Farnadi-Jerusálmi Márk:
A sátoros ünnep növényei különböző közösségeknél „Vegyétek magatoknak az első napon díszes fa gyümölcsét, pálmaágakat, sűrű lombú fának ágát és patakmenti fűzfaágakat, és örvendezzetek az Örökkévaló, a ti Istenetek színe előtt hét napig.” (3Mózes 23:40, Dr. Bernstein Béla főrabbi fordítása). Ezen írásban azt vizsgálom meg, hogy milyen lehetséges értelmezések születtek az évezredek során a különböző közösségeknél. Írhattam volna zsidó közosségeket, de az pontatlan lett volna, ugyanis az alábbiakban említett szamaritánusok magukat sem nevezik zsidóknak (azaz júdeaiaknak), mivel ők magukat az ókori Izael (északi királyság) leszármazottaiaknak tekintik, az általunk ismert hagyományos zsidóság izraelitának sem tekinti őket, de e kédésbe ezen keretek között nem kell tovább elmélyülni. A sátoros ünnep növényei a rabbinikus (farizeus) zsidóságban Az ünnepi növények ábrázolása egy római kori zsinagógából. Umm el-Kanatir, Golán-fennsík, Izrael
Bár magából a tórai szövegből nem egyértelmű, hogy pontosan melyik díszes fa gyümölcséről és milyen sűrű lombú fának az ágáról van szó, az meg pláne nem, hogy mi a teendő ezekkel, azonban a hagyományos (a farizeus hagyományokat követő) zsidóságban sohasem volt kérdéses e növények beazonosítása: etrog vagy citrusalma (Citrus medica), datolyapálma ága (Phoenix dactylifera), mirtusz (Myrtus communis) és fűzfa (Myrtus communis). Honnan tudták, hogy pont ezen növényeket jelöli a bibliai vers? Egyszerűen ez volt a hagyomány, ami nemzedékről nemzedékre szállt. A parancsolatot pedig úgy teljesítik , ha mind e négyet a megfelelő módon kézbe veszik. Ezek után szokás ezt az ünnepi csokrot a négy égtáj irányábavalamint felfelé és lefelé is megrázni. A Talmudban, mely egyébként viták ezreit rögzíti az élet minden területén, egyik bölcs sem vitatja e hagyományt. Hillél és Sámáj házának vitája (Hillél és Sámáj időszámításunk kezdetén éltek), olyan másodlagos kérdéseket érint mint hogy szabad-e olyan etrogot használni a micva teljesítéséhez, mely esetében kérdés merül fel az előírt tizedek és adományok leválasztásával.1 1953-ban leltek rá a Bár Kochba-felkelésről (i. sz. 132-135) rengeteg új információval szolgálóló un. Levelek Barlangjára a Náchál Chever nevű vádiban.Az egyik levélben Bar Kochba, a felkelés vezetője rendelkezik az ünnepi növények beszerzéséről. A levél minden valószínűség szerint i. sz. 134. sátoros ünnepe előtt íródott, ugyanis 135-ben ilyenkor már nem élt (Bétárban, 135. nyarán, tisá beávkor hunyt el2).3
1 Misna, Szukka traktátus, 3. fejezet 5. misna 2 Misna, Táánit traktátus, 4. fej. 6. 3
, מרד בר כוכבא,( אהרון אופנהיימר )עורך,('כוכבא )מתוך מחנה ד- מכתבי בר,יגאל ידין1980 ' עמ,157-158
Ugyanez a szöveg írásjelekkel mondatokra és tagmondatokra tagolva Jigael Jádin olvasata alapján: שלחת לך תרי חמרין די תשלח.שמעון ליהודה בר מנשה לקרית ערביה ,עמהן תר גברין לות יהונתן בר בעין ולות מסבלה די יעמרן ואת שלח אחרנין מלותך.וישלחן למחניה לותך ללבין ואתרגין ותקן יתהן ושלח יתהן למחניה בדיל.וימטון לך הדסין וערבין הוא שלם.די אכלסה סגי
.1 .2 .3 .4 .5
A levél fordítása: Simontól Jehudának, Menáse fiának, קרית ערביה-ba, Küldtem neked két szamarat, hogy küldjél velük két férfiut Jehonatán ben Beénhez és Maszbalához, hogy málházzák fel őket és küldjenek hozzád a táborba lulávokat (datolyapálma még ki nem nyílt leveleit) és etrogokat (citrusalma). És küldjél te másikakat tőled és találjanak neked mirtusz- és fűzfaágakat, és készítsd el azokat, és küldjed el a táborba, mert nagyon népes (a katonai tábor). Békesség legyen! (elköszönő formula) Az a tény, hogy Bar Kochba levelében etrogot (citrusalmát) és mirtuszt kér, arra mutat rá, hogy a parancsolatokat a farizeus bölcsek értelmezése alapján tartotta be. Enélkül nem is tekntette volna őt rabbi Akiva messiásnak.4 Az ünnepi növények ábrázolása különböző korokból:
pénzérme az első zsidó háboruból (i. sz. I.sz.)
pénzérme a Bar Kochba-felkelésből
i. sz. III-IV- század
Kaufmann Izidor (1853-1921)
4 Palesztinai Talmud (vilniuszi kiadás), Táánit traktátus 4. fekjezet, 5. halachájában ezt olvashatjuk: „Bár Kozbát (=Bár Kochbát) látva rabbi Akiva így szólt: Íme a messiáskirály!”
A sátoros ünnep növényei a karaitáknál A magukra a szadduceusok utódjaiként tekintő karaitáknál (ezt a kapcsolatot a rabbinikus zsidók és történészek között is sokan elfogadták a történelem során5) a négyféle növényt az ünnepi sátor építésére használják fel, és tág teret engednek annak, hogy pontosan mely növényfajták jöhetnek szóba.6 A díszes fa gyümölcsét pl. szó szerint magyarázva, bármilyen gyümölcsöt használnak: almát, gránátalmát, narancsot, és akár citrusalmát is. Ezen értelmezésre bizonyítékként hozzák fel, hogy a dolgozat elején említett írásvers után közvetlenül az ünnepi sátor felépítésének parancsolata szerepel, továbbá a Nehemiás könyvében írottakat: „Találták ugyanis írva a tanban, hogy azt parancsolta az Örökkévaló Mózes által, hogy lakjanak Izraél fiai a sátrakban az ünnepen, a hetedik hónapban. És azt, hogy hallassák és hírt vigyenek szét mind a városaikban és Jeruzsálemben, mondván: menjetek ki a hegységbe és hozzatok olajfaleveleket és vadolajfaleveleket, és mirtusleveleket és pálmaleveleket meg sűrű lombú fának leveleit, hogy készítsetek sátrakat, a mint írva van. És kiment a nép, és hozták és készítettek maguknak sátrakat, kiki a háza tetején és udvaraikban és az Isten házának udvaraiban és a víz kapuja terén és Efraim kapuja terén. És készített az egész gyülekezet, azok, a kik visszatértek a fogságból, sátrakat, és laktak a sátrakban. Mert nem tettek így Izraél fiai, Jésúa, Nún fia napjaitól fogva egészen ama napig; és volt igen nagy öröm. És fölolvastak Isten tanának könyvéből napról-napra, az első naptól az utolsó napig és tartottak ünnepet hét napon át, a nyolcadik napon pedig ünneplő gyülekezést a törvény szerint.” (Nehemiás 8:14-18, Bernstein Béla fordítása) Ugyanennek a nehemiási idézetetnek az interpretálásáról Lawrence Schiffmann professzor, a Yeshiva University hebraisztika professzora a következőket írja: „A midrási magyarázat egyik első példája az, ahogy 3Móz 23:40-42-t Ezra könyve interpretálja (Ezra és Nehemia a héber Bibliának egyazon könyvének két része. F.J.M.). A zsidó hagyomány 3Móz 23:40-et a luláv és etrog vételére vonatkoztatta és nem a szüke (ünnepi sátor) építésére, elutasította ezt az értelmezési lehetőséget.7” Sátoros ünnep a szamaritánusoknál Ugyanez a helyzet a szamaritánusokkal. A Mózes 3. könyvében említett növényeket az ünnepi sátor építésére használják. Híresek a szamaritánusok által épített ünnepi sátrak, melyeknek tetejét gyümölcsök százai díszítik. Az alábbi képen látható, hogy díszes fa gyümölcse bármilyen díszes gyümölcs lehet, még a „föld gyümölcse is”, azaz a magyarul már nem gyümölcsnek, hanem zöldségnek nevezett paprika is.
5 Bernard Revel: The Karaite Halakah and its Relation to Sadducean, Samaritan and Philonian Halakah 3-9. o. 6 Bernard Revel: The Karaite Halakah and its Relation to Sadducean, Samaritan and Philonian Halakah 79. o. 7 Schiffman, Lawrence (1997). Texts and Traditions: A Source Reader for the Study of Second Temple and Rabbinic Judaism. KTAV. pp. 103–104.
:
Menachem Kucher
Érdemes megjegyezni, hogy a 16. század óta a szamaritánusok a házban és nem a szabad ég alatt építik fel ünnepi sátraikat Felhasznált irodalom:
Ada Jardeni: Arámi, héber- és nabateus oklevelek gyűjteménye a Judeai sivatagból és kapcsolódó anyag, 177. o., Jeruzsálem.Oszef teudot árámijot, ivrijot ve-nábátijot mi-midbár Jehudá ve-chomer károv תש"ס, ירושלים, וחומר קרוב, ממדבר יהודה, ונבטיות, עבריות, אוסף תעודות ארמיות,עדה ירדני • יגאל ידין 'בר כוכבא' בהוצאת ויידנפלד וניקולסון ירושלים • ' עמ, תשל"א, ירושלים, החיפושים אחר בר כוכבא,יגאל ידין130 • Bernard Revel: The Karaite Halakah and its Relation to Sadducean, Samaritan and Philonian Halakah •