NAPI HÍRVÁLOGATÁS
1500 potenciális terrorista van Németországban Tovább emelkedett és megközelítette az 1500-at a nyilvántartott potenciális terroristák száma Németországban írta csütörtökön a Bild című lap, a szövetségi bűnügyi hivatal adataira hivatkozva. A Bildet az MTI szemlézte, és ők azt írják, hogy a múlt év végén 773 ember szerepelt a fokozottan veszélyes, terrorcselekmény elkövetésére hajlandó személyek listáján. További 707 ember az úgynevezett releváns személyek körébe tartozott, ahová azokat sorolják be, akik hajlandóak közvetlenül támogatni merényletek elkövetőit. Így 2017 végén már 1480 potenciális terroristáról voltak adatai a szövetségi bűnügyi hivatalnak, ami több mint nyolcszoros növekedés a 2010-ben regisztrált 180-hoz képest. A legnagyobb csoportot az iszlamisták alkotják 1174 fővel, a második a szélsőjobboldali, a harmadik pedig a szélsőbaloldali potenciális terroristák csoportja 135, illetve 105 fővel.
Álruhás újságíró leplezte le a londoni elitgála árnyoldalát 2018 nem kifejezetten az az év, amikor az ember azt gondolná, hogy egy londoni jótékonysági esten kétmillió font összegyűjtése lényegében csak az ürügy arra, hogy a gazdag, befolyásos férfivendégek a hoszteszlányokat taperolják. Pedig pontosan ez történt. Madison Marriage, a Financial Times újságírónője ugyanis elszegődött hosztesznek, hogy személyesen győződjön meg róla, igazak-e a csak férfiak előtt nyitott Presidents Club rendezvényeiről terjedő pletykák. Amit múlt csütörtökön tapasztalt, az még úgy is sokkolta, hogy sejtette, nem babazsúrba indul. A 360 férfivendég kiszolgálásáról 130, az alkalomra 211 fontért (75 ezer forintért) felbérelt, "magas, vékony és csinos" hosztesznek kellett gondoskodnia. A nőket a rendezvényen és a bizarr afterpartykon is arra biztatták, hogy igyanak együtt a vendégekkel.
22/2018 • 2018. JANUÁR 26.
A németek nem erőltetnék tovább a menekültkvótákat A menekültkvótákról 2016 óta tart a vita
A német kormány kész felhagyni a vitával a menekültek kvóták szerinti elosztásáról, mondta Thomas de Maizière német belügyminiszter az EU-s belügyminiszterek informális tanácskozásának szünetében Szófiában. A politikus szerint fontosabb, hogy egy reform keretében olyan közös európai menekültügyi rendszert dolgozzanak ki, amelyben egységes szabályok vonatkoznak a menekültügyi eljárásokra és a menekültek befogadására, írja aDie Welt. A politikus arra a kérdésre nem válaszolt egyértelműen, hogy Németország megszavazna-e egy olyan új rendszert, amelyben egy újabb európai menekülthullám esetén nem osztanák szét az érkezőket a tagországok között. "Erről majd a tárgyalások végén döntünk" - mondta a belügyminiszter. A menekültkvótákról 2016 óta tart a vita, az Európai Tanács határozata ellenére Magyarország, Lengyelország és Csehország nem hajlandó átvenni menedékkérőket Görögországtól és Olaszországtól. Emiatt semmit nem sikerült előrelépni az európai menekültügyi rendszer reformjával. A legfontosabb kérdés az, hogy egy komolyabb menekülthullám idején milyen módon lehet tehermentesíteni a leginkább érintett tagállamokat. Nemrég Se-
bastian Kurz osztrák kancellár is azt mondta: nemcsak néhány tagország tiltakozik a menekültek kvóták szerinti szétosztása ellen, maguk a menekültek sem akarnak Bulgáriába, Romániába vagy Lengyelországba menni. Kurz szerint még ha rendőri erőkkel is kényszerítenék őket erre, ők az első adandó alkalommal továbbmennének Németországba, Ausztriába vagy Svédországba. A menekültek tagországok közötti elosztása vontatottan vagy sehogy sem halad Európában. Már az Európai Unió legfelsőbb vezetése is megfogalmazta kételyeit a működéséről. Decemberben szivárgott ki egy levél formájában az Európai Tanács elnökének, Donald Tusknak a terve, amely szerint ejthetik az eddig szigorúan vett kötelező kvóták elvét. Tusk, annak érdekében, hogy egységet teremtsen a tagországok között, fél év haladékot adna az EU vezetőinek, hogy egyhangú döntésre jussanak az európai menekült-elhelyezési rendszer, az ún. Dublini egyezmény reformjával kapcsolatban.
Meghalt az egyik legfontosabb erdélyi magyar politikus Kedd este 63 éves korában meghalt Verestóy Attila erdélyi magyar politikus, aki az RMDSZ színeiben az első szabadon választott román törvényhozástól kezdve folyamatosan tagja volt a szenátusnak. Markó Béla, az RMDSZ volt elnöke szerdai nyilatkozatában elmondta, Verestóy hónapok óta súlyos betegségben szenvedett, Bécsben kezelték, ott érte a halál. A vegyész végzettségű Verestóy Attila 1990 óta volt Hargita megye RMDSZ-es szenátora, és hosszú ideig az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője. Üzletemberként is jelentős tevékenységet fejtett ki, vagyonát a Capital című gazdasági folyóirat tavaly 48-50 millió euróra becsülte.
Huszonhét középiskolás sérült meg egy francia buszbalesetben Egy középiskolásokat szállító busz egy autóval karambolozott a délfranciaországi Le Gers megyében, legalább 27-en megsérültek, és közülük négy fiatal állapota súlyos,írjaa France Info. Nem sokkal délután egy előtt történt a baleset Eauze és Manciet között. A busz az oldalára borult. A buszont összesen ötvenen utaztak, köztük 45 középiskolás. A súlyosabb sérültekért két mentőhelikopter is a helyszínre érkezett.
Mai időjárás BUDAPEST
2 / 3 °C Várható csapadék: 0 mm