Hajdúböszörményi séta A város rövid története: Hajdúböszörmény a Hajdúság legnagyobb városa. A terület az őskor óta lakott. A városi múzeumban népvándorlás kori leleteket őriznek. A város a nevét a hajdúkról és a böszörményekről kapta. A böszörmények muzulmán vallású bolgár–török nép, akik a honfoglalókkal együtt érkeztek a vidékre. A települést 1248-ban említik először, Nagyböszörmény néven. 1405-ben Zsigmond királyhoz tartozott, azután Brankovics György szerb fejedelem birtokába jutott, majd Mátyás királyra és Corvin Jánosra szállt át a birtok.
A hajdú előtagot a város a hajdúkról kapta, akik támogatták Bocskai István szabadságharcát. Bocskai nekik adományozta Kálló várost, ahol azonban nem tudtak letelepedni. 1609-ben Báthory Gábor Böszörményben telepítette le a hajdúkat, ők hozták létre a Hajdúkerületet a hat hajdúvárossal, amelynek Hajdúböszörmény lett a székhelye. A Bach-korszakban, amikor Magyarországot beolvasztották a Habsburg Birodalomba, a város német nevet kapott, ami „Wütender Armenier” lett. Ez téves „szó szerinti fordítás” eredménye, ami magyarul azt jelenti, hogy „bősz örmény”. Az ehhez hasonló fordítási hibákat nevezik „Leiter Jakab”-nak, amikor egy felületes újságíró a bibliai Jákob lajtorjáját személynévként fordította.