NAPI HÍRVÁLOGATÁS
Szigorítják a fegyvertörvényt Új-Zélandon Utolsó olvasatban is jóváhagyta az újzélandi parlament szerdán a szigetország fegyvertörvényének szigorítását, alig néhány héttel achristchurchi terrortámadásután. A 120 fős törvényhozásban csupán egy képviselő szavazott az indítvány ellen, aminek elfogadását a pártok egységesen támogattak. A törvény értelmében a betiltott fegyvereket szeptember 30-ig kell mindenkinek leadnia. Stuart Nash rendőrügyi miniszter szerint az első szavazás óta már több mint 300-at szolgáltattak be, és a kormány már dolgozik egy másik, fegyverekkel kapcsolatos törvénymódosításon, amit reményei szerint júniusban terjeszt majd elő. Azt mondta, a tervezett módosítás a többi közt a fegyvertartást érintené. A most elfogadott szigorítás életbe lépéséhez már csak a kormányzó aláírására van szükség.
Magyar képviselet nyílik hamarosan Panamában Magyar külgazdasági és konzuli képviselet nyílik Panamában, mert Szijjártó Péter szerint fontos, hogy Magyarország a déli nyitás stratégiája keretében kiépítse a megfelelő pozícióit – írja az MTI. Az ország a Panama-csatorna révén közlekedési, kereskedelmi, biztonsági és stratégiai szempontból egyaránt megkerülhetetlen.– mondta a külügyminiszter, aki fő tárgyalópartnerei mellett Juan Carlos Valera államfővel is találkozik. Mint kiderült, a felek aláírnak egy felsőoktatási együttműködésről szóló megállapodást, amelynek révén évente öt panamai diák tanulhat ösztöndíjjal magyar egyetemeken, emellett pedig a magyar kormány létrehozott egy 160 millió dolláros (45 milliárd forintos) hitelkeretet az Eximbanknál a gazdasági együttműködés ösztönzéseés a magyar cégek panamai térnyerésének könnyítése érdekében.
85/2019 • 2019. ÁPRILIS 12.
Elhalasztják a brit kilépést, de csak ha jól viselkedik NagyBritannia Egy hónap, két hónap, vagy akár egyéves halasztás is jöhet
Elvben mindegyik uniós tagállam egyetért azzal, hogy haladékot adjanak Nagy-Britanniának a kilépésre. A vita arról zajlik majd a szerda esti csúcstalálkozón, hogy milyen feltételekkel, és mennyi időre biztosítsák ezt a halasztást – derült ki a brüsszeli nagykövetek keddi tanácskozásán. Theresa May miniszterelnök június 30-ig kérte a brexit elnapolását. Ennyi idő alatt szeretne tető alá hozni egy megegyezést a brit parlamentben, amellyel törvényesíteni lehetne a brexitet. A kilátásai egyelőre nem jók: a korábbi kilépési javaslatát háromszor elutasította az alsóház, a saját pártján belül egy számottevő kisebbség a kezdetektől fogva ellene dolgozik, és az ellenzékkel folytatott tárgyalásai eddig nem vezettek eredményre. Az Európai Unió vezetői is tisztában vannak a patthelyzettel, amely Londonban kialakult a brexit különböző opciói körül. Sem a rendezetlen kilépésnek, sem a rendezett kilépésnek, sem a vámuniónak, sem egy újabb népszavazásnak, sem pedig a kilépés visszavonásának nincs elég támogatója. Az Európai Tanács vezetője, Donald Tusk ezért egy hosszú, akár egy éves halasztástjavasol, és megadná a briteknek a lehetőséget, hogy ezalatt az idő alatt bármikor kiléphessenek, amikor készen állnak rá. Más állami vezetőkkevésbé megengedőek, és a lehető legrövidebbre szeretnék zárni azt az átmeneti állapotot, amíg az Egyesült Királyság még az EU tagja, de valójában már csak a kilépés mikéntjén dolgozik. A rövid haladék hívei attól
félnek, hogy ebben az időszakban Nagy-Britannia, élve az uniós szerződések által biztosított jogokkal azon dolgozna, hogy megnehezítse az uniós együttműködést, és megakassza az európai egyesülés éppen felgyorsulóban lévő folyamatát. Kemény brexitpárti torykbeszéltek is arról, hogy ezt kellene tenniük, ha az unióban ragadnak. A legszigorúbban Franciaország áll a halasztáshoz: megkövetelnék NagyBritanniától, hogy ezalatt az idő alatt semmilyen döntést ne vétózzon meg, és blokkoló kisebbségekben sem vegyen részt. Szeretnék, ha szerda este írásba is adná a brit kormány, hogy nem fogják akadályozni a 27 másik ország által hozott döntéseket. Abban az esetben pedig, ha a kilépés után vámunióban maradna az Egyesült Királyság az EU-val, azt szeretnék elérni a franciák, hogy Nagy-Britanniának semmilyen beleszólása ne legyen az EU kereskedelmi megállapodásaiba a világ többi részével. Ha ez így alakul, lőttek azoknak az elképzeléseknek, hogy May az ellenzéki Munkáspárttal egy vámuniós közös javaslatot tudna beadni a parlamentnek (egyelőre azonban a múlt héten kezdődött tárgyalásoknak még nincs eredményük, csak a csúcs után folytatják a felek).
Legálissá tehetik az abortuszt DélKoreában Alkotmányellenes az abortuszt tiltó 1953-as dél-koreai törvény, mondta ki csütörtökön a szöuli alkotmánybíróság, arra kötelezve a törvényhozást, hogy jövő év végéig módosítsa a jogszabályt. Az alkotmánybíróság szerint ellentmond az alkotmánynak a törvény, amely néhány kivételes esetet leszámítva bünteti a magukat abortusznak alávető nőket és a művi vetélést elvégző orvosokat. A taláros testület felszólította a törvényhozást, hogy tegye lehetővé a terhesség megszakítását annak korai szakaszában. A bírák szerint a jogszabály jelenlegi formájában korlátozza a nők szabad választáshoz való jogát.
Szellemvillamos okozott káoszt Temesváron Vezető nélkül indult el egy üres villamos szerdán Temesváron, elsodort két autót, majd 300 méter után nekiütközött egy megállóban álló villamosnak. A szokatlan baleset azért következet be, mert egy áramszünet miatt nemcsak az utasok, hanem a vezető is leszállt a villamosról, írja az MTI. Mivel elmulasztotta a hidraulikus fékkel biztosítani a járművet, az magától elindult, amint helyreállt az áramszolgáltatás. A villamos először két személygépkocsit lökött félre a sínről egy útkereszteződésben, majd zavartalanul folytatta útját egy kanyarmentes pályaszakaszon két megállón át.
Mai időjárás BUDAPEST
8 / 11 °C Várható csapadék: 0 mm