Pázmány-új-01

2007. április

A 923. sz. Pázmány Péter Cserkészcsapat lapja

VII. évf. 1. sz.

2007. március

Pázmány

VII. évf. 1. sz.

ŐRSBEMUTATKOZÁS Puma Őrs Jó munkát! Mi vagyunk a Puma őrs: Bence, Imi, Krisztián, Laci, Tamás és az őrsvezetőnk, Joe. Egy ideje Mondi is jár a gyűléseinkre, nemsoká-ra ő is tagja lesz az őrsünknek. Már mindannyian középiskolába járunk, kivéve Joe-t, aki már dolgozik, és a nyá-ron megnősült. Legtöbben az idei tanévben kezdtük a gimit vagy a szakiskolát, úgyhogy most szokjuk a kemény tanulást.

Szabadidőnkben mindenfélét csinálunk, pl. sütünk, főzünk, mosunk, vasalunk, takarítunk ☺, és természetesen próbálunk időt szakítani a cserkészkedésre is.

5, 6 vagy 7 évesen lettünk tagjai a csapatnak. Far-kaskölyökként kezdtük, de mára már mind letettük a cserkészfogadalmat, amit igyekszünk betartani is. A nevünk többször módosult, voltunk Tigris őrs is, Medve őrs is, de a gárda sosem változott. Két éve, amióta a kiscserkészek közül felkerültünk a nagyok közé, már Puma őrs vagyunk (döntésünkben közrejátszott, hogy ezzel a névvel könnyű lesz őrsi „egyencuccokat” beszerezni).

A gyűléseken mindig rosszak vagyunk, de azért ragad ránk némi cserkésztudás is. Szeretjük a vízitúrákat, a sziklamászást, és már volt őrsi bringatúránk is. Idén nyárra tervezzük az első többnapos portyánkat, ha azt túléljük, ismét jelentkezünk az újság hasábjain.

A Pumák 2

2007. március

Pázmány

VII. évf. 1. sz.

TARTALOM ŐRSBEMUTATKOZÁS: Pumák .............................................. 2 TÚRABAKANCS: Felszerelések_1 ...................................... 4-5 ILLEM ÉS ETIKETT: Bemutatkozás és bemutatás ................. 6 ÜNNEPEK: Március 15............................................................ 7 Kiáltás a magyar nyelvért ..................................................... 8-9 SZENTEK,BOLDODOK: Salkaházi Sára ......................... 10-11 ZARÁNDOKLAT BUDAPEST KÖRÜL ............................. 12-13 TOJÁSFESTÉS ..................................................................... 14 RECEPT:Kókuszocka............................................................ 15 VICCEK ................................................................................. 16 REJTVÉNY............................................................................ 17 Napfelkelte a Bakony tetején......................................................... 18 PROGRAMOK, ÜNNEPEK, ÉVFORDULÓK................................. 20

IMA: Morus Tamás imája....................................................... 20

3

2007. március

Pázmány

VII. évf. 1. sz.

TÚRABAKANCS: Felszerelések_1 Az élményt, egy túra, vagy egy tábor sikerét alapvetően nem az fogja meghatározni, hogy mennyi és milyen felszerelést vittünk magunkkal, de a felszerelés jó megválasztása sokban lehet a segítségünkre, illetve egy rosszul összeállított felszerelés sok gondot okozhat.

A felszerelések megválasztásánál több szempontot kell figyelembe vennünk; tartósság, praktikum, szükségesség, súly. Sajnos az a felszerelés, ami minden igényt kielégít, általában nagyon drága. Így hát a különböző szempontokat rangsorolnunk kell. Ehhez kívánok némi segítséget nyújtani.

Elsőként a ruházatról néhány szó Túracipő vagy bakancs: A túracipő egy edzőcipőhöz hasonló félcipő, de a durvább igénybevételhez megerősítve. Előnye, hogy olcsóbb és könnyebb, mint a bakancs, de hosszabb távon illetve egyenetlen talajon mivel nem fogja a bokát, komoly a sérülés esélye. A bakancs, mindezek mellett az időjárás viszontagságaitól is jobban véd. A bőr lábbeli tartósabb, vízhatlanítása egyszerűbb, de nehezebb az újfajta, légáteresztős cipőknél.

Fontos tudni, hogy légáteresztő és vízálló képességüket ezek a cipők kb. 35 év elteltével, elvesztik.

Zokni: Túrázáshoz én dupla zoknit, de minimum egy vastag zoknit ajánlok, hogy lábunk minél puhábban illeszkedjék a cipőbe, minél nehezebben törje fel. Fontos szempont, hogy a zokninak ne legyen varrása, vagy az nagyon jól el legyen dolgozva. Ha két zoknit használsz, az alsó egy vékonyabb, a felső pedig egy vastagabb legyen. Mérete a lábnak megfelelő legyen, ne szorítsa el a vérkeringést, de ne is gyűrődjön. Törekedjünk a természetes anyagok használatára.

Kamásli vagy lábszárvédő: Megakadályozza, hogy télen a hó a bakancs és a zokni közé menjen, illetve elázzon a nadrág szára. Sokan a kavicsok és az ágak elleni védelem érdekében nyáron is hordanak kamáslit. A nyári változat könnyű, de erős vászonból van. A téli verzió alul vízhatlan, felül légáteresztő. Téli túrázáshoz nélkülözhetetlen.

4

2007. március

Pázmány

VII. évf. 1. sz.

Nadrág: Az évszaknak megfelelően vékony vagy vastag, hosszú vagy rövid.

Sok helyen lehet kapni lezippzározható szárú nadrágokat. Ezek nagyon praktikusak átmeneti időszakban. Ügyeljünk a káros napsugarak veszélyére, mert gyalogláskor az ember vádlija le tud égni. Általában az erdei túrákhoz, az erdő nyugalmának megőrzése érdekében khaki színű ruhákat vegyünk fel. Ne virítsunk rózsaszín, piros és lila ruhákban. Ezeket a színeket a vadak ugyanis könnyebben észre veszik, könnyebben megijednek.

Aláöltözet: Speciális nedvszívó anyagból készült alsóneműk (póló és +”jäger” alsó), amelyek akkor is melegen tartják a testet, ha az izzadtság már átáztatta ruhánkat. Télen és átmeneti időszakban ajánlott.

Felső ruházat: Az időjárásnak megfelelően póló, ing, stb. Praktikus magunkkal vinni (főleg, ha nincs aláöltözetünk) egy tartalék pólót vagy trikót, mert a hagyományos fehérneműk nedvesen nem tartanak melegen. Így amikor az egyiket már átizzadtuk, ki lehet cserélni. Nyáron, ha sokat vagyunk a napon, egy nem teljesen fehér, vékony, hosszú ujjú, lenvászon ing a legmegfelelőbb. Véd a leégéstől, ugyanakkor jól szellőzik.

Pulóver: Itt az ász a polár. Könnyű, és amit más pulóverek nem tudnak, nedvesen is melegen tart.

Széldzseki: A póló és a pulóver szélben veszít hőszigetelő képességéből.

Ezt hivatott javítani a könnyű széldzseki. Figyelem: az egyszerűbb fajták nem vízhatlanok.

Esőkabát: Egy túra elengedhetetlen kelléke. A klasszikus esőkabát nem engedi át a vizet és a levegőt sem, ezért szinte percek alatt az ember belülről is vizes lesz, ha aktívan mozog. Az újfajta légáteresztő kabátok lényegesen komfortosabbak, de mint a cipők is, idővel (akár néhány mosás után is) elvesztik víz-szigetelő képességüket.

Sapka vagy kalap: Mivel testünk legfontosabb része, az agy és a gerinc, annak fűtésére fog szervezetünk a legjobban ügyelni. Ha tehát a fejünk, nyakunk, vagy a hátunk fázik az egész testünk is fázni fog. Télen a melegen tartás a lényeg, nyáron pedig a Nap káros sugaraitól és a túlhevüléstől kell védenünk a fejet és a nyakat. Télen egyszerű kötött sapkát, nyáron sötétszínű vászonkalapot ajánlott hordani, a fehér kalap ugyanis nem véd a káros UV sugaraktól.

A következő számban egy ½-1 napos túrához szükséges felszerelésekről lesz szó.

Geiger István

5

2007. március

Pázmány

VII. évf. 1. sz.

ILLEM ÉS ETIKETT

1. rész: Bemutatás és bemutatkozás Az illem, az etikett szabályai között vannak évezredes normák, és vannak egészen új keletű vagy éppen napjainkban alakuló szabályok is.

Cikksorozatunk első részét a bemutatkozás és bemutatás témakörének szenteljük.

A bemutatkozás – éppen mert minden ismeretségnek a kezdete – alapvető fontosságú az emberi kapcsolatokban. Az első benyomások ugyanis meghatározhatják a kapcsolatok tartósságát, mélységét is. Utcán, étteremben – ha csak pár szót váltunk valakivel – nem kell bemutatkozni. Mindenképen illik bemutatkoznunk olyan környezetben, ahol biztosan számíthatunk a további kapcsolat fennmaradására (pl. iskola, munkahely stb.). Bemutatkozásnál – kézfogás kíséretében – érthetően (!) mondjuk a vezeték és keresztnevünket. Csak vezeték vagy keresztnéven nem illik bemutatkozni.

A bemutatásnak is vannak bizonyos szabályai. Ha harmadikként összeismertetünk két embert, tulajdonképpen nem bemutatjuk őket egymásnak, hanem általában a férfit mutatjuk be a nőnek, a fiatalabbat az idősebbnek, a kisebb rangút a magasabb rangúnak.

Egy bemutatkozás – bármilyen idegesek, türelmetlenek vagyunk netán – nem lehet akkora teher, hogy azt valamilyen indokkal el lehessen utasítani. A bemutatás elutasítása súlyos sértés.

Cikksorozatunk következő részében a tegezés és magázás témakörét tárgyaljuk. Addig is figyelmetekbe ajánlom a következő könyveket: Köves J. Julianna Illik tudni, Lőcsei Judit Etikett és a protokoll alapjai.

Nagy Saci 6

2007. március

Pázmány

VII. évf. 1. sz.

ÜNNEPEK: MÁRCIUS 15.

Forradalom, kokárda… „Forradalom, kokárda, Petőfi, Caesar halála.”

Március közeledtével ezek a gondolatok keringenek bennünk. Felidézünk egy történelem órát vagy iskolai megemlékezést, de tudjuk e valójában, hogy mi is 1848. március 15.-e a törté-nete?

Az 1800-as évek kezdetén, Magyarország az Osztrák-Magyar Monarchiában élt. Egy király vezetésével, mely a Habsburg házból került ki. Bár volt magyar Országgyűlés, annak nyelve német volt. A rendek önállóságra törekedtek és megpróbáltak engedményeket kicsikarni a királynál, kevés sikerrel. A felvilágosodás eszménye bejárta egész Európát. Franciaországtól kezdve forradalmak robbantak ki Európa szerte. A helyzeteken javítani akaró politikusok, mint Battyány és Kossuth ellenzéki pártot alakítottak 1847-ben. Nyilatkozatuk a 15.-ei forradalom programjává vált (12 pont). 1848. március 13.-án Bécsben is kitört a forradalom. Ezek az események ösztönző hatással voltak a már amúgy is forradalmi lázban égő magyar radikális ifjakra, akik tettekre váltották az akaratot.A Pilvax Kör tagjai, élükön Petőfi Sándorral, Jókai Mórral és Vasvári Pállal elhatározták, hogy maguk szereznek érvényt a sajtószabadságnak. Alig náhányan indultak el Landerer Lajos és Heckenast Gusztáv nyomdájához, ahol cenzúra nélkül kinyomtatták az Irinyi József által megfogalmazott 12 pontot, valamint Petőfi lelkesítő költeményét a Nemzeti Dal-t. Délután naggyűlést hirdettek a Nemzeti Múzeum elé, ahol már több tízezer ember jelent meg. Itt felolvasták a 12 pontot és Petőfi is elszavalta költeményét. Ezután, a Várba vonultak, hogy a Helytartótanáccsal elfogadtassák követeléseiket. Ez teljes mértékben sikerült, így „vér nélkül győzött a forradalom”. Az összegyűlt tömeg követelésére Táncsics Mihályt is szabadon bocsátották.

Ez a nap egy olyan folyamatot indított el, ami örökre beleivódott a magyar történelembe.

Ullmann Dani 7

2007. március

Pázmány

VII. évf. 1. sz.

Kiáltás a magyar nyelvért „Semmink sincs – csak múltunk van, és múltunkban gyönyörűen zengő nyelvünk.”

(Krúdy Gyula) Ha múltunkat, magyarságunkat, ősi értékeinket híven és tisztán akarjuk megőrizni, minden igyekezetünkkel azon kell munkálkodnunk, hogy ápoljuk és szeressük szép magyar nyelvünket. Soha ne feledjük, édesanyánk mily nagy szeretettel és türelemmel tanította nekünk az első szavakat, elvetve bennünk anyanyelvünk csíráit. Ezen a nyelven hallottuk az első meséket és altató dalokat, és mondtuk ki az első szót, mama.

Ezen a nyelven olvastuk az első verseket, regényeket, ismertük meg a mondákat, őseink életét, történelmünket, irodalmunkat.

Anyanyelvünk segített abban, hogy kifejezhessük érzéseinket, álmainkat, hogy hírt adjunk magunkról másoknak.

Csodálatos világ a magyar nyelv birodalma, nagy költőink és íróink áhítattal borultak le előtte. Lelkesen és szeretettel ízlelgették a szavakat; lesöpörték a port egy-egy elfelejtett szóról, és újra fényes kinccsé tették az emberek számára. Arany János művei valódi kincses ládák, melyekben felbukkannak nyelvünk remekbe szabott sorai.

A XX. század kapkodó világa sajnos sutba dobta ezeket az értékeket. Kevesen vannak, akik megszívlelik Kölcsey Ferenc szavait: „Igyekezned kell nemcsak arra, hogy a beszéd hibátlanul zengjen ajkadról, hanem arra is, kedves hajlékonysággal, gazdag változékonysággal, tisztán kimondva, s szívre és lélekre erőben munkálva, okaidnak s érzelmeidnek akaratodtól függő tolmácsa lehessen.” Az utca, a város, minden zajos fallá változott, amely elválasztja az embereket, elfojtja a szót, csúfot űz drága anyanyelvünkből. Egyre több gyerek nélkülözi az édesanyját, a bölcsődalokat túlharsogja a 8

2007. március

Pázmány

VII. évf. 1. sz.

technozene, a verseket és regényeket háttérbe szorítja a televízió, az internet. Az üzleteken angol feliratok, a gyerekek külföldi hangzású neveket viselnek, előbb ismerik meg Mickey Mouse alakját, mint Tündér Ilona mesevilágát.

Hová tűnt elődeink veretes, büszke, kiművelt nyelve? Hol van ízes, szép magyar beszédünk, bölcs hallgatásuk, szavaik súlya és becsülete, melyet akár még vérük árán is megvédtek?

Valamit elveszített a modern kor nemzedéke – gyökereit szú rágja: a közömbösség és igénytelenség férge. A ma fiataljai sokat beszélnek, de mégsem hallják, mégsem értik egymást.

Csendjük üres, ígéreteik elröppennek. A ma fiataljai nem találják helyüket, nem látják a helyes értékeket, és nem képesek áttörni az őket körülvevő falon.

Szülők, hozzátok szólok! Ne felejtsétek el a szép magyar szót, a bölcsődalokat, a gyönyörű népmeséket! Tanítsátok meg gyermekeiteknek őseink nyelvét, hogy megélhessék gyökereiket, hangjukat és az igaz, tiszta szavakat. „A két legnagyobb dolog, amit gyermekeinknek adhatunk: a gyökerek és a szárnyak.”

(H. Cartel) Marosi Kinga

9

2007. március

Pázmány

VII. évf. 1. sz.

SZENTEK, BOLDOGOK Boldog Salkaházi Sára kis kocsmában, cigányzene” – írta akkori életéről később.

1922 végén néhány hónapig eljegyzett menyasszony volt, de kikosarazta vőlegényét.

1927-ben ismerkedett meg a Szociális Testvérek Társasága rend kassai tagjaival és ez új irányt szabott az életének. Stílusát túl modernnek találták, de nem voltak elutasítóak vele szemben. 1929ben lesz novícia.

Kassán a helyi karitászt szervezte. Később Komáromban végzett hasonló munkát. A karitász vezetésén kívül tanított, gyermekkonyhát, kegytárgyüzletet, szegényházat felügyelt és szerkesztette a Katholikus nő című folyóiratot. 1934-ben Kassára helyezték, és mert fáradságát bizonytalanságként értelmezték, nem engedték, hogy letegye az örök

1899. május 11-én, Kassán született. Itt végezte iskoláit, tanítónői diplomát szerzett és egy évig dolgozott is tanítónőként. Mikor az első világháború után a csehszlovák kormány hűségesküt követelt a tanároktól, Sára ezt megtagadta és el kellett hagynia a pályát.

Határozott fellépésű fiatal lány volt, aki újságíró, író szerett volna lenni. Mikor elvesztette tanári állását, könyvkötészetet tanult, húga üzletében dolgozott, felvidéki magyar lapokba írt.

Többnyire a magyarokról, a munkásokról és nyomorban élőkről írt. Életmódja ugyanakkor az újságíróké volt. „Önállóság, cigaretta, kávéház, csavargás a nagyvilágban hajadonfőtt, zsebre dugott kézzel, friss vacsora egy 10

2007. március

Pázmány

fogadalmát. 1937-ben jelentkezett missziós munkára a Brazíliában élő magyar bencések mellé, de a missziós utat a második világháború meghiúsította. 1940 pünkösdjén letehette az örök fogadalmat, „Alleluja! Ecce ego, mitte me!” jelmondattal (Íme itt vagyok, küldj engem!) 1941 elejétől a Katholikus Dolgozó Nők és Leányok Szövetségének vezetője lett. Szerkesztette a mozgalom lapját, gyűléseket, lelkinapokat tartott az országban, három év alatt öt új szegényotthont nyitott. Az Árpádházi Boldog Margit szentté avatását ünneplő rendezvénysorozat keretében előadták Sára „Fény és illat” című misztériumjátékát Szent Margitról.

A Szövetséget ezt követően betiltották. A Szociális Test-

VII. évf. 1. sz.

vérek több száz üldözöttet bújtattak, közülük majdnem százat személyesen Sára nővér mentett meg. 1944. december 27-én a nyilasok körbevették az otthont, több embert is őrizetbevettek.

Sára nővért is magukkal vitték. A foglyokat este a Fővámház elé terelték, levetkőztették és a Duna partjára állították őket.

Mielőtt a sortűz eldördült, Sára nővér a kivégzők felé fordult, a szemükbe nézett, letérdelt, az égre nézett, és keresztet vetett. Salkaházi Sárát 2006. szeptember 17én a budapesti Szent Istvánbazilika előtti téren avatták boldoggá. Ez volt az első Magyarországon celebrált boldoggá (illetve szentté) avatás 1083 óta. Ünnepnapja: május 11.

11

2007. március

Pázmány

VII. évf. 1. sz.

ZARÁNDOKLAT BUDAPEST KÖRÜL 2007. május 12-én, egy nappal a fatimai jelenés 90. évfordulója előtt, Élő rózsafüzér zarándoklatot szerveznek Budapest körül a Katolikus Egyház hívei, Erdő Péter bíboros áldásával. A zarándoknap során öt helyszínről, összesen 9 irányban indulunk el. A kilenc csapat, rózsafüzér alakban zarándokolja körül Budapestet, érintve a város körüli kegyhelyeket. A nap végén 5 érkezési ponton két-két csapat találkozik egymással és a helyi hívekkel.

Egy-egy szakasz 15 km-20 km közötti hosszúságú, de napközben lesznek tömegközlekedéssel megközelíthető csatlakozási pontok. Így rövidebb szakaszok is teljesíthetők. Örömmel fogadjuk azokat is, akik csak valamelyik napközbeni programhoz csatlakoznak, vagy akár a Mária rádión keresztül a közös imába kapcsolódnak be.

A zarándoklat fő célja imádság Budapestért, a budapesti és környékbeli emberekért, hazánkért, a szeptemberben megrendezésre kerülő városmisszió sikeréért.

12

2007. március

Pázmány

VII. évf. 1. sz.

A zarándoklat során utunkkal rózsafüzért fűzünk Budapest köré, Isten kegyelmébe és a Szűzanya oltalmába ajánlva a várost. Jeriko falai lehullottak a harsonaszó hangjaira. Azért imádkozunk, hogy omoljanak le azok a lelki falak is, amelyek a város lakóit Istentől, egymástól és egy boldogabb élettől elválasztják. A zarándoklat alkalom az engesztelésre és a lelki felkészülésre. Ezzel a békés, jókedvű, politikamentes, imádságos együttléttel egy apró lépést tehetünk egymásért és a világért.

Május a Szűzanya hónapja, ezért a zarándoklat során kiemelt szerepet kap a rózsafüzér imádkozása, továbbá Mária énekek közös éneklése.

Az út egy távolságot jelent, amelyet megteszünk, hogy egy célhoz eljussunk. Mit jelent számunkra ez a zarándokút?

Az egyházi élet, vagy a kultúra része? Vagy a turizmusé? Vándorlási kedv, vagy szabadidőprogram? Sport?

A zarándokutakat elődeink hite hozta létre.(Szentföld, Róma, Csíksomlyó, Santiago de Compostela, Fatima, Lourdes) Ez az út azért van, hogy átéljük.

Az út mindenkinek azt adja, ami hiányzik belőle.

A gyengének erőt, a gőgösnek alázatot, a kétkedőnek hitet, a jövőtlennek utat és reményt, a hívőnek megújulást.

Benned teremti meg mindennek a lehetőségét és talán ez a legnagyobb adomány. Hagyd, hogy el merd fogadni az Úr ezen ajándékait.

Krisztus tárt karokkal vár bennünket! www.elorozsafuzer.zarandoklat.hu Zelei Rozália

13

2007. március

Pázmány

VII. évf. 1. sz.

TOJÁSFESTÉS Mivel hamarosan itt a Húsvét, jó ha tudtok pár tojásfestési technikát.

Szerintem praktikusabb főtt tojással dolgozni, mert akkor a festékben elmerül a tojás és szebb lesz.

Festeni több technikával lehet. A boltban vett festékek szépen befedik a tojást, de vigyázzunk, mert a tojáshéjba is beszivárog a festék, Így a tojás ehetetlen lesz.

Természetesebb festési mód a száraz hagymával kifözés. Minél több hagymát teszünk bele, annál sötétebb barna lesz a tojás.

Levél rátétesek

Viaszosok:

pöttyök néznek ki jól.

Mielőtt beleraknánk a festékbe a tojást, helyezzünk szorosan egy levelet a tojásra és rögzítsük nylonharisnyával vagy gézzel.

A levél alatti részt nem fogja befogni a festék, így szép mintázatot kapunk.

Viasszal rajzoljuk fel a mintát a tojásra és utána tegyük hideg festékbe. Ha méhviasszal rajzolunk, akkor festés után szebb, ha lekaparjuk a viaszt. Ha viszont gyertyafaggyúval, akkor nem muszáj lekaparni, mert a tojás héja át fog látszani. Így domború lesz a rajz. Különösen a

Sok sikert!

14

Geiger Edit

Pázmány

2007. március

VII. évf. 1. sz.

RECEPT KÓKUSZKOCKA Hozzávalók: 30 dkg liszt 20 dkg cukor 5 dkg margarin 1 egész tojás 2 evőkanál méz 1 tasak sütőpor 2 dl tej Máz: 20 dkg margarin 6 evőkanál cukor 6 evőkanál kakaó 6 evőkanál tej 1 tasak kókuszreszelék Elkészítése: A cukrot, a margarint, az egész tojást és a két evőkanál mézet habosra keverjük, majd 2 dl tejjel hígítjuk.

Közben a sütőport hozzákeverjük a liszthez.

A lisztet hozzákeverjük a masszához, és kivajazott tepsibe öntjük, majd lassú tűznél megsütjük.

Sütés után kockára vágjuk és kihűtjük.

Közben elkészítjük a masszát: A margarint felolvasztjuk, hozzákeverjük a cukrot, kakaót és tejet.

Felforraljuk, simára keverjük, rövid ideig hűtjük, majd a kihűtött kockát a csokiba és a kókuszreszelékbe forgatjuk.

Jó sütést kívánok!!!

15

Tóth Kriszti

2007. március

Pázmány

VII. évf. 1. sz.

NEVETŐ A tanítónéni a három kismalac történetét meséli a gyerekeknek.

- Az első kismalac bekopogott egy emberhez, hogy téglát kérjen tőle.

Mit gondoltok, mit mondott erre az ember?

- Én tudom, tanítónéni! – jelentkezik Pistike.

- Na, mit mondott?

- Apám, egy beszélö malac!

Az öreg Pista bá átmegy a szomszédokhoz látogatóba. Bekiabál a kertkapun, mire megjelenik egy hatalmas komondor, és megszólal: - Nincs itthon a gazdám!

Az öreg úgy megijed, hogy elájul.

Amikor a kutya nyelvcsapásaitól magához tér, mondja: - Te, hát ugatni nem tudsz?

Mire a kutya: - Tudok én, csak nem akartam magát megijeszteni.

Így fogadja a hazatérő férjet a felesége: - Szívem,ma este csak hideg vacsorát eszünk ,mert nem volt áram.

Hiszen nekünk gáztűzhelyünk van!

- Igen de a konzervnyitónk elektromos!

Székely meg a fia ácsolják a tetőt.

Egyszer csak a fiú megbotlik, és elkezd csúszni a tetőn lefele, s közben kiabálja: - Édesapám, lezuhanok!!!

Az öreg székely erre széttárja mindkét kezét és megszólal: - Oszt, nincs elég hely??????

A német, az angol meg a skót eltervezik, hogy piknikezni fognak.

Mondja a német: - Én hozom a húst!

Mondja az angol: - Én hozom a piát!

Mondja a skót: - Én hozom az öcsémet!

Az apuka bemegy a gyerekszobába és látja, hogy a kisfia szomorkodva ül az ágy szélén: - Mi baj van, kisfiam?

- Nem jövök ki a feleségeddel!

16

Pázmány

2007. március

VII. évf. 1. sz.

REJTVÉNY 8 6 7 5 3 6 7 1 4 9 1 7 5 6 5 5 4 9 4 3 1 3 6 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 1 leány-raj névadója 2 kiscserkész-raj névadója 3 magyar eredetmondák mitologikus alakja 4 1241-ben betörtek Magyarországra 5 fejedelem, I. István király atyja 6 szerzetes rend,ruhájuk:fehér 7 cserkészöltözet egyik része 8 szentmise más néven 9 békeszerződés, Magyarország felosztása 10 csapatunk névadója

17

6 9 8 3 2 7 5

2007. március

Pázmány

VII. évf. 1. sz.

Napfelkelte a Bakony tetején Már szinte hagyománynak számít, hogy testvéremmel, Ervinnel, a nyár utolsó havában, augusztusban megnézünk egy napfelkeltét a Bakony legmagasabb pontjáról, a Kőris-hegyről. A látvány megéri a fáradtságot, amit a felfelé megtett út és a puha ágy hiánya jelent.

Legutóbbi alkalommal, tavaly nyáron hárman – Érces Peti csatlakozott hozzánk – vállalkoztunk erre a felejthetetlen élményre. Este vacsora után indultunk neki Bakonybélből a tíz kilométeren át kanyargó és végig emelkedő ösvénynek, ami magas fáiról elnevezett csúcsra vezet. Ahogy kiértünk a faluból és beértünk a rengetegbe, megcsapott a hűs erdei levegő. Azonban kis idő után kiderült, hogy bizony a fák között is meleg van, folyt rólunk a verejték, ahogy kaptattunk felfelé egyegy meredekebb részen.

Lassan ráborult az est sötétje a tájra, és sorban kigyúltak fenn az égen a csillagok. Az erdei állatok felélénkültek, gyakori volt a neszezés egy-egy közeli bozótosban. Két – két és fél óra elteltével felértünk a csúcsra, ahol a kilátó mellett egy elsőre meghökkentő épületet lát meg az odaérkező: egy ötszögekből álló fém gömbkupolát, ami leginkább egy focilabdára hasonlít. Azonban a tábláról rögtön kiderül, hogy ez az Észak-Dunántúli légiforgalmi irányító radarállomás.

Felmásztunk a kilátó tetejére és bevackoltuk magunkat a hálózsákjainkba. Az ott töltött éjszaka során sikerült néhány órát aludnunk, hogy aztán a hajnal első jelére a lassan világosodó égboltra ébredjünk. Felejthetetlen, ahogy az éjszakai ég feketéje lassan kékre vált, s lassan kihunynak a csillagok, melyek közül a legutolsóként a Vénusz tűnik el. Közben rózsaszín pír jelenik meg keleten, és lassan méltóságteljesen felkel a nap, mely eleinte csupán egy halovány vörös golyó, de néhány perc elteltével már rá sem lehet nézni.

Ekkor már nincs más hátra, mint elfogyasztani a magunkkal hozott reggelit, és a reggeli harmattól nedves füvű erdei tisztásokon keresztül kényelmesen visszasétálni a faluba.

Nagy Tibor

18

Pázmány

2007. március

VII. évf. 1. sz.

Programok 00

Március 15. 10 Március 18.

Március 31. Április 6-7. Április 14. Április 28.

Május 6.

Május 12.

Június 10.

Június 17.

ünnepség az 1848-49-es forradalom tiszteletére, az Otthon Közösségi Házban Cserkész keresztút Lelki nap, kirándulás Szentsírőrség, feltámadási körmenet Csapatkirándulás (az időpont még nem biztos) Métabajnokság Anyák napja (édesanyák köszöntése az esti szentmisén) Rózsafüzér zarándoklat Úrnapja – részvétel a körmeneten Évzáró csapatdélután a Molnár-szigeten

Ünnepek, évfordulók Április 23. Április 24.

Május 7.

Május 11.

Május 12.

Május 23.

Június 4.

Június 14.

Június 15.

Június 27.

Szent Adalbert Szent György a cserkészek védőszentje Boldog Gizella Boldog Salkaházi Sára Madarak és fák napja Boldog Apor Vilmos A trianoni békeszerződés emléknapja Szent Alajos Boldog Jolán Szent László

PÁZMÁNY a soroksári 923. sz. Pázmány Péter Cserkészcsapat lapja Megjelenik: kb. 1-2 havonta, rendszertelenül Felelős kiadó: Nagy János csapatparancsnok Szerkesztette: Geiger Edit és Tóth Krisztina Sok szeretettel várjuk írásaitokat, véleményeiteket és segítségeteket.

Lehetőség van programok népszerűsítésére, élménybeszámolók közlésére.

Cikkeket a geiger.edit@freemail.hu és a zebra26@freemail.hu e-mail címekre várunk Az írások tartalma nem tabu és helyesírásuk sem.

19

2007. március

Pázmány

VII. évf. 1. sz.

IMA Morus Tamás imája Uram, ha lehetséges, adj nekem testi egészséget, hogy ép szervekkel szolgálhassak neked!

Adj nekem, Uram, egyenes lelket, hogy lássam, mi a jó és helyes, ne féljek a gonoszság támadásától, és minden ügyemet rendbe tudjam szedni!

Adj nekem, Uram, készséges lelket, mely sohasem unatkozik, nem panaszkodik, nem kesereg és nem érzékenykedik!

Segíts, hogy ne törődjem mértéken felül azzal a valamivel, amit „Én”-nek hívnak!

Adj Uram humorérzéket!

Segíts, hogy értsem a tréfát, hogy vidám legyek és másokat is fel tudjak vidítani!

Marosi Szilvi

20