1 minute read

Jancsó 100

Next Article
Moziklasszikusok

Moziklasszikusok

Száz éve született a magyar film egyik legnagyobb alakja. Veszprémben forgatott filmjével, egy róla ugyanitt készült, ritkán látható, 1969es francia portréfilmmel, különleges Jancsó-sétával és plakátkiállítással emlékezünk rá.

JANCSÓ MIKLÓS 1921-ben Vácon született magyar-román eredetű családban. 1944-ben jogi diplomát szerzett, jogászként mégsem dolgozott: a háború után Budapesten beiratkozott a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol 1951-ben rendezőként diplomázott. Az 1966-os Cannes-i Fesztiválon egycsapásra világhírű lett: a Szegénylegényekkel nemcsak ő, hanem az egész magyar filmművészet került a nemzetközi érdeklődés középpontjába. A hosszú, vágatlan beállításra épülő, egyén és közösség viszonyát elemző filmjeivel – pl. Így jöttem – az 1960-as évek második felében és az 1970-es évek elején stílust teremtett. A Még kér a nép 1972-ben Cannes-ban elnyerte a legjobb rendezés díját. Utána egy ideig Olaszországban forgatott (pl. A pacifista), majd a magyar történelem és politika eseményeinek allegorikus értelmezése, a múlthoz való viszonyulás foglalkoztatta (pl. Elektra). 1999től Mucsi Zoltán és Scherer Péter főszereplésével forgatott improvizatív-kísérletező filmjei (pl. Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten) a rendszerváltás utáni Magyarország görbe tükrét mutatják. 1973-ban és 2006-ban Kossuth-díjjal tüntették ki, 1979-ben megkapta a Cannes-i, 1999ben a Velencei Filmfesztivál életműdíját. 2014-ben halt meg Budapesten. „Sosem találkoztam ilyen érzékenységgel azelőtt. A kameramozgások méltóságával és eleganciájával, a drámai interpretációval… A Szegénylegények vége a valaha készült legnagyszerűbb filmbefejezések egyike. Olyan film ez, amit végig kell ülnöd, át kell engedned magad a hatásának, hogy magával ragadjon ez a háló – mert valójában a kamera mozgása a pókhálóban való mozgáshoz hasonlítható –, és aztán sokkolni fog a film vége. De csak akkor, ha végignézted az egész filmet, és ráéreztél a hangulatára, a nyelvére.” Martin Scorsese

Advertisement

OLDÁS ÉS KÖTÉS – VÁLOGATÁS JANCSÓ-FILMEK PLAKÁTJAIBÓL Kiállítás: Június 23-26. – Óváros tér (Veszprém)

PANNON JANCSÓ Jancsó Miklós filmjeiben az Alföld végtelenségét egy idő után a pannon táj lágyabb lankái váltották. A Fényes szelek, az Égi bárány és a Szörnyek évadja már ebben a környezetben játszódik. Az előbbieket bemutató előadás után levetítjük a Cinéastes de notre temps című francia portréfilmsorozat Jancsó Miklósról készített 1969-es epizódját, majd a Veszprémben forgatott Fényes szeleket.

Portréfilm és előadás: június 25. (péntek) 13:00 – Hangvilla (Veszprém) A Fényes szelek vetítése: június 25. (péntek) 15:00 – Hangvilla (Veszprém)

JANCSÓ-SÉTA A Fényes szelek nyomában: A nagyjából 40 perces sétán felidézzük, hol és hogyan készült Jancsó filmje.

Találkozóhely: Június 25. (péntek) 16:30 Óváros tér, a Jancsó-plakátkiállításnál (Veszprém)

This article is from: