CSALÁDTERVEZÉS
MIKOR ÉS HOGYAN?
KÉSŐI CSALÁDALAPÍTÁS
Napjainkban a várható életkor emelkedésével, a jobb egészségügyi kilátásokkal, a tanulmányi idő kitolódásával és a női karrier mindennapossá válásával mind gyakoribb, hogy negyvenéves kor után (vagy akár bőven negyven év fölött) kerül sor az anyai szerep betöltésére. Hazánkban az 1990-es évek óta több mint háromszorosára nőtt a gyermeket negyven felett vállaló nők száma.
Késői terhességről akkor beszélhetünk, ha az anya a szülés időpontjában harmincöt évesnél idősebb. A terhesség lefolyása nagyban függ az anya egészségétől, az öröklött és környezeti tényezőktől, az életviteltől, a testi adottságoktól – tehát a késői várandósság nem jelenti azt, hogy mindenkinél automatikusan problémák lépnek fel. Sok egészséges kismama hordja ki a gyermekét sikeresen ebben az életkorban, és még jóval később is.
MI SZÁMÍT KÉSŐINEK A FÉRFI SZEMPONTJÁBÓL?
Ne feledjük, hogy a sikeres fogantatáshoz egészséges hímivarsejtre is szükség van. Egy férfi szervezete élethosszig képes lehet spermiumokat termelni, de egyre inkább csökken a spermiumszám, romlik a spermiumok mozgékonysága és alakja, nő a genetikai hibák esélye, és lassul a tesztoszterontermelés, ami közvetve csökkentheti a nemzőképességet. Mindez növeli a kromoszóma-rendellenességek kialakulásának kockázatát is.
HOGYAN SEGÍTHETJÜK A BABA ÉRKEZÉSÉT?
Érdemes már a fogantatás előtt optimális feltételeket teremteni a magzat számára – ebbe egyaránt beletartozik a leendő kismama aktuális egészségi állapotának felmérése, és a terhesség szempontjából kritikus betegségek, állapotok megismerése, kezelése. Ajánlatos szakorvossal és genetikussal konzultálni. Jó hatással van a fogantatásra a stresszmentes és egészséges életmód.
NÖVEKVŐ KOCKÁZATOK
Negyvenéves kor felett a menstruáció rendszertelenné válhat, megnő a peteérés nélküli ciklusok száma. A természetes fogantatás havonkénti esélye öt százalék körülire apad (és az életkor előrehaladtával tovább csökken), a vetélések aránya pedig elérheti a harminc százalékot. Bár az egyéni eltérések jelentősek lehetnek, idősebb kori várandósságnál gyakrabban fordul elő magas vérnyomás, terhességi cukorbetegség, koraszülés is, ezenkívül növekszik a kromoszómahibák és egyéb komplikációk, például a vérzés kockázata.
MIÉRT ÉRDEMES NEGYVEN FÖLÖTT IS SZÜLNI?
Az idősebb korban szülő anyák szellemileg és fizikailag is fittebbek, aktívabbak kortársaiknál, hiszen tartaniuk kell a lépést a csöppséggel. Önismeretük mélyebb, élettapasztalatuk nagyobb, mint a fiatalon szülő édesanyáké, ráadásul náluk jobb az esélye annak, hogy anyagi biztonságba érkezik a picur. Valószínűbb, hogy már nem kell aggódniuk a karrierjük miatt. Mindez pedig kiegyensúlyozottabb és magabiztosabb szülői hozzáállást eredményez. A baba feltehetően stabilabb párkapcsolatba érkezik, hiszen a negyven felett szülővé váló emberek többnyire felelősebben gondolkodnak egymásról, kapcsolataikról és a jövőről. A felmerülő problémákat rutinosabban kezelhetik, erősebb lehet közöttük a kötődés, a gyermekvállalásra és a vele járó nehézségekre pedig felkészültebbek. Nagyobb figyelmet fordíthatnak későn érkező gyermekeikre, több időt és energiát fordíthatnak arra, hogy foglalkozzanak velük és támogassák tanulmányaikat. Nem véletlen tehát, hogy kutatások szerint a negyvenes éveikben családot alapító párok gyermekei sok esetben egészségesebbek, jobb tanulók, és sikeresebb felnőttek lesznek.
BABAVÁLLALÁS MEDDŐSÉGI KEZELÉSSEL
Az ember hajlamos természetesnek venni, hogy amikor szeretné, akkor érkezik a kisbaba. Pedig az Egészségügyi Világszervezet szerint ma világszerte minden hatodik ember meddő, és ez a probléma Magyarországot is érinti: hazánkban mintegy 150 ezer érintett pár él.
Bár a lakosság jelentős részének életében van jelen a meddőségi probléma, sokszor nehéz beszélni róla. Ám egyre több ismert ember vállalja nyíltan a családalapítással kapcsolatos nehézségeit, és társadalmi szinten is egyre inkább elfogadottá válik az, ha egy pár segítséget vesz igénybe a családalapításhoz, családbővítéshez.
MIKOR BESZÉLÜNK MEDDŐSÉGRŐL?
A meddőség azt jelenti, hogy egy párnál valamilyen okból nem fogan meg kisbaba. Orvosilag akkor beszélhetünk meddőségről, ha egy párnál a termékeny napok alatti rendszeres, védekezés nélküli közösülések során több mint egy éven keresztül nem sikerül a teherbe esés. Ha a nő harmincöt éves elmúlt, hat hónapnyi eredménytelen próbálkozás után érdemes orvoshoz fordulni.
MELYEK A MEDDŐSÉG FŐ OKAI?
A leginkább elterjedt tévhit a meddőséggel kapcsolatban az, hogy a probléma a nőnél van. Pedig az igazság az, hogy a meddőség okai nagyjából negyven százalékban a nőknél, negyven százalékban a férfiaknál, és húsz százalékban mindkét félnél keresendők.
Mik a leggyakoribb problémák nők esetében?
■ Hormonális problémák miatt a peteérés elmaradása, a petefészek működési zavarai, pajzsmirigyproblémák, PCOS (policisztás ovárium szindróma).
■ Petevezető-elzáródás vagy sérülés, amely meggátolhatja a spermiumok eljutását a petesejthez, vagy a megtermékenyült petesejt eljutását a méhbe.
■ Endometriózis – a méhnyálkahártya egyes részei a méhen kívüli helyezkednek el, és mivel nem tudnak távozni, gyulladások, összenövések alakulhatnak ki.
■ Kismedencei műtétek vagy gyulladások, amelyek méhen belüli összenövéseket okozhatnak, megakadályozva a terhességet.
■ A korai petefészek-kimerülés szintén nehézzé vagy lehetetlenné teszi a teherbe esést.
Mik a leggyakoribb problémák férfiak esetében?
■ Spermiumtermelési zavarok: a rossz minőségű spermium, az alacsony spermiumszám, illetve a spermiumok mozgásának hiánya is meddőséget okozhat.
■ Hormonális problémák: a spermiumtermelést a tesztoszteronhiány vagy más hormonális zavarok is befolyásolhatják.
■ Herékkel kapcsolatos problémák: műtétek, sérülések, daganatos megbetegedések, fertőzések vagy gyulladások.
VÁRANDÓSSÁG
CSINÁLJUK JÓL!
LELKI VÁLTOZÁSOK VÁRANDÓSAN
A várandósság előtt sok mindenre felkészülünk, de a lelki változások gyakran váratlanul érnek minket. Pedig ezek sem mellékesek: a hormonális hatások, a fizikai kellemetlenségek, az átalakuló test és a megváltozott életvitel következményeként hangulatingadozást, ingerültséget, túlérzékenységet tapaszthalhatunk, és általában a közelgő anyaság miatti természetes aggodalom sem kerül el minket.
Anők élete aztán nem unalmas! Termékeny időszakukban, azaz nagyjából 12 és 50 éves koruk között havonta felülnek a hormonális hullámvasútra, és épp mire kezdenék kiismerni testük változásainak pszichés hatásait, eljön a babatervezés időszaka. Ilyenkor általában még alaposabban igyekeznek figyelni arra, mi zajlik a testükben, erősebben érzékelik a menstruációs ciklus egyes szakaszainak testi és lelki jeleit.
EGYSZER FENN, MÁSKOR LENN
Amikor már vágyunk a babára, minden egyes megérkező menstruációt kudarcként élhetünk át, ez azonban mindig új kezdetet is jelent, hiszen az új hónappal mindig új lehetőséget kapunk. A felnőttkorunkban szinte folyamatosan zajló hormonális változások – a várandósság tervezése, sikere, a perinatális időszak, az esetleges veszteségek, a kihordott és megszült kisbabák, a szoptatás alatti változások, majd a ciklushoz való visszatalálás – nemcsak a testünkre, de a lelkiállapotunkra is hatnak. Asszony legyen a talpán, aki rezzenéstelen arccal és könnyek nélkül képes átvészelni mindezeket! De szerencsére nem is kell. Jó, ha tudunk róla, és jó, ha a férfiak is tudnak róla, hogy a női ciklus hormonjai és a terhességi hormonok nagymértékben befolyásolják a kedélyt, az érzelmeket és hangulatingadozást, fokozott érzékenységet, ingerlékenységet okozhatnak. A várandósság alatti fizikai kényelmetlenségek, a fáradtság, a megváltozott teherbírás, majd a szüléssel, a szoptatással járó élmények mind-mind hozzájárulhatnak a lelki nehézségekhez. Ne feledkezzünk meg a megváltozott élethelyzet miatti stresszről sem. A legcsodálatosabb dolog történik velünk, életet adunk, ám nőként az életünk ilyenkor teljes mértékben átalakul. Felülvizsgáljuk az addigi értékrendünket, mások lesznek a prioritásaink, a kisbabánk mindennél fontosabb helyet tölt be a szívünkben, az elején természetesen a mindennapjainkban is, és ez így van rendjén.
A KIEGYENSÚLYOZOTTABB BABAVÁRÁSÉRT
Az anyává válás felkészülést igénylő folyamat, amely a lelki átrendeződést is magában foglalja. Jó, ha kismamaként van lehetőségünk megosztani partnerünkkel felmerülő aggodalmainkat, rossz érzéseinket, problémáinkat. Vonjuk be a családunkat és környezetünket is! Ne engedjük, hogy a társadalom által ránk zúdított követelmények, a nyomasztó elvárások elrontsák ezt az alapvetően boldog időszakot. Már csak azért se, mert hangulatunkat a babánk is érzi. Simogassuk a hasunkat, beszéljünk a picihez, engedjünk teret a vele és a párunkkal közös álmodozásnak, tervezgetésnek, hogy erősítsük a kötődést.
Bár a várandósság során hajlamosak vagyunk csak a babára koncentrálni, gondoljunk önmagunk kényeztetésére is –elegendő pihenéssel, finom, egészséges ételekkel, rendszeres testmozgással. Ez mind-mind hozzájárul a lelki egészségünkhöz is.
Ha van lehetőségünk partnerünkkel, szeretteinkkel megosztani az érzéseinket, ha odafigyelünk az életmódunkra, ha igyekszünk kerülni a stresszt, de még így túl sok a lelki hullámvölgy és kevés a hullámhegy, ha úgy érezzük, hogy maguk alá temetnek a gondok, ha megoldhatatlannak tűnik az, amivel épp szembenézünk, vagy ha nagyon szélsőségesek a hangulatingadozásaink, kérjük szakember segítségét.
GYÓGYSZERSZEDÉS VÁRANDÓSAN
Sajnos, betegségek és fájdalmak éppúgy előfordulhatnak a várandósság során, mint egyébként. Ilyenkor duplán körültekintőnek kell lennünk, hiszen a magzat szinte mindenből részesül, amit mi eszünk, iszunk vagy beveszünk – de ez nem azt jelenti, hogy semmilyen lehetőség nem áll rendelkezésünkre, és szenvednünk kell a tünetektől.
Akisbaba a beágyazódástól a terhesség végéig a testünk része, sőt, részben a szoptatás során is, hiszen az anyatejen át továbbítjuk neki azt, amit elfogyasztunk. Ezért a gyógyszerszedés nagy körültekintést igényel. Vannak olyan készítmények, amelyek a babavárás hónapjaiban is teljesen biztonságosak, még az első hetekben is, léteznek azonban olyanok is, amelyeknek a szedését a magzat biztonsága érdekében kerülni kell. Előfordulhat, hogy ami a kismamának általában hatékonyan segít, az a születendő gyermek számára méreg, és terhességi szövődményekhez vagy magzatkárosodáshoz vezethet. A terhesség egyes szakaszaiban bizonyos gyógyszerek másként hatnak, mint más esetben, vagy ellenjavalltak lehetnek.
MIT IGEN? MIT NE?
Nem mindegy, milyen a probléma súlyossága. Egy lázzal nem járó nátha rendszerint néhány nap alatt elmúlik, a babának sem árt, ilyenkor nincs szükség gyógyszerekre. Ha lázasak leszünk, ha netán szövődmények lépnek fel, akkor viszont kihagyhatatlan az orvosi segítség.
Enyhébb fájdalom esetén az olyan természetes módszerek is hatékonynak bizonyulhatnak, mint egy jó alvás, vagy a relaxáció, a légzőgyakorlatok végzése, a gyógytorna, a könnyű testmozgás, esetleg a hideg vagy meleg vizes borogatás.
Amennyiben ezek nem segítenek, konzultáljunk kezelőorvosunkkal vagy gyógyszerészünkkel a bevehető gyógyszert illetően. Ne felejtsük el megemlíteni, hogy a várandósságunknak mely szakaszában járunk. Persze az a legjobb, ha nem kell gyógyszert bevennünk, de ha szükséges, a paracetamoltartalmú készítmények általában elfogadottnak számítanak a terhesség alatti fájdalomcsillapításhoz. A láz- és fájdalomcsillapító használatáról azonban mindig a kezelőorvos döntsön! A fájdalmat hatékonyan és gyorsan csillapító nem-szteroid gyulladásgátlók (például az ibuprofén vagy a diklofenák hatóanyagúak) csakis a terhesség első és második trimeszterében szedhetők, akkor is kizárólag orvosi javaslatra. Mindemellett számos lázcsillapító és köhögés elleni szer, és az antibiotikumok egy részének szedése is ellenjavallt a babavárás idején, valamint szteroidok szedése sem javasolt. Lényegében minden olyan gyógyszer kerülendő, amelynek a betegtájékoztatójában az szerepel, hogy terhesség alatt a szedése nem ajánlott. Ma már több felület rendelkezésre áll az interneten is, ahol ellenőrizhetjük, hogy egy adott gyógyszer szedhető-e várandósan. (Nem elsősorban a gyógyszer nevét, hanem a hatóanyagát kell ellenőrizni, mert egy-egy hatóanyag számos készítményben benne lehet.) Ezzel együtt: sose kezdjünk találomra saját „terápiába”, mindig kérjük ki kezelőorvosunk véleményét!
Általában az is elmondható, hogy nem javasolt egyes epilepszia elleni gyógyszerek szedése, nem szedhetők folsavanyagcserét megzavaró gyógyszerek, bizonyos véralvadásgátlók, és a cukorbetegség kezelését szolgáló gyógyszeres terápia megkezdése sem ajánlott várandósan. Ha azonban krónikus betegséggel élünk, már a tervezett várandósságunk előtt érdemes biztonságos alternatívát keresnünk a kezelőorvosukkal közösen. Kiemelten fontos, hogy babát várva se hagyjuk abba önhatalmúlag az addig alkalmazott gyógyszeres terápiát! A betegségek által okozott tünetek gyakran több kárt okozhatnak, mint a megfelelő gyógyszer szedése.
HA ITT A BABA
KÉNYES KÉRDÉSEK
MIKORTÓL „KELL” ANYAI SZERETETET
ÉREZNI?
Azt hihetnénk, a gyermekünk iránti, mindent felülíró szeretet automatikusan együtt jár a szülővé válásunkkal – de ez azért nem ilyen egyszerű dolog. Időre lehet szükség hozzá. Senkinek sem kell szégyenkeznie, ha nem azonnal öntik el az anyai, apai érzések.
Hogy mennyi idő telik el addig, amíg úgy érezzük, hogy a gyermekünk lett számunkra a világon a legfontosabb, azt számos dolog befolyásolhatja: a fogantatás, a várandósság nehézségei, a szülésélmény, és még sok más tényező. Minél több a komplikáció, az ideálistól eltérő momentum, annál hosszasabb lehet a kötődés kialakulása – és ez nem a szülő hibája. Egy nehéz lombikos út végére érve például sokan nem merik megengedni maguknak az öröm, a hála, a boldogság érzését, mert alig tudják elhinni, hogy amire annyira vágytak, az most már tényleg biztosan megvan. Az aggodalmak természetesek. Emellett újdonsült szülőként ijesztőnek érezhetjük azt a felelősséget, amivel az új, kicsi életnek tartozunk.
MIKOR SZÜLETIK AZ ANYA?
A várandósság során? Az erős rosszullétek nehezítik a várakozás szépségének megélését. Viszont erősíti kötődésünket a magzatmozgások érzékelése, vagy az, ha látunk a piciről ultrahangos felvételt, megnézhetjük a kis arcát, hallhatjuk a szívhangját, ha ismerjük a nemét, és akár a nevén is szólíthatjuk. Szintén segít, ha anya-magzat analízisen veszünk részt, ha foglalkozunk a várandóssággal. Sokat adhat egy jó szülésfelkészítő tanfolyam, egy valódi megtartó közeg, egy jó dúla vagy egy jó szülésznő támogatása.
A szülés alatt? Az oxitocin szerepe összetett: ez a hormon segíti a simaizmok működését, a méhösszehúzódásokat a szülés során, majd a szoptatást is a mell tejleadó reflexére hatva. Emellett fájdalomcsillapító, stresszoldó hatású, csökkenti a félelemérzetet, és a kötődésért is felel. A „rutinszerűen” beadott oxitocin – ma már tudjuk – sok kárt okoz, csak valóban indokolt esetben lenne szabad megsürgetni vele a szülés folyamatát. Amikor ugyanis mesterségesen, kívülről jut a szervezetünkbe, akkor a saját hormontermelésünk leáll. Ezenkívül a kapott oxitocin nem ugyanolyan, mint az általunk termelt, hiszen az agyunkba nem jut el, csak a testünk folyamatait pörgeti fel. Ennek következtében a fájdalomcsillapító, szorongásoldó hatása nélkül kell megküzdenünk egy sokkal intenzívebb fájdalommal, gyorsabb szüléssel – így még nem tartunk egészen ott, ahol a folyamat fizikailag tart, és a babánk sem. A természetes oxitocin – többek között – segít szülőnőből gondoskodó édesanyává válnunk, és ha ebbe beavatkoznak, elakadhat a folyamat. Ebből is adódhat az, ha hiányérzetünk támad, ha valami befejezetlenségérzés árnyékolja be kezdeti örömünket. Sérül a mély, ösztönös kapcsolódásra, gondoskodásra való „programozottságunk”. A császármetszés is negatívan hathat a kötődésre. Sokat számít, hogy volt-e mód az aranyórára – például gyengéd császármetszés esetén –, vagy hogy lehet-e az apánál is a baba. Ám ha nehezített helyzetből indulunk is, hiszen a vajúdás és a szülés igen lényeges a kezdeti kötődésben, a későbbiekben mindent be lehet pótolni.
A gyermekágy idején? Egy nyugodt gyermekágyi időszak, amely valóban az összehangolódásról szól, igazi gyógyír lehet. Két lényeges kapaszkodónk: a türelem és az idő. Segítsük a kötődést fizikai közelséggel – hordozással, sok bőrkontaktussal, öleléssel, szoptatással, a babamasszázzzsal. Minden ilyen esetben oxitocint termelünk, ami erősíti a kötődést. A válaszkészség, az érzékenység, a folyamatos együttlét által egyre jobban összehangolódunk a kicsivel, és nem kétséges: a szeretetünk egyre erősebb lesz iránta.
PÁRKAPCSOLAT ÉS SZEX SZÜLÉS UTÁN
A legtöbb pár megél egyfajta eltávolodást, amikor bővül a család. Nagyrészt, mert mind érzelmileg, mind fizikailag a baba felé fordulnak – ami természetes, sőt szükségszerű. Ám előbb-utóbb újra egymás felé is kell nyitniuk ahhoz, hogy ne vegye kezdetét egy lassú eltávolodás. Mert a kisbaba születése: normatív krízis.
Agyermek érkezése után nagyon megváltozik a szülőpárrá lett partnerek élete – akkor is, ha egyébként jó a kapcsolatuk. Az édesanya testével-lelkével a csecsemő ellátására, a szoptatásra fókuszál, életében visszafogott mind a vágy, mind a termékenység. Ebben a hormonoknak is jelentős szerepük van.
SZOROS SZIMBIÓZIS
A tejtermelésért felelős prolaktin gátolja a peteérést, valamint alacsonyan tartja az ösztrogénszintet, ami – többek között – a hüvely nedvesedéséhez szükséges. Ez a hatás fél év alatt fokozatosan csökken, majd megszűnik. A szoptatás során felszabaduló oxitocin egyfelől erősíti az anya és a baba közötti kötődést, másfelől olyan örömhormon, amely orgazmushoz hasonló boldogsággal, teljességérzéssel tölti el az édesanyát. Egyes esetekben előfordul, hogy a szoptatás vágyat ébreszt a nőben, de jellemzőbb, hogy a „szeretettankja” feltöltődik, az intimitásigénye kielégül a babával átélt meghitt érintkezésekkel, és emellett nincs igazán lelki igénye, kapacitása testi közelségre a társával. Nehéz tehát férfinak lenni az újszülött-anya szimbiózis kísérőjeként – az apa úgy érezheti, hogy kiszorul a meghitt egységből.
A FIZIKAI FELÉPÜLÉS IDEJE
A nőnek a szülés után nyugalomra lenne szüksége, csakhogy minden idegszálával a babájára koncentrál. Lényeges, hogy a fizikai felépülésére szolgáló hathetes gyermekágyi időszakban a család lehetőleg figyeljen oda arra, hogyan érzi magát, tud-e lazítani egy kicsit. Akár hüvelyi szülés, akár császármetszés történt, az anyának regenerálódnia, gyógyulnia is kell, és ez egyénenként eltérő ideig tarthat. Nem mindegy például, hogy gátvédelemmel hozta-e világra a gyermekét, vagy gátmetszésre került sor nála. A sérülés mértéke és a gyógyulási idő természetesen összefügg, a javallott türelmi időszak ezért inkább csak hozzávetőleges. Jó esetben a szülést követő hathetes kontrollon a nőgyógyász azt mondja, hogy minden rendben – és ezzel zöld utat ad az erotikának.
AZ ÚJRAKEZDÉS NEHÉZSÉGEI
Az, hogy ismét szabad a szex, nem azt jelenti, hogy mindent ott lehet folytatni, ahol abbamaradt. A nő talán már érez vágyat a testi közeledésre, de az is könnyen lehet, hogy több időre van szüksége az újrakezdéshez. Bár a gát
MIKOR JÖN EL A SZEX ÚJRAKEZDÉSÉNEK IDEJE?
Nincs „kötelező időpont”, amikor újra kell kezdeni a szexet – a lényeg, hogy mindkét fél készen álljon rá, és közösen alakítsák ki az új egyensúlyt. A kezelőorvos általában akkor bólint rá, ha a méh már visszahúzódott az eredeti méretére, ha a vérzés (lochia) megszűnt, ha a sebek (gátmetszés, császármetszés) begyógyultak. Ezzel együtt a szülés után még hónapokra is szükség lehet a testi-lelki felkészüléshez. Jó, ha az összebújások alkalmával nem kizárólag a közösülés a cél, az elvárás, hanem az intimitás, a kapcsolódás újrateremtésére, a gyengédség kifejezésére kerül a hangsúly. Sokat segíthet, ha a nő elmondhatja, mire lenne szüksége, ha kifejezheti, mi esik jól neki és mi nem.
TÁRGYMUTATÓ
Alkoholfogyasztás 10, 21, 32, 58
Allergia 18
Anyai szeretet 86
Aranyér 13, 46, 84
Aranyóra 81, 82
Apa a szülésnél 64, 70, 71, 79, 81, 82
Asztma 18, 19, 58
Autoimmun betegség 17, 20, 21, 28
Baby blues, lásd: depresszió
Bárányhimlő 53
BMI 14
Bőr– és hajápolás 47
CMV 52
COVID–19 53
Cukorbetegség 14, 15, 28, 30, 54, 59, 61, 74, 75
Császármetszés 11, 14, 23, 28, 34, 53, 61, 66, 67, 79, 81, 82, 85, 86, 92
Depresszió 24, 59, 87, 93
Dohányzás 10, 18, 19, 32, 58, 74
Droghasználat 32, 58
Egyedülálló szülő 36, 38
Epilepszia 22, 54
Érzéstelenítés szüléskor 28, 69, 79, 82
Fogamzásgátlás 93
Fogzás 94
Gátmetszés 68, 84, 92
Gyermekágyi pszichózis 87
Gyógyszerszedés 12, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 27, 28, 53, 54, 58, 84
Hangadás szüléskor 76
Hangulatingadozás 24, 48, 65, 87
Hepatitis B 53
Herpesz 53
HIV 23, 53, 58
Ikerterhesség 60–61, 67
Influenza 53
Késői családalapítás 30
Korai családalapítás 29
Koraszülött baba 58, 74, 93
Köldökzsinór–elvágás 71, 80
Lábdagadás 44, 50, 62
Liszteriózis
52
Magas vérnyomás 12, 14, 17, 19, 25, 30, 44, 50, 59, 61, 63, 74, 75
Meddőség, meddőségi kezelés 10, 11, 20, 27, 31–34, 35, 36
Mellimplantátum 90
Munka várandósan 63
Nem tervezett baba .
37
Otthon szülés 67, 70
Oxitocin 68, 70, 75, 86, 92
Örökbefogadás 34, 36, 38–39
Örökletes betegség 13, 22, 25, 26–27
Párkapcsolat, szex
64–65, 92–93
Pajzsmirigyprobléma 17, 28
Pikkelysömör 21, 28
Preeklampszia, lásd: terhességi toxémia
Reggeli rosszullétek 45, 60, 62, 63
Rh–összeférhetetlenség
51
Rubeola 52
Sclerosis multiplex 20, 28
Skarlát 53
Streptococcus B 53, 59
Székrekedés .
17, 42, 46, 84. 91
Szétnyílt hasizom 85, 91
Szív– és érrendszeri problémák 13, 26, 59
Szoptatás 20, 21, 23, 24, 25, 28, 48, 53, 54, 81, 82, 84, 86, 88, 89, 90, 92
Szorongás 14, 24–25, 27, 59, 66, 70, 76, 82, 86, 87, 89, 93
Szülési pozíció .
77, 78
Táplálkozás 10, 11, 12, 14, 15, 16, 18, 21, 32, 42, 46, 47, 50, 60, 63, 85, 87, 91
Terhességi toxémia 12, 16, 50, 59
Testmozgás 11, 12, 13, 14, 15, 16, 20, 32, 42, 46, 48, 54, 56, 59, 64, 85, 87, 91
Toxoplazmózis 52, 59
Túlhordás .
75
Utazás várandósan 45, 62, 64
Vajúdás 60, 65, 69, 70, 76, 77, 78, 79, 84, 86
Veseprobléma 15, 16
Vetélés 11, 15, 17, 19, 21, 22, 25, 27, 30, 35, 51, 52, 58, 59, 65
Veszélyes fertőzések 52, 59
Családtervezés, várandósság, szülés, szülővé válás – mindegyik lelkesítő boldogságot hozhat, emellett azonban sok-sok kétellyel, bizonytalansággal is jár. A nagy döntések, az új élethelyzetek során felvetődő dilemmák megoldásához hiteles forrásból származó információkra van szükség.
Vállalhatok-e babát, ha alapbetegséggel élek?
Mikor korai, mikor késői a családalapítás?
Vállaljak-e gyermeket egyedülállóként?
Hogyan lehetnék én is örökbefogadó szülő?
Szabad-e a szex, ha már jön a kisbaba?
Pontosan mennyi ideig tarthat a vajúdás?
Tényleg jobb és könnyebb császárral szülni?
Mégis, mikortól „kell” anyai szeretetet érezni?
Rossz anya vagyok, ha nem akarok szoptatni?
Mikor fogok megint úgy kinézni, mint korábban?
Könyvünk a leggyakrabban felmerülő kérdésekre ad hasznos válaszokat babát tervezőknek és babát váróknak, megkönnyítve az érdemi tájékozódást, kiindulópontot adva a megfelelő gyakorlati lépésekhez és a harmonikus családi élet megteremtéséhez.
4990 Ft | Hellobaby.hu