Pázmány_új_24

PÁZMÁNY 2011. október

A 923. sz. Pázmány Péter Cserkészcsapat lapja

X. évf. 24. sz.

2011. október

PÁZMÁNY

X. évf. 24. sz.

A PÁZMÁNY újság célközönsége (Ti, a cserkészek) javarészt már a rendszerváltozás után született, vagy érte meg azt a kort, amikor elkezd foglalkozni az ember a történelemmel.

Az elmúlt század, világ-méretekben is legnagyobb magyarországi eseményének, az ’56-os forradalomnak a bűnösei, vagy azok kísértő szellemei még mindig köztünk élnek. Ez az oka annak, hogy sok a bizonytalanság az október 23-i eseményekkel kapcsolatban. De a hősök is köztünk élnek, vagy egészen a közelmúltig köztünk éltek.

Hazaszeretetük, szabadságvágyuk, hűségük és kitartásuk legyen példa mindannyiunk előtt!

2011. SZEPTEMBER 23-ÁN, POSZTUMUSZ SOROKSÁR DÍSZPOLGÁRA KITÜNTETÉST KAPOTT PONGRÁTZ GERGELY, A CORVIN KÖZI FELKELŐCSOPORT MÁSODIK ÉS UTOLSÓ FŐPARANCSNOKA Értelmiségi családban született Szamosújváron, 1932. február 18-án. Édesapja Szamosújvár polgármestere volt. A bevonuló román és szovjet csapatok elől 1945ben Mátészalkára költöztek, 1946-ban pedig Soroksárra.

"Amikor meglátta az első orosz katonát, akkor megfogadta: addig, amíg itt vannak az oroszok, nem borotválkozik. Mellig érő szakállal temettük '56 áprilisában." – emlékszik vissza édesapjára.

Bácsalmáson mezőgazdasági gimnáziumot végzett. "Én agronómus lettem, és csakis őrangyalomnak köszönhettem, hogy börtön nélkül megúsztam a közel 12 évig tartó kommunista rendszert" – írta 1982-ben megjelent könyvében.

"Az 1956-os forradalom kitörésének híre a hényelpusztai állami gazdaságban ért, ahonnan október 24-én reggel indultam Budapestre, mert éreztem, hogy testvéreim is részesei a felkelésnek. Tudtam, hogy mellettük van a helyem. A Corvin közbe október 25-én hajnalban kerültem" – emlékezett vissza Pongrátz Gergely.

Pongrátz Gergelyt a Corvin köziek november 1-jén délelőtt választották meg főparancsnoknak a Malétert támogató Iván Kovács László helyett, akivel Pongrátzék viszonya ekkorra már jelentősen megromlott.

Nem volt jó viszonyban Maléter Pállal, akit a kormány a rend helyreállítására küldött a Kilián laktanyába és kezdetben nem ismerte fel, hogy egy oldalon áll a szomszédos Corvin köz ellenállóival. Pongrátz már a forradalom idején is 2

2011. október

PÁZMÁNY

X. évf. 24. sz.

többször nyíltan bírálta Malétert. Maléterhez való viszonyában valószínűleg szerepet játszott politikai nézeteik különbsége is. Maléter nézeteit ugyanis nem tekintette elég radikálisnak. Mindezek ellenére, az első napokat kivéve a Corvin köz harcosai és a Kilián laktanya katonái képesek voltak jó együttműködésben együtt harcolni a szovjetek ellen.

A szovjet csapatok támadásának november 4-én ellenálltak a Corvin köziek, és még napokig kitartottak. Pongrátz a csoport egy részével még aznap éjszaka a Víg utcába ment át, mert a hatalmas veszteségek miatt nem hitt abban, hogy a Corvin közt tartani lehet. Még azon az éjszakán lemondott a főparancsnokságról is.

November végén családjával magyar katonák segítségével elhagyta az országot, és Bécsben csatlakozott a Magyar Forradalmi Tanácshoz.

Pongrátz Gergely élete a forradalom leverése után, 1957 februárjáig Bécsben, illetve Genovában volt, majd New Yorkba költözött, és itt vagongyári munkás lett. 1957-ben Chicagóban a Magyar Szabadságharcos Szövetség alelnökének választották, később 1982-es lemondásáig a szervezet elnöke volt.

1959-ben Spanyolországba költözött, de később visszatért az Egyesült Államokba. Ezúttal biztosítási ügynök lett, majd sertéstelepet tartott fenn Arizonában. 1956-ot követően először 1990-ben, a rendszerváltás után járt Magyarországon. A következő évben végleg hazaköltözött.

1997 őszén a hazai termőföld védelmében szervezett engedély nélküli tüntetésen a rendőri intézkedés következtében megsérült. Corvin köz, 1956 címmel könyvet írt a forradalomról.

2005. május 18-án szívinfarktus végzett vele, az általa létrehozott marispusztai (Kiskunmajsa) 56-os Múzeum udvarán.

Pongrátz a radikális, megalkuvást nem tűrő ellenállók közé tartozott. Különösen szembeötlő, hogy a Pongrátz-testvérek és környezetük – köztük például Falábú Jancsi (Mesz János) – egy pillanatig sem hittek a kivonulást ígérő szovjeteknek, sőt a velük egyezkedő magyar politikai és katonai vezetéssel szemben is bizalmatlanok voltak.

Forrás: wikipedia

3

2011. október

PÁZMÁNY

X. évf. 24. sz.

TARTALOM Pongrátz Gergely, Soroksár díszpolgára .......................................................... 2 Tartalomjegyzék ............................................................................................... 4 A magyar mesék jellegzetes szereplői – 1. A sárkányok................................... 5 Viccek............................................................................................................... 6 Kertünk énekes madarai – 7. A zöldike............................................................. 8 Programok, Ünnepek, Évfordulók, Toborzás .................................................... 9 Recept - Falusi kolbászleves kenyérfedővel .................................................. 10 A szelídgesztenye .......................................................................................... 11 Rejtvények...................................................................................................... 12 Őszi tábor ....................................................................................................... 14 Ima – az Ómagyar Mária-siralom.................................................................... 15 AZ Őszi tábor képekben ................................................................................. 16

PÁZMÁNY a soroksári 923. sz. Pázmány Péter Cserkészcsapat lapja Megjelenik: kb. 1-2 havonta, rendszertelenül Felelős kiadó: Geiger István csapatparancsnok Szerkesztette: Geiger István, Korrektor: Marosi Kinga Sok szeretettel várjuk írásaitokat, véleményeiteket és segítségeteket.

Lehetőség van programok népszerűsítésére, élménybeszámolók közlésére.

Cikkeket az istvan.geiger@freemail.hu címre várunk.

Az írások tartalma nem tabu és helyesírásuk sem.

4

2011. október

PÁZMÁNY

X. évf. 24. sz.

A MAGYAR MESÉK JELLEGZETES SZEREPLŐI 1. A SÁRKÁNYOK A népmesék sárkányai általában sötét erdőben, barlangokban vagy a föld alatt élnek. Gyakran laknak arany-, ezüst- vagy gyémántvárban; kastélyaik nemritkán kacsalábon forognak. A legkisebb boszorkány című mesében a sárkányember Sárkányországban él, A lóvátett sárkány címszereplője sárkányfaluban. Pilinszky János két verses meséjében szokatlan helyen laknak: A naphajú királylányban az alvilágból érkezik a sárkány, hogy elrabolja a királyleányt; az Aranymadár sárkánya rideg márványodúban fészkel.

Lakóhelyüktől függetlenül a sárkányok általában magányosan élnek.

A sárkányok félelmetes volta többek között abból ered, hogy így vagy úgy, de képesek saját erőből repülni.

A magyar sárkányok orrlyukaikon vagy szájukon keresztül gyakorta tüzet, de legalábbis füstöt okádnak. A hétfejű tűzokádó sárkány című mesében a sárkánynak elapad a tüze, mert nem őrizte a lángot, hanem mind a hét feje elaludt. Csak akkor éled fel a tüze újból, ha olyantól kér segítséget, aki legalább egy jót tett életében.

A magyar mesevilág specialitása a hétfejű sárkány. Ennek ellenére az egyes mesékben egyfejűtől huszonnégy fejű sárkányig bármi előfordulhat. A fejek számát tekintve a leggyakoribb hetes számon kívül gyakori a hármas és tizenkettes is, ami érthető, mert e számok mindegyike mély szimbolikus tartalommal bír a magyar mesékben Előfordul, hogy egyazon mesében több sárkány is szerepel: a történet előre haladásával a hős egyre több fejű sárkányokkal találkozik, s ezek – fejeik számával egyenes arányban – egyre veszélyesebbek.

A sárkányokkal való küzdelem gyakori eleme a fokozatos történetépítés.

Ez elsősorban a fejek számában nyilvánul meg, de más eszközök is vannak. A tizenhárom hattyú című mesében a sárkány ereje az élet borában rejlik, amihez nehéz hozzájutni: a bor a pincében található kőhordóban, azon belül egy vas-, réz-, ezüst-, arany-, végül egy gyémánthordóban volt elrejtve. Kondás Jankó meséjében a főhős a mind erősebb sárkányokkal azok ólom-, ezüst- és aranyvárában küzd meg.

A sárkányok emberi tulajdonságokkal vannak felruházva. Képesek enni, inni, beszélni és ruházkodni. A lóvá tett sárkány-ban a sárkány naiv, hiszékeny, ezért könnyű túljárni az eszén. Pilinszky sárkányai félelmetesek: óriásiak, vasveretű markuk, zöld pikkelyes és csontos kezük van.

5

2011. október

PÁZMÁNY

Technikus családi kör Este van, este van, erők nyugalomban, Ferdén van sraffozva az eperfa lombja.

Zúg az éji bogár, sebessége V0, F erő hat rá, azután elnémul.

Nyomatéka lészen valamennyi rögnek, „m” tömegű békák szanaszét görögnek.

Udvaron egy tehén szaggatottan látszik, Dugattyú s szivattyú meleg tejben ázik.

Jön egy futómacska, s hármasba kapcsol, De oly hirtelen fékez, hogy majdnem elpatkol.

Ajtóban hasal egy kiszolgált kutya, Lábát a harmadik képsíkon átnyújtja.

Benn a technikusné megszűri a tejet, Deformált fiának enged inni egyet.

Körül az apróság Heron-labda mellett, Sikló- és gördülőcsapágyakat kerget.

Dudálás hallatszik, megjött már a gazda, Ne kapjon defektet a hátsó gumija.

A gazdán overallruha fekszik, Statikus terhelés nyomja szegény lelkit.

Homlokát megtörli porlepte ingével, Egész nap szántott új görgős ekével.

Kétütemű pipáját zsebéből kihúzza, Egy ütemben rágyújt, a másikban megszívja.

Térül-fordul a jó háziasszony, Illő, hogy urának nyersanyagot hozzon.

Gépszalagon hozzák az egyszerű ételt, Jól kiszámították a kerékáttételt.

6

X. évf. 24. sz.

2011. október

PÁZMÁNY De vajon ki csenget, nézz ki, fiam, Sára, A csengő zsinórját rezgőmozgás rázza.

Egy vándor van odakinn, ki is dobná Sára, De a vendég bejön, s jó estét kívána.

A vándor az asztalhoz gördül, S a rá ható erők hatására leül.

De amikor a vacsorának vége, Kívánják a vándort a Nagy Végtelenségbe.

Menne is az szegény, de nem hat rá az Erő, Működik a gazda, mint kétkarú emelő.

Kiveszi a vándort tulajdon székéből, S g gyorsulást ad a szoba közepétől.

A vándor először forgómozgást végez, Azután megjátszik egy TU-144-est.

Este van, este van, az erők nyugalomban, Nyugszik a logarléc szattyánbőr tokban.

Nem folyik folyadék a Bergmann-csőben, Nem forog csapágy Vazelin kenőcsben.

Lefeküdt a gazda, nyomja már az ágyat, Erre a hatásra ellenhatás támad. Így lett vége a napnak, pihenjenek hát, Kívánjunk mi is jó éjszakát.

7

X. évf. 24. sz.

PÁZMÁNY

2011. október

X. évf. 24. sz.

KERTÜNK ÉNEKES MADARAI MADARAI 7. A zöldike Előfordulása: A hideg, északi részeket kivéve, egész Európában, Ázsiában és Észak-Afrikában is fészkel. Életmódja fákhoz köti, de nem csak erdőkben találkozhatunk vele. Az ember közelségét jól viseli.

Megjelenése: Jól látható a sárga faroktő. Hossza 15 centiméter, szárnyfesztávolsága 24–28 centiméter, testtömege 80–100 gramm. Kúpos csőrrel rendelkezik, mely halvány hússzínű. A kifejlett hím színe élénkzöld, a tojó színe tompább, szürkébb. Mindkét nemre jellemző az élénksárga szárnytükör és faroktő. Életmódja: A fák és növények magvait fogyasztja, mezőgazdasági területeken károkat okozhat – igaz, a hernyókat és ormányosbogarakat pusztítja. Állandó fajnak számít, telente alkalomadtán kóborol. Hangadása változatos, repülés közben pergő „tyü-tyü-tyü”, a költési időszakban pedig a madarászok által „zsírozás”-nak nevezett „dzöíí”.

Szaporodása: Különféle erdőkben és az emberi tevékenység fás területein (parkok, temetők, kertek) fészkel magányosan vagy csoportokban. A fára épített fészek fűszálakból, mohából, gyökérszálakból készül, és a szülők tollpihékkel bélelik. Az 5– 6 tojásból 13–14 nap költés után kelnek ki a fiókák, akik 11–14 nap múlva bekövetkező kirepülésükig fészeklakók. Évente rendszerint két fészekalj nő fel, az első április-májusban, a második a június-júliusi időszakban.

Egész Magyarországon gyakori, rendszeres fészkelő. Állománya stabil, a Duna és a déli országhatár mentén a legsűrűbb.

Védettsége: Magyarországon védettséget élvez, eszmei értéke 10 000 forint. forrás: cinege.blog.hu

8

2011. október

PÁZMÁNY

X. évf. 24. sz.

PROGRAMOK

-

2011. 10. 29. 1715: Közös rózsafüzér, mise az elhunyt cserkészekért 2011. 11. 19.: Csapatkirándulás – új időpont!

2011. 11. 26.: Leánycserkész-nap 2011. 12. 08.: A csapat újjáalakulásának 21. évfordulója 2011. 12. 11.: A Betlehemi Láng fogadása 2011. 12. 17-18.: 1400-1900: Adventi vásár 2011. 12. 19-22.: Karitász csomagok hordása (nagyoknak) ÜNNEPEK ÉVFORDULÓK

-

2011. 10. 25.: Boldog Mór 2011. 11. 01.: Mindenszentek 2011. 11. 02.: Halottak napja 2011. 11. 05.: Szt. Imre 2011. 11. 19.: Árpádházi Szt. Erzsébet TOBORZÁS

... A hang ösvényén át jött a fény. Kürtszó hozta, amit cserkészek fújtak, s akik csodálatos hősök voltak előttem. Hiszen az erdőket, mezőket barangolják minden szabad idejükben! Fürdenek a folyókban!

Másszák a hegyeket! Árvalányhaj van a kalapjukon ... és napfény a szívükben.

Istenem, csak én is cserkész lehetnék!

A csapat várja a 6-12 éves cserkészkedni vágyók jelentkezését. Jelentkezni az istvan.geiger@freemail.hu címre küldött e-mailben, vagy a 20/823-4461-es telefonszámon lehet. E-mail-es jelentkezésnél kérjük a következő adatokat megadni: • név • lakcím (postacím) • telefonszám • születés éve

9

• e-mail cím, amit rendszeresen olvasnak is • szülő neve, telefonszáma, e-mail címe

2011. október

PÁZMÁNY

X. évf. 24. sz.

Az őszi tábor egyik legemlékezetesebb motívuma a kőleves, azaz a Kőhegyi turista-ház által kínált kolbászleves volt. A nem túl nagy sikerre való tekintettel most egy másik kolbászleves receptjét olvashatjátok az alábbi hasábokon.

RECEPT - FALUSI KOLBÁSZLEVES KENYÉRFEDŐVEL Hozzávalók 4 személyre: • • • • • • • • • •

250 g pulykamell 200 g füstölt kolbász 250 g vegyes zöldség 2 dl tejszín 1 dl étolaj só, fűszerpaprika 1 csokor kapor 150 g liszt 20 g élesztő Delikát fűszer

Elkészítése: A finomra vágott vöröshagymát olajon megpirítjuk, hozzáadjuk a kockákra vágott húst, a megtisztított, felaprított zöldséget, majd a karikákra vágott kolbászt. Megszórjuk kevés liszttel, felengedjük vízzel, sózzuk, Delikáttal ízesítjük, majd készre főzzük. A végén tejszínnel dúsítjuk. Cserépedénybe merjük.

A lisztből, vízből, élesztőből, sóból kenyértésztát készítünk, amit fedőként az edény tetejére tapasztunk. 180 °C-os süt őben kb. 10-12 perc alatt rásütjük.

Forrás: Vörös Postakocsi Étterem

10

2011. október

PÁZMÁNY

X. évf. 24. sz.

Lassan elmúlik az ősz, és beköszönt a tél. Nemsokára az őszi gyümölcsök mind a kamrában figyelnek. Jön a forralt borok, a sült almák, és gesztenyék szezonja. De nézzünk csak a kupacs mögé: A SZELÍDGESZTENYE A szelídgesztenye a bükkfafélék családjába tartozó, 20-30 méter magas, nagy lombú, hosszú életű fa. A magyarországi fajták nemesítése, majd termesztése az 1950-es évektől kezdődött. Nagyobb állományú gesztenyéseink Kőszegen, Nagymaroson, Sopronban és a Mecsekben vannak.

A gesztenye termése sok szénhidrátot - 100 grammja 30-40 grammot -, azon belül pedig 20-25 % keményítőt tartalmaz. Emellett jelentős zsír-, olaj- és fehérjeforrás, továbbá sok növényi rostot tartalmaz. 100 grammja 180-200 kcal energiát rejt. A vitaminok közül megtalálható benne a B1-, B2-, B6- és Evitamin, illetve nagyobb mennyiségben a C- vitamin. Ásványi anyagai közül kiemelkedik a vas, a magnézium, a foszfor, a kálium és a kalcium. Mivel igen magas a káliumtartalma, a gesztenye gyakori fogyasztása hozzájárul a normális izomműködéshez. A nyomelemek közül a cink, a mangán és a réz található meg benne jelentősebb mennyiségben.

Gyógyhatásai közül kiemelkedő tápláló, energetizáló, izom- és idegrendszererősítő, fertőtlenítő hatása. A táplálkozástudományi szakemberek a gesztenye fogyasztását vérszegényeknek, gyomorbetegeknek, időseknek, legyengült fizikumú embereknek különösen ajánlják.

A népi gyógyászatban nemcsak gyümölcsét, de levelét, fájának kérgét is felhasználják köszvény, fejfájás, illetve májbetegségek kezelésére. A fa leveleinek teáját gargarizáló szerként légúti gyulladásos betegségek és kínzó köhögés kezelésére adják, ezen kívül lázas betegségek ellen isszák.

Termése sokféleképpen használható: ehető magában, jól illik vadhúsokhoz és különböző káposztás ételekhez, megfőzve helyettesítheti a burgonyaköretet, továbbá lehet sör alapanyaga, sőt létezik gesztenyeliszt is. A barna gesztenyék a ruhásszekrényben molyriasztóként lehetnek hasznunkra. Maghéját és leveleit samponkészítésre használják; a hajszálaknak csillogó fényt ad. Nagy csersavtartalma miatt világos fája tartós, pácolás vagy egyéb tartósító kezelés nélkül is időtálló. Kedvelt faanyaga a zongoraés hangszerkészítőknek, a hajóépítőknek, az asztalosoknak és az ácsoknak. Értékes fájából készülnek a legtartósabb boros és pálinkás hordók.

Marosi Kinga 11

2011. október

PÁZMÁNY

REJTVÉNY KISCSERKÉSZEKNEK

12

X. évf. 24. sz.

2011. október

PÁZMÁNY

REJTVÉNY NAGYCSERKÉSZEKNEK

13

X. évf. 24. sz.

2011. október

PÁZMÁNY

X. évf. 24. sz.

ŐSZI TÁBOR Október 15-én reggel hét órakor találkozott a kis csapat teletömött tarisznyákkal és egy nagy kupac jókedvvel. El is indultunk izibe felpakolt szekereinkkel szerencsét próbálni Szentendre városába. Hétmérföldes csizmáinknak köszönhetően száguldottunk, mint a gondolat.

Ott aztán, hogy erőt gyűjtsünk, megreggeliztünk, majd a helyi régi sírkert őszi munkáiban voltunk a város segítségére. Ez jó alkalom volt a kötelesség-teljesítésre, ami fontos tényezője a cserkészmunkának. A jól megérdemelt ebéd után újabb kalandok vártak ránk. Kis kirándulást tettünk a Kő-hegyre, ahol megcsodálhattunk egy régi vulkán kráterében kialakult tavat, és a menedékházba is betértünk, ahol igazi kőlevest kaptunk estebédre. Mire rendesen kifáradva visszatértünk szállásunkra, már besötétedett.

Elfogyasztottuk az otthonról hozott vacsoránkat egy bögre forró tea mellett. A nap végéről a szokásos tábortűz sem hiányozhatott, amit a szorgalmas és a lusta leány története, valamint vidám népdalaink tettek színessé. Másnap hajnalhasadtával ébredtünk, és vasárnapi szentmisével kezdtük a napunkat, miután egy rövid alaki foglalkozáson vettünk részt. Ebéd után, hogy helyismeretünket gazdagítsuk, talyigáinkon átrobogtunk a skanzenbe.

Itt különféle faluk néprajzi hagyományaival és építészeti jellegzetességeivel ismerkedhettünk meg. Visszaérve már csak az utolsó ebéd és a táborzárás maradt.

Szekereinken hazavágtattunk, és élményekkel telve üdvözöltük viszont családjainkat.

Nagy Böbe

14

PÁZMÁNY

2011. október

X. évf. 24. sz.

IMA – AZ ÓMAGYAR MÁRIA-SIRALOM Az Ómagyar Mária-siralom egyike legkorábbi nyelvemlékeinknek, az első fennmaradt magyar nyelvű vers. A 13. században íródott egy latin vers átköltéseként és a latin nyelvű Leuveni Kódexben maradt fenn.

Mai magyar nyelven (Molnár Ferenc értelmezése) Valék siralom tudatlan, Most siralom sebez, Bú gyötör, epeszt.

Választ világomtól Zsidó, fiamtól, Édes örömemtől. Ó, én édes Uram, Egyetlen egy fiam, Síró anyát tekintsed, bújából kivonjad!

Szememből könny árad, Én jajom búval fárad, Te véred hullása, Én jajom alélása.

Világ világa, Virágnak virága, Keservesen kínzatol, Vas szegekkel veretel! Óh nekem, én fiam, Édes, mézül, Szegényül szépséged, véred hull vízül!

Siralmam, fohászom megtörik kívül, Jajom belső búja Ki; soha nem enyhül.

Végy halál engemet, Egyetlenem éljen, Maradjon meg Uram, Kit a világ féljen! Ó, az igaz Simeonnak Biztos szava elért, Én érzem e bú-tőrt, Kit valaha igért.

Ne váljak el tőled, Életben maradva, Mikor így kínoznak Fiam, halálra!

Zsidó, mit tész törvénytelen!

Fiam mert hal, bűntelen!

15

Fogva, húzkodva, Öklelve, kötve Ölöd !

Kegyelmezzetek fiamnak, Ne legyen kegyelem magamnak, Avagy halál kínjával, Anyát édes fiával Egy emberként öljétek

2011. október

PÁZMÁNY AZ ŐSZI TÁBOR KÉPEKBEN

16

X. évf. 24. sz.