ZÖLDERDŐ ÓVODA 2016. március 22.
"Víz!
Se ízed nincs, se zamatod, nem lehet meghatározni téged, megízlelnek, anélkül, hogy megismernének. Nem szükséges vagy az életben: maga az élet vagy." (Saint-Exupéry)
ZÖLDERDŐ ÓVODA
VÍZ NAPJA
2016. MÁRCIUS 22.
A víz világnapja - március 22.
A Víz Világnapját minden évben március 22-én ünnepeljük, melyről az ENSZ 47. közgyűlése 1992-ben döntött Dublinban. A tagországok célja az volt, hogy felhívják a világ figyelmét: bolygónk édesvízkészlete nem kifogyhatatlan forrás. Tisztaságának megőrzése érdekében jóval nagyobb figyelmet kell szentelnünk a környezetünk védelmére is. A víz jelenléte meghatározza mindennapi életünket, természetesnek vesszük, hogy a jó minőségű ivóvíz a kellő mennyiségben mindig a rendelkezésünkre áll. Ennek következtében sokszor nem úgy viszonyulunk lételemünkhöz, mint ahogy azt megérdemelné. Gyakran pazaroljuk, nem vigyázunk környezetünkre, ezáltal felszíni és felszín alatti vizeinket szennyezzük.
Víz nélkül nincs élet A Föld felszíne a víz jelenléte nélkül hasonlítana a Hold, vagy a Mars felszínéhez: élettelen kősivatag volna, ahol az általunk ismert életformák sem alakulhattak volna ki. Testünk 70%-a víz, tehát szervezetünk számára a legfontosabb alkotóelem. Az ember étel nélkül hetekig is elélhet, de víz nélkül csak alig pár napig. A Föld teljes vízmennyiségének 97,2 %-a az ember számára élvezhetetlen sós tengervíz. A vízkészlet 2,14%-a sarki jégben és a gleccserekben található, míg 0,001%-a felhők, köd és vízgőz formájában az atmoszférában van jelen. Mindössze 0,6%-ot, vagyis 8,7 millió km3-t tesz ki az az édesvízmennyiség, aminek 3%-a felszíni víz (tavak és folyók), 97%-a pedig felszín alatti víz. Jelenleg 1,2 milliárd ember kénytelen tiszta víz nélkül élni. A szegény országokban a betegségek 80%-a, a halálesetek 30%-a szennyezett ivóvíz fogyasztására vezethető vissza.
ZÖLDERDŐ ÓVODA
Tamkó Sirató Káro.ly Dal a tóról Ez a tó, ha enyém lenne, mindennap fürödnék benne. A Forró Nyár Ünnepére leúsznék a fenekére. Cirógatnám sok szép halát, biztatnám a békák karát. Cimboráznék a csiborral, kínálgatnám mézzel, borral. Fésülném a habok fodrát, ugratnám a vízibolhát. Hínár-karosszékben ülvén rák ollóját köszörülném. A sás között, ahogy lóg ott, bámulnám a vízipókot. Ha ez a tó enyém lenne, Nap, Hold szebben menne benne. Kék hajnalon, opál estén a titkait mind kilesném. Dédelgetném én naphosszat: - boldog lenne minden moszat!
VÍZ NAPJA
2016. MÁRCIUS 22.
ZÖLDERDŐ ÓVODA
VÍZ NAPJA
2016. MÁRCIUS 22.
A víz körforgása
A Földön a víz mennyisége állandó, melynek döntő része a tengerekben és az óceánokban, illetve a sarkvidékek jégsapkáiban van. A vízmennyiség egy kisebb része a földfelszín alatti talajrétegekben nyugszik, míg a teljes mennyiségnek csupán töredékét teszi ki a folyókat és tavakat alkotó hányad. Amikor a nap süt, a földfelszín közelében és a tengerek szintjén lévő párás levegőt felmelegíti. Ekkor az felfelé kezd áramlani, de minél magasabbra jut, annál inkább lehűl. Amikor a hőmérséklete egy kritikus szint alá esik néhány száz méteres magasságban, a levegőben lévő vízgőz kicsapódik a kis lebegő részecskékre, így keletkezik az a ködszerű képződmény, amit felhőnek hívunk. Ezt aztán a szél a szárazföld felé tereli és ott valamilyen csapadék formájában a földre hull. A lehullott víz egy része visszajut a folyókon keresztül a tengerekbe, másik része beszivárog a talajba. A fölbe szivárgott víz jelentős részét a növények felszívják, majd a felvett víz nagy részét leveleiken keresztül elpárologtatva visszajuttatják a légkörbe. A földbe szivárgó, de a növények által fel nem vett vízből talajvíz, mélyebbre jutva rétegvíz lesz. A kőzetekben rejlő rétegvizek egy részét más néven ásványvizeknek hívjuk. A több száz méter mélyen lévő ásványvizekben igen sok a kőzetekből kioldott ásványi só, melyek fontosak lehetnek az ember egészsége szempontjából.
ZÖLDERDŐ ÓVODA
VÍZ NAPJA
2016. MÁRCIUS 22.
K. László Szilvia: Csilicsepp
Tavasz volt. A kert virágai ébredeztek éjszakai álmukból, szelíden bólintottak jó reggelt a világnak. Egy kék harangvirág szirmán apró harmatcsepp üldögélt, és szunyókált. Egészen kicsi harmatcsepp volt, Csilicseppnek szólította mindenki. Mikor magához tért, ijedten pislogott körbe: – Hol vagyok? Hová tűntek a testvéreim? Mi lesz velem? Egészen egyedül maradtam! – Gyere velem, kis harmatcsepp! – mosolygott rá a napsugár. – Nem vesztek el a testvéreid, várnak rád odafent. Máris elvezetlek hozzájuk. Csilicsepp érezte, hogy a napocska átöleli, és egyre magasabbra emeli. Magasabbra a háztetőknél, magasabbra a legnagyobb fa koronájánál, még annál is magasabbra, hol a madarak szállnak. Nem tartott sokáig az utazás, a napsugár hamarosan letette társai mellé. – De jó, hogy megérkeztél! – ölelték át a többiek, s mindannyian összekapaszkodva táncolni kezdtek. Újabb és újabb cseppek csatlakoztak hozzájuk, és ők is bekapcsolódtak a táncba. Odalent a földön, egy kisfiú csodálkozva szólt kishúgának: – Nézd, milyen szép bárányfelhő! Úgy néz ki, mint egy táncoló hajó! A cseppek egyre többen és többen lettek, egyre szűkösebb lett a hely. A táncolás lökdösődéssé alakult, mindannyian próbáltak helyet találni. A nagy igyekezetben aztán az egyik cseppecske lepottyant... A többiek ijedten néztek utána, de az vidáman kiáltott fel: – Juhé, repülök! Gyertek utánam, ez nagyon jó! A kis vízcseppek erre egymás után sorban leugrottak, s langyos, nyári esőként hullottak a földre. Ott volt közöttük a mi kis barátunk, Csilicsepp is. Boldogan kiabált, nevetett, nagyon tetszett neki a zuhanás. Az esőcseppek sorra földet értek. Volt, aki a virágokat locsolta meg, volt, aki a házakat vagy az embereket. Akadtak olyanok is, akik összegyűltek a földön, és pocsolyába tömörültek. Csilicsepp egy patakba pottyant, és nyomban úszni kezdett. A többi vízcseppel együtt csobogtak kerteken, erdőkön keresztül, míg egy folyóhoz érkeztek. Csatlakoztak a folyó vízcseppjeihez, s így megerősödve gyorsabban haladtak tovább. Nagy utat tettek meg. Falvakat, városokat, országokat hagytak maguk mögött, hogy aztán a legnagyobb vízhez, a tengerhez érkezzenek. – Úgy látszik, megérkeztünk, véget ért az utazás - sóhajtott Csilicsepp, de alig gondolta ezt végig, érezte, hogy egyre könnyebbé válik. A napocska ismét a magasba emelte, ahol társaival együtt újabb felhőt alkottak. Az utazás folytatódott, most már a levegőben. A felhőt fújta, sodorta a szél, hajtotta a szárazföld felé, hogy ott újra lehulljon eső vagy hó formájában. – Ugye te is találkoztál már Csilicseppel? Ő köszön rád, ha kinyitod a konyhában a vízcsapot. Integet, ha a folyóparton sétálsz, ha a tóban fürdesz, vagy a tengert csodálod. Ő az, aki a kezedre hullik, ha kiállsz az esőbe vagy a sűrű hóesésbe. S ő az, aki egy tavaszi hajnalon egy kék harangvirág szirmán üldögél.
ZÖLDERDŐ ÓVODA
VÍZ NAPJA
2016. MÁRCIUS 22.
víz
A
Halmazállapot formái a természetben A víz az élet egyik legfontosabb feltétele, nélkülözhetetlen a növények, az állatok és az ember számára egyaránt. Életközegével, eróziós munkájával, a szomjúság oltásával állandóan jelen van életünkben. Szinte mindenhol megtalálható környezetünkben, a felszín felett és alatt, legyen az folyó, tenger, levegő, talaj vagy kőzet. A víz olyan anyag, mely a természetben folyékony, szilárd és légnemű halmazállapotban egyaránt előfordul. Ezért is olyan különleges. A víz környezetünkben állandó körforgásban van. A felszínről elpárolgó légnemű víz a légkörbe kerül, ott egy része felhővé alakul, majd csapadék formájában visszahull a felszínre. Víz a levegőben A napsugarak hatására a növények, a földfelszín és a vizek felülete folyamatosan párolog, vagyis a folyékony víz felszínéről vízrészecskék lépnek ki a levegőbe. Ez a vízgőz vagy pára a levegőben kis mennyiségben állandóan jelen van. E vízgőz az alapja a magasban a felhő-, majd ezt követően a csapadékképződésnek. A víz ilyenkor ismét halmazállapot-változáson megy át, hiszen a levegő hőmérsékletének csökkenése következtében a légnemű vízgőz kicsapódik, ismét folyékony halmazállapotúvá válik, és csapadék formájában visszahull a felszínre.
ZÖLDERDŐ ÓVODA
VÍZ NAPJA
2016. MÁRCIUS 22.
Víz a talajban A talajban lévő víz nélkülözhetetlen a növények számára, hiszen innen veszik fel az életműködésükhöz szükséges vízmennyiséget. S hogyan kerül a víz a talajba? A felszínre hulló csapadék egy része beszivárog a talajba. E víz jelentős részét a talaj szemcséi megkötik a felületükön, és talajnedvesség formájában elraktározzák. Ilyenkor a víz csak részben tölti ki a talajszemcsék közti hézagokat, van még elég hely a szintén nélkülözhetetlen talajlevegő számára. A talajnedvesség az elsődleges vízforrása a növényeknek. (Forrás: http://tudasbazis.sulinet.hu) Orbán Ottó: A bálna A bálna, a bálna tenger tehene, hasa csupasz, feje kopasz, a füle fekete.
A bálna, a bálna, folyton zabálna hallevest reggelizik tengervizet iszik a bálna, a bálna.
A bálna, a bálna, hét tenger csodája! Pléhtébla a víz alatt, az van rápingálva: "Vigyázz,ha jön a bálna!"
Földünk legnagyobb állata saját testtömegével megegyező mennyiségű vizet tud beszippantani a szájüregébe. A kék bálna nemcsak a legnagyobb testű a bálnák között, hanem a leghatalmasabb faj, amely valaha a Földön élt. Egy kifejlett példány elérheti a 30 métert és közel 200 tonnát is nyomhat. A bálnák és a cetfélék farkuk függőleges le és fel mozgatásával úsznak a vízben, ellentétben a halakkal, amelyek uszonyukat egyik oldalról a másikra mozgatva haladnak előre.
ZÖLDERDŐ ÓVODA
VÍZ NAPJA
2016. MÁRCIUS 22.
TUDOD-E? ☼ Az agy 80-90%-a, a vér 86%-a, a szív 77%-a, a máj 84%-a, az izmok 70%-a víz A szervezetnek akkor is szüksége van vízre, ha nem vagyunk szomjasak. ☼ Az újszülttek kb. 75-80%-át víz alkotja. ☼ Egy 80 kg súlyú felnőtt kb. 54 liter vizet tartalmaz ☼ Általában 8-10 pohár víz minden nap elengedhetetlen. ☼ Az üdítőitalok vízelvonó anyagokat is tartalmaznak. Eltávolítják az őket feloldó vizet, és szervezetünk víztartalékaiból is elvonnak. Egy pohár kóla gyakran két pohárnyi vizet von el a szervezettől.
Miért sötétek az esőfelhők? Az égen látható valamennyi felhő egészen parányi vízcseppekből áll. Hiszen nem más, mint a tengerekből, folyókból, patakokból, pocsolyákból elpárolgott a víz. Amíg a felhő meleg, addig összevissza mozognak benne az apró cseppek. Ám mihelyt lehűl, egyre lassul a vízcseppek mozgása, és a porszerűen finom cseppecskék nagy cseppekké állnak össze. A nap nem képes már átsütni a nagyméretű felhőn, amely így sötét, olykor egyenesen szurokfekete lesz. Aztán egyszer csak túl nehéznek bizonyulnak a cseppek, és eső, hó netán jégeső formájában lehullanak a földre. S mindez évmilliók óta így zajlik. Képzeld csak el: a háztetőkön verő eső talán egy dinoszaurusz szomját oltotta valamikor, vagy egy kőkorszaki ember használta mosásra. Ha a víz beszélni tudna, biztosan sok mesélnivalója lenne.
ZÖLDERDŐ ÓVODA
VÍZ NAPJA
2016. MÁRCIUS 22.
Vizek fajtái és csoportosítása Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hiszen Magyarország vízkészletei kiemelkedő méretűek. A felszín alatti vizek, így az ivóvíz minősége igen jó, 70 %-a kifogástalannak mondható. Életünk során sokféle vizet fogyasztunk, egy ember évente közel 1000 liter folyadékot iszik, s eközben akár több mint 200 kg kőzetet „fogyasztunk el”, különböző oldott ásványi anyagok formájában. Amikor emberi fogyasztásra szánt vizekről beszélünk, többféle kategóriákat kell megkülönböztetnünk, úgy mint természetes ásványvíz, forrásvíz, gyógyvíz és ivóvíz. Természetes ásványvíz Természetes állapotában emberi fogyasztásra szánt, hivatalosan elismert víz, amely ásványianyag- és nyomelem tartalma, valamint egyéb összetevőinek következtében egészségi szempontból előnyös tulajdonságokkal rendelkezik, összetétele és hőmérséklete közel állandó. Az ásványvizek literenként legalább 500 mg oldott sót tartalmaznak, de még az 50 mg/l oldott anyagnál kevesebbet tartalmazó víz is lehet ásványvíz, ha valamely oldott anyaga illetve biológiailag aktív anyag elér, vagy meghalad egy bizonyos, előírt határértéket. Napjainkban inkább olyan vizeket választunk mindennapi fogyasztásra, melyben minél kevesebb az oldott anyagok mennyisége. A nagy oldott anyag tartalmú vizek sokszor csak gyógyvízként kerülnek forgalomba. Gyógyvíz A gyógyvíz olyan ásványvíz, amelynek orvosilag bizonyítottan gyógyhatása van. A gyógyvizek lehetnek hidegek és melegek, fürdésre és ivásra egyaránt alkalmazhatók. Fontos megjegyezni, hogy ezek a vizek nem fogyaszthatók napi rendszerességgel. Forrásvíz A forrásvíz mélyen fekvő rétegekből származik, és helyben palackozzák. A vízkivétel helyén meg kell felelnie az ivóvízrendelet előírásainak.
ZÖLDERDŐ ÓVODA
VÍZ NAPJA
2016. MÁRCIUS 22.
Csapvíz Földalatti, felszíni vagy forrásvíz, melyet szűréssel és tisztítással készítenek elő mielőtt a vezetékbe kerül. A megfelelő minőség érdekében többféle fizikai, kémiai és mikrobiológiai beavatkozást végeznek. Szikvíz Más néven szódavíz, szénsavval telített, bakteriológiailag és kémiailag kifogástalan ivóvíz. Érdekessége, hogy feltalálója Jedlik Ányos, így hungarikumnak tekinthető. Ásványvizek fogyasztása a szervezet folyadék- és ásványi só pótlását egyaránt szolgálja, hiszen olyan nyomelemeket tartalmaznak, amelyek a szervezet számára könnyen feldolgozhatók és beépíthetők. Ilyenek a kalcium, magnézium, kálium és nátrium, melyek mellett megtalálható a klór, a vas, a cink, a foszfor, a fluor, a jód és a szilícium is. Az oldott anyagok fajtája és mennyisége határozza meg a víz ízét, ami jellemző lehet településenként, vagy régiónként. A természetes vagy hozzáadott szénsavtartalom pedig tovább növeli az üdítő hatásukat. Az ásvány- és gyógyvizeket összetételük, és az emberi szervezetre gyakorolt hatásuk szerint csoportosítjuk. Egyes vizeknek összetett változatai is előfordulnak, ezért ugyanaz a víz több csoportba is tartozhat.
Lackfi János: Halak Hal háta pikkelyes, víz háta pikkelyes, hogyha megmarkolod, kicsúszik, kicsorog. A folyó csak halad, földön siklik tovább, úszkáló kis halak feszítik nagy hasát.
ZÖLDERDŐ ÓVODA
VÍZ NAPJA
Csepp, csepp, csepereg – villan, csattan, megered; záporfüggöny, zuhatag – fut a felhő, süt a nap. Jött, ment – jót esett: Fűnek, fának jólesett. Sarkadi Sándor
2016. MÁRCIUS 22.