TURIZMUS A FERTŐ TÓ PARTJÁN –TÖBB FÁZISBAN MEGVALÓSULÓ FEJLESZTÉS A kínálat sokszínűsége a turizmus erőssége

11. Fejezet

A Fertő tó turisztikai régió kínálata az 1980-as évek óta megváltozott, és ezzel együtt a vendégkör is.

A klímaváltozás strandokra gyakorolt negatív hatásai a turisztikai kínálat más, sikeres szegmenseinek erősítésén keresztül kompenzálhatók.

Milyen szerepet játszik ma a tó?

A régióban 2022-ben három újonnan épült négycsillagos szálláshely nyitotta meg kapuit - mindhárom távol a Fertő tótól: Hegykőn a Hotel HegiQ a szomszédos termálfürdőre, Andauban a Hotel Scheiblhofer a borélményekre, Eisenstadtban a Hotel Galántha a kulturális és konferenciaturisták célcsoportjára helyezi a fő hangsúlyt. A sztyepptó környéki szállásadó vállalkozások szerkezeti átalakulása már évtizedek óta tart. Az 1970-es években indított családi vendéglátó vállalkozásait a következő generáció gyakran nem vitte tovább. Az ingatlanokat családi házakká alakították át. A desztináció ágykapacitása már az ezredforduló előtt csökkenni kezdett – a vendégek száma azonban nem, ahogy azt a statisztikák mutatják. Nemcsak a szakmai fejlődés és a magasabb minőség vezetett jobb kihasználtsághoz, hanem a kínálat fokozatos kiszélesedése is vonzóbbá tette a régiót: tavasszal és ősszel, a korábban „elő- és utószezonnak” nevezett időszakban az emberek kerékpároznak, felfedezik a természet sokszínűségét, bort kóstolnak, a termálfürdőben pihennek vagy koncertet hallgatnak. Soha nem volt még ilyen magas azoknak az üdülővendégeknek az aránya, akik üdülésük során egyszer sem jártak strandfürdőben, mint ma.

Amíg van víz a tó medencéjében, a tó határozza meg a tájat. Az egész régió névadója, a regionális identitás része. A vízi sportokhoz és a hajózáshoz túl alacsony vízállás következményeiről heves viták folynak, de a tényekre és a számokra kevés figyelmet fordítanak. A strandfürdő turisztikai jelentőségéről sokat elárul, hogy például Illmitzen, ahol a strand felújításra szorul, a kihasználtság évtizedek óta magasabb, mint bármely más tóparti településen. Ebből is látszik, hogy a hagyományos természeti-élmény turizmus (az újabb keletű borturizmussal együtt) mennyire egyértelműen befolyásolja a szezonális tendenciát. Bár nem biztos, hogy a madármegfigyelésre érkezett vendégek többet fogyasztanak a vendéglőben, mint más vendég csoportok, tény, hogy Illmitzen van a legtöbb gasztronómiai létesítmény is. Hasonló a kép a magyar oldalon is: Fertőrákoson azután sem csökkent a vendégéjszakák száma, hogy a strandfürdőt – a tó egyetlen megközelítési lehetőségét – építkezés miatt már négy éve bezárták.

Hogyan pozícionálja magát a turisztikai régió az éghajlatváltozásban?

Senki sem tudja biztosan megmondani, hogy a Fertő tó kiszárad-e, hogy a Mosoni-Dunából érkező vízpótlással legalább minimális vízzel meg tudja-e őrizni a megszokott tájat, vagy pedig – ahogy az optimisták hiszik, és egyes szcenáriók előrevetítik – a kiadósabb csapadék következtében a vízszint ismét emelkedni fog. Abban azonban mindenki egyetért, hogy az addig tartó időt a lehető legjobban ki kell használni. Mivel az éghajlatváltozás nem rövid távú jelenség, és valószínűleg tartósan meg fogja változtatni a táj jellegét, hamarosan lépéseket kell tenni a régió újrapozícionálására. Ez a fent említett valamennyi kínálati területre vonatkozik: milyen kihívásokat jelent, de egyben a természeti élmény megtapasztalásának milyen lehetőségeit eredményezi a szikes tavak hosszabb éves száraz időszakasza, hogyan lehet a részben kiszáradt nádövet, mint lenyűgöző élőhelyet élményszerűbbé tenni? Hogyan lehet kerékpárral átkelni a Fertő tavon, amikor már hosszú ideje nem közlekednek kompjáratok? Hogyan tudják a Fertő tó régió turisztikai vállalkozásai jobban kihasználni helybeli előnyeiket a Magyarországgal és Szlovákiával való határon átnyúló együttműködésben a kulturális és természeti turizmus területén?

A régió környezetvédelmi szempontból mintatérségként való megjelenítése nehéz vállalkozás lenne a természetvédelmi területek magas aránya ellenére, beleértve egy határokon átnyúló nemzeti parkot is: összehangolatlan egyéni közlekedés a tömegrendezvényeken, nehézfémszennyezés a tűzijátékokból, rekordsebességű terület beépítés, műanyag hulladék a sporteseményekről – ennek a megcélzott régió imázsnak az eléréséért bizony még sokat kéne tenni! A Fertő tó turisztikai régiójának újrapozícionálása azonban csak akkor lehet sikeres, ha a klímaváltozás okait is helyben kezelik.

Bővebben a „Turizmus a Fertő tó partján - több fázisban megvalósuló fejlesztés” témakörben Alois Lang, Gerhard Haider és Taschner Tamás tollából a könyvben a 210. oldaltól.

TURIZMUS A FERTŐ TÓ PARTJÁN –TÖBB FÁZISBAN MEGVALÓSULÓ FEJLESZTÉS

Az infrastruktúra hiánya miatt kezdetben csak az egynapos kirándulókat lehetett elérni.

16.

mint egész éves sport tevékenység

A Fertő tó körüli B10-es kerékpárúttal a régió úttörő szerepet töltött be a kerékpáros turizmusban.