Pázmány_új_27

PÁZMÁNY 2011. december

A 923. sz. Pázmány Péter Cserkészcsapat lapja

X. évf. 27. sz.

2011. október

PÁZMÁNY

X. évf. 24. sz.

Móra László: Karácsonyi imádság Ó, édes Jézuska, Hallgasd meg szavunk!

Nagy országért síró Bús magyarok vagyunk.

Ne küldj sok játékot!

Karácsonyfát se adj! Ó, csak azt tudhassuk, Hogy most közöttünk vagy.

Szent karácsony estjén Halld meg ezer jajunk…

Igazságot kérő Bús magyarok vagyunk.

Hogy közibénk jöttél S két áldott kezeddel Földi csodát teszel Síró nemzeteddel.

Küldd le angyalkáid, Tedd fényessé napunk!

Hiszen csak sötétben Botorkálók vagyunk.

Ó, édes Jézuska Hallgasd, amit kérünk: Szent István országát Adjad vissza nékünk!

Széttépett Hazánkban Nézd városunk, falunk!

Alig-alig élők Meglopottak vagyunk.

forrás: szepi.hu

2

2011. október

PÁZMÁNY

X. évf. 27. sz.

TARTALOM Móra László: Karácsonyi imádság .................................................................... 2 Tartalomjegyzék, impresszum .......................................................................... 3 A magyar mesék jellegzetes szereplői – 3. A tündérek ..................................... 4 Viccek............................................................................................................... 6 Kertünk énekes madarai – 9. Az őszapó .......................................................... 7 HUNGARIKUMOK – Karácsonyi népszokások ................................................. 8 ALAKISÁGOK A CSERKÉSZETBEN – 3........................................................ 10 Programok, Ünnepek, Évfordulók, Toborzás .................................................. 12 A fagyöngy ..................................................................................................... 13 Rejtvények...................................................................................................... 14 Az november 19-i kirándulás képekben .......................................................... 16

PÁZMÁNY a soroksári 923. sz. Pázmány Péter Cserkészcsapat lapja Megjelenik: kb. 1-2 havonta, rendszertelenül Felelős kiadó: Geiger István csapatparancsnok Szerkesztette: Geiger István, Korrektor: Marosi Kinga Sok szeretettel várjuk írásaitokat, véleményeiteket és segítségeteket.

Lehetőség van programok népszerűsítésére, élménybeszámolók közlésére.

Cikkeket az istvan.geiger@freemail.hu címre várunk.

Az írások tartalma nem tabu és helyesírásuk sem.

3

2011. október

PÁZMÁNY

X. évf. 27. sz.

A MAGYAR MESÉK JELLEGZETES SZEREPLŐI – 3.

A TÜNDÉREK A tündérek, mint csodás mitológiai és mesealakok igen népes, szerteágazó családfát tudhatnak magukénak. Az alak szinte minden népnél megtalálható valamilyen formában. Varázslatos lények, melyek ártó vagy jó szándékúak, és a létezés egy magasabb részén foglalnak helyet, de az isteni szférát még nem érik el.

A tündéreknek, mint mesealakoknak a kialakulása egészen a görög mitológiáig vezethető vissza, a tündéreknek ugyanis jó néhány típusa igen erős összefüggést mutat a görög nimfákkal, melyek tavi vagy vízi, illetve erdei tündérként szerepelnek.

Mivel minden nép a maga mesevilágát sok varázslatos lénnyel népesítette be, elkerülhetetlen volt, hogy a különböző kultúrák találkozásakor az alakok keveredjenek. Így történt ez a tündérek esetében is. Az Európában élő népek szintén rendelkeztek a görög nimfákhoz, a római párkákhoz hasonló alakokkal; például a germán valkűrök, a skandináv trollok, a Balkán tündérei.

Az angol tündéreket elsősorban a kelta mitológia világa formálta. Maga a szó, fairy egy olyan apró tündért jelent mely szárnyakkal rendelkezik, megvan a maga különálló kis világa, emberekkel csak kivételes alkalmakkor érintkezik. Az angol nyelvterületen van még egy fajta tündér, az elf; apró, föld alatt élő gonosz kis élőlény, aki akár az emberre is veszélyes lehet, de jelenthet „hősies” tündért, vagy egyéb csodás jellegű teremtményt is.

A balkáni népeknél ugyancsak megtalálható a sajátságos tündér-kultusz. A szláv tündér, a vili fő jellemzője az, hogy legtöbb vonásában boszorkánnyá vált, jelentése a sok helyen tündért és boszorkányt egyaránt jelentő szépasszony. De nem csak nőnemű, esetlegesen ártó szándékú, boszorkányos jellegű tündérek léteztek a szláv népek képzeletében, hanem többek közt vihar- és állatalakban megjelenő tündérek is. A vilik megjelenési formája sokszor valamilyen vihar vagy forgószél, melyet vilik táncának is neveznek. A másik eltérés, hogy sokkal inkább ártó jellegűek, mint nyugati testvéreik.

4

2011. október

PÁZMÁNY

X. évf. 27. sz.

A magyar néphit tündérei Régi csillagneveink szerint tündér volt ősvallásunk istenasszonya. A Kis Göncölt Tündérasszony csillagának nevezték. Tündérek járták a Tejutat, amit Tündérútnak hívtak.

A Tejút-hasadék mélye a Tündérek fordulója, a Tejút-hasadék nyílása a Tündérek tánca, a Szíriusz csillag a Tejút másik végénél a Tündérfő.

A magyar tündérmitológia legszebb pillanatait Orbán Balázs, Benedek Elek, Vörösmarty Mihály és Ipolyi Arnold ősvalláskutató örökítette meg korunknak. „Ez emlékek tanúsítják, hogy Erdély és hétvára, {…} tartatott a tündérek regés honának.” (Ipolyi Arnold) Legnagyobb hatással a magyar hiedelemvilágra a balkáni népek tündérkultusza volt. Innen került át a kisasszonyok kifejezés. Az is a szláv népek hatását jelzi, hogy a tündér kifejezés elsősorban pejoratív értelemben volt használatos a 16-17. sz. során.

A tündérek fiatal, hosszú hajú, általában fehér ruhás, gyönyörű nők, rendszerint csoportosan jelennek meg. Kedvelt megjelenési helyeik az elhagyott ösvények, tavak. Énekelnek, zenélnek, fürdenek, néha nagy mulatságokat tartanak. Képesek repülni, alakot váltani (például hattyúvá vagy forgószéllé változni). A férfiakat elcsábítják vagy tévútra vezetik. Azokat, akik mulatságaikat megzavarják, betegségekkel sújtják. Ugyanakkor a jó tündérek képesek megmenteni a veszélyben levő embert.

Az első ismert magyar nyelvű mű, amelyben tündérek szerepelnek, az Árgirus-széphistória, amely 1580 táján íródott. A széphistória rendkívül erős hatást gyakorolt a magyar népmesék világára, s a magyar irodalomra. Egy késői kiadása szolgált Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde című művének alapjául. A Tünde női nevet is Vörösmarty alkotta a tündér szóból. Újabban a Tündér is anyakönyvezhető név lett. forrás: internet

5

2011. október

PÁZMÁNY

X. évf. 27. sz.

Agresszív kismalac sétál az erdőben. Találkozik a jótündérrel: - Agresszív kismalac lehet két kívánságod - mondja a tündér.

- Oké. Verj ebbe a fába egy szöget, de úgy, hogy senki ne tudja kihúzni!

- Ilyen egyszerű? Tessék! És mi a második kívánságod?

- Húzd ki!

A jótündér megállítja az erdőben az agresszív kismalacot: - Szia agresszív kismalac, mivel találkoztunk, teljesítem egy kívánságodat!

- Csak egyet? Akkor fulladj meg!

-

Miért gyűjti a Fogtündér a fogakat?

Mert fogházat akar építeni.

Három sündisznó megy az erdőben, de eltévednek. Nagyon fáznak, de szerencsére arra jár egy tündér és azt mondja: - Teljesítem három kívánságotokat, mivel hárman vagytok, mindegyikőtöknek egyet.

Az első azt kéri a tündértől, hogy juttassa haza.

A második is azt kéri: - Nagyon fázom, juttass haza.

A harmadik azt mondja: - Nagyon fázom, ráadásul egyedül vagyok. Bárcsak itt lennének velem a testvéreim!

6

2011. október

PÁZMÁNY

X. évf. 27. sz.

KERTÜNK ÉNEKES MADARAI MADARAI – 9. Őszapó Származása, elterjedése Egyes fajai Európában, Ázsiában, Amerika északi vagy középső részén élnek.

A Nyugat-Palearktiszban, így hazánkban is mindössze egy faja, az éppen ezért többnyire csak közönségesen őszapónak nevezett északi őszapó (Aegithalos caudatus) költ.

Megjelenése, felépítése Törzse rövid és zömök. Igen rövid, kúpos csőre elöl kihegyesedik. Lába gyenge.

Igen hosszú, erősen lépcsőzetes farka villás. Középhosszú szárnyában az első evezőtoll majdnem feleakkora, mint a második; a negyedik, ötödik és hatodik a leghosszabb. Az ivarok színezete hasonló, a fiataloké némileg eltér a felnőttekétől. Életmódja, élőhelye A fogságot jól tűri, de csak párosával. Könnyen szobamadárrá szelídíthető.

7

2011. október

PÁZMÁNY

X. évf. 27. sz.

HUNGARIKUMOK - Karácsonyi népszokások Andrást követő vasárnapon kezdetét veszi az advent időszaka, azaz várakozás és felkészülés az Úr eljövetelére. Az ünnepkörhöz a magyar hagyományokban számos népszokás tartozik, ez utóbbiak közül talán a legelterjedtebb a betlehemezés, a lucázás és a regölés.

Lucázás Luca napján legjellemzőbb szokás a kotyolás. Kora hajnalban járnak kotyolni a 7–16 éves fiúk. Szalmát vagy fát visznek magukkal, melyre kotyolás közben leülnek. A szomszédhoz mennek először, ahol rendesen, minden kérdezés nélkül egyszerre erős hangon elkezdik: Lucza, Lucza, kity, koty!”

A kotyolás elvégzése után a szobába mennek, s kenyeret, kalácsot, pálinkát, kétfillérest kapnak.

Azt tartják, hogy amely gazda nem enged házában lucázni, ott a tyúkok nem tojnak.

Luca megköveteli, hogy az ő napját megünnepeljék, mert a mondás úgy tartja, ha valaki e napon fon, annak keze egész évben szenved, ha valaki párol valamit, akkor azt Luca „csúffá” teszi.

Ekkor állnak neki a lucaszék készítésének is, melynek a karácsonyi éjféli misén van nagy szerepe, hiszen aki arra felállt, az megláthatta, hogy ki a boszorkány.

A széket 13 napig kellett titokban, a család tudta nélkül készíteni, 13 fából, melyet 13 helyről szedtek össze. A széket az éjféli mise után általában elégették, hogy a boszorkányok ne férhessenek hozzá.

A karácsonyi asztal a néphagyományban fontos szerepet játszik az ünnepkor. Az ételek közül előnyben részesítik azokat, amelyek bőséget, jó termést ígérnek a háziaknak. Innen a bab, a borsó, a lencse, a mák, a dió és a hal megjelenése a karácsonyi asztalon. Az első falatokat szétosztják egymás között, hogy a család mindig összetartson. A karácsonyi morzsát az állatoknak adják. Este az asztalt nem szedik le, hogy a betérő kis Jézus ne maradjon éhes.

8

2011. október

PÁZMÁNY

X. évf. 27. sz.

Regölés A regölés a téli napforduló ősi szokása.

Férfiak járnak házról-házra és bőség, termékenységvarázsló rigmusokkal köszöntik a háziakat. Általában karácsony másnapján, 26-án kerül rá sor.

A regölést különféle népi hangszerekkel (duda, dob, csengő...) is kísérik, a szereplők kifordított báránybőr bundát viselnek. A regösök megérkezéskor beköszöntőt mondanak, majd a csodaszarvas legenda elmondása, ezután következnek a jókívánságok és az adománykérés. Állandó szövegrész a refrén: " Haj, regö rejtem, azt is megengedte az a nagy Úristen."

Betlehemezés A betlehemezés a legismertebb és legnépszerűbb népszokása a karácsonyi ünnepkörnek.

Pásztorjáték, melyben Jézus születésekor a pásztorok vagy a "három királyok" meglátogatják a jászolban, barmok közt fekvő kisdedet és Máriát. A betlehemezők, általában férfiak, legények betlehemet visznek magukkal. A játék részei a bekéredzkedés, a háziak köszöntése, az előadás és az adománygyűjtés. Állandó szereplők a pásztorok és egy angyal. Ezen kívül megjelenítik Szűz Máriát és Szent Józsefet is.

Szerelmi jóslatok Luca napján szokás a gombóc- vagy derelyefőzés. A lányok kilenc cédulára egy-egy fiúnevet írnak, s ezeket a gombócok belsejébe teszik. Amelyik gombóc először jön fel a főzés során a víz tetejére, azt kiveszik és a benne lévő cédula elárulja a jövendőbeli párjuk nevét. Egy másik jóslás szerint kilenc cédulára egy-egy keresztnevet kell írnia a kíváncsi fiatalnak, amiket azután betesz a párnája alá, s azon kell aludnia. Ezután minden este ki kell venni egyegy cédulát a párna alól, s amelyik utoljára marad, az mutatja meg a jövendőbeli nevét. forrás: magyarvagyok.hu

9

2011. október

PÁZMÁNY

X. évf. 27. sz.

ALAKISÁGOK A CSERKÉSZETBEN – 3.

Sorakozó különböző alakzatokba Az együtemű "Sorakozó!" vezényszó kiadása előtt közölni kell a felállás helyét és formáját is, amelyre a cserkészek gyorsan, csendben ("vigyázz"-ban) foglalják el a helyüket.

Az őrs sorakoztatása vonalba A "vigyázz"-ba állított őrsnek a helymegjelölés (esetleg irány is) után adjuk ki az együtemű „Sorakozó" vezényszót, amelyre az őrs iránytartó cserkésze elfoglalja a vezényszó szerinti helyét. A többiek tőle balra térköz-tartással helyezkednek el.

A helymegjelölésre három lehetőség van: az „előttem”, a „mögöttem" és a „mellettem" esete. Az „előttem', vagy „mögöttem" helymegjelölés esetén az iránytartó (az első cserkész) a vezénylő előtt vagy mögött 3 lépésre (kb. 2 méter) foglalja el a helyét. (Ha a vezénylő jobb karját - mellső rézsutos - magastartásba emeli, az iránytartó is ugyanúgy emeli és tartja a jobb karját, amíg a vezénylő a sajátját Ie nem veszi.)

Vezényszava: Az őrs egysoros vonalba történő sorakoztatásának – alapalakzat lévén a: "Vonalba sorakozó!”

Példa: "Hiúz őrs - vigyázz! Mellettem/mögöttem/előttem vonalba sorakozó!"

Őrsnél nagyobb egység sorakoztatása vonalba Őrsnél nagyobb egység esetén a két vagy háromsoros vonalba történő sorakoztatás a célszerű. Ezt a vezénylőnek vezényszóban kell közölnie.

Például: "Árpád raj - vigyázz! Előttem/mögöttem/mellettem háromsoros vonalba sorakozó!" Ilyenkor az iránytartó 3 lépésre a vezénylő előtt/mögött, illetve térköz távolságban a baloldalán áll meg. Tőle balra, ugyancsak térközt tartva az első sor cserkészei állnak, míg a második és harmadik sor az első, illetve a második sor mögött távközt tartva, igazodva és takarva.

10

2011. október

PÁZMÁNY

X. évf. 27. sz.

Az őrs sorakoztatása oszlopba Oszlopba történő sorakoztatás esetén leggyakrabban az előttem/mögöttem helymeghatározás fordul elő. A „vigyázz”-ba állítás után az „Előttem/mögöttem oszlopba sorakozó!” vezényszóra az őrs első cserkésze a vezénylő előtt/mögött, 3 lépésre (kb. 2 méter) megáll, az őrs tagjai pedig mögötte, csökkenő magassági sorrendben, távköztartással.

Példa: "Figyelem, Sas őrs! Mögöttem oszlopba sorakozó!”.

Őrsnél nagyobb egység sorakoztatása oszlopba Őrsnél nagyobb egység esetén célszerű kettes, hármas (esetleg négyes) oszlopba történő sorakoztatás, amit a vezénylésnél közölni kell.

A vezényszó elhangzásakor az iránytartó (kettes oszlopnál a jobboldali, hármas és négyes oszlopnál jobbról a második sor első cserkésze) a vezénylő előtt/mögött áll meg.

Mellette a többi oszlop első cserkésze térközre, a mögöttük állók távköz-tartássaI helyezkednek el.

Ha a vezényszóban "...mellettem" helymegjelölés hangzik el, az iránytartó (az első sor jobboldali cserkésze) a vezénylő baloldalán térközre áll meg, a többiek hozzá igazodva tér- és távközre. (Vezénylésnél az esetleges karemelés az előzőleg leírtak szerint.)

Példa: "vigyázz"-ba állítás után: „Mögöttem/előttem/mellettem hármas oszlopba sorakozó!"

Igazodás, takarás Az igazodás az egymás mellett, a takarás az egymás mögött álló cserkészek sorának kiegyenesítése.

Az „Iga-zodj!" vezényszóra az iránytartó, illetve a sorok jobb szélén álló cserkészek felé tekintve veszik fel a cserkészek a szabályos térközöket és egyenesítik ki soraikat apró oldal-lépésekkel.

Az együtemű "Takarás!" vezényszóra az egymás mögött álló cserkészek kiegyenesítik soraikat, miközben elölről kezdve felveszik az előírt távközöket. Az alakzat szabályossá tétele után a cserkészek - mint a vezényszó előtt - "vigyázz"-ban állnak.

Amennyiben valamilyen ok miatt nem jobbra, az iránytartóhoz kell igazodni, azt a vezénylőnek meg kell mondania. Ilyenkor a támpontként megnevezett cserkész jobb karját mellső rézsutos magastartásba emeli és tartja az igazodás befejezéséig.

Példa: „Vigyázz" állásból: „Balra iga-zodj!", vagy "Támpont X cserkész, iga-zodj” Befejezésül a kétütemű "Vi-gyázz'" szolgál.

Forrás: MCSSZ Alaki Szabályzat 11

2011. október

PÁZMÁNY

X. évf. 27. sz.

PROGRAMOK

-

- 2011. 12. 24.: részt veszünk az éjféli misén, 23:45-kor találkozunk a Pázmáneumnál, egyenruhában - 2012. 01. 14.: csapatkirándulás - 2012. 01. 28.: kiscserkész-nap - 2012. 02. 17-18.: Farkasordító túra (16 éven felülieknek) ÜNNEPEK ÉVFORDULÓK

-

2012. 01. 08.: Bi-Pi halálának évfordulója 2012. 01. 18.: Árpádházi Szt. Margit 2012. 01. 22.: Boldog Batthyányi Strattmann László 2012. 01. 24.: Bosco Szent János TOBORZÁS

... A hang ösvényén át jött a fény. Kürtszó hozta, amit cserkészek fújtak, s akik csodálatos hősök voltak előttem. Hiszen az erdőket, mezőket barangolják minden szabad idejükben! Fürdenek a folyókban!

Másszák a hegyeket! Árvalányhaj van a kalapjukon ... és napfény a szívükben.

Istenem, csak én is cserkész lehetnék!

A csapat várja a 6-12 éves cserkészkedni vágyók jelentkezését. Jelentkezni az istvan.geiger@freemail.hu címre küldött e-mailben, vagy a 20/823-4461-es telefonszámon lehet. E-mail-es jelentkezésnél kérjük a következő adatokat megadni: • név • lakcím (postacím) • telefonszám • születés éve

12

• e-mail cím, amit rendszeresen olvasnak is • szülő neve, telefonszáma, e-mail címe

2011. október

PÁZMÁNY

X. évf. 27. sz.

Képzeletben nemrég tértünk vissza az Amerikai Egyesült Államokból, ahol fagyöngyöt aggatnak az ajtó fölé, ez a karácsony elmaradhatatlan kelléke.

De miért is különlegesebb a csók, ha fagyöngy van a szerelmespár felett? Nos, ha erre a kérdésre nem is kapunk választ az alábbi cikkből, de gyógyító hatásairól átfogó képet kaphatunk.

AZ ERDŐ KÖNNYE, A FAGYÖNGY A fagyöngyfélék családjának több mint ezer faja ismert, hazánkban viszont csak két fajuk él, a sárga és a fehér. Előfordul lombos fákon: nyárfán, hársfán, akácon, almafán, vadkörtén, gyümölcsfákon. Gyógyereje csak a fehér fagyöngynek van, amelynek termése borsónyi méretű, kissé üveges, belül nyálkás és sűrű ragadós nedvű bogyó. Kisebb-nagyobb zöld bokrait főképpen a téli időszakban könnyű felismerni lombhullató fáink ágain. Vékonyabb, leveles ágait októbertől decemberig, valamint márciusban és áprilisban gyűjtik.

A fehér fagyöngy egyike a leghatékonyabb vérnyomáscsökkentőknek, mivel megnyugtatja a szívet, tágítja a görcsösen összehúzódó ereket, csökkenti a pulzusszámot és a káros koleszterinszintet. Ajánlják az érelmeszesedés megelőzésére is, ezt a hatást azonban a klinikai eredmények eddig még nem igazolták. Teája nyugtató, görcsoldó hatású, ajánlott menstruációs zavarok kezelésére, illetve a változások éveiben fellépő panaszok esetén is.

Számos tumorban szenvedő embert kezelnek fagyöngykivonatú gyógyszerrel. A mai kutatások eredményei alapján olyan készítményeket állítanak elő a fagyöngyből, amelyek fő hatóanyaga az immunrendszert erősítő lektin. A lektin a nyiroksejtek egyes típusainak felületéhez kötődik és osztódásukat váltja ki. Hatására a vérben megnő egyes falósejtek száma, valamint a védekező működést szabályozó és a daganatsejteket pusztító természetes ölősejtek száma. A rákellenes hatás a viszkotoxinoknak is tulajdonítható, amelyek gátolják a rákos sejtek szaporodását. A klinikai tapasztalatok igazolták, hogy a fagyöngykészítmények csökkentik a fájdalmat, mivel növelik a vérszérumban a béta-endorfin szintet, erősítik a szervezet immunrendszerét, növelik a betegek közérzetét, kedélyállapotát és étvágyát, továbbá csökkentik a tumor növekedését, a kiújulás esélyét és az áttétképződést.

A fagyöngy összetevőinek mérgező hatását is kimutatták, ezért csak orvosi javaslatra, igen pontosan meghatározott adagolásban, és csak a kereskedelmi forgalomban lévő készítményeket fogyasszuk. Várandós és szoptatós anyáknak, illetve a gyermekeknek ezen készítmények szedését szigorúan tiltják.

Marosi Kinga 13

2011. október

PÁZMÁNY REJTVÉNY KICSIKNEK

14

X. évf. 27. sz.

2011. október

PÁZMÁNY

X. évf. 27. sz.

ADVENTI VÁSÁR

A csapat összes tagja hálás köszönetét fejezi mindazoknak, - akik az előkészületekben dolgoztak, hogy a cserkészek standja ne legyen üres, - akik az "árusításban" és a lebonyolításban dolgoztak, hogy a cserkészek standja üres legyen, - és azoknak, akik ezt anyagi forrásaikat nem kímélve lehetővé tették.

Mindenkinek köszönjük a segítséget és a támogatást!

Boldog, áldott ünnepet kívánva: a soroksári Pázmány Péter Cserkészcsapat tagjai

15

2011. október

PÁZMÁNY A NOVEMBER 19-I KIRÁNDULÁS KÉPEKBEN

16

X. évf. 27. sz.