Issuu

A 923. sz. Pázmány Péter Cserkészcsapat újsága I. évfolyam 2. szám 2000. május

"E Szentév kiváló alkalom arra, hogy a bűnbánat, a megbocsátás, a jótettek és az Istenben való örvendezés által megújítsuk egyéni lelki életünket, és a különböző szintű közösségek keresztény tanúságtétele új lendületet kapjon." II. János Pál pápa

Pázmány

Nyájas Olvasó! Az újság, amit a kezedben tartasz, tulajdonképpen nem is új csak ság, mivel a benne lévő írások garmadája március 15. előtt születetett csak éppen nem jelent meg. Még farsangkor megbíztam egy őrsöt a számítógépes szerkesztéssel, akik lelkesen el is vállalták, hogy 21. századi technikával, robotgépeikkel előállítják az új számot. Az ígéret szép szó ... maradt. Nem értem. Így most ismét be kell érnetek esendő munkámmal. Viszont még mindig keresem azt a néhány ügyest, aki vállalkozna erre a feladatra. Bocsánatot kérek a szerzőktől a késésért, és párszor a jövő idő miatt, amiből olvasatlanul múlt lett. Tehát, újra itt van. Miután megvizsgálta az iszap szennyezettségét, megjelent hogy elolvashassuk. Olyan, mint egy palackposta. Alvin

Jeles napok 2000. elején A kerek évfordulók bizonyos mértékig szimbolikus jelentőségűek is, tekintettel arra, hogy olyankor az emberek az eltelt időre visszatekintve egyéni, illetve közösségi jellegű számvetést készítenek, valamint meghatározzák az elkövetkező időszak feladatait, teendőit, elérendő céljait. Az idei esztendő az egész világon mindenki számára különös jelentőségű az évezredforduló miatt, a keresztényeknek Jézus születése kétezredik évfordulója, a katolikusoknak a szentév miatt, nekünk magyaroknak az államalapítás ezredik évfordulója miatt, csapatunknak az újjáalakulást követő első fogadalomtétel tizedik évfordulója miatt is. A fölsorolt sok - és miránk mind vonatkozó - indok alapján történő számvetés, illetve előretekintés nyilvánvalóan nemcsak e cikkecske terjedelmi korlátait haladná meg, hanem e sorok írójának korlátait is. Éppen ezért itt és most csupán a közeljövő fontos eseményére szeretném felhívni a Tisztelt Olvasók figyelmét, bízva abban, hogy a későbbi eseményekről is ezeken a hasábokon adhatok hírt. A cserkészzászló a csapatnak az a szimbolikus jelentőségét tekintve felbecsülhetetlen értékű jelképe, amely egyrészt a csapatot a világ összes többi cserkészével, másrészt pedig a csapat mindenkori tagjait az előttük járó és a következő cserkésznemzedékekkel összeköti. Az elődeinktől reánk hagyományozott, szinte már ereklyeként tisztelt csapatzászlót méltó körülmények között fogjuk őrizni, de az elmúlt évtizedekben elszenvedett sérülései miatt közönséges használatra már nem vehetjük igénybe. Reményeink és terveink szerint 2000. június 4.-én a 10 órai szentmisén kerül sor csapatunk készülő új zászlajának fölavatására. A zászlószentelés jelentőségét személyes 2

Pázmány általában őrsi keretek között zajló - megbeszéléseken fogjuk megvitatni. A magam részéről ennek ez eseménynek a fontosságát, egyedülálló mivoltát most csupán azzal szeretném érzékeltetni, hogy nem véletlenül foglalkozik vele már ebben a számban is több cikk. A következő időszak cserkészprogramjaihoz kívánok Jó munkát! Ákos bá

Készül a csapatzászlónk! Cserkészcsapatunk 1927-ben alakult. A csapat akkori tagjainak áldozatos munkájának köszönhetően, hatalmas létszámú csapatot sikerült összefogni. Ennek az önzetlen munkának az egyik éke, hogy 1936-ban a mostani, páratlan szépségű csapatzászlót elkészítették és megszentelték. Az elmúlt évek megpróbáltatásai miatt állapota rohamosan romlott. Az idei év halmozott ünnepségei (10., 1000., 2000.) a legjobb alkalom a mi előrelépésünkre. Készül az „Új” csapatzászlónk! Fontos jelképeket és évszámokat rejt majd magában. A koronás cserkész liliom, mellyen a korona emlékeztet ezer éves múltunkra. A liliom a lelki tisztaságra, három ága az Isten, Hazánk és Embertársaink iránti kötelességeinkre. A liliom körül továbbra is a felső ívben: 923. sz. Pázmány Péter Cserkészcsapat, Soroksár. Az alsó ívben 1927 (a megalakulás éve), 1990 (az újjáalakulás éve), lesz hímezve. A zászló másik oldalának témáját templomunk egyik falfestménye adta. Szent István felajánlja a Szent Koronát, ezzel országát és népét. A Szentatya Jubileum évnek, Szentévnek nyilvánította az ideit. A 2000. Jubileumi Szentév jelmondata a hímzés felső ívében: Múltunk a reményünk – Krisztus a jövőnk! Jézus, a mi Megváltónk születésének 2000., keresztény magyar államiságunk 1000. évfordulója az idei. A kép alsó ívében a két évszám erre emlékeztet. Ahhoz, hogy csapatunk is méltó módon tudjon készülni a jubileum megünneplésére, mindenkinek sok követ kell még megmozgatni. Az alapot már lerakták a mi dolgunk, hogy tovább építsük. „Mert minden nemzet kicsiny, ha nem érzi át minden egyes tagja ezt a felelőséget, és minden nemzet nagy, ha ezt a felelőséget átérzi.” /Teleki Pál/ A „régi” csapatzászlónak múltja van már, amiről (ha tudna) hosszan mesélhetne. Keveset tudunk ugyan, de amit tudunk már azért is tisztelet, és becsület jár a zászlónak és az alatta állóknak. Most talán elindítjuk útjára a „Mi” zászlónkat, a folytatás és, hogy miről fog tudni mesélni, rajtunk áll. Nagyné Kaltenecker Ágnes csapatparancsnok-helyettes 3

Pázmány A közelgő zászlószentelésre készülve megkérdeztük Lajos atyát, mi is az esemény teológiai lényege.

Avatás, áldás, szentelés Ezeket a funkciókat az Egyház tanítása a „szentelmények” kifejezéssel foglalja össze. Általános, profán értelemben egy felsőbb hatóság jóváhagyó funkcióját jelentik, illetve támogatását valakivel vagy valamilyen törekvéssel, programmal kapcsolatban. Szoros értelemben az Egyház funkcióját jelenti: olyan jeleket, cselekményeket, melyek az Egyház jóváhagyását jelzik. Amint a szentségek Krisztus közvetlen, kegyelmi működésének a hatékony eszközei, hasonlóképpen a szentelmények az Egyház által rendelt eszközök, melyek segítő kegyelmeket közvetítenek (nem megszentelő kegyelmet). Az avatás kifejezést az Egyház nem használja. Az Egyház szentelményeinek világi változatát jelentik. Az áldás latin kifejezése a „benedictio”, a kifejezés jól jelzi a tartalmat: az Egyház helyesel, „jónak nyilvánít valamit, támogatásáról biztosítja, sőt, ha a megáldott személy vagy dolog rendeltetésének megfelel, akkor üdvöt szerez. A szentelés már szorosabb kapcsolatot létesít a megszentelt személy, ill. dolgok között. A szentelés által az Egyház személyeket, tárgyakat elkülönít a profán használattól és befogadja azokat Isten, ill. Isten tisztelete, szolgálata céljaira. Egy zászló megáldása jelenti azt, hogy az Egyház a zászló által jelképezett törekvést helyesli, támogatja, üdvösnek mondja. A zászló megszentelése már lefoglalja a zászlót istentiszteleti célokra. Fila Lajos atya

A SZENT KORONA A PARLAMENTBEN A magyar millennium felszólít és alkalmat ad számunkra, hogy megújítsuk szívünkben a hazaszeretetet, hogy visszatérjünk gyökereinkhez annak mélyebb megismerése érdekében és emlékezzünk mindazokra, akik hitükkel, munkájukkal, szellemiségükkel, vérükkel megmentették, gazdagították, és ránk hagyták ezt a maroknyi magyar földet, melynek felemelkedéséért és megmaradásáéért mindnyájan felelősséggel tartozunk. 4

Pázmány Szent István vetette el a Kárpátok között a hit és a keresztény erkölcs magvait, az ő jobbja tartotta magasba a keresztet, amely reményt és fényt adott népünknek ezer éven át, ő ajánlott minket Mária oltalmába, védelmet és erőt nyújtva ezzel hazánknak. E nagy műnek, ezeréves történelmünknek, ezer év álmainak, vágyainak, szenvedéseinek, hőseinek a jelképe a Szent Korona, nemzeti ereklyénk, amely csodálatosan megmaradt évszázados hányattatásai ellenére is, mert „valaki mindig megmentette”. Itt idéznék néhány sort Orbán Viktor miniszterelnök úr beszédéből, amellyel az Országházban köszöntötte a Magyar Szent Koronát: „Ez a korona teremtette meg a lehetőségét annak, hogy Magyarország Európába lépjen. Már ez is elegendő ok lehetne arra, hogy ne múzeumi kegytárgyat, hanem a mindenkori magyar állam élő szimbólumát, a nemzeti egység kifejeződését lássuk benne. (...) A századok során sok minden elveszett, de a Korona, az ország és a nemzeti függetlenség megtestesítője valamiképpen mindig megmaradt. (...) Ideje kiegyenesednünk!” (lengő)

Szent évek, jubileumi évek Sok szempontból jeles ez a 2000. év. Elértünk a 3. évezred küszöbére, a Krisztust követő évek sorában először áll a kettes számjegy az ezresek helyén, és mint tudjuk, a Szentatya jubileumi évnek hirdette meg az idei esztendőt. Írásomban-. mint az a címből is kiderül- a szentévekkel kapcsolatban szeretnék Nektek minél többel szolgálni, így először előzményeikről, kialakulásukról, majd a 2000. évről, azaz a 28. Szentévről kísérlem meg Nektek mindazt átadni, amit én megtudtam. A szentévek gyökerei egészen egy ősi zsidó ünnepig nyúlnak vissza, mely ünnepnek a neve a Kiengesztelődés Napja. Ezt az ünnepet, s annak lezajlását vizsgálva sok minden megvilágosodhat bennünk a jubileumi évekkel kapcsolatban. A Kiengesztelődés Napját ötvenévenként ülték, s az ünnep mindig "jobel"-ek, vagyis tülkök megszólaltatásával kezdődött. Innen ered a mi jubileum szavunk és a jubileumi év elnevezés is, persze némileg megváltozott jelentéssel. Az ünnep során különböző jótékony cselekedetek valósultak meg, így pl. rabszolgák felszabadítása, idegen kézbe került tulajdonok visszaszolgáltatása, stb. Krisztus eljövetelével azonban – azt a fent említett ószövetségi hagyományok fényében vizsgálva és azokkal valamelyest egybekapcsolva - ezek a jótékony cselekedetek egy sokkal teljesebb lelki értelmet nyertek (pl.: rabszolga felszabadításabűnösök feloldozása). "Elérkezett az Úr esztendeje"- hirdette Jézus, vagyis új korszak 5

Pázmány kezdődik, mely az ószövetségi hagyományok sorába illesztve egyetlen jubileumi esztendőnek felel meg és egészen Krisztus második eljöveteléig tart. Ez azért fontos, mert szeretet és megbocsátás jócselekedetei nincsenek bizonyos időközökre korlátozva, s számunkra, Krisztus követői számára egyben felhívás is, hogy egész életünket jóakaratúan éljük le. Annak ellenére tehát, hogy ha úgy vesszük egyetlen szentévben, az Úr esztendejében élünk, kialakultak Egyházunkban a szentévek hagyományai, melyek alapvetően a zarándoklatokkal s Rómával köthetők egybe. Mint tudjuk a zarándoklat nem más, mint a hivők által, a vallásuk szerint szentnek tartott helyek felkeresése. Az ősi keresztények körében a Szentföldre való zarándoklat volt népszerű, a középkorban azonban leginkább az iszlám térhódításnak köszönhetően Róma vált a zarándoklatok fő céljává, hiszen mint szenthelyek, itt találhatók Szent Péter és Szent Pál apostolok sírhelyei. Egy-egy zarándoklat során –ahogy ma is sokszor- bűnbánatot tartottak a hívők, s testi-lelki bajaiktól igyekeztek megszabadulni. 1300-ban annyi zarándok érkezett Rómába, hogy VIII. Bonifác pápa egész éven át tartó búcsút hirdetett, vagyis aki meglátogatta a négy patriarchális bazilikát (Szent Péter, Szent Pál, Lateráni Szent János, Maria Maggiore), az teljes búcsút nyerhetett. Ez volt az első Szentév. Amint tehát látjuk, az ószövetségi jubileumi elengedés társult a zarándoklatok gondolatkörével, így aki bűnbánatot gyakorolva és kegyelmi ajándékok elnyerésének szándékával zarándokolt a jubileumi év során Rómába, az teljes búcsút nyerhetett. Mára persze történtek bizonyos változások, hiszen hogy csak a legkézenfekvőbb példával éljek már nem kell Rómába zarándokolnunk ahhoz, hogy teljes búcsút nyerhessünk a szentév során. A búcsú, mint tudjuk, azt jelenti, hogy részesülhetünk ideig tartó szenvedéseink (Tisztítótűz) teljes vagy részleges elengedésében, ha a megfelelő lelki állapotban teljesítjük az adott feltételeket. Jó, ha azt is tudjuk, hogy búcsút a szentéveken kívüli években is nyerhetünk bizonyos alkalmakkor (templomi búcsú-ált. védőszent napján). Szentéveket tehát 1300 óta hirdet az Egyház, melyek fő gondolatait az adott pápa aktuális bullája tartalmazza. 1423 óta a szentév a Szentkapu megnyitásával kezdődik, mely cselekedet számos bibliai példázat szentévhez való csatolása. A 2000-es, 28. Jubileumi évet II. János Pál pápa hirdette meg Incarnationis mysterium (A megtestesülés misztériuma) kezdetű bullájával, mely Szentév egészen pontosan 1999. december 24-től 2001. január 6-ig tart. Nagy Attila

Szent György-nap előtt! E jeles időben, kereszténységünk 2000., keresztény államiságunk 1000. évfordulója méltó cserkész öntudatunk megerősítésére. A cserkészet nemes célokért alakult és történelme folyamán e nemes célt töretlenül szolgálta. 6

Pázmány A szívós hétköznapi munkák mellett fényes ünnepek is jelzik történelmünket. Ezek közül az egyik legkiemelkedőbb az 1939 április 23-án a Hősök terén rendezett Szent György ünnepség, mellyen Uzdóczy-Zadravetz István püspök Úr beszéde máig is aktuális útmutatót ad minden magyar cserkész számára: „Szent György vértanú lovag a keresztény világnézetnek, sőt a világnézet lovagi, vitézi védelmezésének évi patrónusa. Úgy ábrázolják vésővel, ecsettel, amint tüzes, ágaskodó lován ülve, hősi és férfias mozdulattal keresztül szúrja a sárkányt…. Könnyű leolvasni ily Szent György képről a valót, ami ez: önmagunk személyének krisztusi világnézete ellen támadó minden ármánnyal, csábbal, bűnnel vitézül végezni…, tovább: keresztény világnézetünk tartálya, az Egyház ellen támadó minden hitvány világnézettel végezni! A cserkészet, mely nem ismer tétovázást és kislelkűséget akkor, amidőn nemes és keresztény világnézete megvédéséről van szó…- égi Patrónusául és példaképül választotta Szent Györgyöt, a sárkányölő lovagot. Tiszteli az egész világ cserkésze, tisztelje hát a magyar cserkész is! Mint ő, úgy a cserkész is sűrűsítse lelkébe a lovagi erényt, különösen elszántságot a megismert, a tisztelt és életbevitt keresztény világnézet határozott megvallására és élésére és minden hamis világnézettel szemben oltárainak és egyházunk megvédelmezésére…. Sokszor kívánja a lovagi bátorságot a cserkésztől az élet… Hát igen, a múltban is, a jelenben is és a jövőben is sokszor találja magát, cserkészi lelkét és világnézetét szemben sokfejű sárkánnyal, vagyis sok hamis tétellel és világnézettel. A cserkész nem inoghat, de nem is mérlegelhet! A cserkésznek cselekednie kell! Cselekednie Szent György módjára!… Csak a keresztény világban ily határozott cserkész az örvendező ember… aki örvend a napsugárnak, a madárnak, a virágnak, a tájnak, örvend Hazájának. Bárki előtt süllyedhet a világöröm egész addig, hogy a napsugár, a virág, a táj, a föld posvánnyá lesz, csak a cserkész előtt soha! És bárki lehet a gazdasági, a termési, a földi érdekek alapján internacionális és hazátlan, csak a cserkész soha! Soha, még ha bejárta a világ minden táját, gyönyörködve nézte minden báját… Sőt a cserkésztől várjuk, elvárjuk legelsősorban a szentgyörgyi bátorságot, száműzni minden virágból, fából, vidékből, tehát Hazából is a sárkányt, mely mérgével annak megdöntésére rohan… Fiaim! Cserkészek! Nézzetek a renovó szent percében édes Hazánkra, Szent István keresztény birodalmára… Ez a ti renovótok harmadik magasztos gondolata… Nézzetek Szent István országára, édes Hazánkra… Oly pattogón és lelkesen szól a cserkészés közben éneketek: „Ha a föld, a föld Isten kalapja, Úgy Hazánk, hazánk bokréta rajta!” Idén is közeleg Szent György napja (ápr. 24.). A mi csapatunk vajon hogy ünnepli? Kinek a felelősége a cserkészek Szent György napi hozzáállása? Nem csak erről az ünnepről van szó, hanem például a 48-as szabadságharc 150. Évfordulóján képtelenek voltak a cserkészek az Országzászló felvonásához egy díszegységet 7

Pázmány biztosítani. Marosi Bandi bá 1934-ben alapította a Hunyadi Mátyás farkaskölyök csapatot. Ez a csapat négy év multán olyan szervezettségű volt, hogy az Eucharisztikus Kongresszuson felvonulhatott. Elődeink példát mutattak nekünk, hogy kell Szent Györgyöt követni és felvállalni. „LEGYEN A TI HOLNAPOTOK HAZÁJA: JÉZUSIAN EUCHARISZTIKUS, SZENTGYÖRGYIEN LOVAGIAS ÉS SZENTISTVÁNIASAN KERESZTÉNY.” Badacsonyi György

A MAGYAR SZENT KORONA Magyarország törvényesen uralkodó királya csak az lehetett, akit a székesfehérvári királyi bazilikában az esztergomi érsek a Szent Koronával ünnepi szentmisén királlyá koronázott. Fontos szerepük volt a királykoronázási jelvényeknek is, melyek a Szent Korona mellett a jogar, az országalma, a kard, a palást és a szertartás egyházi elemei során a kereszt voltak. A krónikák beszámolnak még egyéb, másodlagos koronázási jelvényekről is (pl.: Szent István kesztyűi, inge; az alba, a stóla, a gyűrű stb.), de ezeket a történelem viharai elsodorták és pótlásukra nem került sor, nem úgy, mint az országalma és a kard esetében. A koronát kutatók nézetei olyan szerteágazóak és egymásnak ellentmondóak, hogy ezek ismertetése egy külön vaskos könyvet igényelne. Abban viszont többségük egyetért, hogy a korona két részből áll: az alsó görög koronából (corona graeca) és a felső latin keresztpántból (corona latina). A görög korona elején a világ felett uralkodó Krisztus, akit két ciprusfa vesz körül jelezvén a mennyei színteret. Mellette kétoldalt Mihály és Gábriel arkangyal. A korona oldalsó részén György és Demeter - a görög egyházban különösen tisztelt katonaszentek, majd Kozma és Damján orvos vértanúk. A hátoldalon Krisztus képével átellenben VII. Dukasz Mihály bizánci császár képe alá Konsztantinosz társcsászár és I. Géza magyar király zománcképét helyezték. Az oromdíszes görög koronán Krisztus képe kiemelkedik a többi zománckép közül, az arkangyalok pedig felnéznek rá, érzékeltetve a hierarchikus rendet. Hasonlóan helyezkedik el a hátoldalon VII. Dukasz Mihály képe oldalán Konsztantinosszal és I. Gézával, a császár képe azonban Krisztus képénél néhány mm-rel lejjebb került. Az akvamarinnal, almadinnal és zafírral díszített koronát feltehetően I. Géza bizánci származású felesége számára küldte VII. Dukasz Mihály, hiszen oromdíszes koronát Bizáncban csakis a császárnők hordtak, valamint keleten az uralkodónak tilos volt saját képmását hordania koronáján vagy ruháján. Géza király felesége azonban hordhatta férje képét. 8

Pázmány A corona latina eredetileg nem korona céljából készült, hanem feltehetően egy kódexet díszített ( amely kódex egyes kutatók szerint Szt. István könyvtárából származott). A kereszt alakú latin koronán középen Krisztus képe látható, a görög koronához hasonlóan itt is ciprusfák között. Mellette nyolc apostol (Péter, Pál, Jakab, János, András, Fülöp, Bertalan, Tamás) egészalakos képét helyezték el. A fejük fölött lévő névfeliratok egyes betűiből arra következtethetünk, hogy a latin korona alapjául szolgáló keresztpánt a XI. sz. közepe előtt Itáliában készült, és onnan került hazánkba. A korona tetején lévő keresztet úgy rögzítették, hogy a Krisztust ábrázoló zománcképet áttörték. Valószínűtlen, hogy a durva és a szent képet sértő kivitelezés a készítők eredeti szándéka lett volna, amit alátámaszt, hogy a lyuk túl nagy lett, így a kereszt megdőlt. A XVII. sz. elejéről ránk maradt legkorábbi ábrázolás már ferdének mutatja. Más népeknek is van nagy becsben álló koronájuk, de történetük során egyiket sem övezte olyan tisztelet és misztérium, mint a Magyar Szent Koronát, még kevésbé váltak az ország, a hatalom valóságos birtokosaivá. A Magyar Szent Korona ugyanis a királytól elvonatkoztatott személyiség, aki az ország, a nemzeti vagyon és hatalom valóságos birtokosa volt. A Szent Korona tehát az államhatalom alanya, akinek nevében a király gyakorolta a hatalmat a Szent Korona törvényeinek értelmében, amely törvényeknek maga a király is alá volt rendelve. A Magyar Szent Koronát a magyar nemzet hagyománya - a kutatók nézeteivel szemben - Szent István koronájának tekinti, és benne látja megtestesítve egész magyarságunk tudatát, létét, az ezeréves múltra épülő, de a jövőbe bízva és bátran tekintő jelenét. Nagy Sarolta Denver őrs

A MAGYAR CÍMER TÖRTÉNETE I. A CÍMEREK KIALAKULÁSÁNAK TÖRTÉNETE

A címerek a XII. században kezdtek elterjedni, megjelenésük katonai okokra vezethető vissza: mivel a lovagok páncéljuk miatt felismerhetetlenek voltak a csatában, valamivel azonosítaniuk kellett magukat. Nagy felülete miatt a pajzs volt a legalkalmasabb arra, hogy különböző jelekkel megkülönböztessék magukat társaiktól. Mivel a társadalom nagy része írástudatlan volt, ezért a színes ábrák és szimbólumok használata volt a legkézenfekvőbb. Később, mivel a pajzs és rajta a címer nem látható minden oldalról, zászlóikra is feltűzték jelüket a lovagok. A lovagi játékokon is fontos szerepe volt ezeknek a jelvényeknek, a viadal előtt be kellett mutatni a jelentkezők címereit, amelyeket a kimondottan címerfelismerésre szakosodott udvari emberek, a heroldok vizsgáltak meg, és állítottak sorrendbe. A heroldok járták végig a harcmezőket is egy-egy csata után, és az ott talált címerek 9

Pázmány segítségével azonosították az elesetteket. Ezek a különlegesen kiképzett emberek kiválóan ismerték a címereket, többen közülük címerkönyveket is írtak. Róluk nevezték el a címertan tudományát heraldikának. A középkorban a címerfelvételnek nem volt semmilyen jogi akadálya, az volt az egyetlen kikötés, hogy nem lehet olyan címert választani, amelyet már használ valaki. Ennek elkerülése végett lehetett oklevélben címeradományt kérni az uralkodótól. A címer apáról fiúra szállt, általában a legidősebb fiúra, a többi testvérnek valamilyen változtatást (címertörést) kellett végrehajtania a címeren. A nők apjuk és férjük címerét is viselhették, sőt, egyesíthették is azokat. A CÍMEREK ALAKJA, ÁLLÁSA, SZÍNEI

A címer fő hordozója a pajzs. Heraldikai szempontból csak akkor nevezhető egy jel címernek, ha pajzs az alapja. A divat és az ízlés változásával a pajzs formája is változott. A legkorábbi címeres emlékeken a normann pajzs (1) fordul elő. Ez a nagy pajzs később fokozatosan kisebbedett, és ebből alakult ki a máig használatos háromszögű pajzs (2). Később a kerek talpú vagy más néven doborpajzs (3) terjedt el, majd a tárcsapajzs (4) jött divatba, melyen a lándzsa letámasztására kis bemélyedést alkalmaztak, mely olykor a szimmetria kedvéért mindkét oldalon szerepel, ezt reneszánsz pajzsnak (5) nevezik. Ezeken kívül ismert még a lófejpajzs (6), a négyszögletű pajzs (7), a csücskös talpú pajzs (8), és a főleg nők által használt rutapajzs (9). A barokk korban természetesen még számos egyéb díszes formát is kiötlöttek. Mivel a lovagkorban több különböző alakú pajzs is használatba került egyidejűleg, így nem meglepő, hogy ugyanazon személy címere különböző alakú pajzsokon is megjelent. A pajzs többnyire egyenesen áll, több pajzs együttes szerepeltetésénél állhat kicsit megdöntve. A felfordított pajzs az illető család kihalását jelzi. Több pajzsot egymásra téve is lehet ábrázolni, ilyenkor a legalsót nevezzük nagypajzsnak vagy öregpajzsnak, a középsőt középpajzsnak vagy boglárpajzsnak, a legfelsőt pedig szívpajzsnak. Ám különböző címereket egyazon pajzson is lehet egyesíteni. A címerhasználat korai időszakában a pajzson természetes anyagokból (prém, bőr, szövet, fém stb.) alakították ki a címerben szereplő ábrákat, a későbbi időszakokban pedig festették. A klasszikus heraldikában a címerekben csak vörös, kék, zöld, fekete, valamint ezüst (fehér), arany (sárga), és bíbor színt használtak. Ennyit írnék bevezetésül a címerek történetéről. A következő számokban majd megismerkedhettek állami címerünk kialakulásával és fejlődésével. (lengő)

Pázmány

A FOGARASI HAVASOK

MEGHÓDÍTÁSA

Egy nyári napon kilenc cserkész vágott neki a nagy útnak. A havasok meghódítása komoly feladat volt. A hegység Erdély déli részén található. Első nap megismerkedhettünk a régi Erdéllyel, mármint amit meghagytak a románok. Nekem nincs semmi problémám velük, de a határon lehettek volna vendégszeretőbbek. Ám kárpótolt minket a régen még hazánkhoz tartozó tájegység szépsége. Én először találkoztam az úgynevezett tengercseppekkel. Ezek olyan kis tavak a hegyekben, amelyek nagyon tiszták és hidegek. De a szépségek mellett találkozhattunk az időjárás viszontagságaival. Ugyan javában augusztus volt, de 13-án alig négy óra alatt, a felhőtlen napos időből, heves jégzápor lett. Egy óra leforgása alatt öt centi jég esett, és mi eláztunk rendesen. Emlékszem, hogy „hálótársammal” nagyjából vertük csak fel a sátrat, és emiatt komoly harcot vívtunk a vihar ellen. Mindenünk elázott. Még soha nem éltem át ekkora vihart. Ezen kívül még sok izgalmas és kalandos dolog történt még velünk, de erre nem tudok kitérni, mert csak egy brazil szappanopera keretében tudnám ismertetni. De egyet mondhatok!!! Ha bárkinek lehetősége van, hogy elmehessen ilyen helyekre, az ne hagyja ki, mert fel sem tudja mérni, mit hagyhat ki vele!!! Szóval remélem minél többen tudunk majd eljutni ilyen tájakra, és bátorítsuk barátainkat is. By Chakie

Téli túra 1999. XII. 30. A 99-es év utolsó, és a soroksári roverek első programjaként, kis téli kirándulást szerveztünk szilveszter előtt a Pilisbe. Mivel az idő ragyogó volt, és a hóviszonyok is alkalmassá tették szánkót is vittünk magunkkal. Először csak úgy a biztonság kedvéért, de aztán az ebédszünet végül vad, kicsapongó ródlizásba csapott át. Mint ahogyan azt ugyanis terveztük, az ebédet Török-mezőn fogyasztottuk el, egy szánkópálya mellett. Először mindenki a „nehéz” úttól megfáradva a helyi vendéglátóipari egységbe vonult melegedni. A sportosabbak azonban elindultak a pálya felderítésére, végül mindenki ott kötött ki. Kezdetben nehézségeink voltak, de aztán a helyi óvoda kihelyezett csoportjának megfigyelése után mindenki le tudott csúszni. Ki „normálisan”, ki sikítva (M. Sz.), ki tolatva (N. A., S. R.), kisebb nagyobb sikerrel. Mivel a szánkózással jól elment az idő a túra második felét megállás nélkül, fokozott tempóban kellett megtennünk, hogy elérjük a buszt. Végül mindenki jól érezte magát, de jól esett végre a fűtött buszban ücsörögve hazajönni. Geiger István s.t.

Pázmány

Mont Blanc túra 2000. Biztosan hallottatok már arról az Erdélyi túráról, ahol a Fogarasihavasok gerincét járta be a környék vállalkozó szellemű cserkészeiből akkor még alkalminak induló kis csapat (Ha mégse hallottál volna még semmit, és érdekel, néhány fényképpel illusztrálva szívesen beszél róla bármelyik résztvevő). Nos ez a csapat azóta is együtt maradt, ha nem is állandóan, de legalábbis közös terveink vannak. Ezekről a tervekről szeretnék most itt egy pár sort írni. A csapat most Európa legmagasabb hegyének, a Mont Blanc-nak (4807 m) a meghódítására készül. Hogy hogyan lehet egy ilyen túrára felkészülni? Hát szinte sehogy. Azokat a körülményeket ugyanis amelyekre ott számítanunk kell, itt Magyarországon nagyon nehéz megteremteni. Ott hideg és erős napsütés van. A nagy tengerszint feletti magasság miatt a levegő ritkább, az ember nehezebben tud levegőt venni, és még a felszerelését is cipelnie kell. Egyelőre edzünk, ki-ki, ahogy tud, fut, úszik, stb., hegymászó tanfolyamra járunk, sokat vagyunk együtt, hogy minél jobban ismerjük egymás gondolatait, szokásait. Folyik az útvonal tervezése, a szükséges felszerelések beszerzése, a pénz előteremtése. Remélem az ősszel már egy sikeres túráról számolhatok be eme lap hasábjain. Geiger István s.t.

A Farkas őrs Őrsünk néhány tagja már kiscserkészként megkezdte „pályafutását” csapatunkban. A Farkas nevet már akkor viselte az akkor még 8 tagot számláló banda. Az újonc Farkas őrs 1998. szeptember 19-én alakult, ekkor volt ugyanis az első őrsi gyűlésünk, melyen - hangsúlyozom - mindenki részt vett. Az akkor még hat lelket számláló csapat közé tartozott Geiger Gyuszi térképész, Érces Jancsi krónikás, Mihálovics Balázs zászlós, Nagy Ervin kincstáros, Horváth Isti, valamint jómagam. Az őrs első komoly megmozdulása a november 28-29-ei rajkirándulás v olt P ilisszentkereszten, ahol Gyuszi és Jancsi kivételével mindenki részt vett. Ezen a kis kiruccanáson az őrs sikeresen letette az Aranyfarkas próbát. Az esti 12

Pázmány tájékozódási versenyen Balázzsal és Ervinnel vettünk részt, amelye gy igen komoly túlélőtúrává fajult. Balázst majdnem ellepte a mocsár, stb. Csak a helyi rendőri s zerveknek é s e gy d iszkójáratnak (hófehér Lada)k öszönhettük, hogy épségben v isszaérkeztünk a szállásra. A kirándulást követő szánkózással összekötött őrsi gyűlésen Gyuszi és Jancsi is letehette az Aranyfarkas próbát és le is tette! Még ez év decemberében ért minket egy nagyobb kellemetlenség: Horváth Isti - ki tudja miért – elhagyta az őrsöt. Bár a létszám megcsorbult, töretlen lelkesedéssel készültünk a Karácsonyra műsorral és mécsesekkel. Az 1999-es év első felét a fogadalomtételre és a nyári táborra való felkészülés töltötte ki. Ekkor már mindenki tudott csomózni, sátrat verni, térképet tájolni és az őrsvezető idegeire menni. Áprilisban elkészült az őrsi zászlónk is. A mindszenti táborba már zöld nyakkendővel, zászlóval, teljes létszámmal és szűnni nem akaró buzgósággal érkeztünk. Jancsi kivételével az előtábor munkálatait is segítette (vagy hátráltatta) őrsünk. Remélem, az őrs szelleme és összetartása örökké töretlen marad és gond nélkül fogunk legyőzni minden nehézséget, melyet az Élet állít elénk. Jó munkát: Geiger Balázs őv.

PSSSZT!... CSEND-TÁBOR... Tudtátok hogy csapatunk vezetői nem csak nektek, hanem maguknak is szoktak tábort szervezni? Fura dolog, ugye!? Ám fontos, hogy tisztában legyetek azzal, hogy ez a tábor nem azért született, hogy nélkületek is elmehessünk táborozni, hanem azért, hogy megpróbáljuk megosztani egymással tudásunkat és tapasztalatainkat, ezzel kicsit fellendítve csapatunk életét, és egymás segítségével megpróbáljunk jobb vezetők és jobb cserkészek lenni. Ez volt a nyolcadik Csend-táborunk, és bár létszámát tekintve nem nevezhetjük kirobbanó sikernek, én mégis úgy érzem, hogy mind hangulatában, mind szellemi és lelki (és ne felejtsük el a kirándulást sem, amely fizikai épülésünket szolgálta...) fejlődésünk szempontjából remek három nap volt. Külön öröm számunkra, hogy Ákos bá is velünk tartott, személyiségével gazdagítva táborunkat. A program három nagy részből állt: előadásokból, amelyet egymásnak tartottunk, kirándulásból, amelyet a Csicseró tartott nekünk, és egyéb érdekességekből, amely magába foglalja a közös imát, a meséket, játékot, beszélgetést, és a jó kis betyáros elfogyasztását... 13

Pázmány Köszönet jár mindenkinek, aki segített a tábor szervezésében munkájával, ötleteivel vagy előadásával, vagy csak azzal a gesztussal, hogy egyáltalán velünk tartott. Külön köszönet Szilvásnak, aki a szervezést összefogta. A táborban elhangzott előadások összefoglalva megjelennek csapatújságunkban is. (lengő)

NAGYOKNAK KICSIKRŐL - KICSIKNEK NAGYOKRÓL (

KISCSERKÉSZEK OLDALA)

BOSCO SZT. JÁNOS ( 1815-1888 ) Kiscserkész rajunk névadójáról és védőszentjéről, Don Boscoról szeretnék írni nektek néhány sort. Sok mindent elárulnak az életéről azok az elnevezések, melyeken tisztelői hívják őt: „a fiúk apostola”, „a csavargók barátja”. Egy ember, aki a gyermekek, az ifjúság nevelésére áldozta életét; egy pap, akinek egész énjét átjárta a Szűzanyával való őszinte, benső kapcsolat és a lángoló istenszeretet; egy szent, akinek példája és gondolkodása mindig modern és időszerű. A kis János Olaszországban, egy Torinó melletti kicsiny faluban, Becchiben nevelkedett, ahol korán ezermester lett belőle, mivel munkájával neki is támogatnia kellett kenyérgondokkal küzdő családját. Az élet nem kényeztette el, ezért lelkileg megedződött, a bajban másokat is vidámítani tudó, egyenes, kemény emberré vált, és derűs lelkületét egész életében megőrizte. Nagyon ügyes fiú volt, gyakran cirkuszi mutatványokkal vonzotta maga köré gyermektársait, és játék közben hittant oktatott és szent énekeket tanított nekik. Kilenc éves korában megkezdődtek a látomásai, melyek felébresztették szívében az elhívatottságot a papság és mások szolgálata iránt. Sok küzdelem árán került be a szemináriumba és 1841-ben pappá szentelték. Nem sokkal a szentelés után magához vett egy kis csavargót, aki később társait is elvitte a fiatal paphoz, aki változatos, érdekes programokat készített nekik: játék, hitoktatás, ezermesterkedés ... és mindezek fölött, szerető gondoskodással halmozta el őket. Öt évvel később 14

Pázmány már külön helységet szerzett védencei számára, akiknek száma egyre gyarapodott, és intézete (melyet oratóriumnak neveztek el) gondviselőjévé édesanyját, Margit mamát nevezte ki. Az oratórium mellé templomot is építtetett, Szalézi Szt. Ferenc tiszteletére, akiről később Don Bosco szerzetesrendjét is elnevezték. Az oratóriumok gyorsan terjedtek, először Olaszországban, majd az egész világon. A szalézi szerzetesek a térítőmunkába is bekapcsolódtak, missziókat szerveztek a még pogány vidékekre, templomokat, iskolákat építettek. Megalakult a szerzetesrend női ága is Segítő Szűz Mária Leányai néven, és ők megkezdték a leányok nevelését és foglalkoztatását. Don Bosco egész életét az imádság, a munka, a szolgálat és a derű jellemezte. Jelmondata irányította minden tettét: „Tegyünk jót mindenkivel, rosszat senkivel! Halálos ágyán ezekkel a szavakkal búcsúzott segítőtársaitól:„Mondjátok meg a fiúknak, mindnyájukat várom a mennyországban!”

FEJTÖRŐ KICSIKNEK Melyik a kakukktojás? Miért?

KÖNYVAJÁNLÁS A BOLDOGULÁS ÖSVÉNYEIN Szerencsére abban a helyzetben vagyunk, hogy nem évszázadokkal ezelőtt alapították a cserkészetet, s így az alapító, Bi-Pi írásai nem vesztek el a történelem süllyesztőjében, mint ahogy az nagyon sok művel megtörtént. Nem kell kutatni magángyűjteményekben, könyvtárok elérhetetlen polcain, hogy olvashassuk azt, amit nekünk, cserkészeknek szánt Robert Baden-Powell. Az a néhány könyv, melyet sikerült megírnia, számos kiadást megért és a világ számtalan nyelvére lefordították. Olvashatjuk őket, azaz szerencsések vagyunk, hogy olvashatjuk őket. Azonban ezek a könyvek nem puszta teóriák, hogy milyen emberré lehetne válni, nem század eleji megkövesedett, 15

Pázmány idejétmúlt, száraz antikvár gondolatok, hanem az évtizedek alatt továbbélő példa, mely teljesen határozott és gyakorlatias. Hogy ez továbbra is így maradjon azért, nem az elsárgult fényképekről ránk mosolygó élettelteli cserkészek a felelősek, hanem a ma cserkészei. Bi-Pi A boldogulás ösvényein című könyvét Magyarországon először 1932-ben adta ki Dr. Sztrilich Pál. A második kiadásra 67 (!) évet kellett várni. Most hozzá lehet jutni. A kiadást ismét a szerző rajzai díszítik. Ha a média „nehézbombázói” még nem takarították le teljesen a tudatunkat, olvassuk el. Ez nem „kötelező olvasmány”, csupán önérdek. Ha tetszik, így is szólhatna a reklámja: „Tessék, csak tessék! Ebből kiderül, hogy hogyan lehetünk boldogok!” Lehet, hogy kényelmetlenebb az út, de ez nem az a könyv, melyet a magát Új Korként emlegető mozgalom árul az utcán és a közértben. Az új kiadásba (a Márton Áron Kiadó jelentette meg és lehet kapni!!!) Gyulai Endre püspök, a Magyar Cserkészszövetség elnöke irt ajánlást. „(Bi-Pi-nek) az a tapasztalata, hogy nem mindegy milyen tulajdonságok birtokában lesz az ember felnőtté. Ha valaki csak arra jó, hogy kiszolgáltassa magát másokkal, mint a csecsemő, aki nem képes másként tenni, vagy ha csak az jár az eszébe, mit kaphat, nem lesz boldog, de mások boldogságát is elrontja, akár családjában, akár társaságban, akár munkahelyén. Így jutott el annak felismeréséhez, hogy csak jellemes, önfegyelmezett, önzetlen ember lehet igazán boldog és tehet másokat is azzá. [...] Beszállunk a csónakba az élet vizén, és kemény munkával evezünk. Szirtek is vannak az utunkban, amelyeket ki kell kerülnünk. Viszont a veszély legyőzése, kiállása öntudatot és tapasztalatot nyújt.” Dózsa Andrea, Pingvin őrs

Pázmány

EGÉSZSÉGSAROK "Mindazt, amit egyénileg tesztek az egészségetekért, többet fog érni az egészség fenntartásában, mint a világ összes egészségügyi ellátása." / H.Mahler/ A kialakított és kialakult életmód alapvetően meghatározza az egyes ember egészségi állapotát, a szó biológiai, pszichológiai és erkölcsi értelmében egyaránt. Ugye ismerősen cseng ez a mondat? Az előző számban megjelent gondolataim utolsó két sorát idéztem, persze nem véletlen. E sorokból kiindulva szeretném folytatni a már elkezdett tanácsokat, érdekességeket. Az egészséges életmód kritériumait ismertetem veletek.

I. A személyi higiénia szabályainak megtartása, vagyis az emberi test karbantartása. Ide tartozik a rendszeres tisztálkodás, fogápolás és a rendezett külső (gondolok itt a ruha- és hajviseletre, az igényes, ápolt külsőre). II. A munka és a pihenés helyes arányainak betartása, a szabadidő hasznos eltöltése. A regenerálódáshoz 8-10 óra alvás szükséges, lehetőleg éjfél előtti lefekvéssel. Az ember életének elsődleges tartalma a választott hívatás minél teljesebb betöltése. A munka azonban nem haladhatja meg bíróképességünket. Tudni kell időben megállni, lassítani a "tempón", s időnket, minden egyes napunkat helyesen beosztani. Meg kell próbálnunk szabadidőnket minél hasznosabban eltölteni; tudni kell mérlegelni a fontos és kevésbé fontos dolgokat. Ha mindennap ugyanazt és ugyanúgy tesszük, életünk monotonná válik és pszichikailag is kifáradunk. A monotónia pszichés károsító hatása ellen kell megtanulnunk szabadidőnk egészségünk érdekében történő felhasználását. III. Káros szenvedélyek mellőzése. Itt elsősorban a cigarettára, az alkoholra, a kábítószerekre és a különböző egészségkárosító anyagokra gondolok, melyek jelentősen befolyásolják életmódunkat. Ezek élettani hatásai sokszor halálhoz is vezethetnek. IV. A környezeti ártalmak megelőzése. Fontos a környezetünk, lakóhelyünk tisztasága és tisztántartása, a levegő szennyezettségének megelőzése, a természetes, nem károsító hatású anyagok előtérbe helyezése és végül, de nem utolsó sorban a természet óvása, védése. A növekvő környezetszennyezés egészségkárosító hatása sajnos egyre inkább fokozódik, a megváltozott ipari és mezőgazdasági termelés esetenként az egészséget veszélyezteti. Tartsuk szem előtt a megelőzés fogalmát! V. Stresszhatások kivédése és elkerülése, betegség idején orvoshoz fordulás. A rohanó élet, a különböző emberi kapcsolatok, a megbomlott házasságok, az abortuszok, a munkahelyi körülmények és a napjainkban egyre jobban érezhető brutális erőszakok a kiváltó okai a stresszes 17

Pázmány állapotnak, melynek igen súlyos következményei lehetnek. Tartózkodjunk a túlzott gyógyszerfogyasztástól és az öngyógykezeléstől! Idejében forduljunk orvoshoz, akkor a betegség még megelőzhető, illetve kezelhető! VI. Egészséges, megfelelő táplálkozás VII. Rendszeres testmozgás, testedzés Nem véletlen hagytam a végére és nem részleteztem e két kritériumot. Ezekről szeretnék bővebb információt adni, ezért a következő számban először a helyes táplálkozással foglalkoznék. Összefoglalva tehát: a megfelelő életmód segít az egészség megszilárdításában és a veleszületett tulajdonságok kedvező irányú fejlesztésében is. A nem megfelelő életmód elősegíti számos betegség kialakulását és kedvezőtlen irányba befolyásolja alkati tulajdonságainkat. REBY❀ -Denver őrs-

Pázmány – A 923. sz. Pázmány Péter Cserkészcsapat lapja. Megjelenik rendszertelenül. Felelős kiadó: Nagy Ákos csapatparancsnok Szerkesztette: Dózsa Andrea Rajzok: Marosi Szilvia Sok szeretettel várjuk írásaitokat, véleményeiteket és segítségeteket. (Alvin@stud.btk.ppke.hu) 2871019 Az írások tartalma nem tabu és helyesírásuk sem.