46/2018 • 2018. FEBRUÁR 24. HÉTVÉGI LAPSZÁM
NAPI HÍRVÁLOGATÁS
Most a Merkel-terv fenyegeti Magyarországot 2020-tól az uniós támogatások odaítélését feltételhez kötnék
Gyakran hangzik el, hogy ha Magyarország részesedhet az uniós támogatásokból, cserébe miért nem teljesíti uniós kötelezettségét, például 1294 menekült befogadásával.
Földig rombolták a Két ember lőttek rohingják falvait agyon egy zürichi Mianmarban banknál Műholdas felvételek tanúsága szerint a mianmari kormány buldózerekkel tünteti el az északnyugati Arakán államban azokat a falvakat, ahonnan a muszlim rohingja kisebbség elmenekült a hadsereg tisztogatási kampánya elől - közölte pénteken a Human Rights Watch (HRW) nemzetközi jogvédő szervezetre hivatkozva az MTI. A HRW információi szerint a mianmari kormány nehézgépekkel eddig 55 faluban tette a földdel egyenlővé az épületeket és pusztította el a növényzetet 2017 vége óta.
Lövöldözés volt Zürichben, a UBS bank egyik fiókja környékén, két ember meghalt - írja a BBC. A svájci média képeket közölt arról, ahogy a két élettelen test egymás mellett hever a járdán, az egyik mellett a földön egy pisztoly is látható. Az Europaallee nevű városrészben óriási rendőri készültség van. A rendőrség azt közölte, hogy uralják a helyzetet, és a lakosságra nem jelentett veszélyt a lövöldözés. Szemtanúk szerint négy vagy öt lövést adtak le a támadók. A lövöldözés okáról egyelőre nincs információ.
Egyre többször hangzik el az is, hogy a 2020-tól az uniós támogatások odaítélését feltételhez kötnék vagy büntetésre használnák, ami nagyon érzékenyen érintené Magyarországot. Erről beszélt Angela Merkel is a mai informális uniós csúcs előtt. A német kancellár szerint a strukturális támogatások elosztásánál azt is figyelembe kellene venni a jövőben, hogy egy ország elkötelezett-e a legális menekültek befogadásánál. Magyar szempontból is fontos volt az a beszéd, amit Angela Merkel mondott csütörtökön a berlini Bundestagban. Merkel a német kormány álláspontját ismertette az EU állam- és kormányfőinek pénteki informális csúcstalálkozója előtt. Ezen az ülésen nagyon fontos kérdésről kezdenek el tárgyalni. Arról, hogy hogyan alakuljon 2020 után az unió költségvetése. Magyarországnak sem mindegy, hogy 2020 után milyen elvek szerint osztják el a tagországok között a strukturális alapokat. Jelentős részben ugyanis ezeknek köszönhetően pörgött az elmúlt években a magyar gazdaság. Ebből épültek az utak, indultak nagy beruházások, ebből lettek az új munkahelyek, amelyeket a magyar kormány saját sikereként mutat fel most a választási kampányban. A strukturális alapokból az EU elmaradott régiói kapnak támogatást az infrastruktúra és a gazdaság fejlődéséhez. A támogatások célja az, hogy az EU-ban csökkenjenek a nagy gazdasági különbségek és az ezekkel járó társadalmi feszültségek, és az egész EU versenyképesebbé váljon a világpiacon. Az EU most jelentős átalakulás előtt áll, vezette le Merkel a Bundestag képviselői
előtt: 2019 márciusában NagyBritannia végleg kilép az EU-ból. Ezzel kiesik az az ország, amely az EU költségvetésébe a második legnagyobb összeget fizette be. Évi 10,2 milliárd eurót (3200 milliárd forint) kell valahogy pótolni a büdzsében.2019 tavaszán európai parlamenti választásokat tartanak, megváltozik a parlament összetétele, ami a döntéshozatalra is hatással lesz, mert a britek 73 helye megürül a parlamentben. Nem töltik be mindegyik helyet. Erre több javaslat van, az egyik szerint a mandátumok száma 751-ről 705-re csökkenne.2019 novemberében lejár Donald Tusk Európai Tanács elnökének megbízatása. Az unió következő költségvetése nem véletlenül fontos téma Merkelnek. Németország az EU legnagyobb befizetője, nagyon is érdekelt abban, mire megy el ez a sok pénz. Annak ellenére, hogy ők adják a legtöbb pénzt, messze ők az uniós közös piac legfőbb haszonélvezői is. Ahogy Günther Oettinger német biztos korábban elmondta: minden eurónak, amit az EU Lengyelországnak ad, nagy része Németországba megy vissza azzal, hogy a lengyelek a német építőiparnak adnak belőle megrendeléseket, német gépeket és német teherautókat vásárolnak. Így van ez Magyarországgal is. A németeknek tehát alapvetően érdekük, hogy fenntartsák a kohéziós alapokat. A most alakuló, új német nagykoalíció számára olyan kiemelt jelentőséggel bír az unió kérdése, amely még egyetlen korábbi német koalíciós szerződésben sem szerepelt ilyen hangsúllyal, mondta Merkel.
Kötélre ítéltek 21 egyiptomi terroristát
Az USA nem a bevándorlók országa többé
Kötél általi halálra ítélt csütörtökön a kairói büntetőbíróság 21 embert, akik a vád szerint egyebek között terrortámadásokat készültek végrehajtani Egyiptomban - jelentette a MENA hivatalos egyiptomi hírügynökség. A kairói büntetőbíróság ugyanebben az ügyben négy embert 25 év életfogytiglani, három embert pedig 15 év börtönbüntetésre ítélt. Az ítéletek nem jogerősek. A bíróság szerint a vádlottak Damietta városában terrorsejtet hoztak létre, elköteleződtek az Iszlám Állam dzsihadista szervezet mellett, terrortámadásokat terveztek végrehajtani egyebek között középületeknél.
Az USA Állampolgársági és Bevándorlási Hivatalánál (USCIS) körbeküldtek egy levelet, ami szerint megváltozik a bevándorlási ügynökség küldetését összefoglaló szöveg: törlik belőle azt a szakaszt, mely szerint az Egyesült Államok a bevándorlók nemzete –írjaa 444 az Interceptértesülésealapján. Az új leírás szerint az USCIS feladata, hogy a nemzet jogszerű bevándorlási rendszerét fenntartsa, biztosítsa az integritását és hatékonyan, tisztességesen bírálja el a kérelmeket. Közben megvédik az amerikaiakat, illetve vigyáznak a belbiztonságra és megbecsülik az ország értékeit.