Energiafűz - gyakorlati útmutató

A svéd nemesítésű energetikai füzek termesztéstechnológiája

Gyakorlati Útmutató

Készítették: Babicz Szabolcs, Gáspár Anita - Holland Alma Kft File Sándor – „Tisza” Faaprítékot Termelők Szövetkezete

Készült a Holland Alma Kft és a „Tisza” Szövetkezet partnerei, tagjai és integrátorai számára. Az útmutatóban található adatok, információk és fényképfelvételek átvétele, helyi vagy országos médiumokban történő megjelentetése, azok reklámként történő felhasználása csak a szerzők hozzájárulásával lehetséges.

Tartalom: 1. Az ültetvények engedélyeztetése és támogatása 2. A sikeres ültetvénylétesítés és fenntartás alapvető kérdései 3. A terület kiválasztása és előkészítése 4. A szaporítóanyag minőségi követelményei 5. A telepítés ideje és kivitelezése 6. Gyomirtás 7. Tápanyag utánpótlás 8. Növényvédelem 9. Hozamok 10. Betakarítás 11. Az ültetvények élettartama 12. Az ültetvények felszámolása

2

1. Az ültetvények engedélyeztetése és támogatása Támogatás jellege

Támogatás mértéke

Támogatás összege

Támogatás igénybevételének feltétele

Támogatási kérelem benyújtása

Kifizetési kérelem

Az energianövény telepítéséhez és termőre fordulásig ápoláshoz vissza nem térítendő támogatás vehető igénybe. a, a beruházás összes elszámolható kiadásának 40%-a; b, fiatal mezőgazdasági termelő vagy kedvezőtlen adottságú területen történő telepítés esetén az elszámolható kiadás 50 %-a; c, fiatal mezőgazdasági termelő és kedvezőtlen adottságú területen történő telepítés esetén az elszámolható kiadás 60 %-a; A legkisebb támogatható parcella nagysága 1 ha.

Sarjaztatásos ültetvényben engedélyezhető növények esetén a támogatás összege maximum 200 000 Ft/ha.

Támogatási kérelmenként legfeljebb 735 000 eurónak megfelelő forintösszeg lehet. a, telepítési engedély megléte. Az engedély iránti kérelmet a területileg illetékes Mgszh-hoz kell benyújtani.

A kérelemhez csatolni kell: - tulajdonos hozzájárulását (ha nem saját területen történik a telepítés) - telepítési tervet, mely tartalmazza az alkalmazott fajta és faj meghatározását, a felhasznált szaporítóanyag származására vonatkozó nyilatkozatot, technológiai leírást és térképmásolatot; b, a mezőgazdasági üzem mérete meghaladja a 4 Eumét; (induló vállalkozás esetén vállalja, hogy legkésőbb a beruházás befejezését követő első lezárt teljes naptári évben teljesíti) ; c, a támogatási határozat kézhezvételétől számított 12 hónapon belül az ültetvénytelepítést be kell fejezni; d, a telepítő a telepítéstől számított min. 5 évig az ültetvényt fenntartani köteles; e, az ültetvény hozamát a telepítéstől számított 5 éven belül betakarítani köteles; f, a termelt faapríték legalább 50% -ának értékesítésére vonatkozóan rendelkezik min. 5 évre szóló előszerződéssel, szerződéssel, illetve saját célú felhasználás esetén a felhasználásról nyilatkozik; g, a telepítő az utolsó kifizetési kérelem benyújtása előtt képzésen részt venni köteles.

Előreláthatólag 2010. március.

A támogatási kérelemhez mellékelni kell : - telepítési engedélyt, - őstermelői igazolvány, illetve egyéni váll. igazolvány hiteles másolatát, - az energiaültetvények határvonalait ábrázoló egyedi blokktérképet, - a faapríték felvásárlására vonatkozó szerződést, - 15 M ft-ot meghaladó támogatási kérelem esetén üzleti tervet.

Az egységes területalapú támogatással együtt május 15-ig kell benyújtani. Augusztus 1-31 között a megvalósított és májusban bejelentett ültetvényekhez kapcsolódóan további elszámolások nyújthatók be. A kifizetési kérelemhez mellékelni kell a 3

megvalósított ültetvény határvonalainak vázrajzát, és a képzésen való részvétel igazolását.

2. A sikeres ültetvénylétesítés és fenntartás alapvető kérdései Jól és rentábilisan működő energiafűz ültetvényeket, csak a technológia pontos betartása mellett lehet létesíteni.

Az energiafüzek megjelenésével sajnos felszínre került egy olyan irányvonal, ami a füzek igénytelenségét és extenzivitását túlhangsúlyozva azt a látszatot keltette, hogy az energiafüzek szaporítóanyagát bármilyen talajba eltelepítve, azt telepítés után magára lehet hagyni; a következő teendőnk csak a betakarítás lesz. Ez a szemlélet nem állja meg a helyét! A fűz ültetvények sikerének alapvető zálogai a terület kiválasztásában, előkészítésében és a megfelelő időben és módon telepített, jó minőségű szaporítóanyagban, valamint a gyomirtási technológia betartásában keresendők. Az alábbi fejezetek ezekkel a kérdésekkel foglalkoznak.

A fűz ültetvényeket a terület előkészítéstől kezdve a telepítésen át egészen az első vegetáció közepéig kellő körültekintéssel és gondossággal kell ápolni! A sikerünk kulcsa abban keresendő, hogy az ültetvényt a telepítés évének júliusának végéig sikerül e teljesen gyommentes állapotban tartani. Ez pedig intenzív ápolást igényel.

Az első vagy második betakarítás után az ültetvényeket mindenképp trágyázni szükséges, hiszen a nagy biomassza produkció a talaj makro és mikroelemeinek jelentős részét is magával viszi. Erre a célra használhatunk műtrágyákat, de sokkal olcsóbb, hasznosabb és hatékonyabb a szennyvíziszap trágyaként történő felhasználása. Trágyázásra csak a betakarításokat követő néhány hónapban van lehetőség. Ha ez elmarad, a magas hozamoktól is el kell búcsúznunk. A trágyadózisokról a tápanyag gazdálkodás címszó alatt bővebben lesz szó

3. A terület kiválasztása és előkészítése Fűz ültetvényeket olyan termőhelyeken érdemes létesíteni, ahol a talajvíz magasan van, vagy a vegetációban hulló csapadék több év átlagában is kiegyenlítetten magasnak mondható. Alkalmasak a különböző réti és láptalajok, humuszos homoktalajok, homokos vályogtalajok. Kizáró ok a szikesség, vagy az alacsony szervesanyagtartalom. Általános gyakorlati szabályként megfogalmazható: a fűz minden olyan területen jól érzi magát, ahol a kukorica a talaj magas víztartalma miatt az évek többségében sárgul, csökött marad, és nem képes jövedelmező termést hozni. A magas talajvíz, vagy belvíz miatt a növények vas felvétele, ezáltal a fotoszintetikus aktivitás is csökken. Ha ez magas kalcium tartalommal is párosul, a jelenség erőteljesebben jelentkezik. A füzek azonban nem érzékenyek a talajlevegőtlenség által okozott vashiányra és a magas nedvességtartalom mellett erőteljesebben növekednek. Ezért célszerű az ilyen adottágú területeken a nem gazdaságos szántóföldi növénytermesztést szántóföldi faapríték termesztéssel felváltani.

Fontos a terület kultúrállapota is! Kalászos gabonák, kukorica elővetemény után a területet telepítésre alkalmas állapotba lehet hozni, mert elegendő időnk áll rendelkezésre következő év tavaszáig, az ültetés időpontjáig. A gyep területekből, nádas, cserjés, benőtt területekből viszont nem tudunk néhány hónap alatt ültetésre alkalmas 4

dugványágyat készíteni. Ezért ezeken a területeken a gyeptörés után még egy évet várnunk kell a telepítéssel. A gyeptörések után olyan nemezes gyepmaradványok találhatók a talajban, amelyek szinte lehetetlenné teszik a jó minőségű telepítést és a talaj tömöríthetőségét is hátrányosan befolyásolják. E mellett az évelő egyszikűek a gyeptörés után egész biztosan „visszaköszönnek” a következő évben, tehát a gyommentesség nem tekinthető megoldottnak.

A gyep területeket célszerű a telepítést két évvel megelőzően totális gyomirtóval kezelni, majd a kezelés után két héttel tárcsával gyepet törni, a későbbiekben szántani. A következő évben a területet kalászos gabonával hasznosítjuk, a fűz telepítés előkészítése csak ezután következzen.

Mi a teendőnk, ha szántó művelési ágú (és kultúrállapotú) területünk van? Ebben az esetben egyszerű a terület előkészítése. Az elővetemény betakarítása után tárcsás tarlóhántást alkalmazhatunk. Néha szükség lehet előzetesen a szármaradványok lezúzására, vagy a több menetben, egymásra merőlegesen végzett tárcsázásra is. A tarlóhántás után a talajfelszínen csak minimális szármaradvány maradhat. A területet a későbbiekben (célszerűen októberben – novemberben) le kell szántani úgy, hogy a forgatás minél tökéletesebb legyen. A telepítendő dugvány hosszúsága 17-18 cm. Az alapművelésnek minimum kétszer ilyen mélynek kell lennie. Nincs szükség tehát igazi mélyszántásra, viszont a talaj 20-25 cm mélységű „túrása” sem megengedett.

A szántást még az ősz folyamán megfelelő nedvességi állapot mellett, tárcsával vagy kombinátorral célszerű elmunkálni. A szántás elmunkálásánál fontos, hogy se túl nedves, se túl száraz talajállapot mellett ne dolgozzunk! A szántáskor képződő hantoknak az elmunkáláskor meg kell omlaniuk és porhanyós talajszerkezetnek kell visszamaradnia. Tarló és szármaradványnak a területen ilyenkor már egyáltalán nem szabad látszania. A szántás tél előtt elmunkálására azért van szükség, mert a telepítés korán (következő év márciusban-áprilisban) fog megtörténni, és a talajok nedvességi állapota olyankor már nem biztos, hogy jó minőségű munkát tesz lehetővé.

A telepítés majdan történhet az télen elmunkált, megülepedett szántásba, de ha a talajállapot megengedi tárcsával, kombinátorral „ráfrissíthetünk” a területre.

Talajfertőtlenítő szert telepítés előtt és a későbbiekben sem kell használnunk. A talajtani szakértői véleményen, vagy szubjektív megítélésünkön alapuló műtrágyákat ne a szántás előtt, hanem a szántás elmunkálás előtt adjuk ki, tekintve, hogy a fűz nagyon sekélyen gyökeresedik (a gyökértömeg 80%-a a felső 40 cm-es talajszelvényt hálózza át) a barázdafenékre kerülő tápanyagokhoz viszonylag későn - az első vegetáció felétől – tud csak hozzájutni.

A telepítés megkezdése előtt célszerű egy kézi próbadugványozást végezni. A 18 cm-es simadugványoknak teljes hosszukban „le kell szaladniuk” a talajba. Ha ez nem biztosított szántóföldi kultivátorral végzett lazítás is szükségessé válhat.

4. A szaporítóanyag minőségi követelményei A fűz szaporítása gyökértelen simadugványokkal történik. A honosított fajták dugványait az általunk kidolgozott technológia szerint ellenőrzött törzsültetvényeinken szaporítjuk és forgalmazzuk.

A fűz dugványok uniós szabványa a következő: - a dugványoknak minimum 17 cm hosszúságúaknak kell lenniük - a dugvány alapja felőli legkisebb átmérő nem lehet kevesebb, mint 8 mm - a dugvány alapja felől mért legnagyobb átmérő nem lehet nagyobb, mint 23 mm 5

- a dugványon nem lehet több három darab másodrendű hajtás eltávolítási nyománál.

- dugványnak fajtaazonosnak, tisztának és kórokozóktól, kártevőktől mentesnek kell lennie - a dugványoknak hormonális mélynyugalmi állapotban kell lenniük a telepítés időpontjában - a dugványok származását minden esetben hitelt érdemlően - származási igazolással – kell bizonyítani A Holland Alma nagy gondot fordít arra, hogy az általa forgalmazott szaporítóanyag magasabb minőséget képviseljen A Holland Alma emelt vastagsági paraméterű bármilyen más itthonról, vagy dugványai külföldről származó szaporítóanyagnál.

Ezáltal vásárlóink is nagyobb technológiai szabadságot, jobb eredést és magasabb hozamot kaphatnak.

Ezért olyan technológiát fejlesztettünk ki törzsültetvényeinkben és olyan dugványkezelési eljárást alkalmazunk, ami lehetővé teszi, hogy magasan az európai szabvány feletti dugványminőséget állítsunk elő.

Miben nyújtunk plusz értéket?

A Holland Alma dugványai vastagabbak az uniós normánál. Az uniós követelményekben előírt 8-23 milliméteres dugványvastagságot 10-30 milliméteres sávba emeltük. Mi tette ezt lehetővé? Törzsültetvényeink a pontos vegyszeres gyomirtás mintái.

Gyommentesek, kultúrállapotuk és kondíciójuk kifogástalan. A dugványkezelés, manipulálás során a tíz mm átmérő alatti dugványokat egyszerűen selejtezzük. Miért jó a vastag dugvány? Minél nagyobb a dugványátmérő, annál több a tartalék tápanyag és az energia, ami az eredéshez szükséges. Minél vastagabb a dugvány, annál több hajtást produkál az első évben. A 8 mmes átmérőjű dugványok általában Ültetésre kész dugványok kiszerelése egy hajtást produkálnak, a 10-20 mm közöttieknél átlagosan már két hajtással számolhatunk, 20 mm felett pedig nem ritka a három-négy elsőéves hajtás sem.

Az első évben a fűz szinte csak magasságilag növekszik, a második év a vastagsági növekedésé. A biomassza tömeg 80%-a az ültetést követő évben alakul ki. Ezért nem mindegy, hogy egy, két, vagy három hajtás vastagszik.

6

Az európai szabvány felső limitje azért került meghatározásra, mert az automata szálvessző dugványozó gépek csak a 23 mm max. átmérőjű szálvesszőket képesek pontosan darabolni. A hazai ültetvényekben az automata szálvessző dugványozó gép nem terjedt el általánosan – bár rendelkezésre áll – ezért emeltük meg a dugványátmérő felső limitjét is.

A Holland Alma törzsültetvényei sűrített sorosak. Ennek megfelelően csak az ültetvények perifériális részein jellemző az erőteljes másodrendű hajtás képződés.

(Fénypotenciál korai kihasználása.) Ezért dugványainkon minimális a másodrendű hajtások eltávolítási helyét jelző sebzés.

A 18 cm-es dugványhosszúságot vásárlóink kérésére térítésmentesen emeljük akár 20 cm-es hosszúságig. Ezáltal elérhető, hogy a dugvány alapi vége a mélyebb, nedvesebb talajrétegbe kerüljön.

A dugványok csúcsi végét vásárlóink kérésére paraffinozzuk, ami az ültetés utáni kiszáradás kockázatát csökkenti.

A simadugványokat 50 darabos kötegekbe rendezzük úgy, hogy a kötegen belül minden dugvány minden rügye egy irányba néz. A kötegeket gumiszalaggal fogjuk össze.

Ezáltal akár kézi, akár gépi ültetésre kerül sor biztosított a kötegek könnyű kezelhetősége és a dugványok helyes orientációja. A manipuláláskor képzett 50 darabos kötegeket a vásárlók által kért kiszerelési egységekbe csomagoljuk és hűtőházban tároljuk szabályzott páratartalom és mínusz 2-4 celsius fok között.

5. A telepítés ideje és kivitelezése A simadugvány telepítéseket kora tavasszal végezzük. A telepítés optimális időintervalluma március 10-től április 20-ig terjed. Van lehetőség a korábban és a később történő telepítésekre is, de mindkettő veszélyt rejt magában, ezért nem javasoljuk.

A fűz korán fakad. A rügypattanáshoz szükséges hasznos hőösszeg alacsony, ezért fontos, hogy a mély nyugalomban lévő dugványokat hűtőházban tároljuk. A szabad természetben a füzek gyakran már februárban barkáznak és ezt hamarosan követi a hajtórügyek pattanása, vagyis a fakadás is.

A hűtőből kikerülő dugványok a területre kiültetve, hamar – meleg tavasz esetén néhány napon belül – fakadnak. A túlzottan korai telepítésnek meg van az a veszélye, hogy túl korán indul meg a hajtásnövekedés és egy visszatérő késő tavaszi fagy károsítja a hajtásokat. A dugvány ilyenkor még képes regenerálódni, de nagyon sok energiát veszít.

Elméletileg novemberben is telepíthetnénk, de az őszi dugványok még korábban erednek és a fagyveszély megnő. Ezért március 10 előtt semmiképp se telepítsünk!

A kései telepítés szintén veszélyes. A korai fakadás miatt minden nappal értékes időt vesztünk a vegetációból. A gyökértelen simadugvány néhány nap alatt gyökérripacsokat, majd járulékos gyökérzetet fejleszt. De ez a gyökérzet, még csak minimális talajtérfogatot hálóz be. Az életképes gyökérzet júniusra alakul ki. Ez már számottevő talajtérfogatot jelent. De eddig az időpontig kulcsfontosságú a talaj nedvességtartalma. A telepítés elodázásával nem csak a lehetséges vegetáció idejét rövidítjük le, hanem minden nappal kockáztatjuk a talaj nedvességtartalmának csökkenését, vagyis a jó eredést is.

A füzeket 1,5+0,75*0,65 méteres sor és tőtávolságra telepítjük. Ebből is látszik, hogy i9kersoros telepítésről van szó, melyben egy 150 centiméteres sortávolságot egy 75 centiméteres követ. A 150 centiméteres széles sortávolság nem művelőutat jelent. A minél teljesebb fénypotenciál kiaknázása miatt van rá szükség. A fűz fényigénye nagyon magas.

Másrészt a betakarító járvaszecskázó gépek nyomtávolsága is ezt a telepítési hálózatot

7

követeli meg. Bármilyen más rendszert választunk a telepítésre, a gépi betakaríthatóságot kockáztatjuk. Ebben a telepítési hálózatban 14.500-14.800 db simadugványra van szükség hektáronként.

A telepítés előtt a hűtőházból kihozott dugványokat legalább 12 órán keresztül áztassuk.

A telepítés technikai kivitelezésére számos megoldás létezik. A legegyszerűbb, legpontosabb, legjobb eredést biztosító telepítés a gépi sorjelölés után végzett kézi dugványozás. Megfelelő végrehajtás mellett ez adja a legjobb eredést és a legintenzívebb kezdeti növekedést. Hátránya, hogy magas az élőmunka igénye és olcsó, képzett munkaerő nem mindenhol áll rendelkezésre. Egy 10 fős brigádra napi 2 hektáros területteljesítménnyel lehet kalkulálni, tehát nagyobb táblaméreteknél a gépi telepítés a megfelelő.

A gépek között találunk erdészeti dugványültető gépeket, melyek egy sornyitó csoroszlyából, egy tömörítő kerékből állnak. Egyes típusok ki vannak még egészítve egy töltögető kultivátor elemmel, valamint tömörítő hengerrel is. Ezen gépek területteljesítménye napi 3-4 hektár a dolgozók gyakorlottságától és a talajviszonyoktól függően. A dugványültető gépekből léteznek két és négy soros kivitelűek. A magasabb területteljesítmény természetesen a négy soros gépekre vonatkozik.

A gép vontatásához összkerék meghajtású erőgép szükséges. A traktoroson kívül még négy fővel + egy fő kiszolgáló személyzettel kell számolni.

A félautomata dugványültető gépeket kényelmesebb használni, könnyebb beállítani. A képen látható szerkezet napi területteljesítménye 2-3 hektár.

Létezik és hazánkban is elérhető az teljesen automata dán gyártmányú szálvessző dugványozó gép is. Ennek adagolóelemei a behelyezett szálvesszőket pontosan 17 cm-es darabokra aprítják és a tőtávolság is pontosan tartható. A gép teljesítménye rendkívül nagy.

Ha a táblaméret lehetővé teszi és nem kell állandó fordulással vesztegetni az időt, akár 2,5 hektár elültetésére is képes óránként. Nyújtott, vagy kettő műszakban akár 25-50 hektár is eltelepíthető vele napi szinten. Az itthon is hozzáférhető, bérelhető gép négy sort ültet egyszerre, de léteznek 6 soros változatok is.

A nehéz szerkezet természetesen nagy - legalább 200 LE teljesítményű – orrsúlyos, ikerkerekes erőgépet is kíván. A gép beállítását minden talajtípuson külön-külön kell elvégezni, tehát csak gyakorlott személyzettel együtt érdemes bérelni.

Bármilyen technikai megoldást is választunk ismernünk kell a jó dugványozás ismérveit. A helyesen elültetett dugvány csúcsi részének a talajszintbe, vagy az alá kell esni egy-két centiméterrel! A dugványból egy cm-nél több a talajfelszín felett nem látszhat ki! E felett a telepítés már nem elfogadható. Ez a kritérium nem a telepítés módjától, hanem az alapművelés és az előkészítés minőségétől függ!

A dugványágy nem lehet hantos, nagy rögös, mert ez esetben nem lehet jól tömöríteni. A kiültetett dugványok a talajban nem „pipálhatnak”, nem lötyöghetnek. A tömörítésnek a dugvány körül tökéletesnek kell lennie! Gyakori hiba, hogy a dugvány

8

mellett felülről tömörített talajt látunk. Oldalról nézve viszont az ültetőcsoroszlya által készített hasítékban látszik a dugvány oldala.

A dugványnak a talajban függőlegesen, vagy azt közelítve kell állnia! Kísérleteink igazolják, hogy a 10 cm mélyre elfektetett dugvány is megered és eléri a talajfelszínt, viszont későbbi növekedése és a gyökérzet megfelelő kialakulása nem lesz megfelelő. A fordítva – csúcsi végével lefelé – dugványozott szaporítóanyag is megered, de közben hatalmas energiát veszít. Ezért figyelünk oda a szaporítóanyag áruvá készítésekor, hogy a kötegen belül a dugványok rügyei mindig egy irányba nézzenek. A háromszög alakú rügyeket megfigyelve könnyen megállapíthatjuk, hogy melyik a dugvány csúcsi és alapi része. Ha nem magunk dugványozunk, hanem bérmunkát veszünk figyelembe, ezt folyamatosan és következetesen kontrollálnunk kell. Ne felejtsük: a munkát végzőnek csak az a fontos, hogy a dugvány a földbe kerüljön, nekünk viszont az is, hogy hogyan! A telepítés egy olyan folyamat, amely tulajdonosi jelenlétet, de legalább szoros kontrollt feltételez.

6. Gyomirtás A jól végrehajtott telepítés után a következő sarkalatos pont az ültetvények vegyszeres gyomirtása. A fűz S-metolaklór + linuron hatóanyagokkal tökéletesen gyomirtható. Ezek a hatóanyagok tökéletes kezdeti (6-8 hetes) gyommentességet tudnak biztosítani, de ehhez a gyomirtás végrehajtása során az alábbiakra kell különösen figyelni.

- időzítés - dózis/lémenniység/terület Ilyen tiszta és gyommentes állomány kialakítása a cél.

- tökéletes fedés és szóráskép 2008-as Inger telepítés 6.hét - csapadékigény A dugványok robbanásszerű kezdeti fejlődése megköveteli, hogy lehetőleg még a telepítés napján, de legkésőbb telepítést követő három napon belül hajtsuk végre a vegyszeres gyomirtást.

Nagyobb területek telepítése esetén ezért a telepítési és gyomirtási munka párhuzamosan zajlik. Az időzítést egyrészt ez jelenti. Másrészt viszont a csapadékigénnyel függ össze. Az S metolaklór és a linuron hatóanyagok csak akkor hatékonyak, ha a telepítést követő 1-14 napon belül a terület legalább 10 mm csapadékban részesül. Érdemes tehát figyelni az előrejelzéseket is. A csírázságátló hatóanyagok a talajfelszínen filmréteget képezve hatnak, ezért van szükség csapadékra.

A gyomirtók hatóanyagai a talaj nagy molekulájú szerves anyagainak felületén lekötődnek és a hatékonyságuk csökken! Ezért a magasabb szerves anyag tartalmú talajokon a dózist a gyári dózis másfél, kétszeresére is növelhetjük. A dugványok ettől nem károsodnak! Ha a vegyszeres gyomirtás valamely lépését elrontjuk, az ültetvényt a későbbiekben csak költséges és kevésbé hatékony mechanikai gyomirtással tarthatjuk tisztán!

Egy egy hektáros területre vonatkozó hatóanyag dózist 300-350 liter vízzel szükséges kijuttatni. Ha a dózis betartása mellett a vízmennyiséget duplájára emeljük

9

(6-700 liter/ha) a gyomirtó szerek kevésbé lesznek érzékenyek a gyomirtás után hulló csapadékra. (A filmréteg csapadék nélkül is kialakul.) A vegyszer kijuttatását szántóföldi permetező kerettel végezzük. Ügyelnünk kell a szórófejek állapotára és megfelelő szórásképére, valamint a csatlakozó soroknál az átfedésekre.

Amint az ültetésnél a telepítő brigád kezében van az ültetvény további sorsa, a gyomirtásnál a gépkezelő a legfontosabb elem. Gondoljunk bele mi történik, ha a gépkezelő egy fokozattal feljebb vált. Változik az egységnyi felületre kijuttatott dózis és a lémennyiség is! Ezért ezt folyamatosan ellenőrizzük! 300 liter lémennyiségben, található megfelelő dózis egységnyi felületre történő kijuttatása mellett nincs hatékony fűz gyomirtás.

Ha a vegyszeres gyomirtás valamilyen objektív ok miatt nem megfelelő – kispóroltuk/ellopták a hatóanyagot, gyorsabban ment a traktoros, alacsony volt a lémennyiség, nem volt megfelelő átfedés, eldugult a szórófej, leesett a nyomás, nem volt csapadék stb…

- mindenképp meg kell kultivátorozni a területet egy sorközművelő kukoricakultivátorral. (A képen látható 2008-as telepítés gyomirtása csapadék hiányában nem lett sikeres. Látható, hogy töltésre állított kultivátorral tartottuk gyommentesen.) Ha a gyomok még szikleveles, vagy csak kicsit fejlettebb állapotban vannak (2-3 centiméteresek) egyszerűen, gyorsan és hatékonyan irthatók. Minden halogatott, későbbi beavatkozás egyre drágább és rosszabb hatékonyságú lesz. Egy teljesen tiszta és gyommentes ültetvény képét képzeljük el és arra törekedjünk, hogy ettől a valóságban se térjünk el.

Ha a szikleveles gyomok mellett a kultivátort töltésre állítjuk, ismét 2-3 hét gyommentes állapotot érünk el. A kultivátorozásra addig van lehetőségünk, amíg az általunk használt erőgép hídja és a kultivátor gerendelye alatt a fűz elhajlik, anélkül, hogy eltörne. Ez hozzávetőlegesen az állomány 6-8 hetes koráig, 60 cm – 100 cm közötti fejlettségig tehető meg problémamentesen. Ekkorra – kb június közepe – az állomány gyomelnyomó képessége már kielégítő. A későbbiekben nem lesz szükség sem mechanikai, sem vegyszeres gyomirtásra.

A kora fakadásból eredően a későbbi években a fűz „lenövi” az egy-két éves, de az évelő gyomokat is. Az idősebb állományok gyepesedése jellemző, de komoly hozamkiesést ez nem okoz.

7. Tápanyag utánpótlás Az ültetvénylétesítés előtt minden esetben javasolt legalább a makroelemekre, kötöttségre, humusztartalomra, kalciumtartalomra, kémhatásra irányuló egyszerűsített talajvizsgálatot végeztetni. A vizsgálati eredmények birtokában már egyszerűen meg lehet határozni, hogy milyen mértékű alaptrágyázást kell végezni. Az alaptrágyázást célszerű műtrágyák használatával végezni a talaj előkészítésnél leírt módon.

Ha rendelkezésünkre áll olcsó szerves trágya, azt ne a szántáselmunkálás előtt, hanem az alapművelés előtt adjuk ki, azért, hogy annak esetleges gyomosító hatását elkerülhessük. A

10

szennyvíziszap felhasználásra alaptrágyaként ezért nem mindig van lehetőség, mert nem mindig áll rendelkezésre elegendő idő ahhoz, hogy a tervezett kihelyezést engedélyeztessük.

Talajvizsgálat hiányában csak szubjektív megítélésünkre hagyatkozhatunk, hogy végezzünk e feltöltő trágyázást és ha igen, milyen dózisokkal. A füzek fajlagos tápanyagigényét ismerve az ilyen szubjektív dozírozásnál 3:1:2 N:P:K arányít használjunk.

A magas biomassza hozam nagy fajlagos tápanyagfelvétellel jár, amit a két-három évente történő letermeléssel eltávolítunk. Csak a lombhullásból származó szerves anyag ásványosodásával számolhatunk, mint természetes tápanyagforrás. A nagy tömegű apríték produkció csak úgy tartható fenn, ha a letermelés utáni hónapokban – amikor nincs növényborítottság – szerves, vagy műtrágyákkal talajerő visszapótlást végzünk.

A svédek gyakorlatában a műtrágyák közül kizárólag nitrogént és erőművi fahamut alkalmaznak.

Eddigi tapasztalataink alapján a szervestrágyázás leghatékonyabb és legolcsóbb módja idehaza a szennyvíziszap felhasználása. A szennyvíziszap az ország minden régiójában rendelkezésre áll és a szennyvíztelepek sokszor még a kiszállítás költségét is felvállalják, csak, hogy mentesüljenek a megsemmisítés költségétől. A szennyvíziszap kijuttatása engedélyköteles tevékenység. Az engedélyeztetéshez szintén talajvizsgálatot kell végeztetni. A talajtani szakértők ennek ismeretében határozzák meg a felhasználható szennyvíziszap dózisát. A szakértők – tapasztalataink szerint – több esetben túlzottan magas dózisokat engedélyeznek. A 20-25 t/ha –os dózisok ültetvényeinkben igen kedvező hatásúak voltak. A magas 50t/ha feletti adagok már toxikusak is lehetnek és termésdepressziót is okozhatnak.

A szennyvíziszap kijuttatását minden betakarítás után novembertől áprilisig lehet elvégezni. A területre kiszállított iszapot 48 órán belül fel kell használni. Tápanyaggal gyengén feltöltött talajok esetében az első trágyázást már az első letermelés után el kell végezni. (két-három éves korban) Jobb minőségű és tápanyag szolgáltató képességű talajoknál ez a második, harmadik betakarítási időszakra (az ültetvény 4-6 éves korára) is kitolódhat.

A szennyvíziszap szárazanyag tartalma alacsony, az anyag kezelése nehézkes.

Célszerű a szennyvíztelepektől eleve szalmával kevert iszapot kérni, vagy a keverésről magunknak gondoskodni. A kezeletlen szennyvíziszap kiszórására az általánosan használt szervestrágya szórók alkalmatlanok. (Az anyag túl folyékony állagú) A könnyen kezelhető szennyvíziszap komposztokat a szennyvíztelepek már nem adják ingyen, de még így is a műtrágyákkal versenyképes, olcsó és könnyen kezelhető-szórható tápanyagformát jelentenek.

8. Növényvédelem Mind az őshonos magyar, mind a honosított európai fűz fajtáknak és klónoknak több polifág kártevője és általánosan elterjedt kórokozója van.

A rovarok közül a füzeken több levéltetű faj, rügyfúró, levélsodró és farontó károsít. A gombabetegségek közül általánosan a levélrozsdák jelennek meg a fűz ültetvényekben.

Azokban az országokban, ahol a fűz termesztése általánosan elterjedt nem alkalmaznak kémiai védekezést a kártevők és kórokozók ellen. Az ültetvények technológiájának sehol sem szerves része a növényvédelem. A kémiai védekezést az sem teszi lehetővé, hogy az ültetvényekben nincsenek művelőutak, ahol a növényvédelem gépi munkái elvégezhetők lennének.

Mivel az ültetvény teljes biomassza tömege betakarításra kerül két, vagy három évenként, vele együtt a kórokozók és kártevők jelentős részét is eltávolítjuk, tehát a

11

fertőzési gócokat is felszámoljuk. A betakarítást egyben fertőtlenítő növényvédelmi kezelésként is tekinthetjük.

A növényvédelmi szakemberek és természetvédők egy része kezdetben úgy tekintett a svéd füzekre, mint potenciális fertőzési forrásra, a hazai ökoszisztéma felborítójára. A kezdeti ellenséges fogadtatás már alábbhagyott. Érdemes is logikusan végiggondolni: Mi változott meg hazánkban a svéd füzek honosításával? A külföldi nemesítők nemesítési alapanyagként ugyanazokat a fehér, kosárfonó és kígyófűz fajokat használták, amelyek nálunk is őshonosak. Miért jelentenének akkor a hazai erdőállományokra veszélyt? Génmódosítást a nemesítés során nem alkalmaztak.

A hazai növényvédelmi szakemberek mára arra az egységes álláspontra jutottak, hogy a füzek károsítói és kórokozói nem okoznak olyan jelentős gazdasági kártételt, hogy érdemes lenne ellenük kémiai úton fellépni. A félelmek és beidegződések ellen telepítőinknek azt javasoljuk, ha valamilyen kártevő, vagy kórokozó tömegesen fordulna elő, a természetes erdőállományok védelme érdekében végezzenek keret jellegű növényvédelmet az állomány perifériális részein.

9. Hozamok

Az első év a magassági növekedésé

A biomassza nyerés céljából telepített fás szárú növények közül megfelelő talajadottságok mellett a füzek produktuma a legmagasabb. A hozmaok elemzése előtt érdemes megismerni a fűz növekedési sajátosságait.

Egy eltelepített sima dugvány a telepítés évében általában 1-4 hajtást hoz. (Erről részletesebben a szaporítóanyag minőségi paramétereinél olvashatunk.) Ezek a hajtások a telepítést követő napokban látványos magassági növekedésnek indulnak. A kezdeti növekedés a dugványban raktározott tartalék tápanyagokból és nedvességből adódik. Ezzel párhuzamosan indul meg a járulékos gyökerek képződése. A kezdeti látványos növekedés néhány hét múlva lelassul, sőt átmenetileg le is állhat. Ez annak „köszönhető”, hogy a dugványban tárolt tartalékokat a növény felélte, de az önálló víz és tápanyag ellátást biztosító gyökérzet még nem hálózott át megfelelő talajtérfogatot.

Az átmeneti stagnálás után a növények ismét erőteljes növekedésnek indulnak. A friss telepítések megfelelő vízellátottság mellett már május végére elérhetik a 120 centiméteres magasságot. Az igazán intenzív növekedés június elejétől szeptember közepéig terjed. A növény szélsőséges esetekben akár naponta 5-7 cenitmétert is növekedhet. Ez nem tekinthető annyira extrém értéknek, tekintve, hogy megfelelő körülmények között erre egy akác magcsemete is képes lehet az augusztusi időszakban. Az első év végére a növények 3-5 méter közötti magasságot érnek el. A föld feletti tőátmérő 10 és 30 milliméter között van, de mértünk 40 milliméter feletti elsőéves tőátmérőt is. Az ültetvény első évére mégis inkább a magassági növekedés a jellemző. Ha a második év hozamát 100%-nak vesszük, akkor azt mondhatjuk, hogy ebből az első évben csak 2030% száraz biomassza tömeg képződik meg.

12

A második évben már a vastagodás dominál

A további 70-80% száraz tömeggyarapodás a második év vastagsági növekedéséből adódik. A második évben az állomány az első évhez képest már csak egy-két métert növekszik magasságban.

Az átlagos tőátmérők viszont megháromszorozódnak 30 és 90 milliméter közé esnek. Egyáltalán nem mindegy tehát, hogy az első évben a tövek egy, két, vagy három, esetleg négy hajtást hoznak. Mert a második évben egy, két, három, esetleg négy hajtás fog vastagodni. Ez pedig egyszeres, kétszeres, háromszoros hozamot jelent!

Ezért növeltük meg a szaporítóanyagaink vastagsági paramétereit. Vastagabb dugvány=több tápanyag=több tartalék=több energia=több hajtás= magasabb kezdeti hozam.

A jó fejlettségű ültetvényeket második éves korukban be kell takarítani. (ld később) Ez abból adódik, hogy a jól fejlett ültetvények hamarabb záródnak és a fény kihasználhatósága a második vegetáció felétől már korlátozott. Ha egy fejlett állományt meghagyunk a harmadik vegetációra is, alig fog tömegben gyarapodni, mert az árnyékos ültetvényviszonyok miatt csökken a fotoszintetikus aktivitás, ezzel együtt a biomassza produkció is.

Az első letermelés után a tövek már több mint tíz hajtást fejlesztenek. Ez mégsem jelent majd a következő vegetációnál tízszeres hozamot az első vágáshoz viszonyítva. Miért?

A több hajtás több növekedési pontot is jelent egyben. Az egy gyökér által közvetített víz, tápanyag és energia több pont között oszlik meg. Az állomány a több hajtás miatt hamarabb eléri a maximális fénykihasználtságot, a fotoszintetikus aktivitás hamarabb csökken. E mellett a gyökerek fokozott konkurenciájával is számolnunk kell már. Általában az érvényesül, hogy az első betakarításhoz képest 30-40%-os hozamnövekedéssel lehet számolni a második betakarítástól kezdve.

Gazdaságossági számításainkat egy viszonylag szerény 20t/ha/év- es szárazanyag produkcióra számoltuk ki. Az ültetvény beruházás megtérülése még ilyen hozamszint mellett is biztosított az első betakarításnál. (Természetesen figyelembe véve a telepítési támogatást és a területalapú támogatásokat is.)

A gyakorlat ennél lényegesen magasabb hozamokat igazolt vissza. Az átlagos hozamok 40-60 t/ha/év szárazanyagot tükröznek, melyek még támogatás nélkül is két éves megtérülést biztosítanak. Rekord hozamunkat 2009-ben, egy nyilvános bemutató alkalmával mértük hozzávetőlegesen negyven hazai és román érdeklődő jelenlétében. Ez a hozam több mint 114 tonnás éves szintre és abszolút szárazanyagra számolt fajlagos hozamot jelent.

Ehhez azonban hozzá kell fűzni, hogy mindezt egy mintaszerűen művelt és optimális környezeti feltételek között lévő állományban mértük.

13

10. Betakarítás A hozam címszó alatt ismertetettek szerint az energiafüzek betakarítása 2-3 évente történik meg. A megfelelő fejlettségű állományokat két évente szükséges betakarítani. Ha gyengébb a növekedés (nem volt megfelelő az első évi magassági növekedés, vagy idősebb ültetvényben nem adtunk ki elegendő tápanyagot) csak akkor válhat szükségessé a három évre történő betakarítás.

Az energiafüzek megjelenésekor néhányan az évenkénti betakarítás szükségességét hangsúlyozták. Ez a gyakorlat nem helyénvaló az előzőekben leírtak szerint. Az első éves állomány esetében a bél-kéreg arány sem kedvező, ezáltal az apríték minősége sem megfelelő.

A betakarítást járvaszecskázó gépek végzik. Ezek közismert modellje a Claas Jaguar, ami a nagyobb állattartó telepek környékén működik, vagy működött. A Jaguar a gyári vágó és aprítószerkezetével alkalmatlan a fás szárúak betakarítására, ezért erősített speciális vágóasztalt és aprító szerkezetet fejlesztettek hozzá. Ugyanezt más gyártók is megtették. A betakarítás kisebb, egy-két soros, erősített kukorica silózó adapterekkel is megoldható. A betakarító gépek között léteznek már hazai fejlesztésűek is.

Az ültetvények sortávolsága – amellett, hogy a növény számára optimális fénykihasználást biztosít – a betakarítógép nyomtávhoz alkalmazkodik. A járvaszecskázók képesek a 10 cm-es tőátmérőjű anyag biztonságos levágására és aprítására. Az ültetvények szélein a jobb fénykihasználtság miatt előfordulhat, hogy néhány faegyed ennél nagyobb tőátmérőt is produkál. A sorok elejéről és végeiről ezeket a fákat láncfűrésszel kell eltávolítani, de az is megoldás lehet, hogy az ültetvény szélső sorait valamint a sorok első-utolsó egyedeit (keret) gyengébb növekedésű fajtával telepítjük be, ami nem fog extrém módon megvastagodni.

A betakarító gépek meglehetősen drágák és az erősített adapter sem kis beruházás. A járvaszecskázó gépek egyik fő jellemzője – különösen most az alacsony tömegtakarmány fogyasztó állatlétszám miatt – az alacsony kihasználtság. Ezek a gépek egy évben csak néhány napot működnek és a téli időszakban, amikor a füzeket be kell takarítani, állnak. A gépek tulajdonosai a „Tisza” Szövetkezet segítségével ruháznak be az erősített adapterbe. A betakarítást a „Tisza” Szövetkezet integrátorai szervezik. A betakarításra kerülő táblákat is ők osztják be.

A vágást teljes nyugalmi állapotban, november közepétől, március elejéig lehet végezni. Ekkor a legalacsonyabb a víztartalom. Az aratás során arra kell figyelni, hogy a vizenyős talajú táblák a fagyos napokon előnyt élvezzenek a szárazabb talajú területekkel szemben. A betakarító gép a felaprított csipszet platóra fújja. Az apríték tárolása a tábla szélén, prizmákban történik meg. Az aprítékot nem kell fedett helyen tárolni! Az aprítékhalomnak van belső melegedése, de ez messze van attól, hogy öngyulladás következzen be. (Ahhoz nagy a szecskaméret. A prizma szellőzése megfelelő.) A felmelegedés segít abban, hogy az apríték a benne lévő nedvességet természetes úton adja ki magából. A 35%-os nedvességtartalmú apríték már gazdaságosan szállítható. A 30-35%-ra

14

történő leszáradás a külső hőmérséklet és páratartalom függvényében 4-10 hetet vehet igénybe.

A természetes csapadék a prizma rézsűszöge és az apríték alakjának sajátosságai miatt 10-15 centiméternél mélyebben nem hatol a prizma belsejébe, valamint ezt a vizet alacsony páratartalom mellett az anyag hamar leadja. A szállítás akkor lehetséges, ha az apríték legalább 35%-os nedvességtartalomra szárad.

Ekkor homlokrakodóval történik a rakodás, önürítő szállítójárművekre.

Az erőművek nem kötnek szerződést külön-külön a gazdálkodókkal, hiszen ez több ezer külön szerződést jelentene. Beszállítói joga a „Tisza” Szövetkezetnek van. Bizonyos erőművek fűtőértékre, mások pedig beszállított szárazanyag tömegre fizetnek.

A kettő közel azonos kondíciót jelent. Az apríték átvételi ára változó, de a szerződések az apríték mindenkori árát a fosszilis energiahordozók, valamint a bérek és bérjárulékok árához igazodóan mozgatják. Ezért a tevékenységből származó jövedelem biztosan kalkulálható. A pillanatnyi árakról a Szövetkezet munkatársai adnak tájékoztatást. A beszállítás szervezése szintén a Szövetkezet feladata. Mivel a Szövetkezet éves szinten több, mint 100.000 tonna aprítékot szállít, ezért a fuvarozókkal kedvező árakban tudott megállapodni. Ha valaki saját szállítójárművel kívánja a beszállítást megoldani, erre is lehetőség van.

11. Az ültetvények élettartama A rendkívül erős sarjadzóképesség és a tuskóbetegségekkel szembeni ellenállóképesség, valamint a jó technológia (vágás) tűrés miatt, az energiaültetvények közül a fűznek a leghosszabb az élettartama. A legidősebb hazai ültetvények még csak hat évesek, ezért ennél távolabbra visszanyúló hazai tapasztalatunk nincs.

Az általunk meglátogatott legidősebb fűz ültetvény Svédországban 48 éves volt. Ezt az ültetvényt rendszeresen, 2-3 évenként vágták. Még ezen az ültetvényen is lehetett látni az eltelepített eredeti tövek helyét. A sorok egyértelműen látszottak, de a sarjak már egy több tíz centiméteres körben nőttek.

Ha a rokon kosárfűz törzsültetvényeket vesszük alapul, akkor a hazai tapasztalatok is alátámasztják a svéd példát.

Az ültetvényeket addig érdemes művelésben tartani, amíg a hozamok számottevően nem csökkennek. Az első letermelés (2. vagy 3. év) hozama biztosan kevesebb, mint a második letermelésé (4. vagy 5. év). A hozamok az ezt követő további vágásoknál sokáig magasan maradhatnak, amennyiben a szükség szerinti műtrágyázást, vagy a szennyvíziszap trágyázást megfelelően végezzük. Természetesen egy idős ültetvénytől már nem várható el, hogy teljesen homogén legyen. A heterogenitás miatt egy idő után a hozamok csökkenni fognak. Ha ez a csökkenés ésszerű ráfordítások mellett nem állítható meg, akkor jött el az ültetvényfelszámolás ideje.

15

Az ültetvények „foltosodását”, kiöregedését pótlással nem tudjuk kompenzálni. A Fűz ültetvények tőhiányainak pótlása csak fiatal ültetvényben oldható meg. A vágások után ültetett pótlásokat ugyanis az erősebben sarjadó idősebb tövek elnyomják, leárnyékolják.

12. Az ültetvények felszámolása A fűz ültetvények felszámolása a füzek élettani és alaktani sajátosságaival függ össze.

A fűznek nincsenek gyökérsarjai, kizárólag tősarjakról képes megújulni. E miatt megfelelő technológiával könnyű az állományt elpusztítani. Az ültetvény felszámolása ugyanis ezzel kezdődik.

Az utolsó betakarítás után hagynunk kell, hogy az ültetvény ismét megsarjadjon. A mikor a sarjak elérték a 20-25 centiméteres magasságot, 5-6 liter/ha dózis glyfozát hatóanyagú totális gyomirtó szerrel le kell kezelnünk az egész táblát. A sarjak két hét alatt teljesen elpusztulnak és elszáradnak. Ekkor egy függőleges tengelyű szárzúzóval le kell zúznunk az egész területet. Ezt a műveletet az év folyamán 2-3 alkalommal végzett nehéz tárcsázás követi. Őszre pedig a terület szántható állapotba kerül. A sok gyökér és szármaradvány miatt érdemes a szántás előtt közepes dózisú nitrogén műtrágyát kiadni. Ezzel a maradványok lebontása gyorsítható. A terület így alkalmassá válik akár kalászos gabonák vetésére is. A fűznek üvegszerű, pattanó gyökérzete van. A gyökértömeg zöme a felső 40 centiméteres zónában található, így a szántás nem okoz gondot.

Másik megoldás a gyomirtás utáni gyökérfésülés. Ha felszedett gyökér és tuskómaradványt a területen összetoljuk, a Szövetkezet mobil önrakodó aprítékoló gépeivel felapríthatjuk. Ebben az esetben még azt ültetvény felszámolásából származó anyagból is értékesíthető terméket nyerhetünk.

16