terraHORSCH 2019-2. szám

2 | 2019

HIBRID mezőgazdaság Hagyományos és bio – a két világból a legjobbat

Optimális erőforrás-használat

Középpontban az ügyfél

Tizenkettőt egy csapásra

A Timmis Farms Ltd mottója: Rugalmasnak maradni

Philipp Horsch az ügyfelekkel való szoros kapcsolatról 22

A HORSCH Cruiser XL tesztje

14

30

Tartalomjegyzék

2. SZÁM AKTUÁLIS 04 Sikeresen, bioüzemekben 06 Együttműködés a DLG-vel

14

HÍREK A NAGYVILÁGBÓL 08 A SIMA 2019 színe-java PARTNERRIPORTOK 11 A minőség teszi a különbséget: Bröcker GmbH (DE) 14 Optimális erőforrás-használat: Timmis Farms Ltd (GB) GYAKORLATBÓL VÉVE 18 A jövő most kezdődik: Agro KMR (UA) VÁLLALATI HÍREK 22 Középpontban az ügyfél (Philipp Horsch)

28

43

25 A művelésről leválasztott vetési mód – egykor és ma (Michael Horsch) 28 Mindig mozgásban: Alkatrészes csapat GÉPTESZT 30 Tizenkettőt egy csapásra: HORSCH Cruiser 12 XL HORSCH ALAPÍTVÁNY 36 Üzleti megoldások a szegénység ellen: Dorothy Nyambi (MEDA) HORSCH INTERN 37 Vissza a HORSCH-hoz: Hubertus Bultmann, kutatás-fejlesztési vezető 38 A HORSCH kitünteti a törzsgárdát SZERVIZ & FORGALMAZÁS 40 Hazai pályán: Claas Thüringen GmbH (DE) FITCENTRUM 43 Több, mint kísérleti parcella 45 Számvetés HORSCH Szeminárium 2019

IMPRESSZUM A terraHORSCH a HORSCH Maschinen GmbH Sitzenhof 1, DE-92421 Schwandorf Tel.: +49 9431 7143-0, Fax: +49 9431 7143-9200 terra@horsch.com, www.horsch.com nemzetközi magazinja.

A tartalomért felelős: Cornelia Horsch Szerkesztő: Johannes Hädicke Cikkszerzők: C. Blandin, M. Braun, A. Brockmann (traction), J. Hädicke, C. Horsch, N.L. Neumann, E. Nicolai, J. Noordhof, H. Wolf, S. Wyatt Képek: Archiv HORSCH, Photographie Petra Kellner, A. Brockmann (traction), G. Bröcker (privat), J.-P. Kihm (privat), J. Noordhof, S. Wyatt Fordítók: angol: H. Wolf; francia: S. Proust, TCA Consulting; lengyel: B. Dudkowski; russisch: V. Veklenko, magyar: Vas M., portugál: A. Cini, cseh: tetras, szlovák: MM Press A terraHORSCH évente kétszer jelenik meg német, angol, francia, lengyel, portugál, orosz, szlovák, cseh és magyar nyelven.

Az újság, valamint minden, benne megjelent tartalom és illusztráció szerzői jogvédelem alatt áll. A szerzői jogi korlátozásokon túlmenő felhasználás a kiadó beleegyezése nélkül tilos.

Layout: Beckmann Verlag GmbH & Co KG, Lehrte Nyomda: Keskeny és Társai 2001 Kft., Budapest

2

terra HORSCH

2 | 2019

Beköszöntő

Kedves Olvasó!

1

969-ben Brunhilde és Dankwart Horsch bérlőként költözött be, gyerekeikkel együtt, Sitzenhofba.

Ennek már ötven éve, ami jó alkalom ünnepelni és visszapillantani. Fél évszázad Sitzenhofban ugyanennyi szántás nélküli gazdálkodást jelent. Akkoriban kinevették az egészséges talajról vallott nézeteiért a családot, ám ma fontosabb ez az elképzelés, mint valaha. A vízió ugyanaz maradt, de – vagy talán pont ezért – az ötven év alatt sok minden történt Sitzenhofban: egy mezőgazdasági üzemből két üzleti vállalkozás fejlődött ki, a HORSCH Maschinen GmbH és a BinTec (tárolás- és szállítástechnika).

A mezőgazdálkodás továbbra is létezik, és időközben szántóföldi művelésre szakosodott.

A mezőgazdaságban, de a társadalmunkban is egyre gyorsabbak a változások, és vállalatként felkészülünk ezekre. Sok műszaki kérdés mellett évek óta dolgozunk a mechanikai gyomirtás témakörén, hogy válaszolhassunk a gazdaságok igényeire. Fontosnak tartjuk, hogy a gépeket saját, csehországi AgroVation gazdaságunkban teszteljük, de az is, hogy világszerte intenzív, tapasztalatcserén alapuló kapcsolatban álljunk az ügyfelekkel.

A terraHORSCH létezésének kilenc éve után eljött az idő a változásra. Átdolgoztuk az újság grafikáját, még inkább olvasóbarát lett. Ezenkívül megnöveltük a nyelvek számát.

Ma már több mint 50 ezer példányban jelenik meg a terraHORSCH, kilenc nyelven. Célja az új dizájnnal is a jól bevált maradt: ügyfeleinknek érdekes információkat továbbítani, a világ minden tájára betekintést nyújtani, és velük hálózatot kialakítani.

Jó szórakozást kívánunk az olvasáshoz!

Üdvözlettel:

Cornelia Horsch

terra HORSCH

2 | 2019

3

Aktuális

SIKERESEN, BIOÜZEMEKBEN Ökológiai mezőgazdálkodásban speciális gépek kellenek a talajműveléshez vagy a vetéshez? A mezőgép-igények gyakran nagyon hasonlók a hagyományoshoz, mégis más a súlyozásuk. Máris sok bioüzem dolgozik sikeresen a HORSCH gépeivel.

A

z ökológiai mezőgazdaság fő ismérvei a gyomok elleni küzdelemben és a célzott tápanyag-kijuttatásban mutatkoznak meg. Különösen a talaj termékenységének megőrzésében és növelésében egyértelmű a párhuzam a hagyományos és a biológiai földművelés között. Professzionális, elismert technikára támaszkodhat az ember. A jövőorientált mezőgazdaság változó perspektívái miatt folyamatosan növekednek, bővülnek a technikai követelmények. A gépek azzal járulhatnak hozzá a kultúrnövények legjobb körülményeinek megteremtéséhez, hogy közvetlenül vagy közvetve hatnak a talaj biológiai, fizikai és kémiai folyamataira.

TALAJMŰVELÉS – A SIKER ALAPJA A hagyományos talajművelés előnyeit az ökológiai gazdaságokban is felismerték és kihasználják. Hogy javítsák a talaj termékenységét, légháztartását és nedvességmegőrző képességét, az ökológiai gazdaságok egyre gyakrabban kultivátoroznak.

TERRANO – TÖBB MINT KULTIVÁTOROZNI A talajt teljes területen, biztosan megművelni, egyike az ökoüzemek újra és újra előkerülő, legfontosabb kihívásainak. Figyelembe véve az előfeltételeket, melyeket műszakilag meg kell oldani, gyorsan világossá válik, miért a HORSCH Terrano sorozat a legalkalmasabb erre.

Első körben alapfeltétel egy kaparendszer, amelyik laposan és teljes felületen tud vágni. A Terrano MulchMix kapáját kereken 30 centis sorközhöz (modellenként eltérő) 37 centiméter széles kapa-

4

terra HORSCH

2 | 2019

szárnnyal lehet felszerelni. A szárnyak két helyzetben szerelhetők fel: a mély pozíció a klasszikus tarlóhántási munkához, a második pozíció a nagyon sekély munkamenethez alkalmas.

A kapaszárny szinte párhuzamosan áll a talajjal, ezáltal három centiméter munkamélységtől megbízható a földáramlás. A kopócsúcs ilyenkor körülbelül három centiméterrel mélyebben fut, és még nagyon kemény, vagy száraz talajban is gondoskodik a szükséges behúzásról. Ez tavaly számos régióban érvényesült pozitívan. A sekély talajművelés egy további lényeges eleme a pontos mélységvezetés. A Terrano FXet és GX-et nagyon pontosan vezeti a hátuljára szerelt henger. Elöl a traktor hárompont-függesztése veszi át a mélységvezetést. A vontatott Terrano GX-et az első részen a mélységtartó kerekek támasztják alá biztosan, így az erőgéptől függetlenül tudja követni a talajfelszínt.

A gyomok elleni küzdelemben fontos, hogy a növények közvetlenül a gyökér fölött legyenek leválasztva. Ez gyakran igényel kétszeres munkát, különböző szempontok alapján. Az első munkamenetben a lehető leglaposabban dolgoznak, a növény legnagyobb részét leválasztva. A második munkamenetben kicsit mélyebben dolgoznak, hogy a növényeket teljes mértékben elpusztítsák.

Az erőteljes gyökérrendszerű gyomok

balra: MulchMix kapa szárnyakkal: minimális alányúlás a nagyon lapos vágásért jobbra: Lapos átvágás három centiméter mélységig a szárnyak területén. A kopócsúcs gondoskodik a biztos behúzásról.

elleni harchoz, mint például a mezei acat, nagyon megfelel a Terrano. Lehetőséget nyújt lapos átvágásra körülbelül 12 centiméternél. Ez akkor a leghatékonyabb, amikor „éhezik” a vízszintes gyökérrendszer. Mindig fontos figyelembe venni, hogy a gyomosodás függ a talaj állapotától is – így a talajmunkákkal kiváltható a gyomok elleni küzdelem egy része, természetesen a vetésforgó rendszerébe ágyazva. Ráadásul, ha a felszerelések között van gyomfésű is, azzal ki lehet húzni a felületi gyomokat, elősegítve kiszáradásukat. Mostanában egyre többen érdeklődnek a vázba integrált járószerkezetű, háromgerendelyes Terrano GX után. E rendszer új kiadása nagyobb szerepet játszhat a jövőben. Az ökoló­ giai növénytermesztésben további fontos tényező a köztesnövények termesztése.

Ha mélyebben kell lazítani a talajt, akkor olyan növényt kell használni, mely „életre kelti” a talajt. Elegáns megoldás lehet ilyenkor a Terrano egy MiniDrill-lel: műtrágya-kijuttató felépítménnyel kombinálva a nagy szemű vetőmag is lejuttatható a kívánt mélységbe.

balra: Lúdtalpkapa, lapos, teljes felületű átvágásért jobbra: Vetőmagágy-előkészítés lapos vágással

CRUISER – TARLÓTÓL A MAGÁGYIG Már jó három éve dolgoznak a gazdák a legkülönfélébb helyeken az új HORSCH Cruiser XL, illetve SL gépekkel. Az XL rövidítés a vontatott hatgerendelyes, 5-12 méter munkaszélességű eszközöket, az SL pedig a négygerendelyes hárompont-függesztésű eszközöket foglalja össze, 4,5 és hat méter munkaszélességgel. Mindegyik Cruiser központi elemei a HORSCH rugóskapák, melyek a tisztán rugóskapák előnyeit (porhanyítás és sekély munkák) kombinálja a merevkapák előnyeivel (határozott kioldóerő és a kapa vágásszögének biztos tartása). A 150 kilogrammos kioldóerő elég, hogy 15, illetve 16 centiméteres sortávolsággal, tisztán vezesse a megfelelő mélységben és pozícióban a Cruiser kapáit. Előnyös a munkamélység precízen tartása – ami a lapos, teljes felületű vágás alapfeltétele.

A Cruiser kapaválasztéka az 50 milliméteres keskeny kapától a 200 milliméter széles lúdtalpkapáig terjed, melyek a jövőben teljes keményfém-kopásvédelemmel lesznek elérhetők. A kapák széles spektruma teszi a HORSCH-ot univerzálisan alkalmazhatóvá, a tarlóhántástól a felületek mechanikus „feketén tartásán” át a vetőmagágy-készítésig. A biológiai gazdaságokban a teljes felületű vágás mellett gyakran alapvető fontosságú az impulzusok száma is, amelyekkel

az eszköz a talajra, illetve a leküzdendő növényállományra hat. Így például a fűféléknél nő az eredményesség, ha egy menetben többször hat az eszköz a talajra. Ilyenkor mutatkozik meg a négyilletve hatgerendelyes Cruiser előnye.

VETÉS HOSSZÚ TÁVÚ HATÁSOKKAL Egy olyan fejlesztés, amelyet az ökológiai gazdálkodásnál érdemes figyelemmel kísérni, a széles sorban vetés és a mechanikus kapálás. A széles sorközök miatt a sorban csökken a gyomosodás, és részben jobb gabonaminőség érhető el.

A HORSCH Pronto DC/AS működési elve jó minőségű magágyról és a precíz vetőmag-kijuttatásról gondoskodik.

A vetőmagok lehelyezési mélysége két szempontból fontos az ökológiai gazdálkodás sikerességéhez. Egyrészről a gyors és egyenletes csírázáshoz és a fő növénykultúra versenyképességéhez el kell találni a növénykultúra ideális vetési mélységét. A határozott, egyenletes vetésmélység másik szempontja akkor lép életbe, amikor „vakon” kell gyomfésűzni, és a vetősort nem szabad megsérteni.

Ebben az esetben a HORSCH Pronto a TurboDisc vetőcsoroszlyával tartja megbízhatóan a vetési mélységet. A TurboDisc vetőcsoroszlyát mélységtartó kerék vezeti nagyon pontosan, és csoroszlyaként akár 120 kilogrammos, pontosan

beállítható nyomás tartja optimálisan a talajban az egyes csoroszlyákat, még nehéz talajkörülmények és nagy sebesség esetén is.

A Pronto standard vetősor-távolsága 15 centiméter. A kultivátorozó gazdaságok a Pronto AS és DC gépeket (6 méteres munkaszélességtől) két elosztótoronnyal szerelik fel, így könnyen tudnak 15-ről 30 centiméteres sortávolságra váltani. A 30 centis sortáv nagyon jól ápolható a rendelkezésre álló kultivá­ toros technológiával. A pneumatika e fajtája lehetővé teszi, hogy sarkokat és csúcsokat, melyeket nem lehet, vagy nem akarnak kultivátorozni kis erőfeszítéssel, szűk sortávolsággal vessenek, és a szántóterület egyenes darabjait 30 centis sortávval készítsék elő a kapálási munkafolyamatra.

A Pronto sorozatot akár három komponens tartályaival lehet felszerelni. Ez a lehetőség leginkább a biológiailag gazdálkodó üzemek körében egyre kedveltebb. Dupla tartállyal és PPF-felszereltséggel (a Pronto 3 és 6 DC és a Pronto 6 AS) lehetőség van a nagy szemű vetőmagot a PPF-csoroszlyákon keresztül mélyebbre helyezni, ami a keverék- vagy köztes vetésnél nagyon előnyös lehet. balra: Nyomott tartályos gép, egyszerű váltás lehetőségével 15-ről 30 centiméteres sortávra jobbra: Kapálható állomány 30 centis sortávolsággal

terra HORSCH

2 | 2019

5

Aktuális

Együttműködés a DLG-vel A HORSCH és a Német Mezőgazdasági Társaság (DLG) közös projekten dolgo­zik, melynek címe: Innovatív P-műtrágyázási rendszerek fejlesztése a foszforhatékonyság növelése és a negatív környezeti hatások csökkentése érdekében.

A terraHORSCH helyzetjelentését olvashatják.

A

közös projekt, az „Innovatív P-műtrágyázási rendszerek fejlesztése a foszfor-hatékonyság növelése és a negatív környezeti hatások csökkentése érdekében” három éve kezdődött, a BLE (ptBLE projektgazda a Mezőgazdasági és Élelmiszerügyi Intézet) támogatásával. Közösen dolgozik rajta a DLG e.V. és a HORSCH Maschinen GmbH. A projekt, amely 2016-ban kezdődött, idén fut utoljára. A vizsgálat célját, felépítését és eredményeit a terraHORSCH előző évi, 16/2018 számában már bemutattuk.

A második kísérleti évben, 2017 augusztusától 2018 júliusáig, a kb. 380 mm/m2 összes csapadékmennyiséggel, mint ahogy a 2016/17-es szezonban is, nem volt elegendő a vízellátás. 511 mm átlagával (1981-2010) Bernburg elég száraz területnek számít, ami 2016/17ben, majd még inkább 2017/18-ban egyértelműen bebizonyosodott. A nagyon jó löszös-feketeföldes talajokon át-

Aratás előtti állapot 2018. június 29-én: balra a nem trágyázott, jobbra a lazított és megfelelő mennyiségű DAP trágyával kezelt

lagosan 85-ös „talajpont” földminősítési értékszámmal és 250 mm hasznosítható víztároló kapacitással a hosszú szárazság ellenére a hozamok 2018 tavaszán és nyarán átlagos értékre álltak be.

FOSZFÁTHATÉKONYSÁG ŐSZI REPCE

IDŐJÁRÁSI KÖRÜLMÉNYEK A VEGETÁCI 2017. AUGUSZTUS – 2018. JÚLIUS 25 2017/18

d

br

b c d

a b

b c d

ti

br

trágyázatlan

h/h

a b c

c d

br

ti

iránymutató érték

a b c

h/h elszállítás

b c d

ti

b c d

br

a b c

h/h

a

b c d

ti

br

iránymutató érték

TSP

a b c

h/h

a b c

ti

br = szélesen vetve

ti = mélység

terra HORSCH

2 | 2019

h/h = fél/fél

TSP = hármas-szuperfoszfát

15 10 5

elszállítás NP

műtrágya-változatok: GD = 0,32 t/ha

6

1981–2010

20 Hőmérséklet (°C)

Hozam [t/ha, 9% nedvességtartalomnál]

Vetés 2017.09.01 – betakarítás 2018.07.05 5,0 4,5 4,0 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0

A vetés a 2017/18-as vizsgálati évben 2017. szeptember 1-jén, az őszi repcével kezdődött. Az elővetemény őszi búza volt. A már vetésre kész talajt HORSCH Focus TD-vel lazították fel, körülbelül 22 centiméter mélységben, és a megfelelő műtrágyamennyiségekkel látták el.

Az őszi búzát 2017. szeptember 28. és 29-én, nedves körülmények között vetették. Az előtermény az első szakaszban őszi repce volt, a második szakaszban őszi búza, így el lehetett végezni a repce-búza és tarló-búza összehasonlításokat, figyelembe véve az elővetemény hatását is.

Használtak HORSCH Focus TD-t is.

A műtrágya-kísérleteket az őszi repce analógiájára végezték el. A vetőcsoroszlya sortávolságát, gabona vetéséhez, 15 centiméterre felezték. Azaz minden lazítócsoroszlya után két vetőcsoroszlya halad, a fellazított terület mellett balra és jobbra felszerelve.

NP = nitrogén+foszfor

0 -5

Aug. Szept.

Okt.

Nov.

Dec.

Jan.

2018-as betakarítási eredmények Az első két kísérleti év eredményei megmutatják a két változat nagyon egyértelmű különbségeit. Őszi repce: A vizsgálat már 2017 őszén egyértelmű különbséget mutat a gyökérnyak-átmérő és a felszíni növekedés között. A trágyázott változatok, de különösen az NP-műtrágyával (DAP 18/46) kezeltek, kitűntek a tél előtti pozitív fejlődésükkel.

Tavasszal különösen a virágzás kezdetekor lehetett különbségeket megállapítani. A nem trágyázott változatok egyértelműen korábban virágoztak, mint a különféleképpen trágyázottak. Ezért bizonyosan a nagyon száraz 2018-as tavasz a felelős.

A műtrágyázás jelentős előnyei nyilvánvalók voltak a betakarítás előtti értékeléskor (lásd a fotót). A bal oldali növényt a lazított, de nem műtrágyázott területről vették, a jobb oldalit a lazított, majd szabvány szerint DAP-pal műtrágyázottról. A két növényt összehasonlítva egyértelmű különbségek láthatók mind a gyökérzeten, mind a felszín felett. A lazított és trágyázott növénynek szemmel láthatóan erősebb karó- és több mellékgyökérzete fejlődött ki. Ez főleg száraz években fontos előny. Ránézésre is, a lazított és trágyázott parcellákban fejlődött növénynek sokkal több becője van. Az ezermagtömeg ezzel szemben közel azonos az összes változatban.

Aratáskor, 2018. július 5-én, a trágyázatlan, lazítatlan területről 3,5 tonna/ hektár mennyiséget lehetett betakarítani,

ÓS IDŐSZAKBAN

a trágyázott, illetve mélyen lazított földekről viszont, az utolsó két kísérleti évben, átlagosan 1-5,5 mázsa/hektár mennyiséggel többet. A legnagyobb különbséget a mélyen lazított és DAP műtrágyával kezelt terület mutatta. Itt akár 5,5 mázsa/hektár többlethozamot tudtak adott hozamszint mellett realizálni. Ha alaposabban megnézzük a különböző talajminőségeket, megállapíthatjuk, hogy a nevezett változatban a nagyon jó őszi fejlődés és a nagyon jól kifejlődött gyökérnyak volt a magas hozamok alapja. Így ideálisnak tűnik mind a csírázás, mind a célzott lazítás és az ellátottság friss tápanyaggal. Őszi búza: Azok a parcellák, ahol őszi búza volt elvetve, mindkét előveteménnyel (repce és őszi búza) egyértelmű különbséget mutatnak a fiatalkori szakaszban. A foszforral kezelt állományok a nem trágyázottakhoz képest felismerhetően erősebbek, és sokkal több az oldalhajtásuk. A vegetáció előrehaladtával az oldalhajtások hatása nagymértékben semlegesítődik.

A kalászos szárak számának értékelése nem mutatott egyértelmű különbséget.

A tavaszi vegetáció értékelései mindig különbséget mutattak a foszforral, illetve a foszforral és alkálival kezelt változatok között. Ez utóbbiak pusztán ránézésre is egyértelműen jobban fejlődtek, és a magképződése is jobb.

A repce után vetett őszi búza 2018. július 9.-i betakarítási eredményein nagyon szépen látszott, hogy a PK-trágyázott változatok, a kijuttatás módjától függetlenül, hektáronként körülbelül 0,3 tonnával nagyobb hozamot hoztak, mint a tisztán foszforral trágyázottak. Sajnos

ebben a betakarítási évben, amikor a helyszínen átlagosan hektáronként hét tonnánál alacsonyabb volt a terméshozam, nem lehetett egyértelmű tendenciát felismerni a téli búzánál. Abból kell kiindulni, hogy „normális” évben, a telephely környékének tíz tonna/hektár vagy annál is nagyobb hozam-potenciálját kihasználva, éppen a nagyobb táplálékfelvétel miatt, nagyobbak lettek volna a különbségek.

Összefoglalás A 2018-as betakarítási évre kemény, hosszú aszály vetett árnyékot a bernburgi telephelyen. Repcében az első egyértelmű különbségeket a gyökér- és a termésfejlődés mutatta. Gabonában egyértelműen életképesebb, jobban kifejlődött és jobb állományú növényeket lehetett látni a műtrágyázott területeken. Nyilvánvaló, hogy a foszfor és a kálium kombinációja, mélyen műtrágyázva, a száraz években pozitívan hat a növényfejlődésre. Ha abszolút hozambefolyásoló tényezőként tekintjük a csapadékot és a nagy hőhullámokat, akkor a fent említett pozitív hatások nem mindig használhatók ki egészen a betakarításig.

A 2019-es betakarítás alapján lehet majd levonni a kísérlet záró következtetéseit, és megállapítani az összes tényező gyakorlati hatását.

FOSZFÁTHASZNOSULÁS ŐSZI BÚZA

1981–2010

70

50 40 30 20 10 Feb.

Márc.

Ápr.

Máj.

Jún.

Júl.

0

Csapadék (mm)

60

9,00 8,00

repce-búza

búzatarló

7,00 6,00 5,00 4,00 3,00 2,00 1,00 0,00 br

ti

trágyázatlan

br

h/h

br

ti

iránymutató érték

h/h elszállítás

TSP

ti

br

h/h

ti

br

iránymutató érték

h/h

ti

elszállítás PK

műtrágya-változatok : GDrepce-búza = 0,54 t/ha GDbúzatarló = 0,34 t/ha br = szélesen vetve ti = mélység h/h = fél/fél TSP = hármas-szuperfoszfát PK = foszfor + alkal

terra HORSCH

2 | 2019

Forrás: DLG-IPZ

80 2017/18

Hozam [t/ha, 14% nedvességtartalomnál]

Vetés 2017.09.28./29. – betakarítás 2018.07.09

7

A SIMA HORSCH csapata.

A SIMA 2019 SZÍNE-JAVA 2019 februárjának végén, Párizsban volt a SIMA nemzetközi mezőgép-kiállítás.

Azoknak, akik nem tudtak részt venni rajta, bemutatjuk a fénypontokat.

F

ebruár 24-én Didier Guillaume, Franciaország mezőgazdasági és élelmiszerügyi minisztere, meglátogatta a HORSCH standot. Ez volt az első alkalom, hogy egy miniszter hivatalosan felkereste egy gyártó kiállítását.

Cornelia Horsch és testvére, Robert Dorsemagen, a HORSCH France igazgatója, a mezőgazdaság helyzetéről beszélgettek vele – a gépgyártók és a mezőgazdászok szemszögéből. A gazdák munkáját természetes tényezők befolyásolják, de ők is tudnak magukon segíteni, például úgy, hogy csak akkor juttatnak ki növényvédőszert, amikor optimálisak a körülmények.

Ez azonban nem mindig egyszerű. Segíthetnek olyan műszaki megoldások, mint a HORSCH BoomControl szórókeret-vezérlése, amelyet a miniszternek alaposabban is elmagyaráztak.

Cornelia Horsch sajnálkozott, hogy a közvélemény nem értékeli jobban a mezőgazdaság technológiai újításait, hiszen ezek gyakran a társadalom aggodalmaira válaszolnak.

8

terra HORSCH

2 | 2019

Nyolcvan orosz és ötven belga mezőgazda találkozott a standon, hogy tájékozódjanak piacaik újdonságairól. Mindkét rendezvényt az orosz kereskedők szervezték, Viktor Lorenz, a HORSCH Rus és a HORSCH Belgium vezetőjének irányításával.

A precíziós gazdálkodásra specializálódott Be Api francia tanácsadó vállalat gazdálkodók és szövetkezeti munkatársak körülbelül százfős csoportjával látogatta meg a HORSCH standot. A gazdák a Defisol szolgáltató támogatásával, üzemük helyspecifikus térképei alapján állítják be a vetőmag és műtrágya mennyiségeket.

Mielőtt belemelegedtek volna a részletekbe, a HORSCH munkatársa, Etienne de Saint-Laumer egy olyan problémáról kezdett el beszélni, amelyről gyakran elfeledkeznek: „Mi haszna helyspecifikusan kijuttatni a műtrágyát, ha nem stimmelnek az alapok – azaz, ha nem minőségi a vetőmag? Ha viszont tiszta, homogén, jó csírázási arányú, jobban, egyenletesebben

Hírek a nagyvilágból hajtanak ki a növények, gyorsabban záródnak az állományok.”

Oda kell figyelni a mezőgazdasági szakma alapvetéseire, mielőtt komplex megoldásokat vezetne be valaki, amelyek aztán nem térülnek meg!

Ezután részletesen beszámolt a HORSCH precíziós gazdálkodási tapasztalatairól. „A SingularSystemmel úgy csökkenthető a vetőmagok négyzetméterenkénti száma, hogy mégis egyenletes a lefedettség. Az Avatar, a Sprinter, az Express, a Maestro és a Pronto dupla tartályával a vetőmagot hozzáigazíthatják az igényekhez. A HORSCH Leeb permetezők AutoSelect rendszere lehetővé teszi a kijuttatott mennyiség automatikus szabályzását. A Maestro vetőgépeken az AutoForce szabályozza a vetőelemek nyomását. Köves vagy könnyebb talajon a kukoricanövények homogén fejlődésének alfája és omegája az egész területen egyenletes vetési mélység.”

Még ha kisebb volt is a SIMA látogatóinak száma a 2017-esnél, a HORSCH standon az ismert, magas színvonalon cserélődtek az eszmék. A 15 kiállított gép, köztük az új HORSCH Leeb AX permetező, az új revolver futóművű és RollPack hengerű Tiger MT, a Pronto NT az új, duplatartály-töltőcsigával, megmutatta a HORSCH minden gazdálkodó egyéni igényeit kielégítő gazdag választékát.

20 évi kereskedőtalálkozó A SIMA alkalmából a HORSCH France február 25-én Párizsban megszervezte a francia és belga kereskedők és a HORSCH France csapat hagyományos találkozóját a Horsch család részvételével.

Százhetvenen ünnepelték a francia leányvállalat 20 éves fennállását. A vállalkozás sikere legnagyobb részt a kereskedők fáradhatatlan elkötelezettségén alapul. A találkozó jó alkalom volt arra, hogy ezt meg is köszönjék nekik.

A nyitóbeszédeket Robert Dorsemagen, valamint Michael és Philipp Horsch tartotta. A két testvér bemutatta a vendégeknek a HORSCH irányát az elkövetkezendő években: „Ötven

éve meggyőződésünk, hogy a gazdák döntéseinek alapja a talajok egészsége legyen. Akkoriban bolondnak néztek minket! Az elkövetkezendő ötven évben az emberek egészségére fogunk összpontosítani. Ezt a kihívást állítottuk magunk elé.”

A záró fogadáson elég idő jutott a szakembereknek beszélgetni és a tapasztalatokat cserélni.

Az internethasználók kérdései A kiállításon Michael Horsch élőben válaszolta meg a Face­ bookon feltett kérdéseket. Ilyenek voltak például: „Ön mindig a hibrid mezőgazdaságról beszél. Milyen az út a bio- és a hagyományos gazdálkodás között?“ A kérdésre Michael Horsch válasza: „Ami biztos: a bio a mezőgazdaság szűk szelete. Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy ez folyamatosan növekvő piac. A közeljövőben a termelés 10-20 százaléka elismert biogazdaságokból érkezik majd. Tudjuk, hogy a hagyományos mezőgazdaság elérte határait. A gyomok herbicid-rezisztenciája, a betegségek előfordulása nem oldható meg vegyszerekkel. További példa a növényvédőszerek maradékanyagai az élelmiszereinkben, és néhány régióban a túl szűk vetésforgó. Mérlegeljük az elkövetkező tíz évben várhatókat: ha a biónak 20 százalékos a piaci részesedése, marad 80 a hagyományos termelésre – ennek kell megfelelő mennyiségben és áron rendelkezésre állni. Mi, a többi gazdálkodó, csökkentjük a felhasznált anyagok mennyiségét. Ez azt jelenti, hogy kevesebb aktív anyagot és kevesebb vegyszert juttatunk ki, egyre pontosabban. Hasonlóképpen meg kell értenünk a bio irányait, például a gabona sorközművelését, ez részben kiváltja a herbicideket. A hibrid mezőgazdaság a hagyományos és a biogazdálkodás legjobb elmeit ötvözi.”

További kérdés volt: „Önnek Franciaország a talajnedvesség-megőrző mezőgazdaság mintapéldája? Kínál majd a HORSCH gépeket a zöldtrágya bedolgozására?” Michael Horsch válaszolt: „Pillanatnyilag a franciák a legújítóbbak: hiszen szerintem mindenkié hibrid gazdaság, aki direkt vet vagy

Számok és tények 17 csoport látogatta meg a HORSCH előadásait, moduláció, precíziós növényvédelem és direktvetés témakörökben.

Több mint 13 ezer prospektus fogyott el a kiállításon.

Körülbelül négyezer italt szolgált fel a kiállítás alatt egy háromtagú csapat.

15 újságíró vett részt a sajtótájékoztatón.

A tavalyi SIMA kiállításhoz képest 25 százalékkal több reklámajándékot értékesítettek.

Cornelia Horsch (balról a 2.) és Robert Dorsemagen (balra) Didier Guillaume (jobbra) agrárminiszterrel találkozott, akivel a mezőgazdaság helyzetéről beszélgettek.

terra HORSCH

2 | 2019

9

Hírek a nagyvilágból

A HORSCH franciaországi sikere főleg a kitűnő kereskedői hálózaton alapul. Ezt a tényt ünnepelték a forgalmazók találkozóján.

köztesnövényeket termeszt. Ez a jelenség egész Európában érezhető, Franciaországban azonban kifejezetten erős. Pont ezért olyan fontos nekünk Franciaország. Ami a szerves trágyát illeti: a csehországi üzemeinkben azzal foglalkozunk, hogyan lehetne ezt jobban felértékelni. Kísérleteink azt célozzák, hogy a tápanyagok ezekben a trágyákban gyorsan álljanak a növények rendelkezésére, és minimális legyen a kimosódás.

Erre szolgálhat fűrészpor, legelők és zöld területek hulladéka, vagy akár szalma is. Kis mennyiségű trágyával (8 t/ha), amely azonban jól be van dolgozva, különösen nagy teljesítményű rendszer érhető el. A hibrid gazdaságok ásványi műtrágyával keverik a komposztot. Céljuk a növénynek nitrogént biztosítani, amely nem mosódik ki. A trágya, amely a gazdaságunkban olyan fontos, egyben probléma is: hihetetlenül sok vizet tartalmaz, ami a gépeinket túl nehézzé teszi a földjeinkre. Át kellene alakítani ezt a trágyát, de ehhez még hiányoznak az ismereteink.”

Új kérdések Philipp Horsch, a Horsch Maschinen GmbH ügyvezetője egy interjúban új gépcsaládot jelentett be.

Mesélne bővebben az új HORSCH termékekről?

Philipp Horsch: Amikor családunk 50 évvel ezelőtt megkezdte mezőgazdasági tevékenységét, elsődleges szempontunk már akkor is a talajok egészsége volt. Évek óta a gyomok elleni mechanikus védekezésen dolgozunk, különösen csehországi gazdaságaink egyikében, az AgroVationban. A gyomfésűk és kultivátorok új terméksorozata a hibrid mezőgazdaság igényeire lesz igazítva. A cél egyszerű, elektronika nélküli, tisztán mechanikus, és a HORSCH mottóhoz – gyorsabb, egyszerűbb, biztosabb – hű eszközök kínálása. Jöjjenek el az Agritechnicára, és nézzék meg az új eszközöket.

Mit gondol a biogáz franciaországi fejlődéséről?

Philipp Horsch: Ugyan Franciaországban még a kezdetnél tart a biogáz, biztos gyorsan fog fejlődni. Hogy erre reagálni tudjunk, a talajművelő eszközeinkbe bele kell építeni a trágyakijuttatás lehetőségét is. Vagy a köztes-energianövények vetését. Vetőgépeink már ma teljesítik ezeket az elvárásokat.

A francia piacon olyan gépeket szeretnénk kínálni, amelyek a köztes-kukoricanövényt közvetlenül a GPS-rozs (gabona egésznövény-szilázs) után tudják vetni. A Maestro szemenkénti vetőgépünk ezt már tudja. Hidraulikus nyomásszabályzása a kabinból állítható. A Maestro vetőelemének tengelyei és erős csapágyai vannak. A sortisztító tárcsák közvetlenül a vetőelemek elé helyezhetők, hogy a rozs után a köztes-kukoricanövény magjait is el lehessen vetni.

Philipp Horsch (balra) Robert Dorsemagennel adott interjút egy új gépcsaládról, amely a bio és az éppen megszülető hibrid mezőgazdaság igényeihez igazodik.

10 terra HORSCH

2 | 2019

Gyakorlatból véve

A minőség teszi a különbséget A többiekénél jobb teljesítmény és munkaminőség – erre törekszik a Braunschweig melletti Harvesse községben gazdálkodó Bröcker bérvállalkozás.

Hogy ez mit jelent, és mekkora szerepet játszik benne a technika, helyszíni riportunkban mutatjuk meg.

N

apsütés, felhőtlen kék ég és jól kiszáradt talaj – ma reggel aligha lehetnének jobbak a kukoricavetés körülményei. Nils Quilitz, a Wendeburg Harvesse kerületében gazdálkodó Bröcker bérvállalkozás három tulajdonostársa közül az egyik, egy HORSCH Pronto 6 AS tárcsás vetőgéppel traktorozik, a nagyjából háromhektáros táblán. A területet korábban már gruberezték, és a felületén jól kiszáradt – azaz legfőbb ideje elvetni a kukoricát. De ezúttal nem azért, hogy kihasználják a talaj maradék nedvességét, hanem mert déltől esőt jósol az időjárásjelentő-applikáció.

Minden óra számít, hiszen mostanra, április végére, a kukorica egy részét, amelyet a bérvállalkozásra bíztak, már elintézték – de kétharmada még hátra van. „Bár igazából a túl száraz tél után azonnal esőre lenne szükségünk, most még várhatna egy kicsit,“ mondja Gregor Bröcker, aki Andreas Heikével közösen, ügyvezetőként irányítja a vállalkozást. Bröcker gazda az autójával kivitt a szántóföldre, hogy munka közben megmutathassa a gépet, és lehetőséget adjon fényképezni.

A közel kétezer hektáros terület legnagyobb részére évente kukoricát vetnek ügyfeleiknek, melyet gabona, köztesnövények, repce és szója követnek. A cukorrépa – nagyon tudatosan – nem tartozik közéjük, bár a Braunschweighez közeli régió az alsó-szászországi cukorrépa-fellegvárak közé tartozik. „Ezt a gazdák gyakran maguknak vetik, és van más vállalkozó is, aki erre specializálódott. Ezért mi nem kínáljuk ezt a szolgáltatást, hiszen a verseny nélkülünk is elég nagy,“ mondja Gregor Bröcker.

Jó benyomást tenni az ügyfelekre Miután a gépkapcsolat megtette az első fordulót a földön, Nils Quilitz és Gregor Bröcker megvizsgálja a vetés minőségét.

Különböző helyeken óvatosan szabaddá teszik a vetőmagokat, és mérnek. Szerencsére minden rendben van, a vetési mélység és a magtávolság a lehető legjobban stimmel – Gregor Bröckers szerint a vetési mélység a legfontosabb: „A helyes maghorizont döntően befolyásolja a csírázást, és így a kelést is.“ magyarázza. Ugyanez igaz a vetőbarázdával pontosan párhuzamosan a mag alá kijuttatott műtrágyára is.

Ebben az összefüggésben nagyon hasznosnak ítéli az ISOBUS-vezérlésű, automatikus AutoForce csoroszlyanyomás-szabályozást és a vetőgép paralelogramma-felfüggesztését, mert a legkülönfélébb talajfajtákon és nem homogén területeken is megbízhatóan dolgoznak, Bröckerék nagyon jó tapasztalatokat szereztek velük a Maestro csoroszlyasínes Pronto 2018-as megvásárlása óta. „Ezt a precizitást semelyik más gyártótól sem tapasztaltuk eddig,” jelenti ki Andreas Heike, miután megérkeztünk a harvessei telephelyre. „Rendszerint nagyon alaposan tesztelünk, mielőtt egy gyártó vagy egy gép mellett döntünk,” teszi hozzá. „Hiszen nekünk, bérvállalkozóknak a megbízhatóság és a minőség a dolgok alfája és omegája. Ez igaz mind a magunktól elvárt munkára, mind a technikára is. A mottónk: a lehető legjobban támogatni az ügyfelet a

terra HORSCH terra HORSCH 182 | 2019

11

Gyakorlatból véve

A kukoricaszemek nagyon pontos vetési mélysége Gregor Böckernek az egyik legfontosabb feltétel az egyenletes keléshez.

munkájában, úgy, hogy közben az optimális minőség és megbízhatóság legyen a mérték. És a munkánk nyugodtan lehet érezhetően jobb, mint a kollégáké. Hiszen akkor kiemelkedünk a többiek közül, és ezzel ügyfeleinkre hosszú távon tudunk jó benyomást tenni,” hangsúlyozza.

Példaként a vetési sebességet említi Andreas Heike: „Gyorsan vetni bárki tud, de a lehelyezési pontosság – és ezzel a vetési minőség is – egyértelműen hátrányt szenved, ha valaki 18-20 km/órával veti a kukoricát, még ha némelyik gyártó az ellenkezőjét is állítja. A mi álláspontunk: inkább kicsivel lassabban, különösen azért, mert sok gazdálkodó hamar észreveszi a gondatlanságot, és utána jogosan feltételez pontatlanságot másban is. Természetesen mi is jó óránkénti területteljesítményt szeretnénk, már csak a gazdaságosság szempontjából is. De határozottan nem a munkaminőség rovására,” mondja. És ez nemcsak a vállalkozás csúcstriójára érvényes, hanem az újonnan alkalmazott számos idénymunkásra is, teszi hozzá Gregor Bröcker: „Csak a minőség számít – és ezt az egész csapat nagyon jól teljesíti,” örvend.

Egy mindenkiért Észrevehetően jobban és másképp, mint az átlag – a harvesseri vállalkozó trió ezzel a hozzáállással választ ki és alkalmaz műszaki megoldásokat, amelyek még nem mindenhol szabványosak. Erre példa már tizenkét évvel ezelőtt is akadt, amikor a környezetükben ismeretlen 27 méter munkaszélességű vonszolt csővel és művelőúttal juttatták ki a hígtrágyát. Vagy amikor a régióban elsőként szemes kukoricát csépeltek – e szolgáltatás időközben közel 600 hektár/év mennyiségre növekedett, ahogy Andreas Heike meséli. Vagy a kukoricaszilázs betakarítása áttöltőgéppel. Ne feledkezzünk meg a 2018-ban vásárolt új szalagos vágóasztalról, amellyel a Bröcker bérvállalkozás elsőként takarított be szóját az északi Harzvorlandban.

Végül, de nem utolsósorban említsük meg a kora tavaszi szerzeményt, a fentebb említett, Maestro RC csoroszlyasínes Pronto 6 AS-t, amelyet idén először alkalmaz a Bröcker bérvállalkozás. Ezzel a kukoricán és a szóján túl ugyanazzal a géppel lehet gabonát, vagy egyéb finom magot kijuttatni, az elvárások szerint javítva a kihasználást és a gazdaságosságot. „A teljes hatméteres munkaszélesség két háromméteres szegmensre van osztva, szegmensenként saját elosztóval, hogy jobb legyen a keresztirányú eloszlás és mind a három osztható művelőút ritmussal elérhető legyen ” hangsúlyozza Gregor Böcker. „Eleinte szkeptikusak voltunk, hogy tényleg nekünk való-e ez a munkaelv. De ezt a technikát is alaposan tesztelhettük, ami szerintünk újabb plusz pont a HORSCH javára. Hiszen meg akartunk győződni a gép működésének biztosságáról és a munkaminőségről, mielőtt ügyfeleink területén dolgozunk vele,” mondja. „És az idei csírázás megerősített, hogy jól döntöttünk a Maestro RC csoroszlyasínnel,” fűzi hozzá Gregor Bröcker.

Az idén tavasszal vásárolt négy méter munkaszélességű Terrano 4.4 GX kultivátor munkájában a Bröcker bérvállalkozás nemcsak a talajlazítás és az átkeverés minőségét értékeli, hanem a tömörítőhenger jó visszazárását is.

12 terra HORSCH

2 | 2019

Nils Quilitz, Andreas Heike és Gregor Bröcker (balról jobbra) a vetéstechnika és a forgatás nélküli talajművelésben a HORSCH-ra támaszkodnak.

Az a bizonyos különbség A munkaminőség kijelölt irányát és a technikában „azt a bizonyos különbséget“ tartják szem előtt a bérgazdálkodók a talajművelésben is. Biztos nem ez adja a gazdaság fő bevételét, de folyamatosan növekszik, ahogy Andreas Heike tájékoztat.

Lényeges tényező a terület növekvő hektárszáma, amelyet a Bröcker bérvállalkozás ügyfeleik megbízásából teljes körűen megművel. A gazdálkodók egyre növekvő mértékben bízzák meg a Harvesseri szolgáltatókat egyedül csak talajműveléssel. Ezek nem ritkán olyan gazdák, akik nem szeretnének új technikába befektetni, vagy akik egyéb tevékenységekben érdekeltek.

A Bröcker vállalkozás talajművelő gépparkjának gerincét a HORSCH eszközök alkotják, leginkább a Joker 6 RT rövidtárcsa hat méter munkaszélességgel és késes hengerrel (kulcsszó: különlegesség), a kukoricatarló, a trágya és a köztesnövények bedolgozásához, vagy a klasszikus vetőmagágy-előkészítéshez. Idén tavasszal tesztelték, jónak találták és meg is vásároltak egy Terrano 4.4 GX kultivátort, négy méter munkaszélességgel. A kultivátor különlegessége a Bröcker-gazdaságban a SteelFlex henger, az elővetemény utáni talajvisszazáráskor meggyőző volt a munkájának minősége. „Ez a mi nagyon heterogén talajainkon az egyik legfontosabb szempont,” indokolta meg Andreas Heike a döntést.

A „bizonyos különbséget“ nemcsak a technikai koncepcióban, a termékminőségben és az alapos tesztelés lehetőségében látja a két gazda, hanem a gyártó, illetve a szakkereskedők tanácsadásában, vevőszolgálatában és alkatrész-ellátásában is. A HORSCH e tekintetben is nagyon jól áll a Braunschweig-Peine régióban. Az ottani kereskedő a NewTec Peine; a HORSCH-kapcsolattartói Jochen Etzold és Fabian Knarr, akikkel régi és intenzív munkakapcsolatban

A Maestro RC csoroszlyasíneket a Bröcker bérvállalkozás idén tavas�szal használta először gabonavetéshez. Ezzel univerzálisan használható vetőgép lett a Pronto 6 AS.

állnak a bérvállalkozók, ahogy Andreas Heike hangsúlyozza. „Nekünk, bérszolgáltatóknak döntő, hogy megbízhatóan működjön a technika. És ha mégsem, ami bármely gyártóval megeshet, nagyon fontos a jó szerviz, és a lehető leggyorsabb segítség. Tudjuk, hogy Jochen Etzoldnál és a HORSCH-nál nagyon jó kezekben vagyunk. Itt is igaz: a minőség ma is és a jövőben is nagyobb különbséget tesz, mint valaha,” hangsúlyozza zárásként.

terra HORSCH

2 | 2019

13

Gyakorlatból véve

Optimális erőforrás-használat Mindig rugalmasnak maradva, és az egymást kiegészítő két ágazatra, a szántóföldi termesztésre és a baromfitenyésztésre alapozva tudott a H. Timmis Farms Ltd. bővülni, jól képzett személyzetet megtartani, és erőforrásokat optimálisan kihasználni. A terraHORSCH meglátogatta az üzemet Nagy-Britanniában.

A

Timmis család 1927 óta gazdálkodik Shropshireben, Angliában, Telford közelében. Kezdetben csak szántóföldi növényeket termesztett a H. Timmis Farms Ltd., ma közel 1500 hektáron gazdálkodik, és négy éve baromfit is tenyészt.

A gazdaság tulajdonos-vezetője Rob Timmis, az alapító unokája. Öt alkalmazott támogatja: egy-egy a szántóföldi növénytermesztés és a baromfitenyésztés fő felelőse, és három teljes munkaidős munkatárs. David Pugh földművelési vezető szerint ugyan egymástól függetlenül dolgozik a két üzemi terület, olyan jól kiegészítik egymást, hogy egész évben elfoglalt a hatemberes csapat.

Rob Timmis 1997-ben vette át az akkoriban bérmunkában műveltetett gazdaságot. Ettől kezdve maga gondoskodott a szántóföldi termesztésről, és vásárlással növelte területeit. Következő lépésként aktívan kezdett, bérmunkában, más gazdálkodóknak dolgozni. A földek közel fele mára saját tulajdona.

Hogy szélesítse a gazdaság tevékenységét, és hogy további, állandó bevételi forráshoz jusson, Rob Timmis beszállt a baromfitenyésztésbe. A gazdaság ma 297 ezer csirkét nevel hathetes ciklusokban. Egy további hétre van szükség a csirkeólak előkészítésére a következő turnusnak.

BŐVÍTÉS ÉS MEGÚJULÓ ENERGIA Az eredeti terv az volt, hogy a gazdaság maga használja fel a keletkező csirketrágyát. „Az első pár évben valóban ki is vittük a földekre,“ meséli a gazda. „Azonban ennek nagyon nagy a nitrogéntartalma. Szinte kizárólag őszi növénykultúrákat termesztünk, amelyeknek télen nincs sok nitrogénre szükségük, hanem csak tavasszal. Így ez a tápanyag elpazarlódott.

Most szennyvíziszapot használunk, amely jóval megfelelőbb a talajoknak, nagyon hasonló költségért. Gazdag foszfátban, segíti a gyökérképződést és a növények megfelelő bokrosodását.” A csirketrágyát egy szomszédos gazdaságba adjuk el. Így kiegyenlítődik a szennyvíziszap beszerzési költsége.

Rob Timmis már egyetemistaként is játszott a gondolattal, hogy beszáll a baromfitenyésztésbe. Az ehhez kapcsolódó rendszeres jövedelem és a hét hetes cikluson belüli, kiszámítható pénzforgalom jövedelmező perspektívát tárt a gazdaság elé. Még érdekesebbé tette a projektet az átállás a megújuló energiára. „A csirkéknek sok hőre van szükségük, és mivel ezt saját energiaforrásainkkal tudjuk előállítani, még az átvételi díjakat is kifizetik nekünk,” fűzi hozzá David Pugh.

14 terra HORSCH

2 | 2019

A gazdaság geotermikus energiája száz fúrt lyukból származik, melyek száz méterre nyúlnak le a földbe. A lyukakba szivattyúzott víz két fokkal melegebben kerül vissza a felszínre, és ezzel az energiával melegítik hőcserélők a csirkeólakat. „Más megújuló energiaforrásokat is megvizsgáltunk,” meséli Rob Timmis. „Például a biogázt, de nem akartuk megváltoztatni a gazdasági koncepciónkat. Növényeket akarunk termeszteni, nem pedig energiát termelni. Egy másik lehetőség volt a biomassza, de ahhoz mindig tüzelőanyagot kell vásárolni, és annak ára nagyban függ a piac ingadozásaitól.”

A MUNKATÁRSAK MEGTARTÁSA Az öt állandó munkaerő mellett a Timmis Farms egy gyakornokot is alkalmaz a Harper Adamstól, az Egyesült Királyság egyik vezető egyetemétől, 14 hónapos gyakorlati időre. Rob Timmis és David Pugh is ennek az intézménynek a végzősei, és gyakran támogatják gyakornoki helyekkel – hiszen tudják, milyen fontos a diákoknak a tapasztalatszerzés.

Ehhez Rob Timmis annyit fűz hozzá: „Mivel egyre igényesebbé válnak a gépek és a gazdasági vezetés módszerei, nem optimális a munkavállalókat egyetlen szezonra kiképezni, majd elveszíteni őket. Ezért nagy súlyt helyezünk a jól képzett, állandó csapatra. Például, amikor turnusváltás van a csirkeólaknál, egy hétig rohanunk, de ennyi időre az egész csapatot rá tudjuk állítani a feladatra. E rugalmassággal tudjuk megtartani és egész évben foglalkoztatni a jól képzett dolgozóinkat. Embereinket mindenhol alkalmazni tudjuk, engem permetezésnél a kollégáim helyettesíthetnek.”

RUGALMAS GAZDÁLKODÁSI RENDSZER Az új körülményekhez és befolyásoló tényezőkhöz alkalmazkodni, fontos elvárás a Timmis Farmsnál. Ez igaz a szántóföldi növénytermesztési stratégiára is. A gazdaság két vetőgéppel, négy méter munkaszélességű Pronto DC-vel és hatméteres Focus TD-vel, egy Joker 6 RT-vel és egy Sumo Quatroval dol-

Az átvételi díjak kifizetése a brit kormányzat programja (RHI: Non-Domestic Renewable Heat Incentive), a nem háztartási felhasználású megújuló energiát termelő beruházások pénzügyi ösztönzésére. A termelőknek hosszú távú szerződéseket ajánlanak fel.

01

02

03

01 A Timmis Farms 1500 hektáron termeszt szántóföldi növényeket, és egy modern baromfitelepet üzemeltet.

02 David Pugh a Timmis Farms szántóföldi növénytermesztési felelőse.

03 Ez az ellenőrző pont a száz fúrt lyuk egyik látható jele, ahol a geotermikus hőt használják energiaforrásként.

04

04 Rob Timmis, a Timmis Farms tulajdonosa.

terra HORSCH

2 | 2019

15

05

gozik. Így David Plough szerint megvan a felszereltség és a vetőmag kijuttatáshoz szükséges rugalmasság.

A Timmis Farms 90 százalékban őszi búzát, árpát és repcét, illetve őszi zabot termeszt. Ehhez jön még néhány tavaszi fajta, de ezeket David Plough szerint csak a gyomok ellen használják a vetésforgóban. „Közepes és könnyű talajaink vannak” mondja David Pugh. „Az egyenletes hozam végett az őszi búza mellett döntöttünk. A tavaszi növénykultúrákkal az a gond, hogy a száraz években mérsékelt a termés. És ez sajnos gyakran előfordul.”

Nyolc éve a Timmis Farms megvásárolt egy parlagi ecsetpázsit-problémákkal küzdő gazdaságot, és ekkor a „zéró tolerancia” stratégiája mellett döntött. David Pugh azt mondja: „A vetésforgó, a késői vetés és a manuális gyomirtás hármasával viszonylag gyorsan úrrá lettünk a problémán.

Folyamatosan figyelni kell ugyan rá, de kezelhető a helyzet.”

A gazdaság főképp minimális talajműveléssel dolgozik, csak néha szántanak, ha a gyomok ellen kell harcolni. „Néhány könnyebb helyen szántunk az őszi árpa előtt, a rozsnok és a perje elleni küzdelem részeként, illetve az egyik gazdaságban, ahol bérmunkában termesztünk őszi árpát, vetőmagért. Így tiszta vetőmagágyat kapunk.”

A repce után és a búza előtt kultivátoroznak, hengerelnek és vetnek. „A kicsit nehezebb talajokon egy munkamenetben a Jokerrel is végigmegyünk, mielőtt vetünk, hogy javítsuk a magágyat.”

Hat méteres Joker RT és mélylazító helyettesíti a 4,4 méteres Terranót, amellyel négy évig dolgoztak. „Néhány területünkön a tömörödést kellett kezelnünk, ezért mélyebben dolgozhattunk,” teszi hozzá Rob Timmis. „A Terrano nagyon jó munkát végzett, de a területeink legnagyobb részén a Joker mellett döntöttünk, és mélylazítózunk, ahol szükséges. Egy éve van egy Jokerünk – nagyon jó eredményekkel. Kitűnően dolgozik, amikor hibás vetőmagágyról vagy egyenletes mélységű munkáról van szó. A legfelsőbb centimétereket nagyon jól megdolgozza, és a felszínen tartja a gyomot. A munkateljesítménye kitűnő, nagy területeket tudunk megművelni vele.

16 terra HORSCH

2 | 2019

06

05 Bizonyított a Focus TD – direktvetéssel és a megművelt földbe vetve is.

06 Kétféle csoroszlyakiosztással a Focus TD repce- és búzavetéshez is használható 07 Őszi árpa, búza és repce teszi ki a növénykultúrák 90 százalékát.

08 A repcét teljes egészében direktvetéssel, a Focus TD-vel vetik.

JÓ KEZDET A Focus TD mellett búzavetésre Pronto DC-t is használnak. „Ez már a második Prontónk” mondja Rob Timmis. „Az első hatméteres volt, nyolc évig dolgoztunk vele. Az volt az egyetlen vetőgépünk, és ráadásul kitűnő – az összes búzánkat azzal vetettük el. Akkoriban a repcét még sűrű sorban juttattuk ki. „Ahogy egyre fontosabbá vált ez a növény a gazdaságban, úgy döntöttünk, hogy szélesebb sorba fogjuk vetni, az egyenletes csírázásért. A Focus tetszett, mert ugyanazokkal a csoroszlyákkal van felszerelve, mint a Pronto. Hogy állandóan tartják a vetési mélységet, azt már tudtuk. Húszsoros, mindegyik mögött egy kapával. A vetéssel egy menetben DAP-műtrágya is kijuttatható vele, a növény növekedését elősegítendő.

A Focus TD-t akkor használjuk, amikor direkt vetjük a gazdaság növénykultúráinak 30 százalékát kitevő repcét, valamint MinTill-vetőgépként búzához. Kétféle csoroszlyakiosztással dolgozunk, az egyik a repcéhez 30 centis sorokkal, a másik, 15-ösökkel a gabonához. A kettő között gond nélkül lehet váltani. Ez egy sokoldalú vetőgép, és nagyfokú rugalmasságot tesz lehetővé.”

07

Megelőző intézkedésként évente kicseréljük a csapágyakat.

Mivel már 2006 óta dolgozunk velük, elég jól ismerjük a HORSCH vetőgépeket.”

08

Búzavetéskor a Focus nem egészen tud lépést tartani a Pronto DC-vel, de repcéhez, sokoldalúsága miatt, kitűnő választás. „A Pronto tárcsái tökéletes munkát végeznek,“ véli a gazda. „De úgy gondolom, a Focus nagyon szorosan ott van mögötte.”

Ahogy növekedett a Timmis Farms, vettek egy további Prontót négy méter munkaszélességgel, hogy megfelelő legyen a búzavetés teljesítménye. Erről Rob Timmis annyit mond: „Egyik fő célunk a jó időzítés. Egyre fontosabb, hogy megfelelő időben vessük el a gabonát, és permetezzük. A jó kezdet már fél győzelem – rossz körülmények között vetni azt jelenti, hogy a növények mindig lemaradnak, az állomány foltos, hiányos lesz. És azon már nem lehet segíteni.”

A vetőmag és a műtrágya egyidejű lehelyezése mellett David Pughnak fontos kritérium a változtatható vetőmagmennyiség. Hat évvel ezelőtt a SOYL, egy nagy-britanniai gabonatermesztési szolgáltató felmérte a földeket, és részletes talajtérképeket állított össze. „A gabonánál a gyorsabb befedettség javította a hozamokat,” mondja David Pugh. „Azokat a nagyon sűrű területeinket, ahol túl intenzív volt a harc a vízért és a tápanyagokért, megritkítottuk, és ahol hatékonyabb a nagyobb gabonapopuláció, javítottuk a gyomirtást. Egyszerű térképeket használni a vetéshez, és sokkal pontosabb, mintha manuálisan próbálnánk megoldani a problémákat.

A Timmis Farms teljes egészében maga tartja karban a vetőgépeket. „Ezek nagyon megbízható gépek, és kiemelkedő támogatást kapunk a helyi kereskedőnktől, az Edwards & Farmers-től és a HORSCH UK felelősségteljes dolgozóitól,” meséli Rob Timmis. „Eddig még soha nem volt problémánk.

A JÖVŐBE TEKINTVE A gazda jelenleg egy nagyobb vetőgép beszerzésén gondolkodik: „Mivel a vetőmagot idén már nem kezelhetjük rovar­ irtóval, kicsit későbbre tolódik a kijuttatás, rövidebb lett az őszi kultúrák vetéséhez rendelkezésre álló időkeret. Nagyobb kapacitásra van szükségünk.

Egy nagy traktor, amely búzavetéskor nincs teljesen kihasználva, sok lehetőséget nyit meg David Pugh előtt: „Épp azon gondolkodunk, hogy megtartjuk az eddigi rendszerünket, de megnöveljük a munkaszélességeket – vagy direktvetőgépet alkalmazunk, mint az Avatar. A körülmények évről évre változnak, ezért nem akarunk mindent egy lapra feltenni.

Szeretnénk nyitott lehetőségeket hagyni. Számomra a Focus ezért nagyszerű gép: ezzel lehet direktvetni, de megmunkált talajba is.“ A Timmis Farms jelenleg az összes szalmáját értékesíti az erős helyi piacon, ahol sok az állattartó telep. „Csábító lenne csak szecskázni a szalmát,” véli David Pugh. „Hiszen a szalma kezelése csak gond. Például a bálázás tömöríti a talajt. De a szalmának jó az ára, és ezt nem akarjuk nélkülözni. Egy direktvetőgéppel kicsit korlátozottabban tud dolgozni az ember, nem lesz olyan rugalmas.”

David Pugh-nak a jövő fontos tényezője a glifozát lehetséges betiltása: „Ha néhány éven belül betiltják, akkor teljesen meg kell változtatnunk a gazdálkodási rendszerünket. Azért remélem, hogy a józan ész szavait is figyelembe veszik a döntésnél.”

A Timmis Farms mottója a jövőre vonatkozóan a következő: rugalmasnak maradni és a változó körülményekhez alkalmazkodni – időjárásban, kultúrában vagy a politikában.

A HORSCH gépek sokoldalúsága biztosan segíteni fog ebben

terra HORSCH

2 | 2019

17

Gyakorlatból véve

A jövő most kezdődik A 2017/14. számban a terraHORCH bemutatta az ukrajnai Agro KMR gazdaságot. Jean Paul Kihm újabb pillantást enged a kulisszák mögé.

E

z alkalommal mindenekelőtt azt szeretnénk megtudni, milyen a gazdaság állományvezetési és műszaki stratégiája: csökkentett talajtaposásos gazdálkodás (CTF) 12 vagy 18 méterrel? Jobb a heterogénebb vetésforgó? Inkább direktvetés vagy egyéb módszer? Sok mindent kell mérlegelni, és mindnek egy a célja: az Agro KMR gazdálkodásának optimalizálása.

Bármi elképzelhető Az Agro KMR főként négy francia mezőgazdász munkája: 2006-ban Jean Paul Kihm, Alan és Florent Renard, valamint Jean Loup Michel alapította meg az ukrajnai Pavlohrad közelében. Az üzemnek ötven alkalmazottja van, 12 ezer hektáron gazdálkodik, hatezren búzát, háromezren repcét és ugyanen�nyin napraforgót termeszt. A négy barát mindenre nyitott, így sok a lehetőségük: növeljék a megművelt területet, lehetne-e csökkenteni a gépesítés költségeit; mi a helyzet a CTF-fel; fektessenek kutatásba és fejlesztésbe; hol van még potenciál a vetésforgóban, logisztikában, üzemstratégiában? Vagy az segít, ha jobban oktatják a gépkezelőket, esetleg a StripTill sávos művelésbe fektessenek be, vagy a CTF-et alkalmazzák hatékonyabban? A tulajdonosok sok ötletet és megközelítést vetnek össze. Mindent folyamatosan vizsgálnak.

Jean Paul Kihm egyértelműen hangsúlyozza: „A filozófiánk világos: egy mezőgazdasági üzemnek akkor van létjogosultsága, ha elegendő bevételt termel a tulajdonosoknak és az alkalmazottaknak. A kiválasztott növénykultúráknak rentábilisnak kell lenniük, a költségeket minimumra kell szorítani.

Egyetértünk, hogy a túlélés érdekében az üzemnek tiszteletben kell tartania a szántóföldi és emberi erőforrások korlátait.

A kettő összetartozik! De hogy nyereségesek legyünk, minden érdekes ötletet meg kell vizsgálnunk.”

még betakarításkor is lehetett látni. A CTF-fel csökkenteni tudtuk a tömörödést, így, a kevesebb átjárás miatt, egyenletesebben fejlődtek a növények.

A mezőgazdasági szempontok mellett sokféle előnye van: • az Egyesült Államok, Kanada és Ausztrália tanulmányai alapján 13 százalékos nettó árrés-növekedés várható; • kevesebb a kopás és kisebb a húzóerő-igény; • logisztikai előny: még ha el is tűnik a GPS-jel, a gépkezelő láthatja a nyomvonalat; • kisebb fogyasztás, • csekély gépészeti költség: mivel nem sérül a talaj struktúrája, nem kell olyan intenzíven megművelni Az első sikeres tapasztalatok alapján az Agro KMR úgy döntött, hogy lépésenként átáll a 18 méteres CTF rendszerre. Ma már két 36 méteres permetezővel, egy Avatar 18 SD-vel (júliusban szállítják a másodikat), egy Maestro 36 SW-vel és egy Evp prototípussal dolgoznak. „Hiányzik még egy 18 méteres Cultro – jelenleg csak egy 12 méteresünk van. Ez igaz a kombájnra is,“ meséli Jean Paul Kihm. 18 méteres rendszerre átállni igazi kihívás, leginkább a betakarítás megszervezésében. „Csak kevés gyártó kínál kombájnt ilyen széles vágóasztallal, főleg a szalmaterítési gondok miatt. Ráadásul gyakran törnek az ürítőcsigák, mert nem elég stabilak. Ezért ürítéskor rá kell támasztani a szállítókocsi oldalfalára.”

Sokan kérdezhetik most, miért áll át az ember a 18 méteres CTF rendszerre, mikor a 12 méteres CTF sokkal elterjedtebb?

Hiszen nagy beruházásigényű, és újra kell gondolni a teljes szántóföldi logisztikát. A megtakarítás viszont hatalmas: „12 méterről 18 méteres vágóasztalú kombájnra váltani nem gond, mert a motor teljesítményét már arra méretezték. A munkasebességre sincs hatással. Így a hektáronkénti befektetési költségeken nagyon sokat spórolunk.”

Logisztikai optimalizálás – költségcsökkentés Ezen az elgondoláson alapul az Agro KMR szinte mindegyik projektje. „Néhány évvel ezelőtt úgy döntöttünk, kipróbáljuk a CTF-et (Csökkentett Talajtaposásos Gazdálkodás). Leginkább a permetezést és a műtrágyaszórást akartuk optimalizálni, mivel ezekkel a gépekkel jártunk legtöbbet a földeken. Feketeföld talajaink vannak, azaz 60 százalék iszap, 30 agyag és némi homok. Ezek hajlamosak tömörödni. Az első években – a művelőutak optimalizálása előtt – közúti profilú abroncsokkal használtunk egy műtrágyaszórót. Kijelölt nyom nélkül mentünk a szántóföldeken, ami tömörödéshez vezetett (lásd a „Controlled Traffic Farming“ szövegdobozt). A nyomvonalakat

18 terra HORSCH

2 | 2019

Controlled Traffic Farming A HORSCH-nál a gépfejlesztés alapjai mindig szántóföldi témák.

A CTF célja, hogy csökkentse a sorokon a ráhajtás miatt károsodott felületet. Előre kijelölik a nyomvonalakat. Előírás a gépek azonos nyomtávja és az RTK-kormányzási rendszer megléte.

A valamennyi gépnek előre kijelölt nyomvonal, a földekre fel- és lehajtás, az átrakóhelyek meghatározása lehetővé teszi a munka jobb szervezését is. A tömörödött felületek 80 százalékról 19re, sőt helyenként 12-re (gépszélességtől függően) csökkennek.

2013 óta alkalmazzák a CTF-et az AgroVation-nál, a HORSCH csehországi üzemében.

2006-ban négy francia mezőgazdász, Jean Paul Kihm, Alan és Florent Renard, valamint Jean Loup Michel alapította az ukrajnai Pavlohrad közelében.

A Cultro ideális eszköz a szalma közvetlenül aratás utáni aprítására és egyenletes elosztására. Így egységes szalma-fedettség tartja a vizet és a tápanyagokat a talajban.

Ám a teljes mértékben az állománykezelésre irányuló stratégiának csupán a látható része a CTF. Jean Paul Kihm folytatja: „Befektettünk egy olyan telemetriai alkalmazásba, amellyel minden egyes gépünk helyzetét meghatározhatjuk. Például éppen a vetőgépek feltöltési stratégiájával foglalkozunk. Az eddigi rendszerünk nem hatékony, túl sok időt veszítünk. A feltöltés az egyes gépkezelők képességei szerint 20 és 40 perc közötti időt vesz igénybe. A jövőben 10-15 perc legyen! Ha szokás szerint, két óránként töltjük fel a gépeket, naponta 240 percet takarítunk meg, 72 hektárral többet tudunk elvetni, és nagyobb valószínűséggel lesznek a növénykultúrák körülményei optimálisak – kisebb anyagszükséglettel.”

Az automatizálással is intenzíven foglalkozik az Agro KMR: „Ettől nagyon sokat várunk, különösen a munkasebesség szabályozásában, a fordulók folyamataiban és a kombájn beállításában. Leginkább ez utóbbinál akad sok olyan paraméter, amelyeket az emberi tényezők erősen befolyásolnak.

Rájöttünk például, hogy a délelőtti betakarítási eredmények sokkal jobbak, mert nagyobb a sebesség. Délután, amikorra a gépkezelők már elfáradnak, lassabban haladnak.“ Mindez hatással lesz az alkalmazottak munkájára – de pozitív értelemben. „Ráadásul jobban szeretnénk oktatni a gépkezelőinket“ meséli terveiket Jean Paul Kihm. „Legalább olyan képzetteknek kell lenniük, mint a szerelőknek.“

terra HORSCH

2 | 2019

19

Gyakorlatból véve

Az Agro KMR célja, hogy a talajt a lehető legkevésbé dolgozzák át: „Hiszen ha nem forgatjuk, nem is kell.“

CTF, telematika, automatizálás… A vállalat forgalmának négy százalékát kitevő kutatási-fejlesztési alapnak köszönhetően az Agro KMR először ezekbe a műszaki megoldásokba fektetett, amelyeket aztán teszteltek, majd üzemszerte alkalmaztak. A három terület a gazdaság legfontosabb célját fedi le: a költségeket minimálisra csökkenteni. De hogy néz ki hosszú távon az egyes növénykultúrák megtérülése és a talajok megművelése?

A terület különlegességeit kihasználni „Tíz éve mérlegeljük, hogy melyik vetésforgó a legjobb,“ mondja Jean Paul Kihm. „Már többet kipróbáltunk, leginkább cirokkal és borsóval – ahogy azt Franciaországból ismerjük. De több hektáron teszteltünk a klasszikus ukrán repce-búza-napraforgó vetésforgót is. Gazdaságosságát tekintve az utóbbi a legnyereségesebb. Használhatjuk ezt a vetésforgót, mert itt nincsenek olyan gyomosodási problémák, mint Franciaországban. Nincs sem rezisztens parlagi ecsetpázsit, sem perje. Van viszont parlagfű, de azt herbiciddel leküzdjük.”

Ez a három növénykultúra remekül passzol a birtok klímájához és talajtulajdonságaihoz. A nagyon termékeny feketetalaj, kitűnő vízmegtartó képességével, igazi fekete arany. Az átlagos csapadékmennyiség évente 550 milliméter, a tavasz gyakran nagyon forró. Már májusban lehet 30 vagy 35 fokos csúcshőmérsékleteket mérni. Ez nem tesz látványos hozamokat lehetővé. Iránymutatásképpen: az Agro KMR búzában hektáronként 4-5 tonnás hozamot realizál. Ráadásul a feketetalajok nagyon érzékenyek a szél és eső okozta talajerózióra. „Kezdetben egy Joker 12 RT, egy Terrano 12 FM, egy 18 méter munkaszélességű HORSCH tárcsás vetőgép és egy Maestro 36 SW alkotta a gépparkot. De a talajok különleges tulajdonságai miatt hamar elértük a rendszer határait. Lépésről lépésre áttértünk a sekélyebb talajművelésre, a direktvetésre

20 terra HORSCH

2 | 2019

és a StripTill technológiára. A gépeket a Maestro 36 SW kivételével eladtuk, és beszereztünk egy HORSCH Evo-t (prototípus), egy HORSCH Cultro-t (prototípus) és egy Avatar 18 SD-t.”

Az ötlet, hogy átálljanak a StripTillre, akkor született meg, amikor napraforgó termesztésével kezdett el foglalkozni a négy gazdálkodó. Hogy csökkentsék a talajeróziót és a hófúvásokat, korábban a tarló egész télen át a földeken maradt. De a szalmával fedett területek tavasszal lassabban melegedtek fel, mint a sötét föld. Így a vetési időszakok későbbre tolódtak. A StripTill előnye, hogy a vetősávot 1213 centi mélyen tisztítják, mielőtt a napraforgó vetőmagot a felmelegedett talajba teszik – a tarló bolygatása nélkül. „Úgy döntöttünk, hogy az Evo prototípust teszteljük (lásd a „prototípusok tesztelése” szövegdobozt), mert ez a tárcsás eszköz mindenféle körülmények között tud dolgozni. Egy kapás StripTill gép nehezebben tud a talajba hatolni – de ilyen viszonyok általában csak ősszel fordulnak elő. Folyamatosan kiold, és nem lehet egyenletes munkamélységet tartani.

Ráadásul kisebb a tárcsák húzóerő-igénye: kapás StripTill géphez 600 lóerős traktor kell, míg nekünk csak 400-ra van szükségünk.” Napraforgó, búza és repce vetéséhez két stratégiát részesítenek előnyben. Mielőtt Maestróval elvetik a napraforgót, egyszer végigmennek az Evóval, hogy a sávokat megmunkálják és műtrágyázzák. A repceterületeket vagy az Evóval készítik elő, aztán a Maestróval vetik, vagy pedig Cultróval készítik elő a talajt – duplakéses, nagy munkaszélességű hengerrel, amely a felszínt dolgozza át, és közvetlenül a betakarítás után a szalma elterítését teszi lehetővé – azután az Avatar SD-vel vetnek. „Nem vettünk észre hozamvisszaesést, így nem tudjuk egyértelműen megmondani, melyik módszer jobb. Mivel a kontinentális klíma nagyon rövid növekedési periódusokat nyújt a növényeknek, alapvetően úgy tűnik, hogy a 25 centiméteres sortávnak több értelme van,

Az Agro KMR úgy döntött, teszteli az Evo prototípusát, mivel a tárcsás eszköz minden körülmények között tud dolgozni.

Prototípusok tesztelése HORSCH Cultro TC: a Cultro TC név mögött egy új, éppen fejlesztés alatt álló terméksorozat rejlik a HORSCH háza tájáról. A jól ismert Joker RT sorozat késes tömörítőhengereivel szerzett pozitív tapasztalatok alapján a Cultro TC hengere duplakéses, keresztirányban elrendezett késekkel. A sorozat három méter munkaszélességűtől jelenleg 12 méteresig tart, és a vontatott változat tömörítőhengerrel vagy boronával lesz kombinálható. A Cultro TC kitűnően alkalmas az első, nagyon sekély tarlómegmunkálásra, repcében, napraforgóban, szemes kukoricában és porhanyós gabona-maradékanyagban.

A köztesnövények alá-, illetve bedolgozására is ideális. A kis vonóerőigényű eszköz nagy területteljesítményével, csekély költségével és sokoldalúságával tűnik ki mindenekelőtt.

HORSCH Evo: A HORSCH Evo talaj- és vetőmagágy-művelő eszköz. Nem sekélyen dolgozik, hanem célzottan a növény­ kultúra mindenkori sortávolságában, a sorokban. Alkalmazási területe az előmunkálatok a klasszikus, soros vetésű kultúrákban, mint a kukorica, szójabab, cukorrépa vagy napraforgó. Az Evo egysoros elemeinek szögben álló tárcsái körülbelül tíz centiméteres mélységig intenzíven átdolgoznak és morzsalékossá tesznek egy sávot. Eközben szilárd ásványi műtrágyát lehet a sorokba lehelyezni. A vetőgép alapja az ismert Maestro SW sorozat. 8500 literes tartályméretével és 18 méteres munkaszélességével elegendő a kapacitása. Széria a vetőkocsik súlyának hidraulikus átvitele az eszközsínre, ettől hatolnak be a gép teljes szélességében, biztosan a földbe a csoroszlyák. Az Evo ott használatos, ahol lehetőleg kevés talajmozgatásra van szükség, illetve a direktvetéshez, de a vetőcsíkoknak mindig optimálisan kidolgozottnak kell lenniük a legjobb kihajtás érdekében.

arány, mint Franciaországban, sokkal több a maradékanyag.

Ezért a szalmát rögtön a betakarítás után száradni hagyjuk, szecskázzuk, majd egyenletesen terítjük. Így egyenletes a szalma-lefedettség, amely megőrzi a talajban a vizet és a tápanyagokat, és segít távol tartani a rágcsálókat. A Cultro ehhez ideális, mivel nem túl erősen dolgozza át a talajt.”

Szabványosítás A hosszú távú cél mindenesetre a költségek további csökkentése: „Teljesítmény oldaláról elég, ha a traktorok 380-400 lóerősek. Célunk a teljes gépparkot szabványosítani. Ha az egyik kiesik, gyorsan le tudjuk cserélni, és nem kell a felszereltség, a felfüggesztés vagy a teljesítmény miatt aggódnunk.

Ha sokoldalúan, minden növénykultúrában használni tudjuk a traktorokat és munkagépeket, az csökkenti az új beruházások hektáronkénti költségét.

Lehetőség szerint sok tevékenységet szeretnénk szabványosítani, mint ahogy azt a fent említett vetőgép-feltöltési példa is mutatja. Ez azonban nem működik olyan feladatoknál, amelyek emberi munkaerőt igényelnek, például a szántóföldön vagy a gépek javításában, karbantartásában. A rutinfeladatok szabványosításával szabadon maradó erőforrásokat, arra használhatjuk, hogy munkatársaink más területen szaktudást szerezzenek. És ez fontos. Hiszen ki tudja, milyen kihívásokat hoz a jövő.”

mint az 50 centisnek. De ezt konkrét számokkal még nem tudjuk alátámasztani.” A búzasorokat a napraforgó után csak a Cultróval dolgozzák meg, majd az Avatar SD-vel vetnek. „A lehető legkevésbé szeretnénk a talajt megmunkálni.

Nem forgatjuk át, ha nem szükséges. Ráadásul a talajmegmunkálás növeli a gépesítési költségeinket. Ha lehet, egyszerű kapával terítjük szét a szalmát, majd direkt vetünk. A napraforgónak, mint előveteménynek, nagyon fontos a szalma kezelése. Ukrajnában más a mag/szalma-

terra HORSCH

2 | 2019

21

Vállalati hírek

Philipp Horsch

Középpontban az ügyfél A HORSCH-nál mindig középpontban áll az ügyfél. Hogy ez mit jelent pontosan, és mekkora valójában az ügyfelek befolyása, Philipp Horsch fejti ki a terraHORSCH-nak. terraHORSCH: Önnek mit jelent az „ügyfélközpontúság“ fogalma?

Philipp Horsch: Nekem azt, hogy a vállalat szervezetében minden ponton, mindig az ügyfél áll előtérben. Ez a belső folyamatokra is vonatkozik. Célunk, hogy döntéseinkkor mindig megkérdezzük magunkat: segíti-e ügyfeleinket? Ezek lehetnek apróságok is, mint például, hogy átgondoljuk telefon­ ügyeletünk elérhetőségét vagy a vállalat nyitvatartási idejét.

Tudjuk, hogy főleg vetés idején és a betakarítás kezdetekor, ügyfeleinknek éjjel nappal szükségük van ránk. Legfőbb szabály, hogy az ügyfélközpontúság előtérben legyen a vállalat minden területén, és a cég minden dolgozójának fejében.

22 terra HORSCH

2 | 2019

Folyamatosan azon dolgozunk, hogy javítsuk folyamatainkat, fejlesszük magunkat. terraHORSCH: Tudják ezt a HORSCH termékek műszaki megoldásaira is alkalmazni?

Philipp Horsch: Az utóbbi évtizedekben sok olyan témával foglalkoztunk, amelyek egy része a piacok előtt járt. Például az 1990-es évek közepén a fejtrágyázással és a kivetett mag alá juttatott műtrágyával. Akkoriban kezdtük kifejleszteni a gépek többkomponens-kezelési képességét is. Mai napig tudjuk használni azokat a fejlesztéseket. Például az adagolórendszerünkre gondolok. A széria-kivitelű elektromos hajtás

akkoriban teljesen újnak számított a szakmában. Ráadásul elsőként jöttünk ki keverőtengely nélküli adagolóval, és szintén a széria felszereléshez tartozó műtrágyaszóróval. Az adagolórendszer, miként korábban, most is eredményes, nagy számban használják. Már régen megmutatta, hogy nagy lehetőségeket rejt magában a műtrágyázás. Az évek alatt ennek a hatékonyságára fókuszáltunk – ügyfeleinkkel szoros együttműködésben. Sok mindent megéltünk már a gyakorlatban a mezőgazdákkal. Például mára valamennyi talajmegmunkáló eszközünk és permetezőgépünk képes termékenyebbé tenni a földet. A gazdálkodók és a természetes környezetünk üdve nálunk mindig is előtérben voltak. Legfontosabb szempont az erőforrások védelme, a hatékonyság növelése és a növények egészsége. terraHORSCH: Az együttműködésből az ügyfelekkel többször születtek gépek. Műtrágyázásban melyik jut eszébe?

Philipp Horsch: Műtrágyázásra néhány évvel ezelőtt a HORSCH Focus jött létre. Gyorsan beigazolódott, milyen nagy lehetőségek vannak az együttműködésben az ügyfelekkel.

A HORSCH Focus fejlesztésekor a StripTill témája is erősen befolyásolt minket. Már korábban is intenzíven foglalkoztunk a StripTill vetéssel kukoricában, és kísérleteztünk is saját területeinken. Gyorsan átláttuk, hogy a célzott lazítás és trágyázás az eljárás legfőbb előnye. A StripTill és a kijuttatás összehozása egy gépben vezetett el a HORSCH Focushoz.

Idővel a HORSCH Focus az egyik legfontosabb vetőgéppé vált a közép- és kelet-európai magas hozamú területeken. De a fejlesztésekor azt is észrevettük, hogy nem lehet az ügyfelek minden igényét átültetni a gyakorlatba. terraHORSCH: Mi ösztönözte Önt arra, hogy mélyebben foglalkozzon a trágyázással?

Philipp Horsch: A trágyázás eredete a vállalkozásunkban az 1980-as évekre nyúlik vissza. Akkoriban kezdtük el az első trágyázási kísérleteket karbamiddal repcében, és észrevettük, hogy fejtrágyázással kis adag műtrágyával érhetünk el nagy hatást. Néhány évvel később az Airseederrel és a „duett” cso-

A Focus a StripTill vetéssel teszi lehetővé a célzott lazítást, koncentrált műtrágya lehelyezéssel. Ezzel sok ügyfél igényeit kielégíti.

A HORSCH Double Shot csoroszlyája második fejtrágyázó kimenettel

roszlyával léptünk tovább. Nagyobb mennyiségeket tudtunk kijuttatni, úgy, hogy nem égtek meg a növények. Leginkább a tavaszi vetésen figyeltünk meg erős hatásokat. Napjainkban ismét az a tendencia, hogy vetéskor nem akarjuk növelni a műtrágya mennyiségét. Az a cél, hogy még pontosabban a maghoz helyezzük a műtrágyát. Mostanában sokkal inkább a műtrágyázás speciális kérdéseivel foglalkozunk, az egyes területekre vonatkozóan is. A többkomponensű műtrágyázás is egy nagy és aktuális, folyamatosan növekvő téma. Legnagyobb kihívása, hogyan tudjuk a több komponenst felületspecifikusan szabályozni, összetevőnként külön-külön. Néhány hete Kanadában jártam, és érdekes beszélgetést folytattam ügyfeleinkkel a mezőgazdaság holnapjáról. A műtrágyázás témájában a kanadai gazdálkodók leginkább az egy-öt komponens használatában látják a jövőt. Nekem ez egyértelmű jele annak, hogy a gazdák egyre inkább foglalkoznak az egyes műtrágya-összetevők hatásaival. Vállalkozásként nekünk ezt természetesen észre kell vennünk, és egyre inkább bele kell építenünk a jövőbeni fejlesztéseinkbe. terraHORSCH: Véleménye szerint hogyan dolgozhatunk majd még pontosabban a földeken?

Philipp Horsch: A nagyobb pontosság igénye a szántóföldeken minden téren nő. A következő lépést úgy hívják, hogy RowControl. Alapvetően itt a pneumatikus vetőgépek Section­ Controljáról van szó, hogy csökkenthessük az átfedéseket a fordulókban – tehát pontosabban vessünk. Sok kérdéssel foglalkoztunk, például a szegmentált adagolórotorral és a RowControl elosztófejünkkel, amely a vetőgépek valódi soronkénti elzárását teszi lehetővé. Ezt továbbgondolva, lehetőségünk van a duplatartályos gépeken hajszálpontosan be- és kikapcsolni a műtrágyát, vagy a tábla szélén teljesen leállítani.

Nyílt titok, hogy dolgozunk egy pneumatikus műtrágyaszórón. Ez is ezt a technikát használja majd, amellyel jelentősen növelhető a pontosság a tábla szélén és az átfedéseknél. De térjük vissza még egyszer a vetésre: a gabona kultivátorozásakor és a fordulókban döntő tényező a pontosság. A túlvetett terültek mindig gondot okoznak a mechanikus állományápolás közben. A foltok remek helyet nyújtanak a gyomoknak. Ha RowControllal vetünk, akkor ezt a problémát kiküszöböljük.

terra HORSCH

2 | 2019

23

legmodernebb megoldásokat és technológiákat tesszük bele az új Leeb PT-be, másrészt nagyon jellemző ránk az a megközelítés, hogy kitárjuk az ajtót a sokféleség felé, és rögtön egy teljes platformot fejlesztünk a legkülönfélébb permetezőkhöz, különböző piacokra. Az Agritechnica kiállításon ebből többet láthatnak majd.

A RowControl elosztófej a vetőgépek valódi soronkénti elzárását teszi lehetővé.

Kultivátorozott, RowControllal vetett szójaállomány.

terraHORSCH: Milyen további témákat alakítanak a vevők igényei?

Philipp Horsch: Az optimális vetési mélység szabályozásának témájában intenzíven cserélünk véleményt ügyfeleinkkel. Arról van szó, hogy erősen változó talajokban minél jobban tudjuk tartani a vetési mélységet. Ehhez már most van egy megközelítésünk, amit éppen most tesztelünk a gyakorlatban: előre létrehozott applikációs térképpel szabályozzuk a mélységet.

Természetesen a következő lépés, hogy kidolgozzunk egy zárt szabályrendszert, ahol automatikusan lefuthat ez a folyamat.

Itt már akadnak érdekes ötletek érzékelőkkel, amelyek az állomány struktúráját képesek felismerni a vetőmagágyban.

További fontos téma a növényvédelem. Az új technológiák ügyfélelőnyei teljes mértékben előtérben állnak. A BoomControl precíz keretvezetésével világszerte új mércét állítottunk fel – nem csak a kijuttatás minőségében, de a hatóanyag hasznosulásában is. Az erős ügyféligény alapján folyamatosan fejlesztjük növényvédelmi kínálatunkat. Az új HORSCH Leeb AX-szel lefelé bővítettük a vontatott permetezők szegmensét. Jelenleg egy nagy tandemes permetezőn gondolkodunk, hogy felfelé is kiegészíthessük a kínálatot. A növényvédelemben jelenleg új megoldásokat próbálunk ki, az ügyfelek visszajelzései és értékelései alapján. Jó példa erre az önjáró gépek teljesen új fejlesztésű platformja. Egyrészt a

24 terra HORSCH

2 | 2019

terraHORSCH: Mennyire fontos Önnek megfelelni a piacok igényeinek, és mi köze van ennek az ügyfélközpontúsághoz?

Philipp Horsch: Végső soron a természetünkből adódik, hogy minden részlegünkön és tevékenységi területünkön témák sokaságán dolgozunk, és tudatosan támogatjuk a sokféleséget, amely vállalatunk fontos része, és hatásában a valódi ügyfélközpontúság egyik legfőbb jele. Ügyfeleinknek nem szabványmegoldásokat kínálunk, hanem az a fontos, hogy megfeleljünk a világ legkülönbözőbb kihívásainak. Tudatosan erősödünk a sokoldalúságban és a regionális témákban. Azért tovább dolgozunk a meglévő termékeink részletein is. terraHORSCH: Hogyan tudják a HORSCH génjeit átültetni új területekre, például a mechanikus állományápolásra?

Philip Horsch: A gyomok mechanikus leküzdése nem új keletű dolog, már jó pár éve foglalkozunk vele. Ez úgy működik nálunk, hogy ilyen témákkal eleinte csak mellékesen foglalkozunk. Aztán egyszer csak eljutunk valamilyen felismerésre, ami oda vezet, hogy intenzívebben kezdünk el az adott téma fejlesztésével foglalkozni. A mechanikus gyomirtás esetében már az elejétől világos volt, hogy kezdenünk kell valamit vele. Nem az a módszerünk, hogy felvásárlunk egy ilyesmivel foglalkozó vállalkozást. Másképp járunk el, mint egyik-másik versenytársunk. Így lehetünk ugyanis biztosak abban, hogy a végtermékben megvannak a HORSCH génjei. Az ilyen projektekben először a gazdák ötleteivel foglalkozunk, de hozzáfűzzük a sajátjainkat is. A külső és belső befolyások valamikor aztán tiszta képet eredményeznek. Ahogy elérjük ezt a szintet, a hátralevő fejlesztések már nagyon gyorsan mennek. Fontos, hogy a hosszú évek alatt szerzett tapasztalatainkhoz visszanyúljunk, és azonnal be is építsük ezeket. Például az olyan témákban, mint a tartósság, keretfelépítés vagy keretstabilitás, tapasztalataink bőséges tárházára tudunk támaszkodni. Az egészet kiegészítve természetesen a szántóföldi tudásunkkal.

A biogazdálkodásban nagyon fontos, hogy felhasználjuk a saját mezőgazdasági területeinken szerzett tapasztalatokat.

Utunkat ezen kívül számos jó biogazdálkodó kíséri, akik velünk együtt gondolkodnak, és értékes hozzájárulást nyújtanak.

Vállalatként sokat tanulunk így. Véleményem szerint nagyon izgalmas idők jönnek, igazán nagy lehetőségekkel – mind a mezőgazdászoknak, mind a mezőgazdaságigép-gyártóknak.

Aus dem Unternehmen

Michael Horsch

A művelésről leválasztott vetési mód – egykor és ma A művelésről leválasztott vetés az 1990-es évek elején, Kelet-Németországban nagyon elterjedt volt. Újabban megint szó van róla. Michael Horsch magyarázza el ennek okait. terraHORSCH: Horsch úr, hogyan kezdődött a művelésről leválasztott vetés?

Michael Horsch: Az 1990-es évek elején, Kelet-Németországban eladtunk néhány PD 12-t, amely a HORSCH első pneumatikus vetőgépe volt, több, mint 12 méter munkaszélességgel – egyben az európai piac egyik legnagyobb sorvetőgépe.

Akkoriban egy normál traktor 180 lóerős volt, alkalmas a PD 12 elhúzására. A talajt azonban intenzíven elő kellett készíteni, ami mulcsos vetéshez nem olyan egyszerű. Kön�nyebb talajokon jól működött, de kötötteken jelentősen nehezebb – előtte két-három magágykészítési menet kellett.

Egyedül a magágy előkészítéséhez két-három plusz traktorra volt szükség, a vetőgép vontatójával együtt három-négyre.

A vetési minőség – a könnyű csoroszlyák miatt és a magágy előkészítésétől függően – hol jobb, hol rosszabb lett. A művelésről leválasztott vetés végét többek között az egyre nagyobb teret nyerő mulcsos vetés vezette be. Ugyanakkor lassan megjelentek az első 250 lóerős traktorok a piacon. Ezekkel már lehetett hat méteres munkaszélességben tarlót művelni és sekély talajmunkát végezni. Továbbá megkezdődött az első csoroszlyás, majd nem sokkal utána a tárcsás vetőgépek értékesítése.

A 2000-es évek elején a 250 lóerős erőgépeket lassan felváltotta a 300 lóerős osztály. A munkaszélességek tovább nőttek, 6-8 méteres talajmegmunkáló eszközök kerültek forgalomba. Vetéshez mi is piacra dobtuk a HORSCH Pronto

terra HORSCH

2 | 2019

25

Vállalati hírek

01 Az 1990-es évek elején a PD 12 volt az első pneumatikus HORSCH vetőgép, több mint 12 méter munkaszélességgel.

02 A Serto SC megmutatja előnyeit az művelésről leválasztott vetéssel: nagy területteljesítmény optimális munkaminőség mellett.

03 A Wellsech-rendszer nagy munkasebességnél is el tudja tüntetni a traktornyomot.

01

kombi-vetőgépet, és nagy sikert hozott. Nemcsak a végső finomszerkezetű talajt tudta elkészíteni, hanem pontos vetést is lehetővé tett, változó talajkörülmények között, és különböző előmunkák után. Az üzemek, a nagyobb traktoroknak és a HORSCH Prontónak köszönhetően, egyetlen traktorral tudtak vetőmagágyat előkészíteni és vetni – korábban nem elérhető minőségben, nagyon nagy területteljesítménnyel. Ugyanebben az időszakban több rövidvasú eke jelent meg, és 30-ról 20 centire csökkent a grúberek sortávolsága, illetve tökéletesítették a hengerek visszatömörítési technikáját. terraHORSCH: Mi történt még a 2010-es években?

Michael Horsch: 2010 körül a traktorok teljesítménye lassacskán 350 lóerő felé haladt, és a HORSCH Pronto munkaszélessége kilenc méterig növekedett. Ekkortájt egyre nehezebben találtak képzett munkaerőt a nagyobb üzemek, hogy határidőre megbirkózzanak a lerövidülő munkacsúcsokkal.

Ezért 12 méterre növeltük a Pronto munkaszélességét, de még egy 400 lóerős traktor teljesítménye sem volt elég, hogy elhúzzon egy HORSCH Pronto 12 SW-t. 500-600 lóerőre volt szükség. Csak kevés gazda állt készen, hogy – egyedül a vetőgép vontatására – további, ekkora traktort szerezzen be. És egyáltalán: 25 tonnás traktor a vetőgép előtt túl sok volt a már intenzíven megművelt területnek! Alapvetően az eljárást kellett megváltoztatnunk, hogy ezt a problémát kezelni tudjuk.

Egyrészt az volt a cél, hogy még gyorsabban lehessen vetni, másrészt viszont egyre kevesebb személyzet állt rendelkezésre az üzemekben, és egyre csak nőtt a munkaterhelés. terraHORSCH: Hogyan kezdődött ez az eljárásbeli változás?

Michael Horsch: Saját, AgroVation üzemünkben öt évvel ezelőtt minden területünkön, egyetemesen bevezettük a 12 méter munkaszélességű „Controlled Traffic Farming“ (CTF) csekély talajtaposási rendszert. Csakhogy kisebb területeken túl hosszú és kezelhetetlen volt a vetőkocsiból és vontatott, 12 méteres Prontóból álló Pronto 12 SW. Akkor kitaláltuk, hogy Maestro kukorica-vetőgépünket szereljük át nehéz tárcsás csoroszlyával paralelogramma rendszerre, hogy 12 méteres szélességgel vethessünk gabonát. Ez egészen jól működött, csak a vetőmag lehelyezés volt, változó talajkörülmények között, esetenként nagyon elégtelen. Igazából előre tudhattuk volna, hiszen a paralelogrammatárcsás-csoroszlya, mögötte nyomóhengerrel sem tudja jól kiegyenlíteni a talajegyenet-

26 terra HORSCH

2 | 2019

02

lenségeket és leginkább a különböző felületi tömörségeket.

Már majdnem húsz évvel ezelőtt rájöttünk erre a Prontónk fejlesztésekor, amikor egykarú duplatárcsás csoroszlya vetett korábban visszatömörített talajba – e vetési eljárást világszerte gyakran másolják, és még most is nagy siker. Összefoglalva elmondható, hogy a nehéz paralelogramma-csoroszlyánkkal a megfelelő lehelyezési technológia birtokában voltunk, még akkor is, ha egy kicsit durvább volt a magágy. Egyébként a vetőgép, a Pronto előtömörítő gumiabroncs-hengersora nélkül, nem hozza az elvárt egyenletes vetési mélységet. Így jött létre a Serto SC koncepciója: teljesen felcsukható, mint egy Maestro SW, teljes értékű gumi-tömörítőhengerrel és az új fejlesztésű PowerDisc paralelogramma-csoroszlyával. terraHORSCH: Napjainkban mik a művelésről leválasztott eljárás előnyei?

Michael Horsch: A standard erőgépek mostanában a 400 lóerős osztályban mozognak. Egy 400 lóerős traktor mag­ágyelőkészítés közben is el tud húzni 12 méteres Jokert vagy 12 méteres Cruisert. Ugyanakkor sok nagygazdaságban van akár 600 lóerős traktor, amely kötött talajokon akár magágy-előkészítésre is használható. 12 méteres munkaszélességgel előkészíti a talajt, miközben 12 méteres Sertóval vet. Mindkét munkamenet optimális munkasebessége 12-15 km/óra. Így

kétszer 400 lóerővel napi 100-200 hektáron lehet optimálisan gabonát/repcét vetni. És ezt, mint ahogy saját tapasztalataink is mutatják, 10-20 hektáros földdarabokon is. A művelésről leválasztott vetés e formája megengedi az egyedi reagálást nagyon nedves vagy extrém száraz körülményekre – az előmunka időzítésével és a magágy-előkészítő gép, például Joker vagy Cruiser, kiválasztásával.

További fontos téma, amelyre eközben figyelni kell, a Sertót húzó traktor nyoma. A Wellsech-rendszer nagy sebességnél is eltávolítja a traktornyomot. Ennek ellenére fontos, hogy a traktor abroncsai megfelelők legyenek, és az erőgép ne legyen túl nehéz. Itt kínálkozik a CTF rendszer, amelyben a vetőmagágy előkészítéskor és a Sertóval ugyanabban a nyomban halad a traktor. Prof. Dr. Bauer úrral a Triesdorfi Főiskoláról jelenleg pont azon dolgozunk, hogy megtudjuk, milyen hozambeli előnyöket hoz ez a rendszer.

03

terraHORSCH: Miért főképp nagy üzemek lelkesednek gépek iránti igényt. Ha egy állományt kultivátorozni kell, akkor a művelésről leválasztott vetésért? az elegendő, 25-35 centiméteres sortávolság mellett leginkább Michael Horsch: A fő ok a nagy területteljesítmény, optiaz állomány egyenletességére kell figyelni. Kulcsfontosságú mális munkaminőséggel. A Serto ráadásul gyorsan csukható lesz a csoroszlyák már említett egysoros elrendezése – azaz össze kompakt méretre, nagyon biztosan közlekedik közegyenlő hosszúságuk. Mindegy, hogy sík a terület vagy lejtős – úton. További ok, hogy 400 lóerő fölött viszonylag könnyen a sortávok mindig egyenletesek maradnak, mivel a csoroszlyák vontatható a 12 méteres Joker vagy Cruiser – ha az ember nem futhatnak össze. Mostanában nagyon jók a tapasztalatamindenféle vetési körülményhez akar igazodni, mindkettőre ink az Avatar 12.25 SD típusunkkal. A kultivátorozáshoz ideális szüksége van. Ha pedig betiltják a glifozátot, szinte muszáj lesz a 25 centiméteres sortávolság, az egy gerendelyes felépítés a művelésről leválasztva vetni. Hiszen és a nagy munkaszélesség. Így a vetéshogyan is lehetne kezelni a vetés előtti technika minden követelménye teljesül.

A művelésről leválaszenyhe gazosodást, mint röviddel a vetés előtt átdolgozni, hogy kiszáradjon? A terraHORSCH: Milyen legyen a műtott vetés tökéletes Serto SC előnyei a kompakt felépítés, az velésről leválasztott vetéskor a kemegoldás abban az egyszerű kezelés és a robusztusság. Ha réknyomás és a munkaszélesség? esetben, ha valaki ön- Michael Horsch: Fontos figyelni a göreljön a glifozát tiltás, nem kerülhetjük el a művelésről leválasztott vetést, de ez ként le akar mondani a dülő és a nem gördülő felület arányára, akkor is megoldás lehet, ha önként akaezenkívül figyelembe kell venni a gumiglifozát használatáról, runk lemondani a glifozátról. Ha tovább abroncs profilját és a gép össztömegét vagy valamikor törvé- is. A művelésről leválasztott vetés egyik akarjuk növelni a precizitást, akkor laza talajokon számít a csoroszlyatávolság. alapgondolata, hogy a lehető legkisebb nyileg lesz kötelezve Hogy minél jobb legyen az átömlés a legyen a nyomsáv-hányad. Ebből köugyanerre. vetőcsoroszlyáknál, ezek két sorba vanvetkezik, hogy a művelésről leválasztott nak rendezve. Így több föld és növényi vetésnek csak nagy munkaszélességgel maradvány tud közöttük átfolyni. A laza van értelme. Jelenleg erre 10 és 12 métalajokon hátrányos, hogy a második teres munkaszélességet kínálunk, de vetőcsoroszlyasor földje pont az első, már elvetett sorokat mérlegeljük, hogy a jövőben legyen 8 méteres is. A nyomtalálja el. Ennek az eredménye különböző vetési mélység. Az sávhányad mellett maga a nyom is nagy befolyásoló tényező. egyenlő hosszúságú csoroszlyák előnye, hogy ezt a hatást Fontos az optimális keréknyomás, vagy pedig alternatívaként megakadályozzák. Különösen kötött talajokat kell finomra, hevederes járószerkezetű erőgépet használjanak. alaposan előkészíteni, az eltömődések megakadályozására.

Nagyon tisztán látjuk itt a piaci igényt, tovább kell dolgoznunk a precíziós vetés témakörén. terraHORSCH: Mire figyeljen, aki egyidejűleg kultivátort is szeretne alkalmazni?

Michael Horsch: Jelenleg nagyon intenzíven foglalkozunk a kultivátorozási és a boronálási technikával. Az ökológiai mezőgazdaság terjeszkedése és a hagyományos mezőgazdaság növekvő hajlandósága – kulcsszó: hibrid mezőgazdaság – a mechanikai állománykezelésre jelentősen megnövelte az ilyen

terra HORSCH

2 | 2019

27

Vállalati hírek

MINDIG MOZGÁSBAN Minden gép csak annyira jó, amennyire a szervize. Ez a HORSCH talajművelő, vetőgépeire és permetezőire is igaz. A szerviz csak akkor működik jól, ha megfelelő az alkatrészellátás is. Ez utóbbiról a HORSCH Szerviz & Alkatrész osztályának csapata gondoskodik.

A

csapat vezetője Fabian Roth, akivel Sitzenhofban találkoztunk. Tavaly augusztus óta dolgozik a HORSCH-nál. Előtte egy bankban kereskedelmi finanszírozással foglalkozott terraHORSCH: Roth úr, hogy tetszik 01 Önnek az új feladatkör?

Fabian Roth: A HORSCH megkönnyítette az indulást. Nagyon jól fogadtak. Első munkanapom augusztus 1-jén, gyakorlatilag a szezon közepén, megmutatta, mi minden vár itt rám – sokrétű és érdekes tevékenység. És ez be is igazolódott az eltelt tíz hónapban. terraHORSCH: Mik a csapat feladatai?

Fabian Roth: Feladataink a telefonos szaktanácsadástól, a kereskedők és ügyfelek kezelésén, a megbízások rögzítésén, az exportfeladatokon, a hiányzó alkatrészek követésén a pa-

terraHORSCH: Ez nagyon széles spektrum! Van meghatározott feladatmegosztás?

Fabian Roth: Tavaly októberben új struktúrát vezettünk be, és ezzel a feladatokat is újra szabályoztuk. Alapvetően általános a megközelítés: mindenki gondoskodik a napi ügyekről.

Mindenkinek megvan a saját országa, kivéve Németországot – ahol más a feladatfelosztás. A német piac nincs személyekhez rendelve, ennek hátterében annak mérete és a telefonos megkeresések nagy száma áll. A külföldi telefonos megrendelések általában összesítve érkeznek. Így mindkét félnek egyszerűbb a szállítás és a vám intézése. Ezen tevékenységek mellett bizonyos témáknak, mint például a vámolás vagy készlettervezés, specialistái vannak. Ez lehetővé teszi, hogy a jövőben is rugalmasan reagáljunk. terraHORSCH: Mely évszakban keresik Önöket leginkább?

Fabian Roth: Mivel termékeink a talajművelést, a vetést és a növényvédelmet fedik le, nálunk egész évben szezon van. Vannak azért csúcsok, például a téli megrendelések novembertől márciusig, és szezonban augusztustól októberig. Ez azonban nemcsak minket érint, hanem minden osztályt, a beszerzéstől az árukiadásig.

Az idei téli megrendeléseknél előfordultak késedelmes árukiadások. Ezért itt is, még egyszer elnézést kérünk. Ez viszont megmutatta, hogy helyesek és szükségesek a HORSCH már tervezett bővítései, az úgynevezett Waldfabrik építése, és a logisztika ezzel kapcsolatos bővítése.

02

28 terra HORSCH

naszintézésen, készlettervezésen és árképzésen keresztül egészen az oktatásokig terjednek.

Napi munkánk legnagyobb része a megrendelések feldolgozása. Itt még nagyon sok a kézi folyamat. Összességében az a célunk, hogy az alkatrészellátást tovább fejlesszük, és a változó követelményekhez illesszük. A HORSCH Szerviz & Alkatrész osztályához tartozunk, Sitzenhofban.

Alkatrészes csapatunk tíz női és férfi kollégából áll. Jó arányban vannak benne fiatal munkatársak, akiket részben mi magunk képeztünk és vettünk fel, illetve nagyon tapasztalt, hosszú évek óta nálunk dolgozó emberek.

2 | 2019

03

Ezenkívül tervezzük, hogy jobban irányítsuk leterheltségünket, akár a téli megrendelések megváltoztatásával, akár különleges promóciókkal. Erről azonban még nem szeretnék bővebben nyilatkozni. terraHORSCH: Mik az alkatrészellátás legnagyobb kihívásai?

Fabian Roth: Egész egyértelműen az alkatrészek rendelkezésre állása és a gyors logisztika. Hogy mindig a megfelelő alkatrész legyen raktáron, egyre bővebb termékkínálat mellett, igazi kihívás. A sitzenhofi fő raktárunk mellett vannak megfelelő továbbiak Franciaországban, Angliában, Ukrajnában, Oroszországban, Kínában, az Egyesült Állomokban és Brazíliában is. Ennek ellenére továbbra is dolgozni kell az elérhetőségen, az árakon, illetve a gyors szállítási útvonalakon. terraHORSCH: Az említett, kézi munkaerőt igénylő folyamatokból sok van még, vagy digitális már néhány?

Fabian Roth: Az elmúlt hónapokban már kijelöltük a jövőbeli irányt, folyamatirányítóinkkal és informatikusainkkal.

A HORSCH-ra jellemzően, sok kisebb lépéssel járjuk be az utunkat. Úgy vélem, a digitalizálás első mérföldkövét már elérték szervizes kollégáim tavaly év végén, a kereskedőink

01 Fabian Roth a terraHORSCH-sal beszélt csapatának sokrétű feladatairól – és a jövő kihívásairól.

02 Modern magasraktár több mint 30 ezer tárolóhellyel.

03 Az alkatrészes csapat: álló sor balról jobbra: Fabian Roth csapatvezető, Tamara Kaiser, Matthias Meller, Bernhard König, Michaela Messer, Alexander Erndt, Josef Bollwein, David Eichenseher. Ülő sor balról jobbra: Katharina Weideneder, Adrian Grosu.

szervizportáljának létrehozásával. Az alkatrész-megrendelések száma növekszik, és egy részük még faxon érkezik. Ezért természetesen a mi rendszerünk is okolható, nem felel meg a jelenkor követelményeinek, nem hatékony és sok a hiba­ lehetőség, amikor átvisszük a nyilvántartási rendszerünkbe.

A jövőben új megoldásokra lesz szükségünk. Elképzelésünk, hogy a kereskedőinknek közvetlen hozzáférése legyen a nyilvántartási rendszerünkhöz. A velük folytatott eszmecserék megmutatták, hogy egyetlen, könnyen kezelhető rendszerre van szükség. Cserébe adatokat kapunk, amelyek közvetlenül a rendszerünkbe továbbítanak. Ez kiküszöböli az időigényes kézi feldolgozást, és faxra nem lesz már szükség.

terra HORSCH

2 | 2019

29

Gépteszt

Tizenkettőt egy csapásra A HORSCH a sekély talajművelés specialistájaként ismerteti a Cruiser XL sorozatát. Hogy nehéz körülmények között is meggyőző-e, a 12 méteres változattal teszteltük.

Tudjon meg többet

A tesztről filmet és több infót itt talál: www.traction-magazin.de

AZ ALAPMODELL

A

HORSCH új területre lép a Cruiser XL-lel – hiszen igazi műszaki kihívás a nagyon sekély művelés, kapás kultivátorral. Mégis, néhány éve ismét növekszik a rugósszárú kapás könnyű szántóföldi kultivátorok jelentősége. Hiszen vibráló kapái igazi mindenessé teszik – tarlómunkától a köztesnövények bedolgozásán át, porhanyós magágy készítéséig mindenre alkalmasak. Természetesen határt szab a maximális munkamélység és az átömlés, ahogy a traction magazin 2018. évi 3. számának riportjában már részletesen megírtuk A búza betakarítása utáni első tarlóhántáskor pontosabb képet tudtunk kialakítani a 12 méteres gépről, a Cruiser XL sorozat zászlóshajójáról. És még egy apróság: a HORSCH 12 méteres Cruiser XL modellje jelenleg a legnagyobb könnyű szántóföldi kultivátor a piacon. A vetélytársak csak keskenyebb (bár néha több gerendelyes) vagy rugós fogú boronákat kínálnak.

30 terra HORSCH

2 | 2019

Egy kultivátor vásárlásakor először az alapadatok iránt érdeklődik az ember. Gyakran már ezek alapján döntenek egyik vagy másik gyártmány mellett. Cruiserünk munkaszélessége 12 méter. A hatgerendelyen összesen 81 kapa sorakozik. A gerendelyen a távolságuk 90 centiméter, húzástávolságuk így 15 centiméter. A gerendelytávolság egységesen 70, a keretmagasság 60 centiméter.

A tesztelt kivitelű könnyű szántóföldi kultivátor 13,98 tonnája tekintélyes súly – de hát száraz talajba is be kell húzni a kapákat. A traktor teljesítményével nem szabad takarékoskodni. a HORSCH szerint a Cruiser 12 XL-t 500 vagy még több lóerővel kell vontatni – ez alatti gyengécskének számít. Ennek megfelelően rendes vonószerkezet kell: IV kategóriájú vonószem vagy a gömbfej jöhet számításba.

12 méteres munkaszélessége ellenére a HORSCH könnyű kultivátor betartja a szállítási méreteket, szélessége 2,98 méter, magassága közel négy méter. A gazdaságból a szántóföldre vagy a táblák között biztonságosan vonul a 445/65-22,5 gumiméretű, masszív járószerkezet egyedi kerekeivel. Ahogy az ekkora talajművelő eszközökön megszokott, az egyenletes mélységtartás és a nyugodt járás

Zászlóshajó: 12 méter munkaszélességével a HORSCH Cruiser 12 XL jelenleg a legnagyobb szántóföldi kultivátor, rugós szárú kapákkal.

érdekében a hátsó tömörítő hengeren kívül elöl jobb és bal oldalt egy-egy dupla, 400/60-15,5 méretű támasztókerék tartja a gépet.

EGÉSZEN HÁTUL A JÁRÓSZERKEZET Megérkezve a szántóföldre, két lépésben nyitható szét az ötrészes váz – két kihelyezett körös hidraulikával, szinte a kezelőülésből. Csupán a masszív tartólemezeket kell a keretről eltávolítani, amelyek megakadályozzák, hogy kinyíljon menet közben a gép – biztonságos és egyszerű megoldás. Már csak két klipszet kell levenni a hidraulikus hengerről a tömörítőhenger középső részén. A kultivátor így stabil, és megfelel a közúti közlekedéshez előírt 4,0 méteres magasságnak. Szabad hasmagassága 20 centiméter.

Emellett a vonórúdról kell klipszeket eltávolítani, amelyek szállításkor vízszintesre igazítják a Cruiser XL-t. A többit megoldja a hidraulika. Először a „90 fokos nyitás” szelep hozza vízszintes helyzetbe a belső szárnyakat, miközben automatikusan kijön a tömörítőhenger a támkerekekkel: a középső tömörítőhenger és a vonuló járószerkezet forgó mozgással helyet cserél, az utóbbi teljesen kiemelve felülre kerül – a HORSCH ezt „revolver futóműnek” nevezi. Munka közben az utóbbinak nincs feladata – mint ahogy a fordulókban sem. Erről majd később részletesen beszámolunk.

Ezt követően a második, a „180 fokos nyitás” szelep nyitja a két munkaszárnyat. A folyamat vége előtt lassan előre kell haladni, hogy a talajban elakadva ne sérülhessen meg a tömörítőhenger. Végül rövid időre nyomás alá kerül

a külső szárnyakat vezérlő hidraulika, hogy megteljenek a szárnyak nyomástárolói, majd ezután egyszerűen, nyomásmentesen kapcsolhatók. A nyomástároló egyrészt arról gondoskodik, hogy a külső szárnyszegmensek nyomás alatt legyenek, így a két összecsukható rész kapái jobban a talajba tudnak hatolni. Másrészt kiegyenlíti az egyenetlen felszínt.

MUNKAMÉLYSÉG-ÁLLÍTÁS A kívánt munkaminőséghez elemi feladat beállítani a gép munkamélységét. Ahogy a nagy munkaszélességű HORSCH kultivátorokon megszokott, a mélységet különböző vastagságú távtartó lemezekkel vagy klipszekkel lehet beállítani. Ehhez a megfelelő helyeken távtartók sorakoznak. Kiemelt állapotban a klipszek a mélységállító hengerek dugattyúrúdjaira rögzíthetők. Összesen kilenc helyen kell a klipszekből ugyanazt a színkombinációt elhelyezni, egyrészt elöl a két dupla támasztókeréknél és a vonórúd hengerén, másrészt hátul a tömörítőhenger funkcióit állító hat hidraulikus hengernél. Mivel mélységállításhoz mindig át kell rakni a klipszeket, menet közben nem lehet módosítani a mélységet; például kicsit mélyebben dolgozni a táblavégi fordulóknál.

HOSSZÚ RUGÓS SZÁRÚ KAPÁK Első pillantásra egyértelműen a HORSCH új, szokatlan rugós szárú kapái tűnnek fel. A kétszer csavarodó kapaszárak a gerendely előtt, párhuzamosan, egyforma magasságban állnak. A csavarodó rész után a szár a gerendely fölött vezet tovább. Így sikerült az átömlést 10 centivel – 60-ról 70 centiméterre – növelni.

terra HORSCH

2 | 2019

31

Gépteszt

Műszaki adatok Keret: 100×100 mm vázvastagság, 5-részben csukódó (2 kétkörös hidraulikacsatlakozás), vázmagasság 60 cm, 6 gerendely, 70 cm gerendelytávolság, 2 dupla támkerék, hidraulikus mélységállítás kapcsokkal, max. munkamélység kb. 15 cm

Táblavégi forduló: Táblavégi fordulóban a hátsó tömörítőhengerre és elöl a dupla támkerekekre támaszkodik a Cruiser.

Kapák: 25×25 mm-es rugós kapák, 81 db, 150 kg előfeszítés, 150 mm húzástávolság, 50, 80 vagy 100 mm-es kopócsúcsok, 200 mm-es lúdtalpkapák Egyengetés & visszatömörítés: 550 mm-es dupla RollPack henger, lengő függesztésű, 460 mm-es homorú tárcsák Tömeg és méretek: 13 980 kg, 3,98 m szállítási magasság, 3,00 m szállítási szélesség, vontatási teljesítmény 500 lóerőtől

A következő jellegzetesség: a rugósszárú-kapákat közvetlenül a kapatartóra csavarozott műanyag ék feszíti elő. Az előfeszítésnek köszönhetően a kioldóerő 150 kilogramm. A kioldási út felfelé körülbelül 20 centiméter. A HORSCH szerint ezzel a kioldóerővel 15 centiméterig biztosított a munkamélység. A kapák még nagyon nehéz talajviszonyok esetén is tisztán a talajba hatolnak anélkül, hogy hátrafelé kifordulnának, és tartós terhelés esetén végül deformálódnának. Ha valamelyik kapát mégis ki kell cserélni, akkor elöl, a kereten van egy eszköz egyszerű és gyors kilazításához, megszorításához.

A jövőben a Cruiser hárompont-függesztésű változatához szintén a HORSCH rugóskapákat fogják használni.

STABIL FORDULÁS A 10 és 12 méteres Cruiser XL két HORSCH gépből, a Joker 10/12 RT-ből és a Terrano 10/12-ből már ismert forgó járószerkezettel van felszerelve (ahogy korábban, a szétnyitásnál ismertettük). Így a Cruiser a táblavégi fordulónál a 12 méter szélességű tömörítőhenger teljes felületén, és elöl, a nagyméretű dupla támkerekeken fordul, illetve emelkedik ki – a járószerkezet csak a közúti vonulásra szolgál, más funkciója nincs.

A táblavégi fordulóknál a támkerekek és a tömörítőhenger pozíciójának köszönhetően lendületesen lehet haladni a következő nyomvonalon anélkül, hogy tartani kellene a gép imbolygásától (más gyártók gyakran kiemelik a járószerkezetet,

01 01 A kapaszár nem a szokott módon, a gerendely alatt áll, hanem felette vezet hátrafelé, és előfeszített.

02 Manométer – védetten, az oszlopban elhelyezve – mutatja a külső szárnyak nyomását.

03 A széria kopócsúcsokon kívül további kapahegyek és lúdtalpkapák is felszerelhetők.

04 Pillantás elölről a szár rugójára. A gerendelylyel közel azonos magasságban nyúlik előre.

32 terra HORSCH

2 | 2019

03

02

04

05

06

05 A vonuló járószerkezet gumimérete 445/65-22,5.

06 A szántóföldi munkában szükségtelen a kerék, felfelé fordul. Helyét a középső tömörítőhenger veszi át.

így különösen a szélesebb gépek gyorsabban megbillennek).

Mindkét támkerék csapágyazott, a táblavégi fordulóban elfordulhat, nem radírozza a talajt. Munkahelyzetben is a géppel együtt fordulnak, és megfelelően követik a kontúrt. Munka közben nem „táncoltak” – nagyon nyugodtan haladtak. A tömörítőhenger a táblavégi fordulónál természetesen kicsit radíroz, és keresztirányú erők keletkeznek a hengerben és a tartójában.

07

ÁLLÍTHATÓ SZÖGŰ DUPLA HENGER Ahogy korábban említettük, a táblavégi fordulóban a teljes gép a tömörítőhengeren (plusz a támkerekeken) támaszkodik.

08

10

09

11

07 A vonórúd elég hosszú a széles gumihevederes traktorokhoz. Szűken lehet vele fordulni.

08 Speciális eszköz segít a törött kapák cseréjét.

09 Hidroakkumulátorok illesztik a szárnyakat a talajfelszínhez.

10 A munkamélységet elöl a vonórúdon és a támkerekeken klipszekkel valamint ...

11 ... hátul, a tömörítőhenger hidraulikus hengerein állítja be a kezelő.

terra HORSCH

2 | 2019

33

Gépteszt

01

02

01 Az egyengető tárcsák egy sorban állnak a kapák mögött.

02 A dupla RollPack henger lengő felfüggesztésű. Az első henger alkalmazkodni tud az egyenetlenségekhez.

03 Furatlemezekkel határozható meg az elülső henger felső ütközése.

04 A középső fogazott-tárcsák tiszta átfolyást biztosítanak.

03

A visszatömörítés és porhanyítás mellett két feladatot teljesít a Cruiser XL tömörítőhengere. A könnyű szántóföldi kultivátor két nagy modelljéhez kizárólag az 550 mm átmérőjű, U-profilú gyűrűkből álló, dupla RollPack henger áll rendelkezésre. Ennek jellemzője az univerzális használhatóság, a nagy teherbíró képesség és a nyitott profil, ami fel tud töltődni földdel, és így megfelelően visszatömöríti a talajt. Újdonság a Cruiser 12XL dupla RollPack hengerén a lengő felfüggesztés. A henger így nemcsak a mélységhez állítható be, hanem az adott talajviszonyokhoz is. Csupán az első henger ütközőit kell beállítani.

Dolgozhat például a hátsó hengerrel ugyanolyan mélységben, illetve szintben, vagy a lazább termőhelyeken enyhén meg is emelhető, hogy a talaj összehúzását vagy besüllyedését elkerülhessük. Ugyanez a helyzet a felső határértékkel is: kötött talajon egyszerűen kitérhet felfelé, ha különösen nagy rögök vagy kövek kerülnek az útjába.

A Cruiser hengerszegmense előtt és a kapák mögött egy sor homorú tárcsa teríti szét a földet, amit a kapák kifordítottak, a henger előtt elegyengetve a felületet. Eközben mindig a gép közepe felé mozdítják a földet. A tárcsasor közvetlenül a hengerkarokhoz kapcsolódik – a hengertől függően változik a munkamélysége, ha megfelelően be van állítva. Ha nagyobb munkavégzési sebesség, mélység és szervesanyag-mennyi­ség/típus miatt korrekcióra van szükség, a felfüggesztésen beállítókarok vannak – hengerszegmensenként kettő. A középső elmunkálótárcsák a menetirányra keresztben átdughatók, hogy ellene hassanak a bakhátkép-

34 terra HORSCH

2 | 2019

04

ződésnek. Minden tárcsa egyedi függesztéssel, gumibakokon kapcsolódik a tartórúdhoz, akadály esetén hátra és oldalra kitérhetnek.

A GYAKORLATBAN A Cruiser XL tiszta munkát hagy maga után a tarlón. Mivel az elmúlt nyár extrém száraz volt, és Németország sok területén a talaj különösen keménynek bizonyult a tarlóhántáshoz, sajnos csak 50 milliméter vastag, páncélozott kopócsúcsokkal tudtunk dolgozni. „Normál” években általában 200 milliméter széles lúdtalpkapákat használunk a talajmunkák első lépésében. Emellett vannak még keskeny kapák, 80 és 100 milliméter szélességben – opcionálisan páncélozott változatban is.

A 6-7 centiméteres munkamélységben a kapák és a kopócsúcsok jól boldogultak – tartották a mélységet és behatoltak a földbe. A kapák erős kitérésére nem volt példa – ez valószínűleg az előfeszítésen múlott, aminek alkalmazása kemény körülmények között térül meg igazán. A nehéz talajviszonyoknak megfelelően a traktor több mint 600 lóerő teljesítménye is helyes választás volt. Az 500 lóerős teljesítményű, nem ritkán 27 tonnás traktorokkal figyelni kell a teljes gépkapcsolat 40 tonnás megengedett össztömegére.

A kenésre közel 60 kenési pont szolgál – főként a járószerkezeten, valamint a nyitó-csukó hengereken. A zsírzógombokat jobb lenne egy helyen sorba rakni. A kapák, az egyengetőtárcsák és a tömörítőhenger csapágyai azonban teljesen karbantartásmentesek.

Összegzésünk A HORSCH 12 méter munkaszélességű Cruiser 12 XL modellje a jelenleg legnagyobb rugóskapás könnyű szántóföldi kultivátora. Egyértelmű, hogy ilyen méretekhez elegendő teljesítményre van szükség – 500 vagy ennél több lóerő ajánlott. A Cruiser kapái is egyedülállók.

Egyrészt a gerendely fölött vezetnek a kapaszárak – ez kedvezően hat az átömlési magassága –, másrészt előfeszítettek, így nyugodtan és egyenletesen maradnak a talajban.

A forgó járószerkezet jóvoltából a táblavégi fordulónál a dupla RollPack hengerre és az elöl található stabil támkerekekre támaszkodva emelkedik ki a kultivátor. Így gyorsan, billenés nélkül fordul. A munkamélység a hidraulikus hengerek távtartó klipszeivel állítható be – a jövőben ez bizonyára egyszerűbbé válik majd.

05 05 A kopócsúcsokkal 6-7 cm mélységben végeztük el az első tarlóhántást.

+ nagy felületteljesítmény + előfeszített kapák + nagy átömlési keresztmetszet + biztosabb pozíció a táblavégi fordulóban + mechanikus rögzítés vonuláshoz – csak egyetlen hengerváltozat – mélységállítás klipszekkel

06 Az elvégzett munka képe a nehéz talajkörülmények ellenére nagyon rendezett volt.

06

SZAKMAI VÉLEMÉNY: Nagyon jó munkaminőség, egyszerű kezelés

H. Hesse az AGN Mezőgazdasági Kft. ügyvezető igazgatója (balra) és Silvio Frank gépkezelő nagyon elégedett a területteljesítménnyel.

A neuenheiligeni AGN Mezőgazdasági Kft. 1600 kW-os biogáz-üzem mellett 1500 férőhelyes sertésistállót működtet. 3100 hektáros szántóterületén elsősorban őszi búzát, repcét, kukoricát és sörárpát termeszt. 2018 tavasza óta dolgozik náluk egy Horsch Cruiser 12 XL, ezt nemcsak a betakarítás utáni nyári/őszi tarlóhántásra, hanem magágy készítésre is használják. Jó fél év alatt mintegy 4000 hektárt művelt meg. „A gumihevederes Challenger traktor több mint 600 lóerejére szükség is van a Cruiser 12 XL-hez, különben túl kicsi lenne a munkasebesség – legalább 12-14 km/óra kell. A gyengébb kerekes traktorok nem boldogulnak vele. Amúgy is jobb a mi enyhén dombos vidékünkön a gumihevederes traktor. Kiváló a HORSCH Cruiser munkaminősége, területteljesítményével is nagyon elégedettek vagyunk. Kezelőink a gép egyszerű ke-

zeléséről számoltak be” – mondja Hesse ügyvezető igazgató.

Négyezer hektár után cserélni kell az elkopott páncélozott keskeny kopócsúcsokat. Azért továbbra is kitartunk a keskeny változat mellett, nem használunk lúdtalpkapákat. A táblavégi fordulónál a Challenger és a Cruiser 12 XL lendületesen fordul rá a következő nyomvonalra.

Mi azonban lemondunk erről a menetmódról, és legalább egy nyomvonalat kihagyunk. Így kevesebb keresztirányú erő hat a kultivátorra, illetve a hengerre – ez kíméli az anyagot. Mindez azonban nem jelent problémát a nagyméretű tábláinkon” – teszi hozzá Hesse úr.

terra HORSCH

2 | 2019

35

HORSCH Alapítvány

Üzleti megoldások a szegénység ellen Dankwart Horsch elnökletével a Horsch család és a HORSCH vállalat támogatja a MEDA segélyszervezetet. Ennek elnöke és vezérigazgatója, Dorothy Nyambi nemrég Sitzenhofba látogatott.

A

MEDA (Mennonite Economic Development Associates) olyan keresztények szövetsége, akik az üzleti életben is elkötelezettek a bibliai értékek iránt. A nemzetközi segélyszervezet egyik támogatója a HORSCH Alapítvány. Európai körútján a MEDA elnök-vezérigazgatója, Dorothy Nyambi meglátogatta vállalatunk sitzenhof-i központját, ahol a terraHORSCH-nak lehetősége nyílt beszélni vele

Dorothy Nyambi (balra), a MEDA elnök-vezérigazgatója, és Michael White (jobbra), a MEDA stratégiai irányaiért felelős személy, Sitzenhofban.

terraHORSCH: Ön eredetileg kameruni születésű orvos, aki ma Kanadában él. Hogyan lesz valaki egy nemzetközi segélyszervezet vezetője?

Dorothy Nyambi: Kanadába körülbelül 30 évesen költöztem. Ekkor fejeztem be orvosi tanulmányaimat, és különböző fejlődő országokban tevékenykedtem orvosként. Ez a feladat hihetetlenül érdekes és kihívásokkal teli volt. De mindig csak néhány embernek tudtunk segíteni. Sokan mások, akik nem voltak elérhető közelségben, meghaltak.

Ezért úgy döntöttem, hogy teljesen más megközelítést választok, és a nemzetközi fejlesztési segítség útjára lépek.

Körülbelül öt hónapja vagyok a MEDA elnök-ügyvezetője, ami egy világszerte 150 tagot foglalkoztató szervezet, 42 országban összesen 402 projekt partnereivel dolgozunk együtt. terraHORSCH: Segít Önnek, hogy orvosi végzettsége van?

Dorothy Nyambi: Csak részben, mert a MEDA megközelítése más, mint sok segélyszervezeté. Nálunk nem a tisztán humanitárius segítség áll az előtérben, mivel a fejlődő országokban gyakran további függőségek kialakulásához vezet.

Mi ezzel szemben a szegénység ellen küzdünk, gazdasági tevékenységek támogatásával. terraHORSCH: Pontosan hogy működik ez?

Dorothy Nyambi: Projektpartnereink többnyire kis- és középvállalkozások, különféle területekről – gyakran a turizmusból és a mezőgazdaságból. Pont ez utóbbi rendkívül fontos a legtöbb fejlődő országban. Sok munkahely függ tőle, és a népgazdaság fontos támasza.

Mi azonban nemcsak a kis egységek

36 terra HORSCH

2 | 2019

létrejöttét támogatjuk, hanem a teljes szerkezeti átalakítását is. Hiszen az önellátó mezőgazdaság még senkit nem emelt ki a szegénységből. Az embereknek lehetőséget kell kapniuk például részvételre az értékláncban. Projektpartnereivel a MEDA helyben fejleszt ki új koncepciókat, segít a finanszírozásban, és egy bizonyos ideig figyelemmel kísér.

Célunk, hogy e projektek a végén önállóan működjenek. terraHORSCH: Hogyan finanszírozza magát a MEDA? Dorothy Nyambi: Főleg a tagok befizetéseiből és adományokból. Támogatóink közé tartoznak magánszemélyek mellett alapítványok is, mint például Bill és Melinda Gatesé vagy a HORSCH-é, ezenkívül számos állami szervezet, leginkább Észak-Amerikából, Ausztráliából és Nagy-Britanniából. terraHORSCH: Mik a jövő kihívásai?

Dorothy Nyambi: A MEDA már több, mint hatvan éve létezik. Ez alatt mindig alkalmazkodtunk a változó körülményekhez. Ma új irányváltás előtt állunk – én ezt a segélyszervezet 4.0-nak hívom. Ebben sok dolog pozitív: vegyük például a mobiltelefont vagy az internetet. Mindkettő sokkal könnyebbé és olcsóbbá tette a kommunikációt. Vagy a banki szektor: mi minden tehető meg, ha online intézhető el? Hogyan működik a jövő mezőgazdasága? Körülöttünk minden hihetetlenül dinamikusan változik. Vesszük ezeket az impulzusokat, és pozitív, innovatív és modern projekteket szeretnénk kifejleszteni belőlük. A MEDA-nak sok a tapasztalata, amiket kreatív ötletekkel és az innovatív partnereinkkel közösen változtatunk modern fejlődési segítséggé.

HORSCH Intern

VISSZA A HORSCH-HOZ Hubertus Bultmann a Kutatás-Fejlesztés részleg új vezetője. Néhány évvel ezelőtt már betöltötte ezt a pozíciót. Idén januárban visszatért a HORSCH-hoz, és a terraHORSCH megkérdezte, mi motiválta e lépést. terraHORSCH: Bultmann úr, elmondaná nekünk a legfontosabb szakmai állomásait?

Hubertus Bultmann: Egy mezőgazdasági üzemben nőttem fel, Észak-Rajna-Vesztfália tartományban. Ezért döntöttem úgy, hogy a Göttingeni Mezőgazdaság-tudományi Egyetemen tanulok tovább. Tanulmányaim után szívesen mélyedtem volna el a mezőgazdaság technikájában, ezért gépgyártási másoddiplomát szereztem, mezőgép szakirányon. Egyetemi éveim alatt több­ ször gyakornokoskodtam, illetve dolgoztam a nyári szünetekben, belföldön és külföldön egyaránt. Az első munkahelyem egy traktor- és betakarítógépgyártó cégnél volt. 2010-ben váltottam aztán a HORSCH-hoz, ahol a feladatom egy műszaki projektmenedzsment kidolgozása volt. 2015 elejéig voltam ott, a végén kutatás-fejlesztési vezetőként. Főképp személyes okok miatt elfogadtam egy ajánlatot, nemzetközi vezetői állásra. Így szerezhettem néhány évnyi tapasztalatot egy globális vállalati struktúrában, ezt nem szerettem volna kihagyni. 2019 januárja óta a HORSCH Kutatás-Fejlesztés részlegvezetője vagyok, a vetéstechnika, talajművelés és logisztika termékeiért felelek. terraHORSCH: A növényvédelem kimaradt?

Hubertus Bultmann: Így van. A növényvédelem fejlesztésének felelőssége Theo Leebé. Nagyra értékelem az élénk eszmecseréket a landaui kollégákkal.

Olyan területeken, mint az elektronika, szorosan együtt dolgozunk. A jövőben szeretném az önjáró permetezők né­ hány elektronikai megoldását elérhetővé tenni a függesztett eszközökhöz is, és az ügyfeleinknek több értéket biztosítani.

Mindennapi munkámhoz tartozik az is, hogy időnként összekoszolom a kezem.

len előny. Természetesen ideális, ha a gépek emellett egyszerűen és könnyen kezelhetők. Ha ehhez még időt is meg tudunk takarítani gyors munkával, azaz nagyobb a felületteljesítmény, mérhető a költségcsökkenés. Annak érdekében, hogy mindig az ügyfelek közelében maradjak, fontos, hogy ápoljam kapcsolati hálómat az üzemekkel és a szegmens véleményvezéreivel. Ez persze nemcsak rám érvényes, hanem az egész csapatomra is. Csak így érthetjük meg a felénk támasztott elvárásokat. terraHORSCH: Milyen gyakran látogatja meg személyesen az ügyfeleket a szántóföldeken?

Hubertus Bultmann: Az időm körülbelül 30 százalékában úton vagyok, legtöbbször ténylegesen a szántókon.

Mindig fontos visszajelzéseket kapok, amelyek segítenek helyes döntéseket hozni.

Hubertus Bultmann a HORSCH 11 csapatból és száz dolgozóból álló Kutatás-Fejlesztést vezeti.

terraHORSCH: A Kutatás-Fejlesztés részleg vezetőjeként pontosan mi az Ön feladata?

Hubertus Bultmann: Feladatom, hogy a HORSCH stratégiai termékfejlesztéseit vezessem, és a Kutatás-Fejlesztésen belül minden osztályt irányítsak. Célunk a legjobb gépeket kínálni! Mindig a három alapvetésünknek próbálunk megfelelni – gyorsabban, egyszerűbben, biztonságosabban: ha egy művelési folyamat, akár talajművelés vagy vetés, a sok külső befolyástól függetlenül mindig biztosan és pontosan működik, az közvet-

terraHORSCH: Miért tért vissza a HORSCH-hoz?

Hubertus Bultmann: Visszatérésem a HORSCH-hoz nem volt eltervezve, csak úgy megtörtént. Intenzív mérlegelés után a családommal, e lehetőség mellett döntöttünk. Döntő tényező volt a jó személyes kapcsolat a tulajdonos családdal, és a HORSCH erős ügyfélközpontúsága: a vállalat mezőgazdasági gyökerei révén közel állunk az ügyfelekhez és a szántóföldi trendekhez. Saját cselekedeteinket mindig megnézzük, hogy valóban az ügyfelek javát szolgálják-e. Ez nagyon tetszik nekem, és mindig inspirál, hiszen én magam nemcsak gépészmérnök, hanem mezőgazdász is vagyok.

terra HORSCH

2 | 2019

37

HORSCH Intern

A HORSCH kitünteti a törzsgárdát A HORSCH év végi ünnepélyére 2018 decemberében minden telephelyről és külföldről érkeztek munkatársak. Jó lehetőség volt különböző kitüntetések átadására és a búcsúzók megünneplésére.

Tíz éve dolgozók: HORSCH Maschinen GmbH Ronneburg: Dirk Becker, Daniel Blei, Roy Buschendorf, Axel Fischer, Daniel Hoffmann, Thomas Köhler, Jörg Krokowski, Dirk-Michael Lange, Matthias Müller, Matthias Opitz, Sigfried Täschner, Ingolf Unteutsch HORSCH Industrietechnik GmbH: Enriko Brauer, Thomas Brunko, Benjamin Happich, Enrico Huth, Andreas Jahn, Mirko Kretschmer, Rico Lange, Mathias Oeser, Maik Simon, Nicky Tietz HORSCH LEEB Application Systems GmbH: Sergej Kasak, Denis Schröder, Waleri Schwez, Nikolay Steblev, Gennadiy Verbovoy HORSCH Maschinen GmbH Schwandorf: Michael Braun, Olga Eichholz, Alexander Erndt, Anatol Farat, Alexander Frey, Thomas Gradl, Christian Graf, Michael Grieser, Roswitha Hirschmann, Clemens Höcker, Michael Huber, Frank Jäger, Thomas Kummer, Marco Muck, Oleh Nesterenko, Viktor Root, Martin Schieder, Reinhard Schlagenhaufer, Andreas Schöberl, Mathias Schwab, Franz Six, Alexander Tkachenko, Emil Träger, Anton Wittmann HORSCH France: Fabien Dourbecker, Fanny Steffenoni HORSCH Litauen: Nerijus Misenis HORSCH Ukraine: Sergey Osadchyy HORSCH LLC: Janel Penning

A tízéves évfordulójukat ünneplők a vezetőséggel.

38 terra HORSCH

2 | 2019

01

02

Nyugdíj: Hat dolgozó vonult nyugdíjba: HORSCH Maschinen GmbH Ronneburg: Werner Schlegel (talajművelő gépek összeszerelése), Wilfried Wilhelmi (előszerelés) HORSCH Industrietechnik GmbH: Jörg Nollau (robotika) HORSCH LEEB Application Systems GmbH: Erich Boldinger (logisztika) HORSCH Maschinen GmbH Schwandorf: Konrad Lisek (szabászat), Gerhard Suttor (külszolgálatos értékesítő) A vezetőség mindenkinek megköszönte a munkáját, és minden jót kívántak az elkövetkezendő nyugdíjas évekre.

03

Tanulószerződéses: 2018-ban a HORSCH gyakornokok ismét nagyszerű vizsgaeredményeket értek el.

Hármójukat kitüntették nagyszerű eredményükért: Leonard Turshilla – legjobb fémtechnikai szakember Oberpfalzban, Alexander Hofstetter – legjobb gyártási szerelő Bajorországban, Michael Griesbauer – IHK ipari szerelői tiszteletbeli díj

04

01 Jörg Nollau és 02 Gerhard Suttor elköszönnek a vezetőségtől, nyugdíjba vonulásuk előtt.

03 A díjazott gyakornokok a vezetőséggel: Michael Griesbauer (4. balról), Leonard Turshilla (középen) és Alexander Hofstetter (4. jobbról).

04 HORSCH Ukraine: Az éves záróünnepélyen a HORSCH Ukraine kitüntette tízéves munkaviszonyuk alapján Johannes Kluth (jobbra) és Sergey Osadchyy (balra) dolgozóit.

05

06

HORSCH France SARL: A HORSCH France SARL záróünnepélyén Franciaországban Cornelia Horsch (középen) és Robert Dorsemagen (jobbra) elismerést adott át 05 Fabien Dourbecker (balra) és 06 Fanny Steffenoni (balra), tízéves munkaviszonyuk elismeréseképpen.

terra HORSCH

2 | 2019

39

HAZAI PÁLYÁN Ronneburgi telephelyével a HORSCH nemcsak a régió egyik legnagyobb gyárát üzemelteti – hanem erősen jelen van a végfelhasználók életében is. Helyi partnere a CLAAS Thüringen. Az ügyvezetővel, Jonathan Köberrel beszélgettünk.

E

gy iparterület Schwabhausenben, közvetlenül az A4 autópálya mellett. Itt van, jó közlekedésű helyen, az értékesítési terület közepén a CLAAS Thuringia fő telephelye. További telepeknek ad helyet Barchfeld, Buttelstedt, Ebeleben és Vachdorf. Jonathan Köber ügyvezető igazgatóval találkoztunk.

terraHORSCH: Köber úr, a versenytársak szívesen mondják a CLAAS-tulajdonú mezőgazdaságigép-szakvállalkozás háta mögött, hogy elsősorban a traktorokkal, kombájnokkal és silózókkal foglalkoznak. Igaz ez?

Jonathan Köber: Persze, a CLAAS a legfontosabb beszállítónk. Feladatunk ennek ellenére nem csak a CLAAS termékeinek értékesítése és szervize. Ügyfeleink, a gazdák, az üzemükhöz legjobban illeszkedő mezőgépek teljes kínálatát kapják meg.

Ezért mi olyan gyártók termékeit is kínáljuk, mint a HORSCH, Rauch, Krampe, Rabe, Zunhammer, Tebbe, Bressel & Lade, illetve a Kubota. Ahogy a gyártók, én is az exkluzivitásra és lojalitásra helyezem a

40 terra HORSCH

2 | 2019

hangsúlyt. Általában inkább specialistákkal, mint mindenes cégekkel dolgozom.

Ráadásul a HORSCH és a CLAAS jól illik egymáshoz. terraHORSCH: Mennyire fontos Önnek a HORSCH? Jonathan Köber: A HORSCH forgalma rögtön a CLAAS után következik.

A vállalkozás egyike az igáslovainknak. Üzleti kapcsolatban még csak 2016 óta állunk, korábban más volt az értékesítési struktúránk. A piaci részesedés és a forgalom fejlődése igen jó. Egyértelműen növekszünk. A talajművelésben, illetve a vető- és növényvédelmi technikában piacvezetők vagyunk. És a HORSCH-on belül is van egy bizonyos jelentőségünk: 2018-ban, a forgalmunk alapján, mi voltunk a harmadik legerősebb kereskedő Németországban. Mondhatjuk, hogy együttműködésünk a lehető legrövidebb idő alatt 0-ról 120-ra gyorsult… terraHORSCH: Minden végig zökkenőmentesen működött?

Jonathan Köber: Nagy kihívások leginkább a szerviz területén adódtak. Pont azért, mert a géppopuláció kezdetben igen nagy volt. Ezen azonban közösen úrrá lettünk. Fontos volt, hogy az ügyfelek észre se vegyék az átmenetet. És ez sikerült is. terraHORSCH: Pontosan hogyan?

Jonathan Köber: A siker kulcsa egyértelműen a jó szerviz. Új embereket vettünk fel, és nagyon sokat invesztáltunk.

Időközben szinte minden telephelyünkön legalább két munkatárs – általában egy talajművelési és vetéstechnikai, illetve egy növényvédelmi – kapott átfogó képzést HORSCH termékekről. Ezenkívül bármikor a rendelkezésünkre áll a HORSCH értékesítési- és szerviz-kapcsolattartója. Sőt, a HORSCH egy külön embert alkalmazott az értékesítésünk támogatására. Vállalatunk mintegy egymillió eurót költ oktatásra és továbbképzésre a gépgyártók gépeiről, minden egyes munkatárunk évente körülbelül 20 munkanapot tölt tanulással.

Ehhez jön még egy nagy alkatrészkészlet,

Szer viz & Forgalmazás

01

02

03

01 A Claas Thüringen székhelye az értékesítési körzet közepén, könnyen megközelíthető az A4 autópálya mellett.

02 Türingiában a mezőgazdaság elég nagy méretű gazdaságokból áll. Ennek megfelelően jó pár HORSCH Leeb permetező dolgozik.

03 A Claas Thüringen nagyon sokat fektetett be a szervizbe. Ez kifizetődő az ügyfeleknek.

04 Tudásközpont látogatásunkkor a Claas Thüringennél (balról): Jonathan Köber ügyvezető, Freddy Linzmaier (HORSCH értékesítési támogató, Közép-Németország), Emanuel Tasch (HORSCH Értékesítés, Közép-Németország), Ralf Boeck (HORSCH területi értékesítési vezető, Közép-Németország), Hagen Zeng, illetve Frank Degenhardt Claas-Thüringen-értékesítési tanácsadók (HORSCH Szerviz).

04

terra HORSCH

2 | 2019

41

05 Impozáns gépkapcsolat: Claas Xerion HORSCH átrakókocsival.

05

elosztva a négy telephelyünkön. Vegyük például egy vetőgép elektronikáját. Egyetlen hiba az egész gépet megbéníthatja.

Legrosszabb esetben – mindegy, melyik telephelyen – teljesen új vezérlést tudunk beépíteni. Így a lehető legrövidebb idő alatt újra üzemképes a vetőgép. Ügyfeleink rendszerint szántóföldi növényeket termesztenek, nagyon professzionálisan. Ennek megfelelők az igényeik is. Úgy gondolom, hogy az utóbbi években nagyon sokak bizalmát elnyertük. A szerviz témája gyártókon átívelő. Nálunk az a szokás, hogy minden műhelyünkben két mester dolgozik. Egyikük munkafelvevő, a másik a szervizfolyamattal, illetve a nagyobb műszaki problémákkal foglalkozik. Mi magunk is kiképeztünk az utóbbi években három mestert, akik egyre több és több szerepet vállalnak a műhelyek mindennapjainak szervezésében. Korábban ezeket a dolgokat központilag szabályoztuk, de időközben minden egyes telephelyen rendelkezésre állnak a kompetenciák. A szerviz az a tényező, amely egyértelműen kiemel minket a piactársak közül. terraHORSCH: Hat ez az új gépek értékesítésére?

Jonathan Köber: Abszolúte! A fejlődés tényleg pozitív.

Részben kreatív koncepciókra vezethető vissza, amelyeket alkalmazunk. Például az ügyfelek már nem a kiállításokon és szóróanyagokból szerzett információk alapján vesznek gépeket. Már a bemutatókat is keveslik. A mi ajánlatunk az, hogy a gépeket szervizzel együtt felkínáljuk az ügyfélnek, egy bizonyos díj ellenében, egy évre. Tehát kamatterhek nélkül, nyugodtan kipróbálhatják. Hozzátéve, az volt a hátsó gondolatunk, hogy készletet hozzunk létre fiatal használt gépekből, értékesítésre.

Ebből a szempontból sikertelen volt az akció: a gépek közel száz százaléka ügyfeleknél maradt (nevet). Ezen felül mindig van húsz gépünk bérben, hatvan százalék rövid-, negyven hosszú távú, négy évre korlátozva. Fontos marketingeszköz az évenkénti HORSCH szántóföldi nap, amely idén szeptember 6-án, Eichsfeld megyében, Dingelstädtben lesz. terraHORSCH: A HORSCH erősödik a növényvédelemben. Önök is érzékelik?

Jonathan Köber: Nálunk is így van, de nem véletlenül. Már másodszor rendeztük meg a kétévenkénti „Thüringiai kompetencianapot a növényvédelemért”. Nemcsak műszaki megoldásokat mutatunk meg, hanem érdekes előadásokat is tartunk

42 terra HORSCH

2 | 2019

a mezőgazdaság aktuális, jövőbe mutató témáiról. A Claas Thüringen nem kizárólag mezőgép-kereskedő cég; minket is előre vivő témákban párbeszédindítók szeretnénk lenni.

Területeinken viszonylag sok az önjáró permetező. Az utóbbi években már tizenkettőt adtunk el, egyedül tavaly hármat. terraHORSCH: Önöknek melyek a HORSCH legfontosabb gépei?

Jonathan Köber: Ez mindig változik egy kicsit. 2017 a rövidtárcsák éve volt. Akkoriban hihetetlenül sok Joker RT-t értékesítettünk. 2018-ban a HORSCH Leeb LT hozta a darabszámokat, de az Avatar is egyre kedveltebb. Ügyfeleinket leginkább olyan koncepciókkal lehet meggyőzni, amelyekkel növelni tudják a termelékenységüket. Részben még olyan egyéb hatások is szerepet játszanak az értékesítésben, mint például a környezetbarát növényvédő technológia finanszírozási programja. terraHORSCH: Az Önök régiójában sokan foglalkoztatnak idegen munkaerőt. Hogyan boldogulnak az egyre igényesebb technikával?

Jonathan Köber: Nemcsak a saját dolgozóinkat képezzük, hanem ügyfeleinkét is. Ez már az üzembe helyezéskor elkezdődik, amelyet a HORSCH szervizszerelőkkel támogatunk. Ezenkívül 2016 óta gépkezelői tanfolyamokat szervezünk – évente egyszer növényvédelmit, és vetéstechnikait. Ennek nagy részében a gépek gyakorlati használatával foglalkozunk, gyakran alakul ki tapasztalatcsere a felhasználók, szerelők, szerviz-technikusok és bemutató gépkezelők között. Hiszen nekünk az a legfontosabb, hogy az ügyfelekkel párbeszédben maradjunk. Közösen könnyebben tudjuk megoldani a problémákat, és hozzáadott értéket teremteni. Azon dolgozunk, hogy jobban tudjanak művelni, vetni és aratni.

FITCentrum

A bemutatókert teljes területe húsz hektár.

Akár háromszáz kísérleti parcella is létrehozható.

Több, mint kísérleti parcella Sitzenhof főútjától jobbra látni a HORSCH kísérleti parcelláit. Eredetileg termesztési próbákra hozták létre, de már arra is használják, hogy kapcsolatba kerüljenek az emberekkel, és oktassák őket a mezőgazdaságról. A terraHORSCH a HORSCH termékmarketing osztályáról Michael Braunnal és Josef Stangllal beszélgetett terraHORSCH: Mikor, és milyen céllal hozták létre a bemutatókertet?

Michael Braun: 1997-ben alapították. Az alapötlet akkoriban az volt, hogy megmutassuk, sikerrel tudjuk alkalmazni telephelyünkön a direktvetést. Viszonylag gyorsan rájöttünk azonban, hogy ez csak korlátozottan igaz. Hiszen a talajműveléssel nagyon jó hozamnövelő és hozambiztosító hatásokat lehet elérni. Napjainkban egyéb feladatai is vannak a kertnek.

Az egyik nagyon fontos a külső kommunikáció. Ez azt jelenti, hogy így beszédbe elegyedhetünk az emberekkel. Ráadásul a legkülönfélébbekkel – gazdákkal, a szakmától távol állókkal és főképp diákokkal.

terraHORSCH: Elmondható, hogy idővel eltolódott a kert értelme és célja?

Josef Stangl: Igen, bizonyos értelemben így történt. Bár a bemutató területet, mint ahogy korábban is, termesztési kísérletekre használjuk, de bővült a feladatainak köre. A látogatói csoportok mellett, akik a HORSCH telephelyét megtekintik, több projekten együtt dolgozunk környékbeli iskolákkal. Attól függően, kivel állunk szemben a kertben, másképp szólítjuk meg. Például a gyerekekkel alapvetően arról beszélgetünk, milyen kultúrnövényeket látnak a földeken, hogy megértsék, hogyan lesznek ezek a feldolgozás végén mindennapi igényeknek megfelelő élelmiszerek. Gazdákkal egészen másról

terra HORSCH

2 | 2019

43

FITCentrum

01

MIT TERMESZTENEK A BEMUTATÓKERTBEN? Pillantás idei növénykísérletekre a bemutatókertben Kukorica, gabona, repce: A hagyományos kultúrnövények, akárcsak eddig, nagy szerepet játszanak. A kísérletek legnagyobb része a termeléstechnikai finomságok meghatározásáról szól.

Köztesnövények: Különböző köztesnövényeket és köztesnövény-keverékeket termesztünk, hogy vizsgáljuk hatásukat a következő növényre. Különböző köztesnövényeket próbálunk ki, és sok tapasztalatot gyűjtünk, hogy mekkora értéket nyújtanak a követő növénynek.

Szójabab és zöld szójabab: Egyre erősödő trend a hazai fehérje előállításának igénye. A HORSCH úgy látja, hogy a szója néhány év alatt meghonosodott Németországban, és az egyes régiókhoz alkalmazkodott fajták száma nő majd a jövőben. A szóját könnyű kultivátorozni, és a gabona tökéletes előnövénye.

02

Csicseriborsó: Idáig meglehetősen kevés az információ a csicseriborsó termesztéséről Németországban. Ezenkívül kevés az elérhető fajtája. A csicseriborsót túlnyomórészt déli országokban vagy száraz körülmények között termesztik.

Napraforgó, cukorrépa és pattogtatni való kukorica: A csicseriborsóhoz hasonlóan szempont, hogy ezek a növények is minél gyorsabban eljussanak a szántóföldről a tányérra.

Ipari kender: Jelenleg olyan erősen nő Németországban a kereslet az ipari kender iránt, hogy nem lehet lefedni az igényeket.

Az ipari kender jó példa arra, hogy a szokatlan kultúrnövényeket nagyon kedveli a társadalom.

Szokatlan növényfajták termesztésére a bemutatókert egyharmadát használjuk.

01 Markus Kneißl foglalkozik a HORSCH-nál a bemutatókertben az időhöz kötött kezelésekkel. Egy átépített traktort használ erre a célra (a képen éppen műtrágyaszóróval), amely pontosan megfelel az egyes parcellák szélességének.

02 Oktatás a bemutatókertben: nem csak a növények megismerése, de a technika (a képen egy kultivátor) gyakorlati bemutatása is része a „tantervnek“.

van szó. Ekkor a helyes állománykezelés, a vetőmag vagy az alternatív vetésforgók állnak középpontban. terraHORSCH: Hogyan fogadják a kertet a diákok és a szakmán kívüliek?

Josef Stangl: A diákoknak lehetőségük van bemenni az állományokba, a növényeket megfogni, megszagolni. Nagy élmény, hogy kinn a szabadban tanulhatnak, és minden érzéküket használhatják.

Michael Braun: A szakmától távol álló felnőttekkel mindig izgalmas találkozni, mert kicsiben tudunk megmutatni olyan dolgokat, amelyekről társadalmi szinten vitáznak, például a direktvetést vagy a talaj-előkészítést, a szántást, illetve a forgatás nélküli művelést. Sok hatás sokkal kézzelfoghatóbban mutatható be közvetlenül a földeken, például a talaj szerkezete vagy a különböző intenzitású talajmegmunkálás hatásai. terraHORSCH: Mitől különlegesek a kertben elültetett növények? Miért ezeket választották?

Josef Stangl: A klímaváltozás miatt sok mindent megkérdőjelezünk, másokat pedig kipróbálunk. Mindig keskeny mezsgyén mozgunk, a gyakorlatban is használható, illetve a gazdáknak

44 terra HORSCH

2 | 2019

értelmes dolgok, valamint a puszta szórakozás között. Célunk kipróbálni olyan növénykultúrákat, amelyek a földről szinte közvetlenül a tányérra kerülhetnek. Ilyen például a csicseriborsó, a szójabab, a pattogatni való, vagy a csemegekukorica.

További ok a növények vetésére, hogy kipróbáljuk, mennyire lehet ezeket a kultúrnövényeket beilleszteni a vetésforgóba.

A jövőben egyre kockázatosabb lesz intenzív és szűk vetésforgókat alkalmazni, ezért foglalkozunk egyéb lehetőségekkel. terraHORSCH: Mit szólnak a látogatók ezekhez a különleges kultúrnövényekhez?

Josef Stangl: A pattogtatni való kukorica nagyon tetszik a diákoknak. A gyerekek ezt szupernek találják! Minél szokatlanabb a növény, annál érdekesebb.

Michael Braun: Az ilyen különleges növényfajták termesztésében szerintem két pont nagyon fontos: egyrészt meg tudjuk mutatni a látogatóknak, hogy itt, a régióban – a klasszikus kultúrákon túl – mi mindent lehet még termeszteni, másrészt vállalkozásként is nagyon sokat tanulunk. Mi sem tudjuk megmondani, mi lesz e növénytermesztési kísérlet vége. Mindezek értelmét tesztelni állandó tanulási folyamat. A bemutatókert egyik feladata épp az, hogy vizsgáljuk a diverzitás kérdését, illetve bizonyos dolgokat kipróbáljunk, no meg hogy tanuljunk belőle mi is. Messze nem vagyunk e növénykultúrák szakértői, először megfelelő tudásbázist kell létrehoznunk.

Több mint hatszáz HORSCH-ügyfél és érdeklődő gazda vett részt március 14-én a HORSCH Szemináriumon.

Számvetés „Nem éri meg digitalizálni a szántóföldi növénytermesztésben,” idézték Michael Horsch állítását egy nagy online magazinban – bár nem hamisan, de nagyon lerövidítve. A HORSCH Szeminárium 2019 rendezvényen tudósok és szakemberek osztották meg tapasztalataikat a témáról.

T

eltház Sitzenhofban – dugig megtelt a közel 1100 négyzetméteres oktatási és kiállítási csarnok. Most először csak online lehetett megrendelni a személyre szóló jegyeket – és ez bevált. A programot a HORSCH marketingese, Michael Braun vezényelte le. Míg az összes többi előadó a digitalizációval foglalkozott, a nap szántóföldi termesztéssel kezdődött.

KÖZTESNÖVÉNYEKKEL TÖBBET ELÉRNI Dr. Wilfried Hartl, az Osztrák Ökológiai Kutatóintézet igazgatója, 1979 óta kutatja az állattenyésztés nélküli ökogazdálkodást, súlyponttal a körfolyamatokon, a tápanyag-elérhetőségen, a biodiverzitáson, és a következő kérdésen: „Hogyan tudunk biogazdaságokban pontosan műtrágyázni?” Ahogy mondja: „A biológiai mezőgazdaságban a földet trágyázzuk.

A növények okos trükköket találtak arra, hogy a talajból táplálkozzanak.” Háromféle organizmus van hatással a tápanyagfelvételre: termelők (CO2 és O2), fogyasztók (állatok, emberek) és lebontók (talajállatok, gombák, baktériumok).

Dr. Wilfried Hartl szerint ez lehet a biomezőgazdaság megértésének alapja.

Ez azt is jelenti: akinek van szerves trágyája, könnyen biogazdálkodhat, de mi lesz azokkal az üzemekkel, ahol nincs állattenyésztés? „Trágyázás nélküli két-három év után kétharmaddal esnek vissza a hozamok, mert hiányzik a talaj energiaellátása,” mondja a tudós. Ha valakinek nincsenek istállóban tartott állatai, milyen állatok adhatják a megfelelő energiát? „A talajállatok a siker kulcsa,” magyarázta Dr. Wilfried Hartl. A talajban több szarvasmarha-egységnyi mennyiségben vannak fonalférgek, földigiliszták, stb. Aki szarvasmarhaként tekinti és megfelelően táplálja a talajállatokat, állattartás nélkül biogazdálkodhat.”

Ausztria 1983-ban kezdett kísérletezni az élelmiszerek komposztálásával. Kiderült: a komposzttal sok szén kerül „hosszú távú humuszként” a talajba. De tudunk-e több humuszt juttatni a talajba – köztesnövényekkel? Határozottan igen, mondja Dr. Hartl. A köztesnövények a tápanyagok és a szén szállítói. Ám az ő otthonában is, Ausztria déli részén

terra HORSCH

2 | 2019

45

FITCentrum nagyon gyakori a szárazság, ezért a köztesnövény termesztés gyakran nehéz, bár nem lehetetlen. Hasznos kiegészítésként további pozitív hatásai vannak a helyes talajművelésnek.

Azonban a szakértő figyelmeztet: „A forgatás nélküliség nem jelenti mindjárt a humusz felhalmozódását!”

Fontos a 40-60 százalékos pórustér, hiszen ebben élnek a talajállatok és a gyökerek. Fontos a pórusfolytonosság, például az árvizek elkerülésében. Meg kell akadályozni a pangó vizek kialakulását, mivel a növény hajszálgyökere nem jut hozzá. A középnagyságú pórusok tárolják a legtöbb vizet, különösen a lösztalajokban. Az agyagos talajok pórustérfogata viszont 60 százalékos, ennek azonban akár 40 százaléka finom pórus, holt vízzel tele. Mivel nincs gép, amely segítené a talaj porozitását, a növények gyökereinek kell beavatkozniuk a talaj organizmusaival. A zöldítéssel több gyökér kerül a talajba. Dr. Wilfried Hartl hüvelyesek nélküli zöldítést javasol, hogy ne jelenjen meg fertőzési nyomás. Azért a maximum 20 százalékos arány még rendben lehet (területfüggően).

Száraz területeken a köztesnövényt közvetlenül a kombájn után kell vetni, hogy amennyire csak lehet, megakadályozzuk a további vízveszteséget. Minden egyes óra számíthat! A későn vetett zöldítéskor (nem nagyon fejlett növényekkel) alacsony (10 alatti) a C/N arány, hogy a tápanyagok ugyanolyan gyorsan elérhetők legyenek, mint folyékony trágyával. A mézontófű C/N aránya 60 fölötti. Ez jó lehet hosszú távú humusznak, de nem megfelelő gyorsan rendelkezésre álló táphumusznak. A szakértő hozzáfűzi: „A gazdának mérlegelni kell: mi a zöldítésem célja?” Összegzése szerint: „Ha eketalp kialakulása nélkül tudnak nőni a gyökerek, akkor mindent jól csináltak!”

IMPULZUSOK A DIGITALIZÁCIÓHOZ Michael Horsch, a HORSCH Maschinen GmbH ügyvezetője, előadásában a szakma aktuális kihívásait ismertette. 2017 novemberében kezdődött a vita, hogy be kell-e tiltani a glifozátot. Rámutatott, hogy a müzlikben sokkal több a gombaölő, a rovarölő a növekedésszabályozó, mint a glifozát. A herbicid az élelmiszerek szárításával kerül az asztalunkra, amit Michael Horsch egyébként is nagyon kritikusan szemlél. A glifozát nélküli mezőgazdaság több vasat jelent, mondta. Horsch azonban felkészült arra, hogy be is tilthatják a glifozátot: „Nő a CO2-lábnyom a több menet miatt, fokozódik a talajművelés. A tiltás visszalépés lenne a modern mezőgazdaságnak,” mondta.

Reméli, hogy európai szinten kompromisszumra jutnak.

A következő kihívás 2018 decemberében következett, amikor Julia Klöckner szövetségi agrárminiszter az élelmiszerek cukor- és zsírtartalmának 20 százalékos csökkentését szorgalmazta, és a későbbiekben a pálmazsír fokozatos elhagyását akarta. 2019 februárjában öt gyárat zárt be a Südzucker.

Az élelmiszer-tudatosságot mindazonáltal pozitívnak tartja Michael Horsch. Ugyancsak 2019 februárjában adott hírt arról a DLG, hogy a tisztán műszaki fejlődés elérte határait: „A mérnökök számának gyors növekedését vissza kell fogni. Több érzékelő nem mindig eredményez nagyobb sikert,” nyilatkozta a HORSCH ügyvezetője.

A méhek kihalása elleni (sikeres) népi törvénykezdeményezés szintén 2019 februárjában volt. Ennek követelése: 10 százalék virágos rét és 30 bio. „Érdekes módon most semlegesebb cikkek jelennek meg a témában,” örvendett Michael

46 terra HORSCH

2 | 2019

01 Horsch. Pozitív példaként említette a www.bluetenkorn.de oldalt, amely helyeslő fogadtatást kapott, bár növényvédő szereket alkalmaztak. A gazda a búzában minden 30 méteren virágos sávot hozott létre, amelyet nem kezelt kemikáliákkal.

Michael Horsch felszólította a résztvevőket: „Mindannyian legyünk szószólók, aki kimegy, kapcsolatot teremt a szomszédokkal, és beszáll a vitába.” A mezőgazdaság elérkezett egy olyan pontra, ahol túl sok vegyszert és részben túl nehéz gépeket alkalmaz.

Beszámolt arról, hogy a Horsch család már 50 éve gazdálkodik Sitzenhofban – azóta forgatás nélkül. 40 évvel ezelőtt kezdődött ott egy állami háromtáblás kísérlet: (direktvetés, kultivátor, szántás). Az eredmény: ami a morzsalékosságot illeti, a direktvetéshez képest a forgatott talajban negyedan�nyi, és a kultivátorozott parcellákon feleannyi a földigiliszták száma. A Horsch családot korábban gyakran kinevették. Ők azonban soha nem hagyták el az egészséges talaj gondolatát. „Az egész család hitt ebben a gondolatban, illetve vízióban,” mesélte az ügyvezető. Mindig ez állt a középpontban: kitart a talaj állapota a következő évekre is? Az alap az egészséges talaj, ebből következik az egészséges ember. „Már ma el kell gondolkodnunk, mik lesznek a jövő vetésforgói és növénykultúrái,” mondta Michael Horsch. „A Plant-Based Food Generation” (növényalapú ételek generációja) egy új trend, amire érzékenyíteni kell a kollégákat is. Ráadásul a gazdáknak nem szabad szem elől téveszteniük a hibrid mezőgazdaság gondolatát sem, azaz a hagyományos és bio keverékét. A bio, ráadásul a nagy biogazdaságok számának robbanásszerű növekedése drámaian növeli a biotermékek kínálatát. „Ezáltal várhatóan csökkenni fog a biotermékek ára, ami leginkább a kis gazdaságokat érinti majd. Ez a politika ahhoz vezet, hogy tönkremennek a családi ökogazdaságok,” magyarázta Michael Horsch.

A digitalizáció témáját érintve kijelentette: „Amikor valamiről mindenki a véleményét kiabálja, akkor valószínűleg már el is ült a nagy felhajtás. Nem lehet, hogy a digitalizáció az egyetlen gyógymód a helyes gyakorlattal szemben!” 25 évvel ezelőtt állították elő a kombájnokkal az első hozamtérképeket.

01 Dr. Wilfried Hartl előadása leginkább a köztesnövények nagy hasznát helyezte előtérbe.

02 Különösen Michael Horsch előadását hallgatták a vendégek figyelmesen, aki nemcsak a digitalizálásról alkotott véleményéről beszélt, hanem politikai kérdésekkel is foglalkozott.

itt; ennek erősokszorozó hatása lehetne. A mezőgazdasági termelőknek aktívan és pozitívan kell a digitalizációval foglalkozniuk,” Michael Horsch szerint. Ehhez hozzátartozik bizonyos munkafolyamatok automatizálása is. „A robotok teszik fel majd valamikor a pontot az i-re,” mondta az ügyvezető, majd hozzátette: „Önvezető gépek szántóföldekre könnyebben valósíthatók meg, mint közútra. A jogi biztonság és egyértelműség megteremtéséhez azonban még hosszú utat kell megtenni.”

02 A számos farmigazgatási eszköz következtében emelkedtek a vevők elvárásai, és megtelt a cégek zsebe. Az úgynevezett precíziós gazdálkodás időközben olyan sok eszközt hozott a piacra, hogy a HORSCH már nem lát benne fantáziát. Új a „Prescription Farming”, azaz a receptre felírt gazdálkodás.

E mögött az rejlik, hogy a végén már nem is lesz szükség a gazdálkodóra, sem a szaktudásra. „Ez nem lehet így,” vélte Michel Horsch. Inkább az fordulhat elő, hogy a gazdálkodók végül a korlátozások és szigorítások miatt már nem akarnak gazdálkodni, így az élelmezés biztosításához előírásos gazdálkodásra lesz szükség.

Több érzékelő sem hoz több hasznot.

Rendszeres üzemértékelésekből, a világ minden tájáról, sarkos fogalmazással, azt szűrte le magának a HORSCH, hogy a legtöbb pénzt kereső gazdák használják a legkisebb számítógépeket. „Ha a digitalizáció miatt csak az irodában ül az üzemvezető, akkor a végén hiányzik 500 euró tiszta nyereség,” mondta Michael Horsch, majd hozzátette: „A legjobban kereső gazdák kinn vannak a földeken, és helyben döntenek.

A pénzüket a szántóföldön keresik meg.” Nem lenne logikus ezeket a gazdákat irodába ültetni. Az állattenyésztésben viszont más a helyzet: a digitalizáció segíti a gazdát, hogy nyugodtan megfigyelhesse állatait.

Akkor viszont miért van szükségünk a digitalizációra?

Michael Horsch szükségesnek látja az egységes interfészt, illetve nyelvet (nemcsak a gyártók között, hanem az állam felé is). A fogyasztók száz százalékig szeretnék visszakövetni az élelmiszereket („üveggazda”). Hiszen: ha Európában tovább csökkennek a hozamok, akkor az élelmiszer egyre nagyobb része fog külföldről érkezni, ahol alacsonyabbak a követelmények. A százszázalékos transzparencia politikai nyomást tudna gyakorolni annak megmutatására, hogy hogyan termelünk

FOLYAMATOPTIMALIZÁLÁS Ugyanezt a gondolatmenetet folytatta Dr. Patrick Ole Noack, a Weihenstephan-Triesdorfi Főiskola mezőgazdasági rendszermérnöki professzora: „A digitalizálás nem csodaszer, de folyamatokat lehet optimalizálni vele,” szögezte le előadásának elején. Témája a „Digitalizálás – nagy show – mi rejlik mögötte?” A professzornak ebben komoly tapasztalata van.

A Müncheni Műszaki Egyetem Agrártudományi Karának elvégzése után 1997 és 2013 között az adelschlagi székhelyű bajor geo-konzept cégnél dolgozott, amely gyártófüggetlen és egyedi GPS-támogatású kormányzási rendszereket és RTK-korrekciós adatokat kínál mezőgazdasági és erdészeti ügyfeleknek.

Precision Farming, Smart Farming, Digital Farming, mezőgazdaság 4.0 – mit jelentenek tulajdonképpen ezek? „Mindegyik kifejezés többé kevésbé ugyanazt jelenti,” mondta Dr. Patrick Ole Noack. „A mögöttük meghúzódó alaptechnológia az érzékelők, a telemetriai rendszerek, a CAN-BUS és az adatfeldolgozó eszközök. Azonban, mint minden eszköz, nem felelnek meg bármilyen célra, használatuk gondozást, gyakorlást és tapasztalatot igényel – de legfőképpen nem csinálják meg maguktól a munkát.” A gépész szakma, a gépek külső mérete, a tengelyterhelés, a talajnyomás, a vetőmagok, az ásványi műtrágya és a szalma szórási pontossága elérte határait, – nagyobb hatékonyságot méretnöveléssel elérni már aligha lehet. „És az embereknek is megvannak a határaik,” mondta Dr. Patrick Ole Noack. „Technikailag nézve kapacitása, párhuzamos munkaképessége, érzékelése és objektivitása is korlátozott. További kihívás, hogy folyamatosan csökken a megművelhető terület, és a dolgozók is hiányoznak a mezőgazdaságból. A struktúraváltás következtében a gazdaságok nagyobbak lettek, és a külföldi munkaerő gyakran kevésbé ismeri a területeket. Ezekben az esetekben a precíziós gazdálkodás támogatni tud, még ha csak javaslatokkal is.”

Az egyik legnagyobb kihívásnak a talajvíz nitrogénterhelését látja a professzor. Kérdése: „Honnan jutottunk ide?“ Korábban szemrevételezéssel határozták meg a hozamot, a gazda keze adagolta a műtrágyát. Prof. Dr. Hermann Auernhammer felismerte, hogy ez a képesség elveszett a struktúraváltással. Az volt az elképzelés, hogy ahol kevesebb terem, kevesebbet is műtrágyáznak. Manapság ezzel szemben né-

terra HORSCH

2 | 2019

47

FITCentrum hány növénytermesztőnek az az álláspontja, hogy az ilyen helyeken inkább többet kell műtrágyázni…

Dr. Patrick Ole Noack meglátása szerint Dr. Hermann Auernhammer a precíziós gazdálkodás egyik úttörője. Az automatikus adatgyűjtés, a szakaszolás, a flottamenedzsment és a szántóföldi robotika javíthatja az üzemi-, állomány-, gép- és munkaigazgatást. A mezőgazdaságban a különböző tényezők, például a növények, a talaj és az időjárás annyira sokrétűek, hogy az más szakterületekénél sokkal bonyolultabbá teszi a digitalizálást. Azonban már rendelkezésre állnak több mint tíz év tapasztalatai. A kezdeti vélemény, hogy a precíziós gazdálkodás felesleges pénzkidobás, hamar megváltozott, amikor előtérbe került a haszon.

Dr. Patrick Ole Noack a precíziós gazdálkodás különböző területeit vizsgálta: – Automatikus kormányzási rendszerek: húsz évvel ezelőtt érkeztek meg az első párhuzamvezetők, akkoriban még világító határolóval, majd az automatikus kormányrendszerek. Az utólagos megoldások még súrlódó kerékkel működtek az eredeti kormánykeréken. Gyorsan világossá vált, hogy ezek gazdaságilag érdekes hatékonyságnövelők.

– ISOBUS: sok precíziós gazdálkodási funkció alapja. a DIN ISO 11783 szabvány például szabályozza, hogyan lehet a terminálokat együtt használni.

– TIM: a Trakctor Implement Management rövidítése. A munkagépen érzékelők rögzítik folyamatosan a különböző paramétereket és a parancsokat az ISOBUS-on keresztül továbbítják a traktorhoz. Gyakorlatilag a munkagép irányítja a traktort. A technológia szériagyártásra készen áll, pillanatnyilag felelősségi problémák akadályozzák piaci bevezetését. „Míg korábban a befektetések ötszámjegyű összegek voltak német márkában, ma a terminál és az ISOBUS-előkészítés már hozzá tartozik egy traktor alapfelszereléséhez,“ fejtette ki Dr. Patrich Ole Noack.

A precíziós gazdálkodás a hatékonyságnövelés egyik eszköze lehetne, nem csak a műtrágyázásban, de a növényvédelemben is, a gyomok felismerésével. Következő lépés az applikációs térkép alapú kijuttatás lenne, miután online megvizsgálta és jóváhagyta az illetékes hatóság. Ehhez azonban géppel olvashatóvá kell tenni a törvényeket. A probléma: sok minden nem ábrázolható logikusan. „A digitális lehetőségeket a mezőgazdaságban különböző intenzitással használják,” ez Dr. Patrick Ole Noack tapasztalata. „A szakaszolás, az automatikus kormányzási rendszerek és a farmigazgatási szoftverek már nagyon elterjedtek. A helyspecifikus műtrágyázásban és a hozamtérképezésben viszont van még mit fejlődni. Az applikációs térképek létrehozása a gyakorlatban még mindig kihívás.” „Van értelme a digitalizációnak?“ szólt a végső kérdés – „igen és nem” mondta Dr. Patrick Ole Noack. „A digitalizáció nem varázsszer, hanem egy kiterjedt eszközrendszer. Az egyes eszközök nem valók minden üzembe, minden növénykultúrába vagy minden dolgozónak. Helyes összetételű elegyükkel növelni lehet a hatékonyságot és a nyereségességet. Ha a digitális eszközök valamelyike megkönnyíti a gazda dolgát, költségeket takarít meg, vagy növeli a hozamot, akkor megéri használni.”

48 terra HORSCH

2 | 2019

03

04 03 „Egy digitális rendszert először helyesen be kell állítani, hogy pozitív hatása legyen a hozamra,“ ez volt Dr. Patrick Ole Noack előadásának egyik kulcsgondolata.

04 Max Stürzer gyakorló gazdálkodóként lépett fel a HORSCH Szemináriumon: starnbergi üzemében a digitális rendszerekkel szerzett többéves tapasztalatáról beszélt.

A TALAJ A KULCS Max Stürzer a bajor Starnbergben feleségével és két lányával együtt vezeti 350 hektáros szántóföldi növénytermesztő gazdaságát. Legnagyobb kihívása talajainak nagy iszap-aránya, akár 1000 mm/m2 éves csapadékmennyiséggel. Ezért nagyon érzékenyek a ráhajtásokra. Másrészt alattuk több helyen kavicsos réteg van. Az erősen változó körülmények miatt a helyspecifikus gazdálkodás kezdettől izgatta a gazdát. Első hozamtérképét már 1998-ban elkészítette. Ám

az öröm hamar kiábrándulásra váltott. Hiszen a hozamok, a csapadék függvényében évről évre változtak. Ahogy Max Stürzer fogalmazott: „Ennek ellenére a hozamtérképek, ahogy korábban is, fontos eszközök növénytermesztési döntéseim utólagos értékeléséhez,” majd hozzátette: „Ezekkel jobban tudom kalibrálni a szemem, látom, jól vagy rosszul csinálom a dolgokat, milyenek a becsléseim. Sokszor elgondolkodom rajtuk – gyakran traktorozás közben. Így növénytermesztőként is fejlődhetek.” A hozamtérképek fontos észrevételhez segítették: a talaj mindennek a kulcsa. Ezért következő lépésben a talaj vezetőképességét mérte meg. Így a teljes területéről pontos elemzést kapott. A szokásos kevert minta eredménye az ő véleménye szerint jól áttekinthető. Ez alapján készítette el a vetési térképet. A gyengébb hozamú területeken nem egyszerűen a felhasznált anyagokat akarta csökkenteni, hanem az okot megtalálni. Véleménye szerint csak akkor elfogadható a ráfordítás csökkentése, ha szükséges. Ehhez célzott talajmintákat vesz az egyes területekről. Általánosságban Max Stürzer a ritka vetés nagy híve.

A vetési térkép segítségével a talajkörülményekhez tudja igazítani a vetőmag mennyiségét. Az egyszerűség kedvéért befolyásoló tényezőkkel dolgozott. Ezen túlmenően ezeket az információkat az első trágyázáshoz is felhasználta.

A számítógép nem tud helyettem dönteni.

Az elején ez eltartott egy ideig. Különösen azért, mert a témával alig foglalkoztak a tudósok. „Így, bár hozamtérképet készítettem, nem tudtam konzekvensen érvényesíteni az eljárást,“ mesélte a gazda. „Új ajtók csak a GPS bevezetésekor nyíltak előttem. Mivel amerikai a feleségem, voltak tengerentúli kapcsolataim, és meglehetősen korán kapcsolatba kerültem az automatikus kormányzással. Az elején még túl drága volt nekem, először csak 2008-ban alkalmaztam. Kezdetben még elfogadható volt a plusz/mínusz 20 centis pontosság, de amikor valaki ilyen technológiát használ, nőnek az elvárásai is.

2010-ben ezért beruháztam egy saját RTK állomásba, és azóta Section Controllal dolgozom. Következetesen kézben tartom a nyomvonalak tervezését. A problémás gép a kombájn, a nagy súlyával. Nedves körülmények között mindig ugyanazon a helyen alakul ki tömörödöttség az alsó talajrétegben. Egyébként nem kényszerítek minden gépet ugyanarra a nyomvonalra.

Ezért a mi rendszerünket, CTF light’-nak hívom. Nagy előny a nyomvonaltervezés. Reggelente a száraz nyomon tudok haladni, és ha nap közben kiszáradtak, a nedvesebb helyeken. „A-B-vonalakkal dolgozni Stürzen gazdának problematikus.

Már a helyes megnevezés is elég nehézséget okoz. A fix nyomvonalaknál ezzel szemben a területhatárok mindig pontosan ugyanazok maradnak, nem, másznak el’. Ez előny például a tarackbúzánál, amely szívesen terjeszkedik a nem rendben tartott táblaszélekről. „Korábban mindig az utolsó fa gyökeréig szántottam,” folytatta előadását Max Stürzer. „Amellett, hogy már egyáltalán nem szántok, a hozamtérképeken észrevettem, hogy

a műtrágya és a növényvédelem ugyanolyan mértékű ott is, ahol nagyon csekély a hozam. Ebből kikövetkeztettem, hogy úgy kell a területemet bevetnem, hogy lehetőség szerint a gyengébb hozamú területeken legyen a művelőnyom. A csúcsokat és a táblaszéleket, ahol rosszul lehetett haladni, parlagon hagytam.”

Max Stürzer a precíziós gazdálkodás úttörői közé tartozik.

Szerinte a megbízható eszköz és a gazdálkodási tapasztalat a siker kulcsa. „A számítógép nem tud helyettem dönteni,” mondta. „Földjeim történetének ismeretéhez rendszerint nincs szükség térképekre. A legfontosabb kiinduló adat a talaj. A földről kiszimatolható, hogy valami illik hozzá vagy sem.”

Véleménye 20 évnyi precíziós gazdálkodás után: „új söprű jól söpör – de a régi a sarkokat is ismeri.”

A GYAKORLAT GYAKRAN KIJÓZANÍTÓ Karl-Heinz Mann az LBB, a göttingeni Üzletalapító és Tanácsadó cég tanácsadója. Ügyfeleinek átfogóan hasonlít össze vállalatokat, és saját adataira is támaszkodhat. „Mit hoz a digitalizáció a szántóföldi gazdálkodásba, a tanácsadás szempontjából?” hangzott a kérdése. Először is a mezőgazdaságban az általános célok a következők: a természetes hozamok javítása, az erőforrások és az elvégzendő munka költségeinek csökkentése (bérek, saját munkaerő, gépköltségek, értékcsökkenés, kamat, üzemanyag, karbantartási költségek…), illetve a környezet csekélyebb terhelése, például a növényvédelemben az elsodródás és a talajvízbe beszivárgás megakadályozása, vagy a felhasznált mennyiségek általános mérséklése.

A gyakorlatban nincs összefüggés az üzemi eredmények és az üzemvezető digitalizálási affinitása között,” jelentette ki a tanácsadó. „Ami nem általánosságban a digitalizáció ellen szól, – egyszerűen csak más sikertényezők is léteznek. És gyakran más fejlesztési lehetőségeket is találni az üzemben.”

Ami a felszereltséget és a gyakorlati alkalmazást illeti, Karl-Heinz Mann tapasztalatai hasonlók, mint Dr. Patrick Ole Noacknak: GPS-t már sok traktorba és kombájnba építettek be, az ügyfelek 95 százaléka használja, sőt, 40 százalékuknak saját RTK állomása is van. Nagyon elterjedtek (majdnem 70 százalék) a tápanyagtérképek, ezeket többnyire egy háromhektáros mintavételi raszter alapján készítik. Műtrágyázáshoz azonban már csak az üzemek körülbelül 45 százalékában használják. Az alaptrágyázás kiinduló pontja gyakorlatilag soha nem a térkép, és a szerves trágya kijuttatása csak körülbelül tíz százalékban helyspecifikus.

Karl-Heinz Mann szerint a növényvédelem már más képet mutat. Minden ügyfele használ SectionControl-t, táblavégi fordulómenedzsmentet, illetve egyéni és csoportos fúvókakapcsolást közel kilencven százalékuk. A szalmastabilizátorok és a fungicidek területspecifikus kijuttatása gyakorlatilag alig valósul meg, a herbicideket egyáltalán nem így juttatják ki.

A digitalizációs elvárások leginkább azokban az üzemekben nagyok, ahol már dolgoztak a technológiával. Ez különösen a vetésre igaz. A gyakorlatban a reális haszon hektáronként 50-60 euró, saccolt a tanácsadó. Azok az üzemek, amelyek még nem digitalizáltak, sokkal kevesebbnek gondolják. „Azért még nem minden működik tökéletesen,” számolt be felmérésének eredményeiről Karl-Heinz Mann. „A gazdák leginkább interfész-problémákra panaszkodnak, de a tech-

terra HORSCH

2 | 2019

49

nológia és a szoftver költségeire, az eredmények nyomon követhetőségének hiányára és nagy időigényre is.” „A digitális technika sok tekintetben segíthet,“ mondta Karl-Heinz Mann lelkesen. „A talajt megóvó kijelölt nyomvonalak és a CTF leginkább a műtárgyázásban és a növényvédelemben hasznosak. Talajmunkák gyakorlatába átültetni alkalmanként nehéz. A táblavégi fordulómenedzsmentnek és a SectionControlnak szinte mindig van értelme, és a gazdák nagy arányban használják is. A területspecifikus vetésnek leginkább a nagy, nem egységes területeken van előnye (lásd Stürzer előadását), a területspecifikus talajművelésnek legtöbbször kevesebb értelme van.

A szakember alaptrágyázást ajánlott, a mennyiséget a talajminőség figyelembevételével, a próbaeredmények alapján kell kiszámolni. Azonos műtrágya-költségekkel, jobban lehet műtrágyázni a gyengén ellátott területeket a parcellában, a jól ellátottak rovására. 12 évnyi hozamstabilizálás és -növekedés után utóellenőrzésre van szükség. Az alaptrágyázást talajigények szerinti beállítani a nagyobb területeken területspecifikusan kell. „Bár elterjedt a területspecifikus műtrágyázás, az eredmény alig mérhető,” mondta Karl-Heinz Mann. „Vizsgálata a mai napig hiányzik. Hektáronként 10-30 kilogramm nitrogént lehet megtakarítani. Pozitív mellékhatás: meg lehet akadályozni a gabona elfekvését. A nitrogénérzékelő a gyakorlatban jól teljesít, nagy, nem homogén területeken van értelme. A szerves tárgyát nagyon nehéz területspecifikusan kijuttatni, mivel az összetevők erősen inhomogének. Itt az NIRS-technika használata lehet nagyon érdekes.”

A digitális technika sok tekintetben segíthet nekünk.

A digitális segédeszközök további felhasználását differenciáltan látja a tanácsadó. Ahogy mondta: „A gyomok automatikus felismerése a jövő zenéje, de valószínűleg nagy lehetőségek vannak benne. A gombaölő szerekkel a lehetséges rezisztencia miatt nehézkes a mennyiségi alkalmazkodás.

A gépek vezérlésének digitális lehetőségei pozitív összefüggésben állnak a költségekkel és a haszonnal. Tehát általában megtérülnek, az optimalizálás rendszerint jól működik. Ezzel szemben a flottamenedzsmentnek csak a nagyon nagy üzemekben vagy bérvállalkozóknál van igazán értelme. A szervezetben és az irodákban nagyon sok a munkagazdasági potenciál. A könyvelés, a hozamtérkép-vezetés, a megbízáskezelés, a raktározás és az adatbiztosítás a költségei viszonylag nagyok: a termelés költségeinek átlagosan 22 százalékát teszik ki! Itt kell keresnünk a valódi problémamegoldás lehetőségét.”

Karl-Heinz Mann meggyőződése szerint, a kereskedők és a politika nagy ígéretei ellenére a digitalizáció lehetőségeiről, sokszor kijózanító a gyakorlat. Túl nagy a költség és az időráfordítás. „Ezek a rendszerek hozzájárulnak a folyamatok optimalizálásához. Azonban soha nem helyettesíthetik az üzemvezető kompetens munkairányítását és hatékony szervezését. A nagy mennyiségű adatot érdemi felhasználás nélkül gyűjteni fölösleges. A digitális eszközök mindig segédeszközök

50 terra HORSCH

2 | 2019

„Digitalizáció: problémamegoldás vagy játékszer?“ ez volt Karl-Heinz Mann egyik kérdése a résztvevőkhöz. Előadásában a tanácsadó szemszögéből értekezett a digitalizációról.

lehetnek, nem arra valók, hogy leterheljék, és az irodához láncolják az üzem-, illetve termelési vezetőt. Csak az sikeres, aki átgondolja és okosan használja a digitális lehetőségeket. A sikeres üzemvezetőnek általában nem az irodában van a helye, hanem túlnyomórészt a szántóföldeken,” zárta előadását Karl-Heinz Mann.

Társasági est A HORSCH szeminárium előestéjén társasági estet tartottak Sitzenhofban, a FITZentrum-ban. Az ellátás rusztikus volt: házi koszt és búzasör. Ehhez kontrasztként hatott Marc Gassert motivációs tréner előadásának címe: „Nem a kezdés nyeri el jutalmát, hanem a kitartás.” Mesélt tartózkodásáról egy kínai saolin kolostorban. Ott a napok – reggeli tornaként – hajnali fél kettőkor, 21 km-es futással kezdődtek, és napjában összesen 17 órát edzenek. Marc Gassert szerint kétféle fegyelem létezik: a belülről és a kívülről irányított. „Hogy valami nagyot létrehozzunk, belső fegyelemre van szükség,” mondta a tréner. Az embert ezenkívül három dolog hajtja: a biológiai hajtóerő, az értékek és az akarat. A pénz nem feltétlenül motivál. Ezt Marc Gasser egy kis bemutatóval illusztrálta. A közönség egy tagjának 25 eurót ígért azért, ha hosszabb ideig guggoló helyzetben marad. A férfi megerősítette, hogy ezalatt nem a pénzre gondolt, hanem az volt a motivációja, hogy végrehajtsa a feladatot. A tréner azt tanácsolta a közönségnek, hogy a lehető leggyorsabban hozzanak döntéseket, mivel „minél többet kell döntenünk, annál hamarabb fogy el az energiánk.” Pozitív kiegyenlítésre is szükség van a stressz csökkentéséhez. Gyakran már az is segít, ha egyszerűen felhagyunk a jajongással. És mindenekelőtt: az embernek olyan munka kell, amire összpontosítani tud, és ami kielégíti.