Alsónémedi Hírmondó augusztus 20.

X X XI I I .

É V F O LYA M

2 0 2 3 .

A U G U S Z T U S

2 0 .

Ü N N E P I

S Z Á M

ALSÓNÉMEDI

HÍRMONDÓ

INGYENES TÁJÉKOZTATÓ ÉS KULTURÁLIS FOLYÓIRATA

M E G H Í VÓ Tisztelettel meghívjuk Alsónémedi Lakosságát Államalapításunk községi megünneplésére.

Időpont: 2023. augusztus 20. 17 óra Helyszín: Szent István tér Ünnepi beszédet mond: Dr. Tüske Zoltán polgármester

Ünnepeljük együtt Szent Királyunkat és az 1000 éves Magyar Hazánkat!

Alsónémedi Nagyközség Önkormányzata

AUGUSZTUS 20.

- A N E M Z E T I Ü N N E P TÖ R T É N E T E Magyarország alaptörvénye három ünnepet tart nyilván nemzeti ünnepként. Ebből kettőn szabadságharccal egybekötött forradalomra emlékezünk: március 15-én az 1848/49esre, október 23án az 1956-osra.

Szent István felajánlja Magyarországot Augusztus 20. tarSzűz Máriának.

Benczúr Gyula festménye talma teljesen más: a Szent István Bazilikában. nemzeti, állami és egyben vallási ünnep is. Állami ünnepként az államalapításra és az államalapító Szent István (1000–1038) királyra emlékezünk ezen a napon.

Az ünnep világi és egyházi tartalma a történelem során annyira összefonódott, hogy lehetetlen elválasztani, bár – főként 1945 és 1989 között – határozottan megkísérelték ezt. Az államalapítás és Szent István közös ünnepe Magyarország egyik legrégebbi ünnepe. A hagyomány szerint I. István király rendre augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján tartott törvénynapot és királyi tanácsülést Fehérváron, ezen a napon ajánlotta fel Magyarországot Szűz Máriának, 1038-ban ezen a napon hunyt is el. „Ó, mennyeknek királné asszonya, Istennek szent Annya, és ez világnak meg épöjtő nemes Asszonya, dicsőséges Szíz Mária, te szentséges kezeidben és oltalmad alá adom és ajánlom anya-szentegyházat, mind benne való fejedelmekkel és lelki népekkel egyetembe és ez szegén országot mind benne való urakkal és szegénnyel, bódoggal egyetemben, hogy en te legyél Asszonyok, és ótalmok és az én leikömet te szent markodban.” – olvashatjuk a Bódogságus Szent István királnak innepéről című munkában.

Hogy miért mégsem augusztus 15-én emlékezünk meg az uralkodóról? Azért, mert a később szintén szentté avatott I. László (1077–1095) 1083-ban augusztus 20-án emelte oltárra István ereklyéit, e napon avatták szentté apostoli királyunkat. Az ünnep fontosságát, középkori rendszeres megünneplését bizo-

nyítja az is, hogy Magyarország legrégebbi oklevél formájában kiadott kiváltságlevél, a nyolcszáz éve kiadott Aranybulla első pontja is erről rendelkezik: „Évente Szent István király ünnepén Fehérvárott tartozzunk ünnepelni, hacsak sürgős dolog nem jön közbe, vagy betegség nem akadályoz meg ebben.

Ha jelen nem is lehetnénk, akkor a nádor kétségtelenül ott lesz helyettünk, hogy helyünkön a peres ügyeket meghallgassa, és a serviensek is valamennyien, akik akarnak, szabadon odagyűljenek.”

Metszet a Szent Jobbról Pray György 1771-es munkájában.

Az ünnep története a szentté avatáskor összekapcsolódott István ereklyéjével, a Szent Jobbal, amely a király épségben megmaradt jobb keze. „István király testét a halála utáni zivataros időkben az eredeti szarkofágból kiemelték, hogy a fehérvári bazilika padlója alá rejtsék, s ekkor jobb karját levágták.

Ereklyeként a fehérvári káptalan kincstárába került, s ennek őre, Merkur a Szent Jobbot eltulajdonította és családi monostorában, Biharban helyezte el. Erről többen tudhattak, mert 1083-ban a sír fölbontásakor Szent László király Merkurt kitiltotta a sír közeléből, nehogy a szent ereklyékből valamit elraboljon. A sír felbontásakor kiderült, hogy a szent király jobb karja hiányzik. Mikor László 1084. május 30-án a bihari monostorba látogatott, Merkur csodálatos történetet eszelt ki a maga mentségére, s a király megbocsátott neki, sőt saját fiát, Álmos herceget megbízta, hogy a bihari famonostor helyébe kőmonostort építsen.

A monostort s a körülötte kialakuló mezővárost Szent-

jobbnak nevezték.” (Magyar Katolikus Lexikon).

A Szent Jobbot 1433-ban Székesfehérvárra, innen pedig Raguzába (a mai Dubrovnikba) vitték: 1590ben már biztosan itt, a domonkos kolostorban őrizték.

1771-ben Mária Terézia Bécsbe, majd Budára szállíttatta a Szent Jobbot, s augusztus 20-án körmenetben végig vitték a városon. Az ünnepet egészen az 1848/49-es forradalomig minden évben megtartották.

Ezután azonban 1860-ig szünet következett. Szent Istvánt a független magyar állam jelképének tartották, így ünneplését a Ferenc József vezette hatalom nem engedélyezte. Az ünnep újbóli megtartása már az enyhülés jele volt, s az 1867-es kiegyezés után megint a korábban megszokott módon emlékeztek meg az államalapítástól. Az uralkodó 1891. évi XIII. törvénycikkben az ipari munkásság számára is munkaszüneti nappá nyilvánította augusztus 20-át, s egy 1895-ös belügyminisztériumi rendelet nyomán helyeztek el először címeres zászlókat a középületeken ezen a napon.

A trianoni békeszerződés kényszerű aláírása után az ünnep tartalma új jelentéssel bővült. Szent István alakja nemcsak a nemzeti függetlenséget, hanem a történelmi Magyarország egységét is szimbolizálta.

István király szobra a budai várban (Stróbl Alajos, 1906).

1927-ben rendezték meg az első tűzijátékot ezen a napon, amelyet azóta minden évben megtartanak.

Eddig csak a második világháború idején, 1956 és 1966 között, valamint 2020-ban, a koronavírus járvány idején maradt el.

Szent István király halálának kilencszázadik évfordulójára emlékezve alkották meg az 1938. évi XXXIII. törvényt, amely nemzeti ünneppé nyilvánította augusztus 20-át. Az 1938-as évet teljes egészében Szent István emlékévnek nyilvánították. Az államalapító uralkodóra ünnepségsorozattal emlékeztek, s a Szent Jobbot egy erre a célra épített vasúti járművön, az Aranyvonaton körbevitték az országon.

Az Aranyvonat Székesfehérvárott.

Szent Jobb körmenet 1930. augusztus 20-án.

1944-ben, a bezáródó ostromgyűrű elől a koronázási ékszereket és a Szent Jobbot Kőszegre vitték.

Az ékszerek és a relikvia Kőszegről Salzburgba, innen pedig az Amerikai Egyesült Államok hadseregének őrizetébe kerültek. A koronázási ékszerek csak évtizedek múlva kerültek vissza hazánkba, a Szent Jobbot azonban már 1945 nyarán visszaszolgáltatták, s 1945. augusztus 20-án meg lehetett tartani a szokásos körmenetet. Mára az Államalapítás Ünnepe szorosan kapcsolódik az Új kenyér megáldásához, e kapcsolatnak a gyökerei a néphagyományban gyökereznek, hisz Kárpát-medence szerte ekkor tartották az arató ünnepségeket, melyet egybekötöttek Szent István ünneplésével. (forrás: https://ujkor.hu/content/augusztus-20-jelentesvaltozasai-az-unnep-tortenete-1038-tol-napjainkig)

Az ünnepi számot összeállította: Bálint István János

KÉZMŰVES PÉKSÉG ALSÓNÉMEDIN Bemutatkozás

Röviden szeretnék bemutatkozni. Jenei Dávidnak hívnak, 34 éves vagyok és immáron 12 éve élek Alsónémedin.

A feleségemet az egyetemen ismertem meg. Miután egy ösztöndíj keretén belül Németországban együtt éltünk, egyértelmű volt számunkra, hogy együtt szeretnénk folytatni az életünket. Így költöztem az ő szülőfalujába, Alsónémedire. Azóta eltelt 12 év, született két lányunk, a harmadik szeptemberben érkezik, rengeteg barátom lett, úgy érzem a közösség részévé váltam. Szeretek itt élni. De ez az ősz, nem csak a kislányom megszületése miatt lesz mozgalmas, ugyanis augusztusban elindítjuk családi vállalkozásunkat, egy kézműves pékséget.

A kovászos kenyérről

A legtöbben azt szokták kérdezni, hogy hogyan indult ez az egész? Akkoriban némettanárként dolgoztam egy nyelviskolában. A gasztronómia iránt mindig is érdeklődtem, de ez főként a főzésben teljesedett ki. Aztán egyszer az az ötletem támadt, hogy sütök egy kenyeret. De ez a próbálkozás nem hozott olyan gyorsan sikerélményt, mint egy vasárnapi húsleves elkészítése. Újra és újra nekifogtam, de sosem lett az igazi. Elkezdtem az interneten kutakodni a kenyérkészítés szakirodalma iránt. Így bukkantam rá a kovászra, melynek elkészítése nagyon egyszerűnek tűnt. Összekeverem a lisztet a vízzel, pár napig „etetem” liszttel és vízzel, és egy természetes erjedés fog beindulni, amely majd megkeleszti a kenyeremet. Mondanom sem kell, hogy ez nem elsőre sikerült. Azonban nem adtam fel.

Számtalan sikertelen próbálkozás után, sikerült végre egy olyan kenyeret sütnöm, amivel elégedett voltam.

Innentől nem volt megállás. Felkutattam a legjobb hazai malmokat, kísérleteztem a lisztjeikkel, különféle recepteket próbáltam ki, ez kötötte le teljesen a gondolataimat. A gyerekek is csak mondogatták, hogy „apa már megint ’dasza’ (dagaszt).” Amellett, hogy élveztem minden kenyér megsütését, örültem, hogy a gyerekeknek is olyan élelmiszert tudok adni, amiről tudom, hogy mi van benne. Liszt + víz + só és semmi adalékanyag. A kovászos kenyérről tudni kell,

hogy nagyon hosszú az elkészítési ideje. A kovász frissítésétől számítva, egy 3 napos folyamatról van szó.

Ennek a hosszú folyamatnak köszönhetően ez a típusú kenyér nem csak egy nagyon finom ízt kap, hanem a szervezetet sem terheli meg. Könnyen emészthető, sokáig eltartható és nagyon finom. A kovászom már 5 éves, minden nap etetem, hogy életben tartsam és tudjak vele kenyeret sütni. Időközben megfordultam számos pékségben is, volt, ahova én kérezkedtem be, volt, ahova hívtak, illetve elvégeztem az iskolát is.

Jelen pillanatban határozott elképzelésem van arról, hogy milyen ízű, állagú kenyeret szeretnék sütni, és ezt az esetek többségében meg is tudom valósítani.

A péksüteményekről

A kenyérnél nem állt meg a történet. Elkezdtem péksüteményekkel is foglalkozni. Először egyszerűbb kelt tésztával, pogácsákkal, perecekkel míg végül eljutottam a hajtogatott vajas leveles tésztáig. Ez egy nagyon szigorú tésztavezetést és komoly gépeket igénylő tésztafajta. Néha 1 – 2 % különbség a hőmérsékletben vagy a tészta folyadéktartalmában jelenti a kulcsot a sikerhez. A pékségben a péksütiket is a kenyérhez hasonlóan minőségi alapanyagokból készítjük. Nem használunk semmilyen adalékanyagot, térfogatnövelőt.

Nagyon színes termékpalettával készülünk, amelyben mindenki találhat valami neki valót. A hagyományos termékek mellett egészen különleges ízekkel, szezonális termékekkel is várjuk leendő vendégeinket. Célunk, hogy minőségi alapanyagokból, minőségi pékárut készítsünk, amelyek nem csak egészségesek, hanem egy igazi ízélményt nyújtanak.

Augusztusban megnyílik pékségünk ajtaja, várunk mindenkit kenyerekkel, péksütivel, kiflivel, zsömlével, kávéval, szendviccsel a Fő út 37/A szám alatt.