Pázmány_új_19

2011. április

A 923. sz. Pázmány Péter Cserkészcsapat lapja

X. évf. 19. sz.

2011. április

PÁZMÁNY

X. évf. 19. sz.

Az ünnepek ünnepe, az ünnepélyek ünnepélye Az Egyház életének és az év körforgásának három legfontosabb napja köszönt ránk. Ahogy Szentatyánk, XVI. Benedek pápa fogalmazta: „A húsvéti szent három nap a csönd és az ima ideje, hogy szemléljük az Úr halálának és feltámadásának misztériumát” A szent három nap, Nagycsütörtökkel veszi kezdetét. Jézus utolsó vacsorájára való emlékezés az esti misében történik. Szinte magunk előtt látjuk Leonardo Utolsó vacsora című híres képét. Ekkor ünnepeljük az Eucharisztia, vagyis az Oltáriszentség megalapításának pillanatát.

Pál apostol a korintusiakhoz írt levelében megerősítette az első keresztényeket ebben a fontos igazságában, amikor közölte velük, amit ő maga is megtudott: „Az Úr Jézus elárulásának éjszakáján fogta a kenyeret, hálát adott, megtörte és így szólt: vegyétek és egyétek, ez az én testem, melyet értetek adok.”

Ugyanígy vacsora utána fogta a kelyhet és így szólt: „Ez a kehely az új szövetség az én véremben. Ezt tegyétek, valahányszor isztok belőle, az én emlékezetemre” (1Kor 11,23-25).

Ezek a szavak világosan kifejezik Krisztus szándékát: a kenyér és a bor színében valóban jelenvalóvá teszi magát testével és vérével, az Újszövetség áldozataként. Ez a mi katolikus hitünk alapja, hogy Jézus ma is jelen van közöttünk az oltár kenyerének és borának titkában. Erre a találkozásra készülnek az elsőáldozók, ezt élik át a szentmisében mindazok, akik tiszta lélekkel veszik magukhoz a Szent Ostyát és erre vágyódnak idős és beteg testvéreink, magányukban, betegágyaikon, amikor meglátogatjuk őket, hogy megáldozhassanak.

Ezen az utolsó vacsorán, Jézus az Apostolokat és utódaikat bízza meg e szentség szolgálatával, a szentséget pedig az Egyháznak adja, mint szeretetének legfőbb bizonyítékát. „Ecclesia de Eucharistia” – az Egyház az Eucharisztiából él – írta II. János Pál pápa, 2003. Nagycsütörtökén kelt enciklikájában. Valóban a szentmise az Egyház életének központja.

De megemlékezünk Jézusnak még egy másik a gesztusáról is, amellyel megmosta Apostolai lábát. Ez a keleti asztalközösség alapvető gyakorlata volt és a szolgák végezték. Jézus maga teszi ezt, hogy örök példát adjon egymás szolgálatára az alázatban és a szeretetben. „Példát adtam nektek, hogy amit én tettem, ti is tegyétek meg.” (Jn 13,15) A nagycsütörtöki szertartás végén következik az 2

2011. április

X. évf. 19. sz.

PÁZMÁNY

oltárfosztás, amikor minden díszétől megfosztjuk a templom oltárait, az Oltáriszentséget egy külön erre a célra elkészített helyre viszik át, jelképezve a Getszemáni kert magányosságát, Jézus halálos aggodalmát. Jézus az Olajfákhegyén virraszt és a rá váró szenvedésre készülve vérrel verejtékezik. A templomban a hívek szemlélik a magányos Jézust, ennek az esti imának gondolata, Jézus panaszos megjegyzése alvó tanítványai felé: „Még egy órát sem tudtok velem virrasztani?” (Mt 26,40) Nagypénteken Urunk kínszenvedésére és halálára emlékezünk. Jézus önként adja áldozatul életét, hogy az emberiség bűneit eltörölje. Szeretetében a végsőkig megy, amikor a legkegyetlenebb és legmegalázóbb halálnem, a keresztre feszítés lesz osztályrésze. Ez az Egyház gyászának napja, amikor nem mutat be szentmisét, nem kondulnak meg a harangok és hallgat az orgona is. A hívek böjtöt tartanak, hogy ezzel is kifejezzék megrendülésüket, hisz bűneink miatt Jézus értünk és helyettünk halt meg a keresztfán.

Jézus, miközben önmagát adja oda, halálát a szeretet tettévé alakítja át. Így a halál, amely természeténél fogva minden kapcsolat vége, Jézus által az önátadás, az üdvösség eszközévé válik, amely hirdeti annak a szeretetnek győzelmét, amely megváltja és üdvözíti a világot. Az esti szertartástól másnap estig Jézus jelképes sírjánál időzünk. A cserkészek jelenlétükkel ugyan felidézik a sírt őrző katonákat, de nem csupán egy „felsőbb parancsot” teljesítve, mint akkor, hanem most már az értünk meghalt Jézushoz való hűség jeleként.

Nagyszombatot a mély csönd jellemzi. A templomokat megfosztották díszeiktől, nem tartanak szertartásokat. A várakozás és a remény ideje ez, amikor a hívek imádkoznak Jézus sírja előtt a templomban. Nagyszombat éjszakáján, az ünnepélyes húsvéti virrasztáskor, az Egyház tüzet szentel, meggyújtjuk a feltámadt Krisztust jelképező húsvéti gyertyát, több szentírási részt olvasunk fel, és a csöndet a Glória és a 40 napja elhallgató Alleluja énekek hangjai törik meg. Újra megszólalnak a harangok és felzúg az orgona, hirdetve Krisztus feltámadását, a világosság győzelmét a sötétség felett, az élet győzelmét a halál felett. Az egyház örül az Úrral való találkozás mellett, belépve Húsvét napjába, amelyet az Úr nyit meg, feltámadva a halottak közül. Ennek a húsvéti örömnek hagyományos megnyilvánulása az éjszakai feltámadási körmenet a templom körül, énekszóval, harangok zúgásával. Végül megszenteljük a húsvéti ételeket, hiszen az ünnep magyar elnevezése is ebből származik: húsvét – a hús magunkhoz vétele a 40 napos böjt után. Éljük át ezt a szent három napot, egyre mélyebben kapcsolódjunk az értünk meghalt és feltámadt Krisztus misztériumához. Ezen a lelki úton kísérjen bennünket az Egyház ősi szertartásainak csodája és hagyományai, hogy együtt lépjünk be a húsvéti titokba, hogy megtapasztalhassuk a Feltámadt Krisztus örömét és békéjét! „Krisztus feltámadt! Valóban feltámadt!”

Szerencsés Zsolt plébános 3

2011. április

PÁZMÁNY

X. évf. 19. sz.

TARTALOM Az ünnepek ünnepe, az ünnepélyek ünnepélye– Zsolt atya köszöntője ...................................................................... 2 A Szent Sír...................................................................................... 5 Magyar húsvéti szokások 1.

A Szent Sír templomi megjelenítése ............................................... 5 A Szent Sír Lovagrend.................................................................... 6 Magyar húsvéti szokások 2.

A húsvéti vagy föltámadási körmenet ............................................. 8 Magyar húsvéti szokások 3. A locsolás .......................................... 9 A kölnivíz története ....................................................................... 10 Locsolóversek fiúknak................................................................... 11 Válaszvers lányoknak ................................................................... 11 Magyar húsvéti szokások 4. A húsvéti tojás története .................. 12 A tojás, mint étel ........................................................................... 14 Kertünk énekes madarai 3. A Széncinege .................................... 15 Programok, ünnepek, évfordulók, impresszum ............................. 16 Kiscserkész rejtvény ..................................................................... 17 Viccek ........................................................................................... 18 Padre Pio reggeli imája................................................................. 19 A március 15-i műsor és a csapatkirándulás képei ....................... 20 1%................................................................................................. 20 4

2011. április

X. évf. 19. sz.

PÁZMÁNY

A SZENT SÍR A jeruzsálemi Szent Sír bazilika Jézus keresztre feszítésének, sírba helyezésének és feltámadásának helyszíne. Jézus korában ez a terület kívül esett a város falain, mára azonban Jeruzsálem részét képezi, ahová zarándokok ezrei érkeznek nap mint nap.

A keresztényüldözés idején, számos ókeresztény kultuszhely, köztük a Szent Sír helyét őrző építmény is elpusztult, melynek emlékét azonban a keresztény közösségek továbbra is megőrizték.

Az első niceai zsinatot követően a negyedik század közepén Konstantinusz császár elrendelte a Szent Sír területének megújítását, ahová édesanyja, Szent Heléna megbízásából, 3 részből álló bazilikát emeltek. Később, az arab invázió idején újabb pusztítások érték a bazilikát, nagy része teljesen megsemmisült.

Keresztények fennhatósága alá a keresztes lovagok Jeruzsálembe érkezését követően került 1099-ben, amikor megújították és egységesítették a Jézus halálát és feltámadását őrző keresztény bazilikát, mely egészen a XIX. századig szinte érintetlen maradt. Ma a Szent Sír területén több vallási közösség is jelen van, köztük a ferencesek, a görög, örmény és szír-ortodox egyház, a koptok illetve az etióp keresztények képviselői.

A jeruzsálemi Szent Sír Bazilika ma is őrzi Jézus sírját, azt a sziklát, melyen testét elhelyezték, a bebalzsamozás kövét, valamint emléket állít annak a helynek, ahol az asszonyok megkapták a feltámadás hírét.

MAGYAR HÚSVÉTI SZOKÁSOK 1.

A Szent Sír templomi megjelenítése

Nagypéntek este a halott Jézus szobrát a templomi szent sírba helyezik. A jeruzsálemi sír utánképzése, a kőpadon fekvő, gyolcsba göngyölt halott Jézus Krisztus templomi megjelenítését szolgálja. Bár a hagyomány keletről származik, a frank-római szertartásokban már a 9. században élt az oltáriszentség elrejtésének szokása.

A nagypénteki mise után az áldoztatásból megmaradt eucharistiát mindenütt igen nagy tisztelettel vették körül. Először 973-ban, Szt. Ulrikról jegyezték föl, hogy áldoztatás után a megmaradt eucharisztiát eltemette, az Úr testét kő alatt helyezte el. http://lexikon.katolikus.hu 5

2011. április

PÁZMÁNY

X. évf. 19. sz.

Plébánosunk és fenntartónk, Szerencsés Zsolt atya jelenleg a Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend Magyarországi Helytartósága mb. koadjutor nagyperjele, vagyis a Rend magyar egyházi vezetése második embere, a Rend kápolnájának igazgatója.

A SZENT SÍR LOVAGREND Az ősi eredetű, a pápák által újjászervezett Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend történeti, jogi és lelki kapcsolatok folytán az Apostoli Szentszék oltalma alatt áll. A Rend Õszentsége XII. Pius pápa 1949. szeptember 14-i, valamint Õszentsége XXIII. János pápa 1962. december 8-i Apostoli levelei alapján egyházi jogi személy, Vatikán-állami jogi személy.

Céljai: 1. Erősíteni tagjaiban a keresztény életvitel gyakorlatát a pápához való teljes hűségben és az Egyház tanításai szerint, szem előtt tartva, mint alapot, a felebaráti szeretet elveit, melyeknek a Rend fontos eszköze a Szentföldre irányuló segélyek érdekében.

2. Támogatni és segíteni a Katolikus Egyház kulturális, jótékonysági és szociális tevékenységét és intézményeit a Szentföldön, különösen a Jeruzsálemi Latin Patriarkátushoz tartozó és annak területén találhatóakat, amelyekkel a Rend hagyományos kapcsolatokat tart fönn.

3. Buzgólkodni a hit fenntartásán és terjesztésén a Szentföldön, bevonva a világszerte élő, a Rend jelképe által a felebaráti szeretet gyakorlásában egyesített katolikusokat, valamint minden keresztény testvért.

4. Védelmezni a katolikus Egyház jogait a Szentföldön.

Természetéből, valamint céljaiból kifolyólag a Rend távol áll minden politikai jellegű mozgalomtól vagy intézménytől. A Rend tagjai nem vehetnek részt olyan szervezetek és társaságok tevékenységében, melyeknek jellege, céljai és programjai ellentétben állnak a Katolikus Egyház tanaival és tanításával, illetve nem tartozhatnak a Szentszék által el nem ismert vagy nem szuverén államok adományozta állítólagos lovagi jellegű rendekhez és szervezetekhez.

A Rend székhelye a Vatikán-államban van, lelkiségének székhelye a Sant’Onofrio al Gianicolo templom melletti kolostor.

6

2011. április

PÁZMÁNY

X. évf. 19. sz.

A Rend története és jelen élete alapvetően kapcsolódik Jeruzsálemhez és a Szent Helyekhez.

A Rend fő tevékenysége Szentföld megsegítése, s ennek keretében elsősorban a Jeruzsálemi Latin Patriarkátus támogatása, ami főként a Patriarkátus iskolákra szánt kiadásainak, valamint a folyó és szociális tevékenységek fedezésére szolgáló kiadásainak finanszírozását jelenti.

A felnövekvő keresztény generáció színvonalas képzésének biztosításához a Nagymesteri Hivatal úgy járul hozzá, hogy minden évben fedezi a Patriarkátus iskoláinak fenntartásában keletkező hiányt, amely a keresztény tanulók által fizetendő és a családok által átvállalható összegek különbségéből származik.

Ezen túlmenően a Nagymesteri Hivatal minden évben új építési projekteket, illetve templom- és konvent-felújítást, iskolákat és szociális, valamint vallási életet szolgáló közösségi központokat finanszíroz. Az új terveket minden évben a Nagymesteri Hivatal javasolja és a Latin Patriarkátus választja ki. A Szentföld Bizottság, melynek egy elnöke és négy tagja van, megvizsgálja a projekteket, majd ezután ajánlást tesz a Nagymesteri Hivatalnak arról, hogy mely projekteket milyen mértékben kell finanszírozni. A Nagymesteri Hivatal végső döntése után a Bizottság a Latin Patriarkátussal szoros együttműködésben ellenőrzi a megvalósítást. A Rend tagjai és jótevői így biztosak lehetnek az adományaikból támogatott projektek hatékony megtervezésében és végrehajtásában.

A Lovagrend eredete a legendák homályába vész. A manierizmus korának néhány történésze szerint a Rendet egy-két évvel az Úr Jézus halálát és feltámadását követően alapították. Egyes vélemények szerint az alapító maga az ifjabb Szent Jakab apostol volt, mások a Rend kezdeteit Nagy Konstantin császár idejére teszik és alapítását Szent Ilonához kapcsolják.

Ezeket a feltételezéseket írásos emlékek vagy más tárgyi dokumentumok nem támasztják alá. A történetírók általában Bouillon Gottfried alsólotharingiai herceget, anyai ágon Nagy Károly császár rokonát tartják a Rend megalapítójának. forrás: http://www.oessh.katolikus.hu/ 7

2011. április

PÁZMÁNY

X. évf. 19. sz.

MAGYAR HÚSVÉTI SZOKÁSOK 2.

A húsvéti vagy föltámadási körmenet

A húsvéti körmenetet másként föltámadási körmenetnek is nevezik, Jézus Krisztus feltámadásának nem szorosan vett liturgikus ünneplése KözépEurópában a 17. századtól.

Magyarországon már az 1625-ös esztergomi rituáléban megtalálható, szokása ma is él. A hívők kivonulnak a templomból, s a körmenet alatt négyszer szentségi áldást ad a celebráns. A föltámadt Krisztus szobrát, az „Alleluja-szobrot” egy „érdemesebb” férfi viszi: Miskén például az, aki a passióban Jézust énekelte; Bácsalmáson, Borotán, Dávodon, Kecelen, Mezőkövesden a bíró, Szilben a harangozó, Hosszúhetényben a kisbíró, Szarvaskőn a templombíró, Nagybörzsönyben a legénybíró.

A legtöbb helyen a húsvéti gyertyát is viszik a körmenetben. A körmenet egyéb kellékeit, a baldachint és a lámpákat vinni külön tisztség, régebben az Ipoly mentén házasulandó legények, napjainkban általában az egyházközségi képviselőtestület tagjai viszik. A körmenet végén az Allelujaszobrot az oltárra vagy külön tartóra helyezik, s ott marad Áldozócsütörtökig.

A körmeneten való részvételnek megvoltak az öltözködésben is megnyilvánuló szokásai. Jászladányban és Tápén pl. még a legidősebb asszonyok is fehér ruhában, Bélapátfalván fehér kendőben vettek részt.

Városmiskén a 20. sz. elején a leányok derekukra fehér szalagot kötöttek, hajukat kieresztették, Kalocsán viszont bekötött fejjel illett megjelenniük.

Napjainkban a városokban is szokás az ablakba égő gyertyát tenni a körmenet útvonalán, s minden résztvevő lehetőleg égő gyertyát visz a kezében. Mivel a körmenet tömegeket mozgat, 1948 után hatósági engedélyhez kötötték, s ahol lehetett, akadályozták. 1951-ben például, mivel nagyszombat április 4-ére esett, elrendelték, hogy a szertartásokat reggel 8ig, a körmenetet délután 3-ig vagy legkésőbb a felszabadulási ünnepély előtt 1 órával be kell fejezni. 1989, azaz a rendszerváltás óta természetesen ez a szabályozás megszűnt. (forrás: katolikus lexikon) 8

2011. április

PÁZMÁNY

X. évf. 19. sz.

MAGYAR HÚSVÉTI SZOKÁSOK 3.

A locsolás

Katartikus, termékenységvarázsló jellegű népszokás. Az egész ország területén ismert. A Dunántúlon jelentősége más húsvéti szokások mellett elenyésző volt. A húsvéti locsolás ősi rítus keresztényiesített formája. Eredetének egyházi magyarázata részint a keresztelésre utal, részint arra a legendára, amely szerint a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat locsolással akarták volna a zsidók elhallgattatni, ill. a Jézus sírját őrző katonák vízzel öntötték le a feltámadás hírét vivő asszonyokat.

A gyermekek locsolkodása szagos vízzel, rövid versikék kíséretében, újabb keletű.

Szeged vidékén például a legények a lányokat a kúthoz hurcolták, egész vödör vízzel leöntötték, nehogy kelésesek legyenek. Az Ipoly mentén szervezetten történt a húsvéti locsolás. A legények már vasárnap este tojást szedtek a lányos házaktól. Másnap reggel, előre megbeszélt helyen szalonnát kaptak, ott tojásrántottát készítettek és elfogyasztották. A tojáshéjakat annak a lánynak az ablaka alá szórták, akire haragudtak.

Ezután indultak locsolni. A lányok igyekeztek elbújni, akit megtaláltak, azt a kúthoz vitték, és vödörszám hordták rá a vizet. A fiúk először a keresztanyjukhoz mentek, akit az ott kapott vízzel meglocsoltak, jutalmul hímes tojást kaptak. Ezután a rokonok, szomszédok lányaihoz mentek. A legények locsolását a lányok húsvéthétfő délutánján személyesen elküldött tojásokkal viszonozták. A locsolás jutalma általában festett tojás. Kedden a lányok locsolták a legényeket. A húsvéti locsolás e módjai a két világháború között megszűntek. Erdélyben és a szomszédos magyar területeken még ma is él a húsvéti locsolás e színes változataiban. Egyes helyeken a ház ormára helyezett, feldíszített zöldág és nyitott ajtó jelzi, hogy várják a locsolókat.

A húsvéti locsolás módját illetően számos változat ismert a vödörrel való öntözéstől a szagos vízig. A dunántúli adatok főleg a húsvéti locsolás újabb, városias jellegű szódavizes, szagos vizes módjára utalnak az ismert locsolóversek kíséretében. A húsvéti locsolás köszöntő versei csekély eltérésekkel országosan ismertek, nem népi eredetűek. forrás: Magyar Néprajzi Lexikon 9

2011. április

X. évf. 19. sz.

PÁZMÁNY

A KÖLNIVÍZ TÖRTÉNETE Csalóka, hogy a manapság divatos húsvéti locsolóvizeket kölni néven emlegetik. Kölninek ugyanis csupán a német Köln városából származó vizet, a Kölnisch Wassert nevezhetjük. Minden mást toalettvíznek, parfümnek, illatszernek hívnak. Az eredeti kölnivíz olyannyira megbecsült illatszer, hogy születési helyén külön múzeumot szenteltek neki. Az 1995-ben megnyitott kiállítás a Glockengassén kapott helyet, ott, ahol az illatos eszenciát először gyártani kezdték. Köln városát 1794-ben elfoglalták a franciák, a város parancsnoka pedig azonnal kiadta az utasítást, hogy számozzák át az utcákat és házakat, hogy a németül nem értő francia csapatok is könnyen tudjanak tájékozódni. A vegyész Mühlens család háza a 4711-es számot kapta, így vált egy egyszerű házszám a később világhírűvé lett illatszer márkanevévé. A kölni születése a legenda szerint egy karthauzi szerzetesnek köszönhető. Ő készítette el először a szagos vizet, és ő nyújtotta át 1792-ben nászajándékként az ifjú Mühlensnek az Aqua Mirabilist, a csodavizet. Akkoriban a kölnit testi-lelki gyógyírnek tekintették. A 4711-es kölnit a kétszáz éves recept alapján állítják elő a mai napig, és évekig tölgyfa hordókban érlelik. A recept természetesen titkos, a család féltékenyen őrzi, így csak a legfőbb alkotórészek ismertek: citrusfélékből kivont illóolajok, rozmaring, levendula és tiszta alkohol. forrás: http://vasarnap.ujszo.com

4711 – régen és ma 10

2011. április

PÁZMÁNY

X. évf. 19. sz.

LOCSOLÓVERSEK FIÚKNAK Korán reggel útra keltem, Se nem ittam, se nem ettem.

Tarisznya húzza a vállam, Térdig kopott már a lábam.

Bejártam a fél világot, Láttam sok-sok szép virágot.

A legszebbre most találtam, Hogy öntözzem, alig vártam.

Piros tojás, fehér nyuszi, Locsolásért jár a puszi!

Itt a húsvét, eljött végre, A szép lányok örömére.

Mert a lányok szép virágok, Illatos víz illik rájok.

Kit húsvétkor nem locsolnak, Hervadt virág lesz már holnap.

Ne fuss el hát, szép virágom, Locsolásért csók jár, három!

Ó, tavasszal újult ékes liliomok, Öntözésre méltó gyönyörű virágok!

Már eljött az idõ, hogy megújuljatok, A Szentlélek Isten szálljon tireátok.

No, ti cimboráim, csuporra, vederre, Adjuk meg a lánynak a tisztet reggelre!

Hanem egy szót szólok ezen szép leánynak, Adjon egy pár hímest, Szívemből kívánom, kegyelem magának!

Rózsavizes húsvét napját jöttem ma kívánni, Nem szeretnék a lányokra nagyon sokat várni!

Ez a pár csepp jó szagos víz úgy használ a lánynak, Mint a réten a gyöngyharmat a nyíló virágnak.

Olyan lesz az arcuk tőle, mint a hamvas virág, Örömünkben együtt örül a megváltott világ.

Megváltónk is együtt örül az egész világgal, Ajándékozzatok meg hát egy hímes tojással!

VÁLASZVERS LÁNYOKNAK Köszönöm, hogy köszöntöttél, Rózsavízzel megöntöztél. Én is köszöntelek Téged, Tojás lesz a fizetséged.

Aki adta, ne feledd, És a tojást el ne ejtsd!

11

2011. április

PÁZMÁNY

X. évf. 19. sz.

MAGYAR HÚSVÉTI SZOKÁSOK 4.

A húsvéti tojás története A teremtésmítoszoktól a feltámadásig

"Kedves madár, búvárkacsa, / röpköd erre, repdes arra. / Vízanya térdét megtalálja / kinn a tenger kék vizében; / zsenge zsombéknak gyanítja, / füves földhalomnak véli. / Röpköd erre, röpköd arra, / térdkalácson megtelepszik. / Rak reá fészket magának, / színarany tojását tojja, / hat tojása színaranyból, / hetedik tojása vasból" - szól nyelvrokonaink népi őskölteményének, a Kalevalának teremtésmítosza. De szerte a világon a tojás az élet kezdetét és a világmindenséget jelképezi. Egy kínai hagyomány úgy írja le az eget és a földet, mint tojáshéjat és sárgáját, egy indiai mítosz szerint pedig egy hattyú keltette ki a kozmikus tojást, amelyből a világ létrejött.

Nem véletlen, hogy a tojás vált az élet, a teremtés szimbólumává. Ez az egyik legtökéletesebb forma, amelyet a természetben találhatunk, és egyben magában rejti a születés, az élettelenből élővé válás titkát.

A tojás díszítése és ajándékozása ősibb a keresztény húsvét ünneplésénél, de még a zsidó peszah ünnepénél is. Hazánkban avar kori sírban is találtak festett, karcolt díszítésű tojást, de már az ősi Egyiptomban tettek ilyet a sírokba.

A kereszténység elterjedésével ez az ősi életszimbólum könnyen hozzákapcsolódott a feltámadás ünnepéhez. A húsvéti tojás egyházi áldásban részesítéséről a IV. századtól van tudomásunk, díszítéséről pedig a XIII. századtól maradtak fenn írásos emlékeink. Az ősi hagyományokon túl még egy ok erősítette a tojás húsvéti szimbólummá válását. Régen a tojás is böjti tilalom alatt állt, így az ünnepre sok összegyűlt, amelyeket aztán nagy mennyiségben fogyasztottak, ajándékoztak az emberek. A középkorban a templomban állított szent sírba is tettek tojásokat - ez a közelmúltig élő szokás volt a bukovinai székelyeknél. Ezen túl a jobbágyoknak tojásadási kötelezettségük volt húsvétkor.

A mítoszok lassan átformálódtak keresztény legendákká: Krisztus úgy törte fel a sziklasírt, mint a kifejlődött madár az őt fogva tartó tojás héját. A festéshez használt legnépszerűbb szín, a piros pedig Krisztus kiömlött vérét jelképezi.

A minták és színek kultikus, szakrális és népi szimbólumrendszere az ősidők óta nyomon követhető és változik ma is. A nyugati területeken a tojást 12

2011. április

PÁZMÁNY

X. évf. 19. sz.

általában egyszínűre festik, Közép- és Kelet-Európában maradt meg a mintás díszítés élő népszokásként.

Régebben a minták és jelentésük ismerői a festéssel foglalkozó asszonyok voltak. A két, négy vagy nyolc részre osztott tojásra leggyakrabban geometriai, virág vagy stilizált, egyszerűsített ábrákat festettek, amelyek egyes elemei az ókori kultúrák szimbólumaiból és a Közel-Keleten ma is használt mágikus jelekből fejlődtek, másrészt a reneszánsz eredetű hímzésés kerámia-ornamentikából. A különböző technikák - levélrátét, viaszolás, batikolás, karcolás, patkolás - más-más minták létrehozására ad lehetőséget, de mindegyik szerencsét, egészséget, hosszú életet ígér a tojás tulajdonosának.

A különböző tojásgyűjtő népszokások másik célja pedig az volt, hogy a fiúk, legények minél több tojáshoz jussanak a tojásjátékokhoz. A tojáskoccintás, labdázás, -görgetés sokfelé ma is élő húsvéti játék. Aki a tojást épen meg tudja őrizni, annak szerencséje lesz abban az esztendőben.

Kácser Anikó http://ujember.katolikus.hu

Tojások hagyományos erdélyi mintákkal

Tojásfestő asszony

13

2011. április

PÁZMÁNY

X. évf. 19. sz.

A TOJÁS, MINT ÉTEL A tojás ősidők óta az egyik legfontosabb és legértékesebb táplálékunk.

Valóságos ételcsoda, hiszen majdnem az összes tápanyag megtalálható benne, amelyekre szervezetünknek szüksége van, kivéve a szénhidrátot, a rostot és a C-vitamint.

Számos kutatás bebizonyította, hogy a tojásban lévő fehérje minőségét tekintve az anyatej után a legjobb, megelőzve a tejet és a húst, hiszen tartalmazza az összes elengedhetetlenül szükséges aminosavat. Egy normál méretű tojás 70 kalóriát, 5,5 gramm fehérjét és sárgája közel 5 gramm zsírt tartalmaz. Szinte minden vitamin megtalálható benne, amelyek némelyikét kifejezetten nagy mennyiségben tartalmazza, pl. a Dvitamint, így természetes D-vitamin-forrásaink közül messze a legjelentősebb. A D-vitamin a kalciumfelszívódás fő szabályozója, felelős a vér, a csontok és a fogak kalciumellátásáért. A tojásban számos ásványi anyag is rejtőzik, így a foszfor, a vas, a cink és a kalcium.

Biotintartalma egészségessé varázsolja a körmöt, fényessé teszi a hajat, a tojásfehérjében lévő pantoténsav pedig serkenti a hajnövekedést és ellenállóvá teszi a nyálkahártyát. Kimagasló tápértékén is túltesz a tojás emésztőrendszerre gyakorolt fölöttébb kedvező hatása. Zsírja ugyanis az emésztőrendszer jó működését eredményezi, ami elengedhetetlen a tápanyagok tökéletes emésztéséhez, fölszívódásához és fölhasználásához.

Ezen kívül javítja a látást, az emlékezőtehetséget és az agyműködést.

A tojás az egészséges táplálkozás nélkülözhetetlen része. Naponta egy tojást érdemes fogyasztani, hiszen egy tojásban 300 mg koleszterin van, ami szervezetünknek a napi megengedett koleszterin-mennyiség.

Nincs még egy másik, ennyire sokoldalúan felhasználható élelmiszer. Több száz tojásétel-recept létezik, amelyek között gyors reggeli ételt, laktató egytálételt, salátát, levest, édességet és italokat egyaránt találhatunk. A tojással szilárdíthatunk, feljavíthatunk, dúsíthatunk, burkolhatunk, díszíthetünk és még számtalan dolgot végezhetünk a főzés során.

Külsőleg is hasznos lehet, ha könnyen zsírosodik a hajunk, hiszen a tojássárgája oldja a zsírt és egyáltalán nem irritál. Dörzsöljünk hajunk tövébe egy tojássárgáját, hagyjuk hatni 15 percig, majd mossuk le langyos vízzel! A második mosást végezzük samponnal!

Marosi Kinga 14

2011. április

PÁZMÁNY

X. évf. 19. sz.

Kertünk énekes madarai 3. A Széncinege Elterjedés: Eurázsiai és észak-afrikai elterjedésű faj. Hazánkban mindenfelé költ, ahol fészekodúkat talál. Optimális élőhelyei a lomberdők, elsősorban az idősebb tölgyeseket kedveli. Rendszeresen költ fenyvesekben, ártéri erdőkben, mezőgazdasági területeken, városi parkokban és kertekben is.

Költési idő: Az első tojásokat április elején vagy közepén rakja le. Június elején a populációk egy része másodszor is költ.

Fészkelés: Odúkban költ. Az alacsonyabban levő fészkelő-helyeket kedveli. A hím tél végén foglalja el a revírjét („vadászterületét”), és a költés ideje alatt védelmezi. A tojó egyedül építi a fészkét, amelynek csészéjét puha anyaggal béleli. A tojások száma 6-13. A kotlás kb. 14 napig tart. Csak a tojó kotlik, ha elhagyja a fészket, a tojásokat betakarja. Az első fióka kikelését követően 23 napon belül a többi is kibújik a tojásból.

Táplálkozás: Legfontosabb táplálékát a hernyók képezik. Pókokat is gyakran fogyaszt.

Ritkábban elfog egy-egy bogarat, szöcskét is. Téli táplálékát bogarak, levéltetvek, pókok, illetve különböző magvak alkotják.

Vonulás: Állandó, illetve kóborló madár.

Nagyobbik része helyben marad, kisebbik része viszont messzire elkóborolhat (Lengyelország, Szlovákia) Védelem: Hazai állománya nem veszélyezte-tett. forrás: cinege.blog.hu

15

2011. április

PÁZMÁNY

X. évf. 19. sz.

PROGRAMOK -

2011. április 22.: Éjszakai szentsír-őrség 2011. április 23.: Nappali szentsír-őrség 2011. május 1.: Anyák-napi műsor a ½ 9-es misén 2011. május 20. 1930: Nyilvános, bemutatkozó tábortűz 2011. május 14.: Rózsafüzér zarándoklat 2011. június 26.: Úrnapi körmenet 2011. június 25 vagy 26.: Fiúcserkész-nap 2011. június 30. – július 3. ???: Vízitábor ÜNNEPEK, ÉVFORDULÓK

-

2011. április 22.: Nagypéntek 2011. április 23.: Nagyszombat 2011. április 24-25.: Húsvét 2011. április 24.: Szt. György 2011. május 1.: Anyák-napja 2011. május 7.: Boldog Gizella 2011. május 10.: Madarak és fák napja 2011. május 11.: B. Salkaházi Sára 2011. május 23.: B. Apor Vilmos 2011. június 04.: A trianoni békeszerződés emléknapja 2011. június 13.: Pünkösd 2011. június 15.: B. Jolán 2011. június 27.: Szt. László

PÁZMÁNY

a soroksári 923. sz. Pázmány Péter Cserkészcsapat lapja Megjelenik: kb. 1-2 havonta, rendszertelenül Felelős kiadó: Nagy János csapatparancsnok Szerkesztette: Geiger István, Korrektor: Marosi Kinga Sok szeretettel várjuk írásaitokat, véleményeiteket és segítségeteket.

Lehetőség van programok népszerűsítésére, élménybeszámolók közlésére.

Cikkeket az istvan.geiger@freemail.hu címre várunk.

Az írások tartalma nem tabu és helyesírásuk sem.

16

Kösd össze a pontokat 1-től 103-ig

Segíts a Húsvéti Nyuszinak eljutni a hímes tojásokig!

KISCSERKÉSZ REJTVÉNY 2011. április

PÁZMÁNY

17

X. évf. 19. sz.

2011. április

PÁZMÁNY

X. évf. 19. sz.

VICCEK

A farmon megbetegszik egy ló. Az állatorvos azt mondja a parasztnak: - Beadtam neki egy gyógyszert, de ha 3 nap múlva sem gyógyul meg, akkor le kell lőni.

A disznó, aki mindent hallott, mondja a lónak: - Kelj fel!

De a ló túl elcsigázott ehhez.

Második nap a disznó újra azt mondja: - Kelj fel gyorsan! Baj lesz!

De a ló még mindig túl fáradtnak érzi magát.

Harmadik nap a disznó megint azt mondja: - Kelj fel, mert ha nem1, agyon fognak lőni!

Végre egy utolsó erőfeszítéssel a ló föláll. A paraszt látja és örömmel mondja a családnak: - Ezt megünnepeljük, disznót vágunk!

18

2011. április

X. évf. 19. sz.

PÁZMÁNY

"Magyarország egy olyan kalitka, amelyből egyszer még egy gyönyörű madár fog kirepülni. Sok szenvedés vár még rájuk, de egész Európában páratlan dicsőségben lesz részük. Irigylem a magyarokat, mert általuk nagy boldogság árad majd az emberiségre. Kevés nemzetnek van olyan nagyhatalmú őrangyala, mint a magyaroknak, és bizony helyes lenne erősebben kérniük hathatós oltalmát országukra!"

(Pio atya) Reggeli ima, amelyet a Szűzanya diktált Padre Pionak. Ó Mária, a megtestesült Igének Szülője és a mi legédesebb Anyánk, itt vagyunk lábaid előtt, mialatt felvirrad egy új nap, egy új nagy ajándéka Istennek. Kezeidbe és szívedbe helyezzük egész valónkat, bennünk minden a Tied legyen: értelmünk és akaratunk, testünk és lelkünk.

Alakíts bennünk anyai szereteteddel egy új életet, a Te Jézusod életét. Ó Mennyek Királynője, a legkisebb értékű cselekedeteinket is támogasd a Te anyai sugallataiddal, add, hogy a szent és szeplőtelen áldozatnál minden és mindegyik tiszta és Istennek tetsző legyen! Ó Jóságos Anya, tégy minket szentekké, amint ezt tőlünk Jézus elvárja és a Te Szíved vágyakozva folytonosan kéri!

Amen.

Francesco Forgione Pietrelcinai Szent Pio (1887 – 1968)

19

2011. április

PÁZMÁNY

X. évf. 19. sz.

A MÁRCIUS 15-I MŰSOR KÉPEI

AZ ÁPRILIS 9-I CSAPATKIRÁNDULÁS KÉPEI

1%

Magyar Katolikus Egyház technikai száma: 0011 Magyar Cserkészszövetség adószáma: 19006705-2-41 20