Hajdúdorog A leletek tanúsága szerint a bronzkortól kezdve lakott területen éltek szarmaták és avarok is. A hét történelmi hajdúváros egyike, a honfoglalás során magyar nemzetiségek választották lakhelyüknek. Hajdúdorog írásos emléke 1301-ből származik, akkor még Doroch néven, a Gutkeled család birtokaként. A települést később Dorog-egyháza néven említik. Ez a névválasztás akkoriban arra utalt, hogy a település templommal rendelkezik. Bocskai István fejedelem hűséges hajdúinak nemesi címet adományozott és biztosította letelepedésüket. Bocskai halála után Thurzó György 1616-ban újabb adománylevelet ad, melyben Dorogot a Deli Száva lippai kapitány vezetése alatt álló rácoknak adományozta. Hajdúdorog, a három részre szakadt Magyarországon sokáig a senki földjének számított, majd a tokaji váruradalomhoz csatolták. A település lakosai részt vettek a Rákóczi és a 48-as szabadságharcban egyaránt. A kiegyezés utáni időszakban a város lakossága megközelítette a 10000 főt. Hajdúdorog gazdag régészeti emlékekben, különösen jelentősek a népvándorlás korabeli leletek. A város határában eddig négy honfoglalás kori és kora Árpád- kori temetőt tártak fel.