MIÉRT KELL ÚJRAGONDOLNUNK A MEZŐGAZDASÁGOT A GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS IDŐSZAKÁBAN? Kérdések a jövőre nézve: Génmódosított kukorica

A globális felmelegedés következményei már most érezhetők a régióban. Itt az ideje, hogy átalakítsuk a mezőgazdaságot.

Milyen kihívásokkal kell szembenéznie a mezőgazdaságnak?

Magasak az elvárások a mezőgazdasággal szemben: egyrészt gondoskodnia kell az élelmiszerellátás biztonságáról, megújuló nyersanyagokat, például bioüzemanyagokat és bioműanyagokat kell termelnie, ugyanakkor alkalmazkodnia kell a globális felmelegedéshez. A változások nyilvánvalók, és ezt a ZAMG (Központi Meteorológiai és Geodinamikai Intézet) meteorológusai statisztikailag is megerősítik: tavasszal és nyáron szinte minden évben egyre hosszabb száraz időszakok tapasztalhatók, míg erre korábban csak tíz- és húszévente volt példa. Ez a növények számára szárazságot és hőstresszt jelent – ezek olyan következmények, amelyek a pannon klíma hatása alatt álló termőhelyen a vízhiány miatt még fokozottabb mértékben jelentkeznek. A kedvezőtlen körülmények az elmúlt tíz évben feladott (családi) gazdaságok számában is megmutatkoznak. A burgenlandi visszaesés osztrák rekordnak számít. Legfőbb ideje tehát célzott intézkedéseket hozni.

Az elmúlt években a Fertő tó térségében a gazdaságok új termékekre és piaci résekre kezdtek specializálódni. Ez nemcsak kockázatokkal jár, hanem olyan beruházásokat is igényel, amelyeket nem minden gazdaság engedhet meg magának. Ennek ellenére a minőségi termékekre, a biotermékekre való átállás folyamatban van. Egyes nehézségeket okozó időjárási körülmények előnyökkel is járnak, mint például az aszály. A széllel együtt csökkenhet a gomba fertőzés kockázata. Más szóval, a lehetőségek feltárásáról és legjobb kihasználásáról van szó. Az olyan öntözésigényes növények termesztését, mint a kukorica, amelyek egyre nagyobb területet foglalnak el, újra kell gondolni. De nem minden kukorica egyforma, itt is sokféle fajta létezik. A fából készült góré, amelyben a kukoricát hagyományosan szárították és tárolták, régóta része a régió helyi arculatának. Most új ötletekre van szükség. A talajon nem múlik. A nagy eurázsiai sztyeppövezet

3300 hektár körüli területtel a vető- és csemegekukorica a régió öntözött területeinek viszonylag nagy részét teszi ki.

legnyugatibb része tápanyagban gazdag talajokat kínál, mint például a csernozjom és a humuszban gazdag tőzegtalajok. A korlátot elsősorban a vízkészletek hiánya jelenti.

Mezőgazdaság öntözés nélkül?

Az elmúlt száraz évek után, amikor különösen a talajvíz szempontjából fontos téli csapadék is elmaradt, 2022-ben léptek életbe az első öntözési korlátozások. Az tartományi kormány akciócsoportja katalógust dolgozott ki arról, hogyan lehet a vizet a lehető leghatékonyabban felhasználni. Meghatározták azokat a növényeket is, amelyeket bizonyos körülmények között már nem lehet öntözni. Nehéz azonban elképzelni egy olyan mezőgazdaság jövőképét, amely öntözés nélkül is boldogul. Még akkor is, ha a régióban az olajfák most fordulnak termőre, és a gazdaságok olyan növényekkel kísérleteznek, amelyek teljesen újak ezen a vidéken, a gazdálkodóknak öntözésre lesz szükségük a nagy hőség és aszály idején, hogy megelőzzék a terméskiesést. Lényeges, hogy minden csepp víz a régióban maradjon.

Ehhez újra szabályozhatóvá kell tenni a vízelvezető árkokat, és pótolni kell a vízelvezetőkben a hiányzó gátakat. Fontos szerepet játszanak a külső víznek a régióba való juttatására irányuló elképzelések is, mint például a Fertőzug Duna vízzel való vízvis zszapótlására irányuló projekt.

Milyen forgatókönyvek léteznek a jövőre nézve?

Sok múlik azon, hogy sikerül-e a globális felmelegedést 1,5 fokra vagy két fokra korlátozni. Végső soron ez fogja meghatározni azt is, hogy a Pannon régióra és a Fertő tóra vonatkozó éghajlati előrejelzések közül melyik fog beigazolódni. Három fok feletti felmelegedés esetén a régió a mediterrán viszonyok irányába mozdulna el, ahol a gabonatermesztés nyáron már nem lehetséges. Burgenland számára tehát sok forog kockán. Ez néhány gazdasági sarokszámból is kiolvasható. Alsó- és Felső-Ausztria után az ország három legjelentősebb szántóföldi zöldségtermelőjének egyike. Fontos szerepet játszik az ökológiai gazdálkodásra való átállás is, amelyben Burgenland jó úton halad. Tisztázni kell azonban az alapvető kérdéseket: hogyan kell viszonyulni a genetikailag manipulált fajtákhoz, amelyeket a vetőmag előállítók szárazságtűrőbbnek (és nagyobb terméshozamúnak) hirdetnek. Még ha ez az uniós szabályozás miatt jelenleg nem is téma, ez a kérdés még felmerülhet. Sokféleképpen vissza lehet térni viszont a már beválthoz: a rég elfelejtett „Illmitz-i árpa” olyan termőhelyhez adaptált fajta, amely már bizonyította, hogy mire képes.

A csicseriborsó a „kultúraváltás hű követője”, mivel szárazságtűrő és melegkedvelő.

Erről bővebben David Goldenits „Miért kell újragondolnunk a mezőgazdaságot a globális felmelegedés időszakában?” című írásában, a könyv 174. oldalától. És Franz Traudtner „Jövőkép prosperáló régióval” című írásában a 189. oldaltól