Kárpátalja Rövid történelem. Kárpátalja a Tisza és a Kárpátok által közrefogott terület, földrajzilag Kelet-közép Európában fekszik, és egy évezreden át a történelmi Magyarország észak-keleti részét alkotta. Régészeti leletek szerint a terület már az őskorban is lakott volt. A magyar honfoglalás idején szláv és bolgár törzsek éltek itt. A térség számunkra fontos történelme a honfoglalással kezdődött. Árpád fejedelem a magyar fősereggel 895 tavaszán kelt át a Vereckei-hágón.
A honfoglaló vezérek a Vereckei hágónál (részlet a Feszty körképből) A honfoglaláshoz nagyon sok monda fűződik, egyik szerint a „Turul” madár mutatta az utat, de talán legismertebb a Fehér ló legendája. Árpád és vezérei hallották, hogy Pannónia nagyon jó föld, folyója, a Duna jóízű. Elhatározták, hogy követüket elküldik, ismerje meg a vidéket. Husid, a követ megérkezve látta, hogy a föld termékeny, a folyó vize édes és sok a legelő. El is ment a tartomány urához, Szvatoplukhoz, hogy az ő népe megtelepedne itt. A fejedelem szívesen fogadta őket, azt hitte, földművesek jöttek. A követ visszatérve a magyarokhoz vitt magával vizet, füvet és földet. A hét vezérnek minden nagyon tetszett, ezért küldtek Szvatopluknak egy fehér lovat, aranykantárral és aranynyereggel. Ezután Árpád népével bejött Pannóniába, de nem, mint vendég. Ismét követet küldtek a fejedelemhez, hogy az hagyja el népével a földet, amit a magyarok megvettek a lóért, a füvet a kantárért és a vizet a nyeregért. Szvatopluk összegyűjtötte a magyarok ellen a seregét, de nem tudta legyőzni őket. Árpád így lépett Pannónia földjére, majd Nyék környékén telepedett le, ahol később István királyunk megalapította Fehérvárt. A magyar vezérek egy ősi keleti szokást alkalmaztak, mely szerint, egy országból elhozott föld, víz vagy bármilyen tárgy a terület meghódítását jelenti.