Egy kis képi humor a flamandok és a vallonok összetartásáról
Brüsszeli látnivalók A flamand – vallon ellentét a jellemző, kivéve Brüsszelt, amely egy multi-kulti város, több a bevándorló, mint az őslakos. A királyi család nem hajlandó megtanulni flamandul. Ha egyszer szét is szakadna Belgium vallon és flandria országrészre, Brüsszel nem tudnák, hogy hova tartozzon. EU negyedben az európai bürokraták csak angolul beszélnek. A belga szövetségi állam három régióból áll: északon Flandria, délen Vallónia, és a kétnyelvű főváros, Brüsszel. Jelentős még a német ajkú kisebbség, valamint a különböző nemzetiségű bevándoroltak, és Brüsszel európai főváros jellegéből adódóan a nemzetközi politikusi, hivatalnoki réteg, a hozzájuk kapcsolódó siserehaddal együtt. Jules Destrée belga író és politikus 1912-ben Alberthez a belga királyhoz, intézett egy levelet, benne a szállóigével: „Sire, il n’y a pas de Belges” - Felség, belgák nincsenek. Vannak flamandok és vallonok, limburgiek és brabantiak, antwerpeniek és luikiek, és valahol ezen népek közepén fekszik Brüsszel, ahol a brüsszeliek élnek. Ezeknek a véletlenül egy országhatáron belül élô embereknek egy része olyan nyelvet beszél, mely sokat hallgatva némileg a hollandra hasonlít, és melyet a könnyebbség kedvéért a „flamand” névvel illetnek. Egy másik részük valami olyasmi nyelven fejezi ki magát, ami talán a francia: „halandzsavallon”, Brüsszelben pedig egy vegyesfelvágott-nyelvet beszélnek, amit „kétnyelvűség”-nek neveznek, és amely szúette hollandból és penészes franciából áll. Most már egyre nehezebb eldönteni, hogy ki az „igazi belga”. A régi vicc szerint egy népszámlálás során felkérték egy település lakóit, hogy a flamandok álljanak balra, a vallonok meg jobbra. Néhány tanácstalan (gyémánt) kereskedő megkérdezte: És az igazi belgák hová álljanak? A rossznyelvek szerint, Brüsszel legnagyobb előnye, hogy közel van hozzá Párizs, London és Amszterdam. Valóban nehéz felfedezni a város igazi arculatát a sok nemzetközi politikai, gazdasági és katonai szervezet hatalmas apparátusa rátelepszik a városra, és elrejti valódi értékeit. A fő látnivalók lenyűgöző szépsége mellett, a mellékutcák koszosak, összefirkált falak, kéregető hajléktalanok is jellemzőek. Budapest sokkal tisztább város.
Grand Place: A város szívében találjuk és sokak szerint Európa egyik legszebb tere. Itt azonnal meggyőződhetünk, a korábban említet multi-kultúráról. Ha csak az embereket nézzük, nem gondoljuk, hogy Európában vagyunk, vagy ez a jövő Európája???
Félreértés ne essék, ezek az emberek nem bevándorlók, ők itt élnek, itt házasodnak és ott nevelnek családonként 8-10 gyermeket.
A tér központi épülete a Városháza, melyet múzeumok és gazdag díszítésű barokk stílusú céhházak és flamand reneszánsz stílusú épületek öveznek.
A Városháza homlokzatát szobrok díszítik, a tornyán pedig a város védőszentje, Szent Mihály aranyozott szobra látható. Viktor Hugo "a világ legszebb terének" nevezte, erre ma is büszkék a brüsszeliek. Már a középkorban is a kereskedelem központja volt. A környező utcák nevei, mint Rue des Bouchers (Mészáros utca) vagy Rue de Beurre (Vaj utca) ma is a régi vásárokra utalnak, a flamandok ma is Grote Markt-nak (Nagypiac) nevezik a teret. Vele szemben van a tér másik nagyobb épülete, a Maison du Roi, a Király háza, ahol jelenleg helytörténeti múzeum van, és itt őrzik Manneken Pis ruháit is.
Minden páros év augusztus végén színpompás, hatalmas virágszőnyeggel borítják be a híres Grand Place-t. Rengeteg turista tekinti meg ezt a látványosságot. A szürke kockaköveken ilyenkor színes virágszirmok pompáznak, sárga, narancs, vörös, bordó és még ki tudja hányféle színben. Az emberek körbeállják, és egyszerűen csak gyönyörködnek a látványban.
A Tőzsde oszlopos bejáratát kőoroszlánok őrzik, lehet, hogy csak a „bikát” engedik be, a „medvét”, pedig nem. (a „bika” az árfolyam emelkedését, a „medve” pedig a süllyedést jelképezi) Ezen kívül kisebb épületek, az egykori céhek házai zárják le a teret.
A Maneken Pis: (brabanti nyelvjárásában pisilő emberke) A mindössze 58 cm magas szobor, Brüsszel legrégebbi jelképe. A több mint 650 éves öregfiút először 1347-ben említik, ám azt sajnos az eredetit ellopták, számos későbbi másolattal együtt. A most látható bronzszobor is már majdnem 200 éves. A mai „pisilő kisfiú” már a sokadik kópia. A szobrot 1747-ben a francia katonák elvitték, de később XV. Lajos aranyhímzéses ruhába öltöztetve, visszaadta a városnak. Mára, valóságos topmodellé vált, ruhatára, melyet a főtéren található városi múzeum őriz, ma már több mint hétszáz különböző öltözéket tartalmaz, köztük futballmezeket, egyenruhákat, de akadnak tréfás darabok, például Elvis Presley és Miki egér jelmez is. A szobrot nevezetes alkalmakkor felöltöztetik. Amikor 2011-ben Magyarország volt az EU soros elnöke, magyar népviseletet kapott. Az öltöztetési ceremóniát gyakran rézfúvós zenekar kíséri. Amikor az öltöztetés befejeztével újraindítják a fiút, előfordul, hogy a nagy nyomás miatt a vízsugár messzebbre visz és a közel állókat lespricceli, a közönség általános derültségére.
A szobrot több legenda övezi, közülük a leghíresebb a III. Gottfried leuveni hercegről szóló. 1142-ben a kétéves főnemes csapatai grimbergeni főurak Berthoud nevű szövetsége serege ellen harcoltak Ransbeke mellett. A gyermek herceget a katonák egy kosárba tették és felfüggesztették egy fára, hogy bátorítást nyerjenek tőle. A fáról a fiú levizelte az ellenséges katonákat, akik történetesen el is vesztették a csatát. Egy másik történet szerint a 14. században idegen sereg ostromolta Brüsszelt. A város már jó ideje tartotta magát. A támadók kitervelték, hogy robbanószereket helyeznek a városfalak alá, egy Juliaanske nevű brüsszeli kisfiú viszont véletlenül észrevette őket. Levizelte a gyújtózsinórt, így megmentette a várost. Az egyenjogúság jegyében a Manneken Pisnek is van nőnemű párja, 1985-ben elkészült a szobor nőnemű párja, a Jeanneke Pis nevű pisilő kislány.
Szent Gudula székesegyház: Az Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt templomban helyezték el Szent Gudula hamvait a XI. században. Ettől kezdve a Szent Gudula és Szent Mihály-templom lett a legjelentősebb brüsszeli templom. A román stílusban épített, kettős csonka tornyú templomot eredetileg a brüsszeli rövidáru kereskedők alapították Szent Gudula templomot növekvő jelentősége miatt a 13. századtól gótikus stílusúvá alakították át. Az eredeti román templom alapjai még napjainkban is láthatóak a gótikus katedrális kriptája alatt. A templom gazdag belső díszítése és gyönyörű üvegablakai lenyűgözőek. Az üvegablakok több király és császár portréját ábrázolják, akik a gazdagon díszített festett üvegablakokat adományozták. Állítólag egy magyar király portréja is szerepel.
De ki is volt Szent Gudula? A VII. században született nemesi származású leányka mélyen vallásos és odaadó gyermek volt, aki imáinak és a templomban töltött időnek élt. A történet szerint: Gudula gyakran látogatta meg a moorseli templomot kakaskukorékolás előtt. Egy démon kioltotta a lámpását, így a lánykát akadályozta imádságaiban. Azonban Gudulának Isten segítséget nyújtott, és a lámpás fénye újra kigyulladt.
St. Hubert Gallery: Az 1847-ben épült St. Hubert Gallery, Európa első fedett bevásárlóközpontja ma is elegáns üzletek kínálatával várja a vásárlókat. Az áruház a korabeli társaság kedvelt találkozóhelye lett. Ide járt „plázázni” többek között Victor Hugo is és Alexandre Dumas. Az épület alsó szintjén üzletek, a felső szinteken pedig lakások találhatóak. A kétszáz méter hosszú, üvegtetővel fedett bevásárló csarnokot 2 nagyobb részre oszthatjuk, a "Király galériája" és a "Királynő galériája". Séta közben csak gyönyörködj, az árakat ne nézd.
A Kakaó és Csokoládé Múzeum: A Városháza melletti kis utcában, a rue de la Tete d’Or 11 alatt látható a Kakaó és Csokoládé Múzeum. Az 1998-ban nyílt múzeumban megismerhetjük a csokoládé eredetét, felfedezését, elkészítésének változatait. Megnézhetünk egy látványos bemutatót és folyamatosan kóstolhatunk. Az első kakaóültetvények terméséből az azték és maja civilizációban mámorító hatású italokat készítettek. A hódító Cortez megszerezte a szent kakaóital, a forró csokoládé receptjét, és magával vitte Európába. A spanyol királyi udvar volt az első hely, ahol a titkos receptet kipróbálhatták. A titok szerint a gyógyhatású ital szerecsendió, fahéj, méz, vanília és chili felhasználásával készül.
A Királyi palota: A királyi rezidencia a XIX. században épült, gyönyörű park övezi.
A Brüsszeli csipke: A belga kézművesség világhírű terméke, mely a legfinomabb brabanti len fonalból készített csipke. Régen vetélt csipkét készítettek, ma a brüsszeli csipke többnyire varrott munka, melyet a virágminták jellemzik.
Brüsszelben még számos érdekesség és látnivaló várja a látogatókat.
Brüsszeli érdekességek (Az Európai Unio Tanácsa, Az Atomium, A Mini Europa Park) Az Európai Unio Tanácsa: Brüsszel az Európai Unió központja. Itt működik az Európai Tanács, az Európai Bizottság és itt található az Európai Parlament egyik székhelye is. Járjuk körül az épületet:
A meglehetősen felduzzasztott apparátus, a képviselők tanácsadóinak és gyakornokainak nagy száma gyakran azt a képzetet keltik bennünk, hogy ez egy sóhivatal, egy bürokratikus vízfej, amely számolatlanul gyártja a törvényeket és rendeleteket. Akkor még nem beszéltünk a rendszeres strasbourgi utazásokról, a kamionszámra ideoda hurcolt papírhegyekről. Tudjuk, hogy számos hasznos, életrevaló intézkedés született már ezeken a falakon belül, de nehéz megérteni és még nehezebb elfogadni a takarékos gazdálkodásra ösztönző direktívákat, ha nem látjuk a jó példát.
Az Atomium: Az Atomium Brüsszel modern jelképe. Kilenc, egyenként 18 méter átmérőjű gömb alkotja, melyeket 3 méter átmérőjű ferde csövek kötnek össze. A szerkezet teljes magassága 102 méter, tömege pedig 2400 tonna. A vaskristály molekulát 165 milliárdszoros nagyításban ábrázoló építmény az 1958-as brüsszeli világkiállításra épült André Waterkeyn tervei alapján, és a tudományos előrelépést, az atomkorszak beköszöntét és az atomenergia békés felhasználását jelképezte. (az arányokat összehasonlítva, mintha egy 0,1 mm-es porszemcsét Föld méretére növelnénk.) Eredetileg csak a kiállítás időtartamára szánták, azonban akkora népszerűségre tett szert, hogy a város vezetése véglegesítette. A látogatókat a középső csőben közlekedő lift egyenesen a legfelső gömbbe szállítja, ahonnan gyönyörű körpanoráma nyílik a városra és a Mini Európa Parkra.
A Mini Europa Park: A parkban Európa nevezetes építményeinek kicsinyített másolatai kaptak helyet, minden állam legalább egy jellegzetes épülettel képviselteti magát. Akik közelebb vannak az építők szívéhez (vagy zsebéhez) több épületet is kaptak. Egy könnyű sétával néhány óra alatt megtekinthetjük a leghíresebb európai építmények miniatürizált, 1:25 arányban kicsinyített változatát. A parkban 350 látványosság tekinthető meg minden, amire Európa büszke lehet. Hazánkat a Széchenyi Fürdő makettja jelképezi, sajnos ezt fentről nem tudtuk beazonosítani.
Ez az ismerős épület a hazánkat reprezentáló Budapesti Széchenyi fürdő.
Bruges–i látnivalók Kapcsoljuk be a bolondos professzor időgépét, repüljünk vissza a múltba és látogassunk el egy középkori flamand kisvárosba. A város neve a norvég „Bryggia” (kikötő) szóból ered. Az óváros kanyargós, keskeny, macskaköves utcáit hajózható (mondjuk inkább, hogy csónakázható) csatornák szelik át, némi velencei hangulatot idézve. A jellegzetes németalföldi, keskeny csúcsos homlokzatú polgári házak fölé égbenyúló templomtornyok magasodnak. Bruges városát 1128-ban alapította I. Balduin gróf. Érdekesség, hogy tengeri kijáratát egy viharnak köszönheti a város, amikor a víz betört a szárazföldi területekre, és egy természetes csatornát alakított ki. Az ezeréves város gazdagságát elsősorban a kereskedelemnek köszönheti. A középkorban az egyik legfontosabb Hanza-város volt. A XIX. század második felétől a megélénkült turizmus jelenti a település legfőbb bevételét. A hajdani aranykorból páratlan épségben és szépségben megmaradt épületek vonzzák a látogatókat. Az egyik legszebb belga város, melyet csak úgy emlegetnek: die Scone (a szépség). A gyönyörű gótikus és barokk épületek múltidéző hangulata, a sok-sok templom és kápolna, a várost ékesítő több száz kisebb-nagyobb Madonna-szobor évről évre a turisták százezreit vonzza.
Kevesen tudják, hogy a tőzsde (börze) név a Bruges-i van der Buerse család nevéből származik, akik utalványokat, jelzálogleveleket és váltókat alkalmaztak a pénzügyi műveletekben, a címerük, pedig három erszényt ábrázolt. A kereskedők a tekintélyes kereskedőcsalád háza előtt gyülekeztek üzletkötésre. A Börze nevet, ma is világszerte használják. Apropó, tudod, hogy kell a kákán csomót keresni? Egyszerű, olcsón veszed, és drágán adod el.
A hangulatos kisváros 2002-ben Európa kulturális fővárosa volt. Történelmi belvárosa 2000 óta a Világörökség része. A várost először gyalog érdemes felfedezni, de figyeljünk kockaköveken vadul kopogó lovas hintókra és a cikázó biciklisekre. A legfontosabb látnivalók: Miasszonyunk templom: A városban található Európa legmagasabb, 122 méteres kőtornyú temploma, Miasszonyunk-templom, ahol megtekinthető Michelangelo Madonna-szobra. A Madonnát a művész a Sienna-i katedrális számára készítette, de két Bruges-i kereskedő megvásárolta az alkotást.
A Szent Vér bazilika: A város másik büszkesége a Burg téren áll. Nevét onnan kapta, hogy emeletén Jézus vérét tartalmazó fiolát őriznek, amit egy keresztes lovag hozott a Szentföldről. A helyi nevezetességnek számító Krisztus vére körmenetre évről-évre egyre több látogató érkezik.
A Piactér: A tágas teret jellegzetes németalföldi, keskenycsúcsos homlokzatú polgári házak övezik, de először a 83 méter magas 47 harangból álló Belfort harangtornyot pillanthatjuk meg, mely uralja a teret, és szimbolizálja a középkori brugesi polgárok erejét és szabadságszeretetét. Az 1240-ben épült torony az idők során többször vált a tűz áldozatává. A harangjátékok mechanikusan is működik, de kezelésére a város egy hivatalos harangozót is foglalkoztat, hogy teljes legyen a középkori feeling. A 366 lépcsőfok megmászásával gyönyörű kilátás nyílik a városra, ha szerencsénk van, még az Északi-tengerig is elláthatunk.
A Városháza: Az 1375 körül épült impozáns épület a város középkori virágkoráról tanúskodik. Belgiumban ez a legrégebbi és a helyiek szerint legszebb Városháza. A homlokzaton bibliai és történelmi alakok szobrai láthatóak. Néhány terme látogatható és polgári esküvők is köttetnek falai között.
A séta után menjünk hajókázni: A várost átszelő csatornarendszeren hajókázva, a városnak újabb szépségeit fedezhetjük fel. A csatornákban az épületek „velencei módra” a vízben állnak, a házak egy részének közvetlen csónakkijárata van a folyóra.
Az alacsony hidak és a labirintusszerűen kanyargó csatornák egy középkori skanzen hangulatát idézik. A vízről csodálatos kilátás nyílik a pompás épületekre. Festői látvány az ódon hidak, és a csendes víztükör fölé hajló fák.
Elhajókázunk a Szent János Kórház mellett, melyet a XI. században alapítottak, falai között talán a világ egyik legrégebbi gyógyszertára tekinthető meg.
Gasztronómia: A kulturális értékek mellett a város a kulináris élvezetek széles választékát kínálja a látogatóknak. Mielőtt választanánk a jellegzetes ételek közül, igyunk egy sört. A választás nem egyszerű, több-száz különböző sört kínálnak. A legnépszerűbbek az apátsági sörök. Minden sört azonos címkéjű pohárba töltenek. Bátran kóstoljuk meg, nem fogunk csalódni, bármelyiket is választjuk. Azért nem árt az óvatosság, mert a nálunk megszokott, négy-öt %-os alkoholtartalmú sörök Belgiumban inkább üdítőnek számítanak, nem ritka a 8-10%-os sör sem. Aztán kóstoljuk meg az ízesített lében vagy fehérborban párolt fekete kagylót sült krumplival. Természetesen közben folyamatosan igyuk a sört. A végén ne hagyjuk ki a kézzel készült csokoládék kóstolását sem.
A város a késő középkor óta alig változott. Évszázados csipkerózsika álmából reggelente a turisták csókja ébreszti, bár a látogatók tömegét látva ez inkább csóközön. Bruges-ben a legjobb dolog céltalanul kószálni, bámészkodni és időnként legurítani egy sört. A város középkori atmoszférája és romantikus hangulata szinte magával ragadja a látogatót.
Gent, Észak Firenzéje A város a Schelde és a Lys folyó torkolatánál fekszik, a település neve, a kelta 'ganda' összefolyás torkolat szóból ered. A történelmi emlékekben és műkincsekben rendkívül gazdag várost számos kis csatorna szeli át, észak Firenzéjének is szokták nevezni. A Graslei és a Korenlei rakpart házai felejthetetlen látványt nyújtanak.
A Városháza: Gent egyik nevezetessége a Városháza, melyet körbe sétálva felér egy építészeti stílus tanulmányúttal a gótikától a reneszánszig. Az épület két szárnya két teljesen eltérő stílust képvisel, de mégis, összességében harmonikus egység.
A Belfried torony: A genti függetlenség jelképe.
Gravensteen vár: A város másik látványossága a a flandriai grófok várkastélya. Philip Alsace gróf a keresztes lovagok várának mintájára építette a XII. században. Ma az épületben múzeum található, amely a Gentben használt kínzó és harci eszközöket mutatja be. A középkori várépítők bizonyára nem sejtették, hogy a várfalak alatt majd villamos csenget, turistabuszok araszolnak a fényképezőgépekkel felfegyverzett turisták tömege között. Még az (örök) ifjú házasok is itt kezdik a nászutat. Egy csipetnyi középkor a belvárosban! A vár egyébként sohasem állt ostrom alatt, a legnagyobb veszélyben akkor volt, amikor kezdték elhordani a köveit, hogy lakóházakat építsenek belőlük. A korabeli városatyák segítségével a vár hősiesen ellenállt a rombolásnak, így ma is gyönyörködhetünk szépségében. A vár egyébként olyan, mint amilyeneket ügyes kezű apukák építenek a gyerekeiknek a tengerparton, csicsás bástyákkal, tornyokkal.
Szent Bavo katedrális (flamandul Sint-Baafskathedraal): A dóm névadója, a flandriai Szent Bavo a VII. század közepén élt, és a Genti Apátságban van eltemetve. A Genti Egyházmegye alapítása után lett dómmá a város főtemploma, az akkori Szent János templom, és azóta viseli Szent Bavo nevét A gótikus katedrális főhajóját és a kórust 24 kápolna veszi közül. A dómban olyan híres művészek alkotásai láthatók, mint Hubert van Eyck a „Titokzatos bárány imádása” című oltárképe 1432-ből, amelyet testvére Jan van Eyck fejezett be, valamint Rubens 1624-ben befejezett oltárképe, amely Szent Bavo kolostorba lépését örökíti meg. A templom a gótika egyik legszebb épülete Belgiumban, és húsz táblaképből álló szárnyas oltár a legnagyobb művészettörténeti értéke.
Graslei rakpart: A Graslei rakpart a város legszebb, leghangulatosabb része. A folyó mellett egymás után sorakoznak a korabeli kereskedőházak, raktárak és a különböző céhek székházai. Természetesen nem maradhat ki a vámház és a posta sem. A középkori flamand építészet jellegzetes formái és élénk színei ma is szemet gyönyörködtetőek. A gazdag rakománnyal érkező kereskedelmi hajók helyett ma turistákkal zsúfolt sétahajók közlekednek a csatornákon. A kőfaragók céhének a háza: Gent másik nagyon érdekes látnivalója a kőfaragók céhének a háza, melynek érdekessége a tetőt díszítő hat különböző szélforgó.
Az impozáns óratornyú korábbi posta épületet átépítik, ez év végén egy exlusiv bevásárlóközpont nyílik a patinás épületben.
A flamand színház: Különleges a festett homlokzat.
Járdadíszítés:
Szent Miklós templom: Az egykori gabonapiac terén magasodik.
A belga sört Gentben is meg kell kóstolni, hiszen a sok gyönyörű látvány és a hosszas séta során érthető, ha megszomjazik az ember. Nosza, irány a híres Dulle Griet (Veszett Margit) söröző, amely egy XV. századi öntött vas ágyúról kapta nevét. Kissé szűkös a választék, csak 250 féle sörből választhatsz. Ha nagyon szomjas vagy érdemes MAX sört rendelni, bár ez esetben a pincér elveszi a fél pár cipődet, beleteszi egy kosárba, amit felhúz a plafonig, és addig nem kapod vissza, amíg meg nem ittad az egészet. Ha nem tudod meginni, marad a cipőd. Mezítláb távozó vendéget nem láttam!
Gent városa maga a történelem, Párizs után a középkor második legnagyobb városa volt. Méreteiben ma már jelentősen elmarad Európa nagyvárosai mögött, sajátságos középkori hangulatát megőrizte.
Antwerpen
A város címere, utal az elnevezésének eredetére. A város neve a "handwerpen" flamandul: eldobott kéz - szóból ered. A monda szerint a Schelde folyó partján élő Antigoon nevű óriás minden áthaladó hajótól pénzt követelt és levágta azok kezét, akik ezt megtagadták, vagy megpróbálták elbliccelni / nem akarok ötleteket adni a BKV-nak /. Végül egy Brabo nevű ifjú római katona megölte az óriás vámszedőt és kezeit a folyóba dobta. A városháza előtt álló szobor is ennek a legendának állít emléket. Antwerpen sokféle arcát mutatja a látogatóknak. A várossal ismerkedve szembetűnő, hogy itt már nem beszélhetünk olyan középkori időutazásról, mint Bruges vagy Gent esetében. Itt sajátságos, különleges szimbiózisban egyesül a történelem és a modern világ.
A Városháza (Stadhuis): A Grote Markton (Piactéren) találhatjuk zászlóerdőbe burkolózva. Az egyik legrégebbi reneszánsz épület középső részét Justitia és Prudentia szobrai díszítik. A homlokzaton pedig II. Fülöp spanyol király és Antwerpen címerét láthatjuk. A homlokzat közepén egy Madonna-szobrot látunk, korábban a várost megszabadító bátor Brabo szobra állt itt. Antwerpen központi tere a régi város hangulatát idézi. A Városháza szemléletesen ötvözi a reneszánsz és gótikus hatásokat.
A városházát a céhek és kereskedők épületei fogják közre, néhány épületen a céhek védőszentjeit is felfedezhetjük. A főtéren épült a Miasszonyunk katedrális, mely égbenyúló tornyával kiemelkedik a tér házai közül, magassága a város messzi pontjaiból is tisztán látható.
A központi pályaudvar: Az antwerpeni központi pályaudvar egyike a világ egyik legimpozánsabb vasútállomásokon. Szépsége miatt előszeretettel nevezik a "Vasúti katedrális" -nak, és az egyik fő látványossága Antwerpennek.
A Miasszonyunk-székesegyház: A 14. században kezdték építeni és 1518-ban fejezték be. Rubens négy festményét is itt láthatjuk: „Krisztus színeváltozása”, „Keresztállítás”, „Levétel a keresztről” és „Krisztus feltámadása”.
Rubens városa: Nem csak a templomban, hanem a város számos közintézményében felelhetőek Rubens képek. A művész szinte iparszerűen gyártotta a képeket, Rubens megfestette a fő alakokat és motívumokat, a részleteket segédek és festőtanoncok festették a vázlatai alapján. Természetesen a legjobb megoldás ellátogatni, a festő egykori otthonában mely egykor a lakóháza volt, napjainkban pedig múzeum. Rubens nem éhező, nyomorgó festő volt, Albert főherceg udvari festőjeként elvett egy gazdag polgárlányt, gyönyörű házat építtetett, itt kapott helyet gazdag könyvtára és műgyűjteménye is. Rubens kedvelte és szívesen örökítette meg vásznain a telt idomú nőket. A” rubensi alkat” fogalommá vált. Műveiből árad az életöröm. A „Három grácia” című festményét elnézve, nem tudom, vajon mit kezdene a mester, a mai aneroxiás csajokkal?
A Diamond City: Nem lenne teljes képünk a városról, ha nem tennénk egy sétát a nemzetközi gyémántkereskedelem fellegvárában. A világ csiszolatlan gyémánttömegének 85 százaléka, a csiszoltnak a fele az antwerpeni tőzsdén cserél gazdát. Bizonyára nem véletlen, hogy a gyémántkereskedők zöme hasida zsidó, bár az utóbbi időben indiai és örmény kereskedők egyre nagyobb teret nyernek a gyémántüzletben. A Gyémántmúzeumban a teljes folyamatot végigkövethetjük a hasítástól a késztermékig, és ha szerencséd van mindezt magyar szakember kalauzolásával, mert, ugye magyarok is előfordulnak a világ minden részében Az "Antwerpen Cut” és az „Antwerpen Quality" nemzetközileg elismert kifejezések, melyekkel a kiváló minőségű gyémánt termékeket jelölik.
A zsidónegyed: A pályaudvarhoz közelében található a város, jelentős lélekszámú ortodox zsidó közössége. A fekete kaftános, esernyős felnőttek és a pajeszos gyerekek zavartalanul élik a saját vallásos életüket, ügyet sem vetve a sok fényképező turistára.
Egyéb érdekesség: Külföldön sokszor tapasztalhatjuk, hogy az illemhelyeknek különleges elnevezést adnak, de az számomra is meglepő volt, hogy egy antwerpeni étteremben a mosdó „John” felírással volt jelezve. Még jó, hogy nem hagytam az utolsó pillanatra a dolgot, mert beletelt néhány perc, mire rájöttem, hogy hova kell mennem, mivel a rövid folyosó végén volt két ajtó, „Olivia Newton John” és „Elton John” felirattal. Ismerve a népszerű énekes nemi identitását, próbáltam keresni egy harmadik ajtót, de nem volt. Végül óvatosan bemerészkedtem az Elton John ajtón, és sikeresen elintéztem a dolgot, de azért vigyáztam, hogy ne fordítsak hátat senkinek. Antwerpen, Belgium egyik legváltozatosabb városa. Ipari és kereskedelmi központ, jelentős kikötőváros, számos gyönyörű műemlékkel, élénk kulturális élettel, nem is beszélve az éjszakai élet nyújtotta örömökről.
Napóleon és a Waterloo-i csata Előzmények: Az 1813 októberében elveszített lipcsei csata után Napóleon hatalma megingott, a szinte egész Európából szerveződő hatodik koalíció hadserege Párizsba is benyomult. Napóleont 1814 májusában Elba szigetére száműzték, ám a látszólag erejét vesztő császár mintegy kilenc hónapi száműzetés után, az őt őrző brit hajóhadat kicselezve, március 1-jén váratlanul partra szállt Cannes-ban. A városban minden év március elején, Napóleon, Elba szigetéről történt visszatérésére emlékeznek. Az emberek színes egyenruhákba öltöznek, korabeli fegyvereket viselnek. Csónakokkal kieveznek a tengerre, és a csónak végében egy Napóleonnak öltözött ember áll, a jellegzetes császári testtartással.
Az elfogására küldött tábornokokat maga mellé állítva, Franciaország vér nélkül behódolt a császárnak, aki ismét diadalmenetben, uralkodóként vonulhatott be Párizsba, a Tuileriák palotájába, miután a Bourbon-dinasztia ismét elmenekült a fővárosból.
Napóleon második császársága: 100 napos uralomként is szokták emlegetni az 1815. március 15 és június 8 közötti időszakot. Napóleon ellen azonnal megszerveződött a hetedik, utolsó koalíció, melynek hadvezérei Belgium területén akarták egyesíteni erőiket. A Wellington herceg által irányított brit–holland erők, illetve Blücher marsall porosz és német seregei körülbelül 600 000 főnyi haderővel bírtak, míg Napóleon 350 000 katona besorozását vette tervbe, a két és fél évtizedes háborúban kivérzett Franciaország azonban mindössze 125 000 embert tudott adni a visszatérő császár számára. A Waterloo-i csata: Napóleon csapataival a nyár elején azzal a szándékkal nyomult észak felé, hogy a Brüsszel környékén gyülekező brit és a keletről érkező porosz erőket külön-külön semmisítse meg. A hadjárat kezdetben a császár várakozásai szerint alakult, ugyanis június 16-án, Ligny mellett legyőzte Blüchert, közben pedig Ney marsall Quatre Brasnál visszavonulásra kényszerítette Wellington herceget is. Napóleon alvezérei közül Grouchy marsall azonban már ekkor komoly hibát követett el. A Blücher marsall üldözésére küldött francia csapatok tévesen egy kisebb porosz hadtestet üldöztek. így nem tudtak időben csatlakozni a Waterloonál támadásba lendülő francia főerőkhöz. A császár terve lényegében a sorsdöntő ütközet előtt is változatlan maradt: a főerőkkel döntő sikert akart elérni a britekkel szemben, mielőtt a poroszok a csatamezőre érkeznek, Napóleon ezért Waterlooig üldözte a visszavonuló Wellingtont. Közbeszólt azonban egy nem várt tényező, az időjárás. A június 17-18-i éjszakán heves esőzések voltak, a sorsdöntő csata délelőttjén mély sár borította a waterlooi síkságot, ami jelentősen csökkentette a francia tüzérség hatékonyságát. Egyrészről, a nehéz ágyúk leragadtak a sárban, mozgatásuk, átcsoportosításuk körülményessé vált, másrészről az ágyúgolyók elsüllyedtek a sárban. Ebben az időben ugyanis a még nem minden lövedék robbant, hanem kilövési erejénél fogva, pattogva rendet vágott az ellenfél soraiban. Egy rosszul nyomtatott térkép is befolyásolta a csata kimenetelét, ugyanis Napóleon egy hibás térkép miatt rosszul határozta meg Wellington herceg erőinek elhelyezkedését. Wellington, hogy a francia tüzérség célkeresztjéből kitérjen, erőit a waterlooi dombok mögött vonta össze. Napóleon délelőtt fél 12 tájban, heves ágyúzás után indította meg az első támadást, ez azonban nem hozta meg a kívánt eredményt. Ennek ellenére a császár kiadta a parancsot támadásra a brit jobbszárny ellen, azonban ezzel csak saját erőit osztotta meg. Napóleon azután fél 2 tájban újabb kísérletbe fogott, és Ney marsall vezetésével a lovasságot is harcba küldte, de a sorozatos rohamok megtörtek a kitartó védekezésen. Közben a keleti szárnyon megjelent Blücher is, aki ellen Napóleon már csak tartalékait állíthatta szembe, és mindent egy lapra téve fel, bevetette az addig verhetetlennek bizonyuló elitalakulatot, a Császári Gárdát. A császár nem tudta végrehajtani
haditervét, a kétfelől támadó brit-porosz erők estig felmorzsolták a pozícióikat elkeseredetten tartó franciákat, és eldöntötték az ütközetet. A Gárda pusztulása után Blücher és Wellington erői általános rohamot indítottak, és este 9 órára elsöpörték a francia seregeket, melyek aztán visszavonultak Franciaország határai mögé.
A waterlooi kudarc Napóleon végső összeomlását jelentette, a Párizsba visszaérkezve, június 20-án lemondott trónjáról, majd július 15-én Rochefort kikötőjében megadta magát a brit csapatoknak.
A császár ellenfelei ekkor már semmit nem bíztak a véletlenre, és az Atlanti-óceán egyik távoli szigetére, Szent Ilonára száműzték őt, ahol 1821-ben bekövetkező haláláig élt.
Wellington és Napóleon Napóleon nimbusza máig töretlen. A franciák nagy része ma is tiszteleg emléke előtt. A császár óhajának eleget téve, Szent Ilona szigetéről Párizsba szállították hamvait, és az Invalidusok Dómjában nyert végső nyugodalmat. “Óhajom, hogy hamvaim a Szajna partján nyugodjanak, azon francia emberek között, akiket annyira szerettem.”
Waterlooban egy emlékdombról lehet letekinteni az egykori csatamezőre. A domb tetején egy hatalmas oroszlán tekint Franciaország felé.
Az emlékdomb mellett, a Feszty körképhez hasonló panorámában megnézhetjük a csata történéseit.
Belga sör és gasztronómia A belga konyhán erősen érződik a francia hatás, itt találjuk a legtöbb Michelin-csillagos éttermet. A szólás szerint a francia minőség ötvöződik a német mennyiséggel. Az árak meg olyanok, mintha a kettőt összeadták volna. A sörök esetében nincs flamand – vallon ellentét, mindegyik „igazi belga” sör. Kezdjük az ételekkel: Az egyik tipikus nemzeti eledel a moules frites, a fűszeres lében párolt kagylók belga sült krumplival. Általában fehérboros vagy provanszi ízesítésű fűszeres lében főzik és egy fedeles fazékban tálalják. A megfordított fedőbe kell rakni az üres kagylóhéjakat. De hogy kell enni az ilyen ételt? Villával kiveszed az első kagylót, kikotrod belőle az ehető részt, majd az üres kagylóhéjat csipeszként használva szedegeted ki a továbbiakat. Állítólag amelyik kagyló a főzés alatt nem nyílik ki, azt nem ajánlatos megenni, tehát feszegetni nem kell.
Ehhez is, de majdnem minden ételhez kapsz sült krumplit. A belgák szerint, ők találták fel a sült krumplit, a pommes frittes elnevezés is Belgiumból származik. Számtalan helyen kapható különböző szószokkal, de sörkorcsolyaként is finom. Az igazi belga sült krumplit zsírban sütik, elősütés után kis időre pihentetik, majd tálalás előtt forró zsírban ropogósra pirítják.
A más tengeri herkentyük mellett, a „spare ribs” – roston sült oldalas vagy a különféle steakek és a rozmaringos bárányborda sem maradhat ki a felsorolásból.
Édességeknél első helyen áll a belga csokoládé. A rengeteg csokoládébolt választéka elképesztően bőséges, a látványtól összefut a nyál a szájban. A belga csokoládégyártás Kongó gyarmatosítása után, lendült fel igazán. Ma több-száz kisebb nagyobb üzem kínálja termékeit. Érdemes megnézni egy csoki-múzeumot, ahol látványos bemutatót láthatunk és folyamatosan kóstolhatunk.
A másik nagyon kedvelt édesség a Waffel, így hívják Belgiumban a gofrit. Kérhetünk a tetejére csokoládészószt, banánt, epret, tejszínhabot, fagylaltot és gyümölcslekvárt is.
A belga sörök: Ennyi finom ételhez inni is kell, természetesen belga sört ajánlok, hiszen a belga sörkultúra és a választék egyedülálló a világon. Mintegy 120 sörfőzdében több mint 800 különféle sört állítanak elő. A sörfőzők az évszázados hagyományokra támaszkodva fejleszti és finomítják tovább a nemes italt. Jellemző, hogy a világszerte elterjedt és népszerű alsóerjesztésű „lager” sörök helyett Belgiumban a felsőerjesztéssel előállított „ale” típusú sörök összetett ízvilága csábítja a fogyasztókat. És mint Oscar Wilde óta tudjuk, mindennek ellen lehet állni, kivéve a csábítást. Hagyományuk a középkori kolostorokig nyúlik vissza,a legnépszerűbbek az „apátsági sörök”, mivel az unatkozó barátok már a XIII. század óta főzik maguknak ezt az italt. Lehet világos, (blonde), félbarna, barna és a tripel, amely egy többszörösen érlelt, intenzívebb ízű és magas alkoholtartalmú változat. Az apátsági sörök harmonikus ízvilágában egyszerre érezzük a keserű ízt, a gyümölcsösséget és az aromákat, bár az egyszerű sörivó ember csak azt érzi, hogy ebből muszáj még egyet inni. Az apátsági sörök közül is külön kell említeni a „trappista” söröket, ahol az elnevezés a trappista barátok sörfőzési tudományát jelzi. Alkoholtartalma 5 és 11% között változik, az egyik legnépszerűbb sör az egész világon. Általában a belga sörök alkoholtartalma magas, a borokéval vetekszik, ezért kellő óvatossággal lehet csak kortyolgatni. A nálunk forgalmazott 4%-os sörök ott üdítőnek számítanak. Egy-egy sörözőben 200-300 féle sört kínálnak és minden sört a megfelelő márkájú pohárban szervírozzák.
Vegyünk részt egy belga sörtúrán:
Minden étteremnek vagy sörözőnek, különleges hangulata van, Kukkantsunk be a sörözés szentélyébe!
Éjjel-nappal nagy a forgalom a teraszokon.
Most nagyon figyeljetek! Elárulom a belga sörök sikerének a titkát.
Ez egy röntgenfelvétel, a tartalom már belül van, illetve volt.
És a legújabb hír: Földalatti csővezetéken megy a sör az éttermekhez, sörözőkhöz. A középkori óváros szűk macskaköves utcáin naponta dübörögtek végig a hatalmas sörszállító tartálykocsik. A De Halve Maan sörfőzde tulajdonosa elhatározta, a világörökségi védettségű Bruges szívéből eltávolítja a monstre járműveket, és földalatti csővezetéken keresztül juttatja el a helyben főzött söröket egy palackozóhoz.
A speciális csővezeték kivitelezéshez a helyi sörkedvelők is hozzájárultak. Azzal a kikötéssel, voltak hajlandóak befektetni, ha ők is kapnak egy csapolási pontot a vezetéken. A vezeték 4 millió eurós költségéből több mint 300 ezer eurót Bruges derék sörivó polgárai adtak össze. Azok, akik legalább 7500 eurót fektettek be, életük végéig naponta csapolhatnak maguknak egy adagot a híres Brugse Zot sörből. Csak arról nem szólnak a hírek, választhatnak-e a blond és a dubbel között.