XXXVII. ÉVFOLYAM ÜNNEPI KÜLÖNSZÁM 2025. AUGUSZTUS
ALSÓNÉMEDI HÍRMONDÓ
ALSÓNÉMEDI NAGYKÖZSÉG
Meghívó
Tisztelettel meghívjuk községünk lakosságát az Államalapítás és Szent István királyunk ünnepére!
Helyszín: Szent István tér Időpont: 2025 augusztus 20 17 óra
Program: Ünnepi műsor
Ünnepi beszéd - Dr. Tüske Zoltán polgármester Némedi legszebb kertje díjátadás Újkenyér megszentelése Országtorta kóstolás
Szabó Magda: Amit tettél, az ég csodája volt (részlet)
Köszönjük neked, Szent Király, hazánkat és önmagunkat, ezt az első ezer évet itt a Kárpát-medencében, kérünk, ne vond el romolhatatlan jobbodat továbbra sem. Az ország, amelyet úgy szerettél, hogy ismételhetetlen életedet áldoztad fel érte, sose volt más, mint a te országod, s megvalljuk neked, a föld, amelyen a továbbélés lehetőségét biztosítottad, veszedelmesen emlékeztet arra, amelynek még te húztad meg etikai paramétereit. Vadak vagyunk, türelmetlenek, szenvedélyes izgágák, ma is egymást támadjuk, számtalanfelé rángatott kocsinkat zavart lovak húzzák. Látod, mégis úgy érezzük, te így is szeretsz bennünket, pártos, rossz természetünkkel együtt, mert te tudod az igazságot: minden hibás gesztusun-
kat eredetileg jó szándék eredményezte, csak valahogy eltorzult. Számold össze, urunk, István király, hányadjára kezdjük most újra az életet, és ne feledkezz meg szegény magyarjaidról. Nem könnyű leckére fogtál bennünket, amikor Európa keretei közé szorítottad az ősmítoszt, korodban meg kellett tenned, mert csak a pogány hit szétzúzásával remélhetted fennmaradásunk biztosítékát. Te vagy legendáink legnagyobbika, István, szent király, aki megnyitottad előttünk az élet kapuját. Amit te tettél, valóban az ég csodája volt, hitet adtál, jövendőt és anyanyelvünk legfigyelemreméltóbb elvont főneveit: józan határú emlékezés, felejtés és bocsánat.
Tűz Tamás: Szent István király
Jól megjelölte ezt az ezredévet: kereszttel írta rá kemény nevét, mint halhatatlan győzelmi ék. Alapkő lett, de kőnél súlyosabban vetette el az épülő falakban toronyszökkentő, férfias hitét. Amint alázatát mindegyre inkább úrrá emeli roppant erején, a bércre hág s egy országon tekint át, hol hajnalpírban reszket még a fény. Komor felhőkből bomlik ki a kék ég s virrasztva várja népe ébredését a századok szélfútta reggelén. Nem tétován, de biztos mozdulattal lendül előre tervező keze, míg port kavar és szilaj kedvvel nyargal a forró puszták zendülő szele.
Bölcs szemmel néz a fényes távlatokba s pillantásával féltőn átkarolja a frissen szántott szűzi földeket. Kegyes jobbjával törvényt ír, keményet, hogy megkösse a rónák vad porát, szőlő teremjen és kenyér, fehérebb s hogy mindenki meglelje otthonát. Áldott szigor, rendet hozó szelídség!
Arany szív, mely eltékozolja kincsét, hogy új szívekben ragyogjon tovább!
Hát róla zengjen most a lelkes ének! Uram, téged dicsérünk általa, mert ő volt a te választott edényed, apostolod; híved s a föld sava.
És ő volt ama bibliai sáfár; kire be jó, hogy éppen rátaláltál, midőn megvirradt napunk hajnala!
Augusztus
Az Újkenyér története
20. az Államalapítás ünnepe, „az ország születésnapja” és az új kenyér ünnepe is. Mit is jelent ez utóbbi pontosan és hogyan kapcsolódik a nemzeti ünnephez? Többféle vélekedés is létezik ezzel kapcsolatban. Augusztus havát évszázadokon át Szűz Mária tiszteletére „Kisasszony havának” vagy a „szűz havának” nevezték, a magyar folklórban azonban a „bőség hava”, illetve az „új kenyér hava” elnevezésekkel is találkozhatunk. Az aratási időszak befejezése a nyár második felére esik. A hagyomány szerint az aratás után Szent István-napra sütötték az új búzából készült első kenyeret. Ezen a napon országszerte aratóünnepeket tartottak, ahol az aratás befejeztével az aratók búzakalászból és mezei virágokból aratókoszorút kötöttek, és ünnepélyes menetben a gazda elé vitték. Az ünnep táncmulatsággal zárult.
A középkori Magyarországon július 15én ünnepelték az aratást és az újkenyeret. Hogy hogyan került át augusztus 20-ára? 1818-ban Ferenc császár megengedte Szent István Budán őrzött kézereklyéjének a budai Várhegyen történő ünnepélyes körülhordozását. A Szent Jobb körmenet azóta is hagyományos ünnepi program része. Minden ünnepnek fontos része az étkezés is, amit a kenyér szimbolizál a legjobban, ráadásul az aratás végét is körmenettel ünnepelték, így kézenfekvőnek tűnhetett ezt is a nemzeti ünnep napjára időzíteni. Az ember legalapvetőbb élelmiszere a kenyér, az életet, a megélhetést és az otthont
szimbolizálja. Az augusztus 20-ai állami ünnepen a nemzeti színű szalaggal átkötött kenyérrel fejezzük ki, hogy az élet és a haza összekapcsolódik.
A búza mint a kenyér legfontosabb alapanyaga, szimbolikus jelentőséggel bír, hiszen a magba zárt életet, a megmaradás reményét, egyben az élet továbbadását testesíti meg, mindamellett, hogy a jó termés Isten áldásának és gondviselésének a jele.
A paraszti kultúrában a kenyér hagyományos elkészítése többnapos „asszonypróbáló”, szertartásokkal teli feladat volt, így fogyasztása, megszegése is csak kellő tisztelettel és a kenyérre rajzolt kereszttel történhetett. „Ha leesett, felvették, megcsókolták és ráfújtak. A kenyérre nem volt szabad rálépni. Új házba kenyeret és sót vittek egészség- és bőségáldás céljából. Az első szántáskor az ekevas elé tették. Gyógyításban, tűzvész elhárításában is hatékonynak tartották.” (Élet és Tudomány, 2011. 33. szám)
Az új kenyér ünnepén talán érdemes elgondolkodnunk azon, miként tekintsünk az emberiség jelentős részének táplálkozási kultúrájában alapvető szerepet játszó, ám a változó éghajlat kihívásai mellett egyre küzdelmesebben megtermelt búzára, illetve a belőle készült mindennapi kenyerünkre.
(Az ünnepi mellékletet összeállította: Bálint István János)
