NAPI HÍRVÁLOGATÁS
12 év tiltás után született gyerek egy brazil szigeten A tiltás ellenére született gyermeke egy nőnek a Brazíliához tartozó Fernando de Noronha szigeten, írja aTelegraph. A gond csak az, hogy a szigeten tilos gyereket szülni, mert nincs szülészet. A nő terhességéről a család sem tudott, pedig akkor kötelességük lett volna 365 kilométert utazni a legközelebbi szülészettel rendelkező településig, a tengerparti Natalig. A nő állítása szerint semmit sem érzett abból, hogy terhes. Éjszaka egyszer csak nagyon fájni kezdett a hasam, majd a fürdőszobában vettem észre, hogy jön ki valami a lábaim közül. Aztán a gyerek apja felvette, és mondta, hogy lányom született. mondta a nő, akinek a lánya az első az utóbbi 12 évben, aki a szigeten született. A szigeten nagyjából 3000en élnek, és bekerült a világörökség részei közé, köszönhetően az itt található ritka állatfajoknak.
Megkezdődött az ebola elleni védőoltási kampány Megkezdődött az ebola elleni védőoltási kampány hétfőn a Kongói Demokratikus Köztársaság északnyugati tartományi központjában, hogy útját állják a járványnak, amely már a vidéki településekről a milliós városok felé közeledik - írja az MTI. A kampány egy nappal azután kezdődött, hogy az egészségügyi minisztérium bejelentette, ebola fertőzésben halt meg egy nővér Bikoróban, ahol először május elején észlelték a járványt. Eddig 27 halottja van az ebolának az országban. Oly Llunga egészségügyi miniszter tájékoztatása szerint további 49 vérzéses lázas betegről tudni, közülük 22-nél kimutatták az ebolát, 21-nél lehetséges a fertőzés, 6-nál pedig gyanítható. A tárcavezető szólt arról is, hogy két beteg, akinél kimutatták a fertőzést, felépült, hamarosan hazatérhetnek. A kórházat olyan igazolással hagyhatták el, amely szerint meggyógyultak és már nem közvetítik a fertőzést, mert szervezetükben kialakult a betegséggel szembeni ellenanyag.
115/2018 • 2018. MÁJUS 24.
Egyre jobban szeretjük az Európai Uniót A magyar állampolgárok 58 százaléka elégedett az Európai Unión belüli demokrácia működésével
Hiába harcolunk annyit Brüsszellel, a magyarok majdnem kétharmada szerint jó dolog az EU-tagság. A magyar állampolgárok 58 százaléka elégedett az Európai Unión belüli demokrácia működésével, és 61 százalékuk szerint jó dolog Magyarország EU-tagsága. Ez 5 százalékpontos emelkedés a legutóbbi, 2017-es eredményhez képest. A magyarok fele pedig úgy érzi, hogy számít a véleménye az EU-ban, derült ki az Eurobarometer szerdán közzétett felméréséből. Az uniós demokrácia működését kedvezőbben ítélik meg Magyarországon, mint az egész EUban átlagosan. Az Európai Unióban átlagosan az emberek 46 százaléka elégedett az EU-n belüli demokráciával. Az uniós tagság is valamivel kevesebb embert győzött meg az EUban, mint nálunk: átlagosan 60 százalék nyilatkozta azt, hogy szerintük jó dolog az EU tagjának lenni. Európai szinten ugyancsak kevesebb, 48 százaléknyi ember gondolja, hogy a szava számít az EU-ban. Az áprilisban végzett kutatás azt vizsgálta, hogyan viszonyulnak a polgárok az EU-tagsághoz és annak előnyeihez, mennyire érzik úgy, hogy számít a szavuk, és mit gondolnak a jövőre esedékes európai választásokról. Az eredmények azt mutatják, hogy az európaiak egyre pozitívabban viszonyulnak az EU-hoz; ez a tendencia
2016 óta töretlen, írja az Európai Parlament közleménye. A Magyarországon fölvett adatok összefoglalójátitttalálja. Az összes eredménytezen az oldalontették közzé. Az előző, 2017 márciusában végzett felmérés már azt mutatta, hogy az állampolgárok egyre inkább tisztában vannak azzal, hogy az EU őket képviselve keres megoldásokat az általuk is kiemelten fontosnak tartott területeken, számolt be az Európai Parlament. Arra a kérdésre, hogy mely témák szerepeljenek kiemelten az európai választási kampányban, az állampolgárok a terrorizmus elleni küzdelmet (49 százalék), a fiatalkorúak munkanélküliségének kezelését (48 százalék), és a bevándorlást (45 százalék) jelölték meg legfontosabbként. A magyar válaszadók többsége szintén e területeket emelte ki, de más sorrendben (bevándorlás: 60 százalék, terrorizmus 47 százalék, munkanélküliség 40 százalék). A magyarok magas arányban jelölték meg a külső határok védelmét (43 százalék), amely összeurópai szinten csak 26 százalék szerint kiemelten fontos téma. Az uniós állampolgárok számára kiugróan fontos a gazdasági növekedés kérdése is (42 százalék).
Halálos áldozatai is vannak az erősödő keletukrajnai harcoknak Két ukrán katona meghalt és kilenc megsérülta Donyec-medencében újra megerősödő fegyveres ellentétben, írja az MTI. A szakadár területnek számító Horlivka város környékén tűzharcok folynak, az ukrán veszteségek mellett eddig 15 fegyverest öltek meg. A hírek szerint orosz megszálló erők az elmúlt napban összesen 53-szor sértették meg a tűzszünetet, a minszki egyezményekben tiltott, 100 milliméter kaliberűnél nagyobb tüzérségi fegyvereket is bevetve. A harcok kiterjedtek a frontvonal teljes hosszára. A Horlivkától 12 kilométerre nyugatra fekvő, az ukrán hadsereg által már felszabadított Pivdenne településről az ellenséges erők megpróbálták kiszorítani az ukrán katonákat. "A települést az ellenség három irányból támadta, eközben Horlivkában pánikot keltettek a polgári lakosság körében, továbbá közvetlenül a (Pivdennétől 10 kilométerre nyugatra lévő) Toreck településre nyitottak tüzet" - fogalmazott közleményében a sajtószolgálat.
Háborúra készíti fel a svédeket a kormány 4,8 millió háztartásba juttatta el a svéd kormány azokat a füzeteket, amelyen elmagyarázzák, mit kell tenniük az embereknek, ha háború törne ki - írja aGuardian. Az Om krisen eller kriget kommer (Ha válság vagy háború jön) című tájékoztató anyagban azt magyarázzák el a svédeknek, hogy miként tudnak alapvető élelemhez és vízhez jutni, mit jelentenek a figyelmeztető jelek, merre találnak óvóhelyeket és miként tudnak hozzájárulni Svédország "teljes védelméhez".
Mai időjárás BUDAPEST
15 / 24 °C Várható csapadék: 0 mm