X V I . É V F . 2 0 0 7 . M Á R C I US
Abaligeti Újság VÉDETT-E A HÁRMASKERESZT? Riport Nagy Gáborral, a Mecsek Tájegység korábbi vezetőjével. Azt hiszem a Mecsek természeti értékeit illetően munkád során rengeteg ismerettel gazdagodtál. Most, mint az Abaligeti Újság szerkesztője, a falu környezetében lévő természeti értékekről szeretnélek kérdezni. Talán vegyük őket sorra! A cseppkőbarlang országos hírű, Abaliget ismertségét is ennek köszönheti. Te melyik tulajdonságát emelnéd ki leginkább? Nyilvánvalóan ismert az abaligetiek előtt, hogy bár a Cseppkőbarlang feliratot láthatjuk a barlang bejárata felett, ilyen jellegű képződményekben viszonylag szegényesek járatai. Sokkal látványosabbak, érdekesebbek azonban a víz évmilliós kőzetformáló munkáját mutató különböző kanyarok, meanderek, az egymás utáni oldási időszakokat jelző karéjos színlők csodálatosan formagazdag világa. Kiemelkedő állattani értéke ezen kívül a barlangnak gazdag denevérfaunája. A hazánkban eddig megfigyelt 26 fajból 22 Abaligetről is előkerült. De fontos megemlíteni a világon csak itt előforduló abaligeti vakbolharákot is. A karsztvidéket erdő fedi, így talán a nagyközönség számára ne m is annyira ismert. Miért jelentős a dolinákkal szabdalt hegyoldal? Az erdővel való borítottság miatt a NyugatMecseki Karszt úgynevezett fedett karszt. A nyílt karsztvidékkel ellentétben tehát a talajeróziót jelentősen gátolja az erdőállomány megléte, megakadályozva evvel az esetleges szennyeződések közvetlen lejutását a barlangrendszerekbe.
A Szuadó-völgy sziklái
A dolinák vagy más néven töbrök, tál alakú mélyedések a karsztfelszínen, amelyek nem vezetnek le csapadékot a mélybe, mivel csak a tartását vesztett barlangjárat feletti fedőréteg behorpadásai. Az aszimmetrikus alakú víznyelők, vagy ponorok és a függőleges aknabarlangok, a zsombolyok ellenben összeköttetésben állnak a föld alatti világgal. Ezért is fontos, hogy a karsztfelszínen mind folyamatosabban erdő álljon, és ezért jelenthet egyedül jó megoldást az abaligeti út mellett folytatott természetközeli erdőgazdálkodás, és ezért rendkívül káros például a Rácz-tanya alatti magánerdőkben folytatott tarvágásos gazdálkodás. folytatás a 6. oldalon...