A vegetációs időszak átlaghőmérséklete

14. ábra: A levegő hőmérséklete a szőlő vegetációs időszakában

A hőmérséklet alakulása 1971-től 1999-ig és 2000-től 2012-ig Rheingau, Burgundia és a Rhone-völgy területén. A burgundiai átlaghőmérséklet a burgenlandi értékekhez hasonlítható.

Hol vannak a szűk keresztmetszetek?

Amikor egyes nyarakon több hektárnyi napégett szőlő jelenik meg a tőkéken, érthetőnek tűnik a félelem, hogy bizonyos szőlőfajták nem fogják túlélni az egyre több napsütéses órát és hőségnapot a Fertő tónál. Amint azonban több európai borrégió tapasztalata is mutatja, a halálra ítélt fajták legalább életben maradnak, még ha a szőlő érése lassabban is megy végbe. A víznek bizonyítottan nagy befolyása van a szőlő jó állapotára, akár eső, akár páratartalom formájában. A csapadékhiány és a kedvezőtlen szezonális eloszlás egyes szőlőültetvények végét jelentheti, különösen az alacsony víztároló képességű talajokon.

A csepegtető öntözéssel való reagálás rövid távú megoldást jelenthet a problémára, de nagyon gyorsan „átnevelheti” a szőlőt mély gyökérűből sekély gyökérűvé, ami még normális csapadékos években is a vízellátástól teszi függővé. A felső gyökerek levágása az újonnan telepített szőlőkben munkaigényes és ezért költséges, de a legtöbb talajtípuson sikeres megoldás lehet.

Egy másik megközelítés a szőlőtőkék hőállóságának növelése: ebben nagy szerepe van a termőhelynek megfelelő alanyok kiválasztásának. Ahelyett, hogy meleg időszakban leállítanák a fotoszintézist, a megfelelő alanyokra oltott növények kevésbé melegszenek fel napfény hatására. További lehetőség: a szőlősorok zöldítése válogatott virágkeverékekkel. Ez a félelmekkel ellentétben nem jár plusz vízigénnyel, sőt a bor minőségének negatív befolyásolásával sem – mert a virágos növények csak a felszíni vizet használják fel. A nagyobb biológiai sokféleség a hasznos rovarok jobb életkörülményeit is eredményezi.

Az első lépések a szőlőtermesztés kihívást jelentő éghajlatváltozáshoz való adaptálásában már évek óta megtörténtek. Középtávon az ágazat egésze profitálhat az ezen a területen szerzett tapasztalatokból, még akkor is, ha nem minden intézkedés valósítható meg minden helyen. A kis parcellákkal rendelkező Fertő tó kultúrtáj tehát a szőlőültetvények területén is meg fog változni, talán még jobban, mint ahogyan a 20. század vége óta már megtörtént.

Bővebben a „ Szőlőtermesztés a változó klímában „ című írásban Frank Schindler és Molnár Ákos tollából a könyvben a 196. oldaltól.