A KULCSI SZOBORPARK TÖRTÉNETE

A KULCSI SZOBORPARK TÖRTÉNETE

Kulcs

Borító képe: A Duna látképe az Aranyhegyről

Tartalom

Az ötlettől a kulcsi Szoborparkig.................................................................5 Dr. Hutÿra Ferenc.......................................................................................8 Dr. Jármai Károly........................................................................................8 Dr. Kotlán Sándor.....................................................................................10 Dr. Guoth Gy. Endre................................................................................. 11 Dr. Marcis Árpád.......................................................................................12 A MÚLT SZÁZADI KULCS- PUSZTÁN ÉLT TUDÓS ÁLLATORVOS PROFESSZOROKRA

Dr. Szepeshelyi Andor..............................................................................14 EMLÉKEZIK KULCS LAKOSSÁGA A MÚLT SZÁZADI KULCSPUSZTÁN ÉLT ÉS A MAGYAR ÁLLATORVOSI KAR

TUDÓS ÁLLATORVOS PROFESSZOROKRA Összefoglaló.............................................................................................18 A KÖZSÉG ÖNÁLLÓ ÉLETÉNEK EMLÉKEZIK KULCS LAKOSSÁGA 15. ÉVÉBEN. ÉS A MAGYAR ÁLLATORVOSI KAR

Summary..................................................................................................19 A KÖZSÉG ÖNÁLLÓ ÉLETÉNEK 2009 15. ÉVÉBEN.

Néhány felvétel a 2004-es kulcsi emlékülésről.........................................20 2009

A Kulcsi Hatok

Hutyra Ferenc 1860-1934

Jármai Károly 1887-1941

Kotlán Sándor 1887-1967

Hutyra Ferenc Hutyra Ferenc (1860-1934) 1860-1934

Jármai Károly Jármai Károly (1887-1941) 1887-1941

Kotlán Sándor Sándor Kotlán (1887-1967) 1887-1967

Guoth Endre GuothGy. Gy. Endre 1885-1978 (1885-1978)

Marcis Marcis Árpád Árpád 1884-1950 (1884-1950)

Szepeshelyi Andor Szepeshelyi Andor 1903-1989 (1903-1989)

Guoth Gy. Endre 1885-1978

Marcis Árpád 1884-1950

Szepeshelyi Andor 1903-1989

1.A tudรณsok szobrai a Szoborparkban.

Az ötlettől a kulcsi Szoborparkig

Rövid ismertető a múltban Kulcs községhez kötődő neves tudósokról, a „Kulcsi Hatok”-ról Tisztelt Kulcsi Lakos, vagy Kulcsra látogató Kedves Vendég, Látogató!

A látogató számára meglepő lehet, hogy egy ilyen kis falunak, amely 1994ben nyerte el önállóságát, és a lakosságának örvendetesen növekvő száma a 3000-et meghaladja, párját ritkító szoborpark lehet a büszkesége. Kiket is idéznek ezek a talapzatukon tekintélyt parancsoló, kiváló szobrászművészek által megformált tudós-mellszobrok, amelyek Kulcs község megítélését egyedivé és különlegessé teszik és kiemelik a még sokkal nagyobb és gazdagabb múltú települések sorából? Tudomásunk szerint nem sok olyan településünk van, amely ilyen tekintélyes létszámú szellemi nagysággal büszkélkedhet. Ennek megvilágítása érdekében szeretnénk tájékoztatni Önöket, hogy mi a története ennek a nagy Kincsünknek, amely több generációnak példaképül szolgált, de napjainkban és a jövőben is kifejti követendő, jótékony hatását nemcsak a településre, hanem szélesebb körben is.

Nem sokkal a rendszerváltozás után, 2000-2002-ben vetődött fel az akkor még aktív munkaviszonyban álló dr. Keleméri Gábor állatorvosban és dr.

Oberrecht Kornél nyugdíjas állatorvosban az a gondolat, hogy a két világháború között Kulcson „letelepedett”, vagy Kulcshoz kötődő, nagy hírnévre, egyesek nemzetközi hírnévre is szert tett állatorvos tudósok tevékenységéről, munkásságáról hírt adjanak, és ezt Kulcs község és az állatorvos-társadalom javára közkinccsé tegyék.

Minthogy Oberrecht Kornél Kulcson és környékén évtizedeken keresztül gyakorló állatorvosként tevékenykedett, és önkormányzati képviselőként is (korábban tanácstagként) mindent megtett települése felemelkedéséért, szívügyének érezte az általa is nagyra tartott és tisztelt professzorok, tudósok munkásságának bemutatását.

5

Keleméri Gábor ugyanakkor a szakmai indíttatáson túl dr. Jármai Károly patológus, fertőző ágenseket kutató egyetemi tanár unokájaként családi okból is érdekelt volt abban, hogy nagyapja és professzortársai tudományos munkájának és a faluért végzett önzetlen tevékenységének méltó emléket állítsanak azáltal, hogy a róluk fellelhető írásokat, feljegyzéseket, fényképeket, emlékeket, szóbeli közléseket összegyűjtsék, rendszerezzék és nyilvánosságra hozzák.

A kutató- és gyűjtőmunka elkezdődött, megalakult egyfajta önkéntes szervező bizottság, amelybe bevonták Stelczerné Guoth Andreát, Guoth Gy. Endre professzor unokáját, dr.

Kávai Annamáriát, Kotlán Sándor professzor unokahúgát, és megkeresték dr.

Karasszon Dénes egye2. A szervező bizottság munkában, temi tanárt, aki az állatorbalról jobbra Oberrecht Kornél, Kávai Annamária, vos-és orvostörténet kiváStelczerné Guoth Andrea, Karasszon Dénes, 2004 ló művelőjeként számos könyv, monográfia és tudományos mű szerzője, és aki előrehaladott kora ellenére lelkes tagja lett a bizottságnak. A szervezők természetesen engedélyt és segítséget kértek a kulcsi önkormányzattól, nevezetesen Lénárd Béla, Kulcs első polgármesterétől, aki hozzájárult a kutatáshoz és támogatta azt a törekvést, hogyha az összegyűjtött anyag elkészül, akkor egy tudományos-szakmai konferencia és kiállítás keretében bemutatásra kerülhessen Kulcson a tudósok munkássága. Ehhez segítségként a bizottság tagjaként ajánlotta Kaczander Károly alpolgármestert, aki mindenben készségesen közreműködött. Elsősorban a Jármai család gazdag archívumából származó régi fényképekből és írásos dokumentumokból Oberrecht Kornél útmutatásai alapján tablók készültek, amelyek a Faluházban kerültek ki6

állításra. A tablók és kiállítási anyagok összeállításában a Faluház akkori vezetője lelkes és önzetlen segítséget nyújtott.

3. Az emlékkiállítás tablói a kulcsi Faluházban,2004

A következőkben rövid ismertetőt találnak a „Kulcsi Hatok” tudósainak munkásságáról, kulcsi kötődéséről és Kulcs felemelkedéséért végzett tevékenységéről.

Mivel az ismertető megjelenéséig 5 szobor már áll a szoborparkban és a 6. szobor most kerül leleplezésre, az 5, már álló szoborról készült fénykép illusztrálja a tudósok személyét, míg a 6. tudósról csak fénykép készülhetett. Itt hívjuk fel a Kulcsra látogató Kedves Vendég figyelmét, hogy a kulcsi Faluház (Kossuth Lajos u. 85.) bejáratánál emléktáblát találnak a 6 tudósról.

4. Kulcsi Hatok emléktáblája a Faluház bejáratánál

7

Dr. Hutÿra Ferenc (1860-1934) Orvosdoktor, állatorvosdoktor, egyetemi tanár, akadémikus, nagy nemzetközi hírnévre szert tett tudós.

Eredetileg orvosdoktor, de később megszerezte az állatorvosi diplomát is. Az Állatorvosi Főiskola Járványtani Intézetének professzoraként 32 éven át a Főiskola újra és újra megválasztott rektoraként tevékenykedett.

A járványos állatbetegségek elleni védekezésben végzett kutatási eredményei és a fertőző állatbe5. Prof. Dr. Hutÿra Ferenc tegségekről írt szakkönyvei révén a Nemzetközi mellszobra Állatjárványügyi Szervezet elnökévé választották, a Magyar Tudományos Akadémiai tagságán kívül több európai akadémiának tagjaként, egyetemek díszdoktoraként és fel nem sorolható számú kitüntetései, érdemérmei révén nagy nemzetközi hírnévre tett szert, és az egyik legfényesebb életpályát futotta be az állatorvosi szakmában. Kiváló professzorként és előadóként fiatal munkatársaira nagy hatással volt és állatorvos generációknak tanítómestereként és példaképeként került be az állatorvos-történelembe.

Dömsödi rokonságát több ízben felkereste, amelynek során Kulcs előtt elhajózva elbűvölte a táj szépsége, és ezt az élményt munkatársaival is megosztotta, és bíztatta őket a letelepedésre.

6. Prof. Dr. Jármai Károly mellszobra

Dr. Jármai Károly (1887-1941) Állatorvosdoktor, egyetemi tanár, nemzetközi hírnévre tett szert a víruskutatásban.

1913-ban avatták állatorvosdoktorrá és Hutÿra Ferenc intézetében kezdte pályafutását tanársegédként. Innen vonult be az orosz frontra, a galíciai hadszíntérre, ahol 1918-ig szolgált. Még a fronton volt, amikor az Állatorvosi Főiskola vezetői kinevezték a Kórbonctani Intézet vezetésére.

8

A hadszíntérről hazatérve az 1941-ig bekövetkezett haláláig az Állatorvosi Főiskola Kórbonctani Intézetének vezető egyetemi tanáraként tevékenykedett. Munkája során számos tankönyvet írt és kutatást folytatott, amelyek közül különösen a daganatvírus-kutatásban közölt tudományos közleményei messze megelőzték a kor akkori nemzetközi ismereteit. Tanítómestere, Hutÿra professzor javaslatára elutazott Kulcsra, miután a Felvidék, amely szülőföldje volt, Trianon után elveszett, és itt megtalálta azt a helyet, ahol az áldozatos és lelkiismeretes kutató-oktatómunka fáradalmait kipihenhette családjával együtt, és az újabb tudományos kihívásokra felkészülhetett.1920-ban vett egy parasztházat pincével és kerttel, amely a leszármazottainak ma is hétvégi kikapcsolódásként szolgál. Kulcson polgári sportegyesületet alapított (KUPAC, Kulcs Pusztai Athletikai Club, 1925), egyik megszervezője volt a kulcsi hajóállomás létesítésének (1930), feleségével együtt aktív szorgalmazója, támogatója volt a kulcsi katolikus kápolna (ma templom) létesítésének (1935), a kulcsi vasútállomás megépítésének (1936) és professzor kollégáit Kulcsra „csábította”, akik itt építettek vagy vettek nyaralót (Kotlán Sándor, Marcis Árpád, Guoth Gy. Endre, Buzna Dezső).

7. Jármai Károly nyaralója napjainkban a Deák Ferenc utcában

9

Dr. Kotlán Sándor (1887-1967) Állatorvosdoktor, egyetemi tanár, akadémikus, az élősködőkkel foglalkozó parazitológia tudományának nemzetközi hírű megalapítója hazánkban, Kossuth díjas tudós.

1918-ban avatták állatorvosdoktorrá, előtte végigszolgálta a világháborút. 1918-tól a parazitológia mellett döntött, megalapította hazánkban az önálló parazitológiai tudományt és tanszéket (1929-től egyetemi tanárként), és hosszú élete során ezt a 8. A KUPAC címere tudományágat nagy nemzetközi elismerés szintjén művelte. Kutatási eredményeit számos közleményben ismertette és kézikönyvben foglalta össze. A Magyar Tudományos Akadémia tagja (1946), 1951-ben Kossuth díjjal ismerték el tudományos munkásságát. A Magyar Parazitológusok Társaságának elnökévé választották és számos nemzetközi parazitológus társaság tagja volt. A Magyar Állatorvosok Lapja elődjének első főszerkesztőjeként hosszú éveken át magas színvonalú tudományos szaklapot irányított. Kulcsra 1922-ben ke9. Prof. Dr. Kotlán Sándor rült Jármai Károly meghívására, és miután mellszobra megtetszett a táj, vett egy szerény házat nyaralónak. Vezetőségi tagja volt a KUPAC-nak. Szerette a Duna- partot, ahol a fürdésen és napozáson túl régi szenvedélyének is élhetett, a numizmatikának. Kulcson és környékén komoly ásatásokat folytatott, amelynek során a Duna mentén jelentős mennyiségű, értékes ókori pénzérmét talált, amelyek ma a múzeumok kincseit képezik. Minden civil tevékenységben aktívan részt vett Kulcson.

10

10. Kotlán Sándor nyaralója a megvétel és átépítés előtt

Dr. Guoth Gy. Endre (1885-1978) Állatorvosdoktor, egyetemi tanár, a patkolástan és a sebészet tudományos megalapozója hazánkban.

A diplomaszerzés (1909) után a Sebészeti Klinikán kezdte meg munkáját tanársegédként, 1925től egyetemi tanárként, 1930-tól a Sebészeti Klinika vezetőjeként tevékenykedett. Több sebészeti tan- és szakkönyvet írt meg első kézikönyvként.

1924-től a Magyar Országos Állatorvos Egyesület főtitkáraként nagy szakmai tekintélyt szerzett, 11. Prof. Dr. Guoth Gy. Endre különösen az egyesület székházának megépítémellszobra sével. A háborút követő politikai változások őt is érintették, 1949-ben a kommunista rezsím nyugállományba helyezte, holott még egészségi állapota megengedte volna a további munkavégzést. Ezt az is bizonyítja, hogy nyugdíjas professzorként a Magyar Lóverseny Vállalat szakértője lett, majd a székesfehérvári Állatorvosi Ambulanciát vezette a 75. életévében bekövetkezett végleges nyugdíjba vonulásáig.

Kulcson Jármai Károly professzortársa és barátja meghívására többször is megfordult, majd 1930-ban felépítette Kulcs egyik legszebb villáját, és 11

ettől kezdve bekapcsolódott a KUPAC által szervezett csónaktúrákba és a Kulcs fejlesztését célzó jótékonysági tevékenységbe. Így különösképpen felesége közreműködésével igen aktív szervezője volt a kulcsi kápolna létesítésének.

12. Guoth Gy. Endre villája napjainkban a Deák Ferenc utcában (Stelczer Balázs felvétele)

Dr. Marcis Árpád (1884-1950) Állatorvosdoktor, egyetemi tanár, intézetigazgató, egyes fertőző állatbetegségek kutatásában nemzetközi hírnévre szert tett tudós.

Az Állatorvosi Főiskolán, a diplomaszerzés után a Hutÿra Ferenc által vezetett Járványtani Intézetben kezdte meg munkáját tanársegédként. Itt kötött életre szóló barátságot Jármai Károllyal, aki szintén ott kezdte pályáját. Az itt végzett kutatásai eredményeként írta meg doktori disszertációját az emberre is veszélyes, lovak között akkoriban 13. Prof. Dr. Marcis Árpád gyakran előforduló takonykór diagnosztikájáról. mellszobra Az 1. világháború azonban közbeszólt, bevonult katonai szolgálatba, ahonnét katonai érdemkereszttel tért haza.

12

A háború után továbbra is a takonykór szűrési vizsgálataival foglalkozott és kifejlesztett egy nemzetközileg is elfogadott diagnosztikai eljárást, amellyel azonosítani lehetett a fertőzött lovakat. Ne felejtsük el, hogy az 1. világháborúban a lovak igen fontos szerepet játszottak, és a hadseregek állományában rengeteg ló „szolgált”. További állatbetegségek terén is kiemelkedő tudományos eredményeket ért el, így 1922 óta különböző járványtani témák előadója, majd tanára lett a Főiskolán.

Az 1929-ben alapított Országos Állategészségügyi Intézet egyik vezetője, majd igazgatója lett. 1946-ban nyugdíjba vonult, de nyugdíjas szaktanácsadóként a Phylaxia Állami Oltóanyagtermelő Intézetben dolgozott haláláig.

Kulcsra barátja, kollégája, Jármai Károly meghívására került, ott épített egy szép nyaralót Kotlán Sándor hétvégi háza mellett, és bekapcsolódott a KUPAC által szervezett programokba. A társasági összejöveteleken az önkéntes zenekar húros zenésze volt (gitár, mandolin).

14. Marcis Árpád villája napjainkban a Deák Ferenc utcában

13

Dr. Szepeshelyi Andor (1903-1989) Állatorvosdoktor, egyetemi tanár, a nőivarú és hím állatok meddőségének és szaporodásbiológiájának kiváló tudósa.

Hutÿra Ferenc unokaöccseként született a Felvidéken és természetesen állatorvosként végzett a Főiskolán 1927-ben. A Belgyógyászati Intézetben kezdte tanársegédi munkáját, majd a Szülészeti Tanszéken folytatta oktató-kutatómunkáját, ahol 1944-től a tanszék vezető tanára. Belgyógyászati munkája során a lovak és szarvasmarhák betegségeit kutatta, míg a szülészeti területen elsősorban meddőségi és szaporodásbiológiai témák foglalkoztatták. Kutatási eredményeit tudományos közleményekben publikálta. 1948-ban politikai döntés alapján megszűnt az egyetemi tanári állása.

Később az Országos Mesterséges Termékenyítő Állomáson kapott állást, amelynek kiemelkedő szaktekintélyű igazgató-helyetteseként vonult nyugdíjba.

A Guoth családba benősülve, Kulcsra már családtagként került, ahol nagyon jól érezte magát, szerette a Dunát, és sikeres horgász volt.

A Kulcson megalakult szervező bizottság és a kulcsi önkormányzat 2004 áprilisában tartotta meg a kulcshoz kötődő tudósokat bemutató emlékülést és emlékkiállítást. Kulcs életében ez az első, országos szakmai rendezvény nagy sikert aratott, 100 főnél többen vettek részt egyetemi tanárok, akadémikusok, megyei igazgató főállatorvosok, szakállatorvosok, intézetvezetők, gyakorlatban dolgozó állatorvo15. Prof. Dr. Szepeshelyi Andor portréja sok. A program fővédnöke a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára volt, és a szervező bizottság megkeresésére (Keleméri Gábor) egy tucatnál is több támogató segítette emelni a rendezvény színvonalát, többnyire állatgyógyszer-gyártó és forgalmazó cégek.

14

16. Szepeshelyi Andor nyaralója napjainkban a Sőtér István sétányon

Minthogy a Fejér Megyei Állategészségügyi Hatóság (sokféle nevével nem kívánjuk terhelni a Kedves Látogatót) is képviseltette magát a Kulcs által 2004-ben szervezett rendezvényen, a korábban felsorolt tudósok által képviselt szellemi kincsünk egyedülálló adottságát örvendetesen bekapcsolta az általuk korábban alapított „Állatorvosi Emléknap”-sorozat programjába „Kulcsi Hatok” néven. Így a 2008-as VII. emléknaptól kezdve a Fejér Megyei Állategészségügyi Hatóság egyre gyakrabban Kulcson rendezte az emléknapokat, megemlékezve a kulcsi tudósok egy-egy alakjáról. A Kulcsi Önkormányzat és a Fejér Megyei Állategészségügyi Hatóság példás együttműködésén túl a szakmai megemlékezések megszervezésében, támogatásában és levezetésében külön köszönet illeti meg dr. Móré Attilát, az Alpha-Vet Állatgyógyászati Kft. vezetőjét, valamint L. Simon László országgyűlési képviselőt, aki a szobrok elkészítéséhez az anyagi hátteret megteremtette. A kulcsi emlékünnepeken az Állatorvostudományi Egyetem (egy időszakban SZIE Állatorvostudományi Kar) vezetői méltó módon képviselték az Alma Matert.

15

17. A KUPAC evezős csapata felsorakozik a kulcsi strandon, 1930.

A következőkben tájékoztatjuk Kedves Látogatóinkat arról, hogy milyen események játszottak közre a „Kulcsi Szoborpark” megvalósulásához.

2008. december: VII. Állatorvosi Emléknap, Kulcs, megemlékezés Hutÿra Ferenc professzorról 2009. december: VIII. Állatorvosi Emléknap, Kulcs, megemlékezés Jármai Károly professzorról 2010. december: IX. Állatorvosi Emléknap, Kulcs, megemlékezés Kotlán Sándor professzorról 2012. december: XI. Állatorvosi Emléknap, Kulcs, megemlékezés Guoth Gy. Endre professzorról 2013. december: XII. Állatorvosi Emléknap, Kulcs, megemlékezés Marcis Árpád professzorról 2014. december: XIII. Állatorvosi Emléknap, Kulcs, Hutÿra Ferenc profes�szor mellszobrának leleplezése és a „Kulcsi Hatok” emléktáblájának avatása 2015. december: XIV. Állatorvosi Emléknap, Kulcs, Jármai Károly mellszob16

rának leleplezése, megemlékezés Szepeshelyi Andor professzorról 2016. december: XV. Állatorvosi Emléknap, Kulcs, Kotlán Sándor profes�szor mellszobrának leleplezése, megemlékezés az időközben elhunyt Karasszon Dénes professzorról 2017. december: XVI. Állatorvosi Emléknap, Kulcs, Guoth Gy. Endre professzor mellszobrának leleplezése 2018. november: XVII. Állatorvosi Emléknap, Kulcs, Marcis Árpád profes�szor mellszobrának leleplezése 2019-ben is készül Kulcs község egy újabb szobor-avatásra, karöltve a Fejér Megyei Állategészségügyi Hatósággal, amely Szepeshelyi Andor professzor emlékére készül.

A kulcsi szoborpark és környezete az önkormányzat tervei szerint teljesen megújul, méltó emlékhelyül szolgál az ide látogató közönségnek és egyik büszkesége Kulcs településnek a jelenben és a jövőben.

A kulcsi tudósokról részletesebb tájékoztató a dr. Hollós László szerkesztésében 2015-ben megjelent: A Kulcsi Hatok emlékkönyvében található (Kiadó: Alpha-Vet Állatgyógyászati Kft., Székesfehérvár) Minden Kedves Látogatót szeretettel vár Kulcs Önkormányzata, állandó lakosai és a lakosok számánál is nagyobb számú üdülőtulajdonosa az egyedülállóan szép településünkön, Kulcson.

Az ismertetőt összeállította és szerkesztette: Dr. Keleméri Gábor, ny. állatorvos, 2019. augusztus

17

Összefoglaló A Kedves Látogatót röviden tájékoztatjuk a Kulcsi Szoborparkban található szobrok kilétéről.

Dr. Hutÿra Ferenc (1860-1934) Orvosdoktor, állatorvosdoktor, egyetemi tanár, akadémikus, az állatbetegségek terén végzett kiterjedt kutatásai és számos szakkönyve révén nagy nemzetközi hírnévre szert tett tudós.

Dr. Jármai Károly (1887-1941) Állatorvosdoktor, egyetemi tanár, patológus, nemzetközi hírnévre tett szert a víruskutatásban.

Dr. Kotlán Sándor (1887-1967) Állatorvosdoktor, egyetemi tanár, akadémikus, az élősködőkkel foglalkozó parazitológia tudományának nemzetközi hírű megalapítója hazánkban, Kossuth díjas tudós.

Dr. Guoth Gy. Endre (1885-1978) Állatorvosdoktor, egyetemi tanár, a patkolástan és az állatorvosi sebészet tudományos megalapozója hazánkban.

Dr. Marcis Árpád (1884-1950) Állatorvosdoktor, egyetemi tanár, intézetigazgató, egyes fertőző állatbetegségek kutatásában nemzetközi hírnévre szert tett tudós.

Dr. Szepeshelyi Andor (1903-1989) Állatorvosdoktor, egyetemi tanár, a nőivarú és hím állatok meddőségének és szaporodásbiológiájának kiváló tudósa.

Valamennyien hozzájárultak ahhoz, hogy az első világháború utáni „Kulcspuszta” egy vonzó, felkapott nyaralóhellyé változzon, és sok polgári családnak évtizedeken keresztül tartalmas, gazdag kikapcsolódást nyújtson és a kulcsi lakósok egy részének munkát, bevételt adjon. Az általuk kezdeményezett, szervezett fejlesztéseknek ma is élvezhetjük a gyümölcseit településünkön.

18

Summary Dear Visitor, let us inform you shortly about the personalities can be found in the Statue Park of Kulcs Professor, Dr. Ferenc Hutÿra (1860-1934) Medical doctor, veterinary doctor, member of Hungarian Academy of Sciences, due to wide range of his investigations in animal deseases and several scientific handbooks written by him, gained wide international reputation Professor, Dr. Károly Jármai (1887-1941) Veterinary doctor, pathologist, gained international reputation in virus investigations Professor, Dr. Sándor Kotlán (1887-1967) Veterinary doctor, member of Hungarian Academy of Sciences, founder of science of parasithology in our country with wide international reputation, holder of State Award „Kossuth” Professor, Dr, Gy. Endre Guoth (1885-1978) Veterinary doctor, founder of scientific animal surgery in our country with great reputation Professor, Dr. Árpád Marcis (1884-1950) Veterinary doctor, head of scientific-diagnostic institute, gained international reputation in research of certain infectious animal diseases Professor, Dr. Andor Szepeshelyi (1903-1989) Veterinary doctor, gained high reputation in the infertility and reproductive functions of male and female farm animals These scientists all helped the poor Village Kulcs after the first World War developing to an attractive and popular resort place for the civil visitors and families for decades giving at the same time working places and income for dwellers. They initiated, organized and established pojects in Kulcs that can be used even now.

19

Néhány felvétel a 2004-es kulcsi emlékülésről

18. Oberrecht Kornél előadást tart az emlékülésen, 2004

19. Keleméri Gábor előadást tart az emlékülésen, 2004

20

20. Lénárd Béla polgármester és Prof. Dr. Kassai Tibor az emlékülésen, 2004

21. Karasszon Dénes, Stelczerné Guoth Andrea és Keleméri Gábor az emlékülésen, 2004

21

22. A nagyérdemű közönség a 2004. évi emlékülésen, balról jobbra: Prof. Dr. Fehér Dezső, Prof. Dr. Karasszon Dénes, Prof. Dr. Lapis Károly akadémikus, Prof. Dr. Solti László rektor, Dr. Berey Attila igazgató főállatorvos, és mögötte Dr. Szabó István igazgatóhelyettes

22

Impresszum: Alkotószerkesztő: Dr. Keleméri Gábor Kiadó: Dr. Móré Attila Kiadja az Alpha-Vet Állatgyógyászati Kft. 8000 Székesfehérvár, Homoksor 7. www.alpha-vet.hu A nyomtatást és kötést az Alphapress Nyomda végezte.

Székesfehérvár, 2019 Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános előadás, a rádió- és televízióadás, interneten való közzététel, valamint a fordítás jogát, az egyes fejezeteket illetően.

AlphaVet Székesfehérvár

Kulcs község tájékoztató táblája és térképe a Szoborparkban

A QR kód beolvasásával a kiadvány online is elérhető!