Issuu

KAKUKKTOJÁS 1. Keresd a kakukktojást! /Karikázd be a sorba nem illőt!/

2.1. Tervezz egy ötletes és hívogató képeslapot a mai Miskolcról! Fényképezz, rajzolj, vagy fess, a lényeg, hogy vonzó képet mutasson a városról! 2.2. Tervezz egy Miskolc-képeslapot „Miskolc 100 év múlva, 2100-ban” címmel! A kész műveket – melyek az „Egyszer volt, hol nem volt…” projekt tábori és szakköri foglalkozásain születnek – közzétesszük egyesületünk weboldalán: www.atjarokhe.hu Ezen túl várjuk mások munkáit is az atjarok@gmail.com email-címre, vagy az Észak-Keleti Átjáró Egyesület Facebook oldalára!

OLVASNIVALÓ Olvasd el az alábbi szöveget és válaszolj az alant található kérdésekre! A városi közlekedés megoldására való törekvést és a vasúti közlekedés megindulását (1859) leginkább a Tapolca-fürdőt látogatók igénye és a diósgyőri vasgyár építése (1868) segítette elő. A vasúti indóház és a város közti távolság sürgette a fuvarozás megoldását, mely kezdetben alkalmi, majd hivatásszerű volt. Sokan űzték ezt az ipart, hiszen kiﬁzetődőnek bizonyult. A bérkocsik a rossz utakon azonban hamar elhasználódtak, méghozzá olyannyira, hogy 1871-ben a város szabályrendeletileg kötelezte a 36 bérkocsist –, akik a szállodáknál és forgalmas utaknál standoltak – lovaik és kocsijuk kellő karbantartására. A villamos-vonal megnyitása elsorvasztotta a bérkocsi ipart, s a végső csapást a taxi-forgalom 1910-ben történt megindulása jelentette. A helyi tömegközlekedés megoldására először ló vontatta omnibusszal tettek kísérletet, mely 1862-től a város és Tapolca, 1863-tól a város-indóház és a város-vasgyári építkezés között próbálta a forgalmat lebonyolítani. A nagy forgalmat a vállalkozó sem lóval, sem mentrendszerűséggel nem bírta, s belebukott. A város vezetősége szívesen vette a közúti vasút létesítésére irányuló javaslatokat, melyek közül a Csáthy Szabó Istváné valósult meg, aki a Tiszai pu. – Búza tér – Széchenyi utca – Szent Annatemplom közt 15 megállóval, 5 kitérővel, valamint a Szeles – Kazinczy – Szemere utcákon át a Népkertig 7 megállóval és 3 kitérővel, 1897. július 10.-én közúti villamosközlekedést indított el, 13 kocsival. Budapest után ez volt az ország második normál távú villamosvasútja: Miskolci Villamossági R. T. (MVRT) néven működött. Az első nap forgalma 7615 utas volt (ez a szám a várakozásoknak teljesen megfelelt). Ezt a villamos vonalat követte a Diósgyőr – Szent Anna-templom között a Török Bankház által ﬁnanszírozott és a diósgyőri vasgyár által többoldalúan támogatott második vonal, mely Miskolc-Diósgyőri helyi érdekű vasút R. T. (MDV) néven 1906. július 11.-én nyílt meg, 16 megállóhellyel. A diósgyőri vonalon kezdetben gőzmotoros hajtású kocsik közlekedtek, ám mivel ez az üzemmód nem vált be, 1908-ban villamos üzemmódra tértek át. A harmadik villamos vonal a Forgóhídtól a Szemere utca elején (Hejőcsabáig) épült meg, 10 megállóval 1910. július 7.-én, építője az MVRT volt. 4

Még az első világháború előtt tervbe vették a Széchenyi utcai, valamint a diósgyőri fővonal kettősvágányosítását, azonban a szép terveket a háború megakadályozta, s megvalósításukra csak 1950 júliusában került sor. A hejőcsabai vonalat, mivel a forgalom kinőtte, 1960-ban lebontották, és helyette autóbuszközlekedést vezettek be. A Kazinczy–Szeles utcai vonalrészt csekély forgalma miatt még 1928-ban lebontották. Nem vált indokolttá a tervezett Hejőcsaba–Miskolc–Tapolcai villamos vonal kiépítése sem. Városi utóbusz közlekedtetésére a Városház tér – Diósgyőr városháza közt 1903 júniusában Bene Gyuláné tett sikeres kísérletet. Járatai óránként közlekedtek és ez a menetrendszerűség emeli ki rövid működésének jelentőségét. 1910-ben a Bán és Társa cég kapott engedélyt Tapolcáig és Hámorig közlekedő autójáratokra. Tapolcáig félóránként naponta közlekedett, utanként 70 ﬁllért, Hámorba vasár- és ünnepnap meghatározott időben, 1 koronáért vitte az utast. A kísérlet a személyzet fegyelmezetlensége miatt nem vált be, állandó témája volt a helyi sajtónak, ezért végül megszüntették. 1929 májusában Tapolca és Lillafüred között a város is kísérletezett 2-2 Lancia-gyártmányú autóbusszal, melyeket a közönség meg is kedvelt. 1931-től a MAVART tartott fenn menetrendszerű járatokat a Tiszai pu. és Lillafüred között. A rendszeres városi autóbusz-közlekedés 1948 végén indult meg a Martintelep és a Ságváritelep között, amit a város autóbuszüzeme bonyolított le. Ma városunk közlekedését az 1950-ben egyesített villamoshálózat 3 vonalán, valamint a város külterületeit is magába foglaló 32 autóbuszvonalon, az egységes Miskolci Közlekedési Vállalat látja el. (Forrás: Fejezetek Miskolc történetéből, szerk.: Bekes Dezső – Veres László; Miskolc, 1984., 94-96.o., átdolgozás) 1. Mit jelenthet a „kitérő” ebben a kontextusban? A, Kerülőút vendégek látogatása céljából. B, A történet elmesélésébe illesztett, a tárgyhoz szorosan nem tartozó kisebb epizód. C, Kerülő szakasz, vasúti szerkezet egypályás vonalakon a kétirányú forgalom biztosításához. 2. Milyen tényezők akasztották meg a bérkocsi ipart? .......................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................... 3. Mi is az az indóház? .......................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................... 4. Vajon milyen eredetű lehet a standoltak szó? .......................................................................................................................................................................................................... 5

5. Melyik üzemmódról tértek át a villamos üzemmódra? ........................................................................................................................................................................................................ Miért tértek át?

...................................................................................................................................................................

Mikor?

...................................................................................................................................................................

6. Hány év telt el az MVRT által működtetett első és harmadik villamos vonal megnyitása között? ........................................................................................................................................................................................................ 7. Melyik vonalat bontották le még a 2. világháború előtt? ........................................................................................................................................................................................................ 8. Milyen – Miskolctól valaha különálló – településnevekre lehet rábukkanni a sorok között? ........................................................................................................................................................................................................ 9. Miért volt szükséges megszüntetni az autójáratokat a tapolcai- és hámori vonalon? ........................................................................................................................................................................................................ 10. Mikor indított először a város helyi autóbusz járatot? ........................................................................................................................................................................................................

MŰSZAKVÁLTÁS KVÍZ 1. Mikor fújt a gyár, hánykor volt a műszakváltás? K) 4, 12 és 18 órakor H) 6, 14 és 22 órakor Á) 6, 14 és 20 órakor 2. Egészítsd ki! Vasvilla, vaskanál, vastányér Meghalok a, meghalok a …………….ér’! Ű) Á) D) F)

bányávasgyárpapírgyárcsokigyár-

M) DVTK (Diósgyőr-Vasgyári Testgyakorlók Köre) C) MMTE (Miskolci Munkás TE) 6. Mikor, melyik évben kezdődött el a vasgyár építése a mai helyén? E) 1899 M) 1868 Ó) 1919 7. Melyik miskolci teret nevezték „Marx” térnek? Í) Ógyár tér Ű) Újgyőri Főtér É) Táncsics tér

3. Kinek köszönhető a Miskolc-környéki vasgyártás? R) Fazola Henrik Ö) Kádár János J) Kossuth Lajos 4. Milyen Miskolc-környéki helyszíneken zajlott vasgyártás? O) Ómassa, Újmassa, Diósgyőr-Vasgyár P) Ómassa, Pereces, Lyukóbánya Q) Hejőcsaba, Újmassa, Miskolc-Tapolca

8. Hol található a ma is működő Bortanya? Z) Újgyőri főtér T) Tetemvár S) Kisavas 9. Melyik környékbeli szénbánya épült eredetileg a Diósgyőri Vasgyár energia-ellátására? A) Diósgyőr Z) Pereces Á) Lyukóbánya

5. Egészítsd ki! Édesanyám, kedves anyám, csak az a kérésem, Hogy piros-fehér mezt, piros-fehér mezt, csináltasson nékem, Közepébe sej-haj, …………….-címert! N) FTC (Ferencvárosi Torna Club) B) PTK (Pereces-bányatelepi Testgyakorlók Köre)

10. Melyik korábbi üzemben jött létre a Factory Aréna 2004-ben? A) Csavargyár K) Hengerde I) Martin-Acélmű 7

11. Nézd meg jól a miskolci vendéglátóhelyeket ábrázoló térképet! Szerinted melyik vendéglátóegység működik ezek közül még ma is? X) K) B) C)

Anna Pikoló Kék Acél Otthon

13. Miről kapta a nevét a gyár a II. világháború után? Mit jelent az LKM betűszó? Z) Lakatos József – Lakatos Kereskedelmi Rt. Miskolc A) Lenin – Lenin Kohászati Művek Á) Lillafüred – Lillafüredi Kohó-Mentők +1. Miért nőtt meg a XIX. század 2. felében a nyersvas iránti igény?

12. Kiket tekintett az állam a „szocialista” korszak N) A vasúthálózat kiépítése miatt (sínek és hősének? vonatalkatrészek) E) földművesek O) A környékbeli ménesek miatt (patkók) D) polgárok Ö) Repülőgépgyártás miatt (lopakodók) B) munkások

_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

A helyes válaszokat összeolvasva egy további kérdésre is választ kaphattok: Milyen ütemezésben dolgoztak a munkásokat a gyárban?

KÉPESLAP-NYOMOZÁS

Mit gondolsz, mikor élhetett a képeslapon szereplő polgár? ........................................................................................................................................................................................................................ Próbáld beleélni magad a valahai pincetulajdonos életébe! Írd le, milyen lehetett családja, háza, munkája, milyen vágyai, kedvtelései lehettek, hogyan teltek hétköznapjai! ........................................................................................................................................................................................................................ ........................................................................................................................................................................................................................ ........................................................................................................................................................................................................................ ........................................................................................................................................................................................................................ Járj utána, hogy vajon hány pincében tartottak borokat hajdan, és hány pince működik a Kisavason és a Nagyavason manapság! Kérdezd nagyszüleidet, szüleidet, tanáraidat, könyvtárazz, használd az internetet! 10

PÁRKERESŐ Melyik kép melyik eseményen készülhetett, és mikor? I.

II.

IV.

III.

V. Esemény/helyszín:

időpont:

a) Tapolcai strand

A) 1990.

b) szpartakiád (tornaverseny) a stadionban

B) 1978 körül

c) május 1-i felvonulás

C) valamikor az 1970-es években

d) „taxisblokád”

D) 1970.

e) Rockfesztivál a DVTK stadionjában

E) 1987.

VI.

TORONYSZÁMOLGATÓ Számold meg a kép segítségével, hány templom volt található a belváros közelében néhány évtizeddel ezelőtt és mennyi napjainkban! Sorold fel, és ha tudod, nevesítsd is ezeket! Melyik nincs már meg ma? /Jelöld x betűvel!/

............................................................. ............................................................. ............................................................. ............................................................. .............................................................

MISKOLCI FILMVADÁSZAT I. 1. „UTÁNAM, SRÁCOK!” MONTÁZS Az alábbi képsorozat az Utánam, srácok! c. filmből származik, időrendben – ám a filmesek kissé megkavarták a helyszíneket! Jelöld be a mellékelt térképen, hogy melyik kocka Miskolc melyik részén található! Számozd be a térképen a filmkészítők által megalkotott sorrendben! (A megoldást a sorozat első részében találjátok.)

2. „UTÁNAM, SRÁCOK!” HELYKERESŐ A következő beállítás a ﬁlmbéli Miskolcot mutatja – valójában egy budapesti, hasonló lakótelepen forgatták a jelenetet (ahogyan a ﬁlm számos más jelenetét is)! Keressetek hasonló helyeket a Kiliánban vagy a Bulgárföldön! Készítsetek fényképeket magatokról a megtalált helyszínen! Az elkészült képeket küldjétek el az atjarok@gmail.com email-címre!

„UTÁNAM, SRÁCOK!” KVÍZ 1. Kik játsszák a főszereplő testvérpárt az Utánam srácok c. ﬁlmben? V) Jelisztratov Szergej és Kovács Krisztián W) Keménykalap és Krumpliorr Z) Nemecsek Ernő és Boka 2. Igaz-e a következő állítás: harminc évvel később a szériának Gát György elkészítette a folytatását, avagy remake-jét, "Előttem, lányok!" N) igen I) nem 3. Ki a ﬁlm alapját képező regény írója, és melyik ifjúsági regényéről híres?

K) Csukás István: Keménykalap és krumpliorr É) Mándy Iván: Csutak és a szürke ló L) Berkes Gábor: Az öreg bánya titka

4. A ﬁlm főcímzenéjét a Generál együttes szerezte. Mit sugall a szöveg 2. része ? (Több válasz is megjeölhető!) Utánam, srácok, vár egy új nap, Játszótéren nem csak a hinta van, Újabb barátok, újabb varázslat. Jól tudom rég, Utánam, srácok, jó a játék, Korlátok közt unom az életem, De mi komolyabbat szeretnénk. Mást szeretnék! Hogyha egymagam vagyok, Sokra úgyse juthatok, Szükség van a barátaimra, Amikor elindulok.

Utánam, srácok, rajta, srácok, Mások vitáznak, mi legyünk vidámak. Valóra váltjuk álmainkat, Megmutatjuk a világnak!

K) tettrekészséget I) féktelenséget J) szabadságvágyat 5. Melyik gyár területéről viszik el a villamost? Hogy hívták azt 1974-ben, a forgatás idején? X) N) O) P)

DIGÉP (Diósgyőri Gépgyár) LKM (Lenin Kohászati Művek) Diósgyőri Papírgyár Diósgyőri Csokoládégyár

6. Van egy hely, ahonnan belátni fél Miskolcot: A belvárostól a gyáron át Újdiósgyőrig, s ahol oly gyakran megfordulnak a ﬁlm hősei is. Hogyan nevezzük ezt a helyet? F) G) H) J)

Ruzsin-szőlő Varga-hegy Ostoros Tatár-domb

7. A ﬁlmben előforduló lakótelepre milyen építészeti stílus jellemző? E) É) CS) Q)

modern szocreál (szocialista realizmus) posztmodern klasszicista

A helyes válaszokhoz tartozó betűkből összeolvasható szó (A villamos játékos elnevezése):

_ _ _ _ _ _ _ R

MISKOLCI FILMVADÁSZAT II.

Keresd a párját! Kösd össze az adott filmkockákat a filmcímmel/filmleírással! a) Utánam, srácok!: ifjúsági tévéfilmsorozat, melyet részben Miskolcon forgattak 1974-ben. A cselekmény egy „kiszuperált” sárga villamos és néhány kölyökcsapat körül zajlik. A több mint százéves szerelvény valóban miskolci, de tréleren a fővárosba vitték, mert ott könnyebb volt a vele kapcsolatos jeleneteket felvenni. A sztori valódi helyszíne azonban tényleg a borsodi megyeszékhely, úgy tudni, a forgatókönyvíró korábban itt jártában kapott ihletet a kohászvárosi környezetben játszódó, korabeli tizenévesek színes kalandjairól szóló történet megírásához. Fontos jellemzője a sorozatnak, hogy a korszak legtöbb ismert gyerekszínésze – köztük sztárnak nevezhető fiúk és lányok – szerepel benne. b) A mi városunk, Miskolc: ismertterjesztő dokumentumfilm (készült 1981-ben a MAFILM Népszerű-tudományos és Oktatófilm Stúdiójában; forgalmazta a MOKÉP). A film a lüktető nagyvárost látja Miskolcban, a nehézipar és az akkori új panel-lakótelepek városát. A címben szereplő „mi” nem éppen a hétköznapi miskolciakra utal, tehát nem az itt élők valós élete, hanem a központi vezetés által láttatott város kerül bemutatásra. c) A miskolci tömegközlekedés fejlődése: Miskolc, az észak-magyarországi régió központja, bár a 19. század végén még nem tartozott a vezető hazai nagyvárosok közé, igen korán bekapcsolódott a tömegközlekedés fejlesztésébe. Több mint 110 esztendeje, hogy elindult az első villamosjárat. A sínek annak idején több szakaszban hálózták be a települést, például Hejőcsabára is közlekedett menetrendszerű villamos. Csak a második világháború után vált közös céggé az addigra már szintén működő busz-ágazattal. A kék és a sárga szín máig együtt szerepel a városi közlekedési társaság arculatában – noha a villamosok egy része az utóbbi években pirossá "változott". d) Akkor még más volt minden: Ha egy időutazóval bejárnánk Miskolc elmúlt (valamivel több mint egy) évszázadát – praktikusan: a huszadik századot –, a város egyik leginkább meghatározó jellemzőjének a felderítő (s vele mi magunk) a közlekedést, azon belül a tömeg-, mai szakkifejezéssel a közösségi közlekedést találná. A sárga villamosok (utóbbi időben pirosak is, sőt, mintásak, reklámgrafikákkal felmatricázottak) és a kék buszok máig meghatározó képi elemei a mindennapok látványának, maguk a járművek pedig miskolciak tízezreinek állandó és fontos szereplői. A dokumentum-játékfilm narrátoraként és műsorvezetőjeként viselkedő képzeletbeli időutazó egy-egy olyan ponton – időpontban és helyen – száll ki fantasztikus járművéből, amikor és ahol valami érdekes, különleges, emlékezetes esemény történt, nevezett szerelvények és utasaik, sofőrjeik részvételével. Például amikor a Hámori-tóba esett a 15-ös busz, vagy összeütköztettek két villamost a Szonditelepen... e) Etűdök az egyetemről: az 1967-ben készült amatőrfilmet miskolci egyetemisták készítették. A film a kampusz és az ott zajló oktatás mellett a színes szabadidős lehetőségeket is bemutatja: sportélet, színjátszás, a korabeli Rock-Well klub. „Szombat esténként az egyetemi klubban a lemezlovasé a szó, és a magnó! Elektronika, ritmus, hangulat, számtalan decibel…” – ismerhetjük meg szüleink, nagyszüleink éjszakai életének sava-borsát a narrátortól.

II.

III.

IV.

KEREK PEREC KVÍZ 1. Egészítsd ki! Pereces… T) az 1950-es városegyesítés óta Miskolchoz tartozó, zömében bányászok által alapított városrész. K) egy önálló falu. Ü C) 1974 óta önálló bányásztelepülés. 2. Melyik szakmával azonosítanád Perecest?

3. Mit bányásztak Perecesen? O) urán N) szén Z) mészkő 4. Hány éves fennállását ünnepelte 2011-ben a Perecesi Bányász Fúvószenekar? D) 100 É) 63 Á) 35 5. Melyik hír igaz Pereces közelmúltjával kapcsolatban? X) új lakótelep épült R) ﬁttness-szálló nyílt É) megújult a szabadtéri színpad és a közösségi ház 20

6. A következő épületek közül melyik NEM Perecesen áll?

7. Melyik legendás történet köthető Pereceshez? Q) a mammutagyar megtalálása, amely a Herman Ottó Múzeumban tekinthető meg K) a leszakadt kapufa esete, amikor összedőlt a kapufa a PTK 3. góljánál, a Ferencváros ellen vívott 1947-es NBI-es mérkőzésen 8. Mikor bontották le a kolóniát Perecesen? Ú) 2000-ben W) 2010-ben E) 2002. és 2007 között több ütemben 9. Melyik túraútvonal halad el Pereces közelében? R) országos kék túra V) zöld túra Y) Peking–Pécs légitúra 10. Üzenj valamit a perecesieknek! ................................................................................................................................................................................................................................. ....................................................................................................................................................................................................................... A jó válaszok betűjeléből egy értelmes magyar szó olvasható össze (így nevezték valamikor a Perecesi Szabadtéri Színpadot és környékét):

_ _ _ _ _ _ _ _ _ T Küldd el e-mailben is az atjarok@gmail.com címre! 21

VÁROSOK ÉS VÁROSKÉPEK KVÍZ I.

Melyik magyar város az „uránváros”?

.......................................................................................................................................... II. Melyik magyar város(oka)t nevezték „acélvárosnak”? .......................................................................................................................................... III.

Melyik magyar város a „civis” város?

.......................................................................................................................................... IV. Melyik magyar város a „nyitott kapuk városa”? .......................................................................................................................................... V. Melyik város a „templomok városa”? .......................................................................................................................................... VI. Melyik város a „macskakövek városa”? .......................................................................................................................................... VII. Melyik város a „hűség városa”? .......................................................................................................................................... VIII. Melyik város a „nők városa”? .......................................................................................................................................... IX. Melyik magyar város a „napfény” városa? .......................................................................................................................................... X. Melyik város az „elveszett gyermekek városa”? .......................................................................................................................................... XI. Ismersz hasonlókat? .......................................................................................................................................... 22

Vajon tényleg leírható egy város egyetlen jellemzővel, jelzővel, egyetlen képpel? Biztos, hogy az uránvárosban minden lakó az uránbányában dolgozott, az acélvárosban mindenki kohász volt? A templomok városában nincsen más épület templomokon kívül? A civis városban minden lakó civis, a nőkében nő? Ha legalább három kérdésre helyes választ adtál, olvasd el a továbbiakat! Ha kevesebb, mint három helyes válaszod volt, akkor is nyugodtan folytasd az olvasást! Sztereotípia: Általában negatív elképzelések és előítéletek, felszínesen általánosító, azaz nagyon kevés információ alapján kiterjesztett vélemények; de léteznek pozitív sztereotípiák is, pl: a magyar nők gyönyörűek. A sztereotípia az emberi gondolkodás kategóriákat alkotó területéhez tartozik: a különböző kategóriákat kísérő képzelet, képmás. Míg bizonyos esetekben valós elemeket is tartalmaznak ezek a sztereotipikus képek, máskor nincsen semmi kapcsolatuk a valósággal. Akár így, akár úgy: a sztereotípiák mindig kiélezésből és eltúlzásból keletkeznek, az egyén pozitív vagy negatív elfogultságát igazoló kategóriák képszerűsítéseiként. A sztereotípia egyrészt egyszerűsíti az észlelést és a gondolkodást, s ezen a szinten szükségszerű és praktikus. Azonban könnyen veszélyessé válhat, mivel igazolja, racionalizálja a kategóriával kapcsolatos viselkedést. Az előítéletes gondolkodás, az előítéletesség sztereotípiákra épül. Előítélet: Az információhiányon alapuló előzetes ítéletek gyakran előítéletekké válnak, amikor az újabb, annak ellentmondó vagy árnyaló tapasztalatok nem képesek megváltoztatni eme ítéleteket. Az előítélet két lényegi összetevője az általánosítás (túláltalánosítás) és az ellenséges érzés. A kultúrák közötti és kultúrákon belüli ellentétek, konfliktusok felerősödése és elmérgesedése, esetenként azok megjelenése is az előítéletek, sztereotípiák meglétére és működésére vezethető vissza. Az ilyen helyzetek nem ritkán vérengzésekbe, háborúkba torkollanak. A sztereotípiák gyakran törzsi, etnikai különbségtételhez kapcsolódnak, és a „mi” és az „ők” különválasztása mellett a saját csoport erényeiről, illetve a másik hibáiról való elképzeléseket is magukba foglalják. Viszonylag kevés információ is elégnek bizonyulhat ahhoz, hogy úgy érezzük, az adott hiedelem igaz, mivel a sztereotípia érzékennyé tesz ezen jelekre, míg az ezeknek ellentmondó tényeket hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni vagy kivételként értékelni. Számos pszichológiai és szociológiai kísérlet rámutatott arra az érdekességre, hogy a véleményekkel, előítéletes elképzelésekkel, hitekkel ellentétes információkat, megnyilvánulásokat nem egyszerűen figyelmen kívül hagyja zseniális emberi agyunk, hanem egészen egyszerűen akkor sem látjuk, ha történetesen „majd kiveri a szemünket”. Az ilyen észlelés káros következményeit odafigyeléssel, nyitottsággal, tudatossággal kerülhetjük el. Az Észak-Keleti Átjáró egyesület “Egyszer volt hol nem volt Acélváros”, „Egyszer volt, hol nem volt…” és több más projektjének létrejöttét – a társadalomtörténeti, helytörténeti érdeklődésen túl – a várossal kapcsolatos negatív színezetű, lekicsinylő és egysíkú acélváros képpel szembeni ellenérzés és a szemléletformálás kívánalma motiválta. A kvízben szereplő, városokhoz kapcsolódó képek között – melyek egyetlen rájuk jellemző elemmel azonosítják magát a települést, – azonban nem csupán negatív színezetű, gúnynévvé vált sztereotípiák vannak. Találunk közöttük pozitív kicsengésűt is (pl. hűség), találunk továbbá kifejezetten egy jól csengő városimázs megalkotásához kitalált kifejezéseket is (pl. nyitott kapuk).

OLVASNIVALÓ Ha Miskolc a templomok városa, a macskakövek városa, acélváros és „Szinva-parti Velence” is lehet egyben – merthogy ilyenformán is emlegették már –, akkor egészen bizonyosak lehetünk afelől, hogy Miskolc a babakocsik városa is. Sőt, hiteles, dokumentumretekű archív fotókkal igazolható, hogy Miskolc „A Babakocsik Városa”. Legalábbis valaha az volt. Az ötvenes évektől ezrek es ezrek költöztek be a városba, újabb es újabb városrészek épültek fel. A beköltözők nagy része fiatalon került Miskolcra, így egy demográfiai robbanás zajlott le a ’60-as, ’70-es évekre (az 1970-es évek első felében egyben országos méretű demográfiai csúcs is jelentkezik a születések számát illetően). A ’60-as évek második felére, a ’70-es évekre mar felnőtt a betelepülők gyerekeinek első generációja. Az általuk nemzett következő generáció számára is újabb és újabb babakocsikra volt szükség… És ez így ment egy jó darabig, mígnem egyszer csak történt valami. Ezt a bizonyos valamit azóta is sokat vizsgáltak és vizsgáljak, ám erre most nincs mód kitérni. Az azonban biztos, hogy nemcsak Miskolcon és Magyarországon, hanem egész Európa-szerte öregedik a társadalom. Ahogy egyre több az idős ember, és a nyugdíjkorhatárok is egyre csak későbbre tolódnak, egyre kevesebb és kevesebb gyerek is születik. Mindebből kifolyólag egyre kevesebb és kevesebb babakocsira van szükség. Vajon mivé lesz a babakocsik városa? Az alább közzé tett képeken szereplő babák es szülők mind valós személyek! A hasonlóságok és esetleges egyezések nem a véletlen művei. (Részlet az A Célváros. Egyszer volt, hol nem volt… Acélváros című könyvből, 2011. Miskolc). Ráismersz a helyszínekre? A): ....................................................................................................... B): .......................................................................................................

C): ....................................................................................................... D): .......................................................................................................

PÁRKERESŐ Párkereső az építészetben: az adott állítások, mondatok, képek után jelöld -SZ vagy -M betűvel (szocialista realizmus versus modern), hogy szerinted melyik stílusra jellemző! Az 1951-56 közötti korszakra jellemző építészeti stílus. SZ

1948 és 1951 között terjedt el először Magyarországon. M A diktatúra nyomására elterjedt stílus fő jellemzője: magas tetők, szobrok, míves nyílászárók, oszlopok jellemzik – érdekes díszítéssel épült bérházak maradtak hátra. 1956, a „szocreál” bukása után az építészet visszatér az 1951 előtti stílushoz. Fő korszaka: 1956-1970.

Az európai mintákat követő stílusra lapos tetők, dísztelen homlokzatok jellemzőek. Tipikus példái: Észak-Kiliánban, Petneházy-bérházak, a Csabai kapu környékén, a Selyemrét és a BajcsyZsilinszky utca egyes részein, a Győri kapuban a Rácz Ádám és a Gyula utcán. A Szovjetunióban megbukik a szocreál, így a hazai építészet is visszatér a modern formákhoz. Újszerű Néhány miskolci példa: a Tizeshonvéd és a Szent építőanyagokkal (kohóhabsalak blokk), daruk és más István utca között épült bérházak; Szentpéteri kapu, fejlett gépek alkalmazásával újabb modern bérházak – Dél-Kilián, Selyemrét, Győri kapu (Őrs és Miklós utca köztük már 6-8 emeletes toronyházak épültek Miskol- közötti rész), belváros környéke. con. 25

A fenti felirat a Búza téren található Bor-is borozót díszítette egy, a közelmúltban történt felújításig. Ám mindez, a valaha Eszem-Iszom nevet viselő (volt Marx tér) bisztróval egyetemben egészen más okból érdekes! Fotómozaik! Az Erdély Miklós (építész, képzőművész, ﬁlmrendező, író) által kifejlesztett technika lényege az, hogy magukra a mozaikcsempékre hívják elő a fényképet, és aztán rakják fel a falfelületre. Miskolcon az említett két helyen a mai napig megtekinthetőek a műemlékvédelem alatt álló enteriőrök (ezen kívül csak néhány hasonló készült az országban). (Ajánlott olvasmány: MŰÚT folyóirat 2008/4-es száma, abban is elsősorban Müllner András Fotómozaikokról, mozaikosan című írása).

Impresszum „Egyszer volt, hol nem volt…” sorozat IV. Kiadja: az Észak-Keleti Átjáró Egyesület Közreműködők: Balogh Attila, Csók Edit, Darázs Richárd, Kapusi Krisztián, Karlaki Orsolya, Zagyi Péter és mások. A fotók az egyesület korábbi kutatásaiból származnak: „Egyszer volt hol nem volt Acélváros”; „Horizonton…”, „AcélvárosMiskolc retúr”. Még egyszer köszönet értük a miskolci családoknak, gyűjtőknek, archívumoknak! Köszönet továbbá a képeslapokért a következőknek: Gyurkó Péter, Dr. Sáfrány József, Szlivka Péter, továbbá: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, Lézerpont Látványtár. A borító Farkas Gyula fotójának felhasználásával készült. ISSN: 978 963 08 6213 4 2013 www.atjarokhe.hu