Pázmány_új_11

2009. április

A 923. sz. Pázmány Péter Cserkészcsapat lapja

VIII. évf. 11. sz.

2009. április

PÁZMÁNY

VIII. évf. 11. sz.

Őrsünk tagjai: Anita, Böbe, Nóri, Anna, Lilla, Claudi és Dóri az őrsvezetőnk.

Kiscserkészként kezdtük a cserkészéletet 7- 8 éve. 2006- ban, a nyári táborban váltunk nagycserkésszé, a cserkészfogadalom letétele után, már zöld nyakkendővel a nyakunkban. Dóri már 3 éve az őrs vezetője, előtte pedig Ervinnel próbáltuk megtanulni a cserkészet alapjait. Nehéz volt eldönteni, hogy mi legyen a nevünk, mert mindenki mást szeretett volna, de végül közös megegyezés alapján a napraforgónál maradtunk. A gyűléseket mindig jó hangulat jellemzi, bár a késés is elég gyakori. A tanulás mellett a szórakozásra is jut idő.

Kedvenc időtöltésünk a métázás. A legjobban a karácsonyi műsorra való készülést élvezzük, ami mindig nagyon jó hangulatban zajlik. Többször terveztünk már biciklitúrát és közös programokat, de ez sajnos a különböző elfoglaltságaink miatt még nem valósult meg, s ezt szeretnénk most pótolni.

2

2009. április

PÁZMÁNY

VIII. évf. 11. sz.

TARTALOM

Bemutatkozik a Napraforgó őrs.......................................................... 2 Tartalom, impressum ......................................................................... 3 A megváltás ....................................................................................... 4 Élet az élet után ................................................................................. 6 Locsolóversek .................................................................................... 7 A bolondságnak is van forrása ........................................................... 9 Egy óra bolygónknak........................................................................ 11 Brüsszel ........................................................................................... 12 Beszámoló: Őszi tábor ..................................................................... 14 Beszámoló: Szent Pál előadás......................................................... 16 Rubik Ernő és a Bűvös kocka .......................................................... 18 1% ................................................................................................... 20

PÁZMÁNY a soroksári 923. sz. Pázmány Péter Cserkészcsapat lapja Megjelenik: kb. 1-2 havonta, rendszertelenül Felelős kiadó: Nagy János csapatparancsnok Szerkesztette: Geiger Edit Sok szeretettel várjuk írásaitokat, véleményeiteket és segítségeteket.

Lehetőség van programok népszerűsítésére, élménybeszámolók közlésére.

Cikkeket a geiger.edit@freemail.hu és a zebra26@freemail.hu e-mail címekre várunk.

Az írások tartalma nem tabu és helyesírásuk sem.

3

2009. április

PÁZMÁNY

VIII. évf. 11. sz.

A megváltás George Thomas plébános volt New England-nak egy kis városkájában.

Húsvét reggelén, amikor zsúfolt templomában felment a szószékre prédikálni, egy régi, rozsdás, rozoga madárkalitkát vitt magával és letette a szószék párkányára.

Persze mindenki meglepődve nézte és kíváncsian várta, mi fog itt történni. A plébános elkezdte a prédikációt: "Amikor tegnap végigmentem a Főutcán, szembe jött velem egy fiatal gyerek, kezében lóbálta ezt a madárkalitkát, és a kalitka alján három kis vadmadár lapult, reszketve a hidegtől és a félelemtől. Megállítottam a fiút és megkérdeztem: - Na, mit viszel magaddal?

- Csak ezt a három vacak madarat - felelte.

- Aztán mit akarsz csinálni velük? -kérdezősködtem.

- Hazaviszem őket és szórakozom velük - felelte. - Feldühítem őket, kihúzom a tollaikat, egymás közötti viadalra uszítom őket. Élvezni fogom.

- De előbb-utóbb beleunsz majd. Utána mit csinálsz velük?

- Ó, van otthon két macskánk - mondta a fiú -, azok szeretik a madárhúst.

Megetetem őket velük.

Hallgattam egy kicsit, aztán ismét megszólaltam: - Fiam, mennyit kérsz a madarakért?

- Nem kellenek magának azok a madarak, Atya. Hiszen azok csak vacak szürke mezei madarak. Még énekelni sem tudnak. Még csak nem is szépek.

- Mennyit akarsz értük? - kérdeztem ismét.

A fiú végignézett rajtam, mintha megbolondultam volna, aztán megmondta az árat: tíz dollár. Kivettem a zsebemből a tíz dollárt, odaadtam a yereknek. A fiú letette a kalitkát a földre és egy pillanat alatt eltűnt. Én aztán felemeltem a madárkalitkát, elvittem a közeli parkba, ott letettem, kinyitottam az ajtaját, és szabadon engedtem a madarakat."

Miután Thomas plébános elmondta a kalitka történetét, mindjárt egy másik történetbe kezdett: "Egy nap a Sátán és Jézus között párbeszéd folyt. Sátán épp az Édenkertből jött és büszkén dicsekedett: - Az egész emberiséget a kezeim közé kaparintottam. Csapdát állítottam nekik, olyan csalétekkel, amelynek nem tudnak ellenállni. Mind az enyémek!

- Mit fogsz csinálni velük? - kérdezte Jézus.

- Szórakozni fogok velük. Megtanítom őket, hogyan házasodjanak és hogyan váljanak el egymástól; feldühítem őket, meg arra is megtanítom, hogyan gyűlöljék és kínozzák egymást; hogy részegeskedjenek és kábítózzanak; arra, hogy

4

2009. április

PÁZMÁNY

VIII. évf. 11. sz.

fegyvereket és bombákat találjanak fel és öljék egymást. Nagyon fogom élvezni mondta a Sátán.

- Mit csinálsz majd velük akkor, ha eleged lesz a játékból!

- Megölöm őket! - felelte a Sátán.

- Mennyit kérsz értük? - érdeklődött tovább Jézus.

- Nem kellenek neked azok az emberek! Nem jók azok semmire! Megveszed őket, ők pedig csak gyűlölni fognak. Leköpnek, megátkoznak és megölnek. Nem kellenek ők neked!

- Mennyit kérsz? - kérdezte újból Jézus.

A Sátán végignézett Jézuson és megvető gúnnyal mondta: - A véredet, az összes könnyedet és az egész életedet!

Jézus így szólt: - Megegyeztünk! - aztán kifizette az árat... "

5

2009. április

PÁZMÁNY

VIII. évf. 11. sz.

Élet az élet után; azaz miért szenvedett értünk Jézus a keresztfán Két kis magzat beszélget egy anya hasában: - Te hiszel a születés utáni életben?

- Természetesen. A születés után valaminek következnie kell. Talán itt is azért vagyunk, hogy felkészüljünk arra, ami ezután következik.

- Butaság, semmiféle élet nem létezik a születés után. Egyébként is, hogyan nézne ki?

- Azt pontosan nem tudom, de biztosan több fény lesz ott, mint itt. Talán a saját lábunkon fogunk járni, és majd a szájunkkal eszünk.

- Hát ez ostobaság! Járni nem lehet. És szájjal enni - ez meg végképp nevetséges! Hiszen mi a köldökzsinóron keresztül táplálkozunk. De mondok én neked valamit: a születés utáni életet kizárhatjuk, mert a köldökzsinór már most túlságosan rövid.

- De, de, valami biztosan lesz. Csak valószínűleg minden egy kicsit másképpen, mint amihez itt hozzászoktunk.

- De hát onnan még soha senki nem tért vissza.

A születéssel az élet egyszerűen véget ér.

Különben is, az élet nem más, mint örökös zsúfoltság a sötétben.

- Én nem tudom pontosan, milyen lesz, ha megszületünk, de mindenesetre meglátjuk a mamát, és ő majd gondoskodik rólunk.

- A mamát? Te hiszel a mamában? És szerinted ő mégis hol van?

- Hát mindenütt körülöttünk! Benne és neki köszönhetően élünk. Nélküle egyáltalán nem lennénk.

- Ezt nem hiszem! Én soha, semmiféle mamát nem láttam, tehát nyilvánvaló, hogy nincs is.

- No, de néha, amikor csendben vagyunk, halljuk, ahogy énekel, és azt is érezzük, ahogy simogatja körülöttünk a világot. Tudod, én tényleg azt hiszem, hogy az igazi élet még csak ezután vár ránk...

6

2009. április

PÁZMÁNY

VIII. évf. 11. sz.

LOCSOLÓVERSEK Országszerte nagyon sok helyen, mint Soroksáron is szokás, hogy a „fiuk” Húsvéthétfőn kora reggeli locsolással köszöntik a „leányokat”, hogy örökké gyönyörűek maradjanak. Ezért cserébe csak „pirostojást” várnak.

A bátrabbak hajnalban kezdik a körutat, némi szódavíz felhasználásával, de manapság, illik kölnivel is megismételni a folyamatot, a biztos hatás elérésének érdekében.

Akár kölnivel, akár vízzel köszöntjük a leányokat, kihagyhatatlan a locsolóvers. Nem probléma, ha rövidebb, humoros verset választunk, de tartózkodjunk a nem odaillő soroktól. Nem sokszor aratnak sikert a „vad” versek. Választásunk legyen frappáns, helyhez illő. Sok helyen hozzájuthatunk ilyen versekhez, de ha nem sikerül, felsoroltunk párat minden korosztály számára. Sok sikert a „tojásgyűjtéshez”!

Piros tojás, fehér nyuszi, Locsolásért jár a puszi.

-Kelj fel párnádról szép ibolyavirág, Tekints ki az ablakon, milyen szép a világ!

Megöntözlek gyorsan a harmat friss illatával, Teljen a talicskám sok szép piros tojással!

-Itt vagyok, friss vagyok, Máris sorba állok!

Csak egy kicsit meglocsollak, Aztán odébb állok.

-Van nekem egy kis pancsulim, leloccsintom magát.

Ha egy kicsit mázlija van, szereti a szagát!

--

Zúg a traktor, Szánt az eke.

Elvtársnő locsolhatok-e?

-Én még kicsi vagyok, Verset nem tudok.

Majd jönnek a nagyok, Mondanak azok.

-Ajtó mellett állok, Piros tojást várok.

Ha nem adják párjával, Elszökök a lányával!

-Jó reggelt, jó reggelt, Kedves liliomszál, Megöntözlek rózsavízzel, Hogy ne hervadozzál.

Kerek erdőn jártam, Piros tojást láttam, Bárány húzta rengő kocsin,

7

2009. április

PÁZMÁNY

Mindjárt ideszálltam.

Nesze hát rózsavíz, Gyöngyöm, gyöngyvirágom.

Hol a tojás, piros tojás?

Tarisznyámba várom!

-Itt a húsvét, eljött végre, A szép lányok örömére.

Mert a lányok szép virágok, Illatos víz illik rájok.

Kit húsvétkor nem locsolnak, Hervadt virág lesz már holnap.

Ne fuss el hát, szép virágom, Locsolásért csók jár, három!

Pálinkás jó reggelt kívánok e háznak, Főképp a dolgos szülők jól nevelt lányának!

Elmondom én gyorsan jövetelem célját: Megöntözöm most a környék legszebb lányát.

Kívánok e háznak hát mindenből eleget, Főképp békességet, egészséget és szeretetet!

-Rózsavizes húsvét napját jöttem ma kívánni, Nem szeretnék a lányokra nagyon sokat várni!

Ez a pár csepp jó szagos víz úgy használ a lánynak, Mint a réten a gyöngyharmat a nyíló virágnak.

VIII. évf. 11. sz.

Olyan lesz az arcuk tőle, mint a hamvas virág, Örömünkben együtt örül a megváltott világ.

Megváltónk is együtt örül az egész világgal, Ajándékozzatok meg hát egy hímes tojással!

-Eljött a szép húsvét reggele, Feltámadásunk édes ünnepe. Ünneplő ruhákba öltöztek a fák, Pattognak a rügyek, s virít a virág.

A harang zúgása hirdet ünnepet, Egy kismadár dalol a zöld rétek felett.

Tündérország rózsái közt gyöngyharmatot szedtem, Akit azzal meglocsolok, megáldja az Isten.

Az illatos rózsavíztől megnőnek a lányok, Zsebeimbe beleférnek a piros tojások.

-Ebben a ház udvarában szép kis bimbó nő.

Nevelje majd szépre, jóra a jó Teremtő!

Vizet hoztam a tövére, szálljon áldás a fejére, Istentől azt kérem, piros tojás a bérem!

Szabad-e locsolni?

Ullmann Dani

8

2009. április

PÁZMÁNY

VIII. évf. 11. sz.

A BOLONDSÁGNAK IS VAN FORRÁSA ☺ A bolondság és tréfálkozás napja április elseje. A bolondok napján sok minden megengedhető, és nem illik megsértődni a jól kitervelt és ízléses tréfákon. A jó poénok feldobják az embereket, de mint minden mást, ezt sem szabad túlzásba vinni. S ha már bolondozás, nézzük meg, hogy honnan eredeztethető ez a nem hétköznapi ünnep.

Végre itt az április, ami a szerelem és a bolondozás hónapja. Ezt az időszakot az ókori rómaiak Vénusz istenasszonynak szentelték, mert a naptárt megreformáló Julius Caesar a saját családjának ősanyját tisztelte benne. Vénusz járulékos mellékneve pedig "aprilis" volt, amely szó a latin "aperire", "megnyitni" igéből ered.

Mivel a szerelem istennőjéről van szó, a "megnyitás" eredetileg a szülés aktusára vonatkozott, de naptári fogalomként később úgy magyarázták, hogy a konzulok április elsején nyitották meg hivatalosan az esztendőt. Ám hogy ebből a napból miképpen is lett a "Bolondok napja", azt valójában nem lehet tudni. Rengetegféle találgatás van az eredetéről, ám egyik sem túl meggyőző. Talán az óitáliai Szaturnáliákból származó középkori bolondünnepre vezessük vissza? Az egyetlen szépséghiba csak az, hogy ezt az ünnepet december 28-án vagy újév napján, január elsején tartották.

Egy másik forrás szerint az áprilisi tréfálkozás eredetét Franciaországban kell keresnünk. A régi francia naptár szerint az esztendő április 1-jén kezdődött. Ezen a napon ősi szokás szerint az ismerősök ajándékokkal lepték meg egymást. IX. Károly király 1564ben azt a rendeletet hozta, hogy az esztendőnek onnantól fogva január

9

2009. április

PÁZMÁNY

VIII. évf. 11. sz.

1-jén kell kezdődnie. Így az ajándékozások időpontja is áttolódott január elsejére, de a régi évkezdet még sokáig kísértett az emberek emlékezetében. Eleinte április 1-jén is küldözgettek ajándékokat egymásnak, majd - tekintettel a kettős költségre - az április elseji ajándékozgatás átalakult: értékes meglepetések helyett inkább tréfákat küldtek, s végül kialakult az a szokás, hogy a hamis évkezdetet hamiskodással, vagyis bolondozással ünnepelték meg.

Talán az egyik legrégebbi tréfát Toulouse grófja, XIV. Lajos francia király fia eszelte ki. Áldozatul Gramont márkit választotta. Március 31ének éjszakáján, mialatt a márki aludt, a gróf cinkosaival kilopatta a ruháit. Minden egyes darabot felfejtettek, majd újra összevarrtak, de szűkebbre. Reggel a márki fel akarta húzni a nadrágját, de nem fért bele. Riadtan nyúlt mellénye után, ám nem tudta begombolni.

Ugyanígy járt a kabátjával is. Javában küszködött, amikor rányitotta az ajtót az egyik cinkostárs: "Az istenért, márki, mi történt önnel? Egészen meg van dagadva!" A márkiról gyöngyökben hullt a veríték, hogy miféle furcsa és borzasztó betegség üthetett ki rajta. Orvosért futtattak, az orvos pedig - aki szintén beavatott volt - megvizsgálta, receptet írt és gondterhelten távozott. Elszaladtak a recepttel a gyógyszerészhez, aki visszaküldte, hogy nem érti. Nem is érthette, mert ez volt ráírva latinul: "Accipe cisalia et dissue purpunctum". Vagyis "Végy ollót, és vágd fel a mellényedet!"

Hogy a márki miképp reagált az ugratásra, azt ma már nem tudhatjuk. Az viszont örök érvényű igazság, hogy másokon nevetni könnyebb, mint magunkon még áprilisban is.

10

2009. április

PÁZMÁNY

VIII. évf. 11. sz.

EGY ÓRA BOLYGÓNKNAK BOLYGÓNKNAK Tavaly márciusban tartották az első „A Föld Órája” elnevezésű klímavédő akciót a Természetvédelmi Világalap (WWF) szervezésében. Ennek keretében az ausztráliai Sydney borult sötétbe, amikor a lakók, a helyi önkormányzat és az üzletek kikapcsolták egy órára a világítást és a televíziót a globális felmelegedés elleni harc jegyében. Az akció sikeresnek bizonyult, és a szervező WWF úgy döntött, hogy idén az egész világra kiterjeszti. A tervek szerint a részt vevő városokban egy órára kikapcsolják a világítást helyi idő szerint este fél kilenctől. Huszonnégy város csatlakozott eddig a március 29-i Föld Órája kezdeményezéshez: Atlanta, Bangkok, Dublin, Montreal, Ottawa, Phoenix, San Francisco és Vancouver, Chicago, négy dániai város, hat ausztráliai szövetségi állam és regionális főváros, Manila, a Fidzsi-szigeteki Suva, Tel-Aviv, Toronto és az új-zélandi Christchurch.

Mivel Budapest is csatlakozott a rendezvényhez, pár fiatallal úgy döntöttünk, hogy kimegyünk a fővárosba és megnézzük Magyarország szívét, úgy, ahogy eddig még sohasem láttuk. Szerencsére az idő is nekünk kedvezett és ezen a gyönyörű szombati estén a Gellért- hegyről nézhettük az eseményt.

Pontban fél kilenckor lekapcsolódott a Citadellán a díszkivilágítás és kezdetét vette a „Föld órája”, amelyre nem csak az itthoniak, hanem számos külföldi csoport is kíváncsi volt. A hegyről csodálhattuk meg, ahogyan a parlament, a Lánchíd és még sok más épületről lekerültek a díszkivilágítások. Az eddig fényben pompázó kis utcák egyszerre sötétek lettek (persze az utakon nem kapcsolhatták le a villanyokat, mert akkor a rendezvényt a „Föld katasztrófájának” hívták volna ☺).

1 órányi várakozás multával újra visszakerültek a fények a Budai várra és a többi monstrumra.

Ez után az a kisebb fajta tömeg elindult haza, de voltak akik kihasználva a csodálatos időt, elvegyültek Budapest belvárosában.

Remélem ezen az estén, abban az egy órában aki csak tehette adott a Földnek egy esélyt a regenerálódáshoz és lekapcsolta lakásában az elektromos készülékeket!

11

2009. április

PÁZMÁNY

VIII. évf. 11. sz.

BRÜSSZEL Brüsszel (franciául: Bruxelles, hollandul: Brussel) Belgium fővárosa, az EU és a NATO székhelye. Belgium önálló kétnyelvű tartományának és régiójának számít. Míg magának a városnak 142 853 lakosa van, a hozzá tartozó régióval együtt mintegy egymillió lakosú városi övezetet alkot.

A legenda szerint a várost a 6. században Goorik alapította. Brüsszel a középkorban (a 7. századtól) a burgundi Németalföld kereskedővárosa volt. A dokumentumok először 996-ban említik I. Ottó német-római császár egyik okmányában Bruocsella néven. 977 és 979 között Karl von Niederlothringen egy várat és egy kápolnát épített a Senne-folyó egyik szigetére. A várost a 11. században várfallal vették körül, amelynek maradványait ma is megtalálhatjuk.

1430-ban Jó Fülöp burgundiai herceg örökölte Barbant tartományt. Ő tette fővárossá Brüsszelt. Ebben az időben építették fel a Grand Place-t díszítő városházát. A városban felvirágzott a gazdaság: képkészítés, szőnyegkészítés. 1477-től a Habsburg Birodalom része lett.

V. Károly halála után, a fia II. Fülöp örökölte a trónt. Ő hozta létre Brüsszel központtal a Németalföldi tartományt. Sok spanyol földesúr érkezett ekkor a vidékre. 1578–1579-ben alapították meg az Utrechti Uniót, amely a később Hollandia lett 1648-ban a Vesztfáliai béke értelmében létrejött a független Hollandia, Brüsszel viszont nem lett része.

A spanyol örökösödési háború során Brüsszel Ausztriai Habsburg-ágnak lett egyik szép városa. 1795–1815-ig Franciaország része volt. 1830-ig, a függetlenség kikiáltásáig Hollandiához tartozott. I. Leopold 1830-ban a függetlenségkor az ország első királya lett.

A két világháború alatt német megszállás alá került a város.

1958-ban világkiállítás színhelye volt (a város egyik jelképének számító Atomium erre az alkalomra készült).

Nevezetességei közül ismerkedjünk most meg kettővel: a Grand Placeszal és a Katedrálissal.

A Grand-Place (franciául) vagy Grote Markt (hollandul) a belgiumi Brüsszel városának főtere. A főtéren található a városháza épülete, amelyet a céhek épületei vesznek körbe, mint pl. a Broodhuis (holland, franciául: Maison du Roi), a kenyérsütők céhének épülete, ma a városi múzeum. A tér, Brüsszel egyik

12

2009. április

PÁZMÁNY

VIII. évf. 11. sz.

legfontosabb turisztikai látnivalója, az óváros középpontja, 1998 óta az UNESCO világörökségének része.

A Szent Mihály és Szent Gudula Katedrális, a Treurenberg dombnál, az alsó és a felsőváros határán helyezkedik el. A feltételezések szerint a katedrális helyén legkorábban egy fából épült kápolna, a Saint-Michel-au-Mont állt. A cambrai-i pöspökség feljegyzéseiben (ahová a középkorba Brüsszel is tartozott) szerepel, hogy Vindicien püspök 695-ben ebbe a templomba látogatott.

A később nyom nélkül eltűnt épület helyén a 11. század elején állt egy Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt templom. 1047-ben Brabant hercege, II. Lambert társaskáptalant alapított Szent Gudula tiszteletére, és megkérte I. Gerardus cambrai-i püspököt (meghalt 1051-ben), hogy engedélyezze a szent maradványainak áthelyezését a brüsszeli Szent Mihály templomba. II. Lambert a püspök hozzájárulásával átszállíttatta Szent Gudula maradványait a Brüsszel belvárosában lévő Szent Gorik templomból a Treurenberg dombnál lévő új templomba. Ettől kezdve a Szent Gudula és Szent Mihály templom átvette a vezető szerepet az összes brüsszeli templom felett. A II. Lambert által létesített 12 kánonos káptalan gondoskodott a templomban az egyházi szolgálatok ellátásáról, és az egyházi birtokok kezeléséről.

A templom 1072-ben leégett és csak 1200-ban, I. Henrik brabanti herceg uralkodása alatt építették újjá, egyben megnagyobbították nyugati irányban és két tornyot építettek hozzá.

Az eredetileg román stílusban épített Szent Gudula templomot növekvő jelentősége miatt a 13. századtól gótikus stílusúvá alakították át. Az eredeti román templom alapjai még napjainkban is láthatóak a gótikus katedrális kriptája alatt. A gótikus kórust 1226 és 1276 között építették, a hajó és a kereszthajó a 15. század közepén, brabanti gótikus stílusban lett kialakítva. A francia gótikus homlokzatokat követő nyugati homlokzat építése 1450 és 1490 között fejeződött be.

A belga katolikus egyház központja egészen 1962-ig Mechelenben volt és csak ebben az évben változtatták meg a nevét Mechelen-Brüsszeli Érsekségre. (forrás: wikipédia)

13

2009. április

PÁZMÁNY

VIII. évf. 11. sz.

2008. október 23-án kezdetét vette a 923-as Pázmány Péter Cserkészcsapat őszi tábora. Csütörtök reggel 7:00-kor találkozott a „kis” csapat, ami akkor még 13 főt jelentett és indult a célja a gyönyörű Börzsöny felé.

Bár kicsit korai volt kelés, csapatunk mégis vidáman és erőtől telve, készen, sőt éhezve a kihívásra vágott neki a három napos túrának. Hévvel majd vonattal kezdtük utunkat utána kis bemelegítésként gyalogszerrel jutottunk el a Kismarosi kisvasúthoz, amivel Nagymarosra jutva befejeztük a járműhasználatot. Innen hazaindulásig kizárólag a lábainkra hagyatkoztunk és élveztük a természet nyújtotta élményeket: a gyönyörű tájat, a friss levegőt, a (mosolygós) foltos szalamandrákat és dimbeket-dombokat, amik gyakran kényszeríttetek minket sűrű levegővételre, de azt hiszem ez sem ártott meg senkinek. Ezen a napon emlékeztünk meg az okt.23-i eseményekről is. 17óra kürül meg is érkeztünk a szállásunkra ami a diósjenői plébánia volt.

István remek vacsorája után jól esett a beszélgetés és jővőbeli programok tervezgetése. Az este folyamán 3 tag távozott körünkből az atya, akinek külön örültünk, hogy szakított időt ránk, Alvin, akinek szintén, mert ritkán látjuk és persze Joe, aki sietett haza eleget tenni atyai kötelességeinek☺ Második nap reggel, evés után neki is vágtunk az aznapi ”kötelezőnek”. 20 km-t tettünk meg a célunkig és az út alatt sok élményben volt részünk. Körbejártuk a Börzsönyt, útközben megnéztük a csóványosi kilátót, a Nagy Hideg hegyet és mindent amit csak láthattunk. Az esti

14

2009. április

PÁZMÁNY

VIII. évf. 11. sz.

szállás különösen tetszett mindenkinek és a jól bevált szokás szerint újra egy István alkotta gasztronómiai kuriózum oltotta a hegyek okozta étvágyunkat.

Befejező napunk már jóval könnyebbnek ígérkezett, csak 12 km várt ránk és szinte emelkedő mentes szakasz. Az erdő lágy ölén töltöttük ebédünket, majd megszemlélve a márianosztrai börtönt, eljutottunk a buszhoz, amivel a vonathoz mentünk és 16 órakor már Soroksáron búcsúzott egymástól a csapat. Azt hiszem mindenki nevében mondhatom, nagyon jól éreztük magunkat, és a tábor pozitív emlékként marad meg számunkra.

Molnár Mihály

15

2009. április

PÁZMÁNY

VIII. évf. 11. sz.

Szent Pál előadás Szent Pál apostol születésének 2000. évfordulóját ünnepeljük a szentatya által meghirdetett szentév keretében. Ugyan nem tudjuk a pontos születési dátumot, de fontos ez az emlékezés, mert jelentős részben neki köszönhetjük, hogy a Jézust a zsidóságon túl a pogány világ is megismerhette.

November 5-én Kránitz Mihály teológia professzor tartott vetített képes beszámolót az apostol életéről az Otthon Közösségi Házban.

Pál apostol néhány év alatt 3 körutat tett, bejárta a görög kultúra központjait, eljutott Rómába, majd a hagyomány szerint a mai Spanyolország területére is. Mindeközben többször kigúnyolták; rabságba vetették; sokszor menekülnie kellett; egyszer megkövezték, majd otthagyták, mert holtnak hitték, de mindezek ellenére soha nem tudták megtörni lendületét. Rabságát is arra használta, hogy hirdesse Jézust. Amerre járt, közösségeket alapított, majd felszentelt vezetőket rendelt élükre és továbbutazott. A közösségekkel levélben tartotta a kapcsolatot, így minden más apostolnál részletesebben kibontakozik előttünk élete, hivatása, megpróbáltatásai, belső vívódásai, sőt átfogó képet kapunk arról a társadalmi közegről is, amelyben hirdette az evangéliumot. E levelekből értesülhetünk arról is, mely városokban fordult meg.

Az előadás során sorra nézhettük végig azoknak a városoknak romjaiban is lenyűgöző szépségét, amelyekben Pál apostol járt. Mit érezhetett korának legfejlettebb városaiba belépve? Nem érezhetette úgy, hogy azok az emberek, akik páratlan szépségű stadionokat, színházakat, templomokat építettek, gazdag filozófiai hagyománnyal rendelkeztek, ki

16

2009. április

PÁZMÁNY

VIII. évf. 11. sz.

fogják nevetni őt, aki csak egy távoli provinciából jött? A képeket nézve ráébredhettünk, hogy kicsivel sem volt könnyebb dolga, mintha pl. egy mai, felhőkarcolókkal teli városban kellene Jézusról beszélnie, olyan embereknek, akik azt képzelik, hogy másoknál fejlettebb kultúrával rendelkeznek, és mindent tudnak a világról. Szent Pál nem rettent meg, hiszen tudta, hogy a sok szépség mögött lelki éhség húzódik meg: maguk a görög bölcselők is gúnyosan beszéltek a görög/római hitvilág isteneiről, akik csak abban különböztek a jellemhibákkal teli emberektől, hogy halhatatlanként írták le őket. Ebben a gazdag világban sok ember lelkileg éhezve várta, hogy Istenről igaz tanítást halljon.

Pál apostol életének helyszíneit végignézve megerősödhet hitünk, hogyha neki sikerült – Jézussal élve- Őt hirdetni egy olyan világban, amelyik alig tudott Róla valamit, nekünk sem reménytelen a missziós küldetésünk mai környezetünkben, ahol első ránézésre úgy tűnik, sokan hallani sem akarnak Istenről.

Fehérvári Lajos atya

Caravaggio: Szent Pál megtérése

17

2009. április

PÁZMÁNY

VIII. évf. 11. sz.

Rubik Ernő és a Bűvös kocka Rubik Ernő életpályája Apja, idősebb Rubik Ernő gépészmérnök, repülőgép-tervező az esztergomi repülőgépgyárban, volt.

1967-ben anyja költő építészmérnökként végzett a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán, majd 1971ig az Iparművészeti Főiskolán szobrászatot és belsőépítészetet tanult tovább. 1975-ig építésztervezőként dolgozott, majd visszament tanítani az Iparművészeti Főiskolára, ahol tanársegéd, majd adjunktus, docens lett. A nyolcvanas évek elején főszerkesztője volt az „…És játék” című lapnak, majd 1983-ban saját vállalkozást alapított, a Rubik Stúdiót, ahol bútorokat és játékokat tervezett. 1987-től címzetes egyetemi tanár, 1990-től a a Magyar Mérnök Akadémia elnöke, később tiszteletbeli elnöke.

A Magyar Mérnök Akadémián belül létrehozta a Rubik Nemzetközi Alapítványt, a kiemelkedően tehetséges fiatal műszakiak és iparművészek támogatására. Jelenleg a Rubik Stúdiót igazgatja, valamint játékszoftverek fejlesztése és építészeti témák kötik le.

Játékai Nevéhez több logikai játék megalkotása is fűződik. Mindenekelőtt a Bűvös kocka (ami külföldön Rubik-kocka néven lett ismert), ami 1975-ös megjelenését követően példátlan nemzetközi népszerűséget ért el. Később a Kígyó (1977) és Bűvös négyzetek (1985) nevű játékokat is megalkotta, ám ezek népszerűsége 18

2009. április

PÁZMÁNY

VIII. évf. 11. sz.

már nem érte el a Bűvös kockáét. Maga a Bűvös kocka tulajdonképpen csak egy, a térbeli mozgások szemléltetésére alkalmas eszköznek készült, később derült ki, hogy játékként is igen szórakoztató. További ismertebb játékai a Bűvös dominó, a Sudokube és a Rubik-óra is, valamint 2009-ben jelent meg a Rubik’s 360 néven kiadott Rubik-gömb.

Rekordok Erik Akkersdijk már korábban is tartotta a világrekordot, ugyanis 2007-ben 9,77 másodperces eredményt ért el a holland nyílt bajnokságon. Azt a rekordot azonban idén előbb Edouard Chambon döntötte meg Murciában (9,18 másodperc), majd Yu Nakajima faragta le 8,72 másodpercre a kashiwai versenyen.

A cseh nyilt bajnokságon a holland fiatal által elért újabb rekordot a többi versenyző elképesztőnek és várhatóan időtállónak nevezte, hiszen újabb másfél másodpercet javított a csúcson.

Hivatalos időméréssel rendezett versenyeken eddig összesen 13 embernek sikerült 10 másodperc alatt kiraknia a kockát - ezek az eredmények mind az utóbbi két évben születtek.

Erik Akkersdijk környezetvédelmi mérnöknek készül. 2005 óta versenyez, saját honlapján azt írja, hogy a Rubik-kocka mellett a sakk, az úszás és a repülőgép modellek készítése a hobbija.

19

2009. április

PÁZMÁNY

VIII. évf. 11. sz.

Kérjük adója 1%-val támogassa Ön is a Magyar Katolikus Egyházat (technikai szám: 0011) és a Magyar Csekészszövetséget (adószám: 19006705-2-41) Köszönjük!

Egyébként pedig igenis legyünk hősök, de legalábbis hősiesek!

20