Stratégiák a vízhiány ellen

5. Fejezet

A Fertő tó térségében a vízhiány sok területen érezhető. A leglátványosabban a tó medencéjében jelentkezik, de ennél sokkal több forog kockán: a mintegy 100 000 lakosú régió talajvízháztartása. Akciócsoport foglalkozik a megoldások kidolgozásával.

Miért sújtja a régiót vízhiány?

A régió talajvízszintjének csökkenése miatt a burgenlandi tartományi kormány létrehozta a „Neusiedler See - Seewinkel Akciócsoportot”. A médiában megjelenő tájékoztatással ellentétben munkájuk nem elsősorban a tó és az elszigetelt víztest megőrzését célozza, hanem átfogó koncepció kidolgozását az egész régió talajvízháztartásának stabilizálására. Különösen érintett a Fertőzug, ahol fontos szerepet játszik a mezőgazdaság. Az egykori kiterjedt vizes élőhelyet a – részben évszázadokkal ezelőtt kialakított – vízelvezetés miatt ma vízhiány sújtja. Az esővíz árokrendszereken keresztül történő elvezetése, valamint az öntözésigényes növénytermesztés egyrészt hozzájárul az erőforrások fokozott felhasználásához, másrészt ahhoz vezet, hogy az esővizet nem lehet a térségben tartani. Ezt a helyzetet tovább súlyosbítja az egyre fokozódó globális felmelegedés, amely a csapadék kedvezőtlen eloszlását eredményezi, és elősegíti a gyorsabb párolgást.

Milyen szerepet játszik ebben a tó?

A Fertő tó olyan medencében fekszik, amely nagyrészt elszigetelt és így független a talajvíztest - től. Ezért fontos, hogy a tó helyzetét és például a turizmusban betöltött szerepét a talajvíz kérdésétől függetlenül tárgyaljuk. Mint sekély sztyepptó, a mintegy 13 000 évvel ezelőtti keletkezése óta szabálytalan időszakokban többször is kiszáradt. Valószínűleg ez az egyik oka annak, hogy – ellentétben sok más glaciális tóval – még nem töltődött fel, és ma is létezik. Történelmileg a tónak valószínűleg nem voltak természetes kifolyói, illetve a mai déli partja zökkenőmentesen beleolvadt a Hanság nagy kiterjedésű mocsárvidékébe. Néhány kisebb mellékfolyó leválasztásával, a kiterjedt dunai árterületi rendszerrel való összeköttetések elvágásával és a Hanság-csatorna megépítésével a tó még inkább függővé vált a csapadéktól.

Mi az akciócsoport feladata?

A „Neusiedler See – Seewinkel Akciócsoport” a burgenlandi tartományi kormány megbízásából a régió vízellátásának megoldásait dolgozza ki – figyelembe véve a mezőgazdaság, a természetvédelem és a turizmus eltérő érdekeit. Ehhez teljes intézkedéscsomagra van szükség. Az egyik fontos feladat, hogy a csapadékvizet a lehető legnagyobb mértékben a régióban tartsák. Fontos szerepet játszik a meglévő vízelvezető árkok, gátak állapota. Ezenkívül már elkészült a mezőgazdaság szabályozására vonatkozó intézkedések katalógusa. Ez bizonyos gyümölcsfajtákat és alkalmazott öntözési technikákat egyaránt érint. Mivel a Fertő tó régiója a legkevesebb csapadékkal rendelkező terület egész Ausztriában, a Fertőzug és a Fertő tó vízpótlását is vizsgálják. Az elmúlt években a sokéves átlagnál lényegesen alacsonyabb (téli) csapadékot mértek. Ez csak egy a globális felmelegedés számos lehetséges következménye közül, ami arra utal, hogy a talajvíztest az adott körülmények között már nem tud regenerálódni. Ezért a fent említett intézkedéseken túlmenően a Fertőzug vízpótlásával is foglalkozni kell. A mezőgazdaság mellett nagy hangsúlyt kapnak a nemzeti park területén található értékes szikes tavak, amelyeknek jelenleg csak kis része tekinthető érintetlennek. 2022-ben az osztrák és a magyar fél között egyetértési nyilatkozatot írtak alá a Mosoni-Dunából való vízutánpótlásról. A tervezett intézkedés keretében a Fertő tó vízzel való feltöltése is megtörténik. A jelenlegi ismeretek szerint a vízminőség tekintetében nincsenek

VÍZHIÁNY A VIZES ÉLŐHELYEKEN: ÚJ STRATÉGIÁK A VÍZGAZDÁLKODÁSBAN

7. ábra: Alacsony talajvízszint

A drámaian lecsökkent talajvízszintet a lakosság nem veszi észre, mert nem látható - kivéve az olyan kavicsbányákban, mint pl. itt Wallern közelében.

veszélyre figyelmeztető „piros zászlók” a vízpótlásra vonatkozólag. A szakértők azonban hangsúlyozzák, hogy mind hidrológiai, mind hidrokémiai szempontból szigorúbb előírások vannak érvényben. Ez azt jelenti, hogy még mindig sok nyitott kérdés van, amelyeket tudományos szinten kell tisztázni. Többek között meg kell határozni a betáplált víz kritikus mennyiségét is.

Technikai, pénzügyi és egyéb kérdésekről további részleteket Karl Maracek és Christian Sailer „Vízhiány a vizes élőhelyeken: Új stratégiák a vízgazdálkodásban” című írásában olvashatunk a 74. oldaltól kezdődően, valamint Alfred Paul Blaschke „Talajvíz a Seewinkelben: A feltöltés, mint lehetőség?” című szakvéleményében a 87. oldaltól kezdődően.