ALLERGIA? NEM ALLERGIA?

Az ételallergia lényegében azt jelenti, hogy a szervezet valamilyen élelmiszert tévedésből káros anyagnak vél és védekezik ellene. Az allergia erős, túlzó immunválasz, amit valamilyen fehérje eredetű komponensre ad a szervezet – ez lehet növényi, állati eredetű, gombaféle –, illetve lehet kémiai eredetű, kiválthatja például vegyszer, gyógyszer, vagy akár adalékanyag.

Nőtt és nő az ételallergiások száma, de korántsem olyan mértékben, mint ahogyan azt laikusként gondolnánk. A gasztroenterológusok szerint az ételallergia Magyarországon az embereknek csupán kb. a 2%-át érinti. Gyermekkorban ez az arány 6%. Ezzel szemben minden második-harmadik család beszámol valamilyen fajta ételallergiáról, tudniillik gyakran gondolnak allergiára akkor is, amikor a tünet mögött valami más húzódik meg.

MI MINDENEN MÚLHAT, HOGY KIALAKUL-E?

Azt, hogy egy baba vagy egy kisgyermek allergiás lesz-e, több tényező befolyásolja. Először is: örökölhető a hajlam. Amennyiben az egyik szülő allergiás, úgy a gyermek 40% eséllyel lesz maga is érintett, ha pedig mindkét szülő ugyanolyan allergiában szenved, akkor az utód 80% eséllyel maga is megküzd ezzel. Ha a két szülő más típusú allergiával él, akkor 60% az esélye annak, hogy a gyermekükre is ez vár. A jelzett arányszámok minden allergiatípust magukban foglalnak. Amennyiben a szülők hajlama miatt a babánál is számolni kell allergiával, úgy még inkább fontos minden lehetőséget megragadni a megelőzés érdekében. Az örökletességen túl ugyanis számos más hatás is befolyásolja, hogy kialakul-e allergia –ilyen például mindjárt a születés módja. A hüvelyi szülés csökkenti az allergia megjelenésének valószínűségét. Szintén segít az allergia megelőzésében az anyatej: amennyiben 6 hónapos korig kizárólag szoptatjuk a babát és azon túl is folytatódik az anyatejes táplálás, az jelentős védőfaktort jelent. Rontja az esélyeket, vagyis elősegítheti az allergia megjelenését, ha a baba csecsemőként széles spektrumú antibiotikumot kapott.

Újabb kutatások rávilágítottak, hogy az is hátrányos lehet, ha túl későn vezetjük be a kicsi táplálkozásába az allergéneket. Szintén nagyobb számban lesznek allergiásak azok a gyerekek, akik túlságosan steril környezetben cseperednek, a természet közelsége, az állatok közelsége viszont erősíti a megelőzés tendenciáját.

MI AZ, AMI NEM ALLERGIA?

Fontos megkülönböztetni az ételallergiát az ételintoleranciától, az előbbi ugyanis jóval veszélyesebb lehet. Gyakran okoz félreértést például a csecsemőkori hasfájás. Amikor fáj a kisbaba pocakja (csecsemőkori kólika), egyáltalán nem biztos, hogy allergia áll a háttérben. Szintén előfordulhat – már csecsemőkortól –pszichoszomatikus gyomor-bélrendszeri betegség, ami mögött gyakran szorongás áll; vagyis szintén nem allergia. Ezeket nevezik funkcionális betegségeknek. Ide tartozik továbbá a funkcionális székrekedés, a hasmenés, és gyakran a krónikus hasfájás is, melyek tünetei alapján gyakran gyanakodnak allergiára a szülők. Az ilyen problémák legtöbbje azonban életkori sajátosságból adódik és nincs mögötte szervi gond. A kisbaba tehát idővel szépen „kinövi” majd.

HOZZÁTÁPLÁLÁSI KISOKOS 8-12. HÓNAP

Növekedéskövető alkalmazások

Léteznek applikációk, amelyek a gyermek testsúlyának és testhosszának növekedését láttatják, általuk jól követhető a gyarapodás menete. Ilyen például a KidLongi-ONV2, a Child Growth Tracker vagy a Growth – Baby & child growth charts. A szükséges adatokat 1 éves korig havonta, 1–3 éves korig 2-3 havonta érdemes rögzíteni.

8-9 HÓNAPOSAN

Milyen zöldségeket ehet a baba?

Batáta (édesburgonya), brokkoli, cékla, cukkini, fehérrépa, kelbimbó, krumpli, mángold, sárgarépa, sóska, spárga, spenót, sütőtök, tök, zeller, zöldborsó a héja nélkül.

Új ízek: fokhagyma sütve, hagymafélék, karalábé, karfiol, kínai kel, paradicsom, padlizsán.

Milyen gyümölcsöket ehet a baba?

A döntés a miénk!

Rajtunk múlik, hogy a híg, pépes állagú ételektől a sűrűbb püréken át haladunk-e az apró darabkás ételekig, vagy rögtön a falatkás étkezéssel, a BLW-vel próbálkozunk, de az is, hogy almával vagy inkább más alapanyaggal kezdjük/folytatjuk a hozzátáplálást.A hozzátáplálási táblázatok hasznosak lehetnek, de elsősorban iránymutatásnak tekinthetők.

Alma, avokádó, banán, cseresznye, gesztenye, görögdinnye mag nélkül, körte, meggy a héja nélkül, őszibarack, ringló, szilva, sárgabarack, sárgadinnye mag nélkül, szőlőlé.

Új ízek: citrusfélék, ribizlipüré.

Milyen gabonaféléket ehet a baba?

Búza, hajdina, köles, kuszkusz, quinoa, rizs, rozs, tészták, zab.

Gluténmentes rizs-, kukoricapehely, zabpehely stb.

Új ízek: kenyér, kifli, liszt.

Mit és mennyit igyon a baba?

1 éves korig a babavíz, illetve a felforralt és visszahűtött ivóvíz az optimális folyadék a kicsi számára. Esetleg kaphat valódi gyümölcsből készült, ízesítetlen, híg teát. Ne adjunk viszont neki buborékos vagy ízesített vizet, illetve 100%-os gyümölcslevet sem! A napi folyadékigénye 6 és 12 hónapos kor között kb. 120-180 ml. Részletek a 42. oldalon.

Milyen húsféléket ehet a baba?

Csirke, pulyka, borjú, filézett édesvízi hal, nyúl.

Új ízek: csirkemáj, sertés.

Milyen tejtermékeket ehet a baba?

Kefír, kemény sajt, natúr joghurt, túró.

Egyéb

Tojás.