Moziklasszikusok

A tolonc

magyar dráma, 65 perc, 1914 A tragikus családi hátterű Angyal Liszka a városba megy, és beáll cselédnek Kontráékoz, ahol Kontráné fia, Miklós rögtön beleszeret. A fiatal parasztlányt azonban lopással vádolják meg, visszaküldik a falujába, ahol öngyilkosságot kísérel meg. Ez az Erdély gyönyörű tájain forgatott népszínmű-adaptáció igazi filmkülönlegesség. Elveszettnek hitt kópiája Amerikából került elő, Jászai Marinak ez az egyetlen fennmaradt filmje, és a Casablanca későbbi rendezőjének, Kertész Mihálynak is mindössze két nagyjátékfilmjét találták meg teljes hosszában a magyarországi korszakából – az egyik A tolonc. ALKOTÓK:

Rendező: Kertész Mihály Producer: Janovics Jenő, Ungerleider Mór Operatőr: Fekete László Író: Janovics Jenő, Tóth Ede Zeneszerző: Pacsay Attila Szereplők: Berky Lili, Várkonyi Mihály, Jászai Mari, Szentgyörgyi István VETÍTÉS: június 10. 21:00, Agóra (8200 Veszprém, Táborállás Park 1.)

Aranykori történetek

– Janovics Jenőre és Kertész Mihályra emlékezünk

Az Oscar-díjas Kertész Mihály (1886–1962), akinek legismertebb filmjei közé tartozik a Casablanca (1942), a Yankee Doodle Dandy (1942), a Mildred Pierce (1945) és a Fehér karácsony (1954), a filmtörténet egyik legikonikusabb rendezôje. A Warner stúdiónál töltött példátlanul hosszú, huszonhét éves idôszak alatt kalandfilmeket, westerneket, musicaleket, háborús eposzokat, történelmi filmeket, horrorfilmeket, romantikus filmeket, melodrámákat, vígjátékokat és film noir remekmûveket egyaránt készített. Megdöbbentôen gazdag, mintegy 180 filmbôl álló életmûve meghaladja a legendás John Fordét, és George Cukor, Victor Fleming és Howard Hawks filmjeinek együttes számát.

A ragyogó pályát befutó, ösztönös mûvész életrajzában a szerzô, Alan K. Rode filmtörténész a filmipar egyik legizgalmasabb alkotójának életét és munkásságát mutatja be. Leírja a rendezô kevéssé ismert korai éveit és karrierjét szülôhazájában, Magyarországon, és feltárja, hogyan alakította Kertész tevékenysége az európai némafilm elsô idôszakát, mielôtt 1926ban az Egyesült Államokba emigrált. Hollywoodban Michael Curtiz néven folytatta karrierjét, és profizmusa mellett kíméletlen munkastílusával és sajátos angoljával is nagy hírnevet szerzett. Színészei mindig emlékezetes alakításokat nyújtottak, irányítása alatt tízen kaptak közülük Oscar-jelölést. Különös képessége volt ahhoz, hogy felismerje az új tehetségeket és egyengesse a pályájukat, az ô segítségével indult el többek között Errol Flynn, John Garfield és Doris Day karrierje.

Rode nemcsak a rendezô figyelemre méltó alkotói örökségét tanulmányozza, de Kertész drámáktól sem mentes magánéletébe is betekintést nyújt. Megvizsgálja tartós, inspiráló kapcsolatát feleségével, Bess Meredyth forgatókönyvíróval, valamint felvázolja tágabb családjának történetét. Ez az aprólékosan kidolgozott, információgazdag és szórakoztató életrajz rendkívül árnyaltan mutatja be Hollywood aranykorának egyik legtehetségesebb filmesét.

150 éve született Janovics Jenő, a kolozsvári színigazgató és filmproducer, akinek a magyar film egyik aranykorát köszönhetjük, aztán méltatlanul elfeledtük, és csak mostanában fedeztük fel újra. Méltán, hiszen a magyar film egyik legjelentősebb alakja volt. Többek között Korda Sándor (Sir Alexander Korda) és Kertész Mihály (Michael Curtiz) is nála kezdték – és ez csak a jéghegy csúcsa. A beszélgetésen felidézzük életét és szédítő karrierjét, és bemutatjuk az egyik legtehetségesebb tanítványáról, Kertész Mihályról írt portrékönyvet is. Az Alan Rode által írt vaskos, tanulságos és szórakoztató kötet 2022-ben jelent meg az NFI - Filmarchívum gondozásában. A beszélgetés tervezett résztvevői: Lukácsy György, a Magyar Mozgókép Fesztivál fesztiváligazgatója, Muszatics Péter programigazgató, Ráduly György, az NFI – Filmarchívum igazgatója és Zágoni Bálint rendező, filmtörténész EGY FILMES ELET ` Alan K. Rode BESZÉLGETÉS: június 11. 17:00, Óváros tér (Veszprém) KERTESZ MIHALY – ` ` • Alan K. Rode KERTESZ MIHALY ` `

ISBN 978 963 7147 49 4

9 789637 14749 4 7350 Ft EGY FILMES ELET `

A martfűi rém

magyar krimi, 121 perc, 2016, (18) Martfűhöz kötődik a Kádár-kor egyik legbrutálisabb gyilkosságsorozata, amely során először egy ártatlan embert börtönöztek be. A frissen kinevezett ügyész a karrierjét kockáztatva mutat rá a bűnesetek közti kapcsolatra. A több szálon futó thriller fojtogató atmoszférát teremt, ez az elmúlt évtized egyik legerősebb magyar műfaji filmje. A gyilkosságok naturalisztikus bemutatása és a főbb szereplők lélektani ábrázolása mellett Sopsits Árpád a rendszer romlottságát is feltárja: a hivatalos álláspont szerint a szocializmusban nem voltak sorozatgyilkosok, ezért akadályozták az ügyész munkáját. ALKOTÓK: Rendező és író: Sopsits Árpád Producer: Ferenczy Gábor, Tőzsér Attila Operatőr: Szabó Gábor Zeneszerző: Moldvai Márk Szereplők: Hajduk Károly, Anger Zsolt, Balsai Móni, Bárnai Péter, Jászberényi Gábor, Trill Zsolt Jelmeztervező: Szakács Györgyi VETÍTÉS:

június 11. 14:00, Agóra (8200 Veszprém, Táborállás Park 1.)

Dögkeselyű

magyar krimi, 109 perc, 1982, (16) Simon József taxisofőrt meglopják. A rendőrségen nem hisznek neki, a főnöke is őt gyanúsítja a pénz eltüntetésével. Az adósságoktól sújtott, kétségbeesett férfi maga kezd nyomozásba, és közben a zsarolástól és az emberrablástól sem riad vissza. András Ferenc a thriller, az akciófilm és a film noir elemeit felhasználva helyezte új alapokra a magyar bűnügyi filmet. A Dögkeselyű a Berlini Filmfesztiválon közönségdíjat nyert, és közel 60 országban mutatták be. Sikeréhez Ragályi Elemér ikonikus Budapest-képei mellett Cserhalmi György elemi erejű alakítása is hozzájárult. ALKOTÓK:

Rendező: András Ferenc Operatőr: Ragályi Elemér Író: András Ferenc, Munkácsi Miklós Zeneszerző: Vukán György, Kovács György Szereplők: Cserhalmi György, Gladkowska Maria, Temessy Hédi, Perczel Zita, Blaskó Péter VETÍTÉS:

június 12. 21:00, Wesselényi Strand (8220 Balatonalmádi, Szent István sétány 6.)

Szakács Györgyi – Mozgókép Fesztivál 2022 – életműdíjas András Ferenc - Mozgókép Fesztivál 2022 – életműdíjas

Fekete gyémántok

magyar romantikus dráma, 80 perc, 1977, (12) Berend Iván vidéki nemestől távol áll a nagyvilági élet, a bondavári bányát vezeti. Közben beleszeret a tárnákban dolgozó csilléslányba, Evilába. Kaulmann Félix bécsi bankár fondorlatos tervet eszel ki, hogy kisemmizze vagyonából a mérnököt. Várkonyi Zoltánnak köszönhetjük legnépszerűbb történelmi szuperprodukcióinkat, A kőszívű ember fiai vagy az Egy magyar nábob után utolsó filmjében is egy Jókai Mór-regényt dolgozott fel. A közismert alapmű, a látványos díszletek és jelmezek, illetve a filmvégi bányarobbantás közel kétmillió embert csábított be a mozikba a megjelenés évében. ALKOTÓK:

Rendező: Várkonyi Zoltán Operatőr: Illés György Író: Erdődy János, Várkonyi Zoltán Zeneszerző: Petrovics Emil Szereplők: Huszti Péter, Sunyovszky Szilvia, Haumann Péter, Szabó Sándor, Koncz Gábor VETÍTÉS:

június 11. 14:00, Latinovits-Bujtor Játékszín (8200 Veszprém, Iskola u. 2.)

Te rongyos élet

magyar szatíra, 108 perc, 1983, (16) Sziráky Lucyt, az ünnepelt primadonnát férje grófi származása miatt osztályidegennek bélyegzik, és kitelepítik Budapestről. Egy különös társaság részévé válik a Békés megyei faluban, a hozzá hasonló kitelepített emberek azonban nehezen fogadják be. A színésznő két helyi hatalmasságnak, a párttitkárnak és a rendőrkapitánynak is megtetszik. A tanú után ismét a humor és az abszurd keverésével, a szatíra műfaji eszközeivel mutatta be Bacsó Péter az ötvenes évek visszásságait. Udvaros Dorottya tündököl a nagyvilági nő szerepében, aki igyekszik kellemesen tölteni a száműzetés hónapjait. ALKOTÓK:

Rendező: Bacsó Péter Operatőr: Andor Tamás Író: Bacsó Péter Zeneszerző: Vukán György Szereplők: Udvaros Dorottya, Bezerédi Zoltán, Kern András, Rubold Ödön, Szacsvay László, Őze Lajos VETÍTÉS:

június 10. 23:00, Latinovits-Bujtor Játékszín (8200 Veszprém, Iskola u. 2.)

Toprini nász

magyar romantikus dráma, 81 perc, 1939 Az első világháború előtt Mányai főhadnagyot egy orosz kémhálózat leleplezésével bízzák meg. Kertészként vállal munkát a kémkedésssel gyanúsított toprini gróf oroszországi birtokán, ahol a grófnéban váratlan szövetségesre lel. Tóth Endre – aki André de Toth néven később nagy karriert futott be Hollywoodban – első filmjében rögtön a korszak két sztárjával, Jávor Pállal és Tolnay Klárival dolgozhatott együtt. Már ebben a munkájában kiütközött a műfaji filmkészítés iránti vonzalma és tehetsége, a Toprini nász fordulatos kémfilm, amibe az akkori elvárások szerint romantikát is vegyítettek. ALKOTÓK: Rendező: Tóth Endre Operatőr: Eiben István Író: Mihály István, Tóth Endre Zeneszerző: Fényes Szabolcs Szereplők: Jávor Pál, Tolnay Klári, Kiss Ferenc, Apáthi Imre, Keresztessy Mária, Ölvedy Zsóka VETÍTÉS: június 12. 17:30, Latinovits-Bujtor Játékszín (8200 Veszprém, Iskola u. 2.)

Vajda Pierre történetei Jávor Pálról – vacsora

Közreműködik a Jávor Pál Nemzeti Cigányzenekar Prímás: Kalló Zoltán Jávor Pál: Keresztes Gábor színművész Jávor Pál a huszadik század legismertebb és legnépszerűbb magyar férfi színésze, nyolcvan film főhőse. Róla írt regény Vajda Pierre, gasztroíró és -kritikus Ripityom címmel. Ő fog mesélni az Óváros Étterem kertjében Jávor Pálról, közben játszik Kalló Zoltán és zenekara, Keresztes Gábor pedig megmutatja, milyen az, amikor egy magyar úr mulat. Az ételekről az Óváros Étterem séfje és Jávor Pál szelleme gondoskodik. június 11. 18:30, Óváros Étterem (Veszprém, Szabadság tér 14.)

Válogatás Jávor Pál plakátjaiból

Jávor Pál születésének 120. évfordulója alkalmából válogatást mutatunk be a színész filmjeinek plakátjaiból. Nézzük meg együtt a szépemlékő Hyppolit a lakáj, a Halálos tavasz, vagy éppen a Gül Baba filmek plakátjait. A kiállítás a fesztivál ideje alatt 18 óráig ingyenesen megtekinthető. június 9-12., FILMIO Fröccsterasz - Óváros tér (Veszprém)

In memoriam: Hildebrand István Katonazene

magyar dráma, 91 perc, 1961

Huszárezred vonul be a dunántúli kisvárosba. Az egyik tiszt, a gátlástalan Ferdinándy főhadnagy udvarolni kezd Barlay doktor gyönyörű feleségének, majd amikor a férj párbajra hívja ki, orvul hátbalövi, és ráveszi naiv tisztiszolgáját, Kaál Samut, hogy vállalja magára a gyilkosságot. Marton Endre történelmi drámáját a kiváló színészgárda mellett Hildebrand István fényképezése teszi igazán különlegessé. A filmet a Filmarchívum teljeskörűen restaurálta a Kossuth-díjas operatőr, a fesztivál posztumusz életműdíjasa segítségével. ALKOTÓK: Rendező: Marton Endre Operatőr: Hildebrand István Író: Bacsó Péter, Marton Endre, Hintsch György Zeneszerző: Hidas Frigyes Szereplők: Kállai Ferenc, Básti Lajos, Bara Margit, Szirtes Ádám, Őze Lajos VETÍTÉS: június 12. 17:30, Hangvilla, Nagyterem (8200 Veszprém, Brusznyai u. 2.)

Kár a benzinért

magyar vígjáték, 72 perc, 1964 Bán Frigyes szatírája időutazás a szocializmusnak abba a korszakába, amelyben csak „sorban állás” után lehetett autóhoz jutni. A film narrátora (Kibédi Ervin) arra a hálátlan feladatra vállalkozik, hogy lebeszélje a nézőt az autózásról, és főleg a hirdetések böngészéséről, a vásárlásról. Ennek érdekében elmesél néhány tanulságos és humoros, autóval kapcsolatos történetet. Az elrettentő példákból kiderül, hogy az öreg Topolino csak addig működik, amíg ki nem fizetik érte a vételárat, és láthatjuk azt is, ahogy az ócska családi kocsi használatának beosztásán az egész környék veszekszik. A főbb szerepeket a kor legnagyobb sztárjai, köztük Pécsi Sándor alakítják. ALKOTÓK: Rendező: Bán Frigyes Operatőr: Hegyi Barnabás Író: Bencsik Imre Zeneszerző: Bágya András Szereplők: Pécsi Sándor, Sinkovits Imre, Alfonzó, Major Tamás, Kibédi Ervin, Garas Dezső, Kállai Ferenc VETÍTÉS: június 10. 17:30, Hangvilla, Nagyterem (8200 Veszprém, Brusznyai u. 2.)

Pécsi Sándor születésének 100. évfordulójára emlékezünk.

Hildebrand István – Mozgókép Fesztivál 2022 – in memoriam életműdíjas