A BIODIVERZITÁS VÉDELME Egy természeti terület, sokféle védett terület

7. Fejezet

Burgenland területének mintegy 40 százaléka védett, ennek nagy része a Fertő tó természeti területén található. Több határon átnyúló területen a tartományi és a szövetségi kormány Magyarországgal közösen viseli a felelősséget a természeti örökségért.

Hogyan jött létre a közös kötelezettségvállalás?

A határokon sokszínűség uralkodik. Ez különösen igaz a biológiai sokféleségre a természeti területek határain. Ha ehhez hozzávesszük a ritka élőhelyek sokféleségét és az európai-afrikai madárvonulások tranzithelyeként betöltött kiemelt jelentőségét, akkor érthetővé válik, hogy miért tartják már generációk óta a kutatók a Fertő tó területét fokozottan védendőnek - ugyanakkor a fenntarthatatlan használat miatt veszélyeztetettnek. Röviddel Burgenland 1921-es megalapítása után törvénybe iktatták az első „tilalmi területeket” az ott élő állatok és növények védelme érdekében. Bár az akkori védelem összehasonlíthatatlan a mai struktúrákkal és intézkedésekkel, az első világháborút követő szegénységet tekintve viszont mindenképpen nagyra értékelendő.

A burgenlandi és a magyarországi természetvédelem együttműködése már jóval a rendszerváltás előtt megkezdődött – hiszen egy határokon átnyúló víztest problémáit nem kezelheti az egyik fél egyedül. Az Osztrák-Magyar Határvízi Bizottság

1956-os megalakulása megalapozta a tó vízszintjének közös szabályozását, és a természetvédelmi tapasztalatcsere a Fertő tavi konferenciák keretében már a kommunista időkben is megvalósulhatott.

Bár a természetvédelem jogi hatásköre Magyarországon az államé, Ausztriában viszont a szövetségi tartományoké, a célzott együttműködés számos sikert eredményezett, amelyek nélkül a mai védett természeti területek sem léteznének. Egyfajta osztrák-magyar „koprodukcióként” meg kell említeni a Neusiedler See Natura 2000 területet, beleértve az északkeleti Lajta-hegység és a Hanság területét, valamint Ausztria legnagyobb Ramsari területét, a Neusiedler See - Seewinkel - Hanságot, az UNESCO világörökségi területet, a Fertő - Neusiedler See Kultúrtájat és - nem utolsósorban - az első határon átnyúló nemzeti parkot, a Neusiedler See - Seewinkel / Fertő - Hanságot.

Kik a szereplők?

A két uniós tagállam köteles a közösségi irányelveket nemzeti jogrendszerébe átültetni. Burgenlandban a tartományi kormány felel értük, Magyarországon minisztériumi hatáskörbe tartoznak. Az érintett természetvédelmi hatóságok a civil szervezetekkel együttműködve valósítják meg ezeket az irányelveket.

9. ábra: Visszatartó területek Xixsee Apetlon közelében, árvíz idején duzzasztva. A háttérben a Lange Lacke látható.

Az EU által társfinanszírozott projektek keretében az olyan civil szervezetek, mint a BirdLife, a WWF és a Naturschutzbund szakértelmükkel és tapasztalatukkal támogatják a hatóságokat feladataik ellátásában, legyen szó akár az uniós irányelvek (Fauna-Flóra-Habitat irányelv), akár a megfelelő egyezmények (pl. Ramsari Egyezmény) által vállalt kötelezettségekről. Az alkalmazott természetvédelemben a két nemzeti park igazgatóság központi szerepet játszik. A WWF és a BirdLife többször is partnerként vesz részt a nemzeti parki projektekben.

Hogyan nyilvánul meg a biodiverzitás válsága a Fertő tónál?

Sürgős intézkedésre van szükség a sós élőhelyek tekintetében az éghajlatváltozás és az ezzel járó talajvíz mezőgazdasági öntözésre való túlzott felhasználása miatt a nemzeti park területén. A nemzeti park igazgatósága ezért fokozza együttműködését valamennyi érdekelt féllel tartományi és szövetségi szinten egyaránt, hogy célzott intézkedésekkel megállítsa a negatív fejleményeket, és megakadályozza ezen érzékeny élőhelyek fokozatos elvesztését.

A WWF Ausztria a Fertő tó természetvédelmi területén végzett tevékenységének középpontjában a fennmaradó vizes élőhelyek megőrzése áll. A területek további csökkenésének megakadályozása érdekében a WWF nagyobb erőfeszítéseket sürget a csapadékvíz visszatartására a régióban, valamint a talajvíz-kitermelés drasztikus csökkentésére, és több okból is hevesen fellép a tó medencéjébe történő vízpótlás ellen.

A BirdLife Austria jelenleg a nádövezet madárvédelmére összpontosít, és rámutat az egyes madárfajok drámai csökkenésére, amelyek élőhelye az öreg nádasokban található. A szervezet a nádövezetre vonatkozó kezelési intézkedések azonnali kidolgozására szólít fel azzal a céllal, hogy a nádasok különböző életkori szakaszai mozaikos formában jelenjenek meg. Alkalmazni kell az égetést is, mint nemzetközileg kipróbált intézkedést.

Bővebben „A biodiverzitás védelme” című fejezetben, a könyvben a 122. oldaltól.