2022. augusztus - ünnepi

X X XI I .

É V F O LYA M

7.

S Z Á M

·

2 0 2 2 .

A U G U S Z T U S

ALSÓNÉMEDI

HÍRMONDÓ

ALSÓNÉMEDI NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK ÉS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK INGYENES TÁJÉKOZTATÓ ÉS KULTURÁLIS FOLYÓIRATA

“Szent királyunk, esdve kérünk!

Kérd a mennyben most is értünk Máriát, Máriát! Útja vesztett népedet vigye hozzá szent kezed!”

Sík Sándor

SZENT ISTVÁN – A MA GYAROK APOSTOLI KIRÁLYA

“Szent István neve forrt össze a legszorosabban a magyarsággal és egyszersmind a magyarok európaiságával. Az ő nevének szinonimája a szentkirály, ő volt falvak százaiban a templomcím, a település névadója. Ő az örök hivatkozási alap, minden cselekedet viszonyítási pontja, ő a Nagy Kezdet, az országalkotó, az államszervező, a keresztény hitet terjesztő uralkodó. Ő a valaha élt legnagyobb magyar államférfiú.” (Kristó Gyula)

BOLDOG ASSZONY ANYÁNK népének, a magyarok ősi himnusza Boldogasszony anyánk, régi nagy pátrónánk, Nagy ínségben lévén így szólít meg hazánk: Magyarországról édes hazánkról, ne felejtkezzél el, szegény magyarokról! Ó Atyaistennek kedves szép leánya, Krisztus Jézus anyja, Szentlélek mátkája: nyisd fel az egeket sok kiáltásunkra, Anyai palástod fordítsd oltalmunkra!

Magyarországról édes hazánkról, ne felejtkezzél el szegény magyarokról!

Kegyes szemeiddel tekintsd meg népedet, Segítsd meg áldással magyar nemzetedet!

Sírnak és zokognak árváknak szívei, Hazánk pusztulásán összetört lelkei.

Magyarországról, édes hazánkról, ne felejtkezzél el szegény magyarokról!

Jézus fiad előtt hajts térdet érettünk, Mert ha nem cselekszel, egy lábig elveszünk!

Dicséret, dicsőség legyen az atyának, A te Szent fiadnak s Szentlélek mátkádnak.

Magyarországról, édes hazánkról, ne felejtkezzél el szegény magyarokról.

Első királyunk 969-ben született Esztergomban Vajk néven. Apja Géza nagyfejedelem, Árpád nagyfejedelem dédunokája, anyja, Sarolt az Erdélyben uralkodó Gyulák családjából származott. Sarolt apja Bizáncban lett keresztény, így a házasság a két fejedelem együttműködését, a nyugati és keleti tájékozódás együttes meglétét jelentette. Géza felismerte, hogy népe európai beilleszkedése csak a kereszténység felvétele révén lehetséges, ezért 972-ben papokat kért I. Ottó német-római császártól. A császár Bruno Sankt Gallen-i szerzetest küldte Magyarországra térítő püspökként, Gézát és udvarának tagjait ő keresztelte meg, ám a fejedelem holtáig áldozott a pogány istennek is. Vajk a keresztségben – István vértanú nyomán – az István nevet kapta. Atyja halála után, 997-ben vette át az uralmat, 1000 karácsonyán vagy 1001. január elsején megkoronáztatta magát Esztergomban.

A koronát II. Szilveszter pápától kérte, aminek az a diplomáciai jelentősége, hogy az országot a római egyház és nem a német-római császár védnöksége alá helyezte. Ezt követően lerakta a magyar állami és egyházi szervezet alapjait, kijelölte a királyi birtokok székhelyeit, a megalapozta a megyerendszert, kibocsátotta az első magyar ezüstpénzt, kiadta első törvénykönyvét. Megalapította az esztergomi érsekséget és a püspökségeket, latin szertartásrenddel, de engedte a görög rítust is. Megújította a 996-ban alakult pannonhalmai apátság kiváltságait, bencés monostorokat alapított, amelyek idővel az írásbeliség műhelyeivé váltak.

István utolsó éveiben sógora, Aba Sámuel lett a nádor, ám utódául jobb híján unokaöccsét, a velencei Orseolo Pétert jelölte ki. Istvánt, a lovagkirály I. László tette az egyház szentjévé, fiával, Imrével és Gellért püspökkel együtt 1083. augusztus 20-án.

Szent István ezer éve a magyar államiság jelképe. Személyéhez legendák sora kötődik, kis és nagy legendáriuma a szentté avatás előzménye volt. Jobb karja a legfőbb magyar egyházi ereklye.

Szent István király a keresztény hitet országának nem egy emberöltőre tervezte. Elképzelése szerint az „új hitet” hazájában fia, Szent Imre herceg építette volna tovább. Ennek érdekében a már életében szentnek nevezett István király nem kisebb tanítót rendelt fia mellé, mint a később mártírhalált halt Szent Gellért püspököt.

Az Úrnak azonban más tervei voltak, Szent Imre herceg ugyanis

1031-ben egy vadászbalesetben elhunyt. Az idősödő királynak több élő fia nem lévén, gondot okozott a trónutódlás kérdése.

A „régi rend” szerint az öröklési rendben a család legidősebb férfitagja következett volna a trónon. Ez Vazul herceg, Szent István unokatestvére volt, aki azonban nem volt hajlandó felvenni a keresztény hitet. A korona másik várományosa Szent István király unokaöccse, a velencei dózse fia, Orseoló Péter lett volna, aki viszont nem örvendett népszerűségnek a magyarok között.

Első királyunk, Szent István király, a magyar állam alapítója 984 éve, 1038. augusztus 15-én hunyt el Székesfehérvárott, ez a nap Mária mennybemenetelének napja. Halála napján, miután fia, Imre elvesztése után, nem látta biztosítva népének sorsát, az örökkévalóságnak szóló döntést hozott: országát a Szűzanya oltalmába ajánlotta. Hartvik püspök Szent István-legendája így örökíti meg ezt a kegyelemteli pillanatot: „Végre Isten irgalmából, a százszoros jutalom díjára érdemesen, láz vette le lábáról, s mikor már nem volt kétséges halálának hamari napja, előszólította a püspököket és palotájának Krisztus nevét dicsőítő nagyjait; először megtárgyalta velük, hogy kit választanak helyette királynak. Majd atyailag intette őket, hogy őrizzék meg az igaz hitet, amelyet elnyertek; hogy az igazságot szeressék, az égi szeretet láncait kedveljék, gyakorolják a szeretetet, az alázatossággal törődjenek, de mindenekelőtt a kereszténység zsenge ültetvényén csőszködjenek. E szavak után kezét és szemét a csillagokra emelve így kiáltott fel: Ég királynője, e világ jeles újjászerzője, végső könyörgéseimben a szentegyházat a püspökökkel, papokkal, az országot a néppel s az urakkal a te oltalmadra bízom.”

István király felajánlása tovább erősítette a keresztény magyarságot. Halála után Szent László uralkodása alatt vett új lendületet a Szűzanya iránti tisztelet. 1693-ban pedig I. Lipót király a török uralom alóli felszabadulás emlékére ismételte meg Szent István felajánlását.

Magyarországon ez idő óta él a Mária Országa, a Regnum Marianum emléke, mely a Magyar Királyságot jelentette, illetve a Szűzanyát Magyarország Oltalmazójaként - Patrona Hungariae tiszteljük. Számos magyarországi Mária-ábrázoláson a Szűzanyát a gyermek Jézussal és a magyar koronázási ékszerekkel láthatjuk.

A Mária (mint védőszent) iránti vallásos tisztelet mindig jelentős volt Magyarországon, elképzelhető, hogy bizonyos kereszténység előtti hagyományokból is táplálkozva. Ez a pogány hagyomány lehet a forrása Mária Magyarországon használt különleges elnevezésének, a „Boldogasszony”-nak. Kölcsey Ferenc műve előtt a katolikus magyarság néphimnusza a Boldogasszony Anyánk egyházi ének volt.

Az illusztrációk forrása: Címlap: Szent István felajánlja országát Szűz Máriának. Ferences templom, Ferenciek tere, Budapest.

2. oldal: Róth Miksa: Szent István mozaik. Szt. Imre templom és a Szent Jobb kápolna, Balatonalmádi 3. oldal: Szent István felajánlja az országot. Üvegablak. Szent István kápolna, Pannonhalma Az ünnepi mellékletet összeállította: Bálint István János

Sík Sándor:

SZENT ISTVÁN -HIMNUSZ István király ünnepének Örvendezzünk keresztények.

Isten adta e napot, Fel a szívvel magyarok: Szent királyunk, árva néped Hódolattal jő elébed.

Légy velünk, légy velünk!

Országodról el ne vedd A te áldott jobb kezed.

Szent királyunk, esdve kérünk, Kérd a mennyben most is értünk Máriát, Máriát. Útja vesztett népedet Vigye hozzá szent kezed.

Erényeid fénye – lángja Szétragyogott hét országra.

A te áldott nyomodon Szentek földje lett e hon.

Szent királyunk felsír hozzád Tépett szívű Magyarország: Légy velünk, légy velünk, Régi, – jámbor népedet Támassza fel szent kezed.

Szent királyunk, megfogadjuk: Kérjük édes Istenünket, Kinek súlyos karja büntet, Örökséged el nem hagyjuk. Ám ha hozzád fordulunk, Esküszünk, esküszünk: Újra védő jó urunk: Mindörökké az vezet: Halhatatlan Jobb kezed.

Szent királyunk érdeméért, Rajtunk tartott szent kezéért Dicsőséges koronádat Megbocsát, megbocsát Máriának felajánltad.

S minden régi jót megáld: Ő vigyáz azóta ránk, Nagyasszonyunk, Szűzanyánk. Szentistváni szép hazát.

Országunknak építője, Ronthatatlan Szegletkőre Építetted e hazát.

Krisztus küldte koronád.