BELVÁROS

A környezet vizuális képzetei között a lakóhelynek kitüntetett szerepe van. A város utcáit, tereit járva, az épületeket szemügyre véve, a változó városarc a helyi lakos számára is tartogathat meglepetést, nyújthat új városképi élményt. Alább Salgótarján belvárosának főbb látnivalóit – itt-ott egy-egy észrevételt téve – mutatjuk meg. Tartsanak velünk: talán még városunkhoz való kötődésünk, identitásunk is erősödhet.

 ITT INDULT AZ ÚJ VÁROSKÖZPONT ÉPÍTÉSE

A sétánkat Botka Miklós javaslatára – tervezői és építészeti ismereteit hasznosítva – a Pécskő utcában kezdjük. A 86 éves építészmérnök – az egykori Nógrád Megyei Állami Építőipari Vállalat elismert szakembere (később a megyei tanács szakosztályvezetője) aktív részese volt a városközpont építésének, és ma is sok mindent tud róla.

A PÉCSKŐ UTCAI „KOCKA” HÁZAKTÓL... A Pécskő utca Rákóczi útról bevezető szakaszának bal oldalán Szabó Tamás Balázs János cigány festőt megörökítő szobrát látjuk. A műalkotás mögötti épület színpompás falfelülete a Sakkozzuk ki! akciócsoport munkája. Innen a nyolcemeletes „kocka” házak sora is látható. Mint Botka Miklós meséli, az új városközpont építése az 1961–62. évi szanálását követően ezekkel a házakkal és a délkeleti irányban átellenben lévő négyszintes lakóépületekkel kezdődött. Az itt alkalmazott technológiát Wolszky Gézénak, a NÁÉV mérnökének ötlete alapján korszerűsítve adaptálták a 13- as jelű és hasonló típusú épületeknél. A Pécskő utcából a Március 15. útra fordulva, az imént említett „13-as” vagy „Erkélyház” elé érünk. Bal kezünkre esik a

Finta József tervezte (1967–69-ben épült) Pécskő üzletház. Az épületben található többek között egy ABC-üzlet, a Pécskő gyógyszertár, északi szárnyában a Rossman drogéria, az Ofotért-szaküzlet és a Tavaszi cukrászda. Észak felé tárul ki előttünk a Fő tér, centrumában a Szrogh György tervezte, József Attila Művelődési Központ (1963- 66). Itt működik 2012-től a Zenthe Ferenc Színház. Több civil szervezet – pl. a Nógrád Megyei Fotóklub Egyesület – éli életét itt, kiállítások, rendezvények színhelye. Déli szárnyában kávéház és a Salgótarjáni Városi Televízió kapott helyet. A művelődési ház derékszögben csatlakozik a Jánossy György és Hrecska József tervezte Karancs Szálló (1959–63) keleti, földszintes szárnyához, ahol étterem működött. Napjainkban többek között az Euronics boltjának és egy külföldi tulajdonú üzletnek, Rákóczi úti frontján az MKB fiókjának is otthont ad. A szálloda étterméhez, presszójához és programjaihoz korosztályunk tagjainak sok szép élménye fűződik. Kenyeres István, 1999–2004 között a város főépítésze a közelmúltban így nyilatkozott erről a megyei lapban: „Ezért is szomorít el engem is – sok más tarjáni lakossal egyetemben –, hogy az egykoron pezsgő életű Karancs Szálló már évek óta üresen éktelenkedik a városközpontban, és egyelőre bizonytalan a jövője is.” A művelődési központ előtt áll Radnóti Miklós szobra, Varga Imre alkotása (1971). A térnek ezen a részén az 1970–80-as években a szabadtéri szoborkiállításokat rendeztek. Felmerül az emberben: miért maradtak el ezek? A térről északkeletre a domboldalon áll a Város c. hatalmas térplasztika, ugyancsak Varga Imre alkotása (1972). Délre Somogyi József Felszabadulás szoborkompozíciója (1972) emelkedik ki. A Karancs-szálló előtt van egy ivókút, a tér déli oldalán egy jól-rosszul műkő szökőkút, mellette egy ide nem illőnek tűnő „lakatfal”. TÁRSADALOM

...A HILD-DÍJAS VÁROSKÖZPONTIG A Fő tér Rákóczi úttól nyugatra eső részének első jelentős épülete, a posta Bierbauer István tervei alapján, 1914-ben készült el. 1986-ban Tamássy István megyei főépítész tervei szerint újjáépítették. A ma látható épületet pedig a 2000-es évek elején Révai Tamás tervezte. A tér kereskedelmi régmúltját idézte az 1956-ban átadott Állami, később Centrum Áruház. Ez volt az első Ybl-díjas épület a városban (amit Vass Antal építész 1956-ban kapott), és az épület ma is több boltot foglal magába. A tér északi oldalán, a posta- és áruházi épület arányaihoz alkalmazkodva épült fel a kétemeletes acél és üveg irodaház, Hont Róbert tervei alapján. Itt helyezték el az egykori SZMT-székházát (1966) és az Állami Biztosító (1966) irodáit, amelynek helyén ma az Allianz biztosító működik. Itt kapott helyett a Nógrád Megyei Szuperin-

 A PÉCSKŐ ÜZLETHÁZ TÖBB MINT FÉL ÉVSZÁZADA VÁRJA VÁSÁRLÓIT

fó és lapunk szerkesztősége is. Az irodaház négyszögének északi oldalán többek között a Czikora Vendéglő és a nyugdíjbiztosítási igazgatóság megyei irodája található. A kis Fő tér nyugati oldalán földszintes üzletsor épült. Ma is van itt könyvesbolt, virágüzlet, édességbolt, ékszerüzlet, déli sarkán pedig patika áll. Néhány lépésre nyugati irányban aluljáró vezet a nyugati városészbe. Az aluljáróból jobbra és balra is egy-egy lépcsősoron jutunk fel a MÁV városi megállójának 1971-ben átadott – évek óta lehangoló állagú – épületéhez. A tér parkolóhelyének közepén Tar István szobra, A fegyvert fogó munkás (1969) áll. Keleti részén Molnár Péter szobrászművész alkotása, dr. Förster Kálmán polgármester egészalakos, ülő szobra kapott helyet, amit a róla elnevezett emlékparkkal együtt 2012-ben avattak fel. Ezzel a szép emlékhellyel – jóllehet zöldfelületei elhanyagoltak – a belváros is derűsebb arcot öltött. Durva kontraszt a közeli helyi járati buszmegálló gyakran piszkos, szemetes állapota. A városközpont méltó elismeréseként Salgótarján Városi Tanácsa 1968-ban jelentős építészeti díjat kapott. Erről Kenyeres István így ír: „A Hild János Emlékérem nagy visszhangot kapott. Számos elismerést aratott, külföldi építészeti folyóiratokban szerepelt a városközponti rekonstrukció.” (Salgótarján Hild-érmes főtere. Dornyay Béla Múzeum, 2019.)

ÜZLETI, KERESKEDELMI NEGYED... A Karancs Szállótól a Rákóczi úton észak felé érjük el az ÉVI (élelmiszer, vendéglátó és iparcikk) II néven is ismert üzletházat. Az épület földszintjén várja vendégeit a kedvelt Godó cukrászda, a könyv szerelmeseit a Libri könyvesbolt, és sok más kisebb üzlet van még itt. Tovább haladva a Rákóczi út és az Arany János út sarkán áll az ÉVI 1976- ben épült kétszintes üzletháza. Földszintjén

2020 / 1 ma a Spar üzlete talált otthonra. Tetőteraszos emeletén egykor a Borsodi söröző működött, ma a Generali biztosító szolgálja a lakosságot. Déli szárnyában kötöttáru-, fehérnemű-szaküzletek és egyéb vegyesboltok várják a vásárlókat. Az említett épületekkel szemben – a Rákóczi út páros oldalán – emelkedik a Láng Tivadar tervezte iroda- és üzletházegyüttes, amelyben elsők között a Magyar Nemzeti Bank, a rendszerváltás után pedig a Magyar Államkincstár helyi fiókja kapott helyet. Földszintjén üzlethelyiségek és vegyes profilú boltok találhatók. Az irodaház mögötti Mérleg utcában van a Nógrád Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület, égisze alatt 2019-től a Pegazus élményközpont. Innen északi irányban a volt MTESZ 1985- ben átadott, egykori székháza áll, amit az 1990-es években az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Központ örökölt meg – az épület néhány éve elárvult. A Rákóczi útról nyugat felé nyíló, a fénysorompós vasúti kereszteződésen átvezető, Kossuth Lajos utcában az Alba üzletház kapott helyet, kihasználtsága változó. Ma is mellette áll a Nemzeti étterem. A Rákóczi útról kelet felé nyílik a hegynek fölkapaszkodó Arany János utca, elején sejtszerűen kapcsolódó kis üzlethelyiségekkel. Az utca déli oldalán tízemeletes házak sorakoznak. A köztük nyíló feljáró a hegyoldalba épített bölcsödéhez és óvodához vezet. Az út északi oldalán, a Temetődombba simul a Madách Imre Gimnázium Magyar Géza tervezte épülete (1987). Az Arany János utcából ágazik el a Pécskő-domb derekát szegélyező Kistarján utca. A terep szintkülönbségeihez alkalmazkodó magas lakóházak változatos képet nyújtanak. Innen lenézve gyönyörű panorámájában látható a belváros, épületeivel, templomaival, a Pipis, a Kálvária és távolabb a Karancs-hegységgel. Az utcának ezen az oldalán helyezték el a Kató Tibor tervei alapján az egykori MSZMP Oktatási Igazgatósága 1974-ben elkészült, hegyoldalba simuló, többszintes, teraszos épületét, amely az 1989. évi „okafogyottá” válása után az innen délkeletre fekvő, 1974-ben átadott Pénzügyi és Számviteli Főiskola 2012. évi megszűnéséig az intézmény könyvtáraként is működött. Napjainkban is elárvulva, hasznosításra vár. A volt főiskolától lefelé vezető utunkon szemügyre vehetjük a Bolyai János Gimnázium Magyar Géza tervezte épületét. Élesen kirajzolódó körvonalai szervesen illeszkednek a háttérben zöldellő hegyoldalba. A gimnázium előtt áll Madách Imre szobra, Varga Imre alkotása. Innen gyalogosan a Sakkozzuk ki! egyesület által kifestett színes, széles lépcsősorokon térhetünk vis - sza a Pécskő utcába, közel oda, ahonnan elindultunk. Csakhogy sétánk nem ér véget itt, számos látnivaló van még a közelben. Az utca déli oldalán található a 25 m-es medencével, szaunával is ellátott városi tanuszoda. Az utcában a Rákóczi úttól a Meredek útig, hétemeletes lakóház húzódik. Utóbbi sarkán parkosított játszótér egy élelmiszeráruház helyezkedik el. A Meredek úton haladva előbb a hétemeletes függőfolyosós házakat, majd pedig a Gagarin általános iskola és a Váczi Gyula művészeti iskola épületeit pillantjuk meg. A Pécskő és a Rákóczi út kereszteződéséből szépen felújított, parkolóval és zöldterülettel szegélyezett járdaszakaszon déli irányba haladva kereskedelmi és szolgáltató boltok előtt jutunk el az OTP Bank épületéig.

 A KIS FŐ TÉRRŐL FÖRSTER KÁLMÁN „SZEMLÉLI” A BELVÁROST

A bank keleti részén lévő lépcsőn a József Attila utcába jutunk. Ugyanúgy lépcsősorok vezetnek fel a dombon álló, 2019-ben ugyancsak szépen felújított, műemlékjellegű római katolikus főplébániatemplomhoz is. Visszafordulva a Pécskő áruház előtti zebrán a Rákóczi út nyugati oldalán fekvő Erzsébet térre érünk. Északi részén a volt nyomda épülete (1965), amelyben a Nógrád Megyei Hírlap szerkesztősége működik. A Rákóczi út sarkán a Lakberendezési Áruház (1973) várja vásárlóit. A két épület közötti üzlethelyiségben egy telefonos szolgáltató kapott helyet. A tér nyugati oldalán található többek között az Erste Bank fiókja, déli sarkán hírlapárusító pavilon. Az Erzsébet teret és kis Fő teret összekötő, közelmúltban szépen megújult utcácska, színes műköves járdaszigetén pihenő-padokkal, a Réginyomda üzletházban lévő, híres kézműves cukrászdával, füstölt húsáru, zöldség-gyümölcs és más kis üzletekkel hangulatos része a belvárosnak.

... ÉS AHOL A VÁROS SZÍVE DOBOG... Az Erzsébet tér déli oldalán a Magyar Géza tervei alapján 1973–74-ben épített 15 és 18 emeletes toronyház tör magasba. Mindkettő földszintjén különböző – a közelmúltban bezárt – üzletek (is) vannak. A tornyok közelében délnyugatra az Apolló mozi és a megújult Salgótarjáni Ifjúsági Információs Iroda működik. A Rákóczi út nyugati oldalán lévő Múzeum téren található a Dornyay Béla Múzeum Magyar Géza irányításával a Lakóterv kollektívája által tervezett, 1980-ban átadott épülete. A múzeum értékes kincsei közül a legismertebb a képtárában található Mihályfi-gyűjtemény. A tér délnyugati részén a Magyar Géza tervezte Városháza 1987-ben átadott épülete zárja le a toronyházak, a mozi és a múzeum épületének Salgótarján szimbólumává vált együttesét. Említést érdemelnek a Városháza épületében található műtárgyak, festmények és az árkád alatti panteon portrészobrai is. Itt kapott helyet Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata, intézi a lakosság ügyeit a polgármes

teri hivatal, a járási hivatal, és működik még a hatalmas házban tucatnyi más szervezet is. Nyugodtan mondhatjuk: itt dobog a város szíve is. Építéstörténeti hűség okán érdemes megemlíteni – mondja Botka Miklós –, hogy a felsorolt létesítmények megvalósításában nagyobb részt a NÁÉV működött közre. Értékes munkát végzett a Salgótarjáni Tervező és Építő Szövetkezet (STÉSZ) a Láng Tivadar tervezte irodaház és a Termelőszövetkezeti Építő Vállalat a Lakberendezési Áruház és a vasúttöltésnél lévő üzletsor megépítésével.

A „GENIUS LOCI” IS ITT LAKIK Belvárosi sétánk során – paradox módon – csak futólag mutathattuk meg városunk azon centrális helyeit, ahol funkciói sűrűsödnek, ahol a városlakók a leggyakrabban megfordulnak, találkoznak, ügyeiket intézik, vagy éppen, feltöltődnek, beszélgetnek. A „Salgótarján városközpontjának funkcióbővítő rehabilitációja” című kiemelt projekt során az elmúlt tíz évben a belváros egyes épületei, terei, utcái, parkjai megújultak. A

városrész humánusabb, barátságosabb, virágosabb lett. Az épületek külön-külön is mutatósak, ám egymással való kapcsolatuk és térszervező hatásuk összeadódik, ha egyrészt behatóbban, másrészt a várost befogadó csodás természeti környezetben is szemléljük elhelyezkedésüket. S pláne ha úgy is, ahogy Antoine de Saint-Exupery írta: „..jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan...” Igen, hiszen a lokálpatrióta így is szemléli városát, ezért esetenként – a sok szép építészeti és egyéb esztétikai élmény mellett – meg is megfájdul a szíve. Például akkor, amikor látja a funkciót veszített objektumokat, a pusztulóban lévő épületeket, a bezárt boltokat, az elhagyott helyiségeket, üres lakásokat. Botka Miklós szerint is ezek megmentése, funkciójuk helyreállítása, vagy szükséglet szerinti új funkcióhoz történő átalakítása – addig is állaguk megőrzése – költséges, de elkerülhetetlenül sürgető feladat a már itt-ott látható szlömösödés megállítása, a további pusztulás elkerülése érdekében. Sajnálatos, hogy a belvárosból is szinte eltűntek a dekoratív kirakatok, helyüket plakátok, hirdetőtáblák foglalják el. A fában, növényzetben szegény utcák, terek kiesebbé tétele érdekében virágládák és kandeláberekre helyezett virágcserepek jó megoldást jelentenek. Időnként lehangoló látnunk környezeti kultúránk hiányosságait, felelőtlen személyek kártékony magatartásának következményeit, itt-ott bántó, bizarr életképeit. Szakértő lokálpatrióta barátaimmal mégis abban a reményben köszönünk el egymástól és olvasóinktól is, hogy sikerült igazulnunk: Salgótarján belvárosa – miközben megújult, derűsebb arcát mutatja – kiemelkedően fontos szerepet játszik kötődésünkben, a „genius locinak”, a hely szellemének – amely maga is itt lakik – megélésében. Óvjuk ezt a közös kincset: Salgótarján város jövőjének is egyik megtartó helyét és erejét! Baráthi Ottó