XXXVIII. ÉVFOLYAM ÜNNEPI KÜLÖNSZÁM 2026. AUGUSZTUS
ALSÓNÉMEDI
HÍRMONDÓ
ALSÓNÉMEDI NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK ÉS KÉPVISELŐ�TESTÜLETÉNEK INGYENES TÁJÉKOZTATÓ ÉS KULTURÁLIS FOLYÓIRATA
2 AUGUSZTUS 20 – KÜLÖNSZÁM
In Memoriam áldott emlékű Szent István király Első államalapító szent királyunk, hazánk fővédőszentje életét és művét idézzük fel főünnepe, augusztus 20. alkalmából. A magyar törzsek fejedelmei között Géza különleges hatalmi pozíciót vívott ki magának. Nyugat felé fordult, és megnyitotta az ország kapuit a kereszténység előtt. Beengedte az országba Pilgrim passaui püspök követeit. Egyes források szerint a bajor papok egyike keresztelte meg őt és kisgyermek fiát, Vajkot, aki a keresztség vizében és lélekben történt szent újjászületésekor a passaui egyházmegye védőszentje után az István nevet kapta. A Hartvik püspök által a 12. században írt legenda így beszéli el István születését és megkeresztelését: „Közben megszületett a fejedelem Istentől megjövendölt fia, akit a próféta szerint ismert az Úr, még mielőtt a méhben megfogant volna, és akinek, mielőtt megszületett, első vértanúja nevét adta. Ezt Isten kedveltje, Adalbert püspök, hite őszinteségéért a keresztség fehér ruhájába öltöztette, és ő lett lelki gyámola. Akkor az István nevet kapta; hisszük, hogy Isten is ezt akarta, mert ami István a görög nyelvben, korona a latin beszédben. Mivel Isten azt óhajtotta, hogy e világban is királyi hatalom koronázza, s a jövőben váltsa fel az örökké tartó boldogság koronájával, kijelölte őt az örök, el nem múló dicsőség elnyerésére.” Géza, hogy a kereszténység felvételét és ezzel kapcsolatban a nyugati orientációt biztosítsa, és házának hatalmát megszilárdítsa, kizárta a trónöröklésből rokonát, Koppányt, és fiát, Istvánt jelölte utódjává. Prágából meghívta Adalbert püspököt, hogy a megtérést elmélyítse. Adalbert püspök közvetítette 995-ben az István és a bajor hercegnő, Gi-
zella között létrejött házasságot is. Az ifjú trónörökös atyja halálakor, 997-ben vette át a hatalmat. Istvánt diplomáciai és politikai érzéke korának, sőt mondhatni, az egész magyar történelemnek legnagyobb államférfiává avatta. Politikai, vallási és társadalmi szempontból egyaránt ő teremtette meg Magyarországot, ő jelölte ki és biztosította a jövőbe vezető utat népének. Számos kolostort létesített, amelyek missziós központjai és gyújtópontjai lettek a vallásos s kulturális életnek. István elrendelte a vasárnap megszentelését és minden tíz falu számára templom építését. Saját költségén emelt Esztergomban, palotája közelében székesegyházat, Veszprémben női apátságot építtetett, és fölépítette Budán a Szent Péter és Pál-templomot. István a keresztény magyar szellemet külföldön is jelenvalóvá tette: Jeruzsálemben bencés kolostort, Rómában zarándokházat, Konstantinápolyban díszes templomot építtetett. A 993-ban Prágából Magyarországra érkezett Asztrik szerzetes II. Szilveszter pápához fordult István jogai megerősítéséért. Célja az volt, hogy a keresztény királyság méltóságára emelkedjék, és már eleve kizárjon mindenféle függőséget a német birodalomtól és a szomszédos bajor egyháztól, s országa egyházát az állammal szorosabban egybekapcsolja. Asztrik kieszközölte urának a koronát, az előtte hordozott keresztet és azt az apostoli kiváltságot, hogy püspökségeket alapíthasson és egyházi főméltóságokat nevezhessen ki. Istvánt az 1000. év karácsonyán koronázták királlyá Esztergomban. Ez egyenlő volt
AUGUSZTUS 20 – KÜLÖNSZÁM 3
szuverén királyi méltóságra emelésével és ra bízom; nékik utolsó istenhozzádot mondva apostoli küldetésének elismerésével. A pálelkemet kezedbe ajánlom (vö. Zsolt. 30,6).” pától kapott előjogra támaszkodva birodal(Részlet a Hartvik-legendából) mának szilárd egyházi szervezetet adott: orIstván király a nép szívében mindinkább szágát tíz püspökségre osztotta, köztük két legendás hőssé, népe apostolává, védelmezőérsekséget alapított Esztergomban és Kalojévé és Magyarország eszményévé magaszcsán. Mint uralkodó István tudatában volt tosodott. Benne és vele a korona, királyság Isten előtti felelősségének. Ragyogó példája és nemzet szinte misztikus egységgé olvadt volt ennek, hogy Szent István templomában össze. évente letette hivatalát annak jeléül, hogy István tisztelete elterjedt az ország határacsak kölcsön kapta Istentől, és annak bizonyin túl is. XI. Ince pápa 1686 novemberében – ságára, hogy hatalmát Istennek áldozza. Buda visszafoglalása alkalmából – az egész „Miután Krisztus katonája legyőzte az elegyházra kiterjesztette szeptember 2-ára helenséget, lelki örömmel eltelve elhatározta, lyezett ünnepét. Ma a világegyház auguszhogy minden képességét és minden szándétus 16-án, a magyar egyház augusztus 20-án kát az evangélium magjának melegágyává ünnepli. Ezen a napon az ünnepi szentmise teszi. Alamizsnálkodással és imádkozással után minden évben ünnepélyes körmenetben töltve idejét gyakran borult a szentegyház viszik a Szent István-bazilika körül szent kipadlójára, s könnyeit hullatva bízta Isten rályunk épen maradt jobb kezét, a magyarALSÓNÉMEDI NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK ÉS KÉPVISELŐ�TESTÜLETÉNEK INGYENES TÁJÉKOZTATÓ KULTURÁLIS FOLYÓIRATA akaratára tervének teljesedését, hogy az, aki ság ÉSlegtiszteltebb, szimbolikus jelentőségű az Úr nélkül mit se tudna tenni, ha az Ő renereklyéjét, a Szent Jobbot. delkezésének betöltése segíti, a kitervelt jót „Köszönjük neked, szent király, hazánkat erényes kezdeményezésekkel véghezvihesés önmagunkat, ezt az első ezer évet itt, kése.” (Részlet a Hartvik-legendából) rünk, ne vond el rólunk romolhatatlan jobboLelki arculata az Intelmekben is kirajzodat […] Te vagy legendáink legnagyobbika, lódik, amely fiának, Imre hercegnek készült. István, szent király, aki megnyitottad előtTöbbek között a következő uralkodói szatünk az élet kapuját. Amit te tettél, valóban bályok találhatók benne: „Uralkodjál szelíaz ég csodája volt, hitet adtál, jövendőt és den, alázattal, békésen harag és gyűlölködés anyanyelvünk legfigyelemreméltóbb elvont nélkül! A király koronájának legszebb ékszefőneveit: józan határú emlékezés, felejtés és rei a jótettek; azért illő, hogy a király igazbocsánat.” ságossággal és irgalmassággal, valamint a (Részlet Szabó Magda Amit tettél, az ég többi keresztény erénnyel ékeskedjék. Mincsodája volt című írásából) den nép saját törvényei szerint él; add meg Forrás: Diós István: A szentek élete; Maaz országnak a szabadságot, hogy aszerint gyar katolikus lexikon; Bálint Sándor: Ünéljen!” nepi kalendárium II.; Szöveggyűjtemény a Szent királyunk közel hetven éves korárégi magyar irodalom történetéhez – Középban, negyvenkét évi uralkodás után halt meg, kor (1000–1530); Magyar Kurír 1038. augusztus 15-én, Mária mennybevitelének napján. Halála előtt a Szűzanyának Az ünnepi mellékletet összeállította: ajánlotta az országot. Így vált Krisztus anyja Jobbágy Ilona a magyarok nagyasszonyává. „… kezét és szemét a csillagokra emelve így kiáltott fel: Ég királynője, e világ jeles újjászerzője, végső könyörgéseimben a szentegyházat a püspökökkel, papokkal, az országot a néppel s az urakkal a te oltalmad-
ALSÓNÉMEDI
HÍRMONDÓ
MEGHÍVÓ Tisztelettel meghívjuk Községünk lakosságát az Államalapítás és Szent István királyunk ünnepére! Helyszín: Alsónémedi, Szent István tér Időpont: 2026. augusztus 20. 17 óra Program: NYWYG-Galagonya Kör kézműves foglalkozása gyermekeknek Ünnepi műsor Ünnepi beszéd – Dr. Tüske Zoltán polgármester Némedi legszebb kertje díjátadás Az Újkenyér megszentelése Országtorta kóstolás Ünnepeljük együtt a keresztény Magyarország megszületését! Alsónémedi Nagyközség Önkormányzata