PÁrbeszéd a közösségi együttműködés lehetőségeiről
workshop @ CEU // 2016. október 21.
háttér & célok Egy város jövőjét azok a kreatív vállalkozók, bátor innovátorok és formabontó civil kezdeményezések alakítják, amelyek a jelenben még csak bontogatják a szárnyaikat. Ezek sikeréhez elengedhetetlen egy olyan támogató környezet, amelyben a döntéshozók és innovátorok partnerként tudnak együműködni egymással. Kölcsönösen szükségük van egymásra. Az innovátorok források hiányában, és az erőfeszítéseiket támogató jogszabályi környezet nélkül nem tudnak valódi változásokat generálni. A döntéshozóknak pedig mindig szükségük lesz a civilek tudására, kreatív ötleteire, világmegváltó lelkesedésére ahhoz, hogy a város a jövőben fenntarthatóbb, élhetőbb, szerethetőbb hely legyen. Mi tehát az akadálya annak, hogy ez a kapcsolat működjön? És mit tehetünk azért, hogy ez megváltozzon? Az ARTS és SEiSMiC projektek keretében megvalósuló workshop erről szólt.
a kezdeményezők ARTS
SEiSMiC
A találkozó két Európai Uniós kezdeményezés mettszéspontjában jött létre. Az Accelerating Transitions (ARTS) projekt hazai megvalósítója a Közép-Európai Egyetem. A kezdeményezés célja, hogy megértse a fenntarthatósággal foglalkozó kezdeményezések szerepét, ill. megvizsgálja azokat a körülményeket és lehetőségeket, amelyek felgyorsíthatják a fenntarthatóságra való átállást. A SEiSMiC projekt a Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) vezetésével valósul meg, és célja, hogy a társadalmi innováció témájával kapcsolatban ajánlásokat tegyen az Európai Bizottság számára. A SEiSMiC az innovátorok, társadalmi vállalkozók igényeinek feltérképezésére vállalkozott, a kutatási eredmények befolyásolják majd az Európai Unió következő költségvetési időszakára vonatkozó döntéseket. Mind a SEiSMiC mind az ARTS projekt hasonló célcsoportot szólít meg: városi innovátorokat, civileket, akik a közösség életét formáló kezdeményezéseket valósítanak meg, de olykor nehezen találják az utat és a szavakat, ha a döntéshozók megszólításáról van szó.
Az együttműködés 12+1 akadálya Nem világos belépési pontok, bürokrácia Kommunikáció és kapcsolat hiánya.
döntéshozók
1
Érdekellentétek a felek között Erőforrásproblémák
2
3
4
5
Hiányzik a nyitottság az innovációra Kiszámíthatatlan jogszabályi környezet
6
7
8
Átláthatóság hiánya
Kockáz
Strukturális korlátok Eltérő szervezeti kultúrák
8
zatok
9
10
Nem világos célok
11
12
Képesség az innovációra és az ötletek Politika kultúra
+1
innovátorok
megoldáskeresés: ötletek az akadályok elhárítására A kihívások feltérképezését követően a workshop résztvevői szavaztak a legégetőbb problémákról, amelyek akadályozzák a döntéshozók és az innovátorok közti együttműködést. A szavazatok világossá tették azt a négy problémát, amelyek a leginkább megnehezítik a partnerségk létrejöttét.
KOMMUNIKÁCIÓ
NEM VILÁGOS
ERŐFORRÁS-
NEM VILÁGOS
ÉS KAPCSOLAT
BELÉPÉSI PONTOK,
PROBLÉMÁK
CÉLOK
HIÁNYA
BÜROKRÁCIA
1# kommunikáció & Kapcsolat hiánya Egy olyan kutatás, amely lehetővé tenné a közös nyelv és érdekek feltérképezését hasznos lehetne a jövőben. Civil kapcsolattartó: egy olyan független szervezeti egység létrehozása az önkormányzatokban, amely közvetítő szerepet tölthetne be a döntéshozók és civilek, vállalkozók, innovátorok között. Tréningek önkormányzatok számára: kapcsolattartásról, társadalmi innovációról. Ezek célja, hogy meggyőzze a politikusokat arról, milyen szerepe lehetne a társadalmi innovációnak a társadalmi problémák megoldásában. Tréningek civil szervezetek számára: fontos, hogy megtanulják az ötleteiket olyan módon előadni, amely az önkormányzatok számára is értelmezhető. Ennek gyakran az az akadálya, hogy a civilek nem rutinosak a pitchelésben. Nagyon sok társadalmi vállalkozás sikerének kulcsa egy aktív és kitartó ember. Fontos lenne, hogy az ő erőfeszítéseiket jutalmazzuk (például egy díj alapításával) Általánosságban nagy jelentősége lenne az állampolgári nevelésnek: az iskolában valóban meg kellene tanítani, mi az önkormányzatok célja, és hogyan kell velük kommunikálni.
2# nem világos belépési pontok, bürokrácia Innovációs board létrehozása a háttérintézményekről, vagy egy marketplace működtetése, ahol megjelenhetnek az ötletek, és az érdeklődők tudnak hozzájuk csatlakozni. Digitális recepciós mint intézményrendszer. Mivel teljesen reménytelen kívülről megismerni a bürokrácia működését, lehetne dedikálni valakit arra, hogy „kapuőr” legyen, és azzal foglalkozzon, hogy a megfelelő helyre továbbítsa a megkereséseket. reséseket. Fontos lenne egyértelműbben kommunikálni a városi innovációs célokat, ami erősítheti egyfajta kerületi, városi identitás létrejöttét is. Általános rendszer az e-mailcímek neveihez: ha támad egy ötletük, az állampolgároknak nem kellene gondolkodniuk azon, kinek írjanak, egyszerűen elküldik a levelet az otlet@zuglo.hu-ra Digitális ösztöke: egy rendszer, amelynek segítéségével a polgárok követni tudják az ügyük alakulását az önkormányzatban. Amikor beérkezik a rendszerbe egy megkeresés, kap egy számot, amelyről a kezdeményező is értesül. Ezután ha hosszú ideig nem történik semmi, a beküldő egy digitális ösztökén keresztül bökdösheti az ügyintézőt.
3# erőforrásproblémák Mind az önkormányzatok mind a szervezetek szempontjából fontos szerepe van a szinergiák kialakításának. Ha a civilek, akik hasonló területen dolgoznak ráláthatnának egymásra, és megbeszélhetnék a kérdést, ami köré csoportosulnak, ez minden fél részéről erőforrásokat szabadítana fel. Egy ilyen platform létrehozása lehetne az önkormányzat vállalása. A civilek pedig az információ-megosztásért lennének felelősek. Valóban fontos, hogy milyen nyelvet beszélnek a felek. Ezért elengedhetetlen, hogy a civilek megtanulják az önkormányzat nyelvét. A rendszeres civil fórumok megoldást jelenthetnének arra a problémára, hogy a polgárok számára átláthatatlan, mikor kihez lehet fordulni. Legyen konzultáció a pályázatokról. Jelenleg a kiírások egyoldalú, felülről jövő elváráshalmazok, rövid határidővel, bürokratikus környezetben. Ehelyett lehetne egyeztetni a pályázatok témáiról, céljairól. Az önkormányzatok számos olyan erőforrással bírnak, amelyek a civilek erőfeszítéseit erősíthetnék. Ezek rendelkezésre bocsátása egy legitim elvárás lehet. Tartalomhoz a forma: a civil társadalom tartalmat hoz létre olyan területeken, amikhez az önkormányzatnak lehet, hogy nincs gondolata sem, de kereteket tudna biztosítani.
4# nem világos célok Jó gyakorlatok és működő minták alkalmazása a célok, víziók megfogalmazása terén. Ezek közé tartozik például a start-upok, vállalkozások számára kínált különböző mentorprogramok és szakmai közösségek. De inspiráló a zsámbéki közösségi fórum is, ahol az önkormányzat polgárokkal közösen fogalmazta meg a település jövőképét. Nagyon fontosak a stratégiai tervezés körülményei: a megfelelő moderálás elengedhetetlen az eredményességhez. Az állampolgárok bevonásának egyik akadálya, hogy nem mindig tudják, melyek a fő problémák, nem világosak számukra a tények. Szükség lenne egy olyan fórumra, ahol hozzáférhetnek az adatokhoz, információkhoz.
Mindig a pontosan definiált víziókon és célokon, valamint az önfenntartás hiányán buknak el a kezdeményezések. A civileknek tehát képzésre lenne szükségük a szervezetfejlesztés, erőforrásmenedzsment terén ahhoz, hogy a céljaikat valóban hatékonyan el tudják érni.
a workshop résztvevői voltak: AGILITYMATRIX AZÉRT7 BRINGAZÓNA BP2024 BUDAPEST FŐVÁROS VII. KERÜLET ÖNKORMÁNYZATA BUDAPEST FŐVÁROS XIV. KERÜLET ÖNKORMÁNYZATA CARGONOMIA CORVINUS UNIVERSITY OF BUDAPEST CSALÁDBARÁT VÁROS SZOCIÁLIS SZÖVETKEZET ESSRG HÁZIKÓ HUMUSZ KERÉKPÁROS KLUB MI UTCÁNK ROUTE4YOU SZATYOR SZIMPLA
A WORKSHOP MEGVALÓSÍTÓI: Közép-Európai Egyetem (CEU) Reginális Környezetvédelmi Központ (REC) Kiadványterv Takács Viktória Fotók Halász Áron, Logan Strenchock www.ceu.edu www.acceleratingtransitions.eu www.rec.org www.seismicproject.eu 2016