Amy Baker - Paul Fine - EXtelen döntések

EXtelen döntések

Amy J. L. Baker PhD. – Paul R. Fine LCSW

EXtelen döntések Kézikönyv a szülôi elidegenítés kezeléséhez

Budapest, 2017

A magyar fordítást szakmailag lektorálta: dr. Csernay Ákos klinikai és mentálhigiéniai, felnőtt- és gyermek szakpszichológiai igazságügyi szakértő; dr. Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértő.

A fordítás alapjául szolgáló kiadás: New Harbinger Publications, 2014.

Copyright © 2014 Amy J. L. Baker és Paul R. Fine New Harbinger Pulications, Inc. 5674 Shattuck Avenue Oakland, CA 94609 www.newharbinger.com Fordította ©Váradi Péter, 2017 © L'Harmattan Kiadó, 2017 A kötet célja, hogy témájáról pontos és hiteles információt nyújtson.

A kiadvány terjesztése nem minősül pszichológiai, pénzügyi, jogi vagy egyéb szakmai szolgáltatásnak. Ha szakember segítségére vagy tanácsaira van szükség, akkor hozzáértő szakembert kell felkeresni.

A könyvet szüleinknek és gyermekeinknek ajánljuk, akiktől nagyon sokat tanultunk a szeretetről, a tiszteletről és az együttérzésről; és ajánljuk a szülői elidegenítéstől és loja­ litáskonfliktustól sújtott szülőknek és gyermekeknek. Őrizzék meg egymást szívükben.

Köszönetnyilvánítás

Hálásan mondunk köszönetet a New Harbinger fantasztikus csapatának, közte Melissa Kirknek, Jess Beebe-nek és Nicola Skidmore-nak, akik kollegiális hangulatúvá tették a könyv megírásának és szerkesztésének folyamatát, valamint Will DeRooy szöveggondozónak. Szeretetteli közreműködésük rengeteget csiszolt és javított a kézirat gondolati és nyelvi megformáltságán. Andy Rossnak is szeretnénk köszönetet mondani, aki kritikus pillanatokban továbblendített bennünket ad hoc ügynöki jártasságával.

Bevezetés

Szülőként kevés olyan nehéz pillanat akadhat az életben, mint amikor egy szülő úgy érzi, hogy gyermekét a volt partnerével szemben lassan elveszíti. Ha most éppen ebben a helyzetben vagy – azaz ha a gyermeked láthatólag úgy érzi, mintha kizáró­ lag az egyik szülőjét (a volt partneredet) szerethetné, és kizárólag az egyik szülője tudná őt szeretni –, akkor valószínűleg nagyon hiányzik neked a gyermeked, és szenvedsz attól az érzéstől, hogy megfosztottak a gyermeked formálásának és nevelésének lehetőségétől, attól, hogy láthasd fejlődését, növekedését és ügyesedését. Amikor gyermekedet egy „mérgező” volt partnerrel szemben veszíted el, aki gyermeked megpróbálja ellened fordítani, általában azzal szembesülsz, hogy a gyermek távolságtartóvá, hűvössé, kegyetlenné, önzővé és követelőzővé válik, ami különösen fájdalmas lehet. Egy szülő úgy írta ezt le, mintha egy szörny a szeme láttára falta volna föl lassan a gyer­ mekét. Akármilyen kegyetlenül is viselkedjen ugyanis a gyer­mek, ő mindig is a szeretett gyermeked marad, akit védelmezni akarsz és dédelgetni. Amikor pedig a gyermeket manipulációval ráveszik, hogy ok nélkül visszautasítsa az egyik szülőjét, hosszú távon ő maga fogja megszenvedni ezt a leg­ jobban, mert sérülni fog az a képessége, hogy a többi emberrel kapcsolatot tartson, romlani fog az önértékelése, és bizal­ matlanná fog válni másokkal és saját magával szemben is.

Nem ritka, hogy az ilyen helyzetbe került szülőket a saját barátaik, családtagjaik és mások is félreértik és vádolják. Könnyen

10 | EXtelen döntések lehet, hogy a barátaid és a családtagjaid sem értik, hogy min is mész most keresztül, és nem tudják megadni neked a hiányzó támogatást. Könnyen lehet, hogy nem látják, milyen befolyást gyakorol alattomos volt partnered a gyermekedre, és hogy a gyermek problémás viselkedését a volt partnered hatására kialakult belső konfliktusa okozza. Meglehet, hogy barátaid is azt gondolják: bizonyára magad is oka vagy annak, hogy a gyermeked ilyen hevesen elutasít téged. Azért van ez így, mert az emberek önkéntelenül is igazságos és racionális világot akarnak látni maguk körül, amelyben a gyermekek csak azt a szülőt taszítják el maguktól, aki erre okot adott.

Klinikai pszichológusként (Paul), illetve kutatóként és coachként (Amy) mi arra a következtetésre jutottunk, hogy általában az alábbi két jó tanács egyikét szokták adni azoknak a szülőknek, akik vesztésre állnak a gyermekük lojalitásáért és tiszteletéért vívott harcban: a, „Emelkedj felül a problémákon és bízz abban, hogy a gyer­meked rájön majd, melyik szülője szereti őt igazán, és ki az, aki szíve mélyén a legjobbat akarja neki.” b, „Légy szigorú a gyermekkel – ne hagyd, hogy tiszteletlen legyen veled, vagy a válásotokat arra használja, hogy manipuláljon.”

Az efféle jó tanácsok sajnos nemcsak haszontalanok, de gyakran sülnek el visszafelé, és csak mélyítik a gyermekedet feszítő lojalitás-konfliktust, vagy tovább rongálják a gyermekeddel ápolt kapcsolatodat. Sokéves gyakorlatunk során be kellett látnunk, hogy egyáltalán nem kézenfekvő, hogyan is kellene a gyermekedet ellened hangoló volt partnerrel felvenned a küzdelmet, és sok szülő képtelen magától rátalálni a helyes megoldásra.

Könyvünket azzal a céllal írtuk, hogy segítsünk megbirkózni azzal a helyzettel, amikor a gyermekedet szinte szétfeszítik az irántad és a mérgező volt partnered iránt táplált érzelmei. Segíteni akarunk annak az öt módszernek a megértésében, amellyel volt partnered lojalitás-konfliktust akar ébreszteni

Bevezetés | 11 gyermeketekben – hogy ezeket könnyen felismerhesd és megfelelően reagálhass rájuk. Azt is szeretnénk, ha megértenéd, hogy milyen lélektani hatást gyakorol gyermeketekre a volt partnered viselkedése, és ezáltal te is fokozott együttérzéssel és érzékenységgel tudj viseltetni gyermeked érzései iránt.

Hiszünk abban, hogy a pozitív és gondoskodó szülői odafordulás kezedbe fogja adni azokat az eszközöket, melyek révén képes leszel megerősíteni a gyermekeddel való kapcsolatodat.

Ha éber figyelemmel fordulsz gyermeked felé, ha együttérzéssel fordulsz a válás miatti belső küzdelmei – és a saját küzdelmeid – felé, és ha tudatosan viselkedsz, akkor mélyebben fogod majd értékelni a gyermekeddel töltött pillanatokat, és számos szükségtelen konfliktusnak is elejét veheted. A könyvben felsorolt eszközök segíteni fognak neked a volt partnered negatív hatásának mérséklésében, és késleltetni fogják – sőt, akár meg is előzhetik – azt, hogy gyermeked a volt partneredet válassza veled szemben.

Kívánjuk neked a legjobbakat a megértés és a gyógyulás felé vezető úton, és arra bátorítunk, hogy ezt vésd szívedbe és elmédbe: a gyermekednek szüksége van rád, még akkor is, amikor tettei azt sugallják, hogy ennek nincs tudatában.

Bár tudjuk, hogy számos olvasónk soha nem élt formális házasságban, vagy éppenséggel soha nem vált el formálisan, az egyszerűség kedvéért könyvünkben a „válás” kifejezést használjuk. Ugyanígy, habár meglehet, hogy a kapcsolatból több gyermeketek is született, úgy döntöttünk, hogy „a gyermek” kifejezést fogjuk alkalmazni, egyes számban. Végezetül: mi a „szülőtársak” kifejezés alá sorolunk be minden olyan szülőpárt, akik külön élnek.1 (Ezzel a gyakorlattal szemben vannak olyan szerzők, akik kizárólag azokra az ideális viszonyokra tartják fenn a „társszülők” kifejezést, amelyben a volt partnerek együttműködők és tisztelik egymást.)

1

Bár a magyar szakirodalomban a co-parent fordítására a „szülőtárs” kifejezés terjedt el, a „társszülő” kifejezés pontosabban leírná azt a helyzetet, melyben a két szülő egymás iránti társias érzelme megkérdőjeleződik, esetleg ellenségességbe fordul – a ford.

1. fejezet Az elvált családokban támadó lojalitás-konfliktusok okai és következményei A válás nem könnyű. Egy házasság vége, különösen a gyermekes családok esetében, nagy veszteséget és változást hoz. Lehet, hogy elveszítetted a családi otthonodat, esetleg jövedelmed és barátaid egy részét, és sok mást is, esetleg számos olyan dolgot, ami korábban számodra magától értetődő volt. Semmi kétség, hogy az egyik ezek közül az a támogatás, mellyel házastársad a gyermeketekkel való kapcsolatod felé fordult. Fájdalmas élményt hordozhat a felismerés, hogy korábbi partnered ebben a vonatkozásban most ellened dolgozik.

Nem minden volt partner igyekszik aláásni a volt partnerét és kisajátítani a gyermekük szívét és elméjét. De nagyon is gyakran tesznek így. Lehet, hogy a te volt partnered is így tesz.

Ha pedig ez a helyzet, akkor gyermekedben könnyen kialakulhat lojalitás-konfliktus.

Mi az a lojalitás-konfliktus?

Lojalitás-konfliktus olyankor jelentkezik, amikor egy személy úgy érzi, hogy választani kell két kapcsolat között ahelyett, hogy mindkettőt megőrizné, mert kapcsolatai kölcsönösen kizárják egymást. Amikor a gyermeked lojalitás-konfliktus él át a veled és a volt partnereddel való kapcsolatában, akkor úgy érzi, mintha a kötél szerepét osztottátok volna neki a közted és a volt

14 | EXtelen döntések partnered közötti kötélhúzásban, melyben te az egyik, korábbi partnered pedig a másik karját húzza. Ebben a helyzetben a gyermeked esetleg úgy érzi, hogy inkább feladja a veled való kapcsolatát annak érdekében, hogy volt partnerednek a kedvére tegyen. Ezt azonban minden áron el kell kerülni.

1.1. gyakorlat: Idézd fel magadban korábbi lojalitáskonfliktusaidat Hunyd be a szemed, és idézd fel a gyermekkorodat. Idézd fel, milyen helyzetben voltál abban az életkorban, amelyben most a gyermeked van. Eszedbe jut olyan eset, amelyben a szü­ leiddel vagy esetleg két közeli barátoddal kapcsolatban lojalitás-konfliktust éltél át? Milyen érzéseket ébresztett ez benned? Milyen érzéseket és gondolatokat ébresztett benned az, amikor megpróbáltál megbirkózni azzal a helyzettel?

Hogyan oldódott meg az a helyzet? Vajon az egyik oldalt választottad, és a másikat elhanyagoltad, vagy sikerült megőrizned a kapcsolatot mindkét személlyel? Milyen könnyű vagy nehéz volt ez számodra? Az alábbi üres sorokban (vagy egy naplóban, jegyzetfüzetben stb.) fogalmazd meg belátásaidat.

Ha fel tudtál idézni magadban egy gyermekkorban átélt lojalitás-konfliktust, akkor valószínűleg eszedbe jutottak olyan gondolatok és érzések is, amelyek világossá tették számodra, hogy milyen nehézségekkel jár az a helyzet, melyben választanod kell két oldal között. Talán azt gondoltad: „Én csak egy gyerek vagyok. Légy szíves, ne tegyetek középre.

I. fejezet | 15 Ez nem méltányos! Nem akarok választani.” Valószínűleg most ugyanígy érez a te gyermeked is, és erre igen jó oka van.

A helyzet ugyanis nem méltányos: ráadásul számos okból kifolyólag fájdalmas is.

Milyen sérüléseket okoz gyermekednek a lojalitás-konfliktus Az elvált családokban a lojalitás-konfliktus további stressz és szorongás forrása, amely a gyermeket arra kényszeríti, hogy az egyik oldal mellett kötelezze el magát, és kétségeket ébreszt a gyermekekben a szüleik értékével kapcsolatban, és minde­ mellett a gyermekeknek az embertársaikkal való kapcsolatok egészségtelen formáit tanítja. Ha a gyermeked végül egyik vagy másik oldal mellett dönt, az szintén problémákat okozhat.

Stressz és aggodalom Amikor a gyermekek úgy érzik, hogy a szüleik két ellentétes irányba húzzák őket, világosan látják, hogy ha az egyik szülőnek kedveznek, azzal a másikban fájdalmat és dühöt ébresztenek.

Kizárt, hogy mindkét szülőnek egyszerre kedvezzenek. Emiatt a gyermekek egy sor szituációban aggódni kezdenek azon, hogy miként is reagáljanak. Képzeld el, hogy gyermeked tudja, te is és a volt partnered is elmentek majd megnézni egy iskolai színielőadáson. Vajon képes lesz ebben a helyzetben arra, hogy kizárólag a felkészülésére koncentráljon? Vajon képes lesz abban a helyzetben nyugodt és örömteli teljesítményt nyújtani?

Valószínűleg nem. Ehelyett inkább azon aggódik majd, miként tegyen mindkettőtök kedvére, és szorongva mérlegeli majd, hogy vajon mi történik, ha valamelyikőtök megsértődik. Amikor a gyermekek ilyen szükségtelen stressznek vannak kitéve, fejfájással, hasfájással, feszültséggel, bágyadtsággal és egyéb testi

16 | EXtelen döntések tünetekkel reagálhatnak. Érzelmi problémáik is támadhatnak, mint például szorongás vagy depresszió, de reagálhatnak viselkedéses problémákkal is, például a társas kapcsolataikból való visszahúzódással vagy engedetlenkedéssel.

Az oldalválasztás kényszerében Amikor volt partnered lekicsinylő megjegyzéseket tesz rólad, korlátozza a kapcsolattartási idődet, vagy olyan megjegyzéseket tesz, melyből a gyermeketek azt a következtetést vonja le, hogy nem szerethet egy időben mindkettőtöket, és nyomást érezhet, hogy téged elutasítva a volt partneredet válassza. A gyermekek ilyen helyzetben már pusztán azért is választják az egyik szülőt, elutasítva a másikat, hogy ezzel véget vessenek annak a kel­ lemetlen érzésnek, hogy szinte szétszakítják őket az ellentétes irányba húzó érzéseik. Olykor ez tűnik a legegyszerűbb meg­ oldásnak, bár hosszú távon több problémát fog okozni.

Zavarodottság a szülôk értékével kapcsolatban Ha a volt partnered folyamatosan lekicsinyel és megaláz téged, és olyan helyzeteket alakít ki, amelyben a gyermeked a rosszat fogja látni benned, a gyermek könnyen juthat arra a meg­ győződésre, hogy valóban értéktelen vagy, akit vissza kell utasítani és perifériára kell szorítani. Ez a gyermeked számára nagyon zavarba ejtő lehet, mert neki továbbra is szüksége van rád, és pozitív élményei fűződnek hozzád, amelyek konfliktusban állnak a rólad megfogalmazott külső üzenetekkel.

A gyermekeknek hinniük kell benne, hogy a szüleik szeretik őket. Ha a volt partnered megaláz és lealacsonyít téged, és a gyermeketeknek azt próbálja igazolni, hogy mennyire szeretetlen vagy iránta, akkor ezzel sérülést okoz a gyermeknek, mert valószínűleg azt fogja gondolni, azért nem szereted őt,

I. fejezet | 17 mert valamiképpen nem elég jó a szeretetedhez. Amikor a gyer­ mekek egy nehéz helyzettel szembesülve szeretnék visszanyerni az érzést, hogy ők irányítanak, könnyen választhatják az önvádat – még akkor is, ha ez azzal jár, hogy saját magukkal szemben negatív érzéseik támadnak.

A gyermekeknek abban is hinniük kell, hogy a szüleik jó emberek. Ha azt hiszik, hogy egyik szülőjük értéktelen vagy alsóbbrendű, sérülést okoz nekik, mert jól tudják, hogy ők maguk is jelentős részben ebből a szülőjükből táplálkoznak.

Könnyen arra a következtetésre juthatnak: „Ha Anyu/Apu nem jó, és Anyu/Apu az én részem, akkor én sem vagyok jó.” Amiatt, ha a gyermeket szembe fordítják az egyik szülőjével, egyúttal saját maga ellen fordítják.

Az is zavarodottságot kelthet a gyermekedben, ha a volt partnered viselkedésével azt sugallja, hogy jobban érdekli saját igényeinek kielégítése, mint a gyermeked igénye arra, hogy mindkét szülője szeresse, és ő viszontszeresse őket. Ez olyan ugyanis, mintha volt partnered ezt mondaná: „Amikor azt mutatod nekem, hogy szereted a másik szülődet, fájdalmat és dühöt ébresztesz bennem”, ami a gyermekben olyan érzést kelt, mintha az ő felelőssége lenne a volt partneredről való gondoskodás és a vele való törődés. Ez nyilvánvalóan méltánytalan követelmény egy gyermekkel szemben.

Oldalt választani Amikor a gyermekekre az a nyomás nehezedik, hogy választaniuk kell a két oldal között, az rövid távú és egész életükre kiható problémákat is okozhat számukra. Először is elveszítik egy olyan emberrel való kapcsolatukat, akitől páratlan és értékes támogatást várhatnak. Más szóval, függetlenül attól, hogy melyik szülő nyeri végül a lojalitás-konfliktust, a gyermek mindig veszíteni fog, mert miközben közelebb kerül az egyik szülőjéhez, a másiktól eltávolodik. Másodszor, fel kell adnia azt a képességét, hogy megfogalmazza a saját gondolatait. Az ilyen

18 | EXtelen döntések gyermekek a saját gondolataikat és érzéseiket lecserélik annak a szülőnek az érzéseire és gondolataira, akivel azonosulnak.

Annak a szülőnek a véleményeit, nézeteit és hiteit fogadják el sajátjuknak. Ez a függőségük azonban roppant mértékben megnehezíti majd számukra a kortársi nyomással szembeni ellenállást és azt, hogy saját maguk hozzák meg a karrierjükkel kapcsolatos döntéseket, és önálló felnőttekké váljanak.

Harmadszor, amikor a gyermek végül ráébred, hogy hibás döntés volt az egyik szülőt választani a másikkal szemben, élete későbbi szakaszában alacsony önértékelés, bűntudat és akár depresszió is kísértheti. Azok a felnőttek, akik gyermekkorukban az egyik szülőjüket – egy lojalitás-konfliktusra adott válaszként – elutasították, magukban így gondolkodhatnak: „Rettenetes személy vagyok, hogy ezt tettem az apámmal”, vagy „Amikor eszembe jut, mit tettem az anyámmal, olyan mély szomorúságot érzek, hogy alig tudok kikelni az ágyból reggel” (Baker 2007; Baker és Ben Ami 2011).

Egészségtelen kapcsolati stílusok Ha a gyermeked a közted és volt partnered közötti lojalitáskonfliktusban őrlődik, előfordulhat, hogy – volt partnered bujtogatása nélkül is – tiszteletlenné válik veled szemben, érzéketlenül reagál a te érzéseidre, és emiatt követelőzően, hálátlanul és nyeglén viselkedik. Ha azonban veled szemben így viselkedik, és hozzád így viszonyul, az könnyen átterjedhet (könnyen) a többi emberrel való kapcsolatára is. Emiatt a volt partnered összezavarja a gyermeketek szociális és morális iránytűjét, és olyan tévhiteket, attitűdöket ültet el benne, amelyek egész későbbi életét negatívan befolyásolják – legyen szó akár baráti kapcsolatairól, tanulmányairól vagy a munkájáról (Baker 2007).

I. fejezet | 19 1.2. gyakorlat: A lojalitás-konfliktus mely tüneteit ismered fel a gyermekeden?

A tünet melletti üres négyzetbe tett x-szel jelöld, hogy a válás óta milyen gyakran észleled a gyermekeden az adott viselkedést vagy attitűdöt. (Vedd figyelembe, hogy ezeket a tü­neteket olykor más stresszforrás is kiválthatja!) Ha egynél több közös gyermeketek van, akkor érdemes ezt a felmérést külön-külön elvégezned minden egyes gyermek kapcsán. Ezt a listát le is töltheted a kiadó honlapjáról: http://media. harmattan.hu/extelendontesek/feladatlap_01.pdf Soha nem észleltem A gyermekem aggodalmasnak, depressziósnak tűnik, vagy testi tünetei vannak, például fejfájás, hasfájás vagy kimerültség. Úgy látom, hogy a gyermekemnek önértékelési problémái vannak, kétségeket táplál az iránt, hogy a volt partnerem és én valóban szeretjük-e őt mindketten. Úgy tűnik, hogy a gyermekem összezavarodott az én vagy a volt partnerem értékével kapcsolatban.

Esetenként Gyakran

20 | EXtelen döntések

A gyermekednek nem azzal segítesz, ha a volt partneredrÔl rosszat mondasz A közös gyermeket nevelő elvált szülők sokszor nem könnyen tudják elválasztani és megkülönböztetni egymástól a gyer­ meküket segítő viselkedést a gyermekükben lojalitás-konfliktust támasztó viselkedéstől. Ha úgy látod, hogy a gyermeked csalódással, haraggal vagy fájdalommal fordul a volt partnered felé, akkor joggal tarthatsz attól, hogy ezeket az érzéseit bátorítva vagy gyermekedet vigasztalva magad is lojalitás-konfliktust váltasz ki a gyermekedben.

Az természetes, hogy a gyermek fájdalma és csalódása iránt megértéssel viseltetsz; ám mindig légy tudatában annak, hogy hogyan és miért reagálsz rá. Sose tagadd vagy kicsinyeld le gyermeked érzéseit és élményeit. Ám egyúttal ügyelj arra, hogy ne okozz számára még nagyobb fájdalmat azáltal, hogy magad is lekicsinyled a volt partneredet, vagy a vele való összevetésben magadat fölé helyezed. Ha az eseményekkel kapcsolatban a saját értelmezésedet megosztod a gyermekeddel, vagy a gyermek sérelmének tüzére olajat öntesz, azzal őt lojalitás-konfliktusba kényszeríted. Később hosszabban is kitérünk majd arra, hogy akaratlanul is hogyan tudjuk őt lojalitás-konfliktusba hajszolni.

Miért viselkednek úgy a társszülÔk, hogy az lojalitás-konfliktusba sodorja a gyermekeket?

Miért akarna bárki is lojalitás-konfliktust gerjeszteni a gyer­ mekben, ha egyszer ez ilyen szenvedést okoz neki? Az az igazság, hogy sok társszülőnek az az érzés, hogy a gyermek őt részesíti előnyben a másikkal szemben, segít a féltékenység, a félelem, a bűntudat, a szégyen, a bánat, a magányosság, a harag vagy a nárcisztikus sérülés érzésének legyőzésében. Vizsgáljuk hát meg ezeket az érzéseket, mert ha megérted azokat az érzéseket, melyek volt partneredet arra késztethetik, hogy a gyermeketeket

I. fejezet | 21 ellened fordítsa, akkor képes lehetsz azok kezelésére, és ezáltal csökkentheted azt az igényét, hogy az előnyben részesített szülőnek akarja magát érezni.

Féltékenység A volt partnered féltékenyen reagálhat arra, hogy a gyermekeddel láthatólag közel álltok egymáshoz. Ahelyett, hogy örömet és megnyugvást lelne abban a tudatban, hogy a gyermeke elég szerencsés ahhoz, hogy veled szeretetteli kapcsolatot ápoljon, a volt partnered esetleg amiatt kezdhet aggódni, hogy a veled való kapcsolatából valami hiányzik. Olyankor, amikor a barátok oldalt választanak, a családtagok pedig rendszerint a saját családjukkal lesznek szövetségesek, olyan bizonytalansággal teli környezetben találhatja magát a volt partnered, amelyben szorongással töltheti el a te szeretetteli kapcsolatod a gyer­ meketekkel.

A volt partnered a kapcsolattartási időddel szemben is érezhet féltékenységet. Minden egyes perc, amelyet a gyermeketek veled tölt, számára egy perc a gyermeke nélkül, és ez a veszteség nagy fájdalmat okozhat számára. A volt partnerednek esetleg hiányozhat, hogy üdvözöljék egymást a gyermekkel, amikor délután hazatér az iskolából vagy az esti alváshoz készülődnek.

Előfordulhat, hogy gyermeked a közelmúltban csinált valamit először – például megtette első lépéseit, kimondta első szavait, először aludt egy barátjánál, először ment moziba – a volt partnered pedig nem volt ott, hogy osztozzon örömében, és olyan emléket szerezzen, melyet egész hátralévő életében dédelgethet.

A társszülőknek minden okuk megvan a másik kapcsolattartási idejével szembeni féltékenységre. Könnyen lehet, hogy amíg házasok voltatok, te is és a volt partnered is sóvárogva követelte, hogy a másik biztosítsa számára a független szabadidőt, amikor olvashat, szundikálhat, vagy egyszerűen csak csöndben

22 | EXtelen döntések és elgondolkodva üldögélhet. A gyermeknevelés olyan időigényes feladat, hogy a legtöbb szülő vágyakozni kezd a független szabadidő iránt. A teljes idős szülőket (ha volt partnered az volt) azonban semmi sem készítheti fel arra az érzésre, amelyet a gyermekükkel való kapcsolatuk időbeli korlátozása jelent. Még akkor is, ha házasságotok idején a volt partnered többnyire csak vacsoránál találkozott gyermeketekkel, nagy veszteségként élheti meg, hogy már nem találkozik annyiszor a gyermekkel, mint megszokta.

Az is természetes féltékenységet válthat ki volt partneredben, ha több pénzed van arra, hogy a gyermeketeknek különféle ajándékokat vegyél, ha több barátod vagy családtagod tud neked besegíteni a gyermekgondozásba, vagy a rugalmasabb munkaidőd révén több időt tölthetsz a gyermeketekkel. A pénz, a barátok és a szabadidő nem feltétlenül oszlik meg arányosan közöttetek a válást követően, és a volt partnerednek úgy tűnhet, hogy te vagy a szerencsésebb fél. Az is könnyen féltékenységet válthat ki, ha nemrégiben új partnerkapcsolatot alakítottál ki, mert úgy érezheti, hogy a válás okozta fájdalomból gyorsabban felépültél. A válás természetes módon hozza magával a fél­ tékenység érzését. Hogy ez kialakítja-e a gyermeketekben a lo­jalitás-konfliktus érzését, azon múlik, hogy miként birkóztok meg vele.

Félelem Számos oka van annak, hogy a frissen elvált párok félelmet érezhetnek. A szülőkben erős vágy él az iránt, hogy a gyer­ meküket védelmezzék, és feszítő érzést okozhat a tudat, hogy kevesebb támogatást tudnak nyújtani a gyermeküknek annál, mint amikor még minden nap találkoztak. A szeparáció sokszor vált ki szorongást a szülőkben, hogy amíg nem látják, a gyer­ mekük esetleg megváltozik, vagy valamilyen bántalom éri.

Nagyon valószínű, hogy te és a volt partnered más-más szülői felfogást képviseltek, az egyikőtök esetleg engedékenyebb,

I. fejezet | 23 a másikótok egészségtudatosabb, az egyikőtök konzervatívabb, a másikótok nagyobb hangsúlyt fektet az iskolai előmenetelre és így tovább. Szinte nincs olyan eset, amikor két szülő a nevelés minden területén teljes egyetértésben van. Amikor még házasok voltatok, lehet, hogy a volt partnered a mostaninál nagyobb befolyást tudott gyakorolni olyan területeken, amelyekben nem értettetek egyet. És valljuk be, te is kisebb hajlandóságot érzel most igényei kielégítésére, mióta nem éltek együtt. Az is megtörténhet, hogy a válás óta nézeteltéréseiteket felnagyítva látjátok, mert mindketten a gyermeketek feletti kontroll elvesztésének érzésével küzdötök, hiszen mindketten jelentős időt töltötök a gyermeketektől elszakítva. A társszülők egy részében a kontroll elvesztésének ez az érzése irracionális félelmeket gerjeszt azzal kapcsolatban, hogy a másik szülő esetleg ártani fog a gyermeknek. Ezek a társszülők arra fognak törekedni, hogy a gyermeket elszakítsák a másiktól annak érdekében, hogy ezzel „kimentsék” őt ebből a képzelt veszedelemből. Volt partnered attól is tarthat, hogy a gyermekedet a kapcsolattartási időd alatt valamilyen sérülés érheti. De azt is érezheti fenyegetésnek, hogy a gyermeketek többé nem fogja őt szeretni.

A félelem egy másik forrása anyagi jellegű. Bizonyos társszülők félnek bevallani a gyermeküknek, hogy a válás óta jövedelmi viszonyaik romlottak, és azzal igyekeznek kompenzálni a kiesett jövedelmet, hogy több időt töltenek a gyermekkel (és így kevesebb gyermektartást fizetnek, illetve többet kapnak).

Bûntudat A társszülőkben bűntudat ébredhet a házasság felbomlása miatt annak tudatában, hogy ez sérülést okoz a gyermekeknek. De egyéb okai is lehetnek a bűntudatnak, például az, hogy kevesebb időt tudnak a gyermekekre szánni, vagy a szokásosnál kevésbé türelmesek a jogi és a válással kapcsolatos egyéb problémák miatt. Minden szülő életében vannak olyan szórakozott vagy magába feledkezett pillanatok, amelyekre később önváddal

24 | EXtelen döntések gondolhat vissza (pl. „Miért nem tudtam egyszerűen félretenni azt az újságot, hogy inkább azt figyeljem, ahogy a gyermekem a homokozóban játszik?”). A válás után a szülők szétszórtságát fokozhatják az anyagi problémák, a magány, a változás stb.

Mondjuk, a volt partnered számára nehézséget okoz, hogy az esti mese olvasásakor az adott helyzetre koncentráljon. Amikor ez később eszébe jut, bűntudata támadhat miatta. Megint más társszülők akkor éreznek bűntudatot, ha gyermekük távollétében kellemesen töltik az idejüket – azon aggódnak, hogy „miféle szülő vagyok én, ha gyermekeim távollétében szinte alig-alig gondolok rájuk?” Ezek az érzések arra vezethetik a volt partneredet, hogy megerősítést kérjen a gyermektől, hogy az még szereti őt. Ha a gyermeketek iránta való szeretetét meg tudja erősíteni azzal, hogy veled szemben gyermeketek őt választja, akkor megerősítve érezheti magát abban, hogy mégsem olyan rossz szülő.

Szégyen Vannak társszülők, akik nemcsak a házasság felbomlása miatt szégyenkeznek, hanem minden olyan esetben, amelyben úgy érzik, nem viselkedtek tökéletes szülőként (és valójában egyikünk sem tud tökéletes szülőként viselkedni). A volt partnered megszégyenülésként élheti meg, ha egy iskolai színdarab vagy focimeccs után a gyermeketek először hozzád megy, és nem hozzá. Szégyent érezhet, ha a gyermeketek azt kéri tőle, hogy az ő kapcsolattartási idejéi idejében beszélhessen veled telefonon, vagy találkozhasson veled. Ha gyermeketek lelkesen beszél rólad, vagy arról beszél, hogy hiányzol neki, volt partneredben esetleg kételyeket támaszt azzal kapcsolatban, hogy vajon szülőként neki milyen hiányosságai vannak.

A bűntudathoz hasonlóan a szégyen is arra késztetheti a volt partneredet, hogy a gyermekét arra bátorítsa, hogy őt előnyben részesítse veled szemben, ezzel megerősítve őt abban, hogy mégsem olyan rossz szülő. Volt partnered olyan helyzeteket

I. fejezet | 25 teremthet, amelyekben a gyermeked kényszert érez majd arra, hogy bizonygassa: őt részesíti előnyben veled szemben, és ezzel a volt partnered a maga hiányosságaival kapcsolatos rossz érzését kompenzálja.

Bánat A volt partnered valószínűleg bánatot érez amiatt, hogy nem élheti át minden nap a gyermekével való együttlét örömét. Ismét csak minden egyes perc, amit a gyermeked veled tölt, számára egy újabb perc a gyermekétől távol. Ha egy szülő – bármilyen okból is – elszakad a gyermekétől és távol van tőle, akkor hiányzik neki és vele akar lenni. Ez még a tervezett elválásokra is igaz, mint amilyenek például az ottalvós táborok vagy a barátoknál töltött éjszakák. A szülők általában azon aggódnak, hogy miből maradnak ki, amíg a gyermekük nem velük van – és nagyon valószínű, hogy ebben a vonatkozásban a volt partnered sem kivétel. Az, hogy nincs a gyermeketekkel minden egyes nap, és fejlődését nem tudja folyamatosan figyelemmel kísérni, nagy veszteség a volt partnered számára. Ezt az érzést kezelheti úgy is, hogy a gyermeketeket arra bátorítja, hogy biztosítsa őt mindenek feletti szeretetéről és arról, hogy sohasem fogja őt elhagyni. Ha meg tudja győzi arról a gyermeketeket, hogy őt eléd helyezze, akkor nem kell megbirkóznia a gyer­ meketektől való elválás miatti bánattal, sem saját belső bizonytalanságával, amelyet a válásotok esetleg fel is erősített.

Magányosság Ha a volt partnered hozzászokott ahhoz, hogy minden nap a gyermeketekkel legyen, akkor a gyermek távolléte nagyon fájdalmas lehet számára. A gyermeketektől való különlét magányossá teheti a volt partneredet, emiatt nyomást gyakorolhat a gyermeketekre, hogy több időt töltsön vele. Ha

26 | EXtelen döntések valaki megszokta, hogy a gyermeke minden nap ott van vele, könnyen zaklatottá válhat attól, hogy egyedül kell felkelnie egy üres lakásban. Ha a gyermek kapcsolattartási idejével kapcsolatos megállapodásotok szerint a gyermeketek néhány éjszakát rendszeresen nálad tölt, lesznek olyan napok, amelyeken esténként volt partnered hiányolni fogja a gyermeketek forró ölelését, másnap reggel pedig lépéseinek szívmelengető zaját és a vidám kacagását. Amíg házasok voltatok, volt partnered valószínűleg a legcsodásabb szanatóriumként gondolt volna egy csendes reggelre, amelyen senkivel nem kell foglalkoznia, csak saját magával. Ha azonban a gyermektől való távollétét nem maga választotta, hanem kívülről kényszerítették rá, rettenetesen magányosnak érezheti magát.

Vannak társszülők, akik képesek a gyermekükkel való kapcsolatuktól és a szülői szerepüktől független „életet” kialakítani maguknak; azoknak viszont, akik magukat kizárólag szülőként határozzák meg, a gyermekükről való kényszerű – mégoly rövid időtartamra vonatkozó – lemondás rendkívüli fájdalommal járhat. Ha volt partnered főállású szülőként eddig elsődlegesen a gyermeketek gondozásával foglalkozott, akkor a gyermek hiánya céltudatosságát és önértékelését is alááshatja.

Magányát esetleg azzal próbálja mérsékelni, hogy a gyermekedet igyekszik arra bírni, hogy a lehető legtöbb időt vele töltse, és hogy kizárólag rá koncentráljon olyankor, amikor hárman együtt vagytok (például átadjátok egymásnak a gyermeket, iskolai rendezvényeken stb.), és hogy általában véve őt részesítse előnyben veled szemben.

Harag Egy válás során rengeteg okot talál az ember a haragra. A volt partnered haragudhat saját magára vagy éppen rád amiatt, hogy a házasságotok véget ért, és a családot cserben hagyta (vagy hagytad). Haragudhat „a rendszerre”, amiért számára nem megfelelő módon osztotta meg a kapcsolattartási idejét.

I. fejezet | 27 Haragudhat rád azért is, ha jobb a kapcsolatod a gyermeketekkel, mint neki, vagy olyan dolgokat csinálsz a gyermekkel, amelyeket ő rossznak vagy károsnak tart. Amikor az emberek haragszanak, nem mindig olyan körültekintően gondolják végig a dolgokat, mint kellene. A volt partneredet a haragja meggátolhatja abban, hogy kontrollálja alantasabb ösztöneit, például azt, hogy versengjen veled a gyermeketek szeretetéért. Emellett a volt partnered szándékosan büntethet téged vélt vagy valós sérelmeiért, és ennek egyik legbiztosabb módja az, ha csökkenti a gyermekeddel töltött idődet, csökkenti és gátolja a gyer­ mekeddel való kapcsolatodat. Vannak társszülők, akiknél a ha­rag nem csupán egy-egy hirtelen támadó, az indulat hatására elkövetett tettben jelentkezik, hanem abban a gonosz tervben ölt testet, hogy a gyereket a másik szülőtől ellopják.

Nárcisztikus sérülés Vannak, akik egy kapcsolatuk elvesztését (például egy válást) személyes kudarcukként élik meg, és képtelenek elviselni az önértékelésüket érő fenyegetést. Akik ilyen – úgynevezett – nárcisztikus sérülést szenvednek el, jellemzően azzal reagálnak, hogy saját önértékelésük fenntartása érdekében a másik személy értékét lebecsülik, lekicsinylik. Ha például a volt partnered egója sérülést szenvedett a válásotok során, akkor könnyen arra az álláspontja helyezkedhet, hogy te értéktelen vagy – annak érdekében, hogy a házasság felbomlása miatt ne kelljen rosszul éreznie magát. A „savanyú a szőlő” helyzetekben arról győzheti meg saját magát, hogy igazából nem is érti, mi lehetett az, ami benned valaha is megragadta őt, és hogy valójában most boldog, hogy kapcsolatotok véget ért. Ha a volt partnered képtelen arra, hogy továbbra is meglássa benned az értékeket, akkor nehezen fogja megérteni azt, hogy bárki más (köztük a közös gyermeketek) hogyan keresheti vagy igényelhet a veled való kapcsolatot. Az ilyen típusú társszülők számára nehézséget okozhat, hogy a volt partnerükkel kapcsolatos negatív ér­

28 | EXtelen döntések zelmeiket függetlenül kezeljék attól, hogy volt partnerük szülőként milyen értékekkel rendelkezhet.

1.3. gyakorlat: Az alábbi érzelmek közül melyiket ismered fel volt partneredben?

A volt partneredben (és benned is) erős érzelmeket válthat ki a válásotok. Ha a volt partnered gyakran mutatja az alábbi érzelmeket, vagy olyan helyzeteket akar kialakítani, amelyekben a gyermeketek hajlamos lesz inkább őt választani veled szemben, akkor egy „mérgező” társszülővel van dolgod, és fennáll a veszélye annak, hogy a gyermekedet elveszíted.

Tegyél x-et az alábbi érzelmek mellett abba a dobozba, amelyik leginkább megfelel a volt partnereddel kapcsolatos tapasztalataidnak.

Soha

Esetenként

Gyakran

Féltékenység Félelem Bűntudat Szégyen Szomorúság Magányosság Harag Nárcisztikus sérülés

Ne feledjük, hogy bár vannak olyan társszülők, akik szándékosan gerjesztenek lojalitás-konfliktusokat – például azért, mert büntetni akarják a volt partnerüket –, mások egyszerűen szándékaikon kívül, pusztán az érzelmeik – félelmük, magányosságuk stb. – irányítása alatt tévesen úgy érzik, hogy meg kell védelmezniük gyermeküket. Olykor nehéz megál­lapítani, hogy a társszülő szándékosan gerjeszt-e lo­ja­

I. fejezet | 29 litás-konfliktust, vagy sem; és ennek igazából nincs is jelentősége abban az összefüggésben, hogy mit tehetsz te magad a pozitív változás érdekében – más szóval, mi így is, úgy is ugyanazt a tanácsot adjuk majd neked.

Potenciálisan lojalitás-konfliktust gerjesztÕ helyzetek A kavargó érzelmek viharában vannak olyan helyzetek, ame­ lyekben a társszülők különösen nagy valószínűséggel sodorják gyermekeiket lojalitás-konfliktusokba.

A kapcsolattartás átadásának ideje Minden olyan alkalom, amikor te, a gyermeketek és a volt partnered egy helyen tartózkodtok, a volt partneredet arra fogja késztetni, hogy lojalitás-konfliktust ébresszen. Különösen olyankor nagy ennek az esélye, amikor a gyermeket egyikőtök a másiknak átadja – azaz, amikor a volt partnerednek búcsúznia kell a gyermekétől egy időre, vagy amikor hosszabb különlét után üdvözöli. A veszteség érzése, és az összes többi korábban említett érzelem felerősödhet a különlét előtt és végén. Emellett a volt partnerednek irántad is lehetnek feldolgozatlan érzelmei, szerelem, sérelem, szomorúság vagy harag (valós vagy képzeld okok miatt). Lehet, hogy egy új partner vagy házastárs is belezavar a képbe, tovább fokozva a feszültséget és a ké­ nyelmetlenséget. Az érzelmek ilyen zűrzavarában lehetséges, hogy a volt partnered – akár szándékosan, akár szándéktalanul – lojalitás-konfliktust gerjeszt a gyermeketekben. Vannak olyan elvált családok, ahol a kapcsolattartási megállapodás kiköti, hogy a kapcsolattartás átadásakor mindkét szülőnek jelen kell lennie, emiatt viszont volt partnered szemtanúja lesz, hogy milyen közel álltok egymáshoz a gyermekeddel (ami fél­ tékenységet válthat ki belőle), és egyúttal azt a lehetőséget is

30 | EXtelen döntések megadja volt partnerednek, hogy szavaival, attitűdjével és feléd irányuló gesztusaival befolyásolja a gyermekedben rólad kialakult képet. Talán magad is észlelted, hogy ilyen helyzetekben a volt partnered hidegen szól a gyermeketekhez, amivel arra készteti a gyermeket, hogy téged háttérbe szorítva, neki igyekezzék a kedvére tenni. Ez történik olyankor, amikor a gyer­ meked irántad mutatott érzelmei miatt a volt partnered sértetten vagy visszahúzódón viselkedik, ami a gyermeket arra készteti, hogy a jövőben tartózkodjék az ilyen érzelmi megnyilvánulástól.

A volt partnered esetleg lekicsinylő megjegyzéseket is tehet rád, például így: „Na, hát eljöttél! Gratulálok, hogy időben sikerült”, amivel azt sugallja, hogy gyermeked iránt érdektelen, vagy értéktelen vagy. A volt partnered esetleg valami ilyesmit suttog a gyermekednek: „Csak hívjál fel, ha bármi kellemetlenség ér”, amivel kételyeket támaszt gyermeketekben a szülői képességeid iránt, illetve elülteti benne a félelmet, hogy a kárára lehetsz.

Esetleg viselkedhet olyan módon, amivel a gyermeked figyelmét kizárólag magára vonja, a te rovásodra.

Egyéb alkalmak, amelyeken mindhárman jelen vagytok Te, a volt partnered és a gyermeketek valószínűleg találkozni fogtok majd a gyermeketek iskolai évnyitóin, sporteseményein, iskolai előadásain, a születésnapi partikon stb., de olyan kevésbé vidám alkalmakon is, mint a baleseti sürgősségi osztályok, a kór­ ház vagy a családi temetések. Ezek nyilvánvalóan nagy érzelmi intenzitású helyzetek – különösen a korábban már említett érzelmek összefüggésében –, és pontosan ilyenkor nő meg a va­ lószínűsége annak, hogy viselkedésével a volt partnered lojalitás-konfliktust ébreszt a gyermeketekben.

Ilyen alkalmakon a volt partnered esetleg vádként szegezheti szembe a gyermeketekkel, hogy régebben téged részesített előnyben vele szemben (akár megalapozott ez a vád, akár alaptalan), és ezzel mintegy bebiztosítja, hogy ezúttal lányotok