Issuu

PÁRKERESŐ Találd ki, hogy az alábbiak közül melyik korszakban melyik címer volt a város hivatalos címere! Kösd össze az évszámokat a hozzájuk tartozó címer képével!

1965-1989/91

1909-1949, 1991-től újra

1687-1909

1389-1687

TÖRTÉNET

Próbáld meg beleképzelni magad a képen látható jelenetbe, a Miskolcot a XIX. században sújtó árvízi helyzetbe! Írj egy kitalált történetet az eseményről, mintha te lettél volna az egyik túlélő! .....................................................................................................................................................................

.....................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................... Kérdezz utána szüleidnél, rokonaidnál, tanáraidnál, ki mit tud az árvízről! Gyűjts minél több információt a szerencsétlenségről!

OLVASNIVALÓ Tapolcai fehér kígyó Tapolcán, a fürdővíz forrásánál élt valaha a fehér kígyó! Azt tartották, hogy ha valaki merített és ivott a forrás vizéből, kigyógyult a betegségéből! Tapolcafürdő kiépülésével a XX. század derekán sokfelé terjedt a fehér kígyó híre.

A „Csizmadiák városa”, avagy a 999 csizmadia esete

Miskolc városában már régtől fogva sok jó mesterember dolgozott különböző céhekben, és az egyik legnépesebb céhbe tartoztak a csizmadiák. Ám egy idő után, a XIX. század végére már annyira sokan lettek, hogy nem tudtak egymástól megélni. Történt aztán, amikor már 999 tagja lett a csizmadiák céhének, hogy úgy döntöttek közös tanácskozás után, hogy a következőt, azaz az 1000.-et agyonütik! S mivel híre ment a fenyegetésnek a környéken, Miskolc soha nem lett az 1000 csizmadia városa! 

600 éves mogyorófa „600 éven át havakat, szeleket láttam és a fészeknek zengedező madarait hallgattam. Nem halok meg, törzsemből kizöldülni látsz majd és az örök Magyarország jövőjét éneklem." – állott a felirat a múlt század ’30-as éveiben elpusztult, a legenda szerint 600 éves diósgyőri török-mogyorófa tönkjén. A mogyorófa ültetése Nagy Lajos királyhoz kötődik, akinek több szempontból is nevezetes volt az 1370-es esztendő: sikerült legyőznie és visszaszorítania a török seregeket két hadjárat során a Havasalföldön, de még ugyanebben az évben lengyel királlyá is választották, és Mária nevű lánya is ekkor született. Ez utóbbi családi esemény emlékéül ültette a fát a király az elővár dombján. A megerősödő, termőre forduló mogyorófa később törvényfa lett: itt hirdették ki a parancsokat, rendeleteket, és itt hajtották végre a bűnösökön az ítéleteket, ugyanakkor határjelzőként is működött.

Molnár szikla Mamut a pályaudvaron Úgy bizony! A miskolci Tiszai pályaudvar hűtőházának bővítésekor bukkantak a mamutagyarra 1900-ban! A leletet Gálﬀy Ignác, a múzeum egyik alapítója hozta napvilágra Molnár Józseﬀel, a múzeumegyesület tudós tanárával.

Kereszt jelzi a Hámori völgyben azt a helyet, ahonnét egy ﬁatal szerelmes pár ugrott a mélybe, mert szerelmük a szülők ellenkezése miatt nem teljesülhetett be. De hogy melyikük volt a molnár gyereke, és hogy mindketten odavesztek-e, arról többféle történetet ismernek…

Egy másik, 1928-ban lejegyzett változat szerint a következőképpen történt az eset: „A Molnár-szikla égbetörő ormán egy feszület néz le a nyaktörő mélységbe - olvassuk. A néprege szerint a völgy mélyén csattogó vízimalom molnárlegénye szemet vetett a csinos molnárnéra, mivel viszontszerelemre nem talált, a szikláról ugrott le, s lelte szörnyű halálát a mélységben; az emléke itt bolyong a bércek és a rengetegek lakóinak meséiben."

Miskolci kocsonya Pislog, mint a miskolci kocsonyában a béka! – hangzik a közismert szólásmondás. A legenda a XIX. századra nyúlik vissza. A Miskolcon kedvelt eledelnek számító kocsonyát ugyanis gyakorta borospincékben tartották, hogy jól megdermedhessen. Az egyik ilyen alkalommal azonban béka mászott a tányérba. A vendégnek aztán így tálalta a pincér, aki nem vette észre a pislogó kétéltűt. 6

A perecesi kapufa legendás története A focibajnokság 1946-1947-es idényében a perecesi bányászcsapat a legmagasabb osztályba, az NB I-be jutott fel! Amikor a PTK (Pereczes-bányatelepi Testgyakorlók Köre) a válogatott játékosokat felvonultató Ferencvárost (FTC) fogadta, szenzációs mérkőzés és eredmény született: a nagyszerű formában és hatalmas lendülettel futballozó bányászcsapat már az 50. percben 3-0-ra vezetett! Ám a 3. gólnál Kertesi, a perecesi csapat csatára (mindhárom gól szerzője) örömében és a nagy lendülettől felkapaszkodott a kapufa keresztlécére. A kapu összedőlt, a bíró pedig félbeszakította a mérkőzést. Bár a kaput időben, a szabályoknak megfelelően újraállították, a mérkőzést nem lehetett folytatni, mert időközben több vendégjátékos elhagyta Pereceset. A mérkőzést emiatt újrajátszották (0-0 lett), majd az eredeti, 3-0-s eredményt fogadták el. (Végül kiesett a csapat a másodosztályba, mint láthatjuk nem emiatt a mérkőzés miatt történt mindez, hiszen a győztes mérkőzésért járó 2 pontot megkapták). Diósgyőr alapítása Élt egyszer hajdanán a Bükkben egy rátermett vadász: Diós Pálnak hívták. A környékbeli bérceket és völgyeket sűrű rengeteg borította, a bükkösben őzek, szarvasok, vaddisznók, farkasok, rókák, sasok éltek, és megannyi állatsereg bolyongott benne, a barlangokban cseppkövek nőttek és az ősember szerszámai pihentek. A vadász házát egy óriási gyümölcsfa árnyékolta be: temérdek dió termett azon! Hejh, ha sok kinccsel bírnék, bizony felvirágoztatnám e tájat! – lelkendezett egyszer feleségének és gyerekeinek a vadász, Diós Pál, diófája árnyéka alatt – szőlőt ültetnék, szántót s malmokat telepítenék, hisz sok ember megélne e gyönyörű zöld vadon ölén! Bizony, házakat, ólakat, kast és csűrt emelnék, udvarházakat, kúriákat és

várat építtetnék a vidék dicsőségére! E nagyszerű vágytól a vadász aztán izgatottan bolyongásba kezdett szeretett erdeiben, majd a nyugtalan kóborlásba belefáradván lepihent egy szép szál bükkfa alá! Hamar elszenderedett, és igéző álmot látott: ősz hajú, hosszú szakálló öregember jelent meg előtte, s szólt kurtán: kérésed meghallgatást nyert, menj el, keresd meg Nagyvárad robosztus kapuját, majd ülj ott és várj harmadnapig! Az álomkép sitty-sutty, amilyen hirtelen feltűnt, úgy szerte is foszlott azon nyomban. Diós Pál menten lóra pattant, és neki is iramodott a hosszú útnak. A sík alföldi vidék pusztái és mocsarai következtek a lankás bükki lejtőket követően, hegynek nyoma sem volt a hosszú úton. Fáradtan és éhesen ült le Pál Nagyvárad városkapujába, a beígért csodára várva nagy türelemmel. A váradi népek csodálták őt, aki csak kitartón gubbasztott a kapu alatt, s nem szegődött se napszámba, se senkivel szóba nem elegyedett a hosszú napok alatt. Egy nap, mikor megszólította egy helybéli tisztes gazda, belefáradva válaszolta: valakire várok, de többet nem mondhatok. Harmadnap már korholta Pált az öreg, mit keres itt, talán koldul, merről jött, hol a hazája. Pál végül felpattant és kinyitotta a száját: dehogy vagyok én csavargó, lator, csak egy álom nyomába szegődtem, egy csodát várok én! Miután elmesélte álmát, a helybéli öreg nevetve legyintett: Ugyan ﬁam, hagyd az álmokat! Én is álmodtam kincsről valaha: a Bükk legnagyobb diófáját keresd, intett egy hang, ha kivágom, alatta aranykincsre lelek. De én bizony nem indultam vándorútra, nem hagytam el városom, s benne lakom. Mivé is lett volna gazdaságom! Csalfák az álmok, tán’ még a végén koldusbotra jutottam volna! Ha megtalálod, a tiéd lehet, mondta tréfálkozva az öreg. Diós Pál azonban sem kacagásra, sem válaszadásra nem pazarolta a drága időt, azonnal futásnak iramodott, megkereste a legelőszélen hagyott lovát, egy-vágtában nyargalt haza, a baltájáért nyúlt és nyomban neki is látott

kivágni szeretett árnyadó diófáját. Messze visszhangzott a völgy a nehéz fejszecsapásoktól, és mintha azt súgta volna öreg diófája: ne kételkedj, kincsem rád vár, csak kitarts! Így is lett, Diós Pál így lelt rá a mesés kincsre a diófa alatt, egy álmot követve, kitartóan és tettre készen. Beteljesült tehát álma, és a kis falucskából, melyet addig Győrnek neveztek, termő mezőkkel, malmokkal, házakkal és várral övezett település lett, melyet attól fogva, Pál és diófája után, csak Diósgyőrként emlegettek messze földön. Gyűjts össze további történetváltozatokat az előbbiekhez kapcsolódóan! Melyik hol történt, kik voltak a szereplők, hol végződött stb. ....................................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................................................... Ismersz hasonló legendákat, mondákat Miskolccal kapcsolatosan? ....................................................................................................................................................................................................................... ........................................................................................................................................................................................................................ ....................................................................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................................................................

KAKUKKTOJÁS Keresd a kakukktojást! Karikázd be azt a képeslapot, ami nem a vasgyárról készült!

OLVASNIVALÓ Sötétkapu, Győri-, Csabai- és Zsolcai kapu – honnan erednek, mit jelentenek ezek a kifejezések? A válasz nem is olyan bonyolult, bárki rájöhet önmagától is a megoldásra! Olvasd el az alábbi szöveget és válaszolj a kapcsolódó kérdésekre! Miskolcnak még a kora középkorban kialakult útvonalhálózata lényegesen nem változott a kora újkor végéig. A Csaba felől érkező országút már a középkorban Miskolcon ágazott el Diósgyőr felé, valamint Szentpéterre és a Sajó folyóhoz. Diósgyőrön keresztül, a bükki utakon juthatott el az utazó Egerbe, de Miskolctapolcán keresztül is vezetett út a Bükkbe, onnan pedig Egerbe. A várossal határos Szirmára az Alsó nyomás szántóföldjein át lehetett eljutni, de közvetlen út vitt a Sajó túlpartján lévő Arnótra is. Miskolc, mint fontos utak találkozási helye, az újkorban is megőrizte központi szerepét a Bükk és a Sajó térségében. … Eger török kézre kerülése után (1596) Miskolcra nagyobb szerep hárult, hiszen az egri török központhoz legközelebbi magyar végvár Diósgyőrben volt, amely mintegy száz évre a legfontosabb hírközvetítő erősség lett. Az országutak kapukon át vezettek a városba. A Csabai kapu, a Szentpéteri kapu, a Győri kapu és a Zsolcai kapu elnevezés régi emlékeket őriz, amely jelzi: Miskolc olyan város volt, ahová csak a szigorúan őrzött kapukon át lehetett bejutni. Ezek a városkapuk egyben vámszedő helyként is működtek. A kapuk között sánc húzódott, ami a város kerítéséül szolgált. A vámházak a XX. század közepéig maradtak fenn, ma már hiába keresnék azokat. Szentpéteri kapu A város északi részén, a Szirmabesenyő felőli kapun át vitt az országút Szentpéter (ma: Sajószentpéter) felé. A területet 1657-től már Szentpéteri kapuként emlegették. Győri kapu Egy 1562-ben készült adásvételi szerződés egy gyümölcsöst említ, amely Diósgyőr felé terült el, a városkapun kívül. A mai Győri kapu – a középkori Piac utca folytatásaként – az uradalom központjáig nyúlhatott. Svábsor néven is említették. Csabai kapu A város Csaba (Hejőcsaba) felőli kapuja 1618-ban már létezett (egy záloglevélben található a kifejezés). A kaput 1636-ban is említik, amikor hajdúk törnek be a városba. A XVII. századtól már széles körben ismert volt a Csabai kapu elnevezés.

Zsolcai kapu A Zsolcai kapu létezéséről 1742-ből származik adat. A városbíró számadása rögzíti, hogy „…a város Zsolcai kapujába strázsa állíttatik”. A térség beépítése a XIX. Század elejétől fokozatosan zajlott. Néhány évtized alatt

ipari üzemek sora épült. Az erre vezető út az 1920-as években Magyarország legnagyobb forgalmi útja volt (Budapestet nem számítva). Két további miskolci kapu – a Fábián kapu és a Megygyesaljai kapu – viszont nem az országúton, hanem a város belső utcáinak, a városhoz tartozó gyümölcsösök, kertek, megművelt földek határán állt. A „Sötétkapu”, a XVIII. században épült boltíves, kapuszerű átjáró, mely annak idején lényegében egy városból a városba vezető kapu volt, amely a piacteret választotta el a várostól. Mai formáját az 1950-es évek közepén kapta. Gyerekek! Hol is van a Déryné utca? Bal oldali szárnyának helyén, a csizmadia-színben tartotta egykori előadásait a Pestről eltanácsolt magyar színtársulat, amelynek tagja volt Déryné Széppataki Róza. Az épület nyugati emeleti szárnyán pedig – Dőry András házában – lakott II. Rákóczi Ferenc az 1703-1711-es szabadságharc idején. (Csanálossi Béla: Miskolc várostörténeti kalauz c. könyve alapján)

1. Melyik korszakban alakult ki Miskolc úthálózata? ................................................................................................................................................................................................................................. ....................................................................................................................................................................................................................... 2. Minek volt köszönhető a diósgyőri végvár kora újkori jelentős hírközvetítő szerepe? ................................................................................................................................................................................................................................. ....................................................................................................................................................................................................................... 3. Hol és meddig működtek a vámházak? ................................................................................................................................................................................................................................. .......................................................................................................................................................................................................................

4. Vajon miért nevezhették a Győri kaput „svábsornak”? ................................................................................................................................................................................................................................. ....................................................................................................................................................................................................................... 5. Hol lakott II. Rákóczi Ferenc? ................................................................................................................................................................................................................................. ....................................................................................................................................................................................................................... 6. Mi volt az ún. Sötétkapu funkciója? ................................................................................................................................................................................................................................. ....................................................................................................................................................................................................................... 7. Írj egy kitalált történetet arról, hogy a Sötétkapu miért kapta a sötét jelzőt? ................................................................................................................................................................................................................................. ....................................................................................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................................................................................................. 8. Mit jelent szerinted, hogy világi műemlék? ................................................................................................................................................................................................................................. .......................................................................................................................................................................................................................

MISKOLCI ARCKÉPCSARNOK KVÍZ A következő, meglehetősen nehéz feladat könyvtár-közelben hirtelen könnyű falattá válhat! Hibátlan megfejtésért könyvjutalom jár ajándékba: az A Célváros várostörténeti képeskönyv birtokosa lehetsz (sorsolás utján), ha beküldöd a jó megfejtést: atjarok@gmail.com 1. Melyik fejedelmünk tartotta 1704 január 18. és március 15. között Miskolcon a főhadiszállását? a, II. Rákóczi György b, Thököly Imre c, II. Rákóczi Ferenc (A helyes megoldás fellelhető: Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben /a továbbiakban: Miskolc írásban…/ 10. köt. 237. old.) 2. Ki volt a „Peleház” tulajdonosa? a, Szemere Bertalan b, Herman Ottó c, Bizony Ákos (Segédkönyv a város megismeréséhez általános és középiskolák részére, 103. old.) 3. Az alábbiak közül, melyik pedagógus dolgozott Miskolcon? a, Brunszvik Teréz b, Veres Pálné (Miskolc írásban… 1. köt. 325. old.)

c, Karacs Teréz

4. Az 1550-es években ki volt a diósgyőri vár úrnője? a, Habsburg Mária b, Kasztíliai Izabella (Miskolc írásban… 7. köt. 173. old.)

c, Fáncsy Borbála

5. Miskolcon tanult és tanított, majd író lett, mégis elvágyódott városunkból. Kire igaz ez a mondat? a, Kaffka Margit b, Platthy Ida c, Szeleczky Zita (Segédkönyv… 159. old.) 6. Hogyan nevezték Mayer József legendás vendéglőjét? a, Páris b, Kispipa (Miskolc írásban…. 10. köt. 258. old.) 7. Ki volt és mikor született Déryné Széppataki Róza? a, színésznő, 1793. dec. 24. b, költő, 1799. jan. 13. (Miskolc írásban…. 1. köt. 189. old.)

Szalay Lajos

c, Tűzoltó

c, festőművész, 1801. jan. 3.

8. A Tücsökzene című verseskötet szerzője Miskolcon született. Kiről beszélünk? a, Szabó Lőrinc b, Lévay József c, Dayka Gábor (Segédkönyv… 162. old.)

Kondor Béla

9. A miskolci Röck Cecília ﬁa világhírű festőművész lett. Hogy hívták? a, Mednyánszky László b, Munkácsy Mihály c, Szinyei Merse Pál (Miskolc írásban… 1. köt. 210. old.) 10. Hol született Reményi Ede, világhírű hegedűművész? a, Miskolc b, Eger (Dobrossy István – Somorjai Lehel: Az igazi Miskolc, 50. old.)

c, Budapest

11. Ki volt az „Avas poétája”? a, Sassy Csaba (Miskolc írásban… 7. köt. 80. old.)

c, Tárkányi Béla

b, Lévay József

12. Az Óda szerzője lillafüredi élményeit is versébe foglalta. Kiről van szó? a, Petőﬁ Sándor b, Ady Endre c, József Attila (Miskolc írásban… 7. köt. 279. old.)

Kaffka Margit

13. Kinek a nevét viseli a Kossuth utcai református templom harangja? a, Bató Eszter b, Imre Eszter c, Austerlitz Eszter (Miskolc írásban… 2. köt. 254. old.) 14. Ki volt az 1848 július 4-én összeült országgyűlés alsótáblájának korelnöke? a, Batthyány Lajos b, Palóczy László c, Bem József (Miskolc írásban… 5. köt. 38. old.) 15. Ki volt Magyarország miniszterelnöke 1849 nyarán? a, Deák Ferenc b, Szemere Bertalan (Az igazi… 85. old.)

Lévay József

c, Széchenyi István

16. Soltész Nagy Kálmán kiemelkedő polgármester-egyénisége volt városunknak. Melyik temetőben nyugszik? a, a Nagylánytemetőben b, a mindszenti evangélikus c, az avasi sírkertben (Miskolc írásban… 2. köt. 21. old.) temetőben 17. Melyik temetőben van a Latabár család kriptája? a, az avasiban b, a lyukóvölgyiben (Miskolc írásban… 7. köt. 101. old.)

c, a törkölyösiben

18. Az alábbi DVTK-játékosok közül ki volt az a legendás kapus, aki 49 évesen is beállt játszani egy NB I.-es mérkőzésen? a) Tatár György b) Veréb György c) Oláh Ferenc

19. Ki volt az a képzőművész, aki pályát váltva megalapította 1992-ben a Kulturális és Vizuális Antropológiai Tanszéket Miskolcon, 1992-ben? a) Kunt Ernő b) Szalay Lajos c) Kondor Béla 20. Mi a neve a pszichoanalízis leghíresebb hazai, Miskolcról származó képviselőjének? a) Semmelweis Ignác b) Ferenczi Sándor c) Herman Ottó 21. Ki volt az Miskolcról Angliába elszármazott ﬁlmrendező, író, producer, aki Oscar-díjat kapott 1941-ben a Negyvenkilences szélességi fok című ﬁlmjéért? a) Hevesy Iván b) Balázs Béla c) Pressburger Imre

Kunt Ernő

Déryné Széppataki Róza

Ferenczi Sándor

Latabár Kálmán

Pressburger Imre

Szemere Bertalan

Szabó Lőrinc

Herman Ottó

Karacs Teréz

Pálóczy László

NAGY-MISKOLC ÚTVONALTERVEZŐ Képzelj el egy túrát a városon át a Bükkből a Tiszai pályaudvarra! A következő oldalak képeslapjai egy-egy állomást jelenítenek meg, állítsd őket sorba úgy, hogy a lehető legrövidebb úton bejárható legyen a képeslap-túra!

SORREND:

16 1, ..... 2, .... 3, .... 4, ..... 5, .... 6, .... 7, ..... 8, .... 9, .... 10, ..... 11, .... 12, .... 13, ..... 14, .... 15, .... 16, ..... 17, .... 18, ....

18 20

KIRAKÓ - FILMVADÁSZAT Az Utánam, srácok! ifjúsági tévéfilmsorozat, melyet részben Miskolcon forgattak 1974-ben. A cselekmény egy „kiszuperált” sárga villamos és néhány kölyökcsapat körül zajlik. A több mint százéves szerelvény valóban miskolci, de a forgatás idején a fővárosba vitték (tréler segítségével), mert ott könnyebb volt a vele kapcsolatos jeleneteket felvenni. A sztori valódi helyszíne azonban tényleg a borsodi megyeszékhely, úgy tudni, a forgatókönyvíró korábban itt járt s kapott ihletet a kohászvárosi környezetben játszódó, korabeli tizenévesek színes kalandjairól szóló történet megírásához. Fontos jellemzője a sorozatnak, hogy a korszak legtöbb ismert gyerekszínésze – köztük sztárnak nevezhető fiúk és lányok – szerepel benne. A képen látható filmkocka az egyik miskolci helyszínen felvett jelenetből származik.

Vágd ki a másik oldalon található darabkákat és rakd ki a képet! 21

VILLAMOS-LESEN - FILMVADÁSZAT A két kép látszólag azonos, de csak látszólag! Megtalálod a hét eltérést?

Impresszum „Egyszer volt, hol nem volt…” sorozat V. Kiadja: az Észak-Keleti Átjáró Egyesület Közreműködők: Csók Edit, Darázs Richárd Balogh Attila, Kapusi Krisztián, Karlaki Orsolya, Zagyi Péter és mások. A fotók az egyesület korábbi kutatásaiból származnak: „Egyszer volt hol nem volt Acélváros”; „Horizonton…”, „AcélvárosMiskolc retúr”. Még egyszer köszönet értük a miskolci családoknak, gyűjtőknek, archívumoknak! Köszönet továbbá a képeslapokért a következőknek: Gyurkó Péter, Dr. Sáfrány József, Szlivka Péter, továbbá: Borsod-AbaújZemplén Megyei Levéltár, Lézerpont Látványtár. ISSN: 978 963 08 6213 4 2013 www.atjarokhe.hu