2013. április
A 923. sz. Pázmány Péter Cserkészcsapat lapja
PÁZMÁNY XII. évf. 32. sz.
2013. július
PÁZMÁNY
XII. évf. 32. sz.
Két, agg tengerész beszélget az öregedésről. - Figyelj, a legrosszabb a feleségeinknek. Ők ráadásul sosem hajlandók beismerni, hogy öregszenek, és mindenféle módon megpróbálják eltitkolni a bajaikat. - De még mennyire. Teljesen igazad van. - Kitaláltam egy jó trükköt, amivel játékosan ráébreszthetjük őket a fogyatékosságaikra. Ha tudni akarod, hogy a nejed kezd-e megsüketülni, állj 10 méterre tőle és kérdezz valamit. Ha azt látod, hogy nem válaszol, kérdezd 5 méterrel közelebbről. Majd 2 méterről, végül 1 méterről. Ha ekkor sem válaszol, kénytelen lesz beismerni, hogy nagyot hall. A másik öreg jónak találja az ötletet, és amikor hazaér, 10 méterre a feleségétől emelt hangon így szól hozzá: - Drágám, mi van vacsorára? Nincs válasz. Közelebb megy 5 méterrel és újból megkérdezi: - Drágám, mi van vacsorára? Nem kap választ, ezért 2 méterről megismétli a kérdést: - Édesem, mit eszünk vacsorára? Semmi reakció. Odalép hozzá és 1 méterről kérdezi: - Életem, mit eszünk vacsorára? Mire az asszony dühösen: - Csirkét sült krumplival te vén marha, már háromszor mondtam!
2
2013. július
PÁZMÁNY
XII. évf. 32. sz.
TARTALOM VICCEK ............................................................................................................ 2 TARTALOM...................................................................................................... 3 ALAKISÁGOK A CSERKÉSZETBEN – 8. ........................................................ 4 TOBORZÁS, IMPRESSZUM ............................................................................ 6 ZUMSTEINSPITZE 2012.................................................................................. 7 EGÉSZSÉGSAROK: A SPENÓT ..................................................................... 9 REJTVÉNY KICSIKNEK................................................................................. 10 A KARÁT ........................................................................................................ 11 IMA................................................................................................................. 12 BESZÁMOLÓ A FARKASORDÍTÓ TÚRÁRÓL ............................................... 13 BESZÁMOLÓ A 1848-AS EMLÉKTÚRÁRÓL ............................................. 14 A TAVASZI KISCSERKÉSZ HÉTVÉGE KRÓNIKÁJA .................................... 15 A TAVASZI KISCSERKÉSZ HÉTVÉGE KÉPEKBEN ..................................... 17
3
2013. július
PÁZMÁNY
XII. évf. 32. sz.
ALAKISÁGOK A CSERKÉSZETBEN – 8. Tábori szertartások Zászlófelvonás, reggeli ima, napiparancs. Zászlófelvonáshoz a csapat szabályos cserkészruhában sorakozik fel – a számukra kijelölt helyen. A felsorakozás megtörténhet egységenként, vagy a napostiszt vezényszavára. Példa: „Tábor vigyázz” (lehet síp, vagy kürtjel is) „zászlófelvonáshoz őrsönként (rajonként, altáboronként) sorakozó” Sorakozás után a napostiszt létszámjelentést kér - őrsvezetőktől, raj- vagy altábor-parancsnokoktól, a tábor nagysága és szervezeti felépítése szerint. A jelentést adók vonalban sorakoznak a napostiszt előtt 3 lépésnyire, majd a jobb széltől kezdve egyenként jelentenek az 5. pontban leírtak szerint. Az utolsó jelentés befejezése után a napostiszt „Belépni!” vezényszavára a jelentéstevők szabályos fordulat után, bal láb kilépéssel kezdve vissza mennek egységeik élére. A napostiszt a létszámot - összesítés után - jelenti a tábor parancsnokának és további utasítást kér (leggyakrabban: zászlófelvonás, ima, napiparancs). A napostiszt kijelöli a zászlófelvonó(ka)t, majd vezényel: „Zászlónak tiszte-legj!” A zászlófelvonás alatt a tábor a cserkészindulót énekelheti. A zászlót felvonó(k) a kötél rögzítése után a rúdtól kissé hátralépve ugyancsak tiszteleg(nek), addig, amíg a napostiszt „Vi-gyázz”-t és „Pihenjl”-t vezényel. Ezután az „Imádkozzunk. Kalapot, sapkát Ie” felszólításra a cserkészek kalapjukat bal karjukra akasztva, sapkájukat bal hónuk alá szorítva kulcsolják kezüket imára. Az ima utáni felszólítás: „Kalapot, sapkát fel!” A napiparancs bevezető részét a cserkészek, „vigyázz”-ban hallgatják, utána hangzik el a „Pihenj”. A napiparancs végén újból, „vigyázz” állásban hallgatják az aláíró parancsnok nevét. A napiparancson kívüli közlemények alatt a cserkészek „pihenj”-ben állnak. Szolgálatátadás, átvétel A „Szolgálatátadás” vezényszóra a napostiszt mellett vonalban foglalnak helyet a lelépő szolgálatok vezetői, velük szemben a szolgálatba lépő napostiszt és a szolgálatok vezetői. A szolgálatot átadók, átvevők - a napostiszt, majd utána a többiek tisztelgés után: „A napostiszti, (stb.) szolgálatot átadom/átveszem.” szöveget mondják. Ezután már az új napostiszt vezényel. (Leggyakrabban „Jobbra - /balra - át!” -ot, amelyre mindkét vonal a tábor felé fordul.) A „Belépni” vezényszóra bal láb kilépés után a helyükre mennek mind a szolgálatot átadók, mind az átvevők.
4
2013. július
XII. évf. 32. sz.
PÁZMÁNY
Sátorszemle A sátorszemle a reggeli tisztálkodás után szokott megtörténni, a napostiszt – „Sátorszemléhez sátranként sorakozó!” vezényszavára. Erre a cserkészek sátranként vonalban helyezkednek el úgy, hogy az elöljáró a sor mellett a sátorba is be tudjon menni. Az elhangzó „Pihenj”-re a cserkészek „pihenj” állásban várják az elöljáró(k) megérkezését. A szemléző elöljárónak a sátor parancsnoka (őrsvezető) szabályosan jelent, majd „Pihenj!” vezényszó után az elöljáró mellé lép és jegyzi annak véleményét, utasításait. A szemle befejezése után az elöljáró szabályosan köszön el a sátor lakóitól. Esti ima, zászlólevonás A tábor sorakoztatása után a napostiszt, - ha szükséges – „Pihenj!”-t vezényelve tartja meg az eligazítást, vagy ad lehetőséget a közlendőkre. Az esti imát is a reggeli imánál rögzített formák és vezényszavak szerint mondjuk (énekeljük) el. Ima után a „Zászlólevonás. Zászlónak tiszte-legj!” vezényszóra a kijelölt cserkészek levonják a zászlót. (Eközben a tábor a cserkészindulót énekelheti.) A zászló levonása után az azt levonó cserkészek is tisztelegnek, amíg el nem hangzik a „Vi-gyázz!” vezényszó. A zászlólevonás után vagy „Oszolj!”, vagy „Pihenj! Őrs-, raj-, altábor vezetők vezessék el egységeiket!” vezényszavára egyénileg, illetve az egységvezetők szabályos vezényszavára vonulnak el a cserkészek körletükbe (sátraikba), a takarodó előtti teendőik elvégzésére. Amennyiben a zászlólevonás az esti tábortűz után zajlik le, a szabályos cserkészegyenruha viselésétől el lehet tekinteni. Magatartás templomban, egyházi szertartásokon Civilben a helynek megfelelő magatartást az illemszabályok írják elő. Egyenruhában egyedül és alakzatban egyaránt kötelező a helyhez illő cserkész-magatartás, - viselkedés. A zászlóvivők és zászlóőrök, valamint a díszőrségben lévők számára a kalap (sapka) viselése a szertartás alatt is kötelező, szükség szerint a zászlóval tisztelegnek.
Forrás: MCSSZ Alaki Szabályzat 5
2013. július
PÁZMÁNY
XII. évf. 32. sz.
TOBORZÁS
A csapat várja a 6-12 éves cserkészkedni vágyók jelentkezését. Jelentkezni az istvan.geiger@gmail.com címre küldött e-mailben, vagy a 20/823-4461-es telefonszámon lehet.
PÁZMÁNY
a soroksári 923. sz. Pázmány Péter Cserkészcsapat lapja Megjelenik: kb. 1-2 havonta, de leginkább rendszertelenül Felelős kiadó: Geiger István csapatparancsnok Szerkesztette: Geiger István, Korrektor: Marosi Kinga Sok szeretettel várjuk írásaitokat, véleményeiteket és segítségeteket. Lehetőség van programok népszerűsítésére, élménybeszámolók közlésére. Cikkeket az istvan.geiger@gmail.com címre várunk. Az írások tartalma nem tabu és helyesírásuk sem.
6
2013. július
PÁZMÁNY
XII. évf. 32. sz.
ZUMSTEINSPITZE 2012 A hegymászást soha sem űztük olyan komolyan, ahogyan azt szerettük volna. Az anyagiak, az idő vagy az erőnlét mindig megszabta, meddig jutottunk el távolságban vagy magasságban. Az utolsó komolyabb mászásunk 2000-ben volt, amikor is a Mount Blanc-t szerettük volna meghódítani, de az időjárás közbeszólt, nem kis űrt hagyva ezzel bennünk. 2011 nyarán vetődött fel ismét ennek a régi elmaradásunknak a pótlása, azonban mivel a hegyre vezető út egy kőlavina miatt járhatatlan, más célt kellett találnunk. Választásunk a 4563 méter magas Zumsteinspiztére esett. Ez a csúcs a Monte Rosa csoportban található a svájci-olasz határon. Ugyan nem a legmagasabb csúcs Európában, de nehézségben és szépségben vetekszik azzal. A fizikai felkészülés és egy bemelegítő mászás után hárman indultunk el. Váradi Zsiga cserkésztestvérünk, testvérem István és én. A csúcsot az Olaszországi Alagna faluból közelítettük meg, mely 1210 méter magasan fekszik. A környéken télen sípályák működnek, ezért van pár felvonó, ami a feljutást némileg segíti. 2970 méterig felvonóval mentünk. A Gnifetti menedékház 3610 méteren fekszik, ez egy viszonylag könnyen leküzdhető távolság, a terep vegyesen sziklás, havas. A ritkuló levegő azonban kezdi éreztetni a hatását, de körülnézve könnyű elfelejteni a fizikai fáradtságot. Késő délután érkeztünk meg a szállásra, ami a célnak tökéletesen megfelelő. Korai lefekvés és egy meglehetősen álmatlan éjszaka után hajnalban keltünk, fél 6-ra készen álltunk az indulásra. Majdnem 1000 méteres szintkülönbség és egy nagyjából 5 órás mászás volt előttünk a csúcsig. Az időjárás ennél kegyesebb nem lehetett volna hozzánk, napközben szikrázó napsütés és viszonylag gyenge szél volt. Ideális. Láthatóvá vált minden. Ezáltal lehetett csak igazán átérezni a természet ezen részének makulátlan tisztaságát és nagyságát. Ritkán adatik meg, hogy a fáradtság és a fizikai fájdalom ilyen jól essen. Egyre magasabbra érve egyre jobban érződik a ritka levegő hatása. Tempónk némileg csökken, de folyamatosan megyünk. A Lyskamm csúcsa és egy hatalmas hófal mellet elhaladva feltűnik a Zumsteinspitze, utunk végcélja. A fagyott hóban jól láthatóak az előttünk járók nyomai. A csúcs közelinek tűnik, mégis hátra van még a neheze. A csúcsra vezető gerinc eléggé kitett, két oldalán mély szakadék. A gerinc felénél, körülbelül 50 méterre a csúcstól még nem voltam biztos benne, hogy felérek. Térde rogyva lihegtem pár percig, míg újra erőt vettem magamon. A csúcsra érve a Szűzanya szobra fogadott minket, lelki és fizikai támaszt nyújtva. Talapzatához kötöttük a biztonsági kötelet. Az élmény, ami ekkor ért, aligha fogható bármihez. A kimerültség, a természet tisztasága, az oxigénhiány a csúcsra érés élménye eufórikus egyveleget eredményezett. A hosszú felkészülés, a rááldozott idő és 7
2013. július
PÁZMÁNY
XII. évf. 32. sz.
energia jutalma itt van előttünk. Mindnyájan úgy gondoltuk, ha soha többé nem lesz lehetőségünk ilyen csúcsot megmászni, akkor sem fogunk hiányt érezni. Ezzel a teljesítménnyel elértük a saját ésszerű határainkat. Pár fotó és rövid videózás után indultunk vissza a menedékházba, ahol még egy éjszakát eltöltöttünk. Kívánom mindenkinek, hogy legyen részese hasonló élményben és ne legyen rest merész vállalkozásba fogni. Egy jó csapattal minden lehetséges. Geiger Balázs
8
2013. július
PÁZMÁNY Egészségsarok: A
XII. évf. 32. sz.
SPENÓT
(Popeye ajánlásával) A spenót feltehetően Perzsiából származik és a XV. században került Európába. Hazánkban több népies névvel is illetik, pl.: paraj, spinát, spinót, spinác, spenát. Könnyen elkészíthető, jól emészthető, kalóriában szegény, jó hidegtűrő növény, ezért már kora tavasszal elvethetjük, hogy gyenge, finom leveleket kaphassunk. Kiemelkedően sok benne a flavonoid (apigenin), a klorofill, a folsav, a béta-karotin, a B-, C-, E- és Kvitamin, a fehérje és a szénhidrát, a kálium, magnézium, kalcium, vas, mangán és foszfor. Annyira gazdag nyomelemekben és ásványi anyagokban, hogy egy kevés is biztosítja a napi szükségletünket. Mivel a vegyszerezésből származó nitráttartalma kifejezetten egészségkárosító, érdemes vegyszermenetes formájában beszerezni. A spenót gyógyító erejét tekintve az egyik legértékesebb zöldségfélénk: tisztítja vérünket, fokozza az emésztést, mérsékli a magas vérnyomást, rendkívül magas magnéziumtartalmának köszönhetően segít megelőzni az idegfájdalmakat és az izomgörcsöket. A szemvédő zeaxantin és lutein leggazdagabb forrása, ez utóbbi véd az UV sugárzással és a szabad gyökökkel szemben. Étrendünk döntően befolyásolja a szem egészségét, mert a lutein és a zeaxantin csak a táplálékkal vehető fel. A legújabb kutatások szerint a sejtregenerációt elősegítő és az immunrendszert erősítő hatása miatt véd a daganatok kialakulásával szemben. Antioxidáns összetevői megakadályozzák a szív- és keringési rendellenességeket. Ez a zöldség a krónikus fáradtság egyik legjobb növényi ellenszere, ezen kívül frissen tartja az emlékezetet és hasznos szellemi munkát végzőknek is. Rendkívül gazdag hatóanyagtartalma másként érvényesül, ha nyersen, pl. salátaként, vagy főzve fogyasztják. Főzéskor a hőérzékeny folsav megsemmisül. Mindig frissen szedett leveleket fogyasszunk, a fonnyadt leveleket már nem ajánlatos megenni. Csak annyit készítsünk a spenótos ételekből, amennyi rögtön elfogy, így elkerülhetjük az újramelegítést, amelynek következtében egészségünkre ártalmassá válik, mivel nitritek keletkeznek benne. Csak kíméletes kezeléssel tudjuk megőrizni hasznos hatóanyagait, ezért semmiképpen se áztassuk, csak rövid ideig mossuk folyó vízben, és lehetőleg gőzöljük, vagy pároljuk, de a legjobb, ha nyersen fogyasztjuk, pl. salátába keverve. Marosi Kinga
9
2013. július
PÁZMÁNY
XII. évf. 32. sz.
„Leselkedik százezer veszély” – rovat
A ZIVATAR KÖZELEDÉSE A zivatart akkor lehet sikerrel átvészelni, ha felkészülünk az érkezésére. Felkészülni pedig úgy tudunk, ha látjuk a közeledését. Ha ismerjük azokat az árulkodó jeleket, amelyek egy zivatar közeledését jelzik számunkra, akkor időben meg tudjuk tenni azokat az intézkedéseket, amelyek elengedhetetlenül szükségesek. De mi is az a zivatar? Két fajtáját ismerjük: a hőzivatar és a frontális zivatar. A csak egy-két óráig tartó hőzivatarok főleg nyáron fordulnak elő. A nedves, meleg levegő gyorsan, nagy magasságba felemelkedik, az ott hirtelen lehűlő levegőben található vízgőz kicsapódik. A heves esőzést (felhőszakadást) villámlás, mennydörgés, és erős (95– 130 km/h sebességű) széllökések kísérik. Jégesőre is számíthatunk. A frontális zivatart a nedves és meleg légtömeg egy nagyobb kiterjedésű hidegebb légtömeggel való találkozása okozza. Akkor alakul ki, ha egy hidegfront eléri a helyben található felmelegített, így magas vízgőz tartalmú levegőt. A közeledő zivatarnak szerencsére határozott jelei vannak: 1. A zivatar előtt több órával már barométeren nyomon követhető a légnyomás látványos csökkenése. Ez önmagában ugyan még nem jelenti a zivatar közeledtét, mindenesetre figyelmeztető jelnek tekinthető. 2. Látványosak az égbolton tornyosuló, karfiol formájú felhők (cumulonimbus-ok). Ha tetejük üllőszerűen ellaposodik, az azt jelenti, hogy felfelé már nem tud terjeszkedni, ekkor oldalirányba szétfolyik, pereme füstszerű lesz. Ha a felhők alsó éle jól kivehetővé válik, akkor közel van hozzánk a zivatar. 3. A zivatar egyik biztos jele a délutáni fuvallat elhalása, a „vihar előtti csend“. Ezután a szél a vihar irányába kezd fújni, hiszen a feláramló levegő helyébe új légtömegek igyekeznek. Ezt a víz fodrozódásából is nyomon követhetjük. A zivatarról égen és vízen árulkodó jelek esetében még azt is figyelnünk kell, hogy a zivatar merre mozog. Ha ugyanis szerencsénk van, nem ér el bennünket. A parti domborzat megakadályozhatja például a zivatar kijutását a vízre. Érdemes ezért a hajózási terep helyi sajátosságait megismerni, és az időjárás előrejelzéseket nyomon követni (rádió, kikötői iroda, internet). Viseltessünk hát tisztelettel a természet elemei iránt. Ez elegendő lehet ahhoz, hogy se félnünk, se pedig megijednünk ne kelljen. Ez eddig az elmélet, ami még önmagában nem elegendő a biztonságos, felelős hajózáshoz. Igyekezzünk minél többet tapasztalni. A zivatar pillanatok alatt elérhet bennünket (gondoljunk például Fekete István: Tüskevár című regényének emlékezetes jelenetére). Ilyenkor lehetőség szerint azonnal menedéket kell keresni. Ha ez nem lehetséges, tartsunk szélirányba, azaz haladjunk a vihar felé. Ne hátszelezzünk, és ne közelítsünk a szél alatti partra! 10
2013. július
PÁZMÁNY
XII. évf. 32. sz.
„Egyszer csak azt veszed észre, hogy porzik a kenu” – rovat
AZ ÁRAPÁLY JELENSÉG Az árapály jelensége a közeli égitestek egymásra gyakorolt tömegvonzása által egymáson létrehozott alakváltozások. Földi értelemben az árapály vagy régies nevén tengerjárás a tenger szintjének periodikus emelkedése (áradat vagy dagály) és süllyedése (apály), melyet a Hold és a Nap vonzásának befolyása okoz. Az árapály jelenségben a Hold kapja a legnagyobb szerepet. Az égitestek vonzása a Föld felszínének feléje fordított részére természetszerűen erősebben hat, mint annak a középpontjára, vagy a felszínnek az égitesttel ellentétes oldalára. A középhelyzethez képesti változás a hold felőli oldalon nagyobb. A nap is hasonló hatással van a bolygónkra. A Nap és a Hold együttállásai generálják a legszélsőségesebb árapály jelenségeket. Ciklikus jelenségek a tengerjárásban • Félhavi egyenlőtlenség: Különlegesen magas dagályok következnek be, ha a Hold és a Nap egy irányban (újhold), vagy egymással ellentétes irányban (telihold) foglalnak helyet. Csökken a vízszintek közötti különbség, amikor a két égitest iránya nagyjából derékszöget zár be. • Havi egyenlőtlenség: A Hold földközelsége idején jóval nagyobb vonzást fejt ki a földi víztömegekre. A legnagyobb dagályszintek akkor fordulnak elő, amikor a Föld napközelsége idején (december) a újhold, illetve a holdtölte a Hold földközelségével esik egybe. • Deklinációs egyenlőtlenség: A dagálymagasságokat a Hold és a Nap pillanatnyi deklinációja is befolyásolja • Napi egyenlőtlenség: Az elméleti dagálymagasság ott a legnagyobb, ahol a Hold a zenitben delelhet, tehát az északi és a déli szélesség 28,5º közötti területen fordulhat elő. Érdekességek A szintemelkedések összeadódásának hatására a szökőár végig szalad az óceánok felszínén. Az Atlanti-óceánon az árhullám, mint egyetlen hullámtaraj halad északi irányba. Ez az atlanti árhullám nagyjából egy nap alatt éri el Európa és Anglia partjait. További egy napra van szüksége, hogy megkerülje a Brit szigeteket. Ennek eredményeként a La Manche csatorna árhulláma és az Északi-tenger árhulláma nagyjából egy időben, a normandiai partoknál találkozik. Ekkor a dagály magassága gyakran eléri a 10, különleges esetekben a 14 métert is. Nagyon alacsony ellenben az árapályváltozás a Földközi-tengeren és annak melléktengerein, például az Adrián valamint a Balti-tengeren, mivel ezek a tengerek csak szűk szorosokon keresztül érintkeznek az Atlanti-óceánnal. 11
2013. július
XII. évf. 32. sz.
PÁZMÁNY
Nem csak a tengereknél és óceánoknál, hanem a földkéreg kőzeténél is megfigyelhető árapályjelenség. Ezt az elsők között bizonyították az Aggtelekikarsztban található Vass Imre-barlang kutatásakor. A környék karsztforrásainak vízhozamát folyamatosan regisztrálták, a barlang főágában az egymással szemközti falakba fúrt vasrudakkal mérték a kőzet mozgását, majd az adatokat egybevetették az árapályciklusokkal. Eredményül azt kapták, hogy az árapály miatt a kőzetből víz szorul ki, amely megnöveli a karsztforrások vízhozamát. A változás akár több száz liter/perces is lehet. Az apály- és a dagályszintek közötti legnagyobb különbségek: • Fundy-öböl, Új-Skócia (Kanada): 21,3m • Severn-torkolat (Nagy-Britannia): 15m • Magellán-szoros: 13m • St. Malo (Franciaország): 13m • Amazonas-torkollat: 9m • • • Fiume: 0,06 m (innen mérik a tengerszint feletti magasságokat, ez a „0” pont)
Apály
Dagály
12
2013. július
PÁZMÁNY REJTVÉNY KICSIKNEK
13
XII. évf. 32. sz.
2013. július
PÁZMÁNY
XII. évf. 32. sz.
Kalandozásaink során könnyen előfordulhat, hogy hirtelen komolyabb mennyiségű kincs szakad a nyakunkba. Teljesen hétköznapi eset… És ha már itt van a nyakunkon, akkor az úgy jó, ha tudjuk, mi mennyit nyom, és mennyit ér. A KARÁT A karát a drágakövek tömegének és az arany tisztaságának mérésére szolgáló mértékegység. • Drágakövek tömegének mérése Jele: Kt, angolszász területen ct. 1 Kt = 2×10-4 kg = 200 mg = 0,2 g •
Az aranyötvözet finomsági fokának megjelölése A „tiszta arany” 24 karátos.
A vásárlók a kereskedelemben a karátszámok alapján tájékozódhatnak: 1. 100%-os arany = 24 karát 2. 91,6%-os arany = 22 karát 3. 75%-os arany = 18 karát 4. 58,5%-os arany = 14 karát 5. 37,5%-os arany = 9 karát 6. 33,3%-os arany = 8 karát (Azaz minden karát egy újabb 4,167%nyi aranyat jelent.) A karát elnevezés a szentjánoskenyérfa termésének görög nevéből, a keration szóból ered, aminek magvait az ókorban – azok nagyon hasonló mérete és súlya miatt – precíziós súlymérésre használták. Bonyolította a helyzetet, hogy minden egyes állam „saját” karátegységet használt, és ezek súlya természetesen eltért egymástól. Később a Trójában használatos szemek súlya lett általánosan elfogadott, amelyek 205 mg-nak feleltek meg. Ezt az értéket 1907-ben a metrikus rendszert használó országok 200 mg-ra módosították (metrikus karát), és manapság már ez az érték az egész világon elfogadott és használatos. 14
2013. július
PÁZMÁNY
XII. évf. 32. sz.
IMA Krisztus lelke, szentelj meg engem! Krisztus teste, üdvözíts engem! Krisztus vére, ihless meg engem! Krisztus oldalából kifolyó víz, moss tisztára engem! Krisztus kínszenvedése, erősíts meg engem! Ó, jóságos Jézus, hallgass meg engem! Szent sebeidbe rejts el engem! Ne engedd, hogy elszakadjak tőled! A gonosz ellenségtől oltalmazz engem! Halálom óráján hívj magadhoz engem! Add, hogy eljussak hozzád, és szentjeiddel dicsérjelek téged, mindörökkön-örökké. Ámen. Loyolai Szent Ignác
Loyolai Szent Ignác (1491 – 1556) a Jézus Társasága (jezsuita rend) alapítója. Szent Ignác ismert lelkivezető volt, aki az általa alapított szerzetesrend tagjait bevezette a lelkekkel való foglalkozás tudományába. Az imádsággal és a lelki élettel kapcsolatos tapasztalatait a Lelkigyakorlatok című könyvében foglalta össze, amely a jezsuita, illetve a szentignáci lelkiség alapja lett. A loyolai szentnek döntő szerepe volt a reformációt követő katolikus megújulás kibontakozásában.
15
2013. július
PÁZMÁNY
XII. évf. 32. sz.
Első élményem a Farkasordító túráról Életemben először vettem részt a Farkasordító túrán, ami 2013. február 8-án kezdődött és 9-ére virradóan végződött. Nagyon nagy élmény volt számomra, bár ugyanannyira volt fárasztó is. Engedjétek meg, hogy leírjam az élményeimet. Péntek este fél kilenckor találkoztunk a Pázmáneum előtt. Összesen heten mentünk a csapatból: István, Balázs, Kriszti, Dóri, Tibi, Pisti és jómagam. Miután mindenki megérkezett, autóba szálltunk és a Batthyányi térig meg sem álltunk. Ahol már több másik csapatból is voltak emberek. Mikor összegyűlt a nagy csapat (25 fő) busszal mentünk a túránk kezdő szakaszáig. A tervezett útvonalunk: Budai hegyek - Árpád kilátó, Kaán Király kilátó, Makkosmária, Irhásárok - kb. 17 km (Ebből azért több lett szerintem ☺). A Nagybányai úttól indultunk először az Árpád-kilátóhoz. Ez a szakasz elég meredek volt, és az én edzetlen izmaimat kissé megviselte. Már megijedtem, hogy ilyen puhány lennék, de a kilátónál tett pihenő, és a szép kilátás az esti fényekkel megvilágított Budapestre erőt öntött belém. Ezek után tempósan elindultunk, hogy következő tervezett kilátóhoz megérkezzünk. Itt történt egy kis gubanc, mert az Árpád-kilátóhoz érkeztünk meg újból. Eltévedtünk, de sajnos nem ez volt az utolsó téves utunk. Szóval megleltük a helyes irány és elérkeztünk a második ’úti célunkhoz’. Itt is lélegzetelállító kilátásban volt részünk. Pihentünk egy keveset, néhányan farkasüvöltést is utánoztak, ha már egyszer Farkasordító túrán vagyunk. Végül továbbhaladtunk az utolsó célunkhoz, Makkosmáriához, Budakeszin keresztül. Itt megint tartottunk egy hosszabb pihenőt, és egy kedves úti társunktól még házilag sütött pogácsát is kaptunk, erősítő gyanánt. Végre elindultunk hazafelé. Gyanús volt, hogy meredeken felfelé meneteltünk, ennek ellenére mindenki fáradtan, de kitartóan követte a vezetőnket. Mentünk egy darabig, mikor kiderült, hogy téves irányt követtünk. Kerestünk egy másik utat, de azon is eltévedtünk. Végül pár téves kitérő után sikeresen, és holtfáradtan leértünk az Irhás árok buszmegállójába, ahol felszállhattunk a buszra és végre leülhettünk, hajnali ötkor. A túra végezetével mindenki kapott egy emléklapot, ami elismeri a teljesítményünket. Ez nagyon jól esett mindenkinek. Nekem elég gyors volt a tempó, de büszke vagyok magamra, mert megcsináltam. Örülök, hogy részt vehettem és bebizonyíthattam, hogy én is képes vagyok rá. Gyertek minél többen jövőre, mert kihagyhatatlan élmény a hóban, sötétben, de a természet biztonságban túrázni úgy, hogy a fejünk fölött ragyognak a csillagok és a hold (jobb esetben ☺) ! Bálint Betti 16
2013. július
PÁZMÁNY
XII. évf. 32. sz.
Március 9-én 23. alkalommal rendezte meg a Magyar Cserkészszövetség a hagyományos 1848as emléktúrát, amelyet a pomázi 937. számú Szent Tarzicius Cserkészcsapat szervezett. Miután tavaly is részt vettünk a túrán, és szép emlékeket őrzünk róla, szinte természetes volt, hogy idén is felkerekedünk. Így is lett. Csicse, Tibi és jómagam reggel fél hat után elindultunk Soroksárról, hogy Pomázon, a túra célpontjában tehessük le az autónkat, és odaérjünk időben a szentendrei rajtállomásra. Ez azt is jelentette, hogy tisztességesen bemelegítettünk, hiszen a túra „hivatalos” megkezdése előtt már másfél km-t gyalogoltunk a pomázi plébániától a HÉV állomásig. Szentendréről a Kő-hegyre kapaszkodtunk fel elsőként, onnan Lajosforrásra indultunk, ahol a borongós, kissé hűvös időjárás ellenére nagyon üdítő volt a friss forrásvíz. A még jóleső gyaloglást folytatva következett Dömörkapu, ahonnan Pilisszentlászlón áthaladva Dobogókőre vezetett utunk. Ez egyfelől azért dobogtatta meg szíveinket, mert mégiscsak a Föld szívcsakrájához értünk, másfelől pedig azért, mert jókora szintkülönbséget kellett leküzdenünk. Itt társaságunkból ki-ki elfogyasztotta a kedvére való „energiaitalt”, majd újult erővel vágtunk neki a túra második felének, megállapítva azt is, hogy a résztvevők közül bizony mi lettünk a sereghajtók, és legkomolyabb ellenfelünk már csak a szintidő maradt. A Két-bükkfa-nyereg érintésével eljutottunk Pilisszentkeresztre, onnan pedig Csobánkára. Itt a szürkületet felváltotta a sötétség, úgyhogy a hátralévő távolságot elemlámpáink segítségével tettük meg. Bevallom, az elemlámpát csak rutinból pakoltam be előző este, de lám, megérte. Ugyan a túrák nagy többségén csak megsétáltatjuk elemlámpáinkat (és még néhány fölöslegesnek gondolt tárgyat), de azon ritka esetekben, amikor tényleg szükség van rá, rájövünk, hogy ezt bizony sosem érdemes kispórolni a hátizsákból. Így értünk be a célba, a pomázi plébániára, ahol az emléklap és a kitűző mellett forró tea és lilahagymás zsíros kenyér volt a jutalmunk, ami igen jól esett. Csak bátorítani tudlak Benneteket, hogy jövőre (vagy akár idén ősszel, az 1956-os emléktúrán) minél többen menjünk, hiszen ez az a távolság, ami nem igényel különleges felkészülést, teljesítése mégis joggal tölt el mindenkit büszkeséggel, hiszen egy olyan távon próbáljuk ki magunkat, amelyet alapesetben autóval, vonattal, stb. teszünk meg. Joe
17
2013. július
XII. évf. 32. sz.
PÁZMÁNY
A tavaszi kiscserkész hétvége krónikája 1. nap, 2013. április 6-a, péntek Éppen a délutáni pihenőnket tartottuk a legénységi szálláson, amikor vihar támadt. Nagyon nehéz volt, de a kilenc kalóz és a tizenöt kemény matróz el tudta kormányozni a hajót az Esztergomi szigetre. Már kezdett besötétedni, olyan 18 óra lehetett, mikor megérkeztünk, muszáj volt szálást vernünk. Akkor még nagyon barátságosnak tűnt a sziget. Felvontuk a zászlót és elsütöttük az ágyút. Kormányosunk (Tóth „Csirkefogó” Krisztina) szólt pár szót. Elmondta, hogy mit kell tennünk, kiadta a napiparancsot. Nagyon bölcsen szólt a Kapitány Úr, elmondta, hogy együnk igyunk, ami belénk fér, mert holnap nehéz feladat vár ránk. Mi megfogadtuk a tanácsát ettünk ittunk, amennyi belénk fér. Este meggyújtottuk a tüzet, és énekeltünk. Nagyon jó hangulat támadt. A tábortűz bezárása után megint eldörrent az ágyú és levontuk a zászlót. A kapitány épp ismertette az esti tennivalókat mikor egy matróz felkiáltott: Ott egy palack, levél van benne! Nagy lelkesedéssel olvasták fel:
Legyetek üdvözölve Tortugán, a teknősök szigetén. Tudnotok kell, hogy ez valaha igazi kalóz-rejtekhely volt. Mint minden ilyen hely, ez is tele volt ármánnyal, árulással. Kocsmái kisebb-nagyobb verekedésektől és mulatozásoktól voltak hangosak. Csendes kis utcáiból azonban a mai napig nem tűntek el a tengerészek szellemei. Még ma is találhatók a szigeten hajómaradványok, de kincseket ne keressetek. Annak a hajónak a roncsai is ott lesznek valahol, amin én szolgáltam. Diego Calavera a hajóorvos
18
2013. július
PÁZMÁNY
XII. évf. 32. sz.
Nagyon megdöbbent mindenki és sokan meg is rémültek, vajon ki tud róla, hogy épp a szigeten vagyunk? Tán szellem vagy kísértet? A kapitány egyből eloszlatta a kételyeket, és elküldte a matrózokat aludni. Ezután a kilenc kalóz még összeült pár mókás feladat elvégzésére, és ezzel véget is ért a nap. Másnap reggel hét órát ütött a papagáj a tányéron, mikor a Kapitány Úr „Talpra, átkozott lusta banda! Tornára fel!” - kiáltással ébresztett minket. Hej, gondoltam magamba jól ki nyílt a szeme az uraságnak! Na elvánszorogtunk a tisztásra és valami fogót játszottunk amiből a végén WC lett. Nem értettem, de muszáj volt megcsinálni ☺ Csirkefogó kormányos kiadta a parancsot, hogy szedjük rendbe magunkat és az ágyakat. Visszaballagtunk a takaróinkhoz, hogy rendet tegyünk. Gondoltam magamba: „Na, ez a nap is jól kezdődik!” A zászlót rendben felvontuk, csak volt egy kis baj: az ágyú nem jó szögben állt és a golyó egy penge vastagságnyira ment el a fülem mellett. Na, én megfogadtam magamban, hogy inkább imádkozok így átvettem az imaszolgálatot. 2. nap, 2013. április 7-e, szombat Tóth "Csirkefogó" Krisztina ébresztett minket. Két derék kalóz vezetésével Misi és Levi - minden izmunkat átmozgattuk, hogy frissen tudjuk az aznapi feladatokat végrehajtani. Ezután a zászlófelvonás következett, majd a reggeli, ahol jól megtömtük a bendőnket. A délelőtti program folyamán megmutathattuk, hogy mit is tudunk igazán, vezetőink próbára tették cserkésztudásunkat. Az egyik állomás keretében még az ebédfőzésbe is besegítettünk. Paprikás krumpli friss kenyérrel és savanyú káposztával volt a kalózok étlapján. Rövid csendes pihenő után folytatódott volna a próbázás, de a palackpostában újabb levelet kaptunk Diego Calaveratól, melyben lerajzolta nekünk az Öreg Kajmán (hajó) roncsainak pontos helyét valamint, hogy keressünk nyomokat. El is indultunk megkeresni a roncsokat a térkép alapján. Viszont a roncsok mellett különös dolog történt velünk. Rátaláltunk egy táskára, de akkor még nem sejtettük, hogy kié lehet. Találkoztunk egy kalózzal is, aki minden áron félre akart vezetni bennünket, de mi próbára tettük. A kalóz megbukott a próbán és kiderült róla, hogy egy hazug ember. A nagyobb kalózok elkergették, mi pedig megpróbáltuk kideríteni a táska titkát. Megvizsgáltuk a tartalmát, volt benne kötszer, fecskendő, gumikesztyű, szájmaszk, egy orvosi könyv, gyógyszerek, valamint egy tájoló, két térkép és egy amulett is. Kis fejtörés után rájöttünk, hogy ez Diego táskája. Ezután folytatódott a mi próbánk. 18 h-ra mentünk misére az esztergomi bazilikába. Mire hazaértünk, kellőképpen megéheztünk. Következett a vacsora, majd a zászlólevonás. Este a nagy hideg miatt tábortüzünket gyertyákkal tartottuk meg. A kiscserkészek 19
2013. július
PÁZMÁNY A TAVASZI KISCSERKÉSZ HÉTVÉGE KÉPEKBEN
20
XII. évf. 32. sz.