BARANGOLÁS SOPRONBAN ÉS KÖRNYÉKÉN

Ötödikben nyerte meg osztályunk az iskolai tanulmányi versenyt, ezért lehetőségünk nyílt egy utazásra, amit az önkormányzat is támogatott. Sajnos hatodikban és hetedikben a járvány miatt el kellett halasztanunk a kirándulást, de idén végre bepótoltuk. Fő úti célunk Sopron volt, de először még megálltunk a fertődi Esterházy-kastélynál, és egy érdekes idegenvezetés keretében betekintést nyerhettünk a kastély és lakói legizgalmasabb történeteibe. A következő állomásunk a nagycenki Széchényi-mauzóleum volt, ahol egy koszorút is elhelyeztünk Széchenyi István sírjánál, miután meghallgattuk az életéről szóló kiselőadást. A Fertőrákosi Kőfejtő és Barlangszínházban végigmentünk a kijelölt tanösvényen, majd felmásztunk a kilátóba is. A többi osztálykirándulásunkkal el- lentétben szerencsére az idő nagyon jó volt, száz ágra sütött a Nap. A sok sétálásnak és a hőségnek köszönhetően hullafáradtan érkeztünk meg Sopronba, a szállásunkra. Osztályfőnökünk, Vera néni és alsós osztályfőnökünk, Margó néni unszolására, hogy jobban aludjunk, vacsora után még a városközpontban is körülnéztünk. Ott kaptunk egy kis időt, hogy szétnézzünk, vásároljunk, fagyizzunk egyet. Második nap, kora délelőtt ismét lementünk Sopron belvárosába, és egy kedves idegenvezetővel bejártuk a ,,leghűségesebb várost”, majd sajnos elérkeztünk a kirándulás utolsó programjához: átmentünk Ausztriába, Burgenland székhelyét, Kismartont látogattuk meg. Bejártuk az ottani Esterházy-kastély parkját és a sétálóutcát, ahol a németesek megcsillogtatták a tudásukat, amikor elengedtek minket szuvenírt venni.

Természetesen rengeteget nevettünk, nagyon jó lezárása volt az együtt töltött nyolc évünknek ez a kirándulás. Sok belsős poénunk született, de az osztályunk elhíresült mondata ,,ami Sopronban történt, az ott is maradt” alapján nem árulhatok el semmit!

Mráz Adrienn 8.a