ÉREMGYŰJTÓK

A gyűjtés, így az éremgyűjtés is olyan szenvedéllyé válhat, ami sokfelé el tudja indítani az embert. Az éremgyűjtés kicsit történelem is, kicsit művészet, művészettörténet, címertan is, ha ember komolyabban foglalkozik vele – mondta Lopatovszki Csaba, a Magyar Éremgyűjtők Egyesülete Nógrád Megyei Szervezetének titkára. Az 1973-ban alakult egyesület maga is bocsát ki szebbnél szebb érmeket, számuk már 36, és amellett, hogy nagyon színes szervezeti életet élnek, fontosnak tartják az ismeretterjesztést is, rendhagyó történelemórákat tartanak az iskolákban.

 Mit takar az éremgyűjtés fogalma? Mit gyűjtenek, milyen módon, és miért? – Az éremgyűjtés, idegen szóval numizmatika legtágabb fogalma az érem, ebbe beletartozik a plakett és az érme is. Az érmét azokra az általában fémből készült, értéket jelölő számokkal, jelzésekkel ellátott darabokra értik, melyeket fizetőeszközként használnak. A plakettek jellemzően egyoldalas érmek, kötetlen formájúak, lehetnek négyszög-, téglalap-, köralakúak, felhasználásuk szélesebb körű. Az érem fogalma jelöl minden olyan kisméretű, fémből készült, sokszorosított, lapos alkotást, amin dombormű és felirat található. Az éremgyűjtés több mindezek gyűjtésénél. Beletartozhat más fizetőeszköz, mint a bankjegy, pénztárjegy, papírpénz és egyéb, fémből vagy más anyagból készült pénzhelyettesítő eszközök gyűjtése. Példaként említem az egyik szeretett területemet, a Nógrád megyei a bánya- vagy élelmezési bárcákat. Sokan, főleg akiket a helytörténet is érdekel, belefognak kitüntetések, jelvények gyűjtésébe, de ez nem tartozik szorosan a numizmatika tárgykörébe, latin szóval ez a falerisztika. Miért gyűjtünk? Ha valakinek megtetszik valami, szeretné, ha az övé lenne. Igaz ez tárgyakra, tudományra, ismeretre, vagy akár szép párkapcsolatra. Az érmek, bankjegyek, pénzérmék gyönyörű művészi munkák, művészek készítik a terveiket, és komoly ötvösmunkának minősül egy-egy darab. Nekem az első indíttatásom az volt, hogy gyerekkoromban kaptam egy félmarék külföldi aprópénzt, és elkezdtem kiegészíteni, majd gyűjtöttem más országok és leginkább Magyarország pénzeit is. A gyűjtőszenvedély egyidős lehet az emberrel. A gyűjtés, így az éremgyűjtés is olyan szenvedéllyé válhat, ami sokfelé el tudja indítani az embert. Az éremgyűjtés kicsit történelem is, kicsit művészet, művészettörténet, címertan is, ha ember komolyabban foglalkozik vele. Sok olyan ismeretet,

információt kaphatunk a gyűjtésből, amit máshonnan nem. A gyűjtés módja vegyes. Azt mondják, ez is olyan szenvedély, mint a teniszezés, amit erősen meghatároz a fizikai állapot: a játékosnak látnia kell, melyik labda az, amiért már nem szabad elindulnia.

Az éremgyűjtést is lehet sokféle szinten folytatni, ennek megfelelően van, aki árveréseken szerez anyagot, van, aki vásárol, csereberél, más csak a szívességből kapott darabokat rakja félre, akik pedig a legkomolyabban veszik, a világ végére is elmennek a hiányzó darabért. Az éremgyűjtés a szegény embertől a leggazdagabbig mindenkinek lehet a szenvedélye, csak meg kell találni a kompromisszumot.  Jó, hogy ezt szóba hozta, mert ha a numizmatika történetéről olvasunk, azt találjuk, hogy az első éremgyűjtők a római császárok voltak, és később is csak a gazdagok engedhették meg maguknak, ezért volt a királyok hobbija. A nagy gyűjtők közé sorolják a római Augustus császárt, VIII. Bonifác pápát, vagy XIV. Lajos francia királyt. – Lehet apróságokat gyűjteni sok szeretettel, de vagyonokat is lehet költeni rá, ha valakinek van, és nem sajnálja rá. Nem csak királyokat vagy császárokat említhetünk, igen komoly gyűjtők voltak a Széchenyiek, az Esterházyak, de volt nekem egy szűcsmester barátom, aki az országban a legnagyobb Kossuth-bankó gyűjtemén - nyel rendelkezett. A szervezetünknek a ’80-as évek elején, közepén volt a legnagyobb taglétszáma, köztük nagyon sok egyszerű gyári munkás, parasztember, megyei tanácsi elnökhelyettes, bankigazgató. Különféle emberek jól megférnek egy hobbi körül, arról nem is beszélve, hogy sok érték hagyatékból, padlásokról kerül elő, és nem biztos, hogy egy bankigazgató szétnéz egy padláson, hogy talál-e ott valamit.  Önnek mi a gyűjtési területe? – Egy idő óta a helytörténeti értékkel bíró numizmatikai anyagokat tartom a legkedvesebbnek: Nógrád megyéhez és Salgótarjánhoz kötődő érmeket, plaketteket, jelvényeket, pénzhelyettesítő eszközöket gyűjtök. Viszonylag szép gyűjteményem van az említett bárcákból, de azt hiszem, hogy a megyében olyan teljes körű salgótarjáni részvénygyűjteménye sincs senki másnak, mint az enyém. Erre nagyon büszke vagyok, csak hát a gyűjtemény teljesedésével egyre kevesebb a sikerélmény. Nagyon megörültem viszont nemrégiben, amikor ráakadtam egy helyi vonatkozású kis bányabárcára, ami még a bárcagyűjtők körében is rendkívül ritkának minősül. Hosszú évek óta vadásztam a vecseklői bárcára. Nem teljes a megyei bárcagyűjteményem sem, sőt azt sem lehet tudni, hogy mi hiányozhat még. A megyében a ’70- es, ’80-as években kezdték el feldolgozni a kiadott élelmezési bárcákat, vagy egyéb pénzhelyettesítőket. A gyűjtő, és numizmatika tárgykörben publikáló Pávó Elemér ismeretlen bárcaként írta le a katalógusban az „ÉMEK és I Rt. Salgótarján” feliratú bárcát. Olvasmányaim során akadtam rá, hogy az ÉMEK és I Rt. 1925-ben beleolvadt a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt.-be, a teljes neve az volt, hogy Észak-magyarországi Egyesített Kőszénbánya és Iparmű Részvénytársaság. Írtam egy cikket 1989- ben, addig senki nem tudta, hogy ez valójában salgótarjáni bárca. Színesíti az ember  LOPATOVSZKI CSABA  FOTÓ: KBS

életét, amikor egy-egy ilyen ritka darabhoz sikerül hozzájutni.  Gondolhatjuk ezt magányos elfoglaltságnak, de nagyon élénk, színes szervezeti életet élnek. – Éremgyűjtő szervezetünk keretet biztosít a gyűjtéshez. Az egyesületen keresztül tagjaink meg tudják rendelni azokat az emlékpénzeket, amelyeket a Magyar Nemzeti Bank jeles évfordulókhoz, eseményekhez kötődően ad ki, így helybe hozzuk az újdonságokat. Hetente tartunk összejöveteleket, minden csütörtökön Salgótarjánban, a József Attila Művelődési Központban, ide bárki belátogathat. Ha valakinek új darabbal bővült a gyűjteménye, de nem tudja azonosítani, segítünk meghatározni. Közel 200 kötetből álló, kölcsönözhető szakkönyvtárunk van. Rendezünk kiállításokat. Évente általában egy jelentősebb bemutatót tartunk, de szervezünk kisebb kamarakiállításokat is, évfordulókhoz kapcsolódva mutatunk be anyagokat. Rendezünk börzéket Balassagyarmaton és Salgótarjánban évente két-két alkalommal. Járunk kirándulni, lehetőleg numizmatikával összefüggő területekre megyünk; keressük a pénzveréssel, pénzkibocsátással kapcsolatos ismereteket ilyenkor is. Rendszeresen elmegyünk az országos egyesület által szervezett, minden évben más-más városban tartott vándorgyűlésre. Ilyenkor összejönnek a gyűjtők, zajlik az adásvétel, a cserebere, és szakmai előadásokon is részt veszünk. Minden évben megrendezzük az évbúcsúztató piknikünket, ez jó alkalom a fehér asztal melletti beszélgetésre. Természetesen tagjaink számára biztosítjuk az információkat az éremgyűjtő rendezvényekről, az éremkiadásról, a szakirodalom bővüléséről. Van már a megyei szervezetnek zárt Facebook oldala, és van hírlevelünk is.  Nem csak gyűjtik, adnak is ki érmeket. Idén bocsátották ki a Zenthe Ferenc Emlékérmet, és ez már a harminchatodik! – Évfordulóhoz, nevezetes eseményhez kötődően adunk ki érmet, esetleg egy tagunk javaslatára, erre volt példa a Radnai-havasokban történt lavinaszerencsétlenség évfordulója. Az éremkiadást a taggyűlésnek kell elfogadnia. A mi költségvetésünkbe nem fér bele egy éremkiadás, a tervezés, a verőszerszám elkészítésének finanszírozása, ezért támogatókat próbálunk keresni.  Ezek az emlékérmék megvásárolhatók? – Igen, a csütörtöki összejövetelünkön várunk mindenkit, aki szeretne vásárolni belőlük. A legújabb érmünket közösen készítettük a salgótarjáni színházzal Zenthe Ferenc születésének 100. évfordulójára, ezeket a színház jegypénztárában is meg lehet vásárolni.

 Először a Salgótarján Városérmet adták ki 1979-ben, a város címerével, a vár és a Fő tér látképével, de szerepel a Nógrádi várak sorozatban Drégely, Nógrád, Buják, Hollókő, Salgó, Somoskő vára. Ahogy itt nézegetem őket, hozzám nagyon közel áll Madách Imre érme a költő portréjával, aláírásával és a csesztvei kúriával. – Hadd emeljek ki én is egyet. Az egyik büszkeségünk a szécsényi országgyűlés 300. évfordulójának emlékére 2005-ben készült érem. Ifjabb Szabó István szobrászművész tervezte, előlapján a szécsényi Borjúpást, hátlapján II. Rákóczi Ferenc vezérlőfejedelem mellképe látható. A Magyar Képzőművészeti Szövetség minden évben rendez érembiennálét, ez az érem a saját kiadási évében a legszebb vert érem díjat hozta el.

Az első Madách-érmet a salgótarjáni vándorgyűlés emlékére bocsátottuk ki Az ember tragédiája színpadképével.

A 47 évünk alatt megemlékeztünk a Bányamúzeumról, Szécsény mezővárosi rangra emeléséről, a világörökségi Hollókőről, Salgótarján várossá válásának 80. és 90. évfordulójáról éppúgy, mint az öblösüveggyár művelődési házának 75 évéről, de elkészítettük többek között a Balassagyarmat Városérmet, vagy halálának 75. évfordulóján Mikszáth Kálmán-érmét is.

 A Magyar Éremgyűjtők Egyesületének salgótarjáni csoportja 1973-ban tíz fővel alakult meg (az alapító Szinyei Béla volt), majd 1980- ban már 65 küldött szavazta meg a MÉE Nógrád Megyei Szervezetének megalakulását. 2023-ban 50 évesek lesznek. Milyen terveik vannak a jövőben? – Fekete Zsolt polgármesterrel már váltottunk szót a 2022-es éremkibocsátásról, ekkor ünnepeljük Salgótarján várossá válásának századik évfordulóját. Régi elképzelésünk, hogy emléket állítsunk a balassagyarmati Horváth Endre éremtervezőnek, Palócország rézmetszőjének. Ő tervezte a pengő és a forint bankjegyeket, de tervezett békekölcsönt, bélyeget is. 2021-ben ünnepeljük születése 125. évfordulóját. Dédelgetett vágyunk az is, hogy olyan városokkal – Pásztóval, Rétsággal, Bátonyterenyével – együttműködve adhassunk ki érmet, ahol még, ismereteink szerint, nem készült vert érem.  Juhász Lászlóval közösen írták meg a Salgótarján numizmatikai emlékei – Érmek, plakettek, szükségpénzek, bárcák című kötetet. A gyűjtés és az éremkiadás mellett az ismeretterjesztést is a céljaik között kell sorolni? – Tanintézményeknek, iskoláknak állunk rendelkezésére úgynevezett rendhagyó történelemórákkal. Bizonyos eseményekhez kötődve mutatjuk be a kapcsolatot a történelem és a numizmatika között, így beszélünk az Árpád-házi királyokról, a Rákóczi-szabadságharcról, az 1848/49-es forradalom és szabadságharcról, vagy az inflációról. Viszünk korabeli pénzeket, népszerűsítjük kicsit a gyűjtést is, és ezzel is próbálunk új gyűjtőket és egyesületi tagokat találni. Dudellai Ildikó