ERDÉLY - SZÉKELYFÖLD TÉLEN – HÓFEHÉR HARGITA A téli időszakban Erdély más arcát mutatja, de ez is gyönyörű! A több ezer éve lakott területet, szépsége, gazdasága, földrajzi helyzete miatt sok nemzet akarta magáénak megszerezni, de lélekben mindig is Magyarország része volt és marad.
Nagyvárad Nagyvárad Bihar megye székhelye a Sebes Körös partján fekszik. A régészeti kutatások szerint a hely már a kőkorszakban lakott volt. Nagyváradnak a régmúltból csak vára maradt meg, ami Bethlen Gábornak köszönhető. Nagyváradtól elválaszthatatlan a csodatevő Szent László király kultusza. A város alapításáról számos monda maradt fenn. A legtöbbet idézett legenda szerint Szent László a Körös mentén vadászott, amikor egy angyal jelent meg előtte. A király, Szűz Mária tiszteletére monostort emeltetett, és mivel a területen vár is volt, elnevezte Váradnak. Ady Endre így fogalmazott: „Ami Nagyváradon történik kicsiben, eleve és jelképesen egész Magyarország sorsa.” Neves látnivalók:
A Városháza: Az 1902-1903 között létesített épületegyüttes a Kőrös felőli oldalon látható az óratoronnyal a város szimbolikus létesítménye, meghatározza a városképet. Az 50 méteres torony korábban tűztoronyként működött. Ma kilátóként használják, gyönyörű panoráma nyílik a városra. Persze, ha nem téli, ködös időben látogatunk s városba. Az első szinten található az óra szerkezet mutatja a pontos időt, és minden egész órában az úgynevezett “Iancu Induló” hangzik el a toronyból, felriasztva az ott szundikáló baglyokat.
A Szent László templom: Nagyvárad központjának legrégebbi temploma a római katolikusok által épített Szent László templom. Húsz éven át, 1721-1741 között épült, tornya csak később, 1800-ra készült el. Ebben a templomban található Várad legrégibb, még fennmaradt oltára az 1730-as évekből.
A Színház: A színház 1900 október 15-én nyílt meg, mely az eklektikus építészet egyik legszebb képviselője. A klasszicista jelleg jól ötvöződik a neoreneszánsz elemekkel. Eredetileg Szigligeti Színház volt olvasható rajta, ezt a feliratot az évek során a politikai hovatartozásnak megfelelően cserélgették.
A Fekete Sas Palota: A Fekete Sas szálló Erdély egyik legszebb szecessziós épülete. Az épületegyüttes három utcára nyíló kijáratát egy üvegfedelű passzázs köti össze. A fekete sast ábrázoló színes ablak a város szimbóluma.
A Holdas templom: Az ortodox katedrális mindenki csak holdas templom néven emlegeti. A harangtornya 55 méter magas. Az óraszerkezet alatt helyezkedik el a fekete és aranyszínűre festett gömb, amely mindig a valóságos holdképet mutatja.
A Grand Hotel Astoria: Az egykori kávézó megőrizte rendeltetését az idők folyamán. A gyönyörű szecessziós épület földszintjén rendezték be a híres Emke kávéházat, mely helyet adott a fiatal újságírók és költők összejöveteleinek.
Az Ady Endre és társai által alapított „Holnap” irodalmi társaság, a modern magyar irodalom egyik alappillére. A sétálóutcán felállított szoborcsoport Ady Endrét, Dutka Ákost, Juhász Gyulát és Emőd Tamást mutatja egy kávéházi asztal körül.
A szecesszió városának szépségét, a Pece parti Párizs sajátos báját még a borongós, télutói időjárás sem csökkentette. Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=PsD79v54M4U
Segesvár: A város híven őrzi Petőfi Sándor emlékét. Petőfi a Gyárfás-kúriában töltötte élete utolsó éjszakáját Emlékét márványtábla őrzi: "Ebben a házban töltötte utolsó estéjét Petőfi Sándor 1849. július 30-án." Petőfi itt-jártának "élő" tanúja az öreg körtefa, amelyet utóbb már csak vaspántok tartottak össze. A legenda azt tartja, hogy e körtefa alatt szavalta el Petőfi az Egy gondolat bánt engemet című versét, 31-én reggel, megjósolva aznapi halálát. A körtefa "tanúságát" megörökítő Kányádi Sándor versét márványtáblába vésve olvashatjuk: "Haldoklik az öreg tanú, Petőfi vén körtefája. Azt beszélik ő látta volt verset írni utoljára." A város egyébként eléggé lepusztult, sok a felújítandó, romos épület.
Székelyudvarhely Székelyudvarhely, Székelyföld fővárosa a Küküllő-dombvidéken, a Nagyküküllő folyó mentén fekszik. A város, a Nagyküküllő két partján elterülő települések - Gyárosfalva, Szentimrefalva, Dancsfalva, Cibrefalva, Szombatfalva, Bethlenfalva és Kadicsfalva - egyesítésével jött létre. Régészeti ásatások szerint ez e terület már évezredek óta emberlakta terület volt. Kiváltságait a magyar királyoktól és erdélyi fejedelmektől kapta. A város címere: páncélos kéz tőrrel, melyre szív és medvefő van tűzve, felső terében négy csillag közt az 1558-as évszám. A pecsét körirata "Sigillum oppidi Siculicalis Udvarhely". A "székely" előtag a település nevében először Bethlen Gábor idejében, 1613-ban jelenik meg.
A város jelentős kulturális és oktatási központ, minden esztendőben több ezer diák érkezik a vonzáskörzetében található falvakból. Tegyünk egy sétát a belvárosban:
Máréfalvi székelykapuk: A székelykapu, Székelyföld szimbóluma, szinte minden faluban láthatunk egyedileg készített, faragott székelykaput, melyek stílusjegyei régiónként kismértékben eltérnek, képviselve az adott település sajátos minta, forma és színvilágát. A legszebb, festett székelykapuk Máréfalván találhatók. A gyűjtőmunkát 1970-ben kezdeményezte Kovács Piroska tanár néni, az iskolások számára meghirdetett „kincskereső” mozgalom keretében. A faluban több mint 200 székelykaput találhatunk, ezek közül 25 régisége és egyedisége miatt műemlékkapunak van nyilvánítva. A legrégebbi székelykapu 1858-ból való, mely a katolikus papi lak bejáratát díszíti.
A székelykapu nagy fedeles, kötött, többnyire díszített, faragott építmény. Két bejárója van, gyalogos és fogatos, melyek kapulábait a kontyfának nevezett szemöldökgerenda köt össze. A magassága utal a gazda vagyonosságára is, mivel, ha több állatot tart, akkor magasabb szénásszekérnek kell beférni a fogatos kapun. A galambdúcos tető csipkés zsindellyel kerül befedésre, de galambok nem élnek benne, nehogy megtiszteljék névjegyükkel a látogatókat. A székelykapu egy összetett jelképrendszer – szimbolikus életfa. A máréfalvi kapuk alja általában zöld színű, a Földet szimbolizálva, felül kékre festett, az eget megtestesítve. Az égen általában a Hold, a Nap, a csillagok helyezkednek el, különböző virágfonatokkal, virágmotívumokkal átszőve.
Vajon mit keres egy baltának a képe az kapun? A házszám melletti szerszám jelkép azt mutatja, hogy tűz esetén milyen eszközt kell vinni a gazdának. További érdekesség, és vajon mit jelent, ha a kapu előtt egy keresztbe tett seprűt látunk. Nem, nem azt, hogy otthon van az asszony és leparkolta a „járművét”. Éppenséggel azt jelenti, hogy senki sincs otthon. A kapu készítésének dátuma mellett láthatunk a kapukon különféle, jó tanácsokat és üdvözlő és hálaadó szövegeket.
Székelyderzs: A XIII. században épült székelyderzsi unitárius erődtemplom a világörökség része. Az erőd jelleg nem csak a külsőségekben mutatkozott meg, a falu népe külső támadás esetén bemenekült az erődbe. A kaputorony aljában kettős kapu áll, ezért a támadók, ha átjutottak a külsőn, a belső kapu előtt tömörültek, eközben a torony emeletéről a védők templom falán kialakított szuroköntő nyílásokon keresztül szurkot vagy egyéb forró anyagot öntöttek a nyakukba.
Az ötbástyás erődtemplomban téglára vésett rovásírásos emléket, valamint Szent László legendákat ábrázoló falfestményeket láthatunk. Nagyon szép a díszes orgonakarzat és a faragott szószék.
Az erődtemplom érdekessége, hogy a itt tárolták az élelmet, elhárítva a kiéheztetés veszélyét. A bástyák között a várfal mentén lévő tető alatt nagy faládákban volt a gabona, az emeleti részen pedig kampókra akasztott szalonnák és sonkák lógtak. Ezt a hagyományt a falu lakói mind a mai napig őrzik. Minden családnak saját ládái és kampói vannak. A tornyokat és a gabonás ládákat hetente egyszer, szerdán reggel 7-kor lehet meglátogatni. Így van ez időtlen idők óta, a templom kulcsát megbízott személy őrizte (nehogy egy sonka átugorjon egy másik kampóra…).
Farkaslaka: A Gordon hegy oldalában fekvő település nevének eredetéről egy legenda mesél. Az erdő szélén, a Nyikó patakon, állt egy kis vízimalom. Egy gazda idehozta a terményét megőrölni, és amíg a malomkövek mellett serénykedett, a farkasok megették a lovát. A faluba érve elborzadva mesélte, hogy ez egy „farkaslakta” hely. Tamási Áron a nagy székely író szülőfaluja és végső nyughelye ez a vadregényes környék. Művészetével örök emléket állított szülőfalujának, mely ma a magyarság egyik zarándokhelye.
A nagy székely író, a római katolikus templom mögötti parkban, a két cserefa között nyugszik. "Kívánhat-é ember többet Derékaljnak szülőföldet S két cserefa tömött árnyát szemfedőnek." / Kányádi Sándor/
A sírkövét Szervátiusz Jenõ és Szervátiusz Tibor erdélyi szobrászok alkották. A kövön ez a felirat olvasható: „Törzsében székely volt, fia Hunniának Hűséges szolgája bomlott századának.”
Szejkefürdő: Székelyudvarhely szabadidő-központja és üdülőtelepe. Neve, a „szejke” zavarost jelent, és szürkés, tengervízhez hasonló gyógyvizéről kapta. Itt, a szejkefürdői domboldalban található a legnagyobb székely, Orbán Balázs sírja és emlékműve. 14 különböző díszítésű székelykapu alatt átsétálva juthatunk el az Orbán Balázs síremlékhez. A székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum közreműködésével készült, szabadtéri székelykapu kiállítás, egyfajta szabadtéri múzeumként, az udvarhelyi népi díszítőművészet értékeit tárja a látogatók elé. A kopjafás síremléket, az Orbán Balázs bronz féldomborművével, Orbán Áron székelyudvarhelyi szobrászművész-tanár tervei szerint építették.
Agyagfalva: A település nevezetessége az 1848-as székely nemzetgyűlésnek emléket állító szoborcsoport és a három kopjafás emlékmű. A nagygyűlésen résztvevő mintegy 60 000 székely hitet tett a az Erdélyt Magyarországgal egyesítő törvény mellett. Az emlékművek a székelység szimbólumai, a székelység történetének dicsőséges fejezetét idézik. Az emlékműre Agyagfalva és Erdély címere közé Petőfi Sándor, "A székelyek "című verséből idéztek: "Csak nem fajult el még a székely vér! Minden kis cseppje drágagyöngyöt ér.” Csoportunk legidősebb és legfiatalabb tagja elhelyezte az emlékezés koszorúját.
Hargita: A Madarasi-Hargita a Hargita-hegység és Székelyföld legmagasabb hegycsúcsa, a székelyek szent hegye. Nyáron fantasztikus kirándulóhely, télen síparadicsom.
Az 1801 méter magas csúcson zászló- és kopjafa erdő jelzi: a magyarság számára szent helyen állunk. Jó idő esetén távolban látszanak a Csíki havasok, a Gyimesek, a Nagyhagymás az Egyes Kővel.
Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=RiDlDkxAwoI "Aki ezt a szülőföldet szereti, a legnehezebb emberi sorsot szereti." (Cs. Szabó László)
Székelyföldi érdekességek: A székelyek minden területen tisztelik és ápolják hagyományaikat. Öröm látni, hogy a fiatalok is szívesen járnak népviseletben, dalaikban, táncaikban is tovább él az ősi kultúra.
A legény tarsolyt hord az oldalán.
Egy kis vidámság:
A fene se cammog el a következő zebráig. Néhány székely vicc: A tudósok elhatározzák, hogy listába foglalják a gyümölcsöket és a zöldségféléket. Megy minden rendben, de a paradicsomot nem tudják hova sorolni. Hosszas vita után, egyik tudós azt javasolja, hívjanak egy székelyt, mert a székely ember nagyon találékony. Úgy is történik, felteszik a kérdést a székelynek: -gyümölcs a paradicsom vagy zöldség? Mire a székely: pálinkát lehet főzni belőle? Nem. - Akkor zöldség.
Hajnali kettőkor verik az öreg székely ablakát. - Ki az? - kérdi álmosan. - Én vagyok az Áron bácsi, a Gergő, a szomszéd legény! Van magának itthon tintája? - Nincsen fiam - válaszolja, majd megint elalszik. Húsz perc múlva megint verik az ablakot... - Ki az? - hangzik a kérdés megint. - Én vagyok Áron bácsi, a Gergő, hoztam magának tintát...
Két székely beszélget. Mondja az egyik: - Te koma, miért nincs rajtad sapka?
- Hát, szomszéd, a balesetem óta nem hordok sapkát. - Milyen baleset? - csodálkozik a szomszéd. - Múltkor megkínáltak pálinkával, de nem hallottam meg!
vinpet
forrás: internet