változó igényekhez igazíthattak.

Majd olyan jó 20 évvel ezelőtt, éppen az ezredfordulón megjelent a közösségi iroda is, a coworking, természetesen az USA-ban, és pár év múlva már meg is indult hódító útjára. Ez a típus nem az előbb említett vállalati szféra számára alakult ki, hanem a modern munkakultúra és a digitalizáció nyomán létrejövő új foglalkozási formák felkapott terepe lett. A digitális nomádok, az egyéni vállalkozások vagy a kisebb startupok előszeretettel járnak ide, ahol a networking is jól működik.

Míg a szolgáltatott irodában az egyéni munkaállomások szerepe meghatározóbb, addig a közösségi irodában a közösségi terek viszik a prímet, mint a neve is elárulja, kevésbé jellemző a dedikált munkaállomás. Ugyanakkor természetesen a szolgáltatott irodában is egyre hangsúlyosabb szerepet kaphatnak a közös zónák, mint azt a korszellem diktálja. A coworking elterjedésében döntő szerepet játszott az Y és a Z generáció viselkedéskultúrája, amely jelentős részben eltér az idősebb generációk munkamódszereitől, hiszen ők rugalmasabbak és mobilabbak, míg egy X generációs még jobban szereti, ha állandó munkaállomáson ülhet. A közösségi irodában üzleti vagy baráti kapcsolatok alakulhatnak ki, közösen is dolgozhatnak, ötletelhetnek, illetve különböző továbbképzésen vagy egyéb programokon vehetnek részt.

Az elmúlt évtizedben a közösségi irodák hazánkban is egyre több helyen megjelentek, az első coworking „fecske” Magyarországon a Loffice volt még 2009-ben. Azóta folyamatos a bővülés, tavaly például a Telenor is nyitott egy közösségi irodát az Astoriánál található budapesti üzle­ tében, amely lehetőséget biztosít az egyéni és csoportos munkavégzésre is. A szolgáltatott irodák világában pedig említhetjük az IWG-t, amelynek több márkája is jelen van Magyarországon (Regus, Space, Signature), vagy éppen a DBH Groupot, sőt, a New Work is egyre nagyobb szerepet vállal a magyar piacon.

Mindkét üzleti modell a rugalmasságra épít, csak most a pandémia felgyorsította ezt a folyamatot, a hibrid megoldások lassú térhódításával a távmunka és az irodai munka közötti egyensúly kialakítása most is folyamatban van a vállalati szférában. Egyes felmérések szerint 2030-ra a rugalmas munkaterek részesedése a nemzetközi irodapiacon elérheti majd a 30%-ot is, és bár ez az időpont még messzinek tűnik, a tendenciákat világosan mutatja.

83

GLO B Á L IS T RE N D E K A Z IRO DA PI AC O N

Forrás: Pixabay

Felkészülnek az irodaházak

Forrás: Pixabay

A flex vagy rugalmas kifejezés pedig úgy került előtérbe – hiszen a szolgáltatott és a közösségi iroda korábban is rugalmas volt –, hogy a hibrid modellhez szorosan kapcsolódik. A trendek feldobták ezt a szót, és egyre jobban terjed a nagyvilágban.

Mire jó az iroda, ha rugalmas?

Továbbra is igaz az az állítás, hogy a közösségi irodák mellett a flex szolgáltatók inkább a nagyobb vállalatok számára kínálnak valós megoldásokat, mert jelenleg is nagy dilemma a cégeknél, hogy az irodák méretét csökkentsék, vagy inkább átalakítva, a közösségi funkciókat helyezzék előtérbe. De nemcsak a terek használatának naprakész alakítása, hanem a bérleti konstrukciók rugalmassága is ugyanúgy fontos szempont, hiszen a rugalmas bérleményekben a cégek versenyképesen tudnak munkatereket biztosítani a hirtelen változó vállalati igényeknek megfelelően.

Sőt, a bérelt terek különböző időszakokra is leköthetők, lehetséges, hogy hosszabb távra igénybe vesznek egy törzsteret, és ehhez igények és projektek szerint kisebb intervallumokban bérelnek még plusz helyiségeket. De a rugalmas irodák a nagyobb munkaszervezetek mellett a kis vállalatok számára is kínálhatnak reprezentatív helyszínt olcsóbb árkategóriában.

84

A flex irodák folyamatosan növekszenek, miközben az irodaházak számára is potenciális megrendelőként jelenhetnek meg. Sőt, több nagy ingatlanportfólióval rendelkező cég is saját irodamárkát vagy közösségi brandet vezet be, ahol törekszik a flex terek kialakítására. Így például a HB Reavis irodai szolgáltatóként is megjelent a piacon a Qubes és a HubHub bevezetésével, de az Immofinanz is – a myhive márka mellett – nyit a közösségi szolgáltatások felé.

Több budapesti irodaházban állhat elő az a helyzet, hogy néhány emeletnyi klasszikus irodaterület mellett egy vagy több teljes szint a szolgáltatott irodáké lesz. Emellett úgy tűnik, hogy a befektetők sem tartanak az ilyen együttéléstől, és továbbra is keresik a jó helyen lévő, korszerű és magas bérbeadottságú irodai ingatlanokat, akár az ilyen vegyes formákat biztosítókat is.

A rugalmas munkatér egyébként win-win szituáció a szolgáltatók és az épülettulajdonosok számára: a flex márkák meghatározott nagyságú bérleményeket vesznek igénybe, ezzel csökkentik a vagyonkezelők kockázatát, hiszen nehezebb időkben is az irodaterek meghatározott állománya bérbe van adva. Egyes szakértők szerint hosszú távon az irodaházak akár harmada is rugalmas irodatér lehet, amely a gazdasági vagy más válságok esetében válságállóbbá teszi az épületeket.

Az irodaház-fejlesztéseknél is megfigyelhető, hogy eleve jobban felkészülnek az új követelményekre, variálhatóbbak a terek, illetve a flex irodatér kialakítása is már fontos szempont a projekttervezés fázisában. Összességében a tendenciák alapján az iroda már nemcsak fizikai tér lesz, hanem egy szolgáltatás, az irodaházak hubokká, kávéházakká alakulnak, amelyek teljesen új gondolkodásformát követelnek meg a piaci szereplőktől.

Connect with the Spirit of Retailing.

Az osztrák központú SES SPAR European Shopping Centers saját tulajdonban lévő vagy külső partner számára, top lokációkban lévő kereskedelmi ingatlanokat fejleszt, épít, továbbfejleszt, bérbead és üzemeltet.

Az SES összesen 30 bevásárlóközpontot üzemeltet 6 országban.

Az SES 1997 óta van jelen Magyarországon az ingatlankezelés, üzemeltetés és létesítménygazdálkodás területeken. Az SES jelenleg két magyarországi ingatlant üzemeltet, a Korzó Bevásárlóközpontot Nyíregyházán és a 2021-ben átadott S-PARK Kaposvár Bevásárlóparkot.

www.ses-european.com/hu-hu

GLO B Á L IS T RE N D E K A Z IRO DA PI AC O N

IMMOFINANZ - myhive Haller Gardens

A HOME OFFICE, A HIBRID MODELL ÉS AMIT AKARTOK A PANDÉMIA EGYIK LEGJELENTŐSEBB HATÁSA AZ IRODAPIACON A TÁVMUNKA ELŐRETÖRÉSE. MÁR KORÁBBAN IS LÉTEZETT EZ A FAJTA MUNKAMÓDSZER, AZONBAN A KORONAVÍRUS MIATT A VÁLLALATOK EGYRE NAGYOBB ARÁNYBAN ALKALMAZZÁK. EZZEL ÖSSZEFÜGGÉSBEN TERJED A HIBRID MODELL, AZONBAN A TÁVMUNKA ÉS AZ IRODAI TEVÉKENYSÉG ARÁNYA SOK CÉGNÉL MÉG CSAK MOST ALAKUL. A távmunka már a pandémia előtt is jelen volt a vállalatok életében, csak sokkal kisebb szerepet töltött be, illetve a támogató technológia sem állt minden esetben rendelkezésre. A home office előretörése nemcsak a járványnak köszönhető, hanem az innovatív, digitális megoldásoknak is, amelyek lehetővé teszik a biztonságos adatátvitelt a vállalati rendszereken belül, valamint olyan virtuális platformok alakultak ki – pl. online meetingek –, amelyek újabb kommunikációs csatornákat nyitottak a munkatársak között, illetve ezeket a csatornákat minőségi szintre emelték.

86

A digitalizáció és az elmúlt másfél év alatt villámgyorsan megváltozott munkavállalói preferenciák a távmunkát nem csupán történelmi epizód szerepre kárhoztatják, hanem immár szervesen beépül a vállalati működésbe, a változásmenedzsment ez irányú tevékenysége tehát itt marad velünk.

Számos cégnél most alakítják az otthoni és a benti munkavégzés egészséges arányát, vagyis egy héten hány napot dolgozhatnak a kollégák otthon, és hány napot töltenek el az irodában. Ez a fajta munkakultúra a hibrid modell,

GLO B Á L IS T RE N D E K A Z IRO DA PI AC O N

amelynek szerepe még csak most formálódik a céges világban, és természetesen az irodák alaprajzi elrendezésére, illetve a munkaterek fókuszpontjaira is hatást gyakorol majd hosszú távon.

Ki hol szeretne dolgozni?

A Skanska még tavaly ősszel kutatást indított négy keletközép-európai országban, köztük Magyarországon, hogy feltérképezzék a pandémia tükrében a munkavállalók attitűdjeit az otthoni, illetve irodai munkavégzéssel kapcsolatban. A válaszok alapján leginkább a hibrid munkavégzési modell a preferált, de minden harmadik munkavállaló azt nyilatkozta, hogy a munkáltatók szorosan előírják az időbeosztást, korlátozott változtatási lehetőséggel.

A felmérésből az is kiderült, hogy a magyar irodai dolgozók egyharmada szabadon dönthet arról: mely napokon dolgozik otthonról, és melyeken az irodából. Mindenesetre a home office népszerűsége töretlen, sőt, egyre jobban ragaszkodnak hozzá az alkalmazottak. Tavaly májusban ugyanis a legtöbb magyar (30%) még olyan felosztást preferált, amelyben három–négy napot az irodában, egy–két napot otthonról dolgozik, de ők tavaly ősszel már csak 25%-át tették ki a válaszadóknak, és a kérdezettek 27%-a csak egy–két napot szeretne az irodában, a többi napot pedig otthon munkavégzéssel eltölteni.

Pozitív hatások A távmunka számos hatást gyakorol a dolgozók mindennapjaira, lássuk először a pozitív impulzusokat! Vitathatatlanul a home office nagyobb egyensúlyt tud kialakítani a magánélet és a munka között, hiszen a dolgozók több időt tudnak a szeretteikkel tölteni. Az intenzív munkavégzés közbeni kikapcsolódás otthon több pozitív energiát és érzelmi többletet biztosít a munkavállalóknak, hiszen a családi környezet kényelme és intimitása semmivel sem összehasonlítható. Persze az is előfordulhat, hogy az alkalmazott lakása rosszabb életminőséget biztosít, mint a munkahely, de nagy valószínűséggel ez a ritkább opció.

A távmunka általánosabb összefüggésben is pozitív hozadékot jelent, hiszen nincs időveszteség az otthon és a munkahely közötti ingázás tekintetében. A megspórolt időt más hasznos tevékenységekre fordíthatják a dolgozók, vagy éppen intenzívebb munkát tesz lehetővé. Ha pedig a fenntarthatóságról beszélünk, akkor az utazási költségek mellett energiát is spórolunk, hiszen az esetleges autóhasználat alapvetően nem a környezettudatos cselekvések közé tartozik. Nem beszélve arról, hogy az agglomerációban és a nagyobb városokban kialakuló forgalmi dugók szintén nem tesznek jót az alkalmazottak mentális és fizikai egészségének. A környezetszennyezés a levegőminőséget rontja drasztikusan a nagyobb népsűrűségű településeken, ami hosszabb távon számos légúti megbetegedést is okozhat.

Sőt, ha a lakóhelyünkön költjük el a pénzünket, akkor a helyi kereskedelmet is nagyobb mértékben támogatjuk.

Szintén a pozitív hatások között kell megjegyeznünk, hogy a digitalizáció eredményeire is visszacsatolást jelent a távmunka, hiszen a technológiai szolgáltatók láthatják, merre fejlesszék a virtuális platformjaikat, melyeket az élet más területein is kamatoztathatják, miközben kényelmesebb munkafeltételeket biztosítanak.

Negatív hatások A távmunka természetesen számos negatív hatással is együtt jár. Bár több idő jut a magánéletre, az utóbbi években előtérbe kerülő irodai közösség szerepe viszont háttérbe szorul. Pedig nem véletlenül a modern irodák legfontosabb terei a kollaborációs zónák, a társalgó, a közösségi tér, ahol otthonos környezetben, komfortosan tudnak érintkezni a kollégák.

Sok esetben az otthoni munkavégzés magányos elfoglaltság, hiszen a többi családtag iskolában vagy a munkahelyén lehet, de ugyanígy az egyedülállók sem tudnak érintkezni olyan intenzitással másokkal, mint a munkahelyükön.

Személyiségfüggő, hogyan birkózunk meg az otthoni munkavégzéssel, hiszen az egyedüllét mentális hozadéka nemcsak a magányérzet lehet, hanem sokan képtelenek felügyelet, vezetői motiváció nélkül, önállóan dolgozni, esetleg „elúsznak” az idővel, a fegyelem csorbát szenved.

De nem csak a kollégák közötti társas és szakmai kapcsolatok sérülhetnek, az új munkatársakat is nehezebb a közösségbe integrálni. A vállalati kultúra megismerése és elfogadása kisebb mértékben valósulhat meg, a céges brandet, illetve értékeket sem tudja olyan intenzitással megismerni az új kolléga, mintha nap mint nap az irodai tevékenység során szembesülne vele. Az is tapasztalható, hogy az új munkaerő esetében az elkötelezettség a munkáltató irányába kisebb intenzitású, ha a fizikai kontaktusok száma a hibrid modell miatt nem olyan arányú, mintha minden munkanapon bejárna dolgozni.

Bár az online meetingek lehetőséget biztosítanak a virtuális térben az együttlétre, a fizikai közvetlen kontakt hatása semmivel sem felülírható. A személyes találkozások érzelmi többlete nemcsak emberi szempontok alapján fontos tényező, hanem a céges működés miatt is, hiszen közvetlenebb és gyorsabb lehet az információáramlás, a munkahelyi hangulat és atmoszféra pedig mindig egyfajta lakmuszpapír is. Egyrészt jelzi azt, hogy a kollégák hogyan érzik magukat a vállalatnál, másrészt a folyamatoptimalizáció is sok esetben hatékonyabbá válhat, ha közvetlen vis�szajelzéseket kapunk az emberi interakciók és a személyes kapcsolatok minőségéről és mennyiségéről.

Emellett természetesen a közös programok, a személyes csapatmunka vagy a munkaidő utáni összejövetelek sem valósíthatók meg virtuálisan. Ezek hiánya miatt a mentális

87

GLO B Á L IS T RE N D E K A Z IRO DA PI AC O N

egészség sérülhet, amely pedig összetett szempontok eredménye, hiszen ide sorolhatjuk egyszerűen az együttlétet a kollégákkal, de ide tartoznak a konkrét szolgáltatások is, mint egy masszázs, orvosi vizsgálat, közös étkezés, egészséges ételek az irodaházi étteremben, és még sorolhatnánk.

A home office negatív hatása lehet az is, ha nincs otthon megfelelő minőségű és felszereltségű munkaállomás.

Olyan cégekről is hallhattunk, akik laptopot és minőségi irodaszéket biztosítottak a dolgozóknak a távmunkában, de ez nyilvánvalóan nem lehet általános opció.

Mit hozhat a jövő?

A home office szerepe egyértelműen megnövekedett, de az inga valószínűleg visszafelé is fog haladni, és az otthoni munkavégzés szerepe el fog érni egy optimális mértéket. Összességében elmondhatjuk, hogy felborult az egyensúly, a munkaadók és a munkavállalók között bizonyos szituációkban feszültséget szült az új helyzet.

Nagyon sok munkavállaló számára bejött a home office, és ők továbbra is otthonról szeretnének dolgozni, miközben

Forrás: Atenor-Arena Business-Campus

88

a vállalatok sok esetben a munkahelyen szeretnék látni az alkalmazottakat. Ilyenkor jöhet a kompromisszum, és előtérbe kerül a hibrid modell. Most azonban egyetlen bizonyosság a változás, amelynek a kellős közepén vagyunk.

Azok a vállalatok, ahol korábban is rugalmasabban kezelték az irodában töltött időt, illetve ahol adott volt a home office lehetősége, könnyebben álltak át a távmunkára. Azoknál a cégeknél viszont, ahol korábban nem ez volt a megszokott, az átállás bonyolultabbnak bizonyult.

A hibrid rendszerben az irodai jelenlét és a távmunka ötvöződik. A távolról is végezhető munkákat a dolgozók az otthonaikban tudják elvégezni, míg az irodát a kreatív munkára és a megbeszélésekre lehet használni. A munkahely emellett a nagybetűs tér lehet a találkozásra, az eszmecserékre és a személyes kapcsolatok építésére.

A hibrid modell nagyon sok lehetőséget rejt, azonban sokféleképpen kialakítható az adott vállalat szükségleteitől függően. A következő években még minden képlékeny lesz, a bizonytalanság sem a munkaadók, sem a munkavállalók részéről nem szűnik meg. Ez azt jelenti, hogy rugalmasnak kell lennünk és alkalmazkodni a változó környezetünkhöz.

GLO B Á L IS T RE N D E K A Z IRO DA PI AC O N

HOGYAN ALAKÍTSUK KI AZ IRODÁNKAT A PANDÉMIA UTÁN, AMELY SIKERRE VEZET? AZ IRODAPIAC AZ ELMÚLT ÉVTIZEDBEN HATALMAS ÁTALAKULÁSON MENT KERESZTÜL, ÚJ MUNKAKULTÚRÁK, IRODATEREK, TRENDEK SZÜLETTEK, MOST PEDIG A JÁRVÁNY HATÁSÁRA SZINTÉN NAGY VÁLTOZÁSOK ZAJLANAK A MUNKAHELYEK VILÁGÁBAN. MASSÁNYI TIBORT, A DVM GROUP MANAGING PARTNERÉT ÉS NAGY IVÁNT, A CPI HUNGARY FEJLESZTÉSI IGAZGATÓJÁT KÉRDEZTÜK MEG: HOGYAN ALAKÍTSUNK KI OLYAN IRODÁT, AHOL A BÉRLŐ VÁLLALATOK VERSENYKÉPESEK LEHETNEK A SAJÁT SZAKTERÜLETÜKÖN, MIKÖZBEN A DOLGOZÓIK KIVÁLÓAN ÉRZIK MAGUKAT A MUNKAHELYÜKÖN. Milyen egy jó iroda?

Gyakran felteszik nekem ezt a kérdést. Azt szoktam válaszolni, hogy olyan, ahol az emberek szeretnek lenni.

Ennyire egyszerű. Nem igaz? Az „iroda” témaköre legalább annyi stratégiai tervezést igényel, mint a gazdasági folyamatok vagy a humánerőforrás-menedzsment. Évekre meghatározó döntés születik, jelentős anyagi ráfordításnak számít, és ha az eredmény nem megfelelő, akkor romlik a termelékenység.

A lokáció mellett fontos, hogy a munkavállalók igényeire is reflektáljon. Ezeket sokszor nem látják azok a szereplők, akik a projekt lebonyolításáért felelnek – mondja Massányi Tibor. Ügyfeleinknek minden esetben tanácsoljuk, hogy előzeMASSÁNYI TIBOR tesen mérjék fel a munkavállalói elvárásokat, és vonják be a HR osztályt a projektcsapatba, így együtt, egy integrált szolgáltatásokat nyújtó tervező és kivitelező céggel már nagyon szép eredményeket érhetnek el. Fontosnak tartom, hogy a márka értékei megjelenjenek a kialakításban. Az anyaghasználat, a színek és a mobiliák egyaránt segítenek ebben – magyarázza a DVM group managing partnere.

A multinacionális cégek több száz oldalas szabályzatokat adnak át a design&build csapatnak, amikben meghatározzák a főbb irányvonalakat, de meghagyják a lokális szabadságot. Nagyon jó példa erre a Park Átrium irodaházban található Deloitte irodabővítés projektünk. Globális, ugyanakkor lokális, és megfelel korunk fenntarthatósági elvárásainak, amire munkavállalói szinten ugyancsak egyre nagyobb igény mutatkozik – teszi hozzá Massányi Tibor.

A valós igények felülírják a trendeket Az irodakialakítás összetett folyamat, ebből adódik, hogy NAGY IVÁN számos kockázatot rejt magában. A kívánt eredmény elérése érdekében már a tervezési folyamat elején tisztában kell lenni az épülettel szemben támasztott igényekkel.

A bérlők célja egy komfortos és hatékony munkaterület kialakítása, de mivel korlátozott tájékozódási forrás áll rendelkezésükre, gyakran más irodák vagy az aktuális trendek alapján határozzák meg a paramétereket, ez azonban súlyos problémákhoz vezet – hangsúlyozza Nagy Iván.

Tapasztalataink azt mutatják, hogy célszerű már a tervezési folyamat elején edukált, üzemeltetői szemléletű szakembereket bevonni, akik mérésekre támaszkodva segítenek meghatározni a bérlő valós elvárásait, a megvalósításukhoz szükséges gépészeti átalakításokat, és mindezt összevetni a ház által kínált lehetőségekkel. Gyakori hiba, hogy csupán az irodában dolgozók száma és a munkavégzési szokások alapján készül el egy koncepció, de a szükséges felmérések hiányában olyan rendszereket építenek ki, amelyek töredéke is elég lenne. Ez sem anyagi, sem környezettudatossági szempontból nem hatékony, ráadásul az irodában dolgozók komfortérzetét is jelentősen csökkenti, ami a munkáltatók visszacsábítási törekvéseinek is ellentmond – emeli ki a CPI Hungary fejlesztési igazgatója.

Azok a bérlők, akik már a tervezési folyamat elején segítséget kérnek az igények feltérképezésében, valóban az elvárásaikra szabott, jól funkcionáló irodát kapnak, amivel jelentős versenyelőnyre tehetnek szert a munkaerőpiacon.

A CPI szakemberei ebben támogatják partnereiket, azt az alapelvet követve, hogy a legmagasabb komfort kialakítását a legalacsonyabb energiafelhasználás mellett valósítsák meg. A közelmúltban átadott Balance Hall irodaház remekül szemlélteti ezt az attitűdöt – összegzi Nagy Iván.

Az Év Irodája Akadémia alapító tagjai: Az Év Irodája Kft., a DVM group és a CPI Hungary.

89

ÚJ IRÁNYOK AZ INGATLANPIACON

Ú J IR Á N YO K A Z ING AT L A N PI AC O N

KIHÍVÁSOK AZ INGATLANKEZELÉSBEN ÉS A LÉTESÍTMÉNYGAZDÁLKODÁSBAN AZ INGATLANTULAJDONOSOK ÉS -KEZELŐK, VALAMINT A LÉTESÍTMÉNYGAZDÁLKODÁSI PIAC SZEREPLŐI SZÁMÁRA JELENTŐS KIHÍVÁSOKAT JELENTETT A PANDÉMIA, HISZEN A VÁRATLAN HELYZETEKBEN ÚJ INTÉZKEDÉSEKET KELLETT HOZNIUK, MIKÖZBEN INTENZÍV KAPCSOLATOT KELLETT ÁPOLNIUK A BÉRLŐKKEL. AZ IRODAPIACON RUGALMAS VÁLSÁGKEZELÉSRE VOLT SZÜKSÉG, A RETAIL SZEKTOR ÉS A SZÁLLODAIPAR PEDIG ALAPOSAN MEGSÍNYLETTE A JÁRVÁNYT, MIKÖZBEN A LOGISZTIKA ELŐTT HATALMAS PERSPEKTÍVÁK NYÍLTAK. TAVALY MÁR KONSZOLIDÁLÓDOTT A HELYZET, AZONBAN SZÁMOS VÁLTOZÁS VÉGLEG BEÉPÜLT AZ INGATLANPIACI MECHANIZMUSOKBA. A 2020 tavaszán kitört pandémia jelentős hatást gyakorolt a hazai ingatlanpiacra, az egyes kereskedelmi komplexumok működése átalakult. A bérlők elbizonytalanodtak, az üzemeltetési protokollok módosultak, számos üzletágban elmaradtak a vendégek és a látogatók. A járvánnyal összefüggő nehézségek azonban intenzívebbé tették az egyes ingatlanpiaci szereplők együttműködését, így a megoldások megvalósításában az AM, a PM és az FM szorosabban együtt dolgoztak. Az új tapasztalatokat pedig a járvány enyhülése után is lehet kamatoztatni akár a zöldebb és innovatívabb működés, akár az egyes szakterületek hatékonyabb együttműködése érdekében.

Elindult a konszolidáció Az egyes eszközosztályok eltérően reagáltak a pandémia nehézségeire, sőt, az azonos ingatlantípusok esetében sem beszélhetünk egységes képről. A bevásárlóközpontokban az üzletmenet jelentősen korlátozódott 2020-ban, ami feszültséget szült a bérbeadók és a bérlők között, de tavaly már megindult a konszolidáció. A plázákban általánosságban is megfigyelhető a bérlői mix átrendeződése, így a hagyományos nagy divatüzletek részaránya némileg

csökken, a szórakoztató- és egyéb élményfunkciók szerepe erősödik. A strip mallok és általában a kereskedelmi parkok adottságaiknak köszönhetően jól bírták a gyűrődést, relatíve kisebb visszaeséssel kellett megküzdeniük.

Ellenben a szállodaiparnál a szakértők két évvel kalkulálnak, amíg a hotelek a 2019-es bevételeket elérhetik, pedig a turisztikai beruházások a pandémia előtt egyre nagyobb volument jelentettek az ingatlanfejlesztési piacon. A logisztikai létesítmények előtt hatalmas perspektíva áll, hiszen ha a statisztikákat nézzük, akkor a régiós versenytársaktól is le vagyunk maradva a nagyságrendeket illetően. A just in time elv helyett meg kell erősíteni az ellátási láncokat, hiszen a több ezer kilométeres távolságokkal nehéz biztonságosan kalkulálni, ezért egyre több lokális ellátóközpontot alakítanak ki, nem beszélve az e-kereskedelem növekvő étvágyáról.

Az irodapiacon 2020-ban a járvány első néhány hetében volt némileg kritikus a helyzet, de végül tisztult a kép, a bérletek alapvetően nem változtak. A finanszírozás is köti a tulajdonosok kezét, a banki feltételeknek meg kell felelni, így a rugalmasság a bérlők tekintetében limitálva van. Ezt mutatja, hogy az átlagos 14 euró/hó/m² díj mellett

91

Ú J IR Á N YO K A Z ING AT L A N PI AC O N

az A kategóriában 16 euró, míg a prémium irodák esetében 22–24 euró között alakult a havi díj egy m²-re vetítve az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület 2021-es adatai szerint. Sőt, idén számos költségtényező emelkedésével együtt mind a bérleti, mind az üzemeltetési díjak növekedhetnek.

Az irodapiacon, ahol lehetőség nyílt, áttértek a home office-ra, vagy ahol fontos volt a személyes jelenlét, új egészségügyi és biztonsági intézkedéseket vezettek be.

A tulajdonosok igyekeznek megtartani a bérlőket, ezért az élményalapú szolgáltatás kerül előtérbe, amellyel növelhetik a cégek elkötelezettségét a lokációhoz. Ezek a plusz szolgáltatások azonban sokszor házon belül megvalósulnak, vagyis a tulajdonosok maguk vezetnek be újdonságokat. Ez a bérlők érdeke is, hiszen az igényesebb iroda az alkalmazottak elköteleződését is növeli.

A változás egyelőre kardinálisan nem érintette az irodaházak világát, bár a rugalmasság az irodákban – dilemmák a terek átalakításáról, a bérlemények területcsökkentéséről stb. – bizonytalanabb helyzetet teremt. Azonban érdemes először a munkaerőpiacot górcső alá venni, hiszen nehezebb a képzett kollégákat megtartani, mint a COVID előtt, ráadásul egy cég kiadásai között sokkal nagyobb a bér-, mint az irodaköltség, vagyis a rugalmas, kisebb iroda szlogen ma még nem meghatározó tényező a bérletek tekintetében.

kötelező jelleggel nagyobb sebességbe kapcsolta a technológiai vívmányok bevezetését a kereskedelmiingatlanpiacon is.

A digitalizáció – összefüggésben a zöld műszaki tartalommal – utat nyitott a fenntarthatóság felé, amely a klímaváltozás elleni harc felerősödésével még inkább előtérbe kerül. Az ESG szintén fontos tényezővé válik a vállalati szférában, ami az ingatlantulajdonosok és -üzemeltetők mellett a bérlőket is érinti. Ma már nem épül irodaépület zöld minősítés nélkül, de a plázák, a szállodák és a kiskereskedelmi komplexumok építése vagy korszerűsítése során is az energiahatékonyságra és a környezettudatosságra fókuszálnak.

Az irodapiacon előtérbe kerültek az érintésmentes megoldások, a takarítási protokollok szigorodtak, de viszonylag zökkenőmentesen indult be az „újrakonfigurált” élet az irodaházakban. A plázákban tavaly már egyre jobb számokat produkáltak az üzletek, a KSH havi kiskereskedelmi forgalmi adatai is a visszarendeződést mutatják, miközben a biztonsági intézkedéseket már megszokták a látogatók.

A raktárpiacon sem egyszerű csarnokokról beszélünk, hiszen a logisztikai központokban már-már irodai szemmel is mérhető a dolgozói jóllétet támogató megoldások jelenléte. A logisztikai parkok is egyre nagyobb arányban érdemelnek ki zöld minősítést, vagyis az ingatlanpiac teljes spektrumára jellemző a fenntarthatóság iránti igény.

Az innovatív és zöld megoldások nagyobb sebességbe kapcsoltak

Így alakult a létesítménygazdálkodási piac

A járvány alapvetően ösztönözte az innovációt, illetve a korábbi kezdeményezések felgyorsultak. Köztudott, hogy a digitalizáció az ingatlanpiacon lassabban megy végbe, mint más üzletágak esetében, ellenben a pandémia szinte

Az AM és a PM mellett az FM szerepe is megerősödött, hiszen a válságkezelés során fókuszba kerültek, a működés normalizálásában kulcsszerepük volt. A Létesítménygazdálkodási és Épületüzemeltetési Szolgáltatók Országos

92

THE DIRECT WAY

TO PROGRESS

Portfolio Property Awards Az Év Facility Management Cége 2018, 2019

iroda.hu Az Év Üzemeltető Cége 2013, 2016, 2019

Ú J IR Á N YO K A Z ING AT L A N PI AC O N

Szövetsége (LEO) negyedévente hangulatindexet tesz közzé, amelynek 2021 utolsó negyedéves eredménye (53,06) kifejezetten jó értéken zárt, vagyis a szakma a tavalyi évet – a kihívások ellenére is – pozitívan látta és a piac további növekedését várta.

Távolabbról tekintve, az elmúlt időszak két fundamentális változást eredményezett, amelyek az épületüzemeltetőket is érintik. A növekvő energiaárak és a változó bérlői igények új megközelítést igényelnek a létesítménygazdálkodóktól, akiknek személyre szabottabb megoldásokat kell alkalmazniuk.

Az irodapiacon a dolgozók visszacsábítása a vállalatok alapvető HR-feladata, amelyhez segítséget nyújt a magas szintű IT ellátottság, a kényelem és a relaxációt szolgáló megoldások iránti igény is. Ezek megteremtésében az FMszektor egyre nagyobb szerepet vállal, hiszen a dolgozói jóllét már nemcsak az irodafalakon belüli terekre vonatkozik, hanem a közösségi helyiségekre, zöld kertekre, vendéglátóipari egységekre és egyéb közösségi szolgáltatásokra is.

A járvány többek között arra is rávilágított, hogy hihetetlen gyorsan átalakulhatnak a bérlői prioritások, a cégstruktúrák és munkaszervezetek kénytelenek viszonylag rövid idő

alatt alkalmazkodni az új feltételekhez. Ezekre az FM-piac szereplőinek is reagálniuk kell, a kulcsszó a rugalmasság és a gyorsaság.

A facility menedzsment oldalán előtérbe kerül a robotika és az automatizálás is, ennek megjelenése azonban sokkal inkább a munkaerőhiánynak és nem a pandémiának köszönhető. Emellett még markánsabban meghatározza a gazdasági folyamatokat az energiaárak emelkedése, ezért a FM-vállalatok számára még fontosabb az energiafelhasználás hatékonyságának növelése. Ráadásul a globális klímaváltozás erősödésével, valamint a környezettudatosság és a fenntartható építészet előretörésével párhuzamosan kardinális kérdés lett a zöld energia.

A szakma pozitív kilátásait erősíti, hogy a jelentős gazdasági növekedés a megrendelésállomány emelkedésével jár, ugyanakkor bérnyomás tapasztalható az FM-piac munkaszervezeteiben, hiszen az építőipar elszívó hatására folyamatosan növelni kell a béreket, hogy a fluktuáció csökkenjen. Továbbá az alapanyagárak drasztikus emelkedése a létesítménygazdálkodók által felhasznált eszközök, anyagok, alkatrészek árát is megemeli, ugyanígy égető probléma a már említett energiaárak drasztikus növekedésének kezelése.

Facility Management Property Management Project Management Kereskedelmi és ipari ingatlanok, valamint a benne dolgozók részeré.

Ausztria | Németorszag | Románia | Szerbia | Magyarország | Ukrajna 94

www.rustler.hu

Ú J IR Á N YO K A Z ING AT L A N PI AC O N

MITŐL

ZÖLD EGY IRODA?

Környezettudatos, egészséges és hatékony munkahelyek nyomában A ZÖLD IRODA TRENDI SZLOGENE MÖGÖTTI TARTALOM, HA JÓL CSINÁLJÁK, TÖBBET ÉR, MINT BÁRMELY TANÚSÍTVÁNY. A JELENLEGI MUNKAERŐPIACI VERSENYBEN AZ A MUNKAHELY NYER, AMELY SZÁMOS, AZ ALKALMAZOTT SZÁMÁRA FONTOS SZEMPONTOT TUD EGYIDEJŰLEG FIGYELEMBE VENNI. AZ EGYIK LEGFONTOSABB A FIZIKAI ÉRTELEMBEN VETT MUNKAKÖRNYEZET MINŐSÉGE, AMI EGYBEN MEGTÉRÜLŐ BEFEKTETÉS IS: A TERMÉSZET BEVITELE A MUNKAHELYRE NEMCSAK KELLEMESEBBÉ TESZI A KÖZEGET, HANEM HOZZÁVETŐLEGESEN 10%-KAL VAGY MÉG ENNÉL IS NAGYOBB MÉRTÉKBEN NÖVELI A MUNKAVÁLLALÓK HATÉKONYSÁGÁT, HISZEN JOBBAN ÉRZIK MAGUKAT AZ IRODÁBAN. LÁSSUK, MILYEN A ZÖLD, KÖRNYEZETTUDATOS IRODA!

Forrás: WING - HOP Passage

95

Ú J IR Á N YO K A Z ING AT L A N PI AC O N

Forrás: Atenor - RoseVille

A fenntartható működés területén élen járó cégek általában arra vállalkoznak, hogy 2030-ra kb. 60%-kal (a 2019-es szint alá) csökkentik az üvegházhatásúgáz-kibocsátásukat, 2040-re pedig a teljes értékláncban kibocsátásmentessé kívánnak válni. Ez azt jelenti, hogy egyértelműen túlteljesítik az Európai Unió által 2050-re kitűzött klíma­ semlegességi célt. Emellett az ESG szerepe is folyamatosan növekszik a befektetési piacon, így általában az ingatlanszektorban és közelebbről az irodapiacon is egyre nagyobb hatást gyakorol.

energiahatékonysága a legjobb, ám ez nem jelenti azt, hogy ne lennének benne további tartalékok.

Energiahatékonyság és valódi zöld környezet

Az ingatlanfejlesztők és a tulajdonosok mellett az irodaházakban dolgozók is tehetnek lépéseket a környezettudatosság érdekében. Az energiatakarékos izzók, a víztakarékos csapok és WC-k, valamint az alacsonyabb fogyasztású gépek mellett ahhoz, hogy egy iroda igazán fenntartható legyen, elengedhetetlen a dolgozók együttműködése, akik ügyelnek arra, hogy fölöslegesen ne működtessék a gépeket, éjszakára áramtalanítsák az irodatechnikát, és a munkahelyükön se termeljenek az elkerülhetetlennél több szemetet, illetve szelektíven gyűjtsék a hulladékot.

Budapest első valóban modern, ‘A’ kategóriás irodaháza az 1991-ben átadott East-West Business Center volt, amelyet a svéd Skanska épített, és amelyet a gyorsan változó követelményeknek megfelelően 2007-ben már teljeskörűen fel is újítottak. Ez is jelzi, hogy a teljes magyar ingatlanállományon belül talán éppen az irodaszegmens az, amelynek

Ha nyithatóak az ablakok, a természetes szellőztetés is felfrissíti a levegőt, kiváltva a kifejezetten nagy energiaigényű klímát.

A természetes zöld a legjobb stresszoldó, de nincs minden irodaházban kilátás valamelyik parkra, ám néhány szobanövény vagy növényfal, a megfelelő színválasztás, az organikus formák és tárgyak – pl. kezeletlen fabútorok – segíthetnek

96

PARKOLÁSBAN UTAZUNK.

Professzionális parkolóés garázsüzemeltetés.

Ipari és logisztikai parkok, irodaházak, hotelek: gépjárműkontroll, menedzsmentszolgáltatás.

STAR PARK GROUP WWW.STARPARK.HU KAPCSOLAT@STARPARK.HU

Ú J IR Á N YO K A Z ING AT L A N PI AC O N

becsempészni a természetet. A zöld növényzet a természet érzetét kelti az irodákban, ráadásul hatékonyabbá és egészségesebbé teheti a mindennapi életet.

Egyes tanulmányok szerint azok a kollégák, akiknek az íróasztalán cserepes virág van, 15%-kal nagyobb hatékonysággal dolgoznak. Túl szép, hogy igaz legyen? Osszuk el kettővel, és még mindig az egyik legjobb eszköz van a kezünkben arra, hogy minimális befektetéssel szabályozzuk a páratartalmat, növeljük a dolgozók well-beingjét, és tegyünk valamit a Föld jövőjéért.

A bérlők felelőssége jóval nagyobb: ha olyan irodaházat választanak, ahol kiemelt szempont a fenntarthatóság, azzal befolyásolják és jó irányba terelik a piacot. Egyre többen gondolkodnak azon, hogyan lehetne az irodákat úgy berendezni, hogy az ne klasszikusan technikai jellegű legyen, hanem inkább a természetre támaszkodjon.

A lokáció, lokáció, lokáció szentháromsága mellett érdemes figyelni a környezettudatosságra is. Például a zöld tető nemcsak az épület felmelegedését gátolja, de a munkavállalóknak is kedves oázis, ahol oldhatják a stresszt, relaxálhatnak.

Egészség és jóllét A fenntartható munka egészséges munkát is jelent. Ezért az irodáknak nem steril dobozoknak kell(ene) lenniük, hanem szakemberek által – de az ott dolgozók bevonásával – tervezett olyan belső és külső tereknek, ahol a munkavállalók a napjuk nagy részét eltöltik. A hogyan kérdésre részben az adja meg a választ, hogy milyenek a színek, a kollaborációs terek, az anyagok, az akusztika, a bútorok és általában a nagybetűvel írandó ergonómia.

Ez a tágabb értelemben vett környezettudatos gondolkodás egyik fele. Emellett még az is alapvető, hogy a cégvezetés energiát és pénzt fektessen a munkatársak mentorálásába, továbbképzésébe, viselkedési és kommunikációs kódex kidolgozásába, a well-being érzés erősítésébe. Mindezek együtt már komoly lépést jelentenek abba az irányba, hogy az alkalmazottak megfelelően, sőt, akár kimagaslóan dolgozzanak, és csökkenjen vagy legalábbis szinten maradjon a fluktuáció.

Vagyis a dolgozók mentális és fizikai egészségére fordított összeg befektetés a cég jövőjébe. Egy igazán jó irodaszék önmagában több 100 ezer forint. Egy munkahelyen ez sokmilliós, egy nagyobb call centerben 100 milliós tétel, ám bizonyítottan megtérülő befektetés. A kimagasló infrastruktúrát és modern dizájnt kínáló irodaházakban már elérhetőek a különféle magas szintű ergonómiai megoldások, pl. az irodaszékek és asztalok minden testalkathoz és magassághoz állíthatók és változtathatók, sőt, ha éppen állni szeretnénk, akkor megemelhetjük a munkaasztalt.

98

BRING A NEW TENANT TO OUR PORTFOLIO

AND EARN 50%

HIGHER COMMISSION! +

50%

5-YEAR FIXED CONTRACT

23% OF EFFECTIVE YEARLY RENTAL FEE

The offer is valid between 17th of January and 17th of July, 2022. Increased agency commission (23% of the first year’s effective rental fee) may be granted in case of at least 5-year fixed contract, provided that the rental agreement is signed and sealed within the aforementioned period. This communication is not complete, is for information purposes only and does not constitute an offer. For further information, please refer to the attached document(s) and/or contact our portfolio managers: Barbara Baráth at Barbara.Barath@simmoag.hu and +36 20 984 4977 or Janka Kudlacsek at Janka.Kudlacsek@simmoag.hu and +36 20 331 6400.

S IMMO GOES GREEN

Ú J IR Á N YO K A Z ING AT L A N PI AC O N

A természetes fény maximális biztosítása mellett már elérhetőek a bioritmust követő lámpák, amelyek a napszaknak megfelelően állítják be a szükséges fényt. A levegő tisztítására alkalmas növényfal nemcsak „zöld”, hanem szabályozza a szobahőmérsékletet és páratartalmat is. Az irodákat úgy is meg lehet tervezni, hogy az emberek váltogatni tudjanak a különböző munkaállomások között. Ez nemcsak több mozgást, hanem nagyobb változatosságot és nagyobb koncentrációt is biztosít.

A mindennapi stressz sok esetben olyan jelentős, hogy sokan elfelejtenek gondoskodni a testükről. Számos alkalmazás létezik, például a Water Time, a Back Doc és az Atmosphere, amelyek naponta többször emlékeztetnek arra, hogy változtassunk az üléspozíciónkon, sétáljunk egy kicsit, vagy igyunk valamit.

Mobilitás és közlekedés A károsanyag-kibocsátás elkerülésének egyik döntő tényezője a munkába járás és a munkából való hazautazás módja. Minden autó nélkül megtett út környezetbarátabb, mint az egyszemélyes autózás. A kerékpár, a busz vagy vonat nem jut el mindenhova, de a sokat szidott budapesti tömegközlekedés ár-érték arányát tekintve kifejezetten kedvező, és akkor még nem beszéltünk a parkolással járó stressz kiváltásáról.

Károsanyag-kibocsátás terén a kötöttpályás eszközök a bajnokok, és egyre több az elektromos busz is. (Igen, az áramot tényleg elő kell valahol állítani hozzá, de manapság már erre is léteznek környezetkímélő megoldások.) Ráadásul statisztikailag mindez sokkal biztonságosabb, mint a vezetés. Egyébként egy kis séta sem árt. Ha tudatosan kerüljük a liftet, és lépcsőzünk, védjük a környezetet, és tettünk valamit az egészségünkért.

Táplálkozás és fenntarthatóság Az élelmezés kérdése érzékeny kérdés. Nem szabhatjuk meg a saját alkalmazottainknak, hogy mit egyenek. De ösztönözhetjük az irodaház éttermét bérlő vállalkozót, hogy például több zöldség és hal, kevesebb állati eredetű termék kerüljön az étlapra. Egy csapatépítő közös főzőverseny – esetleg egy táplálkozási szakértő bevonásával – nagy változást hozhat az egészség megőrzése, sőt, a fenntarthatóság irányába is.

A többször használatos ételhordó dobozok jelentékeny mennyiségű szeméttől kímélik meg a környezetet, és ha már itt tartunk, az újrahasznosított papírból készült nyomtató-, WC-papír és műanyag ablak nélküli boríték sem tűnik nagy tételnek. De nézzük meg egyszer a szállító teherautóját: az iroda világa ma még mindig a papíripar első számú felhasználója.

Próbáljunk meg minél kevesebbet nyomtatni, jegyzetelni pedig tökéletes a rosszul nyomtatott – egyébként kidobandó – papír. Ugyanez vonatkozik a vállalati fürdőszobákban és konyhákban használt kozmetikumokra is: gondoskodjunk mikroszemcsementes szappanokról és mosogatószerekről. Figyeljünk a hulladékszelektálásra. Az „ínyencek” ellenőrizzék, hogy fenntartható módon előállított irodabútorokat vásárolnak-e.

Irány a zöld!

Az emberközpontú és zöld munkakörnyezet létrehozása tehát egy soktényezős, pénz- és időigényes feladat, ám igazából nincs alternatívája: ha hatékonyan, felelősen és fenntarthatóan akarunk élni és dolgozni, el kell kezdenünk megvalósítani. Ez valamennyiünk érdeke, hiszen a világméretű károsanyag-kibocsátás mintegy 40%-a az épületek felépítésének vagy üzemeltetésének tulajdonítható.

BORBÉLY ZOLTÁN, az Atenor Hungary ügyvezető igazgatója

Az ATENOR a Váci Greens irodapark fejlesztése során 2008-ban – Budapesten elsőként – ismerte fel a zöld minősítések és a fenntarthatósági törekvések fontosságát, amely nélkül napjainkban szinte elképzelhetetlen bármely fővárosi A kategóriás irodaház működése. Nem elég azonban a minősítő szervezetek, a taxonómia és az ESG követelményeinek megfelelni, a 2020 óta fennálló járványhelyzetben elengedhetetlen felismerni a bérlők kevésbé kézzel fogható szükségleteit, melyek egyre inkább a „well-being”, azaz a munkavállalók jóléte kapcsán fogalmazódnak meg. Az ATENOR ezt felismerve minden iroda fejlesztésében a legmodernebb gépészeti technológiákat alkalmazza, melynek egyik összetevője a frisslevegő ellátórendszerbe integrált UV-C szűrők használata a kórokozók elpusztítása, és ezzel a bérlők biztonságos munkavégzése érdekében. Az ATENOR által épített élhető és attraktív munkakörnyezetek sikerességét igazolja számos bérlőnk „Az Év Irodája” versenyen elért előkelő helyezése.

100

Ú J IR Á N YO K A Z ING AT L A N PI AC O N

ÉLETMÓD- ÉS SZÓRAKOZTATÓKÖZPONTOK a fogyasztás templomai helyett

A JÖVŐBEN A BEVÁSÁRLÓKÖZPONTOK ÉLETMÓDKÖZPONTOKKÁ VÁLNAK: OLYAN HELYEKKÉ, AHOL AZ EMBEREK TALÁLKOZNAK BARÁTAIKKAL ÉS KOLLÉGÁIKKAL, AHOL DOLGOZNAK, AHOL OTTHON ÉRZIK MAGUKAT, AHOL FELKERESIK EGÉSZSÉGÜGYI TANÁCSADÓJUKAT, AHOL ESZNEK ÉS VÁSÁROLNAK – EGYSZÓVAL OLYAN HELYEKKÉ, AHOL MINDENNAPJAIKAT TÖLTIK. EZEKBEN AZ ÉLETMÓDKÖZPONTOKBAN A VÁSÁRLÁS RÉSZBEN HÁTTÉRBE SZORULHAT.

Forrás: Futureal - Etele Plaza

101

Ú J IR Á N YO K A Z ING AT L A N PI AC O N

Forrás: Futureal - Etele Plaza

1996. október 14-én valami örökre megváltozott a magyar kereskedelem világában. Ezen a napon adták át ugyanis a Duna Plaza bevásárló- és szórakoztatókomplexumot Budapest XIII. kerületében, a Váci úton. Az azóta többször felújított épület az egykori Ganz Danubius Magyar Hajó- és Darugyár (MHD) területén épült fel, és egy hónappal előzte meg az akkor még egyetlen riválist, az újpalotai Pólus Centert.

Magyarországon az addigi üzletközpontok – Budai Skála, Flórián, Skála Metró és a jellegében leginkább hasonló Sugár – után ez volt az első amerikai típusú pláza (más néven mall), amelynek újdonsága és vonzereje abban rejlett, hogy komplex módon, egyetlen hatalmas, fedett térben integrálta a modern fogyasztói társadalom alapvető igényeit: az akár egész napos családi programot kínáló bevásárlási, fogyasztási és szórakozási lehetőségeket.

102

Utóbbit szolgálta a jegyüzéreket örökre a közelmúlt kevésbé felemelő emlékei közé száműző, kilenctermes „multiplex” mozi (hazánkban az első nyugati stílusú filmszínház), a földszint központi terében pedig – a panoráma­ liftek előtt – műjégpálya létesült, ahol iskolás csoportoknak korcsolyaoktatást is tartottak. Az épület, illetve az élmény maga – erre az élményfaktorra még visszatérünk – óriási szenzáció volt: az alapvetően nem frekventált helyen, ám főnyereménynek számító metrómegállóban lévő Duna Plaza sokáig a vidékről érkező kirándulók „kötelező” programpontja volt.

A két úttörő pláza – pozitív értelemben – sokkolta a hazai társadalmat. A plázázás azóta egy generáció alapélménye lett, a folyamatosan épülő újabb és újabb bevásárlóközpontok igyekeztek egy kicsit mindig túltenni az elődökön, elhomályosítani azok sikereit, és persze el-, illetve átcsábítani

KÖRNYEZETTUDATOS, FENNTARTHATÓ INGATLANBEFEKTETÉSEK EURÓPA SZÍVÉBEN

FORMÁLJUK EGYÜTT A JÖVŐT!

230K+

BUDAPEST

NÉGYZETMÉTER

KÖ KI SHO P P IN G C ENTER TESCO - BÉCSI ÚTI HIPERMARKET

IRODA ÉS RETAIL TERÜLET

20+

600+

KEZELT INGATLAN

MILLIÓ EURÓ KEZELT VAGYON

A KKE-I RÉGIÓBAN

VARSÓ RENAISSANCE PLAZA MARYNARSKA POINT I MERCEDES-BENZ HQ

POZNAN POZNAN FINANCIAL CENTER

KATOWICE KATOWICE BUSINESS POINT

WROCLAW CENTRUM ORLAT

5

AKTÍV INGATLAN BEFEKTETÉSI ALAP

ESG

FÓKUSZÚ BEFEKTETÉS ÉS ALAPKEZELÉS

BUKAREST HERMES BUSINESS CAMPUS

Ú J IR Á N YO K A Z ING AT L A N PI AC O N

a vásárlókat. A kiegészítő szolgáltatások terén már az első pláza koncepciójának megalkotói is tisztában voltak azzal, hogy pusztán a vásárlás élménye nem elegendő a tartós sikerhez.

megközelítés, kellemes színek és hőmérséklet, lágy háttérzene, biztonságos parkolók; minden arról szól, hogy lehetőleg minél több időt töltsünk bent vásárlással, étkezéssel, szórakozással.

Ugorjunk most egy nagyot az időben! A COVID-19 miatti ideiglenes bezárások feladták a leckét a bevásárlóközpontok üzemeltetőinek: a vásárlások egyre inkább az online térben történnek, az éttermek kiszállításra álltak át, cappuccinót lassan már csak elvitelre lehet kapni. Mit tehetnek a plázák üzemeltetői, ha túl akarják élni az online világ térhódítását, és vissza akarják szerezni a vásárlóikat, illetve a forgalmukat?

Az utóbbi faktor egyre fontosabbá válik, és egyre jelentősebb szerepet kap a plázák életében. Egyrészt önmagában is jövedelemtermelő, másrészt, aki ellátogat a Campona „cápás-rájás állatkertjébe”, az – ha már ott van – jó eséllyel végignézi a boltok kínálatát, és vásárolni is fog. Minél egyedibb és különlegesebb az élmény, annál nagyobb sugarú körből tudják bevonzani a vásárlókat.

A megfelelő bérlői mix az alap, de ez ma már kevés A hírek szerint az Egyesült Államokban már a COVID előtt sem szerettek a kereskedelmi bankok új bevásárlóközpontot finanszírozni, mondván a piac telített, a pénzt a fogyasztók egyre inkább az online térben költik el. De plázázni azért még mindig menő, és nem pusztán azért, mert komfortos, a téli hidegben vagy a nyári kánikulában kellemes hőmérsékletet élvezve fedett, mégis tágas térben egy helyen intézhetjük ügyeinket, hanem mert egy sor nagy lánc csak ezeken a helyeken található meg.

Ráadásul a vírus kapcsán az is nyilvánvalóvá vált, hogy az emberek vágynak arra, hogy más emberekkel lehessenek együtt; szociális lények vagyunk, jó találkozni másokkal egy kávé vagy egy ebéd erejéig; beülni egy filmre, benézni egy cipőboltba, akkor is, ha nincs is szükségünk semmire: egyszóval élményeket szerezni. Az online vásárlás sosem fogja megadni azt az élményt, mint amikor egy trendi boltból büszkén és öntudatosan lépünk ki a pláza folyosójára a frissen vásárolt holmival, besöpörve az elismerő vagy éppen irigy tekinteteket.

Pontosan ez lehet a mára telített plázapiac előremenekülésének nyitja: az élmény. A mozi – néhány kivételtől eltekintve – ma már alapszolgáltatás, bár a VIP termek adnak némi elit feelinget. Érdekes, hogy az Árkád központokat építő és üzemeltető német ECE ettől kategorikusan elzárkózik.

Budapesten ma közel 20 plázába térhetünk be, és a mezőny nagyon heterogén. Azok a bevásárlóközpontok sikeresek, amelyek a jól kitalált lokáció mellett valami pluszt is adnak.

Egyrészt nincs az a hároméves, amely türelemmel viselné, amíg a szülei üzletről üzletre kóricálnak. Az IKEA, annak ellenére, hogy „csak” bútort árul, jó példa – legalábbis abban a tekintetben, hogy élményt ad – szinte valamennyi korosztálynak. A megoldás ez irányban keresendő: régóta léteznek javaslatok arra vonatkozóan, hogy az idős, illetve az egészen fiatal (bölcsődés–óvodás) korosztálynak ideiglenes felügyeletet biztosítsanak, foglalkoztató-hobbiszobákkal, valódi játszóterekkel, szakképzett személyzettel, orvosi ügyelettel.

A plázák építészeti koncepciója a kezdetektől nem sokat változott: kevés külvilágra nyíló ablak, kényelmes

104

A food court mint koncepció működik (hiszen alapszükségletet elégít ki), de ennél ma már több kell. A hamburger–pizza–kínai háromszögön túlmutató ételkínálat például csábító lehet, mint ahogy egy-egy tematikus kiállítás – modellvasút, LEGO stb. – is sok családot rávesz a látogatásra. Kedveltek a divatbemutatók, a mini koncertek, a gyerekfoglalkozások vagy éppen a stílustanácsadással egybekötött personal shopping szolgáltatás. Az a jó szórakoztató koncepció, amit a Disney filmek alkotói évtizedekkel ezelőtt kitaláltak: a család valamennyi tagjának nyújtani kell valamit, így apuka nem érzi nyűgnek, ha rajzfilmet kell néznie, sőt, élvezi a direkt neki szóló poénokat.

Folyamatos korszerűsítés: ráncfelvarrások és koncepcióváltások Budapesten csak néhány olyan pláza van, ahol – elsősorban elhelyezkedésüknél fogva – szinte garantált a siker.

Ilyen az erős vásárlóerőt vonzó Mammut, a MOM, tartja jó pozícióját az Allee, az Árkád és az Arena Mall is. A Lurdy Ház mostanában másodvirágzását éli, köszönhetően a tőszomszédságában felépült több száz új otthon „friss” vásárlóerejének, illetve részben annak, hogy a kiadatlan területeiket „irodásították”, vagyis egy olyan új lábat növesztettek, amely a hazai plázapiacon nem jellemző: irodateret utólag kiépíteni nem könnyű mutatvány.

Ez a fajta struktúraváltás nem is igazán jellemző, helyette inkább a folyamatos fejlesztésen, felújításon és a szórakoztatáson van nagy(obb) hangsúly. A MOM Park felújítása néhány éve fejeződött be, ahogyan a 2009-ben átadott Allee is átesett egy ráncfelvarráson. Ez utóbbi felújításával a többszöri halasztás után 2021 őszén átadott Etele Plazának akartak üzenni: nem adják könnyen a megszerzett pozíciójukat. Utóbbi érdekessége, hogy az első új generációs okos plázaként definiálja magát, az ételudvarból nyíló tetőterasz szintén jelentős vonzerő lehet, illetve a tehetősebb középosztály által lakott nyugati agglomeráció felől érkezve ez az első pláza kiváló tömegközlekedési kapcsolattal. Óbudán is jelentős fejlesztések zajlanak, hiszen a WING beruházásában az Eurocenter GOBUDA Mall néven újul meg, a tervek szerint idén tavaszra. A rugalmas térkialakításnak, közösségi tereknek, valamint a szórakoztató és

Ú J IR Á N YO K A Z ING AT L A N PI AC O N

Forrás: Pixabay

105

Ú J IR Á N YO K A Z ING AT L A N PI AC O N

Forrás: Futureal - Etele Plaza

a gasztronómiai szolgáltatások széles palettájának köszönhetően a bevásárlóközpont Észak-Buda első számú élményközpontjává szeretne válni. Még maradjunk Budán, hiszen a CPI tulajdonában lévő Campona is átalakul. Bár a bővítés lekerült a napirendről, az új vásárlói szokások és a szabadidő eltöltésének új formái beépültek az újratervezett projektbe. A koncepció modernizálása során az élményközpontú kínálat került a fókuszba, hiszen a bevásárlóközpont a környék mellett a tágabb régió lakosságára is épít.

Vidéken szintén mozgolódik a bevásárlóközpont-iparág, hiszen Szeged, Kaposvár és Szolnok után Győrben és Pécsett folytatja a felújítási munkákat az Indotek. A cégcsoporthoz tartozó vidéki plázák ráncfelvarrása során fontosak a vezető trendek, de elsősorban a magyar viszonyokhoz és igényekhez igazodnak, ami azt jelenti, hogy a komplexumokat a meglévő adottságaik megtartása mellett elsősorban esztétikailag alakítják át, így egy, a korszellemnek jobban megfelelő, modern épület várja a vásárlókat. A korszerűsítések során olyan közösségi tereket is kialakítanak, amelyek a remények szerint találkozópontként szolgálnak a látogatóik számára.

Ez egybevág azzal a Nyugat-Európában is csak mostanában formálódó koncepcióval, mely szerint a többemeletes plázáknak helyet kell(ene) biztosítaniuk a nagy láncok mellett kisebb üzleteknek, javítóműhelyeknek, galériáknak, városi kerteknek, napköziknek, stúdiószínházaknak, orvosi rendelőknek és még sok minden másnak. A koncepció lényege a szinergia. Annak az apának, aki szeretne

106

bevásárolni és utána beugrana barkácsolni egy kreatív műhelybe, biztosnak kell lennie abban, hogy a gyermekére vigyáznak. Ám a sokszínűséget semmiképpen sem szabad a fiatal- és középkorú lakosságra korlátozni.

Pláza Stop Mint ismeretes, Magyarországon 2012 óta egyedi döntéstől függ, hogy fel lehet-e építeni bárhol az országban egy nagyobb méretű új boltot, vagy sem. Ha ma egy kereskedő 400 m²-nél nagyobb üzletet szeretne építeni zöldmezősen, akkor az építési engedélyhez be kell szereznie a HajdúBihar megyei Kormányhivatal vezetőjének hozzájáruló nyilatkozatát is. Ez egyrészt bebetonozta a már megépült plázák helyzetét – az Etele Plaza megépülte a kevés kivétel egyike –, másrészt a jóval kisebb méretű, de rendkívül hatékonyan működő, és a jelek szerint a magyar lakosság által kifejezetten kedvelt diszkontokat is nehéz helyzetbe hozta. Ám a jelek szerint a Szeged Plazában és néhány hete a Lurdy Házban is találtak egy megoldást, amely működőképesnek tűnik. Az Aldi egy sor olyan vásárlót is becsalogat a plázákba, akik ezt egyébként nem tennék, másrészt mivel meglévő üzlethelyiség átalakításáról van szó, nem kell hozzá az említett kormányhivatal engedélye. Egyébként is érdekes fejleményről van szó: a bevásárlóközpontok hazai térhódításának kezdeti időszakában jellemzően a műszaki nagyáruházak voltak a plázák egyik legfontosabb partnerei. Ők voltak a mágnesboltok, amelyeket még akkor is megérte becsábítani bérlőként, ha egy fillért sem

vitalising workspaces

Több mint egy évszázada teremtünk inspiráló munkakörnyezetet ügyfeleink számára a világ számtalan pontján. Magyarországon több mint 20 éve szállítunk innovatív és fenntartható megoldásokat irodák, bankfiókok, szállodák, oktatási- és egészségügyi intézmények, valamint üzlethelyiségek részére. Hiszünk benne, hogy a munkakörnyezet az a hely, ahol a tehetségek találkozhatnak és inspirálódhatnak.

Ú J IR Á N YO K A Z ING AT L A N PI AC O N

kerestek rajta az épület üzemeltetői. Ma ez a láz jórészt lecsengett, és az egyik lehetséges megoldás a pótlásukra a diszkontok becsábítása.

A piac telített Nemcsak nálunk, de gyakorlatilag az egész világon telített a piac. A kérdés adott: miként kell átalakítani a bevásárlóközpontokat ahhoz, hogy az online kereskedelem térhódítása ne tegye őket tönkre. A válasz nem túl bonyolult: magas szintű és sokrétű ügyfélszolgálat, kiemelt, máshol

Az, hogy az applikáció segít parkolóhelyet találni, és megmutatja, hogy milyen új üzlet nyílt, szinte csak ráadás.

A digitalizáció valószínűleg az egyik legfontosabb trend a kiskereskedelem és a bevásárlóközpontok jövőjét illetően. Az egyik várható új fejlesztés a pénztár nélküli boltok terjedése lesz, amely a vásárlás egyetlen „macerás” részét, a kasszánál történő sorban állást teszi feleslegessé.

Mi fér még el?

Budapesten éles a plázák versenypiaca, ugyanakkor soknak nincs egyedi ajánlata. Az egyenpláza nem vonzó, de az egyedi szolgáltatás- és élménykínálat kiugrási lehetőséget teremt. Ilyen lehet a közösségi érzést erősítő, mostanában egyre keresettebb coworking irodák berendezése, exkluzív klubok létrehozása, és a korábban felsoroltak valamelyike, de a lényeg, hogy a fogyasztás templomainak életmódközpontokká kell válniuk.

A látogatók számára a vásárlás csak egy a számos időtöltési és pénzköltési lehetőség között. A tartózkodás minősége és hossza hibrid koncepciók kidolgozásával növelhető, a kiskereskedelmi, gasztronómiai, szórakoztató, oktatási és egészségügyi ajánlatok keverékével. Azok, akik nem készülnek fel a neten szocializálódott új generáció megváltozott igényeire, lehúzhatják a redőnyt. Mert a jövő fogyasztói többet akarnak: a vásárlás jó dolog, de nem elég. Az Y és Z generációnak fontos az interperszonális inter­ akció, és elengedhetetlen számukra a vásárláson túli releváns szolgáltatások kínálata.

Forrás: Futureal - Etele Plaza

Konklúzió?

30 évvel ezelőtt a körúti bérházak udvaraiban megbújó butikok jelentették a fizetésnap utáni költekezés helyszínét, melyet a ‘90-es évek második felétől fokozatosan felváltottak a plázák. Manapság már annyira hozzászoktunk a kényelmes vásárlás lehetőségéhez, hogy az állandó rohanásban időt spórolva, mindent egy helyen szeretnénk elintézni a lehető legrövidebb idő alatt.

nem elérhető szórakoztató- és élményfaktor. Ezek hiányát az egyre inkább elkényeztetett fogyasztók nem csupán negatívumként fogják felfogni, hanem kizáró oknak tekintik majd. Végtére is, szinte bármilyen terméket megvásárolhatunk az interneten.

A digitalizáció kínálta esélyt se felejtsük el: a különböző hűség- és pontgyűjtő alkalmazások rendszeresen tájékoztatnak arról, hogy éppen mi zajlik a kedvenc plázánkban, milyen akciók várnak, illetve mi az a program, ami egy fagyos januári hétvégén az egész családot elszórakoztatja.

108

Ideje a jövő plázáira már valódi szolgáltatóközpontként gondolnunk, ahol dolgozhatunk, intézhetjük banki ügyeinket, találkozhatunk barátainkkal egy vendéglátóipari egységben, ajándékot válogathatunk a család minden tagjának, vagy romantikus randit is szervezhetünk a nap végére, összekötve a vacsorát a moziélménnyel. A több tízezer négyzetméteres épületek számtalan lehetőséget rejtenek magukban; ügyes fazonigazítással, szolgáltatásbővítéssel, a szórakoztatás irányába történő nyitással még hosszú évekig lehetnek a városi lét központjai.

Ú J IR Á N YO K A Z ING AT L A N PI AC O N

Forrás: Pixabay

ÉPÍTŐANYAGÁRAK AZ EGEKBEN A jelenség okai és következményei

SZINTE VALAMENNYI ÉPÍTŐANYAG JELENTŐSEN DRÁGULT TAVALY, EGYES TERMÉKKATEGÓRIÁK ÁRA AKÁR TÖBBSZÖRÖSÉRE IS EMELKEDETT, AMI FOLYAMATOSAN CSÚSZÓ HATÁRIDŐKET, BEFEJEZETLEN ÉPÍTKEZÉSEKET ÉS ELSZÁMOLÁSI VITÁKAT GENERÁL AZ ÉPÍTTETŐK ÉS A KIVITELEZŐK KÖZÖTT. A DRÁGULÁST A KORONAVÍRUS MIATT MEGVÁLTOZOTT LAKOSSÁGI PREFERENCIÁK, AZ ÉPÍTŐIPARBAN TAPASZTALT MUNKAERŐHIÁNY, AZ ELLÁTÁSI LÁNC GLOBÁLIS NEHÉZSÉGEI ÉS A MAGYAR SAJÁTOSSÁGOK EGYÜTTESE OKOZZA.

109

Ú J IR Á N YO K A Z ING AT L A N PI AC O N

Az építőipari termelés egy hosszabb, stagnáló időszak után tavaly augusztusban már jelentős élénkülést mutatott: a KSH 10,2%-kal mért nagyobb építőipari termelést, mint egy évvel korábban. Az épületek építése ekkor 16,3%kal volt drágább az egy évvel korábbinál, egyes alapanyagok pedig soha nem látott mértékben drágultak. Például az OSB lapok 60%-kal kerültek többe tavaly októberben, mint egy évvel korábban, de közel ugyanilyen mértékben drágultak a vasanyagok, és a műanyag-alapanyagokért is sokkal többet kellett fizetni.

Globálisan jelentkezik az építőanyag-hiány

A fogyasztóvédelem tavaly nyártól kezdődően kiterjedt vizsgálat keretében vizsgálta az építőipari kereskedelmi egységek – például barkácsáruházak, tüzépek – gyakorlatait. Azt találták, hogy az üzletek 74%-ában emelkedtek az árak, és harmadukban volt készlethiány. A termékek széles köre került 80–120%-kal többe a korábbinál. Egyes helyszíneken és építőanyagoknál előfordult 130–160%-ot meghaladó mértékű növekedés is, ezek egy részénél szándékos túlárazás és készletvisszatartás sejthető, ami ellen a hatóságok megtették a megfelelő lépéseket.

Ehhez a jelentős mértékű költségnövekedéshez hozzájárult az is, hogy 2021. március közepén beszorult a világ egyik legnagyobb tengeri konténerszállító hajója, az Ever Given a Szuezi-csatornába, néhány nap alatt több száz hajó elől zárva el a továbbhaladás lehetőségét. A világkereskedelem közel 12%-a halad át a Szuezi-csatornán évente, ami naponta 50 hajót és három–kilencmilliárd dollár értékű rakományt jelent.

Tavaly március és augusztus között az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) felmérése szerint a legnagyobb áremelkedések azoknál a termékeknél jelentkeztek, ahol alapvetően importra szorul a magyar építési piac: a fa, az acél, a réz és az alumínium, valamint a vegyipari alapanyagú termékek ára nőtt drasztikusan, 50 vagy akár 100%-kal is.

Globálisan szemlélve a folyamatokat, hónapok óta hiány mutatkozik az építőanyagokból, aminek oka a koronavírus miatti nehézségek a termelői és a logisztikai szektorban.

Az ellátási lánc akadozásának következményeként az építőanyagok árai elkezdtek emelkedni. A Drewry World Container Indexe szerint egy 40 lábas konténer költsége a fő útvonalakon 10 ezer dollárra emelkedett, míg a járvány előtt 1500 dollár körül volt.

A forgalom akadályozása rengeteg problémát okozott az ellátási láncokban, kezdve onnan, hogy a csatorna elzáródása utáni néhány napban a szállítóhajók bérleti díja közel 50%-kal emelkedett. A heteken át tartó várakozás okozta költségek az összes érintett iparágba továbbgyűrűztek, így az építőiparba is, valamint jelentős alapanyaghiányt okoztak.

Megugró lakásfelújítási kedv Az előbbiekben említett okok mellett a lakásépítési kedv növekedése is hatást gyakorolt természetesen az árakra.

Forrás: Pixabay

110

Ú J IR Á N YO K A Z ING AT L A N PI AC O N

Sok kárt okoznak a kontárok A vendéglátáshoz hasonlóan az építőiparban is óriási a munkaerőhiány, a kereslet viszont jelentősen megugrott, így rengeteg helyen kénytelenek képzetlen, tapasztalatlan munkaerőt alkalmazni. Ennek meg is lett a következménye: megdöbbentően magas volt a kontármunka aránya az elmúlt évben hazánkban. A Mapei 2250 fő megkérdezésével történt, tavaly októberben publikált reprezentatív felmérése alapján a megelőző egy évben a lakosság 34%-át károsították meg az építőipari kontárok, vagyis a népesség harmadát érte kár építkezés vagy felújítás közben.

A felmérés szerint ennek egyenes következményeként a lakosság építőiparba vetett bizalma alacsony. A generálkivitelezőkkel a legelégedetlenebbek a megkérdezettek, az elérhető öt csillagból ők csak 2,89-et kaptak. A kontárok által okozott átlagos kárösszeg 750 320 forint volt országosan. A legmagasabb átlagos kárt KözépMagyarországon szenvedték el az emberek, közel egymillió forintot, ami a hárommillió forintos otthonfelújítási támogatás egyharmada.

Ugyanis a koronavírus miatt soha nem látott mértékben terjedt el hazánkban is a home office, ami miatt mindenkinek egyre nagyobb térre lett szüksége, az időről időre elrendelt karanténidőszakok ezt az igényt amúgy is tovább növelték.

A bezártság miatt az emberek egyre kevesebbet költöttek, így több pénzt tudtak megtakarítani, e két tényező együttese miatt pedig jelentősen megugrott a lakásépítési kedv.

Az állami ösztönzők, vagyis a kedvezményes lakásépítési áfa, a CSOK-támogatások és a tavaly október elején indult zöld otthon program tovább erősítik a lakásépítési kedvet és a keresletet is az építőanyagok iránt, ami újabb drágulást vetít előre.

Személyi problémák a szállítmányozásban Az áremelkedésekre közvetett hatást gyakorol az a tény is, hogy a fuvarozásban a gépkocsivezető-hiány egész Európát sújtja. A kontinensről közel 400 ezer kamionsofőr hiányzott tavaly októberben a Transport Intelligence kutatócsoport szerint. Leginkább az Egyesült Királyság szenved a helyzettől, ahol a sofőrhiány százezres nagyságrendű.

A szigetországban a hiány egyik oka, hogy a kamionvezetők nyugdíjkorhatára 55 év, és élnek is a korai nyugdíj lehetőségével a szakmabeliek, a fiatalok pedig nem szívesen vállalják ezt a nehéz hivatást.

A hiány másik oka a Brexit, vagyis az Egyesült Királyság távozása az Európai Unióból. A briteknél akkora probléma a kamionsofőr-hiány, hogy tavaly év végén már egész konténerhajókat fordítottak vissza a kikötőkből, mivel nem voltak kamionok, amelyek elszállították volna a rajtuk lévő árut.

Magyarországon sem sokkal jobb a helyzet, hiszen körülbelül 130 ezer sofőr dolgozik, akik közül a legtöbben a negyvenes–ötvenes korosztályba tartoznak, vagyis belátható időn belül nyugdíjba mennek. A fiatalok hozzáállása a szakmához nálunk is hasonló, mint külföldön: hiába a magasabb fizetés, a kamionos életforma nem népszerű a körükben, mert nehezen egyeztethető össze a családdal.

Mi várható? Összességében a kedvezményes lakásépítési áfa bevezetésével és az állami támogatások kibővítésével új lendületet kaptak a lakásépítések, a szerződésállomány alapján az épületépítések alágazatban 2022-ben is növekedés várható. Ezt támasztja alá az is, hogy az ingatlan.com kínálatában 8100 új építésű lakóingatlan szerepelt tavaly október elején, ami 49%-os növekedést jelent éves összevetésben, ezeknek az átadása pedig a következő években várható.

A gazdasági növekedés szempontjából az építőipar húzóágazat lehet 2022-ben, amit a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Masterplast tavaly októberi felmérése is igazol. A kutatás szerint egy éven belül a lakóingatlanok 20%-a, vagyis csaknem 820 ezer lakás újulhat meg. Ez a szám az előző negyedévhez képest 110 ezres, a tavalyi azonos időszakhoz képest 280 ezres növekedés, tehát éves összevetésben majdnem 35%-os emelkedést regisztráltak. Az állam lehetőségeihez mérten igyekszik gátat szabni az építőanyagok drágulásának. Tavaly bizonyos exporttermékekre kötelező regisztrációt írtak elő, például kavicsra, sóderre, kőre, bizonyos cementekre és habarcsokra. Az intézkedés célja, hogy csökkentsék az ország ezen termékekre vonatkozó importfüggőségét, és ösztönözzék a határokon belüli értékesítést, ezáltal pedig a lakosság kedvezőbb áron juthat hozzá a termékekhez.

Ezen felül 90%-os kiegészítő bányajáradék megfizetését írták elő bizonyos építőipari termékek extraprofitjára. Bár a harmadik negyedévben úgy tűnt, hogy az építőanyagok drágulása megáll, a magasabb infláció és az alapanyagárak ismételt növekedése további áremelkedést sejtet 2022-re.

A magas árak gátat szabhatnak a piaci forrásból megvalósuló építkezéseknek, vagyis állami ösztönzőprogramok nélkül a lakosság nem tudja megfizetni a megemelkedett költségeket, így a nem támogatott lakásépítések és felújítások kisebb arányban tudnak megvalósulni. Éppen ezért az államnak érdemes volna meghosszabbítani az otthonfelújítási program határidejét, mert a megrendelők kapkodnak a támogatás kihasználása érdekében, ami tovább ösztönzi az áremelkedéseket.

111

Ú J IR Á N YO K A Z ING AT L A N PI AC O N

IPARI CSARNOKOK ÚJRAGONDOLVA

Dolgozói jóllét és fenntarthatóság a logisztikai parkokban A FENNTARTHATÓSÁG ÉS A DOLGOZÓI JÓLLÉT MÁR A LEGMODERNEBB IPARI CSARNOKOK FEJLESZTŐINEK SEM KÖZÖMBÖS: AZ ENERGIAHATÉKONY, KÖRNYEZETBARÁT MEGOLDÁSOK ALKALMAZÁSA SZÁMUKRA IS ALAPVETÉS LETT, EZZEL PÁRHUZAMOSAN AZ ÉPÜLETMINŐSÍTÉS IS. ITTHON SZÉTNÉZVE, SZÉLES KÖRBEN ELTERJEDT ÉS EGYEDI MÓDSZEREKET EGYARÁNT TALÁLTUNK AZ ÁLTALUNK MEGSZÓLALTATOTT HÁROM NAGY PIACI SZEREPLŐ – CTP HUNGARY, HELLOPARKS, PROLOGIS – MINDEGYIKÉNÉL.

112

Ú J IR Á N YO K A Z ING AT L A N PI AC O N

Ahogy elhagyjuk a nagyvárosok agglomerációit egy-egy autópályán, hatalmas dobozépületek tűnnek fel az út mentén – az ellátási lánc kihagyhatatlan elemét adó logisztikai parkok. Valószínűleg nem a fenntarthatóság bástyáiként gondoltunk ezekre az épületekre, pedig az elmúlt években alapvető változások álltak be e téren. A hazai piac három meghatározó szereplője egyaránt BREEAM-minősített csarnokokat kínál a bérlőinek, nagy mennyiségben használ napelemet és hőszivattyút, és figyel a parkban dolgozók jóllétére is. De érdemes még szélesebbre tárni az ipari kapukat, hogy lássuk az egyedi megoldásokat is!

Nem ma kezdődött A fenntarthatóság gondolata hosszú ideje jelen van a logisztikai parkok üzemeltetőinél, sok esetben a cég tulajdonosi körének elkötelezettségéből kiindulva, ám vízválasztónak számít, hogy immár mindezt konkrét mérésekkel is alá tudják támasztani. „2021-ben bizonyíthatóan karbonsemlegesek lettünk” – jelenti ki Huszlicska Dávid, a CTP Hungary country managere. A cég tavaly nyolc magyarországi épületére telepített napelemeket, hamarosan pedig gyakorlatilag minden erre alkalmas felületet lefednek majd a panelek. Ezenkívül itthon a hálózatról is kizárólag zöld energiát vásárol.

A szabályozás által előírtnál masszívabb hőszigetelést tesznek a házakra, így azok jóval kevesebb energiát fogyasztanak, miközben a bérlőknek is kevesebbet kell fizetniük ezáltal. Az új épületeknél a korábban használt hőlégbefúvós gázfűtést mindenhol hőszivattyúra cserélték, így minden új épületben ezt a gázhoz képest akár 30%os energiamegtakarítást eredményező fűtési rendszert telepítik, amely nemcsak fűteni, de hűteni is tudja immár az épületeket.

BREEAM, WELL és a többiek A CTP teljes portfóliója BREEAM excellent épületminősítéssel rendelkezik In-Use kategóriában, ugyanezt a rendszert használja a HelloParks és a Prologis is. A HelloParks viszonylag új szereplő a piacon: 2020 végén indult, az első, maglódi megaparkját 2021 tavaszán kezdték építeni rendkívül gyors tempóban, így ősszel már be is költöztek az első bérlők. Ezenkívül további két parkja épül Budapest vonzáskörzetében, mindkettőt a BREEAM New Construction kategóriában minősítik majd. A követelményrendszer itt tehát már a koncepciótervezéstől a szerves részét képezi a fejlesztéseknek a megépítésen át egészen az üzemeltetésig.

Az excellent szint elérését célozzák minden épület esetében, amit Magyarországon először a maglódi park első átadott épületének tervezési fázisa meg is kapott. „Egy környezettudatos tanúsítási rendszer olyan objektív, nemzetközi viszonylatban is értelmezhető visszajelzést ad,

amely alapján a belső elvárásainknak és a bérlői szempontoknak is meg tudunk felelni ezen a területen – magyarázza Németh László, a HelloParks fenntarthatósági vezetője. – A BREEAM egy többgenerációs rendszer, mindig aktuális újításokat megfogalmazva emeli a környezettudatosság szintjét a fejlesztőknél, de a projekt egyéb résztvevőinél is.”

A napelem, hőszivattyú, BREEAM-minősítés trió mindegyike megvan a Prologisnál is, amely azonban más régiókban LEED- és WELL-minősítést is alkalmaz. Emellett a cég kidolgozott egy új, a logisztikai ingatlanok tanúsítására szolgáló szabványt az International WELL Building Institute-tal együttműködve; a világ első, WELL Certified Gold minősítésű ipari parkja a vállalat hollandiai DC5 logisztikai projektje lett. Míg a legtöbb tanúsítvány (BREEAM, LEED, DGNB) az épületre, az anyagokra, a folyamatokra helyezi a hangsúlyt, addig a WELL elsősorban az élhető és fenntartható belső terekre, a testi és lelki egészséget biztosító munkakörnyezetre. A WELL hét kategóriában méri az épület teljesítményét: levegő, víz, egészséges táplálkozás, fény, fitnesz, kényelem és mentális állapot. Ez a minősítés tehát kiegészíti a fenntarthatóságközpontú zöldépület-minősítő rendszereket.

Kicsit mintha az irodapiaci trendeket követnék az ipari csarnokok, nincs ez másképp a dolgozói jólléttel sem.

A WELL-minősítés a HelloParksnál is fontos, a fejlesztéseik során kiemelt szempont az élhető, emberközpontú és felhasználóbarát környezet kialakítása. A logisztikai épületeik között kerékpáros infrastruktúra és busztranszfer is rendelkezésre áll majd, lehetőség lesz elektromos autók töltésére, a parkon belüli közlekedést is elektromos autók oldják majd meg minden megaparkjában.

A logisztikai épületek között elhelyezkedő ParkCentert és a kisebb irodaépületeket a WELL Standard Mind és Community kritériumoknak megfelelően megvalósított fejlesztések segítik élettel megtölteni. A bérlők munkavállalóinak igényeit is szem előtt tartja a beruházó, így a kikapcsolódást segítő szabadidős és közösségi szolgáltatásokkal is ellátja az élhető, emberközpontú mega­ parkot. Ez a megoldás egyben hozzájárul a területen működő vállalatok munkaerő-toborzó és -megtartó tevékenységéhez is.

Erdőültetés, LED-program, applikáció Néhol a környezettudatos megoldások átfedésben vannak a jóllét biztosításával. Például az új csarnokokba a korábbiaknál több természetes fény jut, ami az energiafelhasználásra és a közérzetre egyaránt jó hatással van. Hasonló a hőszivattyú szerepe is: egyfelől kevesebbet fogyaszt, másfelől nyáron hűteni is lehet vele, ami az egyre gyakoribb és hosszabb hőhullámok mellett egyáltalán nem mellékes szempont. Ugyancsak jellemző mindhárom cégnél az esővíz újrahasznosítása, a vízkímélő rendszerek kiépítése vagy a felelős hulladékgazdálkodás, ami szintén tényező well­ being-fronton is.

113

Ú J IR Á N YO K A Z ING AT L A N PI AC O N

Léteznek azonban egyéb figyelemre méltó egyedi megoldások is. A CTP ambiciózus célt tűzött ki maga elé: a cég teljes történetére vonatkoztatott karbonsemlegességet, amihez kulcsfontosságú az erdőrekultiváció. 2023 végére 10 millió m²-nyi raktárcsarnok a cél, és pontosan ugyanennyi a cég által telepített vagy rekultivált erdő. A folyamat első lépése egy 100 hektáros erdő rekultiválása volt a csehországi Mlada Boleslav mellett még 2019-ben: a korábban károsodott területet szakértők segítségével állították helyre, és ügyelnek a fenntartására, szem előtt tartva a biodiverzitást is. „Ha tehát 2023 után épül valahol 20 ezer m² csarnok, akkor telepítenünk kell legalább ennyi erdőt is hozzá” – ecseteli az új céges belső szabályt Huszlicska.

114

A HelloParks régiós szinten is egyedülálló megoldása egy fejlesztési fázisban lévő applikáció, amivel a bérlők maguk kezelhetik a fűtési, világítási rendszereiket, ezzel is elősegítve bérleményük fenntarthatóbb működésének támogatását. Az applikáció az üzemeltetés által kezelt BMS (Building Management System) telefonra átalakított verziója, amivel az irányítás egy részének lehetőségét a HelloParks kiadja a bérlőinek. Irányíthatják (vagy automatizálhatják) a világítást, a fűtést, a légleszorítókat, le tudják olvasni az egyes fogyasztók fogyasztását, illetve az aktuális mérőállásaikat, emellett naplózásokat és riportokat tudnak lekérdezni. A személyre szabott bérlői élmény mellett az alkalmazás célja a rugalmasabb, fenntarthatóbb, igény szerinti

Ú J IR Á N YO K A Z ING AT L A N PI AC O N

– akár távolról is kezelhető – üzemeltetési lehetőség. Adott a lehetőség az energetikus-konzultációra, sőt, javasolt, ami segítséget nyújthat a hosszútávú, a tevékenységre optimalizált energiafelhasználás beállításában.

A Prologis egyedi kezdeményezése az Essentials LED program. A vállalat jóval a piaci ár alatt képes biztosítani a partnerei számára beépített, mozgás- és napfényérzékelőkkel felszerelt, kiváló minőségű, intelligens világítótesteket, márpedig „az intelligens LED-világítás jelentős energiamegtakarítást biztosít, alacsonyabb karbantartási költségekkel jár, és a munkavállalók testi és lelki egészsége is bizonyíthatóan javul a hagyományos világítótestek használatához képest” – magyarázza Szabó Zsolt fejlesztési és kivitelezési menedzser. A cég becslése szerint az új LEDvilágítás hatékonysága 60–80%-kal haladja meg a hagyományos világítórendszerekét, emellett a beépített mozgás- és napfényérzékelők révén kizárólag szükség esetén kapcsolnak be, illetve a fényük a beérkező természetes fénynek megfelelően elhalványul.

Járulékos előnyök A beszállítói kapcsolatok olykor meglepő előnyökkel járnak. A CTP például különutas megoldásokkal állt elő a wellbeing kérdésnél. Egyrészt immár öt éve működtet klubházakat – éppen Biatorbágyon is épül egy, az egyik használaton kívüli iroda fejépületben –, ahol a parkban dolgozók meleg ételhez jutnak, kávézhatnak, netezhetnek, orvosi ellátást is kaphatnak, plusz van egy nagyobb tér, amit közösségi eseményekre is használhatnak. A bukaresti klubházat például nemcsak az ott bérlő cégek dolgozói, hanem többek közt

a helyi lakók, rendőrök és postások is lelkesen látogatják, ami igazolja a kezdeti elképzelést: nem elsősorban látványos megoldásokra törekszenek, hanem olyanokra, amiket valóban használnak a dolgozók – és akár a környékbeliek is. Új bérleti megállapodásuknak köszönhetően nyár óta minden Teqball-asztalt náluk gyártanak, és várhatóan ezekből néhányat használhatnak majd a dolgozók is a parkban.

Adódik a felvetés, miszerint a koronavírus-járvány rávilágított az ellátási láncok sérülékenységére, ami új lendületet adott a logisztikai parkoknak. Kiderült, hogy nem lehet – illetve óriási kockázattal jár – mindent Ázsiában gyártani, majd onnan teríteni szét az egész világra, ezért további regionális elosztóközpontok kezdtek kiépülni. Ezt a lehetőséget látta meg a HelloParks is, amely szerint „az e-kereskedelem gyors fejlődése, a termelési kapacitások vis�szatelepítése új trendet indított el, a régiós EU-központok kialakulását”, ezért a hatékony, fenntartható logisztikai parkok Magyarország régiós versenyképességét is növelik.

Mindennek áttételesen környezetvédelmi hatása is lehet, amennyiben érvényesülhet a klasszikus tétel: a nyersanyagokat a kitermelési helyükhöz minél közelebb feldolgozni és felhasználni. „Historikusan a cégek ezt hidegebb fejjel mérték fel – jegyzi meg Huszlicska. – Eddig elsősorban a költségek vezéreltek mindent, most a rizikó és a környezettudatosság is bejött, mint tényező, bár a folyamatnak lehet egy pozitív mellékhatása.” Ha járulékosan is, de a folyamatban immár egyértelműen jelen van a fenntarthatósági mozzanat, az ipari parkok tehát nemcsak alkalmazkodnak a változáshoz, de a maguk területén élére is állnak a trendeknek.

BECK TAMÁS, a Colliers Magyarország Ipari ingatlan üzletág igazgatója

Új szintre lépett a budapesti logisztikai bérleti piac?!

Korábban kicsit irigykedve néztük a lengyel és cseh piacot, ahol mintha futószalagon kötötték volna a több tízezer m²-es bérleti ügyleteket. Természetesen tisztában voltunk az eltérő piaci, gazdasági sajátosságokkal, méretekkel, dimenziókkal.

Az évente egy-két ilyen méretű ügylet a budapesti logisztikai piacon inkább a „kivétel erősíti a szabályt” tranzakció volt, „kisegítve” az éves új ügyletek összméretét a 150 ezer vagy 200 ezer m² közelébe feltornászni.

2020 tavaszától, a COVID járvány következményeként az FMCG szektor, majd a logisztikai és végfelhasználó cégek részéről kezdtek megjelenni a budapesti piacon is a 10 ezer m² feletti igények és ügyletek, megduplázva a bérbeadási összvolument. 2020 végén még kérdés volt, hogy ez tendenciának tekinthető-e. A nemrég lezárt 2021-es év megadta a választ, hiszen ismét több, mint egy tucat ilyen ügylet került megkötésre, 280 ezer m² összmérettel, úgyhogy megállapítható, hogy a budapesti logisztikai piac ténylegesen szintet váltott. 2020 és 2021 folyamán tapasztalhattuk, hogy a cégek jelentős része kénytelen volt újraértékelni és újraszervezni ellátási láncát, ami jelentős mozgásokat, keresletbővülést, volumennövekedést generált az új építésű bérraktár piacon.

115

AZ ÉV IRODÁJA VERSENY SHORTLISTESEI

20 21 S H O RT L IS T E S EI

AZ ÉV IRODÁJA KATEGÓRIA Agora Tower, STADA Iroda Az iroda hangulatában a svéd életérzést próbálja közvetíteni, előtérbe helyezi a multifunkcionalitást, miközben elegáns és harmonikus tereket hoz létre. Az alaprajz kialakítása során, a vállalati struktúrát szem előtt tartva, számos funkciócsoport került elhelyezésre.

Bayer Construct Székház Az új, modern, 400 fő befogadására alkalmas, háromszintes, reprezentatív székház a vállalatcsoport kollégáinak igényeire szabva került megtervezésre és kialakításra. Az új létesítményben kiemelt hangsúlyt kapott a funkcionalitás, a felhasználhatóság és a kényelem.

Bayer Hungária A nemzetközi nagyvállalat 2021-ben költöztette magyarországi irodáját a Budapart City irodaházba. Gondos előkészítés után fogott hozzá a feladathoz, hogy a szervezeti egységek szorosabb együttműködésén kívül, a korábbi hagyományos irodát valódi 21. századi agilis környezetté alakítsa.

Bánáti + Hartvig Építész Iroda Az új irodát a BH építészei tervezték, a lehetőségekhez mérten a legkisebb környezeti terhelés mellett, a körforgásos építészet irányelveit követve. Így közel 400 fa egy évszázadig tartó szén-dioxid-elnyeléséhez szükséges munkáját takarították meg, követendő példát mutatva az építészet fenntarthatóvá tételében.

117

20 21 S H O RT L IS T E S EI

CORAX-BIONER A meglévő ipari épület és a fix költségkeret betartása mellett a tervezési programot maradéktalanul teljesítő, modern és friss megjelenésű, szerethető irodatér épült meg, építészeti kialakításával erősítve a munkahelyi emberi kapcsolatokat, és hozzájárulva a vállalat további sikereihez.

Egis Agilis Aréna A korábban 65 éven keresztül gyógyszeralapanyag-raktárként működő tér az átalakításnak köszönhetően mára egy páratlan adottságokkal rendelkező loft irodakoncepciót tükröz, ami az Egis elvárása szerint bútorzatában aktívan támogatja az agilis működés és csapatmunka különböző munkafázisait.

Gamax Laboratory Solutions A Gamax Laboratory Solutions új irodája a Haller Gardens Irodaház legfelső emeletére költözött, egy 400 m²-es területre, amihez saját panorámaterasz is tartozik. Az új helyszínen a nyitott irodák mellett tárgyalók és függönnyel elválasztható zónák gondoskodnak a feladatokhoz illő környezetről.

Hilti Hungary HQ A kor elvárásait kielégítő, változatos munkavégzésre alkalmas, barátságos irodatér, amelyben finoman, de egyértelműen megjelenik a HILTIRE jellemző építőipari hangulat. A speciális igények kielégítése érdekében egyedi tervezésű, személyre szabott bútorokat és térelválasztókat is készítettek.

118

20 21 S H O RT L IS T E S EI

Hubert Parketta Bázis Iroda Az otthonos hangulatú, modern, élhető iroda megvalósításához a cég által forgalmazott burkolatok adták az inspirációt. Mindkét szinten nagy figyelmet fordítottak a funkciókra és a kényelmes használatra, ezért számos rejtett szekrényt alakítottak ki, az összképet pedig dizájnelemekkel emelték.

MádiLáncos Studio irodája A ZenGarden irodaház tetején a fantasztikus kilátás és saját terasz mellett 350 m² rugalmasan alakítható, műhelyhangulatú irodatér várja a munkatársakat. A fenntarthatósági szempontok, a tudatos, visszafogott anyag- és színhasználat és az egyedi bútorok fúziója inspiráló, saját igényekre szabott teret eredményezett.

Nowy Styl Az új irodaprojekt a csapat igényeinek és a feladatainak elemzésével indult, ami kirajzolta a funkcionális elrendezést. A megvalósult tér a funkció és a dizájn kiváló ötvözete, ebből adódóan a kényelmet és a jólétet is szolgálja. A kollégák jól érzik magukat, és szívesen invitálják az ügyfeleiket is.

Otti Manufactura – BoltOtti Iroda Egy évekig omladozó épület öltözője és lovardairodája született újjá, miközben a rusztikus kiállítóteremben mediterrán hangulatú, belsőépítészetileg is egyedi enteriőr jött létre. A parkosított környezetben igényes zöld, valamint saját készítésű burkolatok, térkövek, kerti kutak biztosítják a családias, bensőséges miliőt.

119

20 21 S H O RT L IS T E S EI

ORACLE A technológiai nagyvállalat agilitást, rugalmasságot és nagyobb mozgásteret nyújtó irodát alakított ki a 432 fős csapat számára Budapesten, a Budapest ONE irodaházban. Az épületre jellemző felhőszerű, íves tömegformálást inspirációként használta fel a belső terekben is.

Péter Építő irodaháza A 250 m²-es, saját beruházásként megvalósult iroda az adminisztratív és előkészítő mérnöki feladatok ellátására szolgál. Az épületben a munkahelyek optimális kialakítása mellett a cég identitását tükröző egységes építészeti és belsőépítészeti koncepció megalkotása volt a cél.

Publicis House A Publicis House jelentős átalakítás nyomán újult meg. A klasszikus és az indusztriális elemek keveredése olyan teret hívott életre, ami kiválóan alkalmas rendezvények, workshopok, ügyféltalálkozók befogadására a 21 különböző országból érkező, több mint 260 fős csapatnak.

Randstad Hungary A vállalat a kollégák munkáját és a kiemelkedő ügyfélélményt támogatva, a Green Court Officeba költözött. A kialakítás során arra törekedtek, hogy az új iroda megfeleljen a dolgozók igényeinek, stabil alapokat adjon a hosszú távú fejlődésre, és támogassa a munkahely–magánélet egyensúlyt.

120

20 21 S H O RT L IS T E S EI

ROCHE Magyarország HQ A Roche nevéhez méltó, minden tekintetben újító, de visszafogott irodáját a Budapest ONE 7. emeletén rendezték be. A funkciók tervezésekor szem előtt tartották a megváltozott igényeket, nagy hangsúlyt fektettek a kollaborációs terekre és a könnyen átalakítható, flexibilis megoldásokra.

RTL Magyarország pilot iroda Világos, merész és inspiráló tér, ahol az RTL munkatársai az új székházba való költözés előtt kipróbálhatják, hogy milyen egy az igények szerint adaptálható irodában dolgozni, ami a bevezetésre kerülő új, hibrid munkakultúrához is illeszkedik. A következő másfél évben mérik és értékelik a tapasztalatokat.

Shapr3D terei A Shapr3D-ben minden fehér alapon kezdődik, ahol hangsúlyos belsőépítészeti elemként jelennek meg a kontúros felületek, az extrudált formák, a forgástestek és az Escher-ihlette logó pszeudo-terei, mind céges arculati színekben.

A brand értékeit bemutató, önazonos iroda egyedülálló összképet fest.

Starters E-Components Generators Automotive Hungary Az új, 8800 m²-es open office jellegű iroda inspiráló munkakörnyezetet nyújt a kollégák számára.

Ezt fokozzák a közösségi terek, valamint a földszinten egy 500 m²-es kantin. A bútorok kiválasztása során fontos volt, hogy harmonizáljanak a falakkal és a kiegészítőkkel, ezzel is egy egységet alkotva.

121

20 21 S H O RT L IS T E S EI

Trenkwalder Hungary iroda A Trenkwalder sajátossága, hogy mind az irodai, mind az ipari munkavállalók toborzása területén a piacvezető szolgáltatók közé tartozik. Éppen ezért a központi irodának kialakított terület egyszerre reprezentálja ezt a látszólag egymástól teljesen eltérő két környezetet.

Thyssenkrupp iroda A thyssenkrupp új központja egyszerre modern, trendi iroda és egy rendkívül összetett, ipari környezetet is tartalmazó, bonyolult igényrendszer alapján megépített munkakörnyezet. A tapasztalat azt mutatja, hogy az átgondolt tervezés és a kifogástalan kivitelezés meghozta gyümölcsét.

VELUX A9 A VELUX műemléki környezetben úgy alakította ki az Andrássy úti új irodáját, hogy ellensúlyozza a pandémia negatív hatásait is. A vállalat mindenképpen szerette volna becsempészni a dán életszemléletet a kollégák mindennapjaiba, ahol az emberek egészsége és jóléte áll a középpontban.

Vodafone _VOIS A Vodafone új, 4600 négyzetméteres irodáját 2021 harmadik negyedévében adták a Hungária körúton. A mintegy 450 főt befogadó tér kialakítása és színhasználata reflektál a vállalati arculatra, a beáramló fény és a természetes anyaghasználat pedig rendkívül barátságos hangulatot eredményez.

122

20 21 S H O RT L IS T E S EI

Wallis Asset Management – Headquarter office A hazai pénzügyi befektetési piac egyik meghatározó képviselője a Honvéd Center New irodaházba költözött. A legfelső három szinten, közel 900 m² összterületű irodában összesen 30 munkaállomás és reprezentatív funkciók, rekreációs területek és tárgyalók kerültek elhelyezésre.

Wasabi Wallet Irodája Az új iroda kialakításakor az otthonos munkakörnyezet megteremtése volt a cél, ahol mindenki szívesen dolgozik, valamint alkalom adtán örömmel tölti az idejét a munka utáni eseményeken is. Az iroda megfelel a modern kor minden építészeti elvárásának, és tükrözi a vállalat irányelveit.

Vagheggi iroda és bemutatóterem A veronai szépségipari márka, a Vagheggi többfunkciós üzlet, bemutatóterem, oktatóközpont szemet gyönyörködtető luxuskivitele Magyarországon kiemelkedően magas színvonalat képvisel. A projekt megtestesíti az eleganciát és a prémium minőséget, megfelelve a legmagasabb szakmai elvárásoknak.

123

20 21 S H O RT L IS T E S EI

AZ ÉV KÖZÖSSÉGI TERE KATEGÓRIA Kastner Kommunity Józsefváros Népszínház negyedének eklektikus építészete és a komfortos környezet inspiráló összhangot teremt a kreatív fiatalok számára.

Az egykori elhanyagolt üzlethelyiségek újjáépítésével a környék fejlődése új lendületet kapott.

A projekttel a tér és az épület is visszakapta az eredetileg ide tervezett funkciót.

mycowork – myhive Haller Gardens A myhive új pillére a rugalmas irodaszolgáltatás, ami újdonságnak számít a piacon, hiszen közvetlenül a tulajdonostól vehetők bérbe a rugalmas irodaterületek. Tökéletesen felszerelt, magas színvonalú, bútorozott, kész irodák teljes körű kényelmi szolgáltatás-csomaggal, komplett irodaházi infrastruktúrával.

PortusHome Coworking & Coliving Egyedülálló koncepció Magyarországon, ami ötvözi a Balaton-felvidéki nyugalom és természetközelség élményét a 21. századi munkavégzési szokásokkal. Az épület harmonikusan illeszkedik a tájhoz. A tulajdonos kérésére az egykori tehénistálló váza megmaradt, ez egészült ki a teraszokkal és a kerttel.

Signature – Szervita Square Már a nyitás óta új színfolt a budapesti rugalmas munkatereket kínáló szegmensben. Prémium coworking és irodai szolgáltatásai minden hibrid igényt kielégítenek. A kijelölt terület a közös munkavégzést, a csendes privát irodák a koncentrált munkát, az üzleti klub pedig a kapcsolatépítést teszi lehetővé.

124

20 21 S H O RT L IS T E S EI

Spaces Corvin Az amszterdami márka dizájnja követi a legfrissebb belsőépítészeti trendeket ergonomikus bútoraival és a kortárs művészeti alkotásokkal. A munkatér a hibrid munkavégzés minden igényét kielégíti, legyen szó akár egy pár órás coworking asztal bérlésről, tárgyalófoglalásról vagy hosszú távú irodabérletről.

Qubes by HB Reavis A Qubes-ban minden a produktivitásról, illetve a munkatársak kényelméről és jóllétéről szól.

A bérlőket már a 0. perctől teljesen felszerelt irodaterek várják, így azonnal nekiláthatnak a zavartalan munkavégzésnek. Minden tér teljes mértékben testre szabható az egyedi igényeknek megfelelően.

 +36 20 950 2585 WWW.MILLENNIUMGARDENS.HU

JÚNIUSBAN TALÁLKOZUNK! SZABAD IRODAHELYISÉGEKKEL KAPCSOLATBAN KERESSEN MINKET!

2022 JÚNIUS ÁTADÁS 37 000 M2 IRODATERÜLET 125 THE REAL ESTATE

20 21 S H O RT L IS T E S EI

AZ ÉV IRODAHÁZA KATEGÓRIA AGORA BUDAPEST A zöld területeken és kerékpárosbarát megközelítésen kívül az épületeket sok természetes fénnyel, megkülönböztetett levegőminőségi megoldásokkal és az aktív időtöltést támogató kialakítással tervezték. Mindemellett a fenntarthatóság filozófiája is fontos szerepet játszott az Agora létrehozásában.

Bayer Construct Székház A kialakítás során a funkcionalitás és a felhasználhatóság is az elsődleges szempontok közé tartozott. A székházépület külső felépítésére és belső tereire egyaránt a letisztult elegancia, a modern formavilág jellemző. A branding pedig finoman, harmonikusan jelenik meg a kiegészítőkben.

BudaPart CITY Az irodaházban számos innovatív és környezetbarát megoldás megtalálható, többek között energiahatékony gépészeti megoldások, magas energiahatékonyságú homlokzati szerkezet, elektromosautó-töltők, mérhető az elektromos, a hűtési és a fűtési energia, valamint magas a beépített újrahasznosítottanyag-tartalom is.

Hungexpo A Hungexpo főépületének különleges organikus formája miatt az irodaszerveződés egyedi módon alakult a térben. A dizájnkoncepció alappillére egy otthonos, fiatalos megjelenésű és kialakítású iroda volt. Hívogató munkakörnyezetet hoztak létre, melynek színei tükrözik a cég arculatát.

126

20 21 S H O RT L IS T E S EI

Irányi Palota (Publicis House) A munkaállomások és közösségi terek ideális aránya tükrözi az emberközpontúságot, a modern ráépítés pedig a hagyományőrzés és a mai kor izgalmas ötvözetét eredményezi.

A Publicis House nemzetközi szinten is inspiráló összképet mutat.

Leier City Center – Leier Központi Iroda Egy teljesen új és modern irodaház jött létre, ami az üvegfelületek miatt szó szerint tükrözi és kontrasztba állítja a múltbéli és új építészeti megoldásokat. A komplexumban összesen kb.

40 ezer m² iroda, lakás, rendezvényhelyszín és üzlethelyiség vált elérhetővé Győr belvárosában, ahol a parkolás sem jelent gondot.

Markó Irodák 9.

A projekt során nemcsak az épület értékeinek megőrzésére ügyeltek, hanem az art deco stílust szem előtt tartva, a mai kor igényeinek megfelelő modern irodaházat alakítottak ki. Az értéknövelési szándék megmutatkozott a minőségi anyagok, gépek, berendezések használatában is.

Otti Manufactura – BoltOtti Iroda Az évekig omladozó, egykori székesfehérvári öttusatelep öltözőjéből és a lovardairodából „kastély” kiállítóterem és irodaház született.

A nagyjából egy évig zajló átalakítási munkálatok által mára egy különlegesen megkapó, rusztikus küllemű és belső tereiben is melegséget árasztó enteriőr jött létre.

127

20 21 S H O RT L IS T E S EI

Péter Építő Irodaháza Egységes építészeti és belsőépítészeti megjelenés, részletgazdag, letisztult dizájn jellemzi a Péter Építő Kft. saját beruházásként megvalósult irodaházát, ami energiatakarékos gépészeti rendszerrel egészül ki. A folyamat a munkavállalók bevonásával épült fel, az eredmény hűen tükrözi a cég arculatát.

Siemens-evosoft székház Az új, közel 22 ezer m²-es épület méltó székházat biztosít a vezető K+F és szoftverfejlesztés területén egyaránt világszínvonalú cégnek, és inspiráló munkakörnyezetet teremt az ott dolgozók számára. Az innovatív, hatemeletes, akadálymentesített ház az irodák és a kutatólaborok számára biztosít helyet.

Szervita Square Building A Szervita Square Building öt szintjén kialakított irodák a belvárosi prémium munkakörnyezet legjobb példái. A sikeres bérbeadási és értékesítési folyamatok gazdasági szempontból is visszaigazolták a pontosan definiált ingatlanfejlesztői ambíciókat.

128

OTTHONUNK ÉS A LAKÓKÖRNYEZETÜNK

OT T H O N U N K É S A L A KÓ KÖ RN Y E Z E T Ü N K

HULLÁMVASÚTON A MAGYAR LAKÁSPIAC De most felfelé haladunk!

A JÁRVÁNY MIATT A LAKÁSPIAC HULLÁMVASÚTRA KERÜLT AZ ELMÚLT EGY–KÉT ÉVBEN AZ ÁRAK ÉS AZ ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉSEK SZÁMÁT TEKINTVE. TAVALY AZONBAN ÚJABB LENDÜLETET KAPOTT AZ ÁGAZAT, JAVARÉSZT AZ ÁLLAMI ÖSZTÖNZŐK HATÁSÁRA, AMIT A KAMATEMELÉS ELLENÉRE IS A VONZÓ HITELEK TOVÁBB ERŐSÍTENEK. A KERESLET FOLYAMATOSAN ÉLÉNKÜL, EBBEN VÁRHATÓAN NEM IS LESZ VÁLTOZÁS EGY IDEIG, HA CSAK NEM TÖRTÉNIK JELENTŐSEBB FORDULAT MAKROGAZDASÁGI VONALON.

Forrás: LIVING - Metropolitan Garden Forrás: CODIC Hungary – HomeWork

A koronavírus 2020-as márciusi begyűrűzése rövid időre befagyasztotta az ingatlanpiacot, ám valódi válsághelyzetet nem eredményezett, valójában csak a már egy ideje tartó lassuló növekedés ideiglenesen megtorpant. Tavaly azonban az áremelkedések a fővárosi és a vidéki lakáspiacot egyaránt érintették, utóbbi esetében a drágulás nagyobb ütemű volt. 2021-ben mind a forgalom, mind az árszint éves alapon 10–15% közötti mértékben nőhetett.

A nyolcadik éve tartó folyamatos, éves reálár-növekedést most leginkább a kibővített lakástámogatási rendszer, az inflációs félelmek, illetve a megkezdett kamatemelés

130

ellenére is vonzó hitellehetőségek támogatják az OTP Jelzálogbank Lakóingatlan Értéktérkép elemzése szerint. Az áremelkedés mértékét azonban mérsékelheti a keresleti ösztönzők mellett a kínálati oldal kormányzati támogatása is, így lehet némiképp a megnövekedett kereslet miatti drágulást fékezni.

Megugrottak az árak Tavaly az első negyedévben erőteljes áremelkedés jellemezte a hazai lakáspiacot, a drágulás mértéke megközelí-

OT T H O N U N K É S A L A KÓ KÖ RN Y E Z E T Ü N K

tette a 6,3%-ot. Ilyen mértékű növekedés utoljára 2020 első negyedévében volt megfigyelhető a Takarék Index adatai szerint. Az árak emelkedésében szerepet játszott a kereslet hirtelen megugrása az első három hónapban, amelyhez hozzájárultak az év elejétől elérhető lakásvásárlási támogatások is.

Az érdeklődés még a második negyedévben is erős maradt, de az árak az előzetes adatok alapján csak minimális mértékben emelkedtek. 2021 első fél évében éves szinten 3,5 és 13,3% között mozgott a drágulás mértéke átlagosan a Takarék Index statisztikái szerint.

A NAV tavalyi első három negyedéves adatait feldolgozó elemzés pedig 2020 hasonló időszakához viszonyítva országosan 11%-os drágulást mutatott. A megyei jogú városok és a kisebb városok Budapestnél ismét jobban, 12%-kal, illetve 15%-kal drágultak, míg a fővárosban 5%-os volt az áremelkedés üteme az OTP Lakóingatlan Értéktérkép szerint.

Emellett érdekes tendencia, hogy a COVID-19 hatására a budapesti és a megyeszékhelyek agglomerációja felértékelődött. További fejleményként a második otthont keresők és befektetők egy jelentős része a Balatonon vásárolt, aminek következtében az északi part 28%-kal, a déli part pedig több mint 40%-kal drágult 2021-ben az ingatlan.com adatai szerint.

Túlértékeltség fenyeget Ha egy évtizedes kontextusba szeretnénk helyezni az áremelkedéseket, akkor a KPMG kutatását hívhatjuk segítségül. Adatai szerint duplájára nőtt az új lakások négyzetméterára Budapesten 2013 és 2020 között. A KPMG által vizsgált nyolc évben a magyar árak elhagyták a varsói, pozsonyi és zágrábi szinteket, de messze vannak a bécsi, berlini vagy prágai négyzetméteráraktól. Az összes lakástípus esetében pedig az MNB kínál összehasonlítási alapot: az országos nominális növekedés 2011 első negyedévéhez képest 2021 első negyedévében elérte a 123%-ot, azaz az otthonok több mint kétszer annyiba kerültek, mint 10 évvel ezelőtt.

Bár 2019 végével a drágulási hullám is csillapodott részben a járvány, részben az új lakások kapcsán ideiglenesen vis�szaállított magasabb áfa hatására, a piac szereplői 2021 egészét tekintve újabb erősödésre számíthattak a visszatérő adókedvezmények és a recessziót követő gazdasági fellendülés miatt.

A Magyar Nemzeti Bank szakmai álláspontja szerint a tavalyi áremelkedést a fundamentumok indokolták, azonban túlértékelés kockázata figyelhető meg országos szinten, főleg a masszívabb áremelkedést mutató vidéki városokban. Átlagosan 8%-os túlértékeltséget mért a jegybank 2021-ben.

131

OT T H O N U N K É S A L A KÓ KÖ RN Y E Z E T Ü N K

Forrás: LIVING - Park West

Nőtt az adásvételek száma A KSH adatai szerint országosan a lakóingatlan-forgalom 10 év alatt közel megduplázódott, hiszen a 2011-es 88 ezer tranzakció után, szinte folyamatosan növekedve, 2019-re elérte a 157 ezer adásvételt. Ezt követően a budapesti forgalomban lassulás következett be, ezt jelzi, hogy 2018-hoz képest 2021-ben 40%-kal kevesebb adásvételre került sor a fővárosban, míg az ország többi részén élénkült a lakáspiaci forgalom.

A használt lakásokat tekintve már 2019 második felében látszott, hogy a budapesti piac a korábbi évekhez képest lelassult, a pandémia ráadásul rátett egy lapáttal, ugyanakkor a vidéki ingatlanpiac nem követte a fővárosi mozgásokat. Az ingatlan.com január elejei becslése szerint 2021-ben több mint 131 ezer használt lakás kelt el, ez pedig 5%-os növekedést jelent a 2020-as forgalomhoz viszonyítva. A lakáspiaci tranzakciók összvolumene – beleértve az új építésű otthonokat is – 150–155 ezer körül alakulhatott tavaly, ami élénkülést jelent 2020-hoz képest, és megközelítette a 2019-es szintet.

2022 az új lakások éve lehet 2021 január elsejétől ismét 5%-ra csökkent az új építésű lakások áfája, a kedvezményes áfakulcs a 2022. december 31-ig építési engedélyt szerző projektekre alkalmazható, ha az otthonokat 2026 végéig értékesítik. Az újlakáspiacot emellett a kibővített állami támogatások, illetve az NHP Zöld Otthon Program tavaly őszi bevezetése mozgatta meg, utóbbi keretében a bankok kedvezményes, legfeljebb 2,5%-os hitelt nyújthatnak az energiahatékony új lakást építőknek és vásárlóknak.

2020-hoz képest 64%-kal nőtt az új lakások iránti kereslet, ami azt vetíti előre, hogy 2022 az új lakások éve lesz az ingatlan.com tapasztalatai szerint. A 2020-as drasztikus visszaesést követően tavaly jelentősen nőtt a kiadott építési engedélyek száma. 2021 első három negyedévében csaknem 30%-kal több engedélyt adtak ki, mint 2020 azonos időszakában (22,4 ezret), bár ez továbbra is kevesebb a 2017–2019-es azonos időszaki szintnél.

A fővárosban azonban az élénkülés elmaradt, tavaly az első három negyedévben kevesebb engedély adtak ki, mint 2020 januárja és szeptembere között. Elsősorban a vidéki

132

családi házak építése ugrott meg, a társasházprojektek lassabban indultak be az áfacsökkentés nyomán, ezt igazolja, hogy az előbbi típus esetében arányosan nagyobb az engedélykérelmek száma.

Az átadott lakások száma nagyjából a 2020-as azonos időszaki szinten alakult 2021 első kilenc hónapjában. Összesen 12,6 ezer lakás kapott használatbavételi engedélyt a KSH adatai szerint, ami meghaladta a 2019-ben és a 2018-ban időarányosan átadott otthonok számát is, körülbelül 25%-kal készült el több ingatlan. Budapesten szintén több lakást adtak át, 2020 első kilenc hónapjának a dupláját. A szakértők véleménye szerint az átadott új építésű lakások száma 20–25 ezer között alakulhatott tavaly.

Feltámadt az albérletpiac A lakásbérleti piacot erőteljesen megviselte a koronavírusjárvány, különösen a fővárosban, ahol a rövidtávú lakáskiadás kiemelkedő veszteségeket szenvedett. Tavaly ismét kezdett magára találni a piac, a bérleti díjak az év elejétől emelkedni kezdtek a KSH-lakbérindexe alapján, amiben fontos szerepe volt a kínálat mérséklődésének. Többéves távlatot tekintve a bérleti díjak a pandémia hatása miatti keresletcsökkenés eredményeként tavaly januárban kerültek mélypontra.

2021 novemberében pedig már januárhoz képest bőven két számjegyű emelkedést mértek 13%-kal, bár az a koronavírus-járvány előtti csúcsot még nem érte el. Az országos átlagos bérleti díjak tavaly novemberben éves szinten országosan 11%-kal, Budapesten 10,5%-kal emelkedtek a KSH-lakbérindex szerint. A 2015-ös szintekhez képest 2021 novemberében több mint 42%-kal álltak magasabban az albérletárak, ami megközelíti, de nem éri el a 2020. januári csúcsot.

2021-ben enyhén csökkentek a kiadási célú lakásvásárlások hozamai. A Takarék Index kalkulációi szerint, 3%-os éves jövőbeli áremelkedést feltételezve, egy 50%-ban hitelből finanszírozott ingatlanbefektetés során, használt lakás vásárlása esetén a nettó sajáttőke-arányos nyereség 4,9 és 6,7% között mozgott a fővárosban, míg az új lakások esetében 4 és 6% között alakult. A vizsgált vidéki városokban (Debrecen, Pécs, Győr, Szeged, Miskolc) a használt ingatlanokkal elérhető sajáttőke-arányos nyereség pedig 6,1 és 9,4% között volt.

OT T H O N U N K É S A L A KÓ KÖ RN Y E Z E T Ü N K

Támogatás nélkül nehezen tud majd lakást venni idén az, aki hitelre szorul

TAVALY CSÚCS VOLT? FELEJTSE EL! HA CSAK AZT NÉZZÜK, HOGY SOHA NEM LÁTOTT MENNYISÉGŰ, TÖBB MINT 1300 MILLIÁRD FORINT LAKÁSHITELT VETTEK FEL A CSALÁDOK 2021-BEN, AZT MONDHATJUK, HOGY KIVÁLÓ ÉV VAN MÖGÖTTÜNK. UGYANAKKOR A MÁSODIK FÉL ÉVBEN ELINDULT, AZ ÉV VÉGÉN PEDIG FELGYORSULT KAMATEMELÉS MIATT AZ IDEI ÉVRE ELÉG VISSZAFOGOTTAK LEHETNEK A VÁRAKOZÁSOK. AZ EGYRE MAGASABB HITELKAMATOK MIATT SOK CSALÁDNAK CSAK AKKOR LESZ MÉG KÖLCSÖNBŐL IS ELÉRHETŐ A VÁGYOTT LAKÁS, HA JOGOSULTAK VALAMILYEN TÁMOGATOTT HITELRE.

Csúcsdöntések éve Az elmúlt év során mind a kihelyezett új kölcsönök mennyisége, mind a háztartásoknál lévő hitelállomány új rekordra futott. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a lakossági hitelállomány az elmúlt év során 1200 milliárd forinttal, 15%-kal, 9331,6 milliárd forintra emelkedett. Az új kihelyezések tekintetében a 2021-ben megkötött lakáscélú és fogyasztásihitel-szerződések összege meghaladta a 2540 milliárd forintot, ami közel 22%-os növekedés a 2020-as évhez képest. Év közben nem az volt a kérdés, hogy sikerül-e a lakáshitelpiacnak átlépnie az 1000 milliárdos álomhatárt, hanem az, hogy mennyivel tudjuk majd túlszárnyalni azt. A pénzintézetek végül 1302,8 milliárd forint értékben folyósítottak lakáscélú hitelt az ügyfeleiknek, ami 40%-kal, 375 milliárddal múlja felül a 2020-as 928 milliárd forintot, és közel 400 milliárd forinttal a 2019-es adatokat, amikor 911 milliárd forintnyi jelzáloghitelt vettek fel a családok.

Aki pusztán a fenti számokat nézi, azt gondolhatja, hogy a bankok maradéktalanul elégedettek lehetnek a lakáshitelpiac 2021-es teljesítményével, hiszen minden a nagykönyv szerint alakult. Ugyanakkor év közben sokkal merészebb terveket is szövögethettek a bankok. Minden jel arra utalt ugyanis az év elején, hogy a koronavírus-járvány első két hullámából szabaduló magyar gazdaság optimizmusa átragad a lakosságra, és rekordalacsony banki kamatok mellett bátran belekezdenek lakásálmaik megvalósításába. A családok által havonta felvett lakáshitelek összege márciusban lépte át először a 100 milliárd forintos álomhatárt, júniusban pedig minden eddiginél magasabb szintre, 136,7 milliárd forintra jutott. Összehasonlításképp: ez az összeg negyedével magasabb, mint amennyi lakáshitelt a gazdasági válság első teljes évében, 2009-ben egy egész év alatt ki tudtak helyezni a bankok, de lekörözi a 2013-as éves adatot is.

133

OT T H O N U N K É S A L A KÓ KÖ RN Y E Z E T Ü N K

Évtizedes tabu dőlt meg júniusban A kép tehát több volt, mint kedvező, de tavaly júniusban a Magyar Nemzeti Bank olyat lépett, amire azt megelőzően 10 évvel korábban, 2011 végén volt példa: alapkamatot emelt, hogy így védekezzen az erősödő infláció ellen.

Miután kis túlzással a pincéből kezdett el felfelé kapaszkodni az alapkamat – 0,6% volt a mélypont –, az emeléseknek szeptember végéig nem igazán volt hatása az újonnan folyósított lakáshitelekre. Ennek köszönhetően a nyári negyedév minden idők legjelentősebb kihelyezését hozta: a bankok 380 milliárd forintnyi hitellel támogatták az emberek lakáshoz jutását.

Az utolsó negyedév kezdetére ugyanakkor világossá vált, hogy a pénzromlás nem rövid ideig lesz velünk, s ennek következtében a jegybank júniusban indított kamatemelési ciklusa is tovább tarthat majd, mint azt előzetesen tervezték. Tetézte a bajt, hogy bár azzal mindenki tisztában volt, hogy 2021 novemberében rekordmagas inflációs adat érkezik, a 7,4%-os éves mérték mindenkit meglepett. A jegybankban már sejthették a gondokat, ezért október végén bejelentették, hogy lépést váltanak a kamatemelésben.

Onnantól hetente emelkedett az irányadó kamat mértéke, a bankok számára pedig nem maradt más hátra, mint felzárkózni a kamatokban.

Nagyot dráguló hitelek Ha a kamatszint emelkedik, akkor azt egy ideig tolerálja a piac, az, akinek hitelt kell felvennie a lakás megvásárlásához, szívja a fogát, de nincs mit tennie. Ugyanakkor a kamatok komoly mértékű emelkedése esetén az ember bizony már meggondolja, érdemes-e beugrania egy magasabb

kamatozású hitelbe. A kamatemelés egyértelmű megtorpanást okozott az év végén a lakáshitelpiacon. Míg tavaly április és szeptember között a kihelyezések rendre meghaladták a 120 milliárd forintot, addig az év utolsó negyedévében a piacot a teljesen új termék, a zöld hitel katalizáló hatása sem tudta 112 milliárd forint fölé emelni. A magyarok decemberben 105,2 milliárd forintnyi lakáshitelt vettek fel. A jövő nem túl rózsás, idén aligha dönt majd csúcsokat a lakáshitelpiac.

Az MNB adatai szerint 2021. decemberben a lakáscélú hitelek átlagkamata 4,32% volt, ami 43 bázisponttal magasabb, mint 2020 decemberében. Ugyanakkor az emelkedő piaci hitelkamatok mellett a jegybank az átlagkamatba a támogatott hitelek kamatait is beleszámolja, márpedig a 3%-os CSOK hitel és a 2,5%-os maximális kamat mellett elérhető zöld hitel erőteljesen lefelé korrigálja az átlagos hiteleket.

Az emelkedés mértékét ezért jobban mutatja, hogy az öt évre fixált hitelek 2021. decemberi 5,5%-os átlagkamata közel 1,5%-kal magasabb, mint az egy évvel korábbi, 2020. decemberi 4,04%-os kamatszint.

Előretörnek a támogatott hitelek A piaci hitelek komoly mértékű drágulása az év utolsó negyedévében még inkább felértékelte a támogatott konstrukciókat. Akinek ugyanis lehetősége van valamilyen támogatott konstrukció igénybevételére, számottevően jobban járhat, mint az, aki arra kényszerül, hogy a szükséges kölcsönét piaci kamatok mellett fizesse meg.

Egy 10 milliós, 10 évre felvett hitel esetében már az MNB decemberi 4,32%-os átlagkamatához hasonlítva is jelentős a törlesztőrészlet-különbség. Míg a piaci kamatozású hitel esetében nem ússzuk meg 100 ezer forint alatt

Lakáshitel-folyósítás 1302,8

1400,0 1200,0

MRD. FT.

1000,0

851,8

800,0

649,7

600,0

468,4 362,5

400,0 200,0

911,4 928,2

107,6 110,4

173,3

226,7 203,8

121,3

216,2

0,0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 ÉV 134

Forrás: MNB

OT T H O N U N K É S A L A KÓ KÖ RN Y E Z E T Ü N K

a törlesztőrészletet – közel 103 ezer forintot kell fizetnünk –, addig a CSOK-hitelnél a törlesztőrészlet 96,5 ezer forint.

A különbség a teljes visszafizetendő összegben már a 800 ezer forintot közelíti. Ez a különbözet a piaci kamatszintek további emelkedése miatt a következő hónapokban még nagyobb lehet.

Ezek után nem lehet meglepő, hogy tavaly novemberben a közel 112 milliárd forintnyi lakáshitelnek már több mint a negyedét – 26%-át – adták a támogatott kölcsönök, decemberben pedig a már említett 105,2 milliárd forint lakáshitelből 33 milliárd forintot – a teljes hitelösszeg 31%át – valamilyen támogatott formában folyósítottak a bankok. Az év végi hajrával a támogatott lakáshitelek összege 263 milliárd forintra emelkedett, ami a teljes lakáshitelkibocsátás 20%-át fedi le.

A korábbi években 10–18%-os részarányt tudtak maguknak kihasítani a támogatott konstrukciók. A money.hu várakozásai szerint idén a támogatott hitelek támaszthatják meg a lakáshitelpiacot, részarányuk a teljes kihelyezésen belül bizonyosan eléri a 33%-ot. (Ebbe nem számítjuk bele a Babavárót, miután a termék – noha az igénylő fiatal családok 60–70%-a lakáscélra költi az összeget – a statisztikákban fogyasztási hitelként jelenik meg.

Tavaly nagyságrendileg 550 milliárd forint Babaváró került folyósításra.)

Egyre kisebb lakásra elég a jövedelmünk Azoknak, akik támogatás nélkül próbálnak majd hitelt felvenni, azzal kell szembesülniük, hogy a hitelkamatok drágulása miatt nemcsak keményebb lesz a törlesztés, de adott esetben számottevően lejjebb kell adni az igényeket.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint tavaly

szeptember végén az átlagkereset 285 ezer forint körül alakult Magyarországon. Egy ekkora fizetéssel rendelkező polgár, a hitelfékszabályokat figyelembe véve – minimum 20%-os önerő és maximum a nettó kereset 50%-át kitevő törlesztőrészlet vállalása mellett –, 29,4 millió forint értékű házra, lakásra tudott alkudni a szeptemberi átlagos 4%-os hitelkamat mellett felvett 20 éves, 10 évre fixált hitel felhasználásával. Idén február közepén ez az átlagkereset az emelkedő kamatoknak köszönhetően a money.hu kalkulációiban elérhető legjobb, 5,03%-os kamat mellett már csak a korábbinál 9%-kal kisebb értékű, 26,8 millió forintos lakás megvásárlását teszti lehetővé. Ez pedig alaposan leszűkíti a lehetőségeket.

Budapesten az átlagnál jóval magasabb, 350,8 ezer forintos átlagkeresettel bíró polgár 36 milliós lakás megvéte­ lében gondolkodhatott tavaly szeptemberben. Ma a legkedvezőbb banki jelzáloghitel-ajánlat igénybevétele esetén a money.hu kalkulációi szerint ennél közel hárommillió forinttal kisebb, 33,1 millió forint értékű lakásra elegendő a jövedelem.

Az ingatlan.com adatbázisában a fenti összeghatárig 1328, legalább 40 m²-es lakás elérhető jelenleg Budapesten. Összehasonlításképp: a piacvezető ingatlanportálon jelenleg 23 542 ajánlat van, amely 40 m²-nél nagyobb fővárosi lakást kínál eladásra.

Miután a fizetésünk növekedése nem feltétlenül tőlünk függ, a lakásálmaink megvalósításához jól fel kell mérni a lehetőségeket. Ebben egyre komolyabb segítséget tud adni a money.hu és az ingatlan.com közös fejlesztése, a Hitelintéző, amely nemcsak a legjobb hitel kiválasztásában segít, de az ügyfél adatainak rögzítése után a legoptimálisabb, akár támogatások igénybevételével kedvezőbbé tett finanszírozási megoldásra is javaslatot ad.

Piaci kamatozású és támogatott hitelek folyósítása (2017-2021 - mrd Ft) 120,00 100,00 80,00 60,00 40,00 20,00

Támogatott hitelek

Piaci hitelek

2021. július

2021. január

2020. július

2020. január

2019. július

2019. január

2018. július

2018. január

2017. július

2017. január

0,00

Forrás: MNB

135

OT T H O N U N K É S A L A KÓ KÖ RN Y E Z E T Ü N K

HOVÁ ÉS MENNYIÉRT KÖLTÖZTEK A MAGYAROK A JÁRVÁNY IDEJÉN?

A PANDÉMIA ELSŐ ÉVÉBEN PEST MEGYÉBE ÉS A DUNÁNTÚLRA KÖLTÖZTEK A LEGTÖBBEN, UTÓBBI TÁJEGYSÉGEN BELÜL VESZPRÉM ÉS SOMOGY MEGYE VOLT A LEGNÉPSZERŰBB CÉLPONT, AMI EGYÉRTELMŰEN A BALATON KÖZELSÉGÉNEK KÖSZÖNHETŐ. A MAGYAR TENGER MELLETT A FŐVÁROSI AGGLOMERÁCIÓ ÉS A KÖZSÉGEK IS EGYRE TÖBB KÖLTÖZŐT VONZANAK, UGYANAKKOR A JÁRVÁNY A FŐVÁROSI INGATLANÁRAKAT IS ALAPOSAN ÁTRENDEZTE, BIZONYOS HELYEKEN ALULRÓL SÚROLVA A HÁROMMILLIÓ FORINTOS NÉGYZETMÉTERÁRAT.

A koronavírus 2020-as márciusi begyűrűzése rövid időre befagyasztotta az ingatlanpiacot, ám valódi válsághelyzetet nem eredményezett. Tavaly újabb lendületet kapott a piac, javarészt az állami ösztönzők hatására, a Zöld Otthon Program 2021. őszi bevezetése pedig berobbantotta az új lakások piacát is.

Egyre többen költöznek községekbe Hazánkban a népességmozgás mértéke 2014 óta folyamatosan emelkedett, a koronavírus ezt a trendet viszont megfordította. A 2020-as évben 7%-kal kevesebben költöztek másik településre, mint egy évvel korábban a KSH adatai szerint. Budapestet ilyen szempontból máshogy érintette a világjárvány: 2020-ban már ötödik éve többen költöztek el a fővárosból, mint ahányan beköltöztek.

A 2020-as év negatív rekordot hozott a főváros történetében: 16 éve nem költöztek el ilyen sokan Budapestről, mint a pandémia első évében. A vidéki nagyvárosok adatai is hasonló képet mutatnak, ugyanakkor a községek népszerűsége ugrásszerűen megnőtt az utóbbi években: közel annyian költöztek falvakba, mint a 2004-es rekordév idején.

Pest megye volt a legnépszerűbb a költözők körében 2020-ban, ezt követte a Dunántúl. Utóbbin belül Veszprém és Somogy megye voltak a legvonzóbbak, aminek hátterében egyértelműen a Balaton közelsége áll.

136

Érdekes, hogy a dunántúli megyék lakosságszám-növekedése a Budapestről és Pest megyéből elköltözőknek köszönhető, míg Pest megyébe főleg a fővárosból költöznek.

A fővárosi ingatlant vásárlók körében Angyalföld volt a legnépszerűbb, amit szorosan követett Zugló, majd Újbuda.

Az érdeklődők 18, 17, illetve 16%-a kereste ezeket a kerületeket tavaly. A XIV. kerületben nőtt az érdeklődők száma a legnagyobb arányban, két százalékponttal.

A budai és a külvárosi kerületek iránt is nőtt az érdeklődés az egy évvel azelőttihez képest, míg a belvárosi kerületek veszítettek népszerűségükből a turisták elmaradása miatt.

A leggyengébb keresletet Csepelen és Soroksáron tapasztalhatták a piaci résztvevők, arányaiban pedig a II. kerület népszerűsége csökkent a legnagyobb mértékben, amihez köze lehet a megugrott áraknak is.

Drágaságaink Somogy a legdrágább megyénk, itt 457 ezer forint/m²-es átlagáron lehetett lakóingatlanhoz jutni tavaly, míg a legolcsóbban Nógrád megyében vásárolhattunk lakást, átlagosan 137 ezer forint/m²-es áron. A vidéki nagyvárosok közül Salgótarján volt a legolcsóbb, ugyanakkor a nógrádi megyeszékhelyen drágultak a legnagyobb ütemben a lakás­árak, 32%-kal.

OT T H O N U N K É S A L A KÓ KÖ RN Y E Z E T Ü N K

A legdrágább vidéki nagyvárosnak Debrecen bizonyult 2021-ben, 488 ezer forintos átlagos négyzetméterárral, itt a drágulás mindössze a salgótarjáni fele volt, 15%-os.

Debrecent Székesfehérvár és Győr követi a listán, mindkét városban meghaladta a 450 ezer forintot az átlagos négyzetméterár.

A budapesti kerületek közül a legdrágább az V. volt tavaly, 1,014 millió forintos átlagos négyzetméterárral, itt érdemes megjegyezni, hogy 2021-ben lépte át először az átlagár az egymillió forintos határt. A V. kerületet az I. kerület követi 900 ezer forintos átlagos négyzetméterárral, majd következik a II., a XII. és a VI. kerület, mindhárom kerületben 800 ezer forintnál magasabb átlagárakkal találkoztak a vevők.

Az I. kerületben drágultak a legnagyobb mértékben az ingatlanok tavaly, 17%-kal. Pest külvárosi kerületei alig maradnak el ettől a mértéktől: a XVIII., XIX., XVI., XVII. és IV. kerület átlagárai 12–14%-kal drágultak 2021-ben.

A legmenőbb utcák és városrészek Ami a legdrágább városrészeket és utcákat illeti, az országos rekordot 2020-ban a budapesti II. kerületi Vérhalom tartotta, átlagosan kétmillió forintos négyzetméterárral.

Második lett a 2019-es listavezető, az V. kerületi Vörösmarty tér, 1,4 millió forinttal.

A szintén lipótvárosi Dorottya utca fért fel a dobogó harmadik fokára, ahol átlagosan 1,38 millió forintot kellett fizetni egy négyzetméterért. A legalacsonyabb árat a fővárosban a XXIII. kerületi Külső Vörösmarty utcában kérték az ingatlanokért, ott átlagosan 220 ezer forintba került egy négyzetméter.

A vidéki városok és városrészek árrekordját a Győr-MosonSopron megyei Zsira és a fonyódi Fürdő utca vezeti, mindkét helyen átlagosan 1,08 millió forintot fizettek a vevők egy négyzetméterért. A legolcsóbb a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Rudabánya Árpád utcája és a Bács-Kiskun megyei

Forrás: pixabay.com

Borota volt, mindkét településen átlagosan 21 ezer forintot kellett fizetni egy négyzetméterért 2020-ban. Míg 2019-ben csak nyolcvanszoros különbség volt a legolcsóbb és legdrágább helyszíneken eladott ingatlanok áraiban, ez 2020ban már közel százszorosra nőtt.

A 2021-es rekorder pedig a Bazilika melletti Szent István tér lett, ahol átlagosan 2,975 millió forintot kellett fizetni egy négyzetméterért, vagyis egy év alatt kettőről hárommillió forintra nőtt a rekord-négyzetméterár a fővárosban.

Ezt követte az I. kerületi Szentháromság tér 2,8 millió forinttal, majd a III. kerületi Királylaki lejtő 2,75 millió forinttal. A lista végén a 10 ezer forint körüli átlagos négyzetméterárral rendelkező települések találhatók, többek között a Békés megyei Kevermes, a Bács-Kiskun megyei Szeremle vagy a Csongrád-Csanád megyei Fábiánsebestyén.

Árak a lakótelepeken A pandémia első évében a panellakások forgalma csökkent a legkisebb mértékben a használt lakások piacán. Míg 2020-ban csupán 4%-kal nőtt ezen lakások átlagos négyzetméterára, addig tavaly már 12%-os növekedést tapasztalhattak a vásárlók – derült ki az OTP Lakóingatlan Értéktérképéből. Míg 2020-ban 339 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár, addig tavaly az eladott lakótelepi lakások országos átlagára már meghaladta a 380 ezer forint/m²-t, míg Budapesten az 550 ezer forint/m²-t.

Az előző évekhez hasonlóan 2021 első három negyedévében is Budapesten, a IX. és XI. kerületben találkozhattunk a legmagasabb, 620–640 ezer forintos átlagos eladási árakkal. A főváros legolcsóbbnak számító XXI. és XVIII. kerületében az átlagos négyzetméterár 460–480 ezer forint körül mozgott.

A megyeszékhelyek közül Debrecenben lehetett legdrágábban panellakáshoz jutni, ott 441 ezer forintos átlagos négyzetméterárral lehetett számolni tavaly év végén. A panellakások piacán is Salgótarján vezeti a legolcsóbb városok listáját, ott átlagosan 162 ezer forintos négyzetméteráron lehetett panellakást venni. Láthatjuk, hogy a legdrágább és legolcsóbb megyeszékhelyek között háromszoros a szorzó a panellakások átlagos négyzetméterárait tekintve, Budapesten belül ez az arány jóval alacsonyabb, körülbelül 40%-os.

137

OT T H O N U N K É S A L A KÓ KÖ RN Y E Z E T Ü N K

ÍGY LESZ BUDAPEST ÉLHETŐ!

Vasúti forradalom a fővárosban és az agglomerációban

BAVS, AZAZ BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓS VASÚTI STRATÉGIA. VALÓSZÍNŰLEG SOKAN MÉG NEM TALÁLKOZTAK EZZEL A KIFEJEZÉSSEL, AMIT A KÖVETKEZŐ ÉVEKBEN JÓ ESÉLLYEL EGYRE TÖBBSZÖR HALLUNK MAJD, ELVÉGRE MINDEN SZEMPONTBÓL GIGÁSZI VÁLLALKOZÁSRÓL BESZÉLÜNK: HOSSZÚ IDEIG TART, RENGETEG PÉNZT MOZGAT MEG, JELENTŐS TERÜLETRE TERJED KI, ÉS MINDENEKELŐTT NAGYON SOK EMBERT ÉRINT. NÉZZÜK MEG KÖZELEBBRŐL IS A PROGRAMOT!

138

Forrás: pixabay.com

OT T H O N U N K É S A L A KÓ KÖ RN Y E Z E T Ü N K

Forrás: pixabay.com

A BAVS Budapest és a fővárosi agglomeráció vasút- és HÉV-vonalainak átalakítását célzó átfogó, hosszútávú fejlesztési program, amely magában foglalja a célok eléréséhez szükséges lépéseket. Egymásra épülő, komplex beruházásokkal valósulhat meg a stratégiai cél: 2040-ig 80%-kal növelni az elővárosi vasútvonalakon utazók számát.

Bár a stratégia kidolgozása 2019-ben kezdődött (megrendelője a Miniszterelnökség, az Innovációs és Technológiai Minisztérium, a MÁV Zrt. és a Budapest Fejlesztési Központ alkotta konzorcium), a megoldani kívánt problémák jóval messzebbre, lényegében a vasút hazai hőskorára nyúlnak vissza.

Ötven év fejlődés, száz év vegetálás 176 éve, 1846. július 15-én a Budapest–Vác vonalon indult el a magyarországi vasúti közlekedés. A következő szűk fél évszázadban kiépült az a vasúti pályaszerkezet, amelyet ma is alapvető strukturális változtatások nélkül használunk, noha korszakos változások történtek közben. Világháborúkon, gazdasági válságokon vagyunk túl, egészen más a technológia, az életmód, és természetesen minden formálódik, fejlődik tovább.

Budapest agglomerációja folyamatosan gyarapodott.

Az elmúlt évtizedekben tapasztalt népességváltozások alapján csak elvétve találunk településeket, ahol enyhén csökkent a lélekszám, a terület elsöprő többségében kisebb-nagyobb mértékben nőtt.

Közben változott a világ is: a vasút Európa-szerte a reneszánszát éli, a fapados repülés kiváltására gyors, kényelmes és főleg a repülésnél környezetkímélőbb nemzetközi vasúti hálózat kiépítését tervezik. A technológia is leírhatatlanul sokat fejlődött, akkor is, ha most a sci-fibe illő hyperloop-tervekre nem térünk ki. Ám már a fenti néhány alaptézis is mutatja a stratégia komplexitását: egyaránt cél az új igények kiszolgálása, a technológiaváltás levezénylése, a nemzetgazdasági szinten is meghatározó személy- és áruszállítás fejlesztése, és mindezt az átalakuló európai hálózathoz illesztve. Az olyan mozzanatok, mint a munkahelyteremtéssel járó infrastruktúra-fejlesztés, új vasútállomások/közlekedési csomópontok építése vagy teljesen új városi terek megjelenése, csak kísérőjelenségnek számítanak.

139

OT T H O N U N K É S A L A KÓ KÖ RN Y E Z E T Ü N K

Beszédes számok Magyarországon mintegy 3200 személyvonat közlekedik naponta, amiből 1000 érinti Budapestet. Azonban az agglomerációból ingázók csupán alig harmada használ tömegközlekedést, a kétharmaduk kocsiba ül. Vérmérséklet kérdése, kinek mennyire hangzik ez ijesztően, de ahogy Vitézy Dávid, a BFK vezérigazgatója figyelmeztet, a száraz szám mögött „emberek százezreinek dugóban feleslegesen eltöltött órái, gazdasági hátrányok, Budapest levegőjének drasztikus szennyezése, valamint egy összessé­gében fenntarthatatlan és környezetszennyező összkép rajzolódik ki”.

Ugyanakkor a vasútra nemcsak az ingázók, de Budapest lakói is magától értetődő lehetőségként tekinthetnének megfelelő szolgáltatás esetén. Az elővárosok népességrobbanását már érintettük, számszerűsítsük is a változást!

1970-ben még csupán 43% volt az agglomeráció népességaránya Budapestéhez képest, 2011-re már 68%-ra nőtt, és a tendencia folytatódik az előrejelzések szerint. Ma a budapesti autóforgalom közel fele a vonzáskörzetből érkező mintegy 270 ezer autóhoz köthető, 2040-re pedig várhatóan az ország lakosságának mintegy 15%-a a Budapest körüli térségben él majd.

Akár a karbonkibocsátást, akár az életminőséget, akár a dugóban elpazarolt éveket nézzük, egy versenyképes kötöttpályás hálózat felérne egy megváltással. A tervek szerint a BAVS megduplázná a tömegközlekedők számát, amivel évente 150 milliárd forintnyi munkaórát spórolna meg. Ehhez viszont rendszerszintű beavatkozás kell, mert bár történtek fejlesztések az elmúlt években – gondoljunk a régi, elrozsdált acélszerelvényeket felváltó, európai értelemben is kulturált FLIRT motorvonatokra –, a valódi változás eddig elmaradt.

Mi készül most? Összesen négy verziót vizsgáltak meg az ún. keresletelemzés eredményei és az elvárt szolgáltatási kritériumok alapján. Az eltérések elsősorban a Budapesten belüli forgalomszervezésből adódnak; az elemzés figyelembe vette a beruházási és fenntartási költségeket, a szolgáltatási szint javítását, a forgalomszervezést, a városfejlesztést, a klíma- és környezeti hatásokat.

Győzött a kettes verzió, amelynek kulcseleme a Déli és a Nyugati pályaudvart összekötő alagút, ami segít feloldani mindkét fejpályaudvar kapacitáskorlátját, és ami már a mai kereslet mellett is optimális megoldásnak számítana.

A Déli összekötő híd ebben a változatban háromvágányos.

A részletes elemzés számos fontos megállapításhoz vezetett, ezek közül választottuk ki a fővárosiak hétköznapi életét érintő legfontosabbakat:

140

1. Vasúti alagút a Déli és a Nyugati pályaudvar térsége között, melynek előzetesen tervezett forgalma 24 vonat/óra/irány.

2. Három vágány a Ferencváros és Kelenföld közötti Déli Körvasút vonalán.

3. Jelentős pályaudvar marad a Keleti is, de „a maihoz képest csökkenő szerepű pályaudvari funkciókkal”.

4. Várható a pesti külső körvasút fejlesztése az utazóközönség jobb kiszolgálásáért.

5. A Liszt Ferenc repülőtér kiszolgálása a távolsági és zónázó, átmenő vonatokon túl a város felől érkezőkkel.

6. Hosszú távon felmerülhet a Budapestet elkerülő (akár új nyomvonalon, akár meglévő vonalak fejlesztésével létrehozott) teherforgalmi körgyűrű (V0) szükségessége is.

Két elemet külön is érdemes kibontani, ugyanis a Déli Körvasút vonalán három megállót építenek (Nádorkert, Közvágóhíd, Népliget), míg a pesti külső körvasút mentén négyet is terveznek (Egyenes utcai lakótelep, Rákosszentmihály, Újpalota, Kolozsvár utca).

Így megyünk tovább Miután a fenti lista csak a legjava a nagyjából négyszer ennyi tételből álló eredetinek, joggal merül fel, milyen ütemezéssel és milyen sorrendben valósul meg ez a komplex terv. A BAVS alapvetőnek tartja, hogy a pályaudvarok és a vasúthálózat működjön a projektek megvalósítása alatt is, a jelenlegi vonatszám legfeljebb ütemesen bővüljön, ugyanakkor prioritást élveznek a nagyobb társadalmi hasznot hozó intézkedések, köztük a késések mielőbbi megszüntetése.

Közel 20 éves időtartamú stratégiáról beszélünk, ahol a rövid távot is 2030-ig értik. Ebben az időszakban megvalósul a Déli-Nyugati alagút, illetve az ahhoz kapcsolódó fejlesztések. Pozitívum, hogy a környezetvédelem mint tervezési elv jelenik meg a BAVS-ban, amellyel külön szakértői csoport foglalkozott, és az is, hogy a teljes tervezési folyamat során bevonták a nyilvánosságot is.

Mert bár korábban az autóval ingázók okozta dugókat és az így kieső munkaórákat említettük, a legfontosabb járulékos előnyt se hagyjuk ki: ha a terv megvalósul, Budapest levegőminősége számottevően javulhat, egyrészt az autóforgalom csökkenésével, másrészt az ipari vágányok alatt téli álmukat alvó kihasználatlan területek felszabadításával és parkosításával.

Lets TECH about real estate proptechzoom.com szolgáltatásai

- digitális audit, tanácsadás ingatlanpiaci cégek számára - proptech cégek értékesítési, növekedési stratégiaalkotás - befektetők képviselete, cégek átvizsgálása - startup-ok mentorálása, tehetséggondozás proptechhungary.hu szolgáltatásai - proptech ökoszisztéma építése

- startup verseny: proptech.hiventures.hu - proptech edukáció, konferencia szervezése - nemzetközi proptech hálózatok bekapcsolása Találkozzunk a 3. Proptech Konferencián, május 25-én a BMC-ben!

conference.proptechhungary.hu

Köszönöm azoknak, akik már bizalmat szavaztak

OT T H O N U N K É S A L A KÓ KÖ RN Y E Z E T Ü N K

Forrás: pixabay.com

2030-ra épült volna meg a budapesti körvasút A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. még 2010 előtt kidolgozta a budapesti elővárosi vasúthálózat 2034-ig tartó fejlesztési stratégiáját. A megaprojekt végrehajtását több ütemben képzelték el. A stratégia többrétegű elővárosi közlekedéssel számolt. Egyrészt az ún. „S-bahn” közlekedést, azaz a városi gyorsvasút kialakítását szorgalmazta. Ez valójában az elővárosi közlekedés részeként a városhoz közelebbi (belső) fordulóállomásokig közlekedő ütemes, sűrűbb követésű közlekedést jelenti, amely kapcsolódva a helyi közlekedéshez, biztosítja az agglomeráció és a város kapcsolatát, valamint a városon belüli sűrű megállóhelyeivel a városon belüli tömegközlekedés részévé válik. Másrészt fejleszteni kívánták az elővárosi (zónázó) közlekedést, amely távolabbi, akár 50–70 km távolságra lévő fordulóállomásokat is bevon a hálózatba. E közlekedési típus jellemzői: ritkább követési idő, a városi fejpályaudvar és a fordulóállomás között ütemes követési idő, a városi belső hálózathoz csak néhány kiemelt jelentőségű ponton kapcsolódik, komfortjában a nagyvasúti szolgáltatáshoz hasonlít.

Javasolt fejlesztési ütemek I.

ütem (2009–2020): A jelenlegi fejpályaudvari hálózatszerkezet fejlesztésére összpontosít, amely kétvágányú vasúti pályák esetén 15–20 perces, egyvágányú vasúti pályák esetében 30 perces elővárosi követést tesz lehetővé. Jelentős kapacitásnövelő beruházásokat itt még nem terveztek. A városi közlekedéshez történő kapcsolódás a fejpályaudvarokon és a meglevő, valamint a kialakításra javasolt új budapesti állomásokon és megállóhelyeken történik.

II. ütem (2021–2027): Ferencváros pu. és Kőbánya-teher pu. között összekötő műtárgy épül, ezáltal a délnyugati és északkeleti vonalcsoport összekötésre kerül. A fejpályaudvari rendszert kiegészíti – az ún. belső körvasút fejlesztésével – egy átlós, harántoló útvonal. Az összekötő műtárgy megépítésével olyan útvonalak valósíthatók meg, amelyek a városmag mentén haladva több ponton kapcsolhatók a sugárirányú kötöttpályás vonalakhoz, zömében metróvonalakhoz. A körvasút bekapcsolásával az érintett XIV., XV. és XVI. kerületi térség fejlődése is elősegíthető.

III. ütem (2028–2030): A II. ütem továbbfejlesztése azzal, hogy az É-D-i regionális gyorsvasút teljes, kifejlett formájában működik.

IV. ütem (2031–2034): Budapest és környéke S-bahn jellegű közlekedése létrehozásának kifejlett, teljes üteme.

Megvalósul a Budapest-Kelenföld és Budapest-Nyugati pu. közötti vasúti alagút, ezzel egy teljes budai-pesti városi körvasúti kapcsolatrendszer jön létre, a legnagyobb szabadságot és rugalmasságot biztosítva a városon belüli és városon kívüli viszonylatvezetési alternatíváknak.

142

OT T H O N U N K É S A L A KÓ KÖ RN Y E Z E T Ü N K

Forrás: pixabay.com

ALBÉRLETTRENDEK A PANDÉMIA ALATT MÍG 2020-BAN AZ ALBÉRLETI PIAC TELJESEN FELBORULT, ADDIG 2021-BEN

A VISSZARENDEZŐDÉS DOMINÁLT: ÉV VÉGE FELÉ AZ ÁRAK MÁR MEGKÖZELÍTETTÉK A PANDÉMIA ELŐTTI SZINTET. A BÉRLŐI IGÉNYEK TARTÓSAN MEGVÁLTOZTAK A VÍRUS HATÁSÁRA, FELÉRTÉKELŐDTEK A TERASSZAL ÉS KERTKAPCSOLATTAL RENDELKEZŐ INGATLANOK, A HOME OFFICE TÉRNYERÉSÉVEL PEDIG FONTOSSÁ VÁLT, HOGY A LAKÁS RENDELKEZZEN ELKÜLÖNÍTHETŐ MUNKATÉRREL. A KÍNÁLAT JELLEGZETESSÉGEKÉNT EGYRE TÖBB KISÁLLATBARÁT INGATLAN JELENT MEG A PIACON.

2020 augusztusától öt hónapon keresztül, egészen tavaly januárig folyamatosan csökkentek az albérletárak hazánkban, onnantól minimális emelkedést tapasztalhattunk a piacon. Március végén még bizonytalan volt, merre tart a tendencia. „Korai még egy tartós bérletidíj-emelkedés kezdetéről beszélni. Annál is inkább, mert éves szinten még az országos lakbérindex több mint 10, a fővárosi pedig 14%-kal csökkent. A gyakorlatban ez egyelőre stagnálásnak felel meg” – értékelte az adatokat 2021 márciusában Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Albérletpiac a harmadik hullám alatt Március közepén az albérletárak országosan mindössze 0,5%-kal emelkedtek. A fővárosban az átlagos albérletár a korábbiakhoz hasonlóan 130 ezer forint volt, ez minimális, 0,8%-os emelkedést jelent az előző hónaphoz képest.

A legdrágább kerületek közé tartozott az I., a II. és az V., ahol 160–170 ezer forint volt az átlagos havi bérleti díj.

A legolcsóbb városrésznek a XIX. és a XX. kerület számított, ahol átlagosan 110 ezer forintért lehetett kiadó ingatlanhoz jutni.

143

OT T H O N U N K É S A L A KÓ KÖ RN Y E Z E T Ü N K

Forrás: pixabay.com

A vidéki nagyvárosok paramétereit nézve azt látjuk, hogy a harmadik hullám alatt Győrben lehetett a legdrágábban albérlethez jutni, ott átlagosan 110 ezer forintért kínálták a kiadó lakásokat a tulajdonosok. Ettől alig maradt el Szombathely a maga 108 ezer forintos átlagárával, ezt követte Kecskemét és Debrecen 100-100 ezer forinttal. A sort Nyíregyháza folytatta 90 ezer forinttal, a vizsgált városok közül pedig Pécs volt a legolcsóbb 87 ezer forintos átlagárral.

A tervek szerint az épületek lakóinak kezébe adták volna a döntést, hogy szabad-e rövid távra kiadni az ottani ingatlanokat, ami további bizonytalanságokat szült a piacon, és inkább a hosszútávú kiadás felé terelte a lakástulajdonosokat. A kínálati oldal növekedése az albérletárak további csökkenését vetítette előre, ami a külső kerületek áraira is hatást gyakorolt.

Tavaly áprilisban 1,3%-os növekedést figyelhettünk meg az albérletárak tekintetében országosan és a fővárosban is az előző hónaphoz képest, ám éves összehasonlításban ez még mindig csökkenést jelentett 2020 azonos időszakához képest. Ez a visszaesés ugyanakkor egyre kisebb mértékű volt, vagyis az árak fokozatosan dolgozták le hátrányukat, amit a járvány begyűrűzése okozott 2020 tavaszán.

A home office hatásai

2021. április végén közel 21 ezer kiadó lakás és ház hirdetése szerepelt az ingatlan.com kínálatában, ami 10%os növekedésnek felelt meg éves szinten. A korábbi években a fővárosi albérletpiacon belül elsősorban a rövidtávú lakáskiadás fellegvárának számító VI. és VII. kerületben 135 ezer és 120 ezer forintnál tartottak az átlagos bérleti díjak. Az ebben a két kerületben airbnb-ző tulajdonosok feje felett már ekkor elkezdtek gyülekezni a felhők, mivel mindkét kerület szigorítani tervezte a rövidtávú lakáskiadás feltételeit.

144

2020 májusában egyes felmérések szerint a magyar lakosság 17%-a otthonról dolgozott, ez pedig jelentősen módosította az otthonnal kapcsolatos elvárásokat is. Soha nem látott mértékben értékelődött fel a terasz és a kertkapcsolat, legyen szó saját tulajdonról vagy bérleményről. A lakások belső elrendezését tekintve fontossá vált a különálló munkatér, ami lehetővé teszi a családtól való elkülönülést és a fókuszált munkavégzést. Az irodatér fontosságát mutatják a hirdetések alaprajzai is: ami korábban második hálószobaként szerepelt az alaprajzon, azt a pandémia hatására már irodaként tüntették fel.

A kínálati piac sajátossága, hogy a bérbeadók egyre jobban alkalmazkodtak a bérlői igényekhez, ez az állatbarát lakáshirdetések számának növekedésében is tetten érhető volt. Tavaly január és szeptember között a budapesti kiadó

Új funkciók, bővített kereső, felhasználóbarát felület Megújult a

lakópark.ingatlan.com Nagyobb látogatói élmény, frissített design Több paraméter, pontosabb keresési lehetőségek Teljes média és kommunikákiós ksomag Hirdess nálunk a megújult oldalon!

Olvasd be telefonoddal

OT T H O N U N K É S A L A KÓ KÖ RN Y E Z E T Ü N K

ingatlanok hirdetéseinek 18%-a volt olyan, amelyben a tulajdonos jelezte, hogy kisállat is vihető az ingatlanba.

Balogh László szerint „a kisállat tartását megengedő hirdetések száma és aránya ráadásul úgy növekedett a fővárosban és országos szinten is, hogy 2021-ben a teljes kínálat a tavalyi rekordhoz képest csökkent. Ez két dolgot jelez: egyrészt a bérlők igényeit egyre inkább meghallgatják a tulajdonosok, másrészt pedig a kisállattartás körülményei rengeteget fejlődtek, és a jelenség is sokkal elfogadottabbá vált.”

Csúcsot döntött a nyaralók iránti kereslet A második hullám alatt elrendelt kötelező karantén jelentős hatást gyakorolt a nyaralóövezetekre is, ahol az ingatlanok iránti kereslet ötéves csúcsra emelkedett a tavalyi év első hat hónapjában, azaz már a nyaralószezon kezdete előtt. „A nyaralótérségek közül főként a balatoni és a Velencei-tó melletti kiadó ingatlanok iránt ugrott meg a kereslet.

2016 első fél évéhez képest a Balaton északi és déli partján is háromszorosára nőtt a kiadó lakóingatlanok iránti érdeklődések száma 2021 első hat hónapjában. A Velencei-tónál például 500%-kal nőtt az elmúlt hat évben a bérelhető ingatlanok iránti érdeklődések száma” – magyarázta Balogh László.

A kereslet növekedése magával vonta az árak emelkedését is. A Balaton északi partján átlagosan havi 280 ezer forintért lehetett kiadó ingatlanhoz jutni július elején. A déli oldal valamivel olcsóbb volt a 250 ezer forintos átlagos bérleti díjával, míg a Velencei-tó mellett, Velencében és Gárdonyban 190 ezer forintot kellett fizetni átlagosan egy kiadó ingatlanért. Összehasonlításképpen: ugyanebben az időszakban a budapesti XI. és XIII. kerületben az átlagos bérleti díj 150 ezer forint volt.

Forrás: pixabay.com

A fővárosi albérletek kisebbek és olcsóbbak lettek Július közepén, a felvételi ponthatárok kihirdetésekor átlagosan 140 ezer forintba került egy albérlet a fővárosban, ez 7%-kal kevesebb, mint az egy évvel azelőtti 150 ezer forintos átlagár. Ennek egyik oka, hogy csökkent a kiadó lakások átlagos alapterülete, hiszen amíg 2020-ban átlagosan 55 m²-es lakások vártak bérlőre, ez 2021-re 53 m²-re csökkent. Míg a fővárosban és vidéken az eladó ingatlanok áraiban továbbra is jelentős különbség mutatkozott, addig a kiadó ingatlanok bérleti díjai sokkal közelebb kerültek egymáshoz Budapesten és az egyetemvárosokban. „Új tendenciát figyelhetünk meg a felsőoktatási ponthatárok kihirdetése után felélénkülő albérletpiacon. A korábbinál ugyanis nagyobb arányt képviselnek a budapesti piacon a viszonylag olcsónak mondható, 100 ezer forint alatti bérleti díjért kínált lakások. Ebben szerepet játszik, hogy sok tulajdonos a járvány miatti kedvezőtlen piaci helyzetben inkább biztosra szeretne menni, és kvázi árengedménnyel szeretne mielőbb bérlőt találni” – mondta akkor Balogh László. Ettől függetlenül júniusban és júliusban is emelkedtek az árak az előző hónaphoz képest, Budapesten például a júliusi 140 ezer forintról 145 ezer forintra nőttek a díjak augusztusban.

A negyedik hullám szinte érintetlenül hagyta az albérletpiacot Míg 2020 őszén, a második hullám kezdetén visszaestek az átlagos lakásbérleti díjak, addig a negyedik hullám nem hozott ilyen változást a tavalyi őszi hónapokban. Szeptemberben havi szinten lassult az albérletárak emelkedése, éves szinten viszont drágulás következett be. Országosan 5,7%-kal emelkedtek az albérletárak 2020 azonos időszakához képest, legnagyobb mértékben Pest megyében, ahol az emelkedés meghaladta a 9%-ot.

A növekedést a fővárosi agglomeráció egyre növekvő népszerűsége okozta. Habár a drágulás szemmel látható volt, az őszi albérletárak még így is elmaradtak a koronavírus előtti albérletáraktól: a 2021. szeptemberi átlagár országos szinten 1%-kal maradt el a 2019. szeptemberi áraktól, a fővárosban ez az arány 5% volt. Összességében a lakásbérleti piac ellenállóbbá vált a járvány hatásaival szemben tavaly, mint egy évvel korábban.

Ennek legfőbb oka az, hogy míg 2020 őszén hónapokra megállt az élet az országban, a tavalyi őszi, negyedik hullám nem eredményezett korábban tapasztalt szigorú korlátozásokat. Az oktatás nem állt át digitális üzemmódra, a beltéri maszkhasználatot is csak november végén rendelte el a kormány, így a gazdaság sok más szegmenséhez hasonlóan az albérletpiacon is megmaradt a fizetőképes kereslet.

146

OT T H O N U N K É S A L A KÓ KÖ RN Y E Z E T Ü N K

KILŐTTEK AZ ÁRAK A BALATONI BORVIDÉKEK INGATLANPIACÁN A BALATON NÉPSZERŰSÉGE UGRÁSSZERŰEN MEGNŐTT A PANDÉMIA ÉVEI ALATT, BIZONYOS TELEPÜLÉSEKEN AKÁR HÁROMSZOROSÁRA IS NŐTTEK AZ INGATLANÁRAK. A HAT BALATONI BORRÉGIÓ KÖZÜL HÁROMRA KONCENTRÁLTUNK: MEGNÉZTÜK, HOGY MI TÖRTÉNT A BALATONBOGLÁRI, A BALATONFÜRED-CSOPAKI ÉS A BADACSONYI BORRÉGIÓ INGATLANPIACÁN AZ ELMÚLT KÉT ÉVBEN.

Forrás: pixabay.com

147

OT T H O N U N K É S A L A KÓ KÖ RN Y E Z E T Ü N K

Forrás: pixabay.com

Forrás: pixabay.com

A pandémia a belföldi népességmozgásra is jelentős hatást gyakorolt. 2020-ban Pest megyébe költöztek a legtöbben, a dobogó második és harmadik helyét Veszprém és Somogy megye foglalja el. A legnépszerűbb megyék mindegyikében növekedtek tavaly az ingatlanárak, a növekedésben a Balaton vonzereje döntő szerepet játszik. A magyar tenger körül hat borrégió terül el, ezek közül most háromra fókuszálunk: megnéztük, hogy mi történt a pandémia alatt a déli part nagy részét magába foglaló Balatonboglári, a Badacsonyi és a fővároshoz legközelebbi BalatonfüredCsopaki borrégió ingatlanpiacán.

Borrégiótól függetlenül igaz, hogy a járvány felerősítette a nyaralók iránt évek óta tartó keresletnövekedést: az ingatlanközvetítők tapasztalatai szerint 2020-ban 20–25%kal több nyaraló cserélt gazdát, mint 2019-ben. A növekvő kereslet nyomán tavaly nagy mértékben drágultak a balatoni ingatlanok: az áremelkedés mértéke mindenhol meghaladta a 10%-ot, de nem ritka a több mint 30%-os árnövekedés sem. Ugyanakkor a négyzetméterárakban jelentős a különbség a fővárostól és a tótól való távolság függvényében.

Az OTP Értéktérkép adatai szerint a pandémia első évében Somogy megyében csökkent a legkisebb mértékben a forgalom országos összevetésben, mindössze 5%-kal, miközben itt drágultak leginkább az ingatlanok. A tó körül a Siófoki mellett az északi parton a Balatonalmádi és a Tapolcai járásban is 30%-ot (a Balatonfüredi járásban pedig 20%-ot) meghaladó volt a drágulás, és immár hasonló arányú és

148

irányú elmozdulást látunk a Velencei-tó északi és déli partján is. Az árszintemelkedés egyik oka az elmúlt években épített számtalan újlakás-projekt, amelyeket általában nyaralónak szántak, de sokan egész évben használnak.

A Balaton egyre növekvő népszerűségét a pandémia még tovább növelte. „Azok, akik 2020 tavaszán azzal szembesültek, hogy beszorultak a négy fal közé, vagy az addig megfelelő méretűnek tűnő lakáson most a népes családdal, digitális oktatásban részt vevő gyerekekkel és otthonról dolgozó szülőkkel osztoznak mindennap, azok körében elindult egy kirajzás a nagyvárosokból. Ők akár második otthonként vásároltak nyaralót a Balatonon, vagy beköltöztek a már meglévő nyaralójukba” – magyarázza Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági elemzője az egyik COVID-hatást, ami felhajtotta a balatoni árakat.

A Balaton népszerűségének ugrásszerű növekedése mögött további tényezőként a befektetők állnak, akik a budapesti albérletárak zuhanása miatt elfordultak a fővárostól, és megtalálták maguknak a Balatont, ami értelemszerűen még feljebb hajtotta az ingatlanárakat. Ráadásul már a COVID előtt is jelentős fejlesztési források áramoltak a régióba, az infrastruktúra fejlődése pedig az ingatlanok értékét is növeli. A további tényezők között említhetjük az első hullám utáni belföldi turizmust: 2020 nyarán, a korlátozások feloldása után kiszabadult a lakosság, de külföldre nem tudtak menni, így egy ország fedezte fel magának újra a Balatont, ami még népszerűbbé tette a régiót.

OT T H O N U N K É S A L A KÓ KÖ RN Y E Z E T Ü N K Balatonboglári borrégió A balatoni borrégiók közül a Balatonboglárról elnevezett a legnagyobb, gyakorlatilag az egész déli parton végighúzódik, legkeletibb tóparti települése Zamárdi, a legnyugatibb pedig a Keszthelytől mindössze 14 km-re fekvő Balatonberény. A régióban a 80–119 m²-es ingatlanok Balatonbogláron a legdrágábbak: itt 682 ezer forintot kértek tavaly év végén átlagosan egy m²-ért az ingatlan.com adatai szerint.

Valamivel olcsóbb volt Zamárdi a 632 ezer forint/négyzetméterárral, Balatonlelle pedig a maga 580 ezer forintos átlagárával a tóparti települések közül az olcsóbbak közé tartozik. A tótól távolodva ugrásszerűen csökkennek az árak: a Balatontól mindössze négy–öt km-re fekvő Balaton­ endréden már mindössze 348 ezer forintos átlagos négyzetméterárat kell fizetni egy 80–119 m²-es ingatlanért.

A tótól három km-re fekvő, levendulásáról és völgyhídjáról ismert Kőröshegyen az ugyanilyen paraméterekkel rendelkező ingatlanok átlagos négyzetméterára 380 ezer forint.

Ha megnézzük az elmúlt két év statisztikáit, igen szembetűnő a COVID hatása a kínálatra és az árakra. Míg 2019 októberében Balatonbogláron 193 lakóingatlan kereste új tulajdonosát az ingatlan.com felületén, addig 2020 őszén már csak 170. A tavalyi év azonos időszakában tovább csökkent az eladó ingatlanok száma, ekkor mindössze 138 hirdetés szerepelt az oldalon. A medián négyzetméterár 2019 őszén mindössze 331 ezer forint volt, egy évvel később már 457 ezer forint, 2021 őszén pedig 675 ezer forint, vagyis két év alatt megduplázódott az ingatlanok ára Balatonbogláron.

Zamárdiban hasonló tendenciát látunk: míg 2019-ben 356 lakóingatlant hirdettek az ingatlan.com-on, addig 2021-ben már csak 263-at. Az árakat tekintve kisebb mértékű drágulást tapasztaltunk Zamárdiban: 2019-ben a medián négyzetméterár 605 ezer forint volt, 2020-ban 659 ezer forint, 2021-ben pedig már 930 ezer forint, vagyis itt két év alatt több mint másfélszeresére drágultak az ingatlanok.

Balatonlellén az eladó ingatlanok száma 371-ről 204-re csökkent, a medián négyzetméterár pedig 143%-kal nőtt (534 ezer forintról 764 ezer forintra). A Balatontól távolabb lévő Kőröshegy medián négyzetméterára megduplázódott a pandémia két éve alatt a lakóingatlanok tekintetében: míg 2019-ben 244 ezer forint volt, 2021-ben már 500 ezer.

Balatonfüred-Csopaki borrégió Tavaly év végén Veszprém megye 412 ezer forintos átlagos négyzetméterára természetesen messze elmaradt a tó menti települések áraitól. Balatonalmádiban a hasonló paraméterekkel rendelkező ingatlanok átlagára 851 ezer forint/m² volt, Balatonfüreden viszont már 963 ezer forint.

A csopaki ingatlanok 1,2 millió forintos átlagos négyzetméterára a fővárosi legnépszerűbb kerületek ingatlanáraival vetekszik, nem is beszélve Tihanyról, ahol ugyanezekre a paraméterekre nem állt rendelkezésre átlagár a tavalyi év végén, de igencsak beszédes, hogy a 200–299 m²-es ingatlanok átlagára 1,46 millió forint volt ugyanabban az időszakban.

Forrás: pixabay.com

149

OT T H O N U N K É S A L A KÓ KÖ RN Y E Z E T Ü N K

Az ekkora méretű ingatlanok megyei átlagára 433 ezer forint/m² volt, vagyis a tihanyi lokáció több mint háromszorosára emeli az ingatlanok árát. „Tihany nagyon kicsi, viszont nagyon felkapott, és kevés az eladó ingatlan. Ha a kereslet egy kis részre koncentrálódik, az felhajtja az árakat. Illetve ebben van egy trend is: most trendi Tihanyban ingatlant vásárolni, ami szintén a drágulást erősíti” – mondja Balogh László.

Nézzük meg, hogyan hatott a pandémia a kínálatra és az árakra a régióban! Balatonalmádiban a kínálat ingadozó volt az elmúlt években. 2019 októberében 363 lakóingatlant hirdettek eladásra az ingatlan.com-on felületén, 2020 őszén ez a szám 301-re csökkent, hogy 2021 őszére 346ra ugorjon. A lakóingatlanok medián négyzetméterára 449 ezer forint volt 2019 őszén, 2020 őszén viszont már 582 ezer forint. Tavaly októberben pedig meghaladta a 745 ezer forintot, vagyis a pandémia két éve alatt az ingatlanok 165%-kal drágultak a településen.

Forrás: pixabay.com

Balatonfüreden az eladó lakóingatlanok száma több mint a felére csökkent 2019 ősze és 2021 októbere között (768ról 371-re) az ingatlan.com adatai alapján. Az ingatlanok ára itt nem nőtt olyan drámaian, mint más Balaton-parti településeken, igaz, itt már a pandémia előtt is eleve magas árakkal találkoztak a vevők. Míg 2019 őszén a medián négyzetméterár 652 ezer forint volt, addig tavaly ősszel már 840 ezer forint, ami 130%-os drágulást jelent.

A csopaki kínálat is hasonló tendenciát mutat, mint a szomszédos füredi: míg 2019 őszén 152 eladó lakóingatlan várta új tulajdonosát az ingatlan.com-on, addig 2021 őszén ez

150

a szám már csak 80 volt. A pandémia előtti eleve magas, 600 ezer forintos medián négyzetméterár 2021 őszére több mint 150%-kal emelkedett Csopakon (923 ezer forintra).

A mindig is szűk tihanyi kínálatot a pandémia a harmadára csökkentette: 2019 őszén 117 eladó lakóingatlant hirdettek, 2021 őszén viszont már csak 43-at. A 2019-es 816 ezer forintos medián négyzetméterárat a COVID közel 180%-kal megemelte, 1 millió 461 ezer forintra. A fővároshoz legközelebb eső tóparti település, Balatonvilágos ingatlankínálatára nem volt különösebben nagy hatással a pandémia, nem így az áraira: míg 2019-ben a medián négyzetméterár mindössze 376 ezer forint volt, addig 2021 őszén már 831 ezer forint, ami több mint 220%-os drágulás két év alatt!

Badacsonyi borrégió A Tapolcai járásban a pandémia első évében az ingatlanok drágulása meghaladta a 30%-ot. A régión belül az egyes települések ingatlanárai nagy szórást mutatnak: tavaly év végén Badacsonyban a 40–79 m²-es ingatlanok átlagos négyzetméterára egymillió forint volt. Ezzel szemben Tapolcán, ami a régió legészakibb települése, így a tótól való távolsága is a legnagyobb, az átlagár 438 ezer forint volt. A part menti Révfülöp átlagos négyzetméterára a kettő közé esik, de a vízhez való közelség miatt a badacsonyi átlagárhoz van közelebb: itt tavaly év végén 725 ezer forintos átlagos négyzetméteráron kaptunk meg egy 80 m²-nél kisebb területű ingatlant.

Badacsonytomajban és Badacsonytördemicen is nagy mértékben zsugorodott a kínálat a pandémia éveiben, míg az árak jelentősen nőttek. Badacsonytomajon 386 ezer forintról 692 ezer forintra nőtt két év alatt a medián négyzetméterár, Tördemicen pedig 268 ezer forintról 586 ezer forintra, ami 180 és 218%-os növekedést jelent mindös�sze két év alatt! Tapolcán a kínálat a felére zsugorodott a pandémia éveiben, a medián négyzetméterár pedig közel a duplájára emelkedett, a 2019. őszi 230 ezer forintról a 2021. októberi 400 ezer forintra. A révfülöpi kínálatot is megfelezte a COVID, az árakat pedig 170%-kal megemelte: míg 2019 őszén 362 ezer forint volt a medián négyzetméterár, addig 2021 azonos időszakában már 615 ezer forint.

Balogh László szerint a magyarországi lakáspiacnak két olyan régiója van, ahová az ország bármely pontjáról érkezhet vevő: az egyik Budapest, a másik a Balaton. A Balaton ugyanakkor nem úgy viselkedik, mint a főváros. A budapesti lakosság jelentős része magának vásárol, így ha túlságosan megemelkednek az árak, akkor a vevők nagy része lemorzsolódik, csökken a tranzakciók száma, és ez lelassítja a drágulást. Aki azonban a Balatonon vásárol, az jellemzően kevésbé van kitéve olyan tényezőknek, ami egy átlagvásárlót már megállásra kényszerítene. Az eladott ingatlanok átlagértékét tekintve a Balaton már lehagyta Budapestet, ezért nehéz megmondani, hol lesz az áremelkedés vége, de valószínűleg van még tere a drágulásnak.

Csatlakozz azevirodaja.hu szolgáltatói adatbázisához!

Kérj ajánlatot Az Év Irodája csapatától sales.azevirodaja.hu

S ZO LG Á LTATÓ K

CÉGNÉV

TE VÉKENYSÉG

URL

Tervezés/belsőépítészet

azevirodaja.hu/szolgaltato/artfronthungarykft

AHREND HUNGARY

Irodabútor

azevirodaja.hu/szolgaltato/ahrend

AV SPRING KFT.

Akusztika

azevirodaja.hu/szolgaltato/avspringkft

BRAVOSINCORD KFT.

Irodabútor

azevirodaja.hu/szolgaltato/bravosincordkft

CAPSTONE MANAGEMENT KFT.

Projektmenedzsment

azevirodaja.hu/szolgaltato/capstonemanagementkft

CITYPALNT NÖVÉNYDEKORÁCIÓ

Növénydekoráció

azevirodaja.hu/szolgaltato/cityplantnovenydekoracio

Tervezés/belsőépítészet

azevirodaja.hu/szolgaltato/d11studio

DESSIN DESIGN KFT.

Design & Build

azevirodaja.hu/szolgaltato/dessindesignkft

DVM GROUP

Design & Build

azevirodaja.hu/szolgaltato/dvmgroup

EUROPA DESIGN

Irodabútor

azevirodaja.hu/szolgaltato/europadesign

FIRSTCLEAN KÖRNYEZETBARÁT IRODATAKARÍTÁS

Takarítócég

azevirodaja.hu/szolgaltato/ firstcleankornyezetbaratirodatakaritas

Irodaszőnyeg/padló

azevirodaja.hu/szolgaltato/floorbyblue

Irodabútor

azevirodaja.hu/szolgaltato/ggreeninteriorkft

Mobil- és üvegfalak

azevirodaja.hu/szolgaltato/gmbsolutions

GOURMET GARDEN - GROFIE

Növénydekoráció

azevirodaja.hu/szolgaltato/gourmetgardengrofie

HORSENS PARTNERS KFT.

Kivitelezés/fitout

azevirodaja.hu/szolgaltato/horsenspartnerskft

Kávé & catering

azevirodaja.hu/szolgaltato/ jurastorebudapestkaveprofikft

ART FRONT HUNGARY KFT.

D11STUDIO

FLOOR BY BLUE

G-GREEN INTERIOR KFT.

GMB SOLUTIONS

JURA STORE BUDAPEST - KÁVÉ PROFI KFT.

152

S ZO LG Á LTATÓ K

CÉGNÉV

TE VÉKENYSÉG

URL

Irodabútor

azevirodaja.hu/szolgaltato/kinnarpshungarykft

Design & Build

azevirodaja.hu/szolgaltato/ lagomwsworkplacesolutionskft

MARKET ÉPÍTŐ ZRT.

Kivitelezés/fitout

azevirodaja.hu/szolgaltato/marketepitozrt

MENTHORY PROJEKT KFT.

Kivitelezés/fitout

azevirodaja.hu/szolgaltato/menthoryprojektkft

Tervezés/belsőépítészet

azevirodaja.hu/szolgaltato/nanavizio

Kávé & catering

azevirodaja.hu/szolgaltato/nespressoprofessional

Irodabútor

azevirodaja.hu/szolgaltato/neudoerfler

Design & Build

azevirodaja.hu/szolgaltato/novacolor

NOWY STYL HUNGARY ZRT.

Irodabútor

azevirodaja.hu/szolgaltato/nowystylhungaryzrt

OFFICE AND LOCKERS KFT.

Irodabútor

azevirodaja.hu/szolgaltato/officeandlockerskft

OFFICE LINE KFT.

Irodabútor

azevirodaja.hu/szolgaltato/officelinekft

PLANTART

Növénydekoráció

azevirodaja.hu/szolgaltato/plantart

PONT LIGHT KFT.

Világítástechnika

azevirodaja.hu/szolgaltato/pontlightkft

PROINTERIER KFT.

Tervezés/belsőépítészet

azevirodaja.hu/szolgaltato/prointerierkft

STREAMNET ZRT.

Technológia és innováció

azevirodaja.hu/szolgaltato/streamnetzrt

Irodaszőnyeg/padló

azevirodaja.hu/szolgaltato/tarkett

Tervezés/belsőépítészet

azevirodaja.hu/szolgaltato/viadoratriumgroup

KINNARPS HUNGARY KFT.

LAGOM WS WORKPLACE SOLUTIONS KFT.

NANAVÍZIÓ

NESPRESSO PROFESSIONAL

NEUDOERFLER

NOVACOLOR

TARKETT

VIADOR ÁTRIUM GROUP

153

IRO DA H Á Z A K IRODAHÁZ NEVE

LOKÁCIÓ

IRÁNYÍTÓSZÁM

CÍM

A66

Budapest

1062

Andrássy út 66.

ÁBEL VILLA

Budapest

1113

Ábel Jenő u. 23

ADY 32

Budapest

1191

Ady Endre út 32-40.

AGORA IRODAHÁZ

Debrecen

4025

Barna u. 23

AKADÉMIA BUSINESS CENTER

Budapest

1054

Akadémia u. 6.

ALKOTÁS POINT

Budapest

1123

Alkotás u. 50.

ARCADIA IRODAHÁZ

Budapest

1043

1043 Budapest, Lórántffy Zsuzsanna u. 32.

ARÉNA BUSINESS CAMPUS

Budapest

1087

Hungária krt. 30.

ARENA CORNER

Budapest

1087

Hungária krt. 40-44.

ÁRPÁD CENTER

Budapest

1133

Árboc u. 6.

ASIACENTER IRODAHÁZ ÉS BEVÁSÁRLÓKÖZPONT

Budapest

1152

Szentmihályi út 167-169.

ATRINOVA IRODAHÁZ

Budapest

1054

Bajcsy-Zsilinszky út 42-46.

AUSZTRIA HÁZ

Budapest

1052

Vármegye u. 3-5.

AUTÓKER LOGISZTIKAI PARK 650 M2 IRODA

Budapest

1097

Ecseri út 14-16.

AUTÓKUT IRODAHÁZ

Budapest

1115

Csóka u. 9.

B6

Budapest

1054

Báthory u. 6.

BAJCSY 48 BUSINESS CENTER

Budapest

1054

Bajcsy-Zsilinszky út 48.

BAKERSTREET

Budapest

1116

Hengermalom út 18-20.

BALANCE BUILDING

Budapest

1139

Váci út 99.

BALANCE HALL

Budapest

1139

Váci út 99.

BALANCE LOFT

Budapest

1139

Váci út 99.

BARTÓK HÁZ

Budapest

1114

Bartók Béla út 43-47.

BARTÓK UDVAR

Budapest

1115

Bartók Béla út 105-113.

BARTÓK UDVAR II

Budapest

1115

Bartók Béla út 105-113.

BC 22 IRODAHÁZ

Budapest

1085

Baross u. 22.

BÉCSI 49 EGYEDI IRODAHÁZ

Budapest

1036

Bécsi út 49.

BÉCSI CORNER

Budapest

1023

Lajos u. 28-32

BELLE EPOQUE IRODAHÁZ

Budapest

1012

Márvány u. 18.

BELVEDERE BUDAPEST

Budapest

1024

Szilágyi Erzsébet fasor 11/a

BETHLEN IRODAHÁZ

Debrecen

4026

Bethlen u. 7.

BFI IRODAHÁZ

Budapest

1117

Fehérvári út 84/A

BIF TOWER

Budapest

1101

Üllői út 114-116.

BLUE CUBE

Budapest

1138

Váci út 182.

154

IRO DA H Á Z A K IRODAHÁZ NEVE

LOKÁCIÓ

IRÁNYÍTÓSZÁM

CÍM

BUD OFFICE CENTER

Budapest

1185

Ferihegy

BUDA CENTER

Budapest

1016

Hegyalja út 7-13.

BUDA PLAZA IRODAHÁZ

Budapest

1117

Budafoki út 111.

BUDA SQUARE

Budapest

1036

Lajos u. 48-66

BUDAFOKONE LOGISZTIKAI PARK

Budapest

1222

Nagytétényi út 112.

BUDAÖRS - SHARK PARK II EMELETT - 575M2

Budaörs

2040

Vasút u.

BUDAÖRS - TERRAPARK NEXT IRODAHÁZ A ÉS B

Budaörs

2040

Puskás Tivadar út 12.

BUDAÖRS RETAIL PARK IRODAHÁZ

Budaörs

2040

Malomkő u. 7.

BUDAWEST IRODAHÁZ

Budapest

1118

Rétköz u. 5.

BÜRO CENTER WEST

Budapest

1111

Nagyszőlős u. 11-15.

C21 IRODA ÉS RAKTÁRBÁZIS

Budapest

1135

Béke u. 21-29.

CAPITAL SQUARE

Budapest

1133

Váci út 76.

CENTER POINT I-II

Budapest

1139

Váci út 81.

CITY CENTER

Budapest

1051

Bajcsy-Zsilinszky út 12.

CITY CORNER IRODAHÁZ

Budapest

1091

Üllői út 25.

CITY GATE IRODAHÁZ

Budapest

1092

Köztelek u. 6.

CITYLAB IRODAHÁZ

Budapest

1094

Tűzoltó u. 34.

CITYZEN IRODAHÁZ

Budapest

1134

Váci út 37.

D2 IRODAHÁZ

Budapest

1094

Tűzoltó u. 57.

DÉL-PESTI ÜZLETI PARK

Budapest

1097

Táblás u. 36.

DÉLI POINT IRODAHÁZ

Budapest

1123

Alkotás u. 17-19.

DÉVAI CENTER

Budapest

1134

Dévai u. 26-28.

DOBOS HÁZ

Budapest

1094

Tűzoltó u. 59.

DOROTTYA UDVAR

Budapest

1113

Bocskai út 134-146.

DUNA PLAZA OFFICES

Budapest

1138

Váci út 178.

DUNA TOWER IRODAHÁZ

Budapest

1138

Népfürdő u. 22.

EMKE IRODAHÁZ

Budapest

1072

Rákóczi út 42.

Szigetszentmiklós

2310

ÁTI-Sziget Ipari Park

EXPO & TRADE CENTER

Budapest

1148

Kerepesi út 52.

FLÓRIÁN UDVAR

Budapest

1033

Polgár u. 8-10.

FOCUS POINT IRODAHÁZ

Budapest

1074

Dohány u. 12-14.

FOREST OFFICES DEBRECEN

Debrecen

4028

Tüzér u. 4.

FRANKLIN IRODAHÁZ

Budapest

1053

Reáltanoda u. 5.

EXPERT IRODAHÁZ

155

IRO DA H Á Z A K

IRODAHÁZ NEVE

LOKÁCIÓ

IRÁNYÍTÓSZÁM

CÍM

GATEWAY OFFICE PARK

Budapest

1138

Dunavirág u. 2.

GIZELLA MALOM - LOFT IRODÁK

Budapest

1095

Tinódi u. 1-3.

GLOBE3 IRODAHÁZ

Budapest

1033

Kórház u. 6-12.

GOLD IRODAHÁZ

Budapest

1139

Forgách u. 19.

GREEN COURT OFFICE

Budapest

1134

Dózsa György út 148.

GREEN HOUSE

Budapest

1134

Kassák Lajos u. 19-25.

H2OFFICES

Budapest

1134

Váci út 23-27

HAN SPACES

Budapest

1139

Váci út 99.

HONVÉD CENTER NEW

Budapest

1055

Honvéd u. 20/A

HORIZONT PARK A

Budapest

1113

Daróci út

HOUSE OF BUSINESS BANK CENTER

Budapest

1054

Szabadság tér 7.

HOUSE OF BUSINESS ROOSEVELT

Budapest

1051

Széchenyi István tér 7.

HUNGÁRIA IRODAHÁZ

Budapest

1146

Hungária krt. 140-144.

HUNGÁRIA OFFICE PARK

Budapest

1143

Hungária krt. 128-132.

IN12

Budapest

1122

Pethényi út 7.

IN15 OFFICE PARK

Budapest

1158

Késmárk u. 11-13.

INFOPARK A ÉPÜLET

Budapest

1117

Neumann János u. 1./A

INFOPARK B ÉPÜLET

Budapest

1117

Neumann János u. 1/B.

INFOPARK E ÉPÜLET

Budapest

1117

Neumann János u. 1/E

INFOPARK I ÉPÜLET

Budapest

1117

Infopark sétány 1.

IP WEST

Budapest

1117

Budafoki út 91-93.

IQ OFFICES

Budapest

1064

Vörösmarty u. 67.

JÓZSEF NÁDOR IRODAHÁZ

Budapest

1051

József nádor tér 5-6.

K23

Budapest

1141

Kőszeg u 23

KALASH IRODAHÁZ

Budapest

1107

Makk u. 9-11.

KÁLVIN CENTER

Budapest

1085

Kálvin tér 12.

KISKORONA IRODAHÁZ

Budapest

1032

Kiscelli u. 7-9.

156

IRO DA H Á Z A K

IRODAHÁZ NEVE

LOKÁCIÓ

IRÁNYÍTÓSZÁM

CÍM

KOCKA IRODAHÁZ

Budapest

1211

Színesfém u. 4-10.

KÖKI TERMINÁL IRODAHÁZ

Budapest

1191

Vak Bottyán u. 75/A-C

KRAUSZ PALOTA

Budapest

1061

Andrássy út 12.

KRISZTINA PALACE

Budapest

1123

Nagyenyed u. 8-14.

KRISZTINA PLAZA IRODAHÁZ

Budapest

1013

Krisztina krt. 39.

LAKI IRODAHÁZ

Budapest

1131

Róbert Károly Krt. 59

LAURUS IRODAHÁZAK

Budapest

1103

Kőér u. 2/A

LIBERTY IRODAHÁZ

Budapest

1097

Könyves Kálmán krt. 32.

LINDNER IRODAHÁZ

Budapest

1138

Esztergomi út 48.

LION IRODAHÁZ

Budapest

1134

Angyalföldi út 5

LOG2

Budaörs

2040

Gyár u. 2.

LOGIN BUSINESS PARK

Budapest

1044

Ezred u. 2.

LÓNYAY 29 IRODAHÁZ

Budapest

1093

Lónyay u. 29-31.

LURDY HÁZ BEVÁSÁRLÓ- ÉS IRODAKÖZPONT

Budapest

1097

Könyves Kálmán krt. 12-14.

M9 IRODAHÁZ

Budapest

1107

Mázsa u. 9.

MADARÁSZ IRODAPARK

Budapest

1138

Madarász Viktor u. 47-49

MAJOR UDVAR

Budapest

1122

Városmajor u. 12-14.

MARGIT PALACE

Budapest

1027

Henger u. 2.

MÁRIÁSSY HÁZ LOFT

Budapest

1095

Máriássy u. 7.

MÁRIÁSSY HÁZ MODERN

Budapest

1095

Máriássy u. 7.

MARK CENTER

Budapest

1066

Teréz krt. 46.

MAROS BC

Budapest

1122

Maros u. 19-21.

MBC BUSINESS CENTER

Budapest

1012

Vérmező út 4.

MEDIMPEX IRODAHÁZ

Budapest

1134

Lehel u. 11.

MERKÚR PALOTA

Budapest

1065

Nagymező u. 54-56.

METRODOM PANORÁMA

Budapest

1047

Wolfner u. 6.

METROPOL SOUTH IRODAHÁZ

Budapest

1135

Hun u. 2.

157

IRO DA H Á Z A K

IRODAHÁZ NEVE

LOKÁCIÓ

IRÁNYÍTÓSZÁM

CÍM

MILLENÁRIS AVANTGARDE IRODAHÁZ

Budapest

1024

Fény u. 16.

MILLENNIUM GARDENS

Budapest

1095

Lechner Ödön fasor 12.

MILLENNIUM TOWER H

Budapest

1095

Lechner Ödön fasor 9.

MILLENNIUM TOWER I.

Budapest

1095

Lechner Ödön fasor 6.

MILLENNIUM TOWER II.

Budapest

1095

Lechner Ödön fasor 7.

MILLENNIUM TOWER III.

Budapest

1095

Lechner Ödön fasor 8.

MINELAKE IRODAHÁZ

Budapest

1108

Bányató u. 13.

MULTI PLAZA

Budapest

1119

Fehérvári út 89-95.

MŰSZERTECHNIKA SZUGLÓ IRODAHÁZ

Budapest

1145

Szugló u. 9-15.

MYHIVE ÁTRIUM PARK

Budapest

1134

Váci út 45.

MYHIVE GREENPOINT 7

Budapest

1077

Kéthly Anna tér 1.

MYHIVE HALLER GARDENS

Budapest

1095

Soroksári út 30-34.

MYHIVE THIRTEEN | GLOBE

Budapest

1139

Teve u. 1/a-c

MYHIVE THIRTEEN | XENTER

Budapest

1139

Pap Károly u. 4-6.

NÉPLIGET CENTER

Budapest

1097

Könyves Kálmán krt. 11.

NORDIC LIGHT

Budapest

1133

Váci út 96-98.

NORTH POINT CENTER IRODAHÁZ

Budapest

1134

Róbert Károly krt. 62-64.

NYOLCÉSFÉL IRODAHÁZ

Budapest

1084

Német u.16.

ÓBUDA GATE

Budapest

1023

Árpád fejedelem útja 26-28.

OFFICE GARDEN IV

Budapest

1117

Alíz u. 3.

OKTOGON HÁZ

Budapest

1062

Aradi u. 8-10.

ONLINE VÁLLALKOZÓI INKUBÁTORHÁZ

Budapest

1183

Gyömrői út 89.

ORCZY FORUM IRODAHÁZ

Budapest

1086

Szeszgyár u. 4.

PÁLYA 4

Budapest

1012

Pálya u. 4-6.

PANORÁMA HOUSE

Budapest

1134

Váci út 19.

PANORAMA OFFICE

Budapest

1024

Ady Endre u. 19.

PARK22

Budapest

1223

Növény u. 7.

158

IRO DA H Á Z A K

IRODAHÁZ NEVE

LOKÁCIÓ

IRÁNYÍTÓSZÁM

CÍM

Budapest

1113

Diószegi út 37.

Pilisjászfalu

2080

Bécsi út 32.

PÓDIUM

Budapest

1065

Nagymező u. 44.

PÓLUS PONT IRODAHÁZ

Budapest

1152

Szentmihályi út 137.

PP CENTER

Budapest

1033

Szentendrei út 95.

QUADRA / BC30

Budapest

1132

Váci út 30.

R48 IRODAHÁZ

Budapest

1139

Röppentyű u. 48.

RÁTH GYÖRGY IRODAHÁZ

Budapest

1122

Ráth György u. 56.

RAVAK BUSINESS CENTER

Budapest

1142

Erzsébet királyné útja 125.

RÉVAY 10 IRODAHÁZ

Budapest

1065

Révay u. 10.

RIVER ESTATES

Budapest

1134

Váci út 35.

RIVERLOFT IRODAHÁZ

Budapest

1138

Révész u. 27.

RIVERPARK IRODÁK

Budapest

1093

Közraktár u. 30-32.

ROKOLYA IRODAHÁZ

Budapest

1131

Rokolya u. 1-13.

RÓNA OFFICE CENTER

Budapest

1149

Angol u. 38.

ROSEVILLE

Budapest

1034

Bécsi út 68-84.

RTR BUSINESS PARK

Budapest

1107

Fogadó u. 4.

SAS CENTER

Budapest

1051

Sas u. 10.

SELF STORE DEBRECEN

Debrecen

4028

Kassai út 131/A.

SELF STORE PLAZA

Budapest

1039

Pünkösdfürdő u. 52-54.

SELF STORE UDVAR

Budapest

1044

Váci út 83.

SIMONYI KAPU ÜZLETHÁZ

Debrecen

4026

Bem tér 14.

SKYLIGHT CITY

Budapest

1134

Róbert Károly krt. 54.

START IRODAHÁZ

Budapest

1116

Temesvár u. 20.

STUDIO-OFFICES IRODAHÁZ

Budapest

1013

Pauler u. 1.

SZÉPVÖLGYI BUSINESS PARK

Budapest

1037

Szépvölgyi út 35-37.

SZERÉMI IRODAHÁZ

Budapest

1117

Szerémi út 4.

PARKSIDE OFFICES PILIS LOGISZTIKAI ÉS IRODA PARK

159

IRO DA H Á Z A K

IRODAHÁZ NEVE

LOKÁCIÓ

IRÁNYÍTÓSZÁM

CÍM

SZERVITA SQUARE BUILDING

Budapest

1052

Szervita tér 8.

SZUGLÓ 81 IRODAHÁZ

Budapest

1141

Szugló u. 81.

TABÁN IRODAHÁZ

Budapest

1013

Krisztina tér 2.

TARA IRODAHÁZ

Budapest

1101

Kismartoni út 1.

TERRA CORNER

Budaörs

2040

Puskás Tivadar út 8-10.

TITANIUM IRODAHÁZ

Budapest

1134

Róbert Károly krt. 52.

TÓPARK - BE MY CITY I. ÜTEM

Biatorbágy

2051

Sasbérc út 1.

ÚJBUDA IRODA - BARÁZDA CENTER

Budapest

1116

Barázda u. 42.

ÚJBUDAONE LOGISZTIKAI PARK

Budapest

1117

Hunyadi János út 16.

VÁCI 175 IRODAHÁZ

Budapest

1138

Váci út 175.

VÁCI 184 BUSINESS CENTER

Budapest

1138

Váci út 184.

VÁCI GREENS A ÉPÜLET

Budapest

1138

Váci út 117-119.

VÁCI GREENS D ÉPÜLET

Budapest

1138

Váci út 127.

VÁCI GREENS E ÉS F ÉPÜLETEK

Budapest

1138

Váci út 129-133.

VÁCI U. CENTER

Budapest

1056

Váci u. 81.

VIDEOTON IRODAHÁZAK

Budapest

1021

Hűvösvölgyi út 54.

VITAL BUSINESS CENTER

Budapest

1134

Róbert Károly krt. 70-74

VÍZIVÁROS OFFICE CENTER

Budapest

1027

Kapás u. 6-12.

WESTEND CITY CENTER OFFICES

Budapest

1062

Váci út 1-3.

WESTPOINT BUSINESS CENTER

Budapest

1132

Váci út 18.

WHITE OFFICE IRODAHÁZ

Budapest

1106

Fehér út 10.

ZAY IRODAHÁZ

Budapest

1037

Zay út 3.

ZENGARDEN

Budapest

1027

Horvát u. 14-24.

160

MEGÚJUL AZ IP WEST IRODAHÁZ! Az impozáns megjelenésű, 2 000 m2 belső kerttel rendelkező dél-budai irodaház rugalmas kialakítású területeivel ideális választás kis-, közép- és nagyvállalatok számára.

További információ: www.ipwest.hu

Péter „Szívesen dolgozom olyan irodaparkban, ahol fontos a környezettudatosság és a közösségépítés. “

#sustainability #socialresponsibility #tenantwellbeing

We care about you.

o

ffi

ce

retail

hotels www.cpigroup.hu

logistics