–1–
2012 TAVASZ A TABÁN MOZIBAN
A Tabán mozi a múltban és napjainkban
Csütörtökönként 20 órától:
Az első mozgószínházakat Pécsi Manó honosította meg Budán. Alapítási okirat nem található, de pontos levéltári anyagok alapján a Palota mozi (a későbbi Tabán) alapítási éve 1910-re tehető. A mozi több névváltozáson esett át: 1917-1947: Palota; 1948-49: Krisztina; 1954-től Diadal; 1990. IX. 5-től Tabán mozi lett. 2008-tól az ART-hálózat tagjaként a Grantfilm Kft. vette át a mozi üzemeltetését, s tervezi sikeresen működtetni megújítva, de a művész mozik legszebb hagyományai alapján. A Tabán mozi az egyetlen mozi Budapesten, ahol a nézőtér mellett külön egy 30 fős klubhelység is rendelkezésére áll a nézőknek, ill. a klubok számára egy-egy film utáni beszélgetéshez. A klubhelység, ill. a nagyobb vetítőterem is kibérelhető rendezvények, baráti társaságok részére. A moziban hétközben délelőttönként és a kora délutáni órákban iskoláknak, nyugdíjas köröknek, kluboknak nyújtunk kedvezményes lehetőséget filmtörténeti alapalkotások, remekművek megtekintésére. A Tabán mozi filmklubhoz, ami ingyenes, bárki csatlakozhat a mozi honlapján keresztül, aki a szinvonalas filmeket, ritkaságokat kedveli. A Tabán mozi egy családias, értékmegőrző hely. Ahol a hatalmas képzivatarból olyan mozgóképek forognak le újra és újra a vetítőgépeken, amelyek a filmművészet örök, értéket képviselő és teremtő alkotásai. Amelyek olyan táplálékkal szolgálnak a nézőknek, amelyek tovább tartanak egy elfogyasztott ital vagy étel ízénél. Sok kép belénk ég, korokat, korszakokat, életszakaszokat jellemez, érzéseket ad vissza, vagy elevenít fel. Maradandó és felejthetetlen élményekkel varázsol el, szórakoztat, és ami ennél is több, táplál, éltet. A kép örök, míg az ember látása képet alkot belőle, addig legalábbis! A Tabán mozi története napjainkban is íródik. Látogasson el honlapunkra, vagy még inkább a moziba a közeli jövőben. Szeretettel várjuk!
ÁTTEKINTŐ TÁBLÁZAT
NŐI SORSOK febr. 16. febr. 23. márc. 1. márc. 8. márc. 15. márc. 22. márc. 29. ápr. 5.
Oliver DRAHAN: Piaf Stephen FREARS: A királynő MÉSZÁROS Márta: A hetedik szoba Sherry HORMAN: A sivatag virága Helma SANDERS-BRAHMS: Clara Darren ARONOFSKY: Fekete Hattyú Philippe CLAUDEL: Oly sokáig szerettelek Julie BERTUCELLI: A fa
Péntek esténként 20 órától:
NORVÉG MINTA
febr. 24. márc. 2. márc. 9. márc. 16. márc. 23. márc. 30. ápr. 6.
H. P. MOLAND: Hajszál híján úriember Anne SEWITSKY: Happy, happy Bent HAMER: O’Horten LUND-ENGMARK: Barátom, Knerten Bent HAMER: Tojások SANDBERG-RONNING: Max Manus Joachim TRIER: Szerzők
Szerdánként 18 órától
Halmy György Filmklub
a Schmidt Éva halálának 10. évfordulója alkalmából rendezett vetítéssorozat második szakasza sok filmmel és vendégelőadókkal. (Bővebben a 21. oldaltól) Április 18-20.
TáncfilmZSEMLE
Benne: táncfilmek és Wim ENDERS: Pina Bausch Vasárnaponként 18 órától
POPPER Péter SOROZAT
febr. 19. febr. 26. márc. 4. márc. 11. márc. 18. márc. 25. ápr. 1.
Férfi-Nő I. Férfi-Nő II. Durvaság és szemérem Szakítás, elválás, elengedés Őszintén a szerelemről Újrakezdés Szeretet
Kiadja a Grantfilm Kft. Szerkesztette: Banai Katalin Grafika: Grant Reklám Kft., Miglécz Gábor Forrás:
További információk: Grantfilm Kft. 1068 Bp., Városligeti fasor 40. Tel.: 06 1 479-1040, Fax: 06 1462-0646 www.grantfilm.hu | www.grantreklam.hu | www.tabanmozi.hu
06 1 356-8162, 06 70 634-4438 –2–
www.tabanmozi.hu
Olyan érzékeny, személyes vallomásokat gyűjtöttünk egy csokorba, amelyekben az emberi élet kitüntetett pillanatit érhetjük utol. A sorsok, karrierek, különböző utak bemutatása mellett megjelennek a filmvásznon az álmok, vágyak, szenvedélyek, az örök értékek, mint a becsület, az emberi tisztaság, a szolidaritás.
NŐI SORSOK POPPER
Táncfilmszemle
Az összetett, sokrétű alkotások megnézése után a nézők bátran elmondhatják: ezért érdemes volt eljönni!
NORVÉG MINTA
Ezen tavaszi sorozat középpontjába a női sorsok, karakterek állnak. Milyen ma a Nő a filmvásznon, hogyan folytatja küzdelmeit „függetlensége” kivívásáért, hogyan tudja beteljesíteni a sorsát? Miként válhat teljes személyiséggé?
HALMY
Női sorsok
–3–
Február 16. csütörtök este 8 óra
Piaf
színes, feliratos, francia-angol-cseh filmdráma 135 perc, 2007 rendező: Olivier Dahan forgatókönyvíró: Olivier Dahan, Isabelle Sobelman zeneszerző: Christopher Gunning operatőr: Tetsuo Nagata szereplő(k): Marion Cotillard (Edith Piaf ) Sylvie Testud (Mômone) Pascal Greggory (Louis Barrier) Clotilde Courau (Annetta Gassion) JeanPaul Rouve (Louis Gassion) Gérard Depardieu (Louis) Emmanuelle Seigner (Titine) Edith Piaf-ot a franciák „Párizs lelkeként” is ismerik, hiszen hangjával és stílusával olyannyira meghatározta egy korszak jellegzetességeit, hogy máig komoly kultusz övezi őt nemcsak a galloknál, hanem szerte a világon. Olivier Dahan rendező történetmesélésében nagy ívet fog át, hiszen a korai gyermeki évektől egészen élete alkonyáig mutatja be az énekesnőt, és teszi mindezt vad időbeli ugrásokkal, elsősorban a pálya és a magánélet nagy fordulataira koncentrálva. A film egy vad, szegénységben felnőtt, de aztán képességei által felemelkedett nőt mutat, aki azonban bármilyen pompában is élhette élete javát, mégis csak borzasztó rövid ideig lehetett boldog. Ezt a szomorúságot pedig kiválóan adja vissza Marion Cotillard játéka. Alakítása pedig valóban lenyűgöző , az átalakulás és átélés, amellyel valóban elénk állítja a párizsi Kisveréb minden egyes rezdülését, az énekesnő jellegzetes járásától kezdve a hanghordozásán át a kézmozdulataiig és az arcjátékáig szintén leírhatatlan. Technikailag kifogástalan a film. A múlt század eleji külvárosi Párizs, a lokálok, bordélyházak világa, aztán Manhattan Tecuo Nagata borongós fényeivel, Cotillard sminkje (napi öt óra munka), a visszafogottan érzékeny kísérőzene Dahan korábbi filmjeinek szakmai magabiztosságát idézi.
–4–
Stephen Frears Az én mosodámtól a Veszedelmes viszonyokon keresztül a Mrs. Henderson bemutatja...-ig terjedő eddigi életművével a kortárs angol filmművészet egyik legmarkánsabb pályáját mutatja be. Egytől egyig minden filmje egy komoly társadalmi jelenséget, problémát jár körül, mindig sajátos szemszögből, de érzékenyen vizsgálva azt. Legújabb filmjének célkeresztjébe nem kisebb személyiségeket, mint magát, a ma is uralkodó angol királynőt, valamint a Lady D. halála környékén nagy többséggel megválasztott, mára azonban e népszerűség nagy részét elvesztett Tony Blairt, a miniszterelnököt állítja. Élő és ismert alakokról játékfilmet készíteni majdnem olyan, mint életükben szobrot állítani, ezt a csapdát Frears viszonylag elegánsan hárítja. Eszköze az alapos felkészülés és az ebből fakadó hitelesség mellett a finom irónia, amelyet azért annyira nem visz túlzásba, hogy bárkit is mélyen megsértsen. Végig illedelmes marad, bár talán Blair kicsit többet kap, mint Erzsébet. Nem kisebb felelősséget ró ez a kortárs és tömegeket mélyen érintő téma megjelenítése a színészekre. Elsősorban a királynőt alakító Helen Mirrenre, aki ennek megfelelve bámulatos teljesítményt nyújt. Érzékletesen mutatja meg, hogyan küzd meg a hagyományok által ráosztott, de majdnem bénító erejű felelősséggel, és hogyan hoz, eleddig precedens nélkül álló döntéseket, saját, illetve leszármazottai sorsát illetően. Alakításáért 2007-ben meg is kapta a legjbb színésznőnek járó Oscar díjat.Michael Sheen Tony Blairje hiteles, épp az az idiótán vigyorgó, ám nyilván nagy képességű stratéga, akit a híradókban mi is láthatunk. James Cromwell Fülöp hercege egy vén hülye, akit nem érdekel más, mint a vadászat és az ötórai tea hőfoka, gyanítom, nincs ez másként a valóságban sem. Alex Jennings ajkát harapdáló, szánalmas Károly herceg, ő nagyon nem szeretetreméltó e filmben. Sylvia Sims tündéri a mára már elhunyt anyakirálynő szerepében, főleg amikor dévaj pillantással szemléli a martinijében úszó olajbogyókat. Tegyünk mi is hasonlóképpen, és szemléljük így mi is egy leszálló ágban lévő és idejétmúlt monarchia végnapjait, érdekes, szórakoztató és tán felemelő élmény lesz! –5–
NORVÉG MINTA
szereplő(k): Helen Mirren (II. Erzsébet királynő) Michael Sheen (Tony Blair) Alex Jennings (Charles herceg) Roger Allam (Robin Janvrin)
HALMY
rendező: Stephen Frears forgatókönyvíró: Peter Morgan operatőr: Affonso Beato
Táncfilmszemle
színes, feliratos, angol-francia-olasz életrajzi dráma 103 perc, 2006
POPPER
A királynő
NŐI SORSOK
Február 23. csütörtök este 8 óra
Március 1. csütörtök este 8 óra
A hetedik szoba színes, magyar-lengyel-olasz-francia-német játékfilm 108 perc, 1995 rendező: Mészáros Márta forgatókönyvíró: Mészáros Márta, Roberta Mazzoni, Pataki Éva operatőr: Pjotr Sobocinski szereplő(k): Maia Morgenstern (Edith Stein) Elide Melli (Rosa) Jan Nowicki (Franz Heller) Adriana Asti (Auguste) 1995-ben a Velencei Filmfesztiválon versenyen kívül négy díjat is nyert Mészáros Márta filmje Edith Steinről. A történet Edith Stein, a századfordulón született filozófusnő élettörténetén alapul. Edith Stein a XX. század egyik legizgalmasabb, legrejtélyesebb egyénisége volt. Ortodox zsidó családban született Wroclawban, ami akkor Németországhoz tartozott. Apja korán meghalt; özvegy édesanyja nyolc testvérével együtt nagy áldozatok árán taníttatta. Érettségi után Heidelbergben filozófiatörténetet hallgatott, s Husserl professzor kedvenc tanítványaként fenomenológiával foglalkozott; főként Avilai Szent Teréz életét tanulmányozta. Az ő példájából tanulta meg, hogy az embernek ahhoz, hogy eljuthasson saját legjobbik énjéhez, hogy találkozhasson Istennel, előbb hét alapkísértésnek kell ellenállnia: hét szobán kell átmennie. (Innen a film címe.) Stein Avilai Szent Teréz tanulmányozásának hatására átkeresztelkedett – ami miatt hívő zsidó családja, anyja és testvérei kitagadták –; majd több könyvet írt a nők jogairól, híres európai egyetemeken tanított. Szenvedélyesen kereste a lét értelmét, s ezt a krisztusi tanításokban találta meg. Ezért belépett a karmelitákhoz, apáca lett. Hitler 1933-as hatalomra jutása után – egyre erősödik a fasizmus. Rábeszélik, hogy menjen át Hollandiába. Amikor oda is bevonulnak a németek, s származása felől kezdenek faggatózni, az apácarend Svájcba vagy Angliába érvényes útlevelet, vonatjegyet kínál föl számára, ő azonban vállalja a zsidó sorsot; végül Auschwitzba hurcolták, ahol 1942-ben elégették. Később II. János Pál pápa rendelete alapján a katolikus egyház szentté avatta Edith Stein filozófust.
–6–
Waris Dirie élettörténete valóban egy igazi Hamupipőke-sztori, azonban érdekes módon, éppen e jelző okozta azt, hogy Dirie az ENSZ nagyköveteként egyik első szószólója lett a nők rituális célú körülmetélése elleni mozgalomnak. Valóban a sivatagban született, Szomáliában, közel az etióp határhoz, egy nomád kecskepásztor családban, és valóban minden úgy van, ahogy ebben a filmben láthatjuk, és Dirie önéletrajzában olvashatjuk. Döbbenetes sztori, de sokkal döbbenetesebb az a probléma, amire rávilágít. Az igazán meseszerű azonban az, hogy Dirie így tudott élni azokkal a lehetőségekkel, melyek adódtak előtte, nem lett dúsgazdag üzletember kirakatbabája, nem lett belőle a bulvármédia botrányhőse, hanem felvállalva önmaga és sorstársai ügyét, szembe áll milliók megrögzött babonájával, azokkal harcolni merészel, sőt győzelmeket is arat. Életútja nemcsak egy sikeres modell karrierje, hanem valóban egy igazi példakép modellértékű pályája. Dirie nagysikerű önéletrajzát a német Sherry Hormann rendezte filmmé, mely tulajdonképpen egy lineáris szálon futó, hagyományos életrajzi film, amit kissé bombasztikusan heroikus zenei kísérettel, ám pazar afrikai panorámákkal elővezetett etnografikus igényű afrikai flashbackek tagolnak, illetve illusztrálnak. Szép a Dirie sorsából adódó érzelmi ív is, a megfelelő dramaturgiai pontokon nincs az a néző, ki ne nyúlna zsebkendőjéért. Sikerült a főszerepre egy minden szempontból tökéletes karaktert találni: a szintén fekete-afrikai származású Liya Kebede Diriehez hasonlóan szintén topmodell, és kitűnően birkózik meg a szerepből adódó, komoly színészi kvalitásokat követelő jellem- és karakterfejlődéssel. Profi angol színészek asszisztálnak neki: Sally Hawkins (Marilyn, a londoni barátnő) most is elementáris, csakúgy, mint Juliet Stevenson (Lucinda, a leszbikus modellügynök). Elképesztő pofa a jobbára a Harry Potter-filmekből ismerős Timothy Spall is, mint a Dirie-t felfedező sztárfotós. Ők adják a lendületet a film jeleneteibe, miattuk kifejezetten szórakoztató is ez az amúgy inkább megdöbbentő és felkavaró film.
–7–
NORVÉG MINTA
szereplő(k): Liya Kebede (Waris Dirie) Sally Hawkins (Marylin) Craig Parkinson (Neil) Meera Syal (Pushpa Patel)
HALMY
rendező: Sherry Horman forgatókönyvíró: Sherry Horman operatőr: Ken Kelsch
Táncfilmszemle
színes, feliratos, angol-német-osztrák életrajzi dráma 120 perc, 2009
POPPER
A sivatag virága
NŐI SORSOK
Március 8. csütörtök este 8 óra
Március 15. csütörtök este 8 óra
Clara
színes, feliratos, német-magyar-francia életrajzi film 107 perc, 2008 rendező: Helma Sanders-Brahms forgatókönyvíró: Helma Sanders-Brahms operatőr: Jürgen Jürges szereplő(k): Martina Gedeck (Clara Schumann) Pascal Greggory (Robert Schumann) Malik Zidi (Johannes Brahms) Fesztbaum Béla (Tausch) Takátsy Péter (Wazielewski)
Robert Schumannt a Beethoven utáni korszak, a német romantika egyik legjelentősebb zeneszerzőjeként szokás emlegetni. Schubert, Mendelsohn, Weber szellemi örököse, Brahms, Chopin, Liszt és Wagner előfutára, ő volt az egyik fontos „kapocs” a konzervatív klasszicizmus és a forradalmi hevületű romantika között. Zongoristának indult, de ujjai lebénultak egy szerencsétlen gyakorlatnak köszönhetően, ettől kezdve a komponálásnak szentelte életét. Szinte az akkori teljes műfaji spektrumban alkotott, szóló zongoraművektől nagyzenekari versenyműveken át az oratóriumig és operáig, mégis, manapság legjobban talán dalait ismerik. Életének társa volt az abban a korban nőként egyedülálló zenei karriert befutó Clara Schumann, aki korábban Clara Wieck néven ismerték kiváló zongoraművésznek, aki zeneszerzőként sem volt tehetségtelen. Az ifjú Johannes Brahmst lenyűgözte a nő személyisége és zongorajátéka, aki ezzel nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Schumann felfedezze Brahmsban a zeneszerző zsenijét. Hármójuk bonyolult kapcsolatának, de elsősorban Clara figurájának szenteli filmjét a Brahms-leszármazott Helma Sanders-Brahms. Ha egy film három főszereplője közül mindegyik zenész, ráadásul valóban élt, világhírű művész, megkerülhetetlen, hogy a megszólaló zene átlagon felüli minőségű legyen. A Clarában is ennek megfelelően rengeteg zene szól, hol csak kísérőzeneként, hol otthoni házi zeneként, hol pedig koncertteremben hangversenyként vagy éppen zenekari próbaként. Jelentős hazai művészek (Danubius Szimfonikus Zenekar, Jandó Jenő, Oláh Vilmos és sokan mások) játszották Schumannék és Brahms ismert műveinek szemelvényeit, Csáki János hangmérnök munkájának köszönhetően a film emelkedettebb pillanatait okozva.
–8–
rendező: Darren Aronofsky író: Andres Heinz forgatókönyvíró: Mark Heyman, Andres Heinz, John J. McLaughlin operatőr: Matthew Libatique szereplő(k): Natalie Portman (Nina Sayers) Mila Kunis (Lily) Winona Ryder (Beth Macintyre) Vincent Cassel (Thomas Leroy)
POPPER
Darren Aronofsky, a Rekviem egy álomért és a Pankrátor rendezője elérkezett pályája csúcsához: a Fekete hattyú igazi összművészet, amely egy sokszor látott-hallott történetet mesél el úgy, hogy az filmként minden apró darabjában tökéletes legyen: zenében, esztétikumban, színészi játékban, dramaturgiában és elbeszélésmódban, de még a vágásban és digitális trükkökben is. Darren Aronofsky a történet elmeséléséhez minden szempontból tökéletesen választotta ki A hattyúk tavát. A balettben – amelynek főszerepét próbálja a film főszereplője, Nina – tradicionálisan egy balerina játssza el a szűzies, romlatlan Fehér hattyút és annak ellentétét, a fekete ikertestvért is, ám Nina csak a Fehér hattyút tudja tökéletesen eltáncolni, mert lényéből hiányzik minden sötétség, minden romlottság. Ahhoz tehát, hogy a megszokott perfekcionizmussal sikerüljön eljátszania a Fekete hattyút, azonosulnia is kell vele: nem kell magyarázni, mennyire összecseng ez a rózsaszín babaszobában mesterségesen megőrzött gyerekkor levedlésével. De ez a cselekménnyel kapcsolatos metafora nem minden; a film letisztult formavilágához tökéletesen passzol a balett világának esztétikája – ezt Aronofsky nem csak kihasználja, de meg is toldja néhány csodálatos képpel: a Fekete hattyúvá válásnak a tökéletességre törekvésbe belebomló elme által érzékelt, fizikai megvalósulása eleinte kissé horrorisztikusan, később – a beteljesüléskor, az átlényegülés megvalósulása után – azonban gyönyörűen van ábrázolva a valóság és a képzelet nem csak perspektívánkénti váltásaival, de akár egy képre fényképezésével.
HALMY
színes, feliratos, amerikai filmdráma 108 perc, 2010
Táncfilmszemle
Fekete hattyú
NORVÉG MINTA
NŐI SORSOK
Március 22. csütörtök este 8 óra
–9–
Március 29. csütörtök este 8 óra
Oly sokáig szerettelek színes, feliratos, francia-német filmdráma, 117 perc, 2008 rendező: Philippe Claudel forgatókönyvíró: Philippe Claudel operatőr: Jérôme Alméras szereplő(k): Kristin Scott Thomas (Juliette Fontaine) Elsa Zylberstein (Léa) Serge Hazanavicius (Luc) Az ötvenes éveinek elején járó Juliette tizenöt év börtön után szabadul. Látogatói soha nem voltak, családja kitörölte őt az emlékezetéből - nyilvánvaló, hogy valamiféle főbenjáró bűnről van szó. A titok nem lappang soká: az egyik rámenősebb lehetséges munkáltató faggatja a jelentkező Juliette-et. A válasz egyszerű és vérfagyasztó: „Megöltem a hatéves fiamat”. Kristin Scott Thomas nem enged be Juliette agyába, amíg nem jön el az ideje: a jeges szempár mögül nem világlik ki sem mentség, sem kegyetlenség - elhinnénk azt is, hogy van a tettre magyarázat, de azt is, hogy végtelenül deformált jellemmel állunk szemben. Nem csoda, hogy a legtöbben Kristin Scott Thomas egyszemélyes remekművének tarják az Oly sokáig szeretteleket (a színészek közül is őt jelölték BAFTA- s még vagy tucatnyi más díjra). A remek forgatókönyvnél is tízszer többet mond el az ő játéka, minden egyes perc, amit a vásznon tölt. A bűn nyoma cseppet sem halványult benne a börtön másfél évtizede alatt, csak keményebb lett s mélyebbre ült - olyan mélyre, amit kevés színész tud mégis ilyen hitelesen láthatóvá tenni. Ugyanakkor igazságtalanság volna pusztán vele magyarázni a film magas színvonalát. A Juliette húgát játszó, Kristin Scott Thomasnál alig valamivel kevesebb filmben játszott, mégis kevésbé ismert Elsa Zylberstein nélkül egész más lenne a film tónusa. A húg állandóan ragyogó mosolygása, határtalan és így testvérét megdöbbentő szeretete, naiv szenvedélye és palástolatlan érzelmei épp annyira figyelemre méltóak, mint a nővér melankóliája és zárkózottsága. Egy érzelmi skála két végpontjai ők, s a köztük lévő hatalmas távolság és annak leküzdése az, ami igazán érdekes. Jérőme Alméras operatőr szép képeinek nyugalma újabb ellentétet képez; a felszín nyugalma, a filmvégi megnyugvás, a látszólagos happy end áll az egyik oldalon, a másikon Juliette két mondata: „A legrosszabb börtön a saját gyerek halála. Abból sosem szabadulhatsz”. Hát ez látszott Kristin Scott Thomason - minden mozdulatában, minden arcrezdülésében, de még a szemében is.
– 10 –
Nagyon is, sőt, nemcsak érzelmekkel, vágyakkal, de határozott akarattal is rendelkeznek Julie Bertucelli rendező legújabb, A fa című ausztrál-francia alkotásában. Dawn (Charlotte Gainsbourg) egy négygyerekes családanya elveszíti szintén fiatal férjét hirtelen szívhalál következtében. A férj az alatt a fa alatt hal meg, amelybe végül a lelke költözik, és immár más dimenzióból felügyeli szerettei életét. Természetesen a gyerekek a legfogékonyabbak erre a változásra, és következetesen hallgatnak is „apjukra”, és értik őt, amikor az nemtetszését fejezi ki túlzott gyökérnövesztés, vagy egy korhadt ág leszakadása formájában, utóbbi a régi közös franciaágyon landolt, nem teljesen célzat nélkül. Végül a feleséget kényszeríti a fa, hogy ráébredjen életfeladatára egy ominózus vihar után, és az elhagyja a házát és a vidéket gyerekeivel együtt. Sablonosnak tűnik a történet, de kellőképpen titokzatos ahhoz, hogy a giccs határán belül maradjon. Sok múlik a színészeken: Charlotte Gainsbourg jól hozza a titokzatos özvegyet, mint mindig, most is bonyolult, érdekes múltú karaktert rajzol Dawn nem túl körvonalazott alakja köré. A férfi főszerepet Csókás Márton új-zélandi születésű, magyar színész játssza. Neki nem jutott túl sok feladat, de jól hozza a határozott arcélű, mégis érzékeny férfi típusát. A tulajdonképpeni főszerep a Simone-t játsszó Morgana Davies-nek jut. Az első képsorokban el sem tudjuk dönteni, hogy kislány vagy kisfiú, elképesztően hiteles gyerek, tehetsége még szembetűnő. A gyerekszereplők mellett a film erőssége még a képeken megjelenő végtelen sárgába burkolt táj, melynek kicserepesedett monotóniáját itt-ott szakítja meg néhány porta. Az itt élők különböző élet-stratégiákkal küzdenek a határtalan horizont sokszor nyomasztó súlya ellen. A fa elsősorban a képi elemekkel operál. A „címszereplő” ágai között megbúvó tükrök, színes üvegcserepek sora elkápráztatja a nézőt, csakúgy az alaposság, amellyel rendező és a látványtervező csapat a fa folyamatosan terebélyesedő környezetét következetesen építi fel jelenetről jelenetre. És persze elvihetjük magunkkal Charlotte Gainsbourg kicsit félszeg mosolyát, amellyel Dawn elindul az életbe egy rozoga, megrongált furgonnal és négy gyerekkel.
– 11 –
NORVÉG MINTA
szereplő(k): Charlotte Gainsbourg (Dawn O’Neil) Morgana Davies (Simone O’Neil) Christian Byers (Tim) Csókás Márton (George)
HALMY
rendező: Julie Bertucelli író: Judy Pascoe forgatókönyvíró: Julie Bertucelli, Elizabeth J. Mars operatőr: Nigel Bluck producer: Laetitia Gonzalez
Táncfilmszemle
színes, francia-ausztrál filmdráma, 100 perc, 2010
POPPER
A fa
NŐI SORSOK
Április 5. csütörtök este 8 óra
2012 február 22. fél 9
SZŐKE-VÁCZI DUO ethno jazz est a Tabán moziban A hazai ethno jazz két ismert alakja ezen az estén a PAPÍRVÁROS / Cittá di carta című lemezének legsikeresebb darabjaiból illetve legújabb kompozícióiból ad ízelítőt, de a koncert tartogat igazi meglepetéseket is... http://www.myspace.com/ektar – 12 –
A skandináv filmekben az a szép, hogy minden átjárható az egyes északi országok számára, így lehet az, hogy az egyik legismertebb svéd filmsztár, Stellan Skarsgard rendszeresen feltűnik a norvég filmekben is. Hans Moland 1995-ben mutatta be Abszolút nulla fok c. filmjét Skarsgard főszereplésével, mely megnyitotta az utat a világhírnév és a díjözön világába. És aztán itt van Bent Hamer rendező, aki a 2003-ban készült Dalok a konyhából c. alkotásával zajos sikert aratott, és elnyerte az Európai forgalmazók díját, ezzel az egész világon érdeklődést keltve a norvég film iránt. Összeállításunkban két filmjét is műsorra tűzzük. (Tojások, O’ Horten) Minden évben újabb és újabb nevek bukkannak fel a rendezői székekben, akik bizonyítani szeretnék, hogy a norvégoknál nem mindennapi buborékok pezsegnek a filmes életben. Noha a többi skandináv ország termékeivel ellentétben igen nehéz rámondani egy filmre, hogy „tipikusan norvég”, az elmúlt 100 év során mégis kialakult valami, ami különlegessé teszi őket. Legyen az komoly téma, legyen egy őrült vígjáték, akár zombikkal, vagy olvadásig fűtve romantikával, a norvégok filmekben mindig megbújik valami megmagyarázhatatlanul pajkos huncutság, ami mégis megkülönbözteti őket a többi északi nép mozgóképeitől.
– 13 –
NŐI SORSOK NORVÉG MINTA HALMY
Svédországgal és Dániával összehasonlítva, ahol korai sikereket értek el a nemzetközi közönség számára gyártott játékfilmek, Norvégia viszonylag későn csatlakozott a filmipar üzleti világához, de az utóbbi évtizedekben meglepően jó filmeket is készítettek, és a mi forgalmazóink szeretnek válogatni ezek közül a filmek közül is.
Táncfilmszemle
Norvégia filmiparáról keveset tudunk, még annyit sem, mint Svédországéról, Finnországéról vagy Dániáéról. Nincs olyan nemzetközi kultusz övezte rendezője sem, mint Bergman, Kaurismäki vagy Lars von Trier. Az évi átlag tíz norvég játékfilm között azért bőven akadnak meglepetések.
POPPER
Norvég minta
Február 24. péntek este 8 óra
Hajszál híján úriember színes, feliratos, norvég vígjáték 105 perc, 2010 rendező: Hans Petter Moland forgatókönyvíró: Kim Fupz Aakeson operatőr: Philip Ogaard szereplő(k): Stellan Skarsgard (Ulrik) Henrik Mestad (Kenny) Bjorn Floberg (Rune Jensen) A 2011-es Titanicon, a fesztiválozó közönség körében igen zajos sikert aratott a norvég Hans Petter Moland Hajszál híján úriember című abszurdba hajló komédiája. Stellan Skarsgard nevét talán sokan nem ismerik, de a vásznon biztosan felismerik, hiszen ő az egyik legfoglalkoztatottabb európai színész, rendszeres hollywoodi kiruccanásokkal, és arcjátékából több évre lehetne szemináriumokat indítani bármelyik színművészeti karon a világban. Itt történetesen egy, börtönből úgy 12 év után szabadult, pocakos, flegma egykori bűnözőt alakít, aki új életet kezdene, ami nem könnyű. Családja inkább nem állna vele szóba, volt főnöke azért nyúzza, hogy intézze el azt, aki annak idején beköpte, rettenetes külsejű szállásadónője pedig mászna rá. Talán a veszély érzete miatt, de tulajdonképpen a filmben majdnem minden nő hajtana hősünkre, aki inkább udvarias beletörődéssel, mint szenvedéllyel végzi a dolgát. Itt minden fordulat egyszerre hétköznapi és bizarr, drámai és komikus, de üresjárat alig akad, Skarsgard pedig fényesen bizonyítja, hogy a szürke legkülönbözőbb árnyalatai is roppant színesek lehetnek. És nem mellesleg a filmtörténet legviccesebb szívinfarktusa és legszórakoztatóbb szex jelenetei is itt láthatók. Mindent összevéve egy sajátos hangulatú film a Hajszál Híján, amin néha lehet nevetni, lehet bírni a furcsa stílusát, ami oly jellemző a skandináv filmekre.
– 14 –
szereplő(k): Agnes Kittelsen (Kaja) Joachim Rafaelsen (Eirik) Henrik Rafaelsen (Sigve) Maibritt Saerens (Elisabeth)
A Happy, Happy az a fajta kedves, csöndes mozi, ami előtt nem unjuk el az életünket és nem is az a skandináv létértelmező szenvelgés, ami az élet hiábavalóságáról akarna meggyőzni minket. Néhány elemét, sőt konkrét poénját egyenest az Amerikai szépségből vette át, bár ha pontosabbak akarunk lenni, akkor úgy mondjuk, Anne Sewitskyt is hasonló témák érdeklik és néhány karaktertípust is ugyanúgy ítél meg. S bár színészei számos esetben vásznat betöltő széles mosolyt csillogtatnak, aligha vígjátékkal van dolgunk. A szituáció, amit a rendező megteremt, alapvetően arról mesél, hogy, mindenki irigyel valaki mást és nagyon kevés dolog az, aminek látszik. Kicsit konkrétabban: Kaja, bár szó szerint belát a szomszédok hálószobájába, valójában csak feltételezi, hogy új barátaik a világ legboldogabb házaspárját alkotják, akiknek – magától értetődő – testi-lelki harmóniája őt a saját keserűségére emlékezteti, az elvesztett életszeretetre, az élmények hiányára, arra, hogyan lehet valóban megélni az életet, nem csak letudni azt. Ha Sigve és Elisabeth nem költöznének a közelükbe ellenpontként, talán még évekig nem fogalmazódnának meg benne ezek a gondolatok az ingerszegény vidéken, amely csak fokozza benne a bezártság, a szabadulni képtelenség érzését. A másik, az irigyelt, az áhított oldal szintén hordja a maga keresztjét. A kielégületlenség helyett őket épp a nő libidója taszította olyan helyzetbe, hogy vegyenek egy nagy levegőt és elhatározzák, megpróbálnak új életet kezdeni az isten háta mögött emelt hóemberek vidékén. Mire persze mindez kiderül, már kész az új felállás: Kaja egyre gyakrabban veti magát a szomszéd férfi testére, akiben vagy bosszúvágy, vagy gyengeség bújik meg, ki tudja – az emberi lélek bonyolultsága kiismerhetetlen. És épp ettől is szép film a Happy, Happy, amely az ember a boldogság utáni ösztönös loholásáról mesél, és arról, hogy igen ritka és szerencsés helyzet, amikor az egyén biztosan és jól tudja, mi is az a színes lepke, amit hálóval kerget egy képzeletbeli mezőn.
– 15 –
HALMY
forgatókönyvíró: Mette M. Bolstad, Ragnhild Tronvoll operatőr: Anna Myking
Táncfilmszemle
színes, feliratos, norvég vígjáték, 85 perc, 2010 rendező: Anne Sewitsky
POPPER
Happy, Happy
NORVÉG MINTA
NŐI SORSOK
Március 2. péntek este 8 óra
Március 9. péntek este 8 óra
O’ Horten
színes, feliratos, norvég-német-francia filmdráma 87 perc, 2007) rendező: Bent Hamer forgatókönyvíró: Bent Hamer operatőr: John Christian Rosenlund szereplő(k): Baard Owe (Odd Horten) Espen Skjonberg (Trygve Sissener) Ghita Nörby (Fru Thogersen)
Abban a pillanatban, hogy elmegy a vonat nélküle, Odd Horten (Baard Owe), a negyven év szolgálat után kényszernyugdíjazott mérnök rádöbben, utazása mostantól nem a nyomtatott menetrend és a jól ismert állomások dimenziójában folytatódik tovább. A jövő tele van kérdéssel: fog valaha repülőn utazni? Eladja a csónakját? Hogyan kerül lábára egy vörös tűsarkú cipő? Túléli az éjszakai vezetést egy bekötött szemű emberrel a volánnál? Biztosak lehetünk benne, hogy meg lehet találni az öregedés napfényes pillanatait, és nem kell korosodó norvégnak lennünk ahhoz, hogy rájöjjünk, a nevetés és életigenlés mindannyiunkban ott ragyog. Az O’Horten film, Bent Hamer (Dalok a konyhából, Tótumfaktum) csodálatosan aszimmetrikus látlelete az emberiségről. Abszurd vízió nagy lélekkel, némi enyhe melankóliával és egyetemes üzenettel. A finoman hangolt a szinte a semmiből is gyönyörű képeket varázsoló operatőri munka teszi igazán érzelmessé,még átélhetőbbé a filmet, e nélkül talán át sem jönne mindaz a hangulat, amit a rendező odaképzelt.
Az Odeon hálózat Tabán tékája 1994 óta működik. Gazdag filmállománnyal rendelkező videokölcsönzőnkben több mint 4000 film közül választhatnak vendégeink. Állományunk hetente bővül az új megjelenésekkel, készletünkben filmritkaságok, szerzői és közönségfilmek egyaránt megtalálhatók. Nyitva: minden nap 16.00 - 22.00 Odeon Tabán Téka 1016 Budapest, I. kerület Krisztina körút 87-89. | Telefon: 061 213-7730 www.odeon.hu – 16 –
szereplő(k): Adrian Gronnevik Smith (Lillebror) Asleik Engmark (Knerten hangja) Jan Gunnar Roise (apa) Pernille Sorensen (anya)
POPPER
Friss, üde és harapós, mint a levegő egy tavaszi hajnalon egy norvég vidéki ház tornácán, olyan ez a kis film. Szó sincs körmönfont dramaturgiai bűbájokról, pénztárcánkra való sóvárgásról, ez a Knerten című film egyszerű és rusztikus, mint egy norvég favágó reggelije, vagy éppen egy katalógus-hűen berendezett IKEA-nappali. Tiszta, világos, pasztellszínű jellemek, ártatlan kék tekintetek, egészen pici horror, aminél még egy anderseni kötőszóban is több félelmetes van és jókora ártatlan naivitás, amit a kis hősünk, Lillebror képvisel. Az északi kultúrkörben ismert Anne-Cath Vestly gyerekkönyveiből készült film alapvetően az élénk fantáziájú, olykor bizony eléggé felelőtlen Lillebror nevű öt éves kisfiú nézőpontjából meséli el a történetet, mely jelen esetben családjának költözését jelenti egy meglehetősen lepukkant vidéki házba. Csak mintegy mellékesen tudjuk meg a számunkra, felnőtteknek jelentéssel bíró tartalmakat, minthogy apának egyelőre nem megy a fehérnemű-ügyben történő ügynökösködés, anyunak pedig nagyon kell vigyáznia, hogy megtarthassa vegyesbolti eladói állását, a fő hangsúly a lényegen van: a hangyák veszélyesek-e az emberre, az erdőben vannak-e sárkányok, valamint ki lehet az a csodaszép hercegnő, akit egyszer az erdőben láttunk lovagolni? E kínzó kérdések megfejtésében a kisfiú segítségére van a film címét is szolgáltató, nem kis szerencsével a fáról a nyakába pottyant, emberke-formájú, beszélő ágdarabka, Knerten, aki Lillebror hűséges pajtása lesz az elkövetkezendőkben. Kaland kalandot követ aztán egészen karácsonyig, amikor vége lesz a filmnek… de nem a mesének.
NORVÉG MINTA
rendező: Martin Lund, Asleik Engmark író: Anne-Cath Vestly forgatókönyvíró: Birgitte Bratseth operatőr: Ari Willey, Morten Halfstad Forsberg
HALMY
színes, magyarul beszélő, norvég családi film 74 perc, 2009
Táncfilmszemle
Barátom Knerten
NŐI SORSOK
Március 16. péntek este 8 óra
– 17 –
Március 23. péntek este 8 óra
Tojások
színes, feliratos, norvég vígjáték 86 perc, 1995 rendező: Bent Hamer forgatókönyvíró: Bent Hamer operatőr: Erik Poppe szereplő(k): Sverre Hansen (Moe) Kjell Stormoen (Pa) Leif Andrée (Konrad) Mivel mostanában virágkorát éljük annak, hogy megtudjuk, mit is csináltak kedvenc mozihőseink azelőtt, hogy kedvenc mozi hőseinkké váltak volna itt volt már az ideje, hogy a művészfilmek kedvelőinek is megadasson valami hasonló - mivel azonban ők a rendezőket tekintik hőseiknek, a dolog ennek megfelelően zajlik. A Tojások ugyanis Bent Hamer (Dalok a konyhából, Tótumfaktum, O’Horten) első nagy játékfilmje 1995-ből. A norvég filmek kedvelői most végre megtudhatják , hogy a rendező, a különlegesen dermesztő északi humor mestere, mit is csinált a fenti filmek elkészítése előtt, amikor úgymond a tojáshéj még a fenekén volt. Nos, már akkor azzal kísérletezett, hogy hogyan lehet megmutatni a hétköznapok monoton ismétlődésébe ágyazódó, nem harsány, mégis figyelemre méltó humort, azt az alattomosan támadó fajtát, amely alaposan beférkőzik a tudatalattinkba. E filmjének hőse is két öregember, egy testvérpár, akik egész életüket a világtól távol, egy magányosan álló házban töltötték teljes egyhangúságban. Az idősebb testvér egyetlen egyszer régen tett egy hétvégi motoros kirándulást Svédországba, aminek gyümölcse, egy fiúgyermek, most, évtizedek múltán felbukkan a fivérek életében. Az új jövevény - aki sajátosan rajong a tojásokért - egy pillanat alatt kizökkenti a hétköznapok olajozottan kattogó fogaskerekét, és nem kell sok idő, hogy bizonyossá váljon: ahol hetven évig ketten éltek, a három fő már elviselhetetlen tömeg. Az egyébiránt kedves film megfelelően drámai alkotás is egyben, ez pedig leginkább a két főszereplő érdeme - közülük a Moe-t alakító Sverre Hansen még a film készítésének évében elhunyt.
– 18 –
Ki gondolta volna, hogy az utóbbi idők legjobb II. világháborús filmje Norvégiából érkezik? Valószínűleg senki, de bizonyára nem sokan. Ha jobban belegondolunk, nem csoda, hogy nem sok norvég II. világháborús filmet láttunk, ugyanis az országot csendben, különösebb harci tevékenység nélkül elfoglalták a németek, aztán jól ott is maradtak sokáig. Az ország azonban még ilyen körülmények között is kitermelt magából egy háborús hőst. Róla szól ez a film. És mégis, a negyedízben együttműködő Joachim Ronning-Espen Sandberg rendezőpárosnak - kiknek első nagyjátékfilmje, szinte teljesen érthetetlen módon a 2006-os Las Bandidas volt - úgy sikerült feldolgoznia a II. világháború alatt tevékenykedő ellenállók, pontosabban a norvég szabotőrök történetét, hogy az mind a norvég, mind a nemzetközi porondon, gond nélkül megállja a helyét. Max Manus (Aksel Hennie trófeára érdemes, karizmatikus és összetett alakításában) és társai valóságból építkező sztorijában mindent megtalálhatunk, ami egy igazán jó, feszültséggel telt mozihoz kell. Hőseink mélyen ellenséges vonalak mögött (a megszállt Norvégiában) hajtják végre a szabotázsaikat, állandóan rejtőzködniük kell a Gestapo elől, arról nem is beszélve, hogy kis, de annál elszántabb csapatuk egyre fogyatkozó létszáma is igen csak próbára teszi az amúgy is pattanásig feszült idegeiket. Ronningéknek sikerült megmutatniuk a Mítosz mögött álló embereket. A Max Manus nagy részét nem az akciójelenetek teszik ki (nyugalom, abból is kapunk bőven), hanem az idegőrlő előkészületek, illetve egy-egy szabotázs következménye, utóhatásai - mindkét oldalon. A film amellett teszi le a voksát, hogy Max Manus és többszörösen kitüntetett háborús hős-bajtársai is csak emberek, akiket csupán a nem éppen hétköznapi körülmények kényszerítettek emberfeletti tetteik végrehajtására. Még szerelmi szál is akad, ám szerencsére cseppet sem érzelgős, hollywoodi módra. Aksel Hennie kiváló választás volt a főszerepre, mivel első ránézésre cseppet sem hősfigura, de pont ezért lesz az átváltozása különösen látványos. Ő az a fickó, aki csak teszi, amit tennie kell, és időnként komoly hibákat is vét közben. A filmnek a karakterek szempontjából gyönyörű íve van, emiatt egyszerre működik kifogástalan háborús akció-thrillerként és egyfajta II. világháborús trauma-filmként. A Max Manust nevezte Norvégia a 2010-es Oscar-gála legjobb külföldi filmjéért folyó versenyébe. Izgalmas, feszült darab, ahol általában nem a nagy lövöldözésekkor izgulunk, hanem amikor éppen – 19 –
NORVÉG MINTA
szereplő(k): Aksel Hennie (Max Manus) Agnes Kittelsen (Ida Nikoline Lindebrakke) Ken Duken (Siegfried) Nicolai Cleve Broch (Gregers)
HALMY
rendező: Espen Sandberg, Joachim Ronning forgatókönyvíró: Thomas Nordseth-Tiller operatőr: Geir Hartly Andreassen
Táncfilmszemle
színes, feliratos, norvég-dán-német háborús filmdráma 118 perc, 2008
POPPER
Max Manus
NŐI SORSOK
Március 30. péntek este 8 óra
iratokat égetnek egy belvárosi lakásban. A befejezés ráadásul különösen izgalmas, a hasonló filmekben megszokottól jócskán eltérő lett, és valahol úgy happy end, hogy közben mégsem az. Ez hogyan lehetséges? Meg kell nézni! A Manust alakító Aksel Hennie fintorba hajló félmosolyát nehezen fogjuk elfeledni. Április 6. péntek este 8 óra
Szerzők
színes, feliratos, norvég filmdráma 105 perc, 2006 rendező: Joachim Trier forgatókönyvíró: Joachim Trier, Eskil Vogt operatőr: Jakob Ihre szereplő(k): Anders Danielsen Lie (Phillip Reisnes) Espen Klouman-Hoiner (Erik) Viktoria Winge (Kari Brekke) Valahogy így kell berobbanni a köztudatba: Karlovy Vary legjobb rendezője 2006-ban a jó nevű, mégis első filmes dán Joachim Trier lett egy a világon semmi dogmásat nem tartalmazó alkotásával. Neve igencsak jól cseng az európai filmiparban, ám Joachim Trier egészen máshonnan merítve igyekszik tőkét kovácsolni magának, történetesen saját istenadta tehetségéből. (Mennyivel nehezebb út is ez!) Az ismert dogmás, Lars von Trier távoli rokona ráadásul hallani sem akar minimalizmusról, és viccből sem tár elénk lecsupaszított valóságképet. Miért is tenné, amikor annyi, de annyi mondanivalója van, képzelete pedig csak úgy szárnyal, és a képessége is adott hozzá, hogy álmait mozgóképekké formálja. Első nagyjátékfilmjét helyenként vad és agresszív megoldások, máskor éppen hogy a melankolikus távolba révedések, vagy épp magába fordulások jellemzik. Épp ilyen zaklatottan ugrál időnként az időben, és a nézőpontok között, hovatovább a valóság főutcáján és a „mi lett volna...” szerteágazó ösvényein. Szereplői pedig végképp a lehető legtávolabb állnak attól az egót megtagadó dogma-felfogástól, ami a távoli nagybácsi művészi hitvallásának egyik lényege, hiszen a film két fiatal művészpalántát mutat be, akik nemes egyszerűséggel a jövő ikonjaivá, az eljövendő generációk példaképeivé - nem szeretnének, hanem - akarnak válni könyveik által. Poétikus szerelmi háromszög-történet, egy lányé és két férfié, melyet az a dramaturgiai szál bonyolít még, hogy a két fiú nemcsak ugyanazért a lányért versenyez, hanem még egymással is, mert mindkettő sikeres író akar lenni. Ami az egyiknek sikerül, a másiknak nem. Erik tehetséges író, befut, Phillip az árnyéka. Phillip nehezen viseli a kudarcok sorozatát, s egy szanatórium pszichiátriai osztályára kerül. Hat hónap után Erik és barátai érte mennek, s hazahozzák. A film nagyszerű, melankolikus, okos, ugyanakkor rendkívül érzékenyen mesél a feltétlen barátságról, a megszállottságról, az elhivatottságról, s a nem oly könnyű szerelemről. A francia újhullám hagyományait követi, Francois Truffaut Jules és Jimje kísért. – 20 –
a Schmidt Éva halálának 10. évfordulója alkalmából rendezett vetítéssorozat második szakasza – 21 –
NŐI SORSOK NORVÉG MINTA POPPER
Táncfilmszemle
HALMY
Halmy György Filmklub
2012.február 15. szerda, 18 óra
Sámán mítosz 1-2. rész, 126 perc 1.rész Itt van a kutya elásva, 60 perc 2. rész Vérrel pecsételve, 66 perc’ Rendező: Halmy György A film témája a hazai keletkutatás, azon belül a sámánhagyományok és az Arvisura történet. Mítoszt teremtő sámánok és kutatók nyomdokaiban haladunk keleten és határainkon belül. Megismerjük az első, még szamizdatban kiadott Arvisura gondozóját, szerkesztőjét, Harkai Istvánt, aki a hanti-manysiknál gyűjtő-kutató Schmidt Évának elmondja, hol is van a kutya elásva, majd a Vérrel pecsételve című Paál Zoltán munkáról beszél. Meghívott vendégek: Ős-Arvisurások: Bolyki Úr János, a Püski kiadó gondozásában megjelent Arvisura összeállítója és szerkesztője, Dr. Lakatos Zoltán, Paál Zoltán barátja, a Vérrel pecsételve című könyv szerkesztője, Szili István, az Arvisura első kiadásának egyik szerkesztője, Szirti László, Paál Zoltán baráti társaságának tagja és Somogyi István, az Arvisura Színház vezetője 2012.február 22. szerda, 18 óra
Hoppál Mihály etnográfus, az Európai Folklór Intézet igazgatójának filmjei Mandzsu nyárközép-ünnep, 18 perc Sámánok között – négy évtizeddel Diószegi után Tuvában Sesztalov, a sámánköltő, 34 perc Jóska Soós, a sámánfestő, 25 perc Lélek, el ne hibázd! – Képek a túlvilágról – szibériai sámánizmus, Schmidt Éva gondolatai, 20 perc A vetítés után beszélgetés Hoppál Mihállyal: széljegyzetek a Schmidt Éva mítoszhoz – Éva poétikus vallomása munkájáról, eredményeiről
– 22 –
Keleti tükör – Erdélyi Eszkimó Péter filmjei 1. Keleti tükör – A Don-kanyarban harcoló magyar katonák frontvonal mögötti cselekedeteiről, 60 perc 2. Olajbirodalom Ázsia határán, 20 perc 3. Az újjákeresztelt ország, 39 perc A vetítés után beszélgetés a rendezővel. Meghívott vendég: Tóth József, Schmidt Éva utolsó napjainak tanúja, beszél a keleten dolgozó magyarok helyzetéről, munkájáról, arról, hogyan gondolkodnak rólunk, magyarokról keleten.
NORVÉG MINTA
NŐI SORSOK
2012. február 29. szerda, 18 óra
A film főszereplője, egy olyan asszony – Pápai Istvánné – az utolsók közül, aki öregektől tanult mesemondásával élte és éltette a mesét. Életében és meséiben a meseszerzés volt a legfontosabb. Szomszédairól, családjáról és az őt meséért meglátogatókról kitalált meséi, az úgynevezett életmesék, világhírűvé tették. A január 3-án elhunyt Pápai Istvánné, Páhi Emma karcsai táltos mesemondót, a Népművészet Mesterét mesés hagyományaink szerint mesével, zenével, hegedűszóval, mesemondással, énekléssel, színjátékkal búcsúztatjuk ezen az estén a Tabán Moziban, Budapesten. Szeretnénk tisztelettel emlékezni rá és megköszönni neki mindazt a tudást, emberséget, szeretetet, amit kaptunk az évek során.
– 23 –
Táncfilmszemle
69 perc, gyártó: Tarot Bt. – DunaTáj 2001 Rendező: Halmy György
POPPER
Az Aranyhíd – Istennek titka van mindenkivel A mese és a mesemondó a XX. sz. végén
HALMY
2012. március 7. szerda, 18 óra
2012. március 9. péntek, 18 óra
Utazás a túlsó világba Schmidt Éva nyomán
A zsákba varrt lét forgatókönyve 67perc, rendező: Halmy György
Schmidt Éva ebben a filmben tudományos magyarázattal alátámasztva tárja elénk gondolatait, kutatásait, intuícióit, vallástörténeti nézeteit. Megszólalnak azok a barátok, ismerősök, tudós társak, akik életében és halálában körülötte tevékenykedtek és tisztelték megfejtésre váró egyéniségét. Ilyen különös ember többek között Pressing Lajos, aki Schmidt Éva buddhizmus felé fordulásának okairól, reinkarnációs életéről, feladatáról mondja el gondolatait. A vetítés után a rendező beszélget a meghívott vendégekkel: Dr. Pressing Lajos, buddhista tanító, Schmidt Éva barátja és guruja összefoglalja, értékeli az Éva halála óta eltelt időszakot. Péterffy András filmrendező elsősorban filmes szempontok szerint közelít a vetített alkotásokhoz, melyeket dramaturgiai, esztétikai szempontok alapján összehasonlít. 2012. március.14. szerda, 18 óra
Utazás a túlsó világba Schmidt Éva nyomán
A mitikus öcs mai története 69 perc, rendező: Halmy György
A filmben hangsúlyos szerepet kap a medve kultusz és a buddhista függő keletkezés tanának összehasonlítása, egymásba fonódása, Schmidt Éva reinkarnációs kapcsolata az Arvisurában szereplő Manysi katonával, Szalavári Turával, a Budapesten született lány sámán hitűvé, buddhistává válásának folyamata, melyben megtartotta tudományos szemléletét, kereszténységbe ágyazottságát Meghívott vendég: Szíj Enikő néprajzkutató, egyetemi docens, ELTE Finnugor Tanszék 2012.március 21. szerda, 18 óra
Eleven szellem
42 perc, rendező: Somfai Kara Dávid - H. Kollmann András (2001) 1999-ben két magyar kutató 2 hónapot töltött a Tiensan hegységben, Kirgizisztán kis hegyi falvaiban. Közben együtt éltek és utaztak a helyi falusi és nomád közösségekkel. Arra voltak kíváncsiak, hogyan él egyszerre tudatukban a régi hiedelemvilág, az iszlám – 24 –
29 perc, rendező: Somfai Kara Dávid - Hoppál Mihály (2006) 2004-ben két magyar etnológusnak lehetősége volt európaiként először eljutni Kína zárt határvidékére a Tiensan hegységbe, ahol kirgiz nomádok élnek (Kizil-szú, Hszincsiang). A kicsiny Tegirmeti faluban Abdukadir baksi szellemhívó szertartásán is részt vehettek. A baksi a szertartás alatt egy kötélen kapaszkodott fel a nemezház tetején lévő füstkarikára, szimbolikusan bejárva a hajdani sámánok utazását a Felső Világba. A vetítés után beszélgetés Somfai Kara Dávid rendező-turkológus-etnológussal és Péterffy András filmesztétával. 2012.március 28. szerda, 18 óra
NŐI SORSOK
Út a Felső Világba
NORVÉG MINTA
és a szovjet ideológia. A film a falvakban lezajlott beszélgetéseken keresztül mutatja be a falusi kirgizek kapcsolatát a szellemvilággal.
Legendák világa Baskiriában
Az első film a máig fennmaradt, eddig le nem jegyzett legendakincsről hoz hírt. Szinte a csodával határos, hogy több száz, egyesek szerint több ezer baskir legenda a mai napig fennmaradva is él, eleven kultúrát, közvetlen kapcsolatot teremt az egyszerű emberek életében saját hőseikkel, hagyományaikkal. Az Utazás a túlsó világba című sorozat ezen az estén vetített epizódjában Az Aranyfejedelem Ő éneke című mítosz elemzésekor eljut a magyarság jövőjéhez, a világban elfoglalt szellemi, gazdasági helyünk mibenlétéhez, szellemi gyökérzetünk, világfelfogásunk mitikus értelmezéséhez. A vetítés után Kerezsi Ágnes néprajzkutató eladása:
A kereszténység előtti hitvilág tükröződése az obi-ugor mítoszokban – 25 –
Táncfilmszemle
60 perc. rendező: Halmy György
POPPER
Utazás a túlsó világba Schmidt Éva nyomán Az Aranyfejedelemnek Ő éneke
HALMY
30 perc
2012.április 4. szerda, 18 óra
Ki volt Schmidt Éva? 53 perc, rendező: Xantusz János
Az Uralon túli népek családjának több csoportjával is rokoni viszonyban vagyunk. A rendszerváltozást követően tudósok és érdeklődők több csoportja is útra kelt a távoli területekre a kapcsolatfelvétel okán, akik közül Schmidt Éva kultúrantropológus járta be a legkülönösebb szakmai utat a hantik között.
Utazás a túlsó világba Schmidt Éva nyomán
Az önvaló, mint káprázat 66 perc. rendező: Halmy György
Schmidt Éva belső világa kutatásai során megnyílt a különböző vallások felé. Teret engedett az egy személyen belüli többdimenziós vallási felfogásnak. Tudta, keleti tudósi léte bizonytalan, előbb-utóbb sorsa beteljesedhet. Ekkor zárolta anyagát. Reméljük, az általunk készített filmeket Éva zárolt anyagának feldolgozásakor tudós társai végignézik és utána kezdenek hozzá az anyag feldolgozásához.. A vetítés után beszélgetés a rendezőkkel és Szathmári Botond, buddhista tanító előadása: Az önvaló, mint káprázat-probléma, a 70-es 80-as évek hippizmusa, a performance, mint halálművészet 2012.április 11. szerda, 18 óra
Boglár Lajos kultúrantropológus filmjei
A sámán nyaklánca 20 perc Az indián 45 perc Búvó patak felszínre tör A vetítés után Papp Richárd, Boglár Lajos tanítványának visszaemlékezése mesterére: Az „Indián” élete és munkássága, tudományos módszertana, elkötelezettsége, sorsként felvállalt feladata, szeretetteljes lénye, mely sok mindenben hasonló Schmidt Évához. Meghívott vendégek: Nádor Keya Judit sámánszakértő és Péterffy András filmesztéta
– 26 –
Magyarországon letelepedett keletiek
NŐI SORSOK
2012.április 18. szerda, 18 óra
Belső-ázsiai nők Magyarországon
A film azoknak a belső-ázsiai nőknek a vallomása, akik a térségben élő népek körében a magyarokról szóló mítoszt meglovagolva magyar férfiakhoz mennek férjhez, biztonságot remélve Magyarországon. (28 perc)
Tofák
NORVÉG MINTA
Forgatókönyvíró: Sántha István, szibériakutató
2012.április 27. péntek, 18 óra
Hosszú dal 30 perc Múlt szava - vendégségben a Baskiroknál 53 perc Rendező: Halmy György Az első film a baskir népzenét hozza közelebb a magyar közönséghez. A második film bemutatja a keleti kis népek egyikének hagyományait, kultúráját, magyarokhoz való viszonyát. A vetítés után Dr. Szörényi László, az MTA Irodalomtudományi Tanszéke igazgatójának eladása – 27 –
Táncfilmszemle
2006 tavaszán a Barguzin folyó felső völgyében élő egykori lovas tunguzok körében végeztünk szociálantropológiai terepmunkát. A film annak a mintegy 150 ember életének mindennapjait, ritmusát igyekszik visszaadni, akik mindmáig táborokban élnek. A vetítés után beszélgetés a forgatókönyvíróval. (2006 tavasza, 23 perc)
POPPER
Dzsirga
HALMY
Oroszország legkisebb népe körében 1958-ben járt Diószegi Vilmos, a magyar sámánizmus megértéséhez gyűjtve összehasonlító anyagokat. 1998-ban látogattunk Lukács Józseffel a tofákhoz, hogy szembesüljünk, mi maradt az egykori szajáni kisnép kultúrájából? (28 perc)
2012.május 2. szerda, 18 óra
Napjaink burját sámánizmusa
Dr.Bírtalan Ágnes mongolista, egyetemi docens, ELTE Mongol Tanszék Belső-ázsiai Tanszék vezetőjének filmes válogatása és előadása
Mongóliai burját beavató rituálé, 40 perc, Balogh Mátyás tanársegéd filmje
Egy 21.századi burját állatáldozat 40 perc, Dr. Aranyosi Éva filmje A filmeket elemzi: Péterffy András filmesztéta 2012.május 9. szerda, 18 óra
A kunok története 53 perc, rendező: Halmy György
Szent hegy
39 perc, rendező: Szabó Attila A magyarrá lett keleti népek közül a kunok sokáig, sok mindenben megtartották identitásukat. Társadalmi tagozódásukban- jobbágy nem volt köztük az utolsó időkigszabad emberek voltak, saját nyelvükön, kunul mondták a miatyánkot. Az Szent hegy című film egy erdélyi rendező munkája. A medvék huszonegyedik századi kiszolgáltatottságát mutatja be Vetítés után beszélgetés Szabó Attila rendezővel. Meghívott vendég: Dr.Voigt Vilmos, néprajzkutató, Kun szövetség
– 28 –
A két részes film Schmidt Éva szakértői közreműködésével készült, megidézi a teljes medvetort, mely a kereszténység előtti hitvilág egyik legfontosabb fennmaradt rítusa. Paál Zoltán szerint, aki nem vesz részt medvetoron, az nem avatódik be, nem lesz tudója a hagyománynak. Sokszor gondolok erre, talán ezért készült ez a film… A vetítés után Molnár V. József magyarságkutató előadása:
Sámán és táltos
Péterffy András filmesztéta összefoglalja a sorozatban látottakat.
NORVÉG MINTA
Medvetor I-II. 2x35 perc, rendező Halmy György
NŐI SORSOK
2012.május 18. péntek, 18 óra
Összefoglaló A Schmidt Éva halálának tíz éves évfordulójára készített film vetítése.
HALMY
2012.július 4. szerda 18 óra
POPPER
Az estek állandó közreműködője, hegedűn improvizál: Balázs Barnabás zeneszerző.
Táncfilmszemle
Meghívott vendégek: az összes eddig meghívást kapott személy most ezen a napon egyszerre kap meghívót.
– 29 –
III. Budapesti Függet
Táncfilm
– 30 –
A Kontakt Táncért Alapítvány 2006 és 2009 után, harmadik alkalommal rendezi meg a Budapesti Független Táncfilmszemlét, becenevén Táncfilmzsemlét 2012. április 19-20-án, idén a Tabán mozival közösen. Alapkoncepciónk továbbra is, hogy bemutassuk a magyar táncfilmeket a közönségnek. Szeretnénk megismertetni és megszerettetni a táncfilmet, ezt a különleges filmes műfajt. E mellett szeretnénk tovább generálni a filmes és táncos szakmát, felhívni a figyelmet a táncfilm készítésének nemzetközi lehetőségeire, hiszen a nyelvi korlátok nem akadályozzák a megjelenést. Folytatjuk a 2009-ben megkezdett „special guest” programunkat, amelynek keretében egy nemzetközi hírű alkotó mutatja be táncfilmjeit. Új programként szerepel a legjobb egyperces táncfilmek bemutatása, amely az Ork_Kota_ Platform 2010, 2011, 2012 egyperces táncfilmek versenyének felhívására a három év alatt érkezett. E mellett beszélgetések lesznek a magyar táncfilm jelenéről és jövőéről. A magyar táncfilmek szemléje előtt 2012. április 18-án levetítjük Wim Wenders Pina Baush koreográfusról készült filmjét! 2012. április 18
Wim Wenders | Pina Bausch
NŐI SORSOK NORVÉG MINTA
2012. április 18–20. Tánc és film találkozása Budán, a Tabán moziban!
HALMY
mzsemle
Táncfilmszemle
len Táncfilmszemle
POPPER
Érdeklődni a Kontakt Táncért Alapítvány k.t.a@t-online.hu e-mail címén lehet!
– 31 –
Tanítónk – Popper Péter
Fotó: Szabó J. Judit
Kivételes sorozat a Tabán moziban
– 32 –
NŐI SORSOK NORVÉG MINTA
A párkapcsolatok Hét részes sorozat Popper Péter előadásainak egyedi videofelvételeiből!
POPPER
Első és utolsó alkalommal beszélgetőtársat is hívunk, Paulinyi Tamás parakutató, író és Vekerdy Tamás pszichológus, író személyében.
Táncfilmszemle
A sokak által nagyrabecsült pszichológus, valláspszichológus, író országszerte számtalan helyen és alkalommal tartott előadást a legszerteágazóbb témakörökben. Hosszú pályája során felhalmozott tudása, komplex világlátása, mély emberismerete és ellenállhatatlan humora mindig teltházat vonzott. S bár továbbra is tanulhatunk tőle könyvei, hangoskönyvei révén, most 7 vasárnap estén át megidézzük őt magát is, alakját, szellemét, utolérhetetlenül egyedi stílusát – videofelvételek formájában.
HALMY
Újra velünk — Újra köztünk!
– 33 –
Február 19. vasárnap 18.00
Férfi - nő I. Férfi és nő. Ki az, akit ne foglalkoztatna e téma? Ki az, aki nem szeretné megérteni a másik nemet? Ki az, aki még nem tapasztalta, hogy kapcsolatai mentek tönkre a másik fél meg nem értéséből, esetleg rossz kommunikáció következtében. Az előadás első részében a férfi és a nő történeti hátterét ismerhetjük meg. Nem csupán Popper Péter gondolatai révén, hanem mert visszavisz a messzi múltba, bibliai korokba majd ismét előre az időben, neves gondolkodók témába vágó tanításait hozva közelebb. A kb. egy órás előadás után Paulinyi Tamással beszélget Lőrincz Gabriella Február 26. vasárnap 18.00
Férfi - nő II. A téma második része, a személyiség pszichoszexuális vonatkozásaival foglalkozik. Popper Péter fontosnak tartotta a nemek megértéséhez szorosan kapcsolódó szexuális fejlődés megismertetését, annak hatásait. Ezért egy teljességre törekvő, átfogó előadást szentelt a témának. Március 4. vasárnap 18.00
Durvaság és szemérem Ez az előadás az emberi viselkedés olyan aspektusait veszi górcső alá, ami nem csupán a párkapcsolatokkal hozható összefüggésbe, de nem is választható el azoktól, hiszen önnön pszichénk mélyebb megismerése minden kapcsolat, így a párkapcsolat minőségére is kihat. Március 11. vasárnap 18.00
Szakítás, elválás, elengedés Talán ez az a téma, ami korunkban különösen nagy hangsúlyt érdemel. Mindannyiunk előtt világosak az okok és sokan vagyunk, voltunk elszenvedői kapcsolataink megszakadásának. Természetesen itt nem kapunk receptet arra, hogyan kerülhetjük el az ezzel járó szenvedést, de segít megértenünk, hogyan előzhetjük meg, vagy, ha már bekövetkezett, hogyan viseljük el azt.
– 34 –
Létezik-e valahol egy igazi? Vajon minden szerelem, amit annak hiszünk? Hogyan kezdődik egy szerelem? Popper Pétertől sokéves tapasztalata alapján, néha szomorú, néha vicces, de mindenképpen tanulságos történeteket hallhatunk az előadás keretében.
Március 25. vasárnap 18.00
Újrakezdés
Április 1. vasárnap 18.00
Szeretet Ez az előadás örök témát jár körbe. Nem gondolnánk, csak mikor hallgatjuk, hogy mennyi félreértés adódhat abból, mit is értünk a szeretet fogalmán. Érdemes őszintén elgondolkodnunk ezen újra és újra. Kiderülhet a végén, hogy valójában a legegysze-rűbbnek tűnő dolgok a legnehezebbek. Jól szeretni valakit… A kb. egy órás előadás után Vekerdy Tamás pszichológussal beszélget Lőrincz Gabriella
POPPER
A Popper Péter sorozat előadásaira érvényes jegyárak: Február 19-én és április 1-én 1300 Ft, a többi napokon 1000 Ft
Táncfilmszemle
HALMY
Az előadás feltételezi azt a már megszerzett tapasztalatot, amivel életünk során nem tudtunk mit kezdeni, mert önismeret, vagy a másik ember motivációinak hiányában nehéz volt feldolgoznunk életünk bizonyos történéseit. Sok esetben ez is hozzájárul ahhoz, hogy nehéz újra kezdenünk, újra hinnünk és újra bíznunk. Érdekes, tanulságos történetekkel gazdagabban, talán másként fogjuk látni önmagunkat egy-egy ilyen helyzetben.
NORVÉG MINTA
Őszintén a szerelemről
NŐI SORSOK
Március 18. vasárnap 18.00
– 35 –
Tabán
matiné
Szombatonként, kicsiknek és nagyoknak! Délelőtt 9-től 11.30-ig: Zenés, kreatív fejlesztő izgés-mozgás mesevetítéssel ovisoknak és kisiskolásoknak, Szabó Zselyke színésznő vezetésével.
Délután 14-től 17 óráig: Arcfestés és lufihajtogatás, aztán hétről-hétre más és más, alkalomhoz illő zenés-bábos interaktív mesejáték!
A foglalkozások célja a mozgáskoordináció fejlesztése, különféle táncstílusok megismerése és elsajátítása, a mozgás örömének felfedezése, a kommunikációs készség és a személyiség fejlesztése, a művészi beszéd, a retorika és a színészmesterség alapjaival történő ismerkedés játékos formában. A fejlesztő órát közös mesenézés zárja!
• Erdei vetélkedő • Itt a farsang, áll a bál! • A szivárványszínű labda • Süvít az északi szél (élőzenés gyerekkoncert) • Hová tűntek a húsvéti tojások? • Brumi születésnapja • Mesebolt (élőzenés gyerekkoncert) • Gőgös Gúnár Gedeon • Vásott buli gyermeknapra
Résztvételi szándékát kérjük jelezze! További információ a mozi honlapján található: www.tabanmozi.hu – 36 –