ISZAP ÉS ÜLEDÉK EGYENSÚLY A FERTŐ TÓ NYÍLT VÍZÉBEN Fontos tényező az

Gyakran mondják, hogy az iszap ellehetetleníti a kikötőket. De létezhet-e a tó iszap nélkül?

Miért okoz vitákat az iszap?

Amikor az iszap nyilvános viták témájává válik, az szinte kizárólag negatív kontextusban történik. A kikötői öblöket a zavartalan hajózás és csónakforgalom érdekében kotorják, a csatornákat mentesíteni kell a fokozott üledékképződéstől. Különösen akkor, amikor a tó vízszintje alacsony - és ez már évek óta így van. Tavaly új technológiát próbáltak ki kísérleti projekt keretében. Az új típusú szívókotrógépek óránként akár 300 köbméter iszapot is eltávolítanak a tóból. Az ilyen beavatkozásokhoz vízjogi – és esetenként természetvédelemi – engedély szükséges. Hogy végül milyen módszerekkel választják el az üledéket a maradék víztől, hogy lehet-e segédanyagokat is használni erre a célra, és hogy végül hová kerül az iszap, csak néhány kérdés, amelyet ebben az összefüggésben tisztázni kell. Ettől függetlenül az iszapos üledék ugyanúgy a Fertő tóhoz tartozik, mint a nádasok, - sőt, még inkább, nélkülözhetetlen az ép ökoszisztéma fenntartásához.

Honnan származik az iszap a tóban?

A tó medencéjét régóta kutatják, hogy többet megtudjanak az iszap kialakulásáról, összetételéről és tulajdonságairól. Tévhit lenne a víz fenekén fekvő iszapréteget egységes tömegként elképzelni. Nem minden iszap egyforma: az üledékek sem fizikailag, sem ásványtanilag nem homogének. Ez a kialakulásukkal függ össze. Vannak olyan üledékek, amelyek a tavon kívül keletkeznek, például a tisztított, kalciumban gazdag szennyvízből, amely mésziszapként a tó üledékképződésének kisebb hányadáért felelős. Emellett iszapot képeznek a szél által a tóba hordott üledékek is. Másrészt az állat- és növényvilág bioprodukciója – önmagában a nádöv által – nagy mennyiségű elhalt növényi anyaghoz vezet, amely nem bomlik le teljesen. Ezen összefüggések ismerete fontos a tó megértése és jövője szempontjából, amelyet egyértelműen befolyásolnak az antropogén intézkedések. Bár a tó alapvetően a nemzeti park területhez tartozik, mégis erősen hatnak rá az antropogén beavatkozások. A tó törékeny egyensúlya már a 19. század elején megingott, amikor a déli parton megépült a Hanság-főcsatorna és zsiliprendszer. A víz elvezetésével a tó sótartalma is csökkent. Egy másik befolyásoló tényező a tápanyagban gazdag szennyvíz fokozott bevezetése volt, amely az 1970-es évekig a Vulkán és más kisebb mellékfolyócskákon keresztül történt. Ezek az emberi beavatkozások felelősek részben a tó megváltozott állapotáért, ami végül az iszaposodási jelenségek és az üledékképződés megnövekedett üteméhez vezetett.

Hogyan lehet elképzelni az iszapot a lábunk alatt?

Újabb felismerésekkel szolgált a „GeNeSee” („A Fertő tó - Hanság-főcsatorna rendszer új geodéziai felmérése”) elnevezésű kutatási projekt, amelyet Ausztria és Magyarország 2011 és 2013 között közösen hajtott végre. Különböző szonár technológiák alkalmazásával pontos képet lehetett kapni a víztestről és a felső puha iszaprétegről, valamint a mélyebb üledékrétegekről és a tófenékről, illetve a tó medencéjében lerakódott iszap teljes mennyiségéről. A szonár módszer lehetővé tette a tófenék topográfiájának kidolgozását is. Az iszap korántsem képez nagy sík felületet, hanem egyfajta tájhoz hasonlít, amelyet az üledékszállítás és a szél hatása folyamatosan átformál. Különösen szembetűnők a különbségek például a nyílt tófelszín és a peremterületek között, az északi és déli part között vagy bizonyos pontokon, ahol a vízcserét töltések akadályozzák. Az ehhez hasonló felismerések fontosak a tó jövőjének elemzése szempontjából. A korábbi mérésekhez képest észlelt változások informatív adatokat szolgáltatnak például arról, hogy az iszapréteg évente mennyit növekszik, és ebben milyen tényezők játszanak szerepet. Végül azt is ki kell emelni, hogy a tó üledékei a vízi élőhelyek fontos részét képezik. Az itt található bentikus gerinctelen közösség a vízibolháktól a fonálférgekig fontos

szerepet játszik a táplálékláncban. A tóban zajló lebontási folyamatokhoz pedig nélkülözhetetlenek, amint azt többek között Thomas Zechmeister „Az iszap és üledék egyensúly a Fertő tó nyílt vizében” című fejezetben a 62. oldaltól kezdve leírja.

6. ábra: Az iszapvastagság területi eloszlásának áttekintése.

A színárnyalatok az iszaptest vastagságát jelzik méterben. DTM rács: 1x1 méter. Háttér: ortofotó (Forrás: ArcGIS Map Service)