Központ hetilap 2017/04 by Központ Hetilap

www.kozpont.ro

Maros megyei hetilap Új sorozat, XI. évfolyam // 4. szám // 2017. január 26– február 1. // Megjelenik csütörtökön // 12 oldal // ára: 1,5 lej

Új otthonra talált a marosvásárhelyi gyűjtőlevéltár 5. old. //

TÁRSADALO M

3. old. //

V ÉLEM ÉN YEM SZ ERIN T

Az RMDSZ talanítása

A tavaly nyári helyhatósági választások óta jól érzékelhetően felgyorsultak az események az RMDSZ háza táján. Az eltelt félév alatt bekövetkezett változások alapján ugyan még nem eldönthető, hogy már az utóbbi kongresszuson meghirdetett újratervezés jeleként kell-e értékelnünk azokat, vagy mindössze a belső leszámolások, hatalmi harcok részeként... 4. old. //

TÁRSADALO M

Csalók Vásárhely főterén

A Marosvásárhelyi Református Vidéki Gyűjtőlevéltár iratanyagát több mint öt évtizeden át a Teleki-házban tárolták. A tavalyi év őszétől azonban a levéltár új „otthonra” lelt a Makariás-ház két helyiségében. A bútorzat felszerelése és az iratanyag költöztetése folyamatban van, ezért a kutatókat csak rendkívüli esetekben szolgálják ki.

A csalásnak számos formájával találkoztunk már az elmúlt időszakban: volt, akit telefonhívásban ijesztettek meg azzal, hogy a gyereke balesetet okozott, és csak az azonnali banki átutalással kiﬁzetett ügyvéd tudja megmenteni a kemény börtönévektől. De olyan szélhámosok is bőven akadnak, akik 5 eurós telefonfeltöltésért ígérnek munkahely-lehetőséget. Az átverés módozatainak kiötléséhez csak élénk fantázia és mérhetetlen gátlástalanság szükséges. Ezek lehetnek a Marosvásárhelyen újra felbukkanó casting-csapda összetevői is.

3. old. //

10. old. //

TÁRSADALO M

8. old. //

HUMOR

Ingyen tanítják repülni a vásárhelyi ﬁatalokat

A friss RMDSZ-es szenátorok és képviselők anyagi helyzete

Bár nem mindenki elég bátor a repüléshez, illetve ejtőernyőzéshez, a kalandvágyók kipróbálhatják a sportágat. Ehhez csupán be kell iratkozniuk a marosvásárhelyi Területi Repülőklub által szervezett vitorlázó repülőgép, illetve ejtőernyőzés kurzusokra.

Köztudott, hogy a tavaly decemberi parlamenti választások után lecserélődött a teljes Maros megyei RMDSZ-es szenátor- és képviselőgárda. Nos, a Központ román nyelvű „testvérlapja”, a Punctul nemrégiben kissé a körmükre, azaz a zsebükbe nézett.

S PO RT

Viorel Sălceanu, az összekötő kapocs a játékosok és a vezetőedző között

\ 2. \

| NAPTÁR |

| NÉVNAPOK

KÁR KIHAGYNI

Latintánc-tanfolyamok

Az András Lóránt Társulat januárban és februárban latintánc-tanfolyamokat indít Marosvásárhelyen, a Brăila utca 10. szám alatt (a régi zsinagógában), melyre várják a jelentkezőket. Tangót Deák Orsolya és Dabóczi Dávid, ﬂamencót András Lóránt és kontaktot Dabóczi Dávid oktat. Jelentkezni a 0721-968-253 telefonszámon, vagy e-mailben az andraslorantcompany@gmail.com címen lehet.

dozathozatalra kényszerít. Január 30-án 19 órától pedig a FADE OUT című előadásra várják a nagyérdeműt. Jegyfoglalás és információ a 0721-968-253-as telefonszámon. Papírrepülők Január 31-én 19 órától a Levél utcai 2.1 stúdióban újra előadják Elise Wilk: Papírrepülők című darabját, amelynek alaptörténetét a mai kamaszok életéből merítette a szerző.

Az András Lóránt Társulat előadásai

Weöres Sándor: Száll a világ

Január 28-án, szombaton 19 órától Marosvásárhelyen, a Brăila utca 10. szám alatt, a régi zsinagógában megtekinthető a Flow című előadás, mely egy szerelmi háromszög szubtilis humorral ábrázolt viszonyrendszerén keresztül azt boncolgatja, hogy a függőség által létrejövő viktimizáció milyen ál-

A nagy sikerű, Elutazni Önmagunkhoz című, József Attila verseiből álló verseszenés összeállítás után újabb hasonló műsorral készül a marosvásárhelyi Artecotur egyesület által menedzselt Artsy M Diákszíntársulat. Február 3-án, pénteken 19 órától az Ariel Ifjúsági és Gyermekszínházban bemu-

Kereskedelmi társaság titkárnőt alkalmaz.

Követelmények: középfokú/felsőfokú tanulmányok; számítógépkezelői alapismeretek (Oﬃce); magyar, román és angol nyelvek ismerete; kommunikációs és szervezői készségek. Kérjük, küldje el CV-jét a következő e-mail-címre: cata12006@yahoo.com. További információk: 0740824091.

Alapítási év: 2006. Megjelenik csütörtökön. Kiadó: Medical Publicity Kft. ISSN 2069 – 900X

Lapigazgató: Gergely Zoltán Szerkesztő: Pál Piroska Főmunkatárs: Szentgyörgyi László Munkatársak: Czimbalmos Ferenc-Attila Molnár Tibor Nagy-Bodó Tibor Nemes Gyula Keresztrejtvény-szerkesztő: Hideg András

tatják Száll a világ című, Weöres Sándor verseiből álló zenés összeállítást dr. Gyéresi Júlia rendezésében. Speak Floyd-koncert Február 2-án, csütörtökön este 8 órától a Jazz and Blues Clubban koncertezik a Speak Floyd tribützenekar. Az eseményen az együttes a Welcome To The Machine produkcióval lép színpadra, és a teljes Wish You Were Here lemezt elő fogja adni. Major Gizella retrospektív kiállítása Megnyílt a marosvásárhelyi Kultúrpalota földszinti galériáiban Major Gizella festőművész művészi pályáját tükröző egyéni kiállítása, mely február 15-ig tart nyitva. Fél évszázad termését öleli fel a válogatás, a művésznő fontosabb alkotó törekvéseit, periódusait mutatják fel a közönség elé kerülő olajfestmények és pasztellképek, graﬁkai sokoldalúságát tanúsítják a feketefehér és színes rajzok, metszetek. Farsangi kosaras bál A Marosvásárhely–Zalaegerszeg Baráti Kör Egyesület XIII. alkalommal szervez farsangi kosaras bált február 3-án, pénteken 19 órai kezdettel a Bolyai Farkas Elméleti Líceum konviktusában. Az ételt-italt a résztvevők állják, a terített asztalt, élőzenét a szervezők biztosítják. Részvételi díj: 20 lej. Jelentkezés a helyek függvényében: maza.maros@yahoo.com, vagy a 0768-193564, 0724- 405-890-es telefonszámokon.

I M PR E S S ZUM A megjelent írások nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik! // Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a beérkezett levelek és másféle írások közléséről döntsön. // Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza!

| Központ hetilap | 2017 / 04. | január 26– február 1. |

Lapunk előfizethető Maros megye összes postahivatalában (katalógusszám: 15429), vagy a szerkesztőség Rózsák tere 16. szám alatti székhelyén . Telefon: E-mail: Honlap:

0265-250.994 kozpont@kozpont.ro www. kozpont.ro

Január 26. Január 27. Január 28. Január 29. Január 30. Január 31. Február 1.

HOROSZKÓP

| Vanda, Paula, Titusz Angelika, János, Karola, Károly, Ágnes Adél, Etelka, Ferenc Gerda, Martina Marcella, János, Lujza Ignác, Kincső

KOS: Hajlamos beleesni a szűklátókörűség csapdájába, pontosabban abba, hogy egyedül a maga igazát látja meg és egyedül a saját szemszögét veszi ﬁgyelembe. Ha a héten is ezt a politikát folytatja, akkor egy jelentősebb esélytől eshet el. BIKA: Törekedjen arra, hogy önmaga legyen, és ne engedjen más befolyásának, senki kedvéért ne akarjon gyökeresen megváltozni. Ne másnak akarjon megfelelni, hanem a saját elvei szerint élje az életét. IKREK: Érezhetően felgyorsul az élete, és szinte fényévekre hagy le maga mögött másokat. De ahelyett, hogy azzal foglalkozna, hogy felzárkóztassa maga mellé a környezetét, inkább törődjön a maga dolgaival, hogy azok továbbra is ilyen olajozottan működjenek. RÁK: Naptára szinte zsúfolásig van tennivalókkal. Ezen a héten nem sok ideje lesz szusszanni. Ugyanakkor még önmagát is meg fogja lepni azzal, hogy milyen jó ütemben halad teendői elvégzésével. OROSZLÁN: A héten a csillagok nem igazán engedik majd meg önnek a tétlenkedést. Nem csak, hogy cselekvésre sarkallják majd, hanem zűrös ügyek megoldására is. Csodavárás helyett mindenképpen menjen is utánuk! SZŰZ: Több tekintetben is azt érezheti, hogy önre mosolyog Fortuna. Bár látszólag csordultig van teendőkkel, mégis érezhetően könnyedén és akadálymentesen veszi őket. A csillagok igyekszenek önt tehermentesíteni. MÉRLEG: A napokban egyre inkább megerősödik az önbizalma, a fantáziája pedig kifejezetten szárnyal. Ezért semmiképpen se szabjon gátat magának, sőt, merje megvalósítani elképzeléseit! SKORPIÓ: Kezd elege lenni a hideg és szürke időből. Emiatt a héten az ön hangulata is borús, kedvtelen lehet, mellette pedig ingerlékeny, amik persze vitákhoz vagy pedig hibázásokhoz vezethetik. NYILAS: Meglehetősen fontos lesz ez a hét az ön számára, mivel az év kezdete óta tervezgetett vágyai végre megindulnak a megvalósulás felé. Az élet több terén is ilyen zöld utat fog kapni. BAK: A hét elején több bonyodalommal is szembe kell majd néznie. Hirtelen azt se tudja majd hova és mivé legyen, mit oldjon meg először. Szerencsére maguk a problémák nem olyan súlyosak. VÍZÖNTŐ: Tele van pozitív gondolatokkal, érzelmekkel és tenni akarással. Tökéletesen sikerül ötvöznie ezeket a mindennapokban, így sokkal produktívabb lesz. Mindemellett a tervei és a céljai elérésére irányuló lépések még könnyebben fognak menni. HALAK: Kifejezetten elemében lesz, tele erővel, energiával, kreatív ötletekkel. Sőt, mi több, mindegyiknek hangot is ad, amit nagyon jól is tesz, mert így akár egy segítőre, támogatóra is szert tehet, aki közelebb viszi céljai eléréshez. |

Ingyen tanítják repülni a vásárhelyi ﬁatalokat | TÁRSADALO M / V ÉLEM ÉN Y |

Bár nem mindenki elég bátor a repüléshez, illetve ejtőernyőzéshez, a kalandvágyók kipróbálhatják azt a sportágat, amely a leginkább érzékeltetni tudja, mit éreznek a madarak a levegőben: a szabadságot, a szelet, látni a világot madártávlatból. Ehhez csupán be kell iratkozniuk a marosvásárhelyi Területi Repülőklub által szervezett vitorlázó repülőgép, illetve ejtőernyőzés kurzusokra. A tanfolyam mindenki számára nyitott, ám a 15 és 23 év közötti ﬁatalok számára díjmentes.

„A beiratkozáshoz a személyi igazolvány kötelező, és a helyszínen szükséges kitölteni egy jelentkezési űrlapot. Az iratkozás után a ﬁatalokat Bukarestbe vagy Pitesti-re szállítják, hogy elvégezzék a repüléshez szükséges orvosi vizsgálatokat. Aki még nem töltötte be a 18. életévét, közjegyző által hitelesített iratot kell bemutatnia, amely tartalmazza a szülők beleegyezését a kurzusra való jelentkezéshez” - mondta el lapunknak Alexandru Ioan Vlad, a repülőklub helyettes parancsnoka. Többen a kurzus hatására lesznek pilóták

A tanfolyam célja, hogy

Az elméleti órákon 9 féle tantárgyat tanulnak majd az érdeklődők, például aerodinamikát, meteorológiát, navigációt stb. Az elméleti képzés 2 hónapot tart, az órákat hétvégente tartjuk, vakációs időszakban pedig akár naponta is. Ezt követi a vizsga, amit ha sikeresen letesznek a diákok, akkor következik a kurzus gyakorlati része, azaz a repülés vagy az ejtőernyős ugrás. a ﬁatalokkal megismertessék ezt a kevésbé népszerű, de mégis nagyon szép sportágat, amely fejleszti az elmét is, nem csak a testet. Megtudtuk, hogy azért is hasznos ez a képzés, mert hiánypótló, Románia kevés pénzt fektet a sportágba

Magyarországgal, vagy Lengyelországgal ellentétben. A tanfolyam elvégzése igen hasznos lehet a fiatalok további karrierjének alakulásában is, elképzelhető, hogy sokan épp emiatt lépnek majd erre a pályára: pilóták, profi ejtőernyősök, akár mentőorvosok válnak belőlük. Az intézmény vezetője elmondta, hogy az elmúlt esztendőkben is megszervezték a fiatalok számára kiötlött kurzust, és hozzávetőlegesen egy évben 30 személy jelentkezik. Elmélet és gyakorlat

„Az elméleti órákon 9 féle tantárgyat tanulnak majd az érdeklődők, például aerodinamikát, meteorológiát, navigációt stb. Az elméleti képzés 2 hónapot tart, az |

/ 3. /

VÉLEMÉNYEM SZERINT

Az RMDSZ talanítása A tavaly nyári helyhatósági választások óta jól érzékelhetően felgyorsultak az események az RMDSZ háza táján. Az eltelt félév alatt bekövetkezett változások alapján ugyan még nem eldönthető, hogy már az Szentgyörgyi László utóbbi kongresszuson meghirdetett újratervezés jeleként kell-e értékelnünk azokat, vagy mindössze a belső leszámolások, hatalmi harcok részeként. Mindenesetre az egyre világosabb, hogy valamiféle átrendeződésnek, a belső hatalmi súlypontok eltolódásának lehetünk tanúi. Hogy mindez valamiféle belső meggyőződésből fakadó elhatározás, vagy csupán a politikai lépéskényszer következménye, rövidesen kiderül. Minden jel arra mutat, hogy a Markó utáni korszak – a 2011. február 26-tól, Kelemen Hunor elnökké választásától számított lassú átmenetet követően – csak most, a decemberi parlamenti választások után kezdődött el az RMDSZ-ben. Elnökké választásától a közelmúltig, pontosabban Markó teljes háttérbe vonulásáig, Kelemen csak amolyan stróman szerepet játszott, legalábbis az erdélyi magyarok többségének értelmezése szerint. Az RMDSZ által követett politikai irányvonal – Domokos és Markó elnöksége idején egyaránt – egyenes pályát írt le, most viszont megtörni látszik. Kelemen váratlan kiállása a Fidesz külpolitikai stratégiájába illeszkedő migrációellenes referenduma mellett már előrevetítette, hogy fordulópont következhet be az RMDSZ-nek az anyaországi politikai erőkkel kialakított viszonyrendszerében. A parlamenti választások szinte másnapján – a kielégítő magyarázatra, a hihető indokokra azóta is várunk – lemondott az ügyvezető elnök. Arról a ﬁguráról van szó, aki az RMDSZ-ben a „szövetségi” megmondóember szerepét vitte, s aki a legharciasabb kritikusa volt a Fidesznek, s ebből következően elkötelezettje a magyarországi balliberális pártokkal ápolt jó viszonynak. Szintén múlt év végi történet, hogy megszűnt az elkötelezetten balliberális hetilap internetes maradéka, a másik hasonló elkötelezettségű, korábban nyomtatott napilapként érdektelenségbe fulladó portál pedig megvált néhány Fidesz-barátnak aligha mondható munkatársától. A „talanítás” felsorolt esetei azt a feltételezést látszanak alátámasztani, hogy a Markó-vonal végképp háttérbe szorul, hogy Kelemen, hat esztendei átmenet után, most kizárólagos ellenőrzése alá vonja a szövetséget. A nagy kérdés, amelyre sokan várják a választ: merre kormányozza majd Kelemen az RMDSZ viharvert hajóját?

órákat hétvégente tartjuk, vakációs időszakban pedig akár naponta is. Ezt követi a vizsga, amit ha sikeresen letesznek a diákok, akkor következik a kurzus gyakorlati része, azaz a repülés vagy az ejtőernyős ugrás. Ha az előbbire iratkoztak, akkor meghatározott számú órát kell repülőt navigálnia és landoltatnia a tanulónak, ha az utóbbira, akkor az előírt ugrásszámot teljesítenie kell” – tájékoztatta lapunkat

a helyettes parancsnok.

Még tíz napig lehet iratkozni

A tanfolyam 80 elméleti órából áll, a gyakorlatok a nyári hónapoktól kezdődően októberig zajlanak, amikor az időjárás kedvező. Iratkozni február 4-éig lehet a repülőklub székhelyén, a Szabadság utca 120. szám alatt. Pál Piroska

Központ hetilap | 2017 / 04. | január 26– február 1. | |

\ 4. \

Csalók Vásárhely főterén A csalásnak számos formájával találkoztunk már az elmúlt időszakban: volt, akit telefonhívásban ijesztettek meg azzal, hogy a gyereke balesetet okozott, és csak az azonnali banki átutalással kifizetett ügyvéd tudja megmenteni a kemény börtönévektől. De olyan szélhámosok is bőven akadnak, akik 5 eurós telefonfeltöltésért ígérnek munkahely-lehetőséget. Az átverés módozatainak kiötléséhez csak élénk fantázia és mérhetetlen gátlástalanság szükséges. Ezek lehetnek a Marosvásárhelyen újra felbukkanó casting-csapda összetevői is. Ha a város főtérén sétálunk, szinte biztos, hogy találkozunk azokkal a fiatal férfiakkal, akik feltűnően kedvesen, ám nagyon rámenősen szólítják le a járókelőket visszautasíthatatlan ajánlatukkal. Azzal kecsegtetik – az először bókokkal megfelelően elkábított – kiszemelt áldozatokat, hogy reklámokban, valamint különböző promóciós videókban szerepelhetnek, és ezzel mesés összegeket tehetnek zsebre. Mindehhez semmi más nem szükséges, csak a közeli irodába menni, aláírni egy 12 hónapra szóló szerződést, illetve természetesen kicsengetni a száz lej körüli beiratkozási összeget. Ebből a pénzből az „ügynökség” profi fotókat készít a „modellről”, és innen már csak Hollywood a határ. A naiv „zsákmány” kifizeti az összeget – amire nyugtát is kap! –, és az „ügynökség” ígéretéhez igazodva: várja a telefonhívást. Ami persze nem érkezik. Vagy ha mégis, akkor újabb, nagyobb összeget kérnek a jövendőbeli reklámarctól, arra hivatkozva, hogy a beiratkozási illetmény nem fedezi a „modell” népszerűsítését, és emlékeztetik, hogy 12 hónapra szóló szerződésre tette a névjegyét. A károsultak általában ekkor jönnek rá, hogy átverés áldozataivá váltak. A minap, egy helyi televíziócsatornán bemutatott eset nyomán több, pórul járt vásárhelyi jelentkezett, elmesélték a történetüket, de a Facebookon is többen elpanaszolták, hogy bizony őket is csőbe húzták. A bátrabbak – vagy indulatosabbak –, visszamentek a cég székhelyére, hogy a pénzüket visszakérjék, vagy legalább az újabb, leendő „modelleket” figyelmeztessék az átverésről, ám a pár napja még szívélyesen bókoló fiúk kéz- és lábtöréssel fenyegetőztek. A szemtanúk és áldozatok elmondása szerint az „ügynökség” vándorcirkusz módjára járja az országot, városról városra mennek, hisz ha sokáig maradnának ugyanazon a településen, elterjedne a hírük, és a biznisz nem lenne jövedelmező… A bemutatott eset nem csak etikátlan és morálisan megkérdőjelezhető, hanem piócaként él az emberek hiszékenységéből, és nem átall a bennünk lakozó hiúságra hatni. Hiszen kinek ne okozna pillanatnyi megelégedést, örömöt, hogy a „modellügynök” őt, vagy a kisgyerekét kiemeli a tömegből, mert olyan szépnek látja, hogy terméket reklámozni, sőt, eladni lehet az arcával. Mivel a jelek szerint a cég legálisan működik – késő ősz óta szedi áldozatait Vásárhelyen, és a rendőrség, de az adóhivatal sem állította le egyelőre őket –, a hoppon maradtak Facebookon toborozzák a hozzájuk hasonlóan lóvá tett személyeket, hogy önbíráskodás révén megfenyítsék a „modellgyűjtő” céget, de ha nem egyéb, legalább a szívélyes fiúkat… Pál Piroska | Központ hetilap | 2017 / 04. | január 26– február 1. | |

Hiánypótló kezdeményezés a gazdák számára

| TÁRSADALO M |

Falugazdász-hálózat Erdélyben

Az ország mezőgazdaságának egyik égető problémája, hogy a kis -és közepes méretű gazdaságok birtokosai, különös tekintettel a magyarajkú gazdákra, nincsenek tisztában az állam nyújtotta támogatási lehetőségekkel. Vagy nem jut el határidőn belül hozzájuk a fontos információ, vagy ha igen, nem értik meg annak bonyolult menetét, így nagyon sok lehetőségről lemaradnak.

Ezt az űrt próbálja betölteni a falugazdász-hálózat, amely a magyarországi Földművelésügyi Minisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara támogatásának köszönhetően az idei évben Erdélyben is beindult, többek között Maros megyében. Segíteni a gazdákat

Csomós Attila, az RMGE Maros elnöke szerint Romániában hatalmas szükség van a hálózat kialakítására, ami tulajdonképpen nem teljesen új keletű dolog, hiszen már a múlt században az uradalmi nagybirtokokon is volt példa olyan szakemberre, aki a szakmai irányításért volt felelős. A birtokok felszámolása után hozták létre a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket, ahol a mérnök feladata lett a szakmai irányítás. Ennek függvényében az egyszerű falusi gazda azt kellett tegye, amit a szakember mondott, így negyven év alatt sikerült „megszüntetni” az önálló gondolkodás elvét. Az 1989es változásokat követően azonban visszaszolgáltatták az elkobzott földtulajdonokat, az új helyzetben pedig mindenki megpróbált valamit kezdeni lehetőségeihez és ismereteihez mérten. Volt, aki magával hozta az örökölt tudást, de a technológia rohamos fejlődése, az igények változása új helyzetet teremtett. Sokak képtelenek voltak tartani a lépést, az EU csatlakozás utáni pályázati rendszert pedig nehezen tudták megérteni. Mivel a román Mezőgazda-

sági és Vidékfejlesztési Minisztérium alá rendelt agrárkamarák, egységes agrárpolitika hiányában, nem tudják megfelelően ellátni ezen feladatokat, ezért ezt a hiányt pótolná a falugazdász-hálózat, amely a magyar állam anyagi támogatása által valósul meg, azzal a céllal, hogy a külhoni, mezőgazdasággal foglalkozó személyeket segítse, ezzel is hozzájárulva a szülőföldön való megmaradáshoz. A hálózat kiépítését a Földművelésügyi Minisztérium és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. ﬁnanszírozza.

Széles tevékenységi kör

Marosvásárhelyen ﬁatal kertészmérnökök kerültek pozícióba: az RMGE Marosnál Sikó László, az EMGE szövetségnél Putnoky Csicsó-Barna tölti be a falugazdászi tisztséget. „Magyarországon már régóta működik a falugazdász-hálózat, ezt próbáljuk mi is meghonosítani. A kezdeményezés lényege az lenne, hogy eljuttassuk az információt a gazdálkodókhoz, akiknek nincs idejük rádiót hallgatni, vagy a világhálón böngészni a rengeteg munka miatt” – mondta el Orbán Csaba, az EMGE szövetség ügyvezető alelnöke, akinek feladata, hogy összehangolja és irányítsa az említett hálózat könnyed és akadálymentés működését. Az RMGE Marosnak a megyében 32 gazdaköre van, amelyből 24 jogi személyiséggel is rendelkezik, ez közel 1 200 tagot jelent,

így az évek során már elértek bizonyos eredményeket, amiket tovább szeretnének vinni és kibővíteni. Kapcsolattartó, információátadó és érdekvédelmi szerepkörükön túl, céljuk a gazdalajstrom felülvizsgálata, a gazdák segítése a belföldi és külföldi agrártámogatások igényléséhez szükséges okiratok összeállításában, folyamatos tájékoztatás a megjelenő új törvényekről, jogszabályokról, pályázati lehetőségekről, illetve támpont azok megírásához. Továbbá kapcsolattartás a gazdákkal, helyi önkormányzatokkal, szakmai és kulturális egyesületekkel, valamint mezőgazdasági jellegű rendezvények, szaktanfolyamok, kiállítások megszervezése. Nem utolsó sorban pedig gazdakörök kiépítése a Mezőségen. Mezőbándon és Mezőmadarason már elkezdődtek a tárgyalások egy-egy gazdakör létesítése érdekében. Bár a falugazdász-hálózat még gyerekcipőben jár, hiszen nagyon sok munka van még vele, a 2017-es évben a falugazdászok, illetve az érintett szakemberek megtesznek mindent azért, hogy virágzó ágazattá váljon Erdély- szerte, amit a magyar állam támogat. „ Az ideális az lenne, hogy ezeket az embereket ne a magyar állam támogassa, hanem az itteni célközönség. Egyelőre még nagyon az elején járunk, de van esélye – és nem is kicsi –, hogy beinduljon, és sikeres legyen” – mondta az EMGE ügyvezető alelnöke. Timár Tímea |

| RIPO RT |

/ 5. /

Új otthonra talált a marosvásárhelyi gyűjtőlevéltár A Marosvásárhelyi Református Vidéki Gyűjtőlevéltár iratanyagát több mint öt évtizeden át a Teleki-házban tárolták. A tavalyi év őszétől azonban a levéltár új „otthonra” lelt a Makariás-ház két helyiségében. A bútorzat felszerelése és az iratanyag költöztetése folyamatban van, ezért a kutatókat csak rendkívüli esetekben szolgálják ki.

A múlt írásos emlékei megőrzésének a fontossága a református egyházon belül is nyomon követhető több évszázadon át. A szakszerűen gyűjtött és rendezett levéltárak működésének lehetőségét a 353/1957. évi román levéltári rendelet teremtette meg, amely lehetővé tette, hogy a román levéltárak szabályai szerint az egyházak történelmi értékű irataikat saját hatáskörükben őrizhessék. Ennek értelmében az 1948-ban Kolozsváron megalakult Levéltárügyi Bizottság, 1959-ben saját levéltár-szabályzatot alkotott meg, amely már egy gyűjtőlevéltár-háló-

Központ hetilap

zat (Kolozsvár – Marosvásárhely – Sepsiszentgyörgy) létrehozását is magában foglalta. Ezek közül 1959-ben a kolozsvári központi, 1961-ben pedig a marosvásárhelyi vidéki gyűjtőlevéltár kezdte el működését. Utóbbi a marosvásárhelyi Néptanács Építészeti és Városrendészeti Ügyosztálya által kiutalt Telekiház alagsorában. A marosvásárhelyi vidéki gyűjtőlevéltár fő célja az iratmentés, így több egyházközség, egyházi intézmény történelmi iratanyaga került be a levéltárba a beindulás óta eltelt évtizedekben. A gyűjtőlevéltár alkalmazottjai voltak 1961-től:

Makariás-ház

Nagy Béla, Farkas Árpád, Barabás Rozália, dr. Farczády Elek és Kornélia, Bartha Gyöngyvér. 2003-tól a levéltárosi feladatokat Berekméri Árpád-Róbert történész látja el.

Az új levéltár polcai

János Zsigmond, Báthori Zsigmond és Bethlen Gábor erdélyi fejedelmek kézjegyét őrző oklevelek

A megbízott levéltárost arra kértük, ismertesse az őrzött iratanyagot, és emelje ki azokat az okleveleket, amelyek a legrégebbi keltezésűek, valamint azokat, amelyek a legtöbb kutatót vonzanak. „A 170 folyóméternyi levéltári anyag legnagyobb része kéziratos, illetve gépelt segédletek segítségével kutatható. Az érdeklődés középpontjában elsősorban a Marosi és a Bekecsaljai egyházmegyék 1605–1987, illetve 1889– 1960, valamint a Marosvásárhelyi egyházközség 1567– 1987 közötti iratanyaga áll, de a kutatók a levéltár folyóirat-gyűjteményét is több esetben haszonnal forgatták. A feltárt adatokat az elmúlt években a Református Szemle, a Mentor kiadó gondozásában megjelent Erdély Emlékezete sorozat, illetve egyéb önálló kiadványok – falumonográﬁák, egyházközség-történetek – hasábjain tették közzé. A levéltár legrégebbi dokumentuma egy 1567. január 16-án, Medgyesen keltezett latin nyelvű oklevél. Ebben János Zsigmond erdélyi fejedelem megparancsolja Meggyesfalva, Venence (azonosítatlan település) és Sásvár lakóinak, hogy a szolgálatot végző papok illetményeit, ahogy azt korábban is megtették, most is ﬁzessék ki. Az oklevelet a fejedelem saját kezű aláírásával és pe-

csétjével is ellátta. De kiemelt ﬁgyelmet érdemel az a két történelmi értékű dokumentum is, melyeket 1971-ben a Román Nemzeti Múzeum létrehozásakor a hatóságok mint a kulturális örökség értékeit Bukarestbe szállítottak. Az időszakosnak álcázott átadás a rendszerváltásig tartott, sőt azt követően sem volt hajlandó az illetékes intézmény a dokumentumok visszaszolgáltatásáról tárgyalni. A Báthori Zsigmond és Bethlen Gábor erdélyi fejedelmek által 1587-ben, illetve 1615-ben kiállított oklevelek végül 2011. május 6án – hosszas huzavona és egyeztetések sorozata után – kerültek vissza a marosvásárhelyi gyűjtőlevéltárba” – mondta el lapunknak Berekméri Árpád-Róbert levéltáros-történész. „A költözés miatt csak rendkívüli esetben tudjuk kiszolgálni a kutatókat”

A továbbiakban afelől érdeklődtünk, hogy miért is volt szükség a levéltár elköltöztetésére, és hogyan sikerül Teleki-ház

ezt megvalósítani. „Az utóbbi évek intenzív anyaggyűjtésének eredményeként a levéltár új épületbe való átköltöztetése időszerűvé vált. Raktárai zsúfolttá váltak, a levéltárosi és a kutatói tevékenység egyaránt egy kis dolgozószobában zajlott. Egy csőrepedés miatt a gombásodás is veszélyeztette a fűtetlen helyiségben tárolt iratanyagot. 2016 őszétől elkezdtük az iratállomány költöztetését a Bernády-tér 3. szám (Teleki-ház) alól a Forradalom utca 45-47. szám (hajdani Szentgyörgyi utca, Makariás-ház) alatt levő új helyre, amelyet a Református Egyházközségek Kuratóriuma engedett át a levéltár részére. Új, korszerű levéltári polcokat a kolozsvári központi levéltártól kaptunk ajándékba, amelyeknek a felszerelése már meg is történt. A költözés előreláthatóan nyár elejéig fog tartani, ameddig csak sürgősségi kutatást lehet végezni, azaz csak rendkívüli esetben tudjuk kiszolgálni a kutatókat” – tudtuk meg még a marosvásárhelyi református gyűjtőlevéltár őrétől. A Makariás-ház levéltár céljára kialakított két helyiségében az irattároláshoz és kutatói szolgálathoz megfelelő körülmények vannak. A szobák felújítása, szalagparkettel való padolása, központi fűtés biztosítása, saját kis illemhely kialakítása, a bútorzat helyretétele megtörtént. A szobákban állandó hőmérséklet, tiszta környezet és megfelelő páratartalom szavatolja a több százéves okiratok biztonságát. Nemes Gyula

| 2017 / 04. | január 26– február 1. | |

A Bethlen család egykori kedvenc tartózkodási helye

| ÉPÍT ET T Ö RÖ KS ÉGÜ N K |

\ 6. \

(folytatás előző lapszámunkból, befejező rész)

Szászbonyha kisközség Maros megyében, Dicsőszentmártontól keletre, a Szovátára vezető úton, a Kis-Küküllő folyóhoz közel fekszik. A faluban áll a XVI. századi eredetű, többször is átalakított, téglalap alaprajzú egyemeletes, sarkain egy-egy hengeres bástyával megerősített várkastély. A XVIII. század végén emelték a homlokzat elé az oszlopos tornácot és a kettős manzárdtetőt, barokk homlokdísszel. A kisméretű várkastély bástyáinak kőkeretes ablakai valószínűleg a XVII. század elején készültek. Mai alakját 1860 körül nyerte el. Ezen a héten, befejezésül még erről az erődítményről és a település középkori templomáról írunk a Központ olvasóinak. Ahol Tinódi Lantos Sebestyén is megfordult Bonyha a Bethlen család kedvenc tartózkodási helye volt, melynek teljes átalakítása 1545-ben Bethlen Farkas nevéhez fűződik. Miután a várkastély már a korábbi időben is állt, Kővárynak az a véleménye, hogy miszerint Bethlen Farkas, Izabella királyné tanácsosa tette le 1545-ben a kastély alapkövét, téves. Tinódi Lantos Sebestyén 1551 körül fordult meg itt. Írott dokumentumokból derül ki, hogy a gazdatisztek barátságtalanul bántak vele, hiszen mint mondja: ,,...nem úr hírével büdös bort adának...". Ebben az időben a bonyhai birodalom a Bethlen Antal birtoka volt.

Az egyetlen hadi esemény, ami a várkastély falain belül történt Kiss Gábor, az Erdélyi várak, várkastélyok című munkájában ír arról, hogy az 1673. július tizenkettedikén megtartott osztálykor ,,…Tekintetes nemzetes Bethlen Sámuel uramnak őkegyelmének" egyebek között a ,,Küküllő vármegyében bonyhai, bernáldi, szászszentlászlói, szászcsávási egész porciót… jövendőbeli osztás szerint birodalmában engedtettek…". 1679-ben már Bethlen Elek birtoka, aki kisebb javításokat és bővítéseket végeztetett a várkastélyon. Egyetlen hadi esemény történt az erődítmény falai

között. 1709-ben Acton császári ezredes menekült ide a kurucok elől. A várkastélyt ugyan megerősítették, de végül kénytelen volt ezt feladni. Az ostrom során megsérült falakat Bethlen Elek építtette újjá. A várkastély homlokzati része, kaputornya és a védőfalai 1944 után erősen omladozni kezdtek, mire a falu vezetőségének engedélyével a lakosság a nagy részét lebontotta, és az így szerzett építőanyagból házakat épített magának. Az államosítás után a kas-

télyt az akkori Néptanács, majd a posta használta, és ott működött a falusi könyvtár és klub - művelődési ház -, de sok helyiséget a mezőgazdasági vállalat bérelt. Az épület homlokzatáról a család kettős címere sem hiányzott

B. Nagy Margit Stílusok, művek, mesterek című könyve 117. számú fényképmelléklete – K. Sebestyén József rajzának reprodukciója – az átalakított kastély gótizáló homlokzatát mutatja be, valamint az ahhoz csatlakozó-

an épített kocsiáthajtós öszszekötő részt és a különálló kupolás lefedésű épületet. A romantikusnak mondható timpanonos középső részt, a két sarkot kis kiülésű pillér, a főpárkány magasságában ívsoros fríz, valamint félköríves ablakok – a középső mérműves kiképzésű – keretei díszítik. Nem hiányzott a timpanonos homlokzatról a család kettős címere sem. A főhomlokzat elé, az épület tengelyébe, árkádívekre helyezett emeleti terasz az 1930-as években készülhetett.

| ÉPÍT ET T Ö RÖ KS ÉGÜ N K |

/ 7. /

Bethlen Kata szülőhelye

A földszinti kőtábla Bethlen Farkas nevét, és az alapkőletétel idejét örökíti Keresztes Gyula, a Maros megyei kastélyok és udvarházak című könyvében többek között még arról is ír, hogy a száz-százhúsz centiméter vastag téglafalú kastély pince- és földszinti helyiségei változatos téglaboltozatúak, és az emeletiek síkmennyezetűek. A reprezentációs termek ajtóinak és ablakainak bélés és peremborításai, valamint betétei már a barokk jegyében készültek. A kétkarú impozáns lépcsőt szép és nehéz kovácsoltvas korlátjával az épületbelsőben, a hallban helyezték el. A földszinti nagyterem ajtója fölötti kőtábla Bethlen Farkas, Izabella királynő tanácsosa nevét és a kastély alapkőletételének idejét – 1545 – örökíti meg. Kiemelten fontos tudni még azt is, hogy ebben a kastélyban született Bethlen Kata írónő, Árva Bethlen Kata. Számlákból lehet arra következtethetni, hogy a kastély 1850-ben már készen lehetett

A XIX. századi átalakítások tehát a politikusként is ismert Bethlen Farkasnak köszönhetőek, akit az 1848as forradalmat követően politikai tevékenysége miatt perbe fogtak, majd bonyhai birtokára húzódott vissza. Ekkor kezdhetett neki kastélya átalakításához. Az Erdélyi Magyar Elektronikus Könyvtár közlése |

szerint ezt igazolják a család levéltárában fennmaradt számlái is, melyek közül három köthető az építkezésekhez. Egy 1850. június 27-i kolozsvári számla zsalugáterek kiﬁzetéséről szól, egy 1854. áprilisi elismervény szerint gyümölcsfákat és növénykülönlegességeket vásárolt Bethlen Farkas, míg ugyan ezen év végén berendezési tárgyak kiﬁzetéséről értesülhetünk. E számlák tartalma arra enged következtetni, hogy 1850-ben már a kastély készen lehetett, valamint 1854 folyamán a kastélyt berendezik, és annak környezetét kezdi kialakítani a kiváló pomológus hírében álló Bethlen Farkas. Az emeleti ajtó felett a Bethlen és a Teleki család címere volt látható

Az ő építkezései során jött létre a ma is látható kastély, melynek legjellemzőbb részletei a reneszánsz formavilágából inspirálódó romantikus építészeti irányzatot követik. Az átalakítások csak magára a lakóépületre terjedtek ki, a várfalat nem érintették. A homlokzat jóval díszesebb volt, mint ma. A rizalit oromzatának párkánya alatt neogótikus stílusú csúcsíves, vakmérműves fríz futott végig. Szintén neogótikus stílusú asztalosmunkával volt ellátva az emeleti ajtó, mely felett a Bethlen és a Teleki család címere volt látható. Az Adatbank ír arról, hogy a kastély előtt valamikor intim kert húzódott, parkkal és üvegházzal rendelkezett.

Egy XIX. századi archív felvétel és a Cserna Károlyféle rajzról derül ki, hogy a mai kastély előtt látható erkély későbbi hozzáadás, valamikor 1899 előtt építhették. Ekkor alakították át az emeleti nagy ablakot ajtóvá, azonban ennek gótizáló díszítését megőrizték. A szakkönyvek a lebontott kastély képét közlik

bontására.

Keresztes Gyula külön megjegyzi azt, hogy az új kastélyt lebontották ugyan, de a szakkönyvek mégis előszeretettel közlik annak a fényképét, de a kép alatti szöveg nem nevezi meg pontosan, hogy a két bonyhai kastély közül melyiket ábrázolja. A fent említett szerző pont ezért közöl az új kastélyról is néhány mondatot: Európában a XVII. században vezető szerepet játszó francia szellemi áramlat térhódítása Erdélybe is eljutott, és a főurak több francia barokk, négy saroktornyos kastélyt építettek. Így Maros megye területén Ózdon és Bonyhán épült hasonló megoldású kastély. Az 1679-ben épített bonyhai kastélyon Bethlen Elek a XVIII. század közepén végzett átalakításokat, és építette a homlokzat elé a kiugró árkádos-pilléres tornácot és a barokk vonalas oromfalat. Ez a kastély, a régivel szemben lévő helyen az országút jobb oldalán állt. Sajnos, az Első Világháború utáni nehéz gazdasági helyzetben a családnak nem állt módjában Bonyhán mindkét kastélyt fenntartani, és ezért került sor az új kastély le-

Bonyha már a középkorban önálló egyházközség volt, István nevű plébánosa 1332-ben, nyolcvan dénárt ﬁzetett pápai tized fejében (Stephanus sacerdos de Vahnya solvit LXXX denarios). Amint azt már részben említettük, a falu nevét egy 1291-ben keltezett oklevél Bahna, míg egy 1319-es Bohna formában jegyzi. A templomot a Bethlenek ősei emelték a tatárjárás után. Építészeti kialakítása a román és a gótikus stílus átmeneti korszakára vall. A templomot Szent Mihály tiszteletére szentelték fel. 1480tól kezdve parochiális egyházként gyűjtötte híveit. Keresztes szakvéleményezése szerint, az egyhajós templom és a hozzá kapcsolódó sokszögű szentély falait támpillérekkel erősítették meg. A boltívek gótikus gyámkövekre támaszkodnak. Szentségtartó fülkéje is gótikus jellegű, béletes kőkeretes ajtaja egyenes záródású. A nyugati oromfal előtti háromszintes torony félköríves ablakaival, valamint alacsony toronysisakjával a

A középkori templomot a tatárjárás után a Bethlenek ősei emelték

román korra enged következtetni, akkor is, ha utólag magasították egy csonka és egy gúla idomú csúcsos részszel. A reformációt követően a templom a lutheránusok használatába került, majd a többségben lévő reformátusoké lett. Befejezésül még megjegyzendő, hogy 1962-ben Keresztes Gyula a helyszínen talált egy faragott kőkeret-, vagy élborda töredéket, amelyen vésett írásjelek – mesterjegyek – voltak. A szerző kérte meg az akkori tiszteletest, hogy őrizze meg és értesítse a múzeum szakértőit. A talált felíratok kiegészítése, érthetővé tétele – nevek, a tízparancsolat töredékes szövege – további templomtörténeti adatokat szolgáltathat, ám ez már muzeológusi munkát feltételez. Az oldalt összeállította: Nagy-Bodó Tibor

* A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkért köszönet Keresztes Pál mérnöknek és Keresztes Géza műépítész-műemlékvédelmi szakmérnöknek. A régi és a mai képeket Demján László műemlékvédő építész gyűjteményéből bocsátotta rendelkezésünkre.

Központ hetilap | 2017 / 04. | január 26– február 1. | |

\ 8. \

| HUMOR |

Nagyon vagyon

A friss RMDSZ-es szenátorok és képviselők anyagi helyzete

Köztudott, hogy a tavaly decemberi parlamenti választások után lecserélődött a teljes Maros megyei RMDSZ-es szenátor- és képviselőgárda: érdekeinket ezután Vass Levente, Csép Éva Andrea és Biró Zsolt képviseli az alsóházban, Novák Csaba Zoltán és Császár Károly Zsolt pedig a szenátusban. Nos, a Központ román nyelvű „testvérlapja”, a Punctul nemrégiben kissé a körmükre, azaz a zsebükbe nézett; az alábbi összeállításban szereplő adatok az említett újságból, illetve az érintettek vagyonnyilatkozataiból származnak. Többé-kevésbé… Novák Csaba Zoltán

A 2016-os vagyonnyilatkozata szerint földterülete nincs, de a feleségével közösen birtokolnak egy 26(!) négyzetméteres tömbházlakást, ám remélhetőleg nem abban laknak, mivel két gyerekük van, plusz egy kutyájuk, egy macskájuk, három aranyhörcsögük, öt tengerimalacuk és négy óceánibárányuk. Van két verdája is: egy 2007-es Chevrolet-je és egy 2010-es Fordja, továbbá egy 1897-es gyártmányú velocipédje, amit Soós Zoltán talált a várudvari ásatások során még 2005-ben, és neki ajándékozta. A Novák család tulajdonát képezi továbbá három két- és egy háromkerekű bicikli, négy pár korcsolya, valamint egy régi aprozáros ládából fabrikált vintidzs gördeszka. Túl sok pénze nincs (tízezer lej és kétszázezer forint), de most majd lesz. Császár Károly Zsolt

Nos, ez a „mai-napig-seértjük-hogy-lett-ez-szenátor” csávó olyan csóró, hogy valószínűleg ﬂakonos Bucegi sört iszik, azt is csak szilveszterkor, és a templom egerétől szokott pénzt kérni cigire. Legalábbis a vagyonnyilatkozata szerint, amelyben az áll, hogy egy vasa sincs, van viszont 25 000

Lékhorgászat

lej adóssága, amit ez év novemberéig kell kicsengessen a banknak, szóval úgy kellett neki a szenátori ﬁzu, mint fuldoklónak egy korty levegő. Van két kocsija, egy Skodája meg egy Opelje, de olyan régiek, hogy lehet idén már vissza se lehet íratni őket forgalomba. Ugyanakkor meglehet, hogy mégse a templom egere a főhitelezője, hanem a felesége, aki a 231 fős Székelybere polgihivatalának alkalmazottjaként évi 41 000, azaz havi kábé 3500 lejt akaszt le. Ja, és kap még évente 9000 lej jutalékot az Eldi pékségtől, ami azt jelenti, hogy vagy lízingel nekik néhány kemencét, vagy még anno beszerzett néhány kifli-részvényt. Vass Levente

telket, különféle városokban betelekelve. Aztán van öszszesen 8 (nyóc) háza, azaz csak 6 (hat), mivel a nyolc ingatlanból kettő kereskedelmi egységként van feltüntetve, de a hat is szép, az átlagembernek hat pár cipője sincs, nemhogy háza. Valójában hét háza volt, de az egyiket eladta nemrég, a sepsiszentgyörgyit, potom 53 000 euróért, plusz TVA. Különféle bankokban jegel még 160 000 lejt, 60 000 eurót és félmillió forintot, szóval tőle érdemes kölcsönkérni, mert ha akar adni, akad miből. Van két elég kövér bankhitele is, egy 100 000 lejes meg egy 300 000 eurós, de olyan hosszú futamidővel – előbbit 2032ig, utóbbit 2043-ig kell viszszaﬁzetnie –, hogy olyan, mint ha nem is lennének.

Na, ő aztán nem szégyenlős, vagyonnyilatkozatice! Először is bevallott mintegy harmincezer négyzetméter

„Nincs a bankban betétem, mégse látok setéten…

Amint arról múlt héten a Központ honlapján is beszámoltunk egy rövid képriportban, pár nappal ezelőtt lékhorgászok jelentek meg Vásárhelyen, pontosabban az Egyesülés negyed felé vezető Maros-híd alatt próbáltak horogra csalogatni pár álmos pirkát vagy kóválygó balint türelmetlen horgászemberek, vélhetően mérsékelt sikerrel, mivel a lékhorgászat nem ám olyan egyszerű dolog, mint ahogy azt Móricka elképzeli! Ismerkedjünk hát meg kissé alaposabban a horgászat eme speciális válfajával: Először is, már a neve megtévesztő lehet: a lékhorgászat során nem a léket kell kipecázni (ahogy például pontyhorgászat esetében a pontyot), hanem a tó jegén vágott lék alól a halakat. Elsősorban rab-

Csép Éva Andrea

lóhalakra (csuka, sügér, banditacompó, betyármárna) érdemes ilyenkor télen menni, élő csalihallal, de megpróbálkozhatunk békés halak kifogásával is, mint például kárász, dévérkeszeg, paciﬁstapaduc, pápaponty. Utóbbiakra szúnyoglárvával vagy trágyagilisztával lékhorgásszunk, de mivel ilyenkor rohadt hideg a víz, otthon előzőleg forrósítsuk fel őket a mikróban, majd termoszba téve vigyük magunkkal a jégre, különben meg se mozdulnak majd a horgon, és egy árva hugyit vagy pinarágót se fogunk botvégre kapni. Maga a lékvágás se egyszerű művelet, és a jégre való rámenés se veszélytelen – hiszen nem tudhatjuk, milyen vastag –, ezért mindig egy nálunk sokkal testesebb barátunkkal

”, izé: a bankban nincs lóvéja (igaz, hitele sincs), mindössze egy háromszáz négyzetméteres legelőt vallott be, de az olyan kicsikis, hogy max három és fél jóllakott marha fér el rajta lökdösődés nélkül, és még egy becsületesebb tehénlepény is lelóg róla, ráadásul csak társtulajdonosa. A 2001ben gyártott Volkswagenét alig merjük megemlíteni, mert még rászáll a környezetvédelmi hatóság. Ugyanakkor, évente 66 000 lejt inkasszál a Janovics Jenő pénzmosodától, pardon, alapítványtól, úgyhogy ne féltsük Andit: nem stoppal fog ingázni Bukarestbe. Biró Zsolt

Képviselő úr csupáncsak egy 2400 négyzetméteres beltelket tulajdonol szülőfalujában, Sárpatakon, meg egy 90 négyzetméteres építményt, amely mellé egy tizenhat éves tragaccsal par-

menjünk lékezni, akit előre küldünk a behaladás során: ha őt megbírja, akkor minket is. (Ugyanezen logika alapján erdőbe is mindig egy kövér cimboránkkal menjünk, mert a medve őt éri majd utol hamarabb.) A lék kivágása történhet baltával vagy spéci lékfúróval, ami úgy néz ki, mint egy hatalmas dugóhúzó, de 150 lejbe kerül, úgyhogy nem érdemes menőzni. Ha érkezésünkkor tartózkodik már a jégen egy vagy több lékhorgásztársunk, akkor tőlük tisztes távolságban vágjuk ki a magunk lékét, ugyanis létezik egy íratlan szabály a téli pecások között, amit a szakirodalomban minimális léktávolságként emlegetnek. A megrögzött lékhorgászok vicces neve lékpofa vagy lékomadta.

kol be esténként, legalábbis a vagyonos nyilatkozata szerint. Van továbbá egy 11 000 eurós bécsérés kölcsöne, viszont saját jövedelme nincs, a felesége havi 2000 lejes keresetéből meg a gyerekpénzekből élnek. Azaz éltek mostanáig… Végezetül megismételjük, amit már a cikk elején is precsizáltunk: a felsorolt dolgok, azaz ingatlanok, ingók, pénzösszegek meg egyéb földi javak, amelyeket a képünket viselő eremdéeszesek birtokolnak, nem kitalációk (néhány kivételtől eltekintve, mint például a háziállatok meg bicajok, mert azok nyilván igen). Az alábbi linken bárki lecsekkolhatja:

http://www.punctul.ro/ cine-sunt-si-ce-avere-au-noiiparlamentari-mureseni/ Molnár Tibor

És végül, szokásunktól eltérően, zárjuk komolyan (ez most tényleg nem vicc!!!): folyóvízen soha a büdös életben ne próbálkozzunk lékhorgászattal! Hiába tűnik olybá, hogy a teljes felületén keményen be van fagyva a folyó, a sodrás és az áramlatok miatt a jégpáncél vastagsága akár méterenként változhat. Biztonságosan tartózkodni és horgászni rajta gyakorlatilag lehetetlen. Mi szóltunk! (mt) |

| FIGYELŐ |

/ 9. /

Okay President

Obama történelmi lehetőséget kapott arra, hogy nyugodt bölcsességgel előkészítse a várható átalakulást, de elpuskázta

A falfirkák világa mindig pontosan jelzi, hogy a globális „népérzület” mit is tart fontosnak közölni arról, mint vélekedik a világ dolgairól. A legutóbbi amerikai elnökválasztás hullámverései még hosszú ideig állandó kísérői lesznek a graffitik világnak, ám nem csupán az új elnökre, hanem a most leköszönőre nézve is. Szerte a világon gyakran látni olyan falfirkákat, amelyek a most leköszönő elnököt készségesen vigyorgó Miki egérként ábrázolják. Érdemes ennek kapcsán talán kicsit eltöprengeni azon, hogy vajon mit is hozott magával ez a nyolc év. Nos, Barack Obama elnöki periódusa az Amerikai Birodalom történetében bizonyosan úgy marad majd fenn, hogy ez volt „a vég kezdete”. Ha ugyanis nem változik az a most már lassan hatszáz éve fennálló periodicitás, hogy átlagosan százévente egy újabb nyugati nemzetállam válik világbirodalommá, akkor egy-két évtizeden belül az Amerikai Birodalom globális uralma is bizonyosan véget ér. Előbb Portugália, majd Spanyolország, Hollandia, Franciaország, Nagy-Britannia, és végül, amikor az európai „parton” már elfogytak az atlanti kereskedő- és bankárnemzetek, az Amerikai Egyesült Államok volt a sorrend eddig. Az elmúlt évszázadok során végbement világbirodalom-váltások többnyire iszonyú konfliktusokkal, lényegében világháborúkkal jártak, s igen-igen szerencsésen kellene alakulniuk a világhatalmi folyamatoknak ahhoz, hogy most elkerülhető legyen az újabb, nyilván minden eddiginél pusztítóbb globális konfliktus. Mindezt nehezíti, hogy egyelőre elméletileg is tisztázhatatlan a kérdés: melyik lesz a „hetedik birodalom”, illetve lesz-e egyáltalán? Az sem zárható ki ugyanis,

hogy hatszáz év után most megváltozik a történelmi periodicitás, és nem újabb nemzetállam válik majd világbirodalommá, hanem egy olyan komplex egyezségrendszer lép az Amerikai Birodalom helyére, amire eddig még nem volt precedens. Az is tisztázatlan ráadásul, hogyha Amerika megszűnik világbirodalom lenni, akkor miként megy végbe nemzetállammá való visszaalakulása. A világbirodalmi státuszból a nemzetállami létbe való visszasülylyedés Portugália vagy Hollandia esetében is igen nehéz volt, és rendkívül súlyos megrázkódtatással járt, képzeljük el ugyanezt a „jelentéktelen nemzetállammá” való visszasüllyedést egy tízmillió négyzetkilométernyi kiterjedésű, akkor már közel négyszázmilliós Amerika esetében. Amely Amerika már csak méreteinél fogva is kénytelen lesz nagyhatalom maradni. Hacsak nem kezeljük nyitott lehetőségként azt az egyelőre még politikai sci-ﬁ kategóriájába tartozó lehetőséget, hogy az Egyesült Államok mint nemzetállam széthullik. Obama történelmi lehetőséget kapott arra, hogy nyugodt és derűs bölcsességgel előkészítse ezt a várható átalakulást, annak érdekében,

hogy minél kisebb legyen a birodalom megszűnése okozta megrázkódtatás mind a nemzetállam Amerika, mind a világ számára. Lehetett volna egy korrekt „felszámolóbiztos” is (legalább is első ezek sorában), akit késői korok áldanak majd azért, mert segített megőrizni a békét egy háborútól terhes tér-időben. Korai lenne még mérleget vonni, de a most leköszönő elnök alighanem elpuskázta ezt a nagy történelmi lehetőséget. Pedig a 2008-ban kezdődő, első elnöki periódusa után nem sokkal, 2009-ben neki ítélt Nobel-békedíjat akár előlegezett bizalomnak is tekinthette volna. Pedig az első színes bőrű amerikai elnökként akár át is érezhette volna annak a történelmi tragédiának a mélységét, amelyet éppen az eddigi hat nyugati birodalom a világra, azon belül főként a fekete bőrű emberek százmillióira szabadított. Pedig elnökségének első szakaszában valóban igyekezett legalább csillapítani a Közel-Kelet iszonyú feszültségeit. Pedig látszólag valóban komolyan gondolta azt, hogy a világtörténelem leggazdagabb nemzetállamát nem érheti az a szégyen, hogy több tízmillió lakója semmiféle egészségbiztosítással nem rendelkezik, és, hogy a leg-

rosszabb helyzetben élő „legalsó” tízmillió amerikai egészségmutatói Uganda vagy Szudán szintjén állnak. A helyzet tehát alakulhatott volna másként is, de végül nem alakult másként. És feltehetőleg amiatt nem, amit a már említett falﬁrkákon is láthatunk. Mert Obama „megméretett és könnyűnek találtatott”, nem volt kellő tudása, bátorsága, becsülete ahhoz, hogy véghez is vigye mindazt, amit érzékeny és intuitív módon megsejteni ugyan megsejtett, de értelmezni és cselekvéssorrá átalakítani már nem volt képes. Annak megértéséhez, hogy miért nem, idézzük fel azt a kissé morbid, de nagyon is lényeglátó viccet, ami első elnökségébe való beiktatása után született, és ami a következőképpen szól: megkérdeznek egy öreg alabamai fehér farmert, akinek dédapja még rabszolgákkal műveltette dohányföldjeit, hogy mondja, miként érzi magát most, hogy egy néger lett az amerikai elnök. Óh, mondja az öreg fehér farmer, én is nagyon örülök, de el tudom képzelni, hogy milyen boldog lehet most az elnök úr gazdája. Szóval valahol itt lehet a titok nyitja, az elnök úr „gazdája” körül. Obama ugyanis némi hezitálás után végül is készségesen kiszolgálta a „gazdát”, vagyis azt a saját létét is tagadó globális szuperstruktúrát, amely számára egy amerikai elnök is csak szánalmas bábﬁgura. Egy Mickey Mouse, aki széles mosollyal mond igent a gazda minden óhajára, így aztán ma a világ sokkal veszélyesebb és kaotikusabb hely, mint nyolc évvel ezelőtt volt. Vagyis sajnos semmi sem okay, mister president, és ahogy ez kinéz, részben sajnos éppen önnek köszönhetően egyhamar nem is igen lesz itt okay semmi, sőt! Bogár László

A magyarul beszélő zsoldosok ellenében Valami baj van a felvidéki magyarok mintegy felével. A probléma gyökere valószínűleg két momentumban érhető tetten. Az első a nem kellő szintű műveltség, s az ebből fakadó igénytelenség. A közös dolgaink iránti közönyösség, a művalóvilág-lét. A másik a külső hatás. Be kell vallanunk, hogy mostanra kezd erőteljesebben beérni a (cseh)szlovák nemzetállam kisebbségi lelkeket támadó stratégiája: „gerjessz bennünk kisebbségi érzést, segítsd a meghasonulásukat, ásd alá az önbecsülésüket! A többit majd elvégzik ők maguk.”

Akik szlovák iskolába adták, adják gyerekeiket, és csak a szlovák nyelvtudás iránti kapaszkodással – ergo: a szlovák elvárásoknak való megfeleléssel – akarják mérni magukat, nem látják, hogy az útjuk ide vezet: a meghasonuláshoz, az egészséges önbecsülés elvesztéséhez. S mindezt magyarul beszélő zsoldosok politikai és ideológiai vezetésével: a média egy részében és a közélet egy részében is. Döbbenetes látni, hogy mennyire érzéketlen a felvidéki magyarság zöme a hazugságokkal szemben, mennyire nem működik az egészséges immunrendsze-

re, amely minden túlélés alapfeltétele. Az orruk előtt zajlik a saját átverésük, bizonyítékok tucatjai feszülnek a látóidegeiknek azt illetően, hogy olyan emberek, akiket maguk szavaztak meg, cinikusan átverik őket. Júdáscentekért, az R7-es nyomvonalán elorzott magyar földekért, kastélyokért, erdőkért, koncessziókért. Egy szlovák–magyar gazdasági érdekcsoport eteti őket, s ők ezt tolerálják. A pszichológusok azt mondják erre, hogy a legnehezebb dolog szembenéznünk a saját tévedéseinkkel, azokat bevallani, és korrekciót végrehajtani.

Közbeszéd kellene, értékrend kellene, tisztánlátás kellene. Ehhez azonban erkölcsi alapok kellenek, belső biztos pontok. Mert az sem elfogadható magyarázat, hogy az egész világ, egész Európa lecsúszóban van. Mozdulni kellene, erőfeszítést kifejteni a felemelkedés irányában. Mert ingyen a történelemben nem adnak semmit. Mert a lustaság, az okoskodás, az akadályok emlegetése, a ködösítés nem magyarázat. Egyéni szinten talán, de közösségi szinten ez a vég kezdete. Ha egy közösség (nép, nemzet) nem képes tudatosítani, hogy az egyik leg-

főbb prioritása a saját túlélése, a saját emelkedő jövője kell, hogy legyen, s ezért mindent meg kell tennie, akkor hosszú távon pusztulásra van ítélve. Ezen kellene fordítani 2017-ben. Közösségünket, nyelvünket, kultúránkat, intézményeinket csak mi tarthatjuk meg. Úgy, hogy odaﬁgyelünk önmagunkra és egymásra. És erősebb és elszántabb és öntudatosabb közösséggé igyekszünk formálni magunkat. Még nem késő!

Csáky Pál, a Magyar Közösség Pártja Európa Parlamenti képviselője

Központ hetilap | 2017 / 04. | január 26– február 1. | |

Viorel Sălceanu, az összekötő kapocs a játékosok és a vezetőedző között \ 10. \

| S PO RT |

A Sirius KK felnőtt csapatának másodedzője, a 27 éves Viorel Sălceanu sportegyetemet végzett Marosvásárhelyen. Néhány évvel korábban, másodéves egyetemistaként került a klubhoz, ahol egykoron különböző korosztályos csapatokat edzett, aztán a felnőtt csapat másodedzője lett. A minap egy hazai mérkőzés után vallott arról, hogy mennyire fontos egy másodedző tevékenysége a csapaton belül. – Hogyan értékeled az együttes idénybeli eddigi teljesítményét? – Balul kezdődött számunkra a 2016-2017-es idény, mivel több mérkőzésen vereséget szenvedtünk. Idővel, néhány győzelemnek köszönhetően, sikerült felzárkóznunk: miután Sepsiszentgyörgyön a bajnok Sepsi otthonában jól teljesítettünk, Kolozsvárt legyőztük hazai pályán, majd kettős győzelmet arattunk a Jászvásári Politehnica ellen, és bejutottunk a Román Kupa nyolcaddöntőjébe. Látszott a játékon, hogy az együttes jobban teljesített, mint a bajnokság elején, ugyanakkor bosszantó, hogy a gyengébb képességű együttesek ellen nyújtunk gyengébb teljesítményt, mint például az Alexandria ellen. – Az, hogy a Sirius KK felnőtt csapatának játékosai összeszokottabban játszanak most, mint a bajnokság elején, minek köszönhető? – Már huzamosabb ideje együtt edzenek és játszanak a lányok, néhányan közülük együtt laknak, így együtt töltik a nap nagy részét, ami sokat számít, hiszen minden szempontból megismerik egymást. Sok edzés után már mindenikük tudja, hogy ki képes a jobb oldalon jobb, vagy balkézzel biztosabban átvenni a labdát, vagy fordítva. Ezek fontos dolgok egy kosárlabdacsapaton belül, de bármely csa-

pat játékosai, miután jól összeszoknak, csak azután nyújtanak jobb teljesítményt a pályán.

– Te már jó ideje a Sirius KK másodedzője vagy, ahol Steff Zakariás vezetőedzőnek segítesz. Miben különbözik egy másodedző tevékenysége a vezetőedzőjétől? – Én közelebb állok a játékosokhoz, mint a vezetőedző. A lányok hozzám jönnek a problémákkal, a kérésekkel, amiket majd megbeszélünk Zakariással. Az ifjúsági szintű játékosokkal is olyan közeli, professzionális kapcsolatba kerültem, hogy néhányukról szinte többet tudtam, mint a szüleik. Tulajdonképpen én egy összekötő kapocs vagyok a játékosok és az edző között. – Nem zavaró, hogy ilyen korán kerülsz kapcsolatba

velük? – Dehogy! Tulajdonképpen ők az én húgaim! Nagyon közeli, családias kapcsolat van köztünk. Én bármit megbeszélhetek velük, bárhová mehetek velük, és bármiben segíthetek nekik, ezért a véleményemre is adnak.

– Mennyire nehéz neked lányokkal dolgozni, lányok közt lenni nap mint nap? – Nem kell a dolgokat összetéveszteni. Ők is, én is proﬁ módon fogjuk fel az egészet, tudják jól, hogy én a javukat akarom. A 16-18 év közötti lányok nőiességükkel próbálnak hatni rád, hiszen ez a természetük, nem szándékosan teszik. Felső szinten már céltudatosabbak, jobban mérlegelik a lehetőségeiket. – Nemcsak a lányokkal jó

a kapcsolatod, Steff Zakariás vezetőedzővel is szót értesz. Erről mi a véleményed? – Mint említettem, minden csapattal kapcsolatos dolgot megbeszélek Zakival, tiszteljük egymást, sikerül közös nevezőre jutnunk az együttessel kapcsolatosan, és sokszor közös döntéseket hozunk a csapat érdekében. Mindketten a vezetőség támogatásában részesülünk, ami nagyon fontos.

– Tudom, hogy nem edztél eddig ﬁúkat, de szerinted nehezebb lányokkal dolgozni? – Gondolom, hogy igen. Kiskorban a lányok inkább azért mennek csapatsportot űzni, mert ott játszik a barátnőjük, szomszédjuk stb., ők inkább szórakozásból sportolnak. A ﬁúk az elején szégyenlősebbek, de idővel harcosabbak lesznek, mint

a lányok, így később a versengés is kiélezettebb náluk. Általában felnőtt korban is többet kell unszolni, bíztatni a lányokat, mint a ﬁúkat.

– A román bajnokságban a külföldi játékosok mennyivel proﬁbbak, mint a hazai játékosok? – Például a Sirius jelenlegi amerikai játékosai igazi professzionisták, hiszen már néhány éve Európában játszanak. Ők céltudatosak, segítenek csapattársaikon mind az edzéseken, mind a mérkőzéseken, amiként a pályán kívül is. Teonia Mc Cune az első évét tölti Marosvásárhelyen, de ő is kezdi megszokni, viszont Cherise Michelle Daniel, a csapatkapitány, már hetedik éve játszik Európában, Lauren Gregory és Tear’a Laudermill tapasztalata is sokat számít a csapaton belül.

– Sajnos nagyon kevesen látogatnak ki a hazai női kosárlabda mérkőzésekre. Miért? – A női kosárlabda színvonala gyengébb Romániában, mint a férﬁ kosárlabdáé, ahol látványosabb a játék. Szerintem marketing szempontjából kellene segíteni a női kosárlabdán...

– Mit üzensz a Sirius felnőtt csapata lányainak? – Azt, hogy kövessenek minden labdát úgy, mintha a nevük lenne ráírva! Czimbalmos Ferenc Attila

| S PO RT |

/ 11. /

Az ASA a tavaszi idény kezdetén: Vásárhelyen és Törökországban készülnek

A Marosvásárhelyi ASA 1. ligás labdarúgó együttese január 21-én a törökországi Antalyába utazott edzőtáborba, ahol négy barátságos mérkőzést játszik. Ellenfelei az ukrán 1.ligás, jelenleg 9. helyezett FC Stal Kamianske (lapzártánk után játszottak), a bulgáriai első ligás 14. helyezett FC Montana (január 26-án), a bulgár 1. osztályban szereplő 12. helyezett FC Lokomotiv Gorna Oryahovitsa (január 28-án) és a turkmenisztáni 1. ligás éllovas FK Altyn Asyr Ashgabat (január 30-án) lesznek. A huszonhét fős keretben tizenegy új labdarúgó, nyolc hazai és három idegenlégiós található.

Ki az ASA új edzője? A 49 éves Ilie Stan egykoron a Gloria Buzău, a Steaua, a belga Cercle Bruges, a FC Național, a ciprusi AEL Limassol és az izraeli Hapoel Petah Tikva, meg a Hapoel Tzaﬁrim csapataiban játszott. A Steaua színeiben hatszoros bajnok, emellett háromszoros Románia Kupa-győztes és kétszeres Szuper Kupa-győztes volt, míg a Cercle együttesével Belga Kupát nyert, 1989-ben a Steauával a Bajnokcsapatok Európa Kupája-dőntőjében lépett pályára

a nagynevű AC Milan ellen. Az edzői pályafutása 2002ben kezdődött, akkor Anghel Iordănescu segítője volt az arab Al Ain, majd az Al Shabaab alakulatainál. Vezetőedzőként először az ománi Al-Seeb csapatát edzte, de dolgozott többek közt a FCM Târgoviște, Victoria Brănești (két év alatt a 3. Ligából az 1. Ligába juttatta), Steaua, Concordia Chiajna, FC Brassó, Zakho (Iraq) és az AL Shamal (Qatar) együtteseinél is.

Kik távoztak az együttestől? Ami a keretet illeti, mindössze néhány tapasztalt játékos (G. Mureșan, M. Constantin, E. Dică, G. Mendy és A. Ciolacu) maradt azok közül, akik néhány héttel korábban az alapszakasz visszavágói során pályára léptek a klub színeiben, melléjük több ﬁatal, a hazai első két ligát is megjárt labdarúgót hozott a vezetőség. Ami a távozásokat illeti, közös megegyezéssel szerződést bontott a vásárhelyi együttessel Mingote (a CSU Craiovához szerződött), Cordoș (Maziya Sports and Recreation – Maldív-szigetek), Belu (Astra), G. Matei (Gornik LecznaLengyelország), Dobrosavlevici (Concordia Chiajna), Kuku

(FC Botoșani), Al. Ioniță (FC Vereinslos-Bundesliga 3.), V. Morar (Viitorul), Netzer, Borza és Iacobovici mezőnyjátékosok, ugyanakkor Daniel Stanciu sportigazgató is. Helyükbe ﬁatal és tapasztalt játékosok érkeztek, ugyanakkor három idegenlégiós is csatlakozott a kerethez.

Kik jöttek az ASA-hoz? A tapasztalt hazai labdarúgók közül megemlíthető a 32 éves Bănel Nicoliță középpályás, aki másfél évvel korábban Dan Petrescu edzősége alatt rövid ideig már tagja volt az ASA keretének – ő a Brăila megyei 4. ligás CS Făurei-től érkezett – , a 31 éves Viorel Ferfelea középpályás legutóbb a CSU Craiovát erősítette, de korábban a Sportul Studențesc csapatánál játszott, továbbá a 26 éves Marius Bâtfoi támadó – aki tavaly a másodosztályú CS Baloteşti-nél kergette a labdát – , de egykoron focizott a Bukaresti Steaua II., Unirea Urziceni, FC Snagov, CS Otopeni, CS Buftea, FC Clinceni, Galaci Dunărea együtteseinél is. Mellettük élvonalbeli tapasztalattal rendelkezik a 27 éves Mirel Bolboașă hálóőr, aki a Petrolul Ploieștitől szerződött Marosvásárhelyre, egykoron pedig a Kolozsvári Uni-

versitatea, az FC Viitorul, az FC Clinceni, a CS Buftea és az FC Argeș színeiben lépett pályára, valamint a tehetséges, 22 éves Eduard Papp, aki az őszi idényben a 2. ligás Nagyváradi Luceafărul, korábban a Temesvári Poli játékosa volt. Új és tapasztalt játékos a szintén 2. ligás Tatrangi Egyesüléstől érkező támadó, Andrei Sin (25 éves), aki ezelőtt még az FC Viitorul, a CS Otopeni, a Callatis Mangalia, a Delta Tulcea, a CSU Craiova és a Bukaresti Juventus színeiben szerepelt. Az idegenlégiósok közül visszatért az ASA-hoz a spanyol hátvéd, a 29 éves Javier Velayos – aki 2014 és 2016 között volt az ASA tagja – , és az őszi szezonban a spanyol harmadosztályú Racing Ferrolt erősítette. A 23 éves görög hátvéd, Konsztantinosz Rugalasz a belga másodosztályú Heverlee Leuventől érkezett városunkba, előtte pedig a görög Olimpiakosz Pireusz, Ergotelisz, Iraklisz Szaloniki és Fosztirasz, illetve a spanyol Atletico Madrid B alakulataiban futballozott. A 25 éves portugál támadó, Luis Alberto Medina a grúz első osztályú Sioni Bolnisi csapatától érkezett, korábban a szintén grúz Dinamo Batumi labdarúgója volt.

Kik utaztak el Antalyába? Ilie Stan vezetőedző a következő játékosokkal utazott Törökországba: Mirel Bolboașă, Eduard Papp, Bogdan Moga és Alexandru Podar-Pethő – kapusok; Robert Candrea, Octavian Deaconu, Sebastian Bucur, Szász Tamás, Emil Dică, Tiberiu Petriș, Marius Constantin, Gaston Mendy, Viorel Ferfelea, Andrei Sin, Marius Bâtfoi, Sergiu Păcurar, Marvin Schieb, Cristian Balgiu, Carlos Chertes, Gabriel Mureșan, Andrei Ciolacu, Bănel Nicoliță, Răzvan Dulap, Ciprian Rus, Konsztantinosz Rugalasz, Javier Velayos és Luis Alberto Medina – mezőnyjátékosok.

Nem kaptak támogatást A Marosvásárhelyi ASA honlapján közölte, mindannak dacára, hogy létezik szerződés a két fél között, ebben a szezonban a klub nem kapott semmilyen összeget a városi önkormányzattól. A klub teljes tevékenységét (ﬁzetések, mérkőzések megrendezése, egyéb költségek) eddig más forrásokból fedezték: a televíziós közvetítésekből, ﬁnanszírozásokból és jegyeladásokból. Az alakulat antalyai edzőtáborát is az egyik szponzor segítségével sikerült előteremteni. (CFA)

Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: – Na, idefigyeljen! Fel a kezekkel, s maradjon is úgy, amíg meg nem találom a pisztolyom!

Központ hetilap | 2017 / 04. | január 26– február 1. | |

\ 12. \

| KÁV É M ELLÉ |

Miért posztolunk mániákusan?

Tojást reggelizet két szelet pirítóssal. Elolvasott egy könyvet. Van egy új, piros táskája, és egy drága étteremben ebédelt a párjával. Vajon miért érzi egyre több ember azt, hogy minden lényeges és lényegtelen információt meg kell osztania ismerőseivel a közösségi oldalon, különben mit sem ér az egész? Már egy új kifejezés is született arra, amikor valaki túl sokat mutat meg magából a közösségi oldalakon. Az úgynevezett „overshare” jelenség, a túl sok személyes vagy semmitmondó információk megosztását támasztja alá a világhálón, és arra hívja fel a ﬁgyelmet, hogy akad, akinek a tudatos „énmárkaépítés” a célja, de többségben azok vannak, akik úgy érzik, hogy az állandó pozitív visszajelzések sokasága nélkül mit sem ér az életük. Mindenki boldog, szerelmes és sikeres

Az overshare jelenséget valójában nem is olyan

könnyű körülhatárolni, hiszen valójában mit is jelent a túlzott jelleg? Kihez képest? Hiszen nincs objektív mérce! „A túlzás jelleget nem a posztoló, hanem a megﬁgyelő érzékeli. Az oversharing jelentheti a túl intim információk megosztását, de a kifejezetten mennyiséget is, vagyis a jelentéktelen dolgok tömeges posztolását”- állítják a szakemberek. Az ember természetéből adódóan vágyik rá, hogy pozitívan értékeljék, hiszen ez képezi az önbecsülés alapjait, ez teszi lehetővé, hogy átélje a valahová tartozás élményét, és egy közösség értékes, nélkülözhetetlen tagjaként szemlélhes-

se magát. Persze, hogy a legjobb arcunkat akarjuk mutatni! A világhálón ráadásul akarva és akaratlanul is élünk a „túlzás” lehetőségeivel, hiszen főként a kiemelkedő, irigylésre méltó pozitív dolgokról számolunk be. Ez azért veszélyes, mert ha valaki végigpörgeti az üzenőfalat, azzal szembesül, hogy rajta kívül mindenkinek rengeteg barátja van, boldog, szerelmes, lediplomázott vagy éppen egy luxusnyaraláson vesz részt. Ők gyakran átélik az úgynevezett Facebook-depressziót, a társas összehasonlításból fakadó kellemetlen érzést. Kényszerből megfelelni?

Léteznek állandó, megszállott posztolók, és vannak, akik egy életesemény vagy egy közösségi cél hatására kerülnek kitárulkozó állapotba. Egy amerikai köz-

vélemény-kutatás arra az eredményre jutott, hogy a megkérdezettek közül majdnem mindenki ismer túlzott megosztókat, de magát senki sem tartja annak. Hogy milyen tényezők vezethetnek a túlzott megosztáshoz? Nyilván szerepe van olyan személyiségtényezőknek, mint a nárcizmus vagy az extraverzió, azaz a társaságkedvelő személyiség, ám ez nagyon leegyszerűsített magyarázat. Bizonyos életesemények, szakítás, új kapcsolat, társadalmi megmozdulás, esetleg valamilyen tragédia arra készteti az embereket, hogy átmenetileg többet posztoljanak, mint szoktak. Mindehhez hozzájárul a hangulatunk ingadozása is, a boldog és szomorú időszakok váltakozása is befolyásolja a kitárulkozás kedvét. Míg az átmenetileg túlzott megosztást magányérzet is kiválthatja, esetleg az, hogy

egy konkrét helyzetet, például egy autó eladását szeretnénk megoldani, netán népszerűségre törekszünk: a közösségi médiában lévő aktív jelenlét erre mind megoldást kínál. A közösségi oldal lehetőséget teremt arra, hogy elmeséljünk az ismerőseinknek egy-egy vicces sztorit a mindennapjainkról, vagy jól sikerült képeket osszunk meg, esetleg tapasztalatokat cseréljünk. Mindemellett érdemes arra vigyázni: ha túlságosan kitárulkozunk, a bensőséges pillanatok, amelyeket kettesben vagy családi körben volna szép átélni, áldozatul eshetnek a közösségi média oldalán. Legjobb, ha minden poszt aktiválása előtt feltesszük magunknak a kérdést: egész biztos, hogy ez másra is tartozik? Ez a lehető legjobb kontroll!

New York Times dolgozta fel, a lap egyelőre csak egy rövid videót tett közzé, azt nem tudni, a teljes, három és fél perces, ﬁlmtörténelmi

jelentőségű anyag mikor kerülhet a nyilvánosság elé.

Timár Tímea

Előkerült egy eddig soha nem látott, színes felvétel Marilyn Monroe ikonikus jelenetéről

Néha tényleg érdemes hinni a nagy öregek régi történeteiben. Jules Schulback családja ugyanis évtizedeken keresztül hallgatta a sztorit egy bizonyos Marilyn Monroe-felvételről, amíg aztán egyszer a születésnapi bulikról készült felvételek között fel nem bukkant színesben a metró szellőzőrácsánál kacérkodó színésznő. Évtizedekig legendák keringtek arról, hogy van egy soha nem látott felvétel is a Hétévi vágyakozás című ﬁlm leghíresebb jelenetéről, amelyben Marilyn Monroe szoknyáját a metró szellő-

zőrácsából kiáramló levegő libbenti fel. A ﬁlmet rendező Billy Wilder stúdióban forgatta újra a jelenetet, és az utcán forgatott felvételekről úgy tűnt, örökre elvesztek. Ennek okait mindig homály fedte: volt, aki szerint túl sok ember gyűlt össze az utcán, hogy megcsodálja a szexszimbólumot, emiatt lett túl zajos a felvétel, míg mások szerint magánéleti okai voltak a felvétel elvetésének. Aznap éjjel ugyanis Monroe akkori férje, Joe DiMaggio is kilátogatott a forgatásra, akinek egyáltalán nem tetszett, amit látott, és a felvételeket követő vesze-

| Központ hetilap | 2017 / 04. | január 26– február 1. |

kedés után Monroe másnap benyújtotta a válókeresetet. A stáb és Monroe pedig nem akarta hergelni DiMaggiot azzal, hogy az utcai felvételt használja a ﬁlmben. Jules Schulback azonban, aki kameráját addig csak házi felvételekre használta, ott volt a forgatáson, és később rengetegszer mesélte családjának a sztorit. Unokája, Bonnie Siegler és férje átkutatta a nagyapa rengeteg nyersanyagát, és a születésnapi buli felvétele között egyszer csak ott volt Marilyn Monroe az ikonikus jelenet forgatása közben. A nem mindennnapi sztorit a

Forrás: hvg.hu |