MezőHír – 2024. Május

XXVIII. évfolyam • V. szám • 2024. május • Ára: 9576 Ft/év

MezőHír • 2024. május

HORIZONT

Merre tart a nemesítés a tojás méretű szőlőszemek korában? 8

EXKLUZÍV

A világon egyedülállóan: kizárólag Kubota! 12

AKTUÁLIS

Döcögve indult az AÖP, pénzt még nem látni belőle 16

NÖVÉNYTERMESZTÉS

A helyzet stresszes

Árpaállapot, árpapiac –van esély egy jó zárásra?

Így hatékony a kukorica fej- és lombtrágyázása!

Minden gyomproblémára van jó megoldásunk – kukoricában is!

Lehetséges kétszer…?

Jöhet az „érvek fordulata”, a szója-vetésterület növekedése

A napraforgó tavaszi és nyári növényvédelme 34

DR GREEN lombtrágyák a kukoricának! 37

A mohar termesztése 38

MezőHír

FÜGGETLEN AGRÁRINFORMÁCIÓS SZAKLAP

HU ISSN 1587-060X (nyomtatott)

ISSN 2060-4548 (online)

Megjelenik havonta ORSZÁGOSAN. A terjesztési adatokat a MATESZ ellenőrzi. Lapunkat az OBSERVER szemlézi.

Kiadó: Horizont Média Kft.

Kiskunhalas, Katona J. u. 6.

Ügyvezető:

Dudás Ervin

Főszerkesztő:

Fodor Mihály

Felelős szerkesztő:

Sándor Ildikó

Szerkesztő:

Dudás Gabriella

Szerkesztőségi titkárok:

Hanzik Anikó

Márkus Adrienn

Pictor® Active – állandó védelem a gombák ellen 41

Biológiai talajerő-gazda(g)ság cikksorozat –18. rész 42

Talajműveléssel nem megy a talajjavítás 47

Termésnövelő anyag kijuttatása permeteződrónnal 50 A folyékony kincs 52

Az öntözővíz jellemzői, hatása 56

Milyen kártevőket hoz az idei tavasz a gyümölcsösben? 62

Szőlő- és gyümölcsültetvényeink kártevőiről néhány szóban 66

Szerves és szervetlen levéltrágyák, valamint huminsavak hatékonyságának vizsgálata paradicsomhajtatásban 2. rész 70

TECHNIKA

A mechanikai gyomirtás és sorközművelés műszaki eszközei 76

Többet, biztonságosabban, olcsóbban 81

Mezőgazdasági teherautó-újdonságok 82

Új eszközök a munkagép-, illetve pótkocsicsatlakoztatás megkönnyítésére 86

AZ AVHGA kezessége támogatja a beruházások megvalósítását 89

Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok Nemzetközi Szakkiállítás és Vásár programja 90

Újságírók:

Csomor Zsolt

Farkas Imre

Gönczi Krisztina

Kohout Zoltán

Kristóf Imre

Onlineüzletág-igazgató: Rik Gabriella

Online szerkesztő:

Gálfi Zoltán

Médiatanácsadók:

Soós Gabriella +36-30/383-0476

Sós Rita +36-30/830-9455

Sugár Ildikó +36-30/565-8241

Virág Mónika +36-30/219-3981

Felkért szakértő:

Szabó Tamás

Nyomdai előkészítés:

Friebeart Grafika

+36-20/886-4414

friebeart@gmail.com

Nyomtatás: Kvadrát Print

Felelős vezető: Bánáti László Tel./fax: +36-1/319-1599

Mobil: +36-30/280-6656

info@kvadratprint.hu www.kvadratprint.hu

Terjeszti a Magyar Posta. Az írásaink tartalmáért mindenkor a cikk szerzője vállalja a felelősséget. A hirdetések tartalmáért felelősséget nem vállalunk.

Lapmegrendelés:

Előfizetési díj: 9576 Ft/év Tel.: +36-77/529-593

SMS: +36-30/519-9507

E-mail: info@horizontmedia.hu

A következő lapszámunk várható megjelenése: 2024. május 30. HORIZONT MÉDIA KFT. „Megoldások látótávolságban”

Fodor Mihály főszerkesztő

Kedves Olvasó!

A nehezen induló év és a források szűkössége tükrében az legalább jó hír, hogy az Agrárminisztérium tájékoztatása szerint április közepén csaknem 48 ezer termelőhöz, 11 jogcímen több mint 55,6 milliárd forint támogatás érkezett meg a Magyar Államkincstártól, a rendkívüli átütemezésnek köszönhetően. Ezzel elindult az Agro-ökológiai Program (AÖP) kifizetése is: az erre rendelkezésre álló források 45 százaléka jutott el csaknem 37 ezer érintetthez, a támogatásigénylők mintegy 60 százalékához. A terület- és állatalapú kifizetések mellett számos további beruházási és vidékfejlesztési támogatásban történt folyósítás az említett időszakban. A beruházási és egyéb pályázatok kedvezményezettjei összesen csaknem 6 milliárd forintot kaptak a mostani körben, 28 különböző támogatási konstrukció esetében. Friss lapszámunk tartalmából kedvcsinálónak először a 32. oldalon induló cikkünket ajánljuk figyelmükbe: miközben a szomszédos országokban már évekkel ezelőtt „felébredtek” a gazdálkodók, és növelték a szója-előállítás nagyságrendjét, idehaza tavaly még csökkent is a szója vetésterülete. Pedig a hozamok, a jövedelmezőség, a hatalmas keresleti piac ennek a növénynek messze jobb kilátásokat jósol, mint nagy konkurenseinek. A 2023-as hazai visszaesés azért is meglepő, mert a súlyosan aszályos 2022-es évben minden összevetés ezt a fehérjenövényt hozta ki győztesnek, sőt, egyedül a szója tartotta meg a jövedelmezőségét abban a rossz évben. Emellett a nitrogénalapú műtrágyák rendkívüli mértékben megdrágultak 2022-2023-ban; ez is a szója malmára kellett volna hogy hajtsa a vizet, hiszen a szója lényegében nitrogénpótlás nélkül is termeszthető, a levegő gyökérgümőkön megkötött N-tartalma révén. Végül pedig az ukrán és orosz importdömpinggel szemben a szója a legstabilabban piacosítható növény, hiszen ez az egyetlen olyan nagy szántóföldi kultúránk, amelyből egész Európában óriási a hiány. Megérkezik idén a történelmi fordulat? Tavaly lelkesen jelentkeztek be a gazdaságok a zöldítést felváltó Agro-ökológiai Programba (AÖP). 4,1 millió hektárról jelezték, hogy készek vállalni a többletteljesítményeket. E cikk írásakor még frissek a program kibővített, 2024. évi szabályai. A hatóság drákói szigort ígért az ellenőrzésben és szankcionálásban. Nem lenne túl igazságos, ha így lenne. Maguk az érintettek mondják el, miért. Az AÖP új, részletes szabályai április 9-én jelentek meg a Magyar Közlöny 43. számában, amit érdemes alaposan áttanulmányozni. A 16. oldalon induló cikkben az elmúlt év tapasztalatait és a legfontosabb változásokat foglalják össze a megszólított szakemberek.

A munkagépek traktorra való felkapcsolása, legyen szó függesztett, féligfüggesztett vagy vontatott eszközről – mindig fokozott figyelmet igénylő, munkabiztonsági kockázatot magában hordozó művelet. Ezt nagyon sok tényező befolyásolhatja, kezdve a függesztőrendszer méretétől a rálátás akadályozottságán át a munkagép csatlakozópontjainak a pozíciójáig. Bár a korszerűbb, újabb erőgépek alsó függesztőkarjai automata gyorsreteszelős kapcsolódásúak, de ez még önmagában nem segíti a pozicionálást. A traktor és a munkaeszköz összekapcsolása több esetben hosszadalmas művelet, és még egy személy aktív részvételét is igényli. A 86. oldalon induló cikkünkben tekintjük át a munkagépek, illetve pótkocsik csatlakoztatását megkönnyítő új eszközök kínálatát. Remélem, friss lapunk elolvasása hasznos időtöltésnek bizonyul, Üdvözlettel:

mezohir

Dr. Teszlák Péter kutatási igazgató a csemegeszőlő-kutatás kilátásairól

Merre tart a nemesítés a tojás méretű szőlőszemek korában?

SZERZŐ: KOHOUT ZOLTÁN

Hazánkban 1 ezer hektár alatt van már a csemegeszőlő-termőterület, ami a rendkívül egészséges gyümölcs nagy hazai tradícióit és a gazdasági távlatokat tekintve elszomorító tény. Ugyanakkor az utóbbi években a nemesítési, kutatási programok egyre nagyobb lendületet adnak különféle fajták, hibridek létrehozásának, ami a fogyasztói érdeklődés, másrészt a termésbiztonság erősítése révén a gazdálkodók motivációjának növekedését vonhatja maga után. Dr. Teszlák Péterrel, a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének kutatási igazgatójával beszélgettünk.

Kutatás-nemesítés: nagy a távolság, de a helyzet javul – Essünk túl a téma kellemetlenebbik vetületén: a hazai agrár kutatás-fejlesztés s részben a nemesítés elkeserítő helyzetéről számos nyilatkozat tanúskodik. A szakmabeliek általában attól tartanak, kellő állami segítség hiányában lemaradunk a konkurens országoktól. Elvándorolnak vagy nem pótolhatók a kutatás-fejlesztésben a szakemberek, ráadásul gyakran veszítenek piaci pozícióikból a hazai fejlesztésű, nemesítésű termékek, ami miatt „kifogy a háttér” a hazai tudományos munkából. Pár éve volt kutatóintézet, ahol még a nyomtatópapír használatára is

külön írásos engedélyt kellett kérni a fenntartótól… Mit gondol ezekről a csemegeszőlő-kutatás egyik hazai vezetőjeként?

– Úgy érzem, az utóbbi években javult, javul a helyzet, és nem is csak minálunk. Nálunk biztosan javul, főleg ahhoz képest, hogy évtizedekig valóban volt egy pangó, hanyatló időszak. Sokáig eleve csak Kecskeméten folyt jelentősebb csemegeszőlő-nemesítés a 60-70-es években, majd Pécsen a 2000es évektől a rezisztencia irányában folytak kutatások, igaz, kizárólag a borszőlő területén.

– Mi javult azóta?

– Ezekre a korábbi évtizedekre alapozva egy tavalyi EU-s, Horizon

Europe lehetőség keretében részt veszünk egy kutatási programban, amelybe sikerült bekapcsolnom a Pécsi Tudományegyetemet. Szerencsénkre a program különös gyelmet fordít arra a génbanki tevékenységre, ami itt folyik – mintegy 100 őshonos fajta genetikai anyagát őrizzük –, és ennek révén fontos kutatási forráshoz jutunk. Az állami részvételről annyit, hogy miután az uniós támogatások egyelőre nem hozzáférhetőek, a magyar állam vállalta, hogy a Horizon forrásaival egyenértékű forrást biztosít. Kicsit bonyodalmas így, mert nagy a távolság a nyugat- és dél-európai meg a magyar kutatók alapjövedelme között, de a fontos az, hogy most végre be tudunk

vonni szakdolgozókat, szőlész-borász szakos egyetemi hallgatókat, és van is érdeklődés részükről.

– Magyarán, ha van pénz, akkor azonnal feléled a hazai kutatás-fejlesztés, nemesítés.

– Igen, és szerencsére ez a forrásmennyiség most elég a nemesítési, génbanki kutatásokra, konferenciákon való részvételre, szakmai programokra. Hogy ez miért fontos, arra elég csak azt elmondanom, hogy ez az egész Horizon-program azért vált lehetségessé, mert engem is ilyen nemzetközi programokról ismertek, és mivel meghívtak a programba, így az egyetem is be tudott kapcsolódni.

– Mi a génbank jelentősége? Csak a meglévő fajták anyagának átmentése vagy kulturális értékőrzés is?

– Sokrétű. A szőlőről tudni kell, hogy a genetikai forrásai nem őrizhető úgy, mint a gabonáké vagy például a csonthéjasoké: egy hűtött kamrában, egy üvegben. A szőlő magját, ha elvetjük, nem ugyanaz a fajta lesz a tőkén, ezért a fajtamegőrzés vegetatív úton, ex situ oltvánnyal valósul meg, évente kell metszeni és évről évre elvégezni minden ápolási munkát. A cél ezzel a sokféleség, a biodiverzitás megőrzése: a szőlő unikális amiatt is, hogy mintegy 10 ezer fajtája ismert világszerte, persze köztermesztésben ennek csak töredéke szerepel. A génbank ugyancsak fontos vagy talán legfontosabb szerepe a nemesítés kiszolgálásában van: ahol hatékony nemesítés folyik, ott kell hogy legyen génbanki háttér, hiszen a nemesítési célokhoz megfelelő fajtákat kell tudni találni.

Fogyasztók, időjárás, kórokozók és más kihívások…

– Mi a nemesítés iránya ma? A boltokban egyfelől egyre többféle szőlőt látunk: mag nélkülit, ilyen-olyan színűt, méretűt, ízűt, másrészt ezt a szegmenst is fenyegeti nyilván a szerkivonás és az időjárás-változás – mi a legfontosabb ezek közül?

– Csemegeszőlőről lévén szó, a legfontosabb természetesen az, hogy a boltokban, áruházakban vonzó küllemű, ízű, bogyóméretű szőlő jelenjen meg. A vásárlói igény a döntő, ezért született például a mag nélküli is: a vevők megszokták, hogy nem kell megrágniuk, lenyelniük a keserű magot. – Nem szomorú, nem ellentmondásos ez egy szakember, egy nemesítő

szemszögéből? A szőlőmag-őrleményt drágán eladják étrend-kiegészítőként, közben a nnyás generációk miatt magmentesre kell nemesíteni…

– Szerencsére a nemesítés meg tudja ma már oldani, hogy a magok benne maradjanak a bogyóban, de már nem abban a kemény héjú, keserű tanninnal teli formában, amit nem mindenki szeret. Nálunk is van már például olyan, aminek a magva puha, kocsonyás, a fogyasztó észre sem veszi, hogy öszszerágja, lenyeli. Idehaza egyébként mintegy 50 fajta létezik, a nemzeti fajtajegyzékben szereplő fajták közül sok elavult.

– Ez mit jelent?

– Például azt, hogy nagy, kemény magvú, ezért a boltok, a kereskedelem már nem szívesen vagy nem is vásárol fel ilyet. A PTE-n mi 22 fajtát terjesztet-

bogyó a divat a fogyasztásban – van 42 grammos, ami akkora is, mint egy S-es méretű tojás… Az ízvilág is hasonlóan sokszínű: van ánizsos, vatta- vagy égetettcukor-ízű, muskotályos és sok más hasonló. Ma eközben egyébként a csemegeszőlő-termesztés területe talán már el sem éri az 500 hektárt. Sokan dolgoznak azért, hogy ez növekedjen. – Az említett más nemesítési célok közt mi áll elöl?

– Kétségkívül a rezisztens fajták előállítása a legfontosabb. E mögött két fontos kényszer van, egyrészt az említett növényvédőszer- vagy hatóanyag-kivonás az európai agrárpolitikában, élelmiszer-biztonságban, másrészt az, hogy ettől függetlenül a növényeket meg kell védenünk az időjárás viszontagságaitól, illetve a kórokozóktól, kártevőktől.

tünk fel az állami fajtajegyzékbe, ami nagy szó, mert egy-egy fajtánál elérni, hogy államilag engedélyezett módon köztermesztésbe kerülhessen, az akár 10-15 évbe is telhet a nemesítést is beleszámolva.

– Az egyik előadása anyagában egészen különleges, csaknem bizarr formájú, ízű csemegeszőlők is szerepelnek. Ezek hogyan alakulnak ki, mi a cél ezzel a tényleg meglepő sokféleséggel?

– Valóban, van olyan szőlőnk, aminek a bogyója olyan, mint egy borsóhüvely, a másik fekete vagy narancssárga, lila. Formára is sokfélék: van, ami almaformájú, szívalakú, méretre pedig – mivel egyre inkább a nagyobb

Az nyilván hosszú távon nem fenntartható – sem a permetezési fordulók nagy száma, sem az inputanyag-menynyiség, sem az üzemanyag, sem a vegyszerhasználat miatt –, hogy szezononként tízszer-tizenkétszer permetezünk. A szőlő az alma után a második legszennyezőbb haszonnövény, a világ növényvédőszer-felhasználásának a felét ez igényli, miközben a területaránya alig 3 százalék. Ma már léteznek a peronoszpórára magas, a lisztharmatra közepes mértékben ellenálló fajták, léteznek nagy termésbiztonsággal termeszthetők. Persze vannak olyan kockázatok, amiktől egyelőre nem tudjuk megóvni a szőlőt: ha például nagy és FOLYTATÁS A 10. OLDALON

Javul a kutatásnemesítés helyzete, főleg az évtizedekig pangó, hanyatló időszakhoz képest

tartós szárazság éri, vagy nagy esők jönnek pont éréskor, akkor legfeljebb nagyon hatékony védelmi rendszerekkel védhető meg, öntözéssel, takarással.

– De ha 10-15 évig tart egy-egy fajta nemesítése ebben a szegmensben is, akkor nem előre vesztes harc ez? A kórokozók is hamarabb mutálódnak, az időjárás is gyorsabban változik, minthogy a fajtanemesítés tudná tartani a lépést…

– Ez valóban probléma, és ha ezeket a mind gyorsabban lezajló folyamatokat tekintjük, akkor nem is csak a nemesítés mint tudományos eljárás, hanem az engedélyeztetés is sok időt vesz igénybe. A gomba például valóban gyorsan áttörheti a rezisztenciát, mert amíg egy termésszezon lemegy, többször is mutálódhat, de vannak olyan innovatív rezisztens fajták, amelyeknél a rezisztencia áttörésének az esélye kicsi.

Precíziós nemesítés

– A génszerkesztés, a precíziós nemesítés mégis mintha azt sugallná, hogy előbb, hatékonyabban célhoz érhet a folyamat.

– A hatékonysága a gyorsaságában van, de még nincs rá példa Európában, hogy ilyen eszközzel hozzanak létre új fajtát. Az EU-bortörvény idehaza is tiltja, legalábbis egyelőre, mert lehet,

Csodaszép nevek – 100 őshonos fajta genetikai anyagát őrzik a pécsi intézetben

10-12 permetezés hosszú távon nem fenntartható sem az üzemanyag-, sem a vegyszerhasználat miatt

– Erről a témáról mindenfelé azt hallani, hogy nagy lemaradásban és késésben vagyunk a világ azon részeihez mérten, ahol már nemcsak kutatások, kísérletek folynak, de gyakorlati alkalmazások is konkrét termesztési, gazdasági eredményeket szülnek. Gyorsan behozható lesz a lemaradásunk?

ARCKÉP. Dr. Teszlák Péter kutatási igazgató, a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Szőlőnemesítési és Génmegőrzési Osztálya tudományos munkatársának kutatási területe a szőlő ökológiája és élettana, a szőlőfajták stresszélettana, szabadföldi, terepi mérések a szárazságstressz-élettani kutatásokban (levél-vízpotenciál, gázcsere, fotoszintézis, kloro ll uoreszcencia-indukció, levélfelület-mérések). Vizsgálatokat végez szőlészeti termesztéstechno-

– Önt milyen út vezette a hazai csemegeszőlő-nemesítési programok egyik irányítói szerepéig?

– Gyerekkoromban már ismerkedtem a szőlővel, persze, a családi kisgazdaság révén elsősorban a „klasszikusokkal”: a zalagyöngyével, az Irsaival. Nem szerettem akkor még, gyerekként

lógiai fejlesztések megalapozásához, különböző termesztéstechnológiai és totechnikai beavatkozások hatásvizsgálatával. A PTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetben oktatási feladatain túl részt vett hazai és nemzetközi kutatási projektekben; tagja a Magyar Biológiai Társaság Pécsi Csoportjának, a Magyar Növénybiológiai Társaságnak. Számos ismeretterjesztő előadást és fórumot tart atalok, középiskolások számára; szívügye a csemegeszőlő-termesztés szakmai támogatása.

hogy az idei év végére, követve a globális trendeket, itthon is engedélyezett lehet a genomszerkesztett szőlőfajta telepítése. Az egyetemünkön, Pécsen egyébként van biotechnológus-képzés, amellyel együttműködésben szintén tudok bevonni hallgatókat ilyen kutatási témákba.

– A már említett Horizon-program erre is kiterjed, van egy része, amelyik a genomszerkesztéssel foglalkozik a szőlő előállítása szempontjából. A rezisztenciát is érinti ez a kutatási elem, mind az abiotikus, mind a biotikus stresszhatásokra, időjárásra, szárazságra, napégésre, UV-ellenállóságra.

csak a munkát láttam benne. A pályát szőlőmunkásként kezdtem a minisztérium pécsi szőlészeti kutatóintézetében, aztán a Pécsi Tudományegyetem biológia képzése után vissza is mentem a kutatóintézetbe dolgozni. Közel húsz éve foglalkozom saját nemesítésű csemegeszőlő-hibridekkel.

A helyzet stresszes

SZERZŐ: HECHTA.HU

A szántóföldi növényi kultúrákban aszály esetén a növekedés fenntartásáról kell gondoskodni. Ezt az Amalgerol® 3-4 l/ha vagy Amalgerol® Essence 2 l/ha dózisának a kipermetezésével segíthetjük elő.

Acsapadékhiány miatt a növények csak nehezen veszik fel a talajból a tápanyagokat, így a levélen keresztüli tápanyagpótlást kell előtérbe helyezni. A tápanyagok mellett érdemes Amalgerol®-t használni a növények kondíciójának javítására, hogy jobban tűrjék a vízhiányt, és életben maradjanak a következő, remélhetően megérkező csapadék lehullásáig.

Az Amalgerol® 3 l/ha dózisa valamely olyan nitrogéntartalmú levéltrágyával együtt kijuttatva, ami nem perzseli a növényeket, sokat segíthet a vízhiánytól szenvedő növények termékenységének megőrzésében aszályos körülmények között. Ezekből a nitrogéntartalmú levéltrágyákból (Azospeed, Lovospeed, Nitrospeed, Plantal Top N stb.) 15-20 litert kijuttatva hektáronként, Amalgerol®-lal kombinációban egy erőteljes tápanyag-kondicionáló szer keveréket kapunk, amely életben tartja növényeinket a csapadék megérkezéséig.

A kukorica növekedését érdemes a korai időszakban felgyorsítani, hogy a virágzás még a nyári nagy mele-

gek előtt megtörténjen. Ez kedvez a megtermékenyülésnek, és nagyobb termést eredményez. Az Amalgerol® használata eredményeként a növények tápanyagfelvétele megnő, hasonlóan, mint az emberi gyógyászatban a műtét utáni svédcseppkúra esetében; a növények gyorsabban heverik ki a környezet okozta káros hatásokat, és fokozott növekedésnek indulnak.

Aszály esetén a napraforgónövények az egyenetlen kelés következtében különböző fejlettségűek lehetnek. Ez megnehezíti a gyomirtások időzítését, és problémát okozhat a betakarítás idejének helyes megválasztásában. Az egyenetlen kelés miatt a virágzás is elhúzódhat, a területen a növények egy része még javában virágzik, míg a többiek már beértek. A meglepetés a betakarításkor következhet, amikor is a későn virágzó növények még nem értek be, és így a termésüket sem lehet betakarítani. A termésátlagokon így látszik az egyenetlen kelés közvetett hatása.

Az Amalgerol® korai használatával a heterogén, különböző fejlettségű növények közötti különbségek csökkenthetők, az állomány egyöntetűbb lesz. Amennyiben látjuk, hogy a kikelt tavaszi növényeink fejlődése lassú, vontatott, az Amalgerol® 3 l/ha dózisának kipermetezésével gyorsíthatjuk fejlő-

désüket. Ekkor nemcsak a levélfelület növekszik, de a gyökér is erőteljesebben fejlődik.

A tavaszi permetezések során jelentkezik a legtöbb vegyszerfelverődésből, elsodródásból jelentkező stressz a növényeken. A napraforgó különösen érzékeny a gyomirtó szerekre. Ezeket a tüneteket az időjárás okozta behatások (hideg, szárazság) még jobban felerősítik. Napraforgóban általában az imazamox hatóanyag használata után jelentkeznek jellegzetes, sárgulásos tünetek, amelyek megszüntetésére jó eszköz az Amalgerol®. Ebben a hónapban van a permetezések munkacsúcsa is, és sok esetben nem sikerül rendesen kimosni a permetezőtartályt, miközben egyik kultúrából a másikba állunk át. Ez bizony meglátszik a kezelt kultúrákon is, és ez is egy stresszfaktor a növények számára.

Az Amalgerol® és az Amalgerol® Essence is az Agrár-ökológiai Programban használható készítmény, alkalmazásuk a programban 1 pontot jelent.

Szabó István tulajdonos-ügyvezető, Két-KATA

Kft.

A világon egyedülállóan: kizárólag Kubota!

SZERZŐ: FODOR MIHÁLY

Szabó Istvánnal, a Két-KATA Kft. cég tulajdonos-ügyvezetőjével legutoljára a pandémia idején találkoztunk. Jó volt újra beszélgetni, áttekinteni, hogy mi is történt azóta, milyenek most a mezőgéppiac kilátásai. Az persze nem a legoptimistább felütés, hogy interjúalanyunk véleménye szerint a Covid után ismét egy nehéz időszaknak nézünk elébe.

22 évesen kellett megküzdeni a V8-as IFA motorral

– Mivel a legutolsó beszélgetésünkből készült interjú a GÉPmax című lapunkban jelent meg, és nem biztos, hogy mindenki olvasta, kezdjük egy rövid áttekintéssel: honnan ered a gépek iránti szakmai szeretete?

– Mivel mindkét nagypapám traktoros volt, édesapám pedig a tsz-ben kombájnos, majd később agronómus, én kisgyermekkoromtól ebben a közegben mozogtam. Édesapám sajnálatos váratlan halála miatt én maradtam a családban az egyedüli keresőképes, így érettségi után két nappal már Rába Steiger-kezelőként kezdtem dolgozni a tsz-ben.

Pár évvel később jelentős kölcsönökből vettem egy kombájnt bérmunkára, amivel az év végére ki is termeltem a gép árát. Persze az is hozzátartozik a történethez, hogy a szezon kellős köze-

pén tönkrement a kombájn motorja… Annyi szerencsém azért volt, hogy végig esett az eső, így amíg a javítással bajlódtam, a többiek sem tudtak haladni. A V8-as IFA-motorhoz senki sem értett a környéken, így én 22 évesen nekifogtam egyedül, hogy megjavítsam… Le se bírtuk venni a pótkocsiról a 13 mázsás motort, a daruval egy pótkocsira tettük, majd betoltuk a műhelybe. Annyit én életemben nem másztam létrán pótkocsira, mint akkor... Éjszakánként dolgoztam rajta, hogy a melósok ne szóljanak bele, végül is három napra volt szükségem – azért öregedtem vagy 10 évet ezalatt... Elmentem Bajára a főtengelyt köszörültetni, a BKR Kft.-nél foglalkoztak vele. Kérdezték, hogy ki rakja majd össze a motort, mert hát 30 éve csinálják, és tudják, hogy 10-ből hat el szokott szállni az első indításnál… Aztán szerencsémre jött egy idősebb szakember, Darabos Józsi bácsi, ő el-

mondta, hogy mikre érdemes gyelni – a mai napig nagy tisztelettel gondolok rá!

– A gépek javítása később önálló üzletággá nőtte ki magát… – Igen, de az oda vezető út azért ennél kacskaringósabb volt. 1992-től egyéni vállalkozó voltam, szereltük, amit csak kellett, de még bérmunkát is végeztünk, ezenkívül még bérelt területeken saját termelést is folytattunk.

A Zetor hidraulika-rendszerét például senki más nem tudta rendbe tenni rajtam kívül a környéken, de lengyel permetezőgépeket is szervizeltem, az ország teljes területén…

Mentem Sopronba, Moszkviccsal tartályt ragasztani, de az autóban menet közben már kevertem a műgyantát… Volt olyan nap, hogy 1000 km volt mögöttem, és nem autópályákon. Aztán 1997-től a bérmunkát abbahagytam, 1999-től a gazdálkodási te-

vékenységet is megszüntettem, utána már csak a javítás maradt. A szerviz mindig érdekelt, ezzel foglalkoztam legszívesebben.

– Hogy került képbe a Kubota?

– 1994-től az egyik legismertebb AGCO-termékkel voltam kapcsolatban. 2000-ben azonban megszűnt a képviseleti iroda, így ezt követően az Innova Agro Kft.-vel dolgoztam. 2003ban saját lábra álltunk, elkezdtünk alkatrész-kereskedelemmel, szervizzel foglalkozni, már cégként, ketten, a feleségemmel dolgoztunk.

2006-ban felvettem két értékesítő munkatársat, és elkezdtünk az MF-gépek forgalmazásával foglalkozni. 2008ban már az országos forgalom jelentős részét mi hoztuk. Aztán innen is váltani kellett, mert bár szerettük csinálni, jó volt a termék, tudtam, hogy abban az üzleti konstrukcióban komolyabb kifutásunk nem lehet.

Egy kollégánk korábban két évet dolgozott kinn az USA-ban, és az akkori főnöke az angol Kubota leányvállalat igazgatója lett. Itt került egyáltalán képbe ez a márka, majd hosszú előkészületek után 2013 novemberében Hannoverben aláírtuk a szerződést a világcéggel.

– Nehéz volt márka hazai bevezetése?

– Japán minőség – ezt megértette, és nagyon gyorsan elfogadta a piac. Tavaly értékesítettük az 1100. motoros gépünket, és már 600 eladott munkagépnél tartunk – a számok a döntésünk helyességét bizonyítják.

Egy dolgot csináljunk, de abban legyünk profik!

– Három éve beszéltünk utoljára, a járvány elején. Mi történt azóta a cégnél, a piacon?

– Én naiv módon azt hittem, hogy ahogy majd idősödöm, úgy egyre kevesebbet fogok dolgozni, hisz szépen leosztom majd a feladatokat… Hát, ta-

héz piacon, mint ami most érzékelhető. Most néztem a friss statisztikákat: tavaly márciusban 420 traktor ment el Magyarországon összesen, idén pedig 180, ennek java része inkább kisebb teljesítményű masina. Hónapról hónapra rosszabbak a statisztikák, nagyon gyenge most az újgépes piac. A támogatások meglebegtetése még a kis vásárlói kedvet is lelohasztotta, mindenki kivár.

– Mit csinál ilyenkor egy jó stratéga?

– Gondolkodik a D és az E terven, mert B és C mindig is volt. Mi csak egy márkát forgalmazunk, a Kubotát, és ezzel egyedül vagyunk a kereskedők között.

Eddig1100motorosgépünk

és600munkagépünktaláltgazdára. Eznagyonszéperedmény!

lán soha nem dolgoztam annyit, mint mostanában, bár igaz, hogy sokszor ez már a gondolkodást, stratégiaépítést jelenti.

40 fő fölötti csapatot kell irányítanom, plusz az alvállalkozókat, ez nem egyszerű feladat. Főleg egy ilyen ne-

Világviszonylatban is egyedülálló, hogy kizárólag Kubota-termékek kereskedelmével és szervizével foglalkoznak

Nálunk van kommunális ágazat is, az nem esett vissza annyira, mint a mezőgazdaság, ez most segít nekünk. Az új gépek eladása egyébként kb. a forgalmunk 70%-át adja, a többi az alkatrész és egy minimális szerviz, mert ez utóbbi legnagyobb részét alvállalkozókkal végezzük. Van egy „titkos” üzletágunk is, egy olasz robotfűnyíró márka, amit a Kubota engedélyével forgalmazunk, és most kezd igazán beindulni. ..

– A világon egyedülállóan kizárólag Kubota-termékeket forgalmaznak a mezőgazdaságban. Nem bánta meg ezt a döntést?

– Nem, mindig is ezt gondoltam, hogy amit csinálunk, ahhoz nagyon értsünk! Ez egy drága, komoly technika. Azok tudják értékesíteni, szervizelni, akik pro k. Ha valaki egyszerre 15 márkát forgalmaz, abban nem lehet mindegyikben tökéletes, ez ilyen egyszerű. Professzionális értékesítő kell, hogy el tudja adni a terméket, és ugyanilyen szintű szervizháttérre van szükség, hogy az értékesítő a következő gépet is el tudja majd adni.

Szervizest is nagyon nehéz találni, és sokkal nehezebb lenne, ha rengeteg márkára kellene kiképezni őket. Nálunk a srácok a műhelyben kezdik átvenni ezt a hozzáállást, néha, ha más márkát is elvállalunk, akkor már kicsit húzzák a szájukat, hogy az meg micsoFOLYTATÁS A 14. OLDALON

da… Szerencsére nagyon strapabírók a traktorok, nem adnak annyi munkát, hogy ne bírnánk el a szervizzel. Az idén volt az első garanciás motorcserénk, 1100 eladott traktor után! Szinte már örültünk neki, hogy ilyen is van… – Nehéz most a piac. Maga a Kubota gyár hogy viszonyul ehhez a helyzethez?

– A Kubota ilyen szempontból is különbözik másoktól. Megkérdezték tőlünk, hogy miben tudnak segíteni… Fontos, hogy anyagilag kivételesen stabilak, miközben, ha belegondolunk, akkor még az európai piac is kicsi szelet nekik, nemhogy a magyar.

– Hogy látja, akik vettek már Kubotát, mennyire lesznek márkahűek?

– Teljes egészében. Aki elfogadja, hogy nem a hiper formatervezett külső-belső kialakítás fontos ezeknél a traktoroknál, hanem a szinte utolérhetetlen japán minőség, alacsony üzemeltetési költségekkel, azok visszatérők lesznek. Nagyon sok 7-8-9 traktoros gazdánk van. Nem is nagyon tudok olyan partnerről, aki vett már tőlünk valamit, és a következő beruházásnál más márkában gondolkodik.

Szerencsére munkagépfronton is ebbe az irányba haladunk. Ahogy mondtam, eddig 1100 motoros gépünk és 600 munkagépünk talált gazdára. Ez jóval jobb eredmény, mint amire számítottam korábban. Műtrágyaszóróból, kaszából nagyon sok elment, de a többi munkagép pozíciója is erősödik.

Sikerült a termelőknek átadni azt a gondolatot, hogy a Kubota azokat a termékeket kezdte el a munkagépeknél saját márkanév alatt forgalmazni, amelyeknél már a saját gyártási eljárását és a minőség-ellenőrzését tudta biztosítani.

Az első évben mindig az USA-ba viszik a termékeket. Évente, mondjuk, 30 000 db bálázó megy oda, Kubotaszínben… Európában eladnak 1500 Vicont és 800 Kubota bálázót – csak viszonyításként. Ilyen darabszámnál nem lehet hibázni! Egyébként az öszszes európai leányvállalat élén japán vezető van, akik 2-3 évenként váltják egymást. A felső vezetés, menedzsment mindenhol japán. Így adják át a japán mentalitást!

– Hogy sikerült a szakembereiket itt a Két-KATA Kft.-nél megtartani az elmúlt években?

– Inkább csak bővültünk. Korábban nagyobb volt a lemorzsolódás, de ezzel

A szerelés és a következő generáció oktatása még ma is nagyon fontos része a mindennapoknak

úgy vagyunk, hogy aki menni akar, arra ráadjuk a kabátot… Mindig vannak jelentkezők, sok alvállalkozónk is van, onnan is keresnek bennünket. Még mindig van a tarsolyban olyan ember, aki szívesen jönne hozzánk, ha kicsit jobb lenne a helyzet.

A Kubota tudatosan vásárolja fel a precíziós technológiákat

– Merre tart a fejlesztés a gyárakban?

– Az M7-esből a 4-es széria érkezik. A kisebb traktoroknál, például az M5-ösnél a rugózott híd, a szőlészeti traktoroknál a zárt központos hidraulika-rendszer, egy-két további szériánál, ahol eddig nem volt, pedig a rugózott fülke számít új fejlesztésnek. A gyár 2027-re ígéri a régóta várt 200 lóerő fölötti traktor érkezését.

Munkagépeknél látszik, hogy a Kubota tudatosan vásárolja fel a precíziós technológiákat, például megvett egy spanyol permetezőgyárat, amelynél már ott van az autonóm technológia. Kanadában is megvettek egy robottechnikában dolgozó céget – látszik,

hogy az autonóm technológia irányába tart a fejlesztés. A ottamenedzsment is szépen működik, a korábbi SIMA kiállításon már kinn voltak emellett a hibrid motorok is. Az viszont tény, hogy a gyár nagyon tud titkot tartani: sok információ csak az utolsó pillanatban jön ki, amíg nem 100%-os a produktum, addig nem beszélnek róla.

– Mit vár a hazai mezőgéppiacon, mi hozhat végre lendületet?

– Tény, hogy ha a terménypiac helyrejönne, a kereskedelem és minden más is erőre kaphatna.

Ha lenne öt évre előre tervezhető bevétel, akkor ez a piac is más lenne.

– Legutóbb elárulta, hogy a szerelés jelenti az ön számára a kikapcsolódást. Ez még mindig így van?

– Igen, ma is kinn voltam a tanulókkal a műhelyben, két motort rakunk össze velük. A szerelés még mindig leköti a gyelmemet, elvonja minden másról… és ez nagyon jó! Jó érzés látni, hogy apró elemekből hogyan születik meg egy erős gép, ha minden a helyére kerül. Csakúgy mint a Két-KATÁ-nál.

Döcögve indult az AÖP, pénzt még nem látni belőle

SZERZŐ: GÖNCZI KRISZTINA

Tavaly lelkesen jelentkeztek be a gazdaságok a zöldítést felváltó Agro-ökológiai Programba (AÖP). 4,1 millió hektárról jelezték, hogy készek vállalni a többletteljesítményeket. E cikk írásakor még frissek a program kibővített, 2024. évi szabályai. A hatóság drákói szigort ígért az ellenőrzésben és szankcionálásban. Nem lenne túl igazságos, ha így lenne. Maguk az érintettek mondják el, miért.

Az Agro-ökológiai Program (AÖP)

új, részletes szabályai április 9-én jelentek meg a Magyar Közlöny 43. számában, amitérdemes alaposan áttanulmányozni. Ebben a cikkben az elmúlt év tapasztalatait és a legfontosabb változásokat foglalják össze a megszólított szakemberek.

Népszerű vállalások

Bács-Kiskun vármegyében egy korábban csemegekukoricával, zöldborsóval foglalkozó, öntözési közösséget is működtető nagygazdaságban arra panaszkodnak, hogy már nem éri meg ezekkel a növényekkel foglalkozni, de tulajdonképpen szerződni sem akartak rájuk a gyárak. Helyette hibrid kukoricát, szóját és vetőmagnak szánt olajretket tettek az öntözőrendszer alá, plusz újra belevágtak a burgonyatermelésbe. Mivel ezeken felül is sokféle növényt termelnek, egyértelmű volt a diverzikáció vállalása, emellett a lombtrágyákat igyekeztek a terület felén előírásszerűen kiadni.

„Mindenféle jogcímen olyan sok helyszíni ellenőrzést kaptunk, hogy tavalyról még semmilyen területalapon járó támogatást nem utaltak a részünkre. Csak annyit látunk, hogy növekednek a terhek. Sokan elvesztették emiatt a lendületüket” – jegyzi meg a cégvezető.

„Az én ügyfélkörömben leginkább a diverzi kációt, a méhkímélő technológiát és a kondicionálók vagy mikrobiológiai készítmények alkalmazását vállalták a legtöbben, de volt, aki a táblaméret korlátozását jelölte be. Neki szerencséje volt, a szomszédja nem azonos kultúrát vetett a táblája mellé, így nem kellett 3 méter távolságot tartania tőle” – sorolja Csongrád-Csanád vármegyében Szabó-Nacsa Andrea. Hozzáteszi: az

elvárt távolság időközben 2 méterre csökkent.

A atal szaktanácsadó elmondása szerint a lombtrágyákat, baktériumokat sokan ismerik és alkalmazzák, nem tűnt nehéz feladatnak a terület felén bevetni ezeket. Csakhogy időközben kiderült, az engedélyokirat szerinti gyakorisági ajánlást kötelezőként értelmezte az irányító hatóság. Ha valamit maximum 4-szer lehetett kiszórni a tenyészidőszakban, akkor azt muszáj volt négyszer kipermetezni, akár indokolt volt, akár nem. Egyik esetben pedig maga a hatóság nem akarta elfogadni egy tavalyi készítmény kijuttatását, holott annak felhasználhatósága – az okirat szerint – két év volt. Továbbá sok lombtrágya tartalmaz foszfort, nitrogént is, ezek hatóanyag-tartalmát is gyelembe kell venni a tápanyagtervek készítése során. „Ez nem AÖP probléma, és nem is valószínű, hogy egy lombtrágya miatt lépjük túl a nitrátérzékeny területen engedélyezett határértéket, de számolni kell vele a Gazdálkodási naplóban, amit sokan elfelejtenek. Főként, ha az AÖP miatt életükben először volt dolguk növénykondicionálóval.”

Nehéz volt a biológiai készítményekre vonatkozó, az élővizektől tartandó 50 méteres távolság értelmezése is. Egyre több vetőmag-forgalmazó alkalmaz ilyen stimulánsokat a szaporítóanyagon. Mivel ezek is mikrobiológiai készítménynek számítanak, az így kezelt magokkal a vizek közelében 50 méteres távolságig vetni sem szabad. „Vannak szakmai szempontból visszalépésként értékelhető előírások is, mint a gyepek alternáló kaszával történő kaszálása. Nem csoda, ha ezt a szövegrészt „szársértő nélküli egyéb kaszára” módosították. Csak azt sajnálom, hogy tavaly éppen az előírás miatt vettek sokan alternáló kaszát. Az egész támogatási rendszer nagyon zűrös. Én mindenkinek azt tanácsolom, csak olyan gyakorlatot vállaljon, amit egyéb is alkalmaz, és bízik benne.”

Ebben van igazság.Zala megyében egy 1200 hektáros gazdaság vezetője arról számol be, hogy biztosan megfelelt az AÖP-nek, mert a 20 éves baktériumtrágyázási gyakorlat alapján most is rutinszerűen ment a szárbontás. „Ellenőrzést csak egy táblán kaptunk tavaly, azon is mindent rendben

Talajbaktériumok kijuttatását sokan vállalták (forrás: Terragro Kft.)

találtak.” Győr-Moson-Sopronban, az osztrák-magyar határ közelében egy másik gazdaságban ugyanezt az előírást választották, mert jól ismerik. „Az erőgép orrán ott a tartály, a kiszórt baktériumot pedig mögötte a tárcsa vagy grubber azonnal be is dolgozza. Az okirat szerinti kijuttatás pedig azért sikerült, mert időben informálódtunk a szaktanácsadónktól. Itt olyan jó szakembereket ismerek, akik az ellenőröket is oktatják. Sajnos az utóbbi társaságban nagy a uktuáció, kevés a tapasztalt szakember. Gondolom, ők is nyomás alá kerültek, akárcsak mi…” – jegyzi meg a családtagok gazdálkodását koordináló „nagy öreg”. Hozzáteszi: az anyagi gondok súlyosbodnak az agráriumban, ezért nagyon fájó, ha a támogatások is késnek.

„Nemcsak az AÖP ki zetése nem történt meg, hanem az alaptámogatást sem kapta meg mindenki, pedig hiánypótlási felhívás sem érkezett. Ez leginkább a kisgazdáknak fáj. Nekünk is van még bent kétéves gabonánk a raktárban. A pénzhiány miatt sem műtrágyát, sem gázolajat nem akarnak már vásárolni a gazdatársak” – mondja.

„Én az első agrár-környezetgazdálkodási program (AKG) kiírása óta csinálom a gazdálkodás dokumentálását, de ilyen nagyszámú helyszíni ellenőrzéssel még sosem találkoztam, mint a 2023-as évben. Ez egy teljesen új támogatási rendszer, aminek a bevezetése nem volt jól előkészítve. A tanulóév sok buktatóval járt, ezeket ráadásul sokkal súlyosabb szankciókkal büntetik, mint amit az egyéb földalapú támogatások esetén eddig megszoktak az emberek” – kezdi kritikai észrevételeit dr. Motika Dezső szaktanácsadó.

Itt részleges teljesítés esetén csak a támogatás 30–50 százalékához juthat hozzá a termelő. És már maga a támogatási összeg sem túl motiváló az egyéb területalapon járó ki zetések tükrében. Ha valóban 4,1 millió hektár lenne rá jogosult, egy hektárra mindössze 20 ezer forint körüli összeg jutna. De ez is „talált pénz”, mindenki bejelentkezett rá.

Korrekciók az előírásokban

Szántó művelési ágban sokféle vállalást tehettek a termelők, de ezek teljesítése és dokumentálása már más lapra tartozik – vélekedik a szakember. Ami félreértésre adhatott okot, azt a most megjelent rendeletekben jelentős rész-

ben tisztázta a hatóság. Ennek ellenére maradtak az elvárások között szakmailag nehezen védhető pontok is. Ilyen a mikrobiológiai készítményeknél betartandó 50 méteres vízvédelmi sáv.

„Életszerűtlen az egész történet. Egyrészt a nagy élővizeket nem szántók, hanem árterek övezik. Másrészt a csatornák többségében kevés vagy nincs víz, bármit is mutat a MePaR. Harmadrészt ezek a mikrobák nem vízi élőlények, a vízbe kerülve néhány kivételtől eltekintve jelentős részük elpusztul” – mutat rá Motika Dezső. Az előírás legfurcsább következménye, hogy egy biológiai hatóanyaggal csávázott vetőmaggal nem lehet az élővizektől mért 50 méteres sávban vetni, oda csávázatlan tételeket kellene rendelnie a gazdálkodónak. Azok a táblák pedig

szóba sem jöhetnek, ahol a terület 15 százalékánál többet érint a korlátozás. Gyepen még komolyabb nehézségek adódtak. Ezek a területek nagyrészt Natura 2000 besorolásúak, ezért kevés olyan előírást lehetett rájuk kidolgozni, ami a korábbi gyakorlatokhoz képest többletteljesítményt jelent. „A gyepes AÖP problémáját jól mutatja, hogy hazánk összes gyepterületének csak a bő felével vettek részt a programban, annak ellenére, hogy ezek talán a legsérülékenyebb élőhelyek” – mutat rá a szaktanácsadó. 2023-ban csak az alternáló kasza használatát vagy egy legeltetési módot választhattak a résztvevők. Az alternáló kasza elvárása szakmai hibának bizonyult, mivel az nem alkalmas a gyepek kaszálására. FOLYTATÁS A 18. OLDALON

Az alternáló kasza nem való az ősgyepekre (forrás: AgroJager)

Szakmailag nehezen védhető a mikrobiológiai készítményeknél betartandó 50 méteres vízvédelmi sáv (forrás: landschaftsfotos.eu/Rainer Ullrich)

„A kudarc miatt most engedélyezték a tárcsás és dobos kaszák alkalmazását is, de lekorlátozták a szóba jöhető technikai megoldásokat hátsó függesztett vagy vontatott kaszára. Ez hiba, hiszen gyakori a frontkasza megléte is” – mutat rá a szaktanácsadó. Új elemként bejött a 10 centis tarlómagasság hagyása, ami Natura-területen is választható. Jó megoldás, de mivel csak egy pontot ér, mellé kell tenni a hátulsó kaszaelhelyezést is. Vagy legeltetéssel teljesíthető a 2 pont begyűjtése.

„A kaszáról készítendő, georeferált képek beküldésével is elég bajunk volt. Az ország internet-lefedettsége messze nem tökéletes, márpedig a mobilGazda csak ennek birtokában működött. Aki nem tudott a helyszínről hiteles képet küldeni, az bukja a teljes támogatást. Most azt ígérik a fejlesztők, hogy a kép készítése után a legközelebbi internet-csatlakozási pontról beküldhető lesz a fotó” – tudatja Motika Dezső.

Ültetvények esetén több, könnyen teljesíthető elemből is választhattak a gazdálkodók a sorközgyepesítéstől a méhkímélő technológia alkalmazásán át a kondicionálók és mikrobiológiai készítmények alkalmazásáig. Itt a feromoncsapdás védekezés lehetőségével bővült a paletta, amit leginkább szakmai okokból volt indokolt bevenni ebbe a környezetvédelmi programba.

A szaktanácsadó szerint 2023 nemcsak a gazdáknak, de az adminisztrálást végző szakembereknek is extrém nehéz volt. „Az ország nagy része nitrátérzékeny vagy Natura vagy agrár-környezetgazdálkodási (AKG) terület, egyszóval valamilyen jogcímen vezetni kell a Gazdálkodási naplót (GN). Megítélésem szerit a támogatásra jogosultak nagyjából 70%-a esik ebbe

a körbe. Egyszóval, ha az AÖP-t nem kell naplózni, az nem nagy könnyebbség számunkra. 2023-ban ráadásul háromszor vihettük fel ugyanazokat az adatokat: egyszer a hagyományos GNbe, egyszer az Egységes kérelembe és végül az elektronikus GN-be. Az utóbbi szoftvere gyakorlatilag megbukott. Amíg a hibákat ki nem javítják, el kell engedni ezt a rendszert.”

Kósa Ferenc, az Agrárszaktanácsadók Egyesületnek elnöke is hasonló gondolatokat fogalmaz meg. „A vállalások megvalósítással kevesebb volt a gond, mint a dokumentálással, különösen úgy, hogy még nem tudjuk, mit is szeretne látni a hatóság a naplókban” –fogalmazza meg sok társa véleményét. Szerinte gyep kategóriában a 12 napig tartó szakaszos legeltetés kivitelezése és naplózása sem volt egyszerű feladat.

A dokumentálást döntően a falugazdászok és szaktanácsadók végzik a gazdák számára, mivel a digitalizáltság foka életkori okokból közel

sem olyan jó a termelők körében, mint ahogy azt a beadott naplók száma sejteti. Csakhogy a szaktanácsadók mostanra olyannyiratúlterheltté váltak, hogy személyes ügyféltalálkozókra vagy szakmai rendezvényekre már szinte idejük sem maradt, egész napjukat a számítógép előtt töltik.

De a termelőket inputanyaggal ellátó cégek élete sem egyszerű. Az alternáló kaszák iránt hirtelen megugró keresletet éppúgy nehéz volt kielégíteni, mint év közben módosítani a mikrobiológiai készítmények engedélyokiratát. „Vállaltunk valamit, amiről csak egy évvel később derül ki, hogy hogyan ellenőrzik. Nem csoda, ha mindenki szorong, sikerült-e a plusz teljesítmény. Egy biztos: pénzt még senki nem látott belőle.”

E cikk zárásakor, április 11-én a kormány bejelentette, hogy a Magyar Államkincstár 2024. május 31-ig teljesíteni fogja a terület- és állatalapú támogatások ki zetését.

Ülőmunka lett a gazdálkodás (forrás: geneticliteracyproject.org)

Árpaállapot, árpapiac – van esély

egy jó zárásra?

SZERZŐ: GÖNCZI KRISZTINA

Tavaly sok baj volt az árpával. Sok volt belőle, mégis kevés a jó minőségű. Megvásárolták, de alacsony áron, és még csak el sem vitték a raktárból. A bizalom érezhetően megcsappant a növény iránt. Pedig nem érdemes leírni az árpát.

Csak a gond volt vele

Ősszel még úgy tűnt, 336 ezer hektárra tervezik vetni a gazdák az őszi árpát, nagyjából 15 százalékkal kevesebbre, mint egy évvel korábban. Mire eljött a tavasz, már inkább 25–30 százalékos területcsökkenésről beszélhetünk, valahol 280 ezer hektár körül lesz a betakarítható terület.

Ennek alapvető oka, hogy tavaly nem alakultak jól az árak, aratás idejére hirtelen 46–48 ezer forintra csökkentek. Több tényező szerencsétlen összjátéka kellett ehhez az árszinthez. Egyrészt a 2022. évi betakarítás idején látott 110 ezer forintos árak nagyon vonzóak voltak egy ilyen viszonylag kis inputigényű növényért cserébe, ezért bő 393 ezer hektárra ugrott az árpa elvetett területe. A mellékelt gra kon mutatja, hogy emiatt 2023 nyarán soha nem látott rekordtermést arattunk árpából – de a minősége minden volt, csak jó nem. Júniusra már pánikban volt az ország a raktárkapacitások szűke miatt, hiszen bent volt még az előző évi, a atoxinos kukorica és a túl magas áron kínált, eladhatatlannak bizonyuló búza is.

„Bő 8 tonnát termett a hibrid árpám 50 hektár átlagában. Aratás után 46 ezret ígértek érte, de úgy, hogy el sem vitték tőlem. Csak hosszas káromkodás után, a

napraforgó-aratás előtt tudtam rákényszeríteni őket, hogy elvigyék” – meséli egy borsodi gazdálkodó. A sztori jól érzékelteti, milyen nyomokat hagyott az árpa sok termelő emlékezetében.

Ő is örül neki, hogy most nincs árpája, helyette durumot, sörárpát és tritikálét vetett. Szerinte ezeken a kalászo-

ezer Ft/t) volt. E cikk írásakor, április második hetében a magyarországi termelők 55–60 ezer forintot szeretnének kapni a tavalyi árpájukért, ami vetekszik a kukorica árával. „Ezen az árszinten nem lehet eladni az árpát” – jelenti ki egy Pest vármegyei gabonakereskedő cég képviselője. „Nagyok

Alegalább62-eshektolitersúlytelérőárpátaz országkeletifelében45–50,anyugatiban 50–55ezerforintközöttvásárolják

sokon komolyabb haszon képződhet. A termést és az árakat illetően vegyesek az érzései. Egyrészt az Alföldön április közepén már hasban a kalász, de nagyon súlyos aszály sújtja a térséget. Másrészt a raktárak még mindig nem üresek. Neki is van még kukoricája, búzája tavalyról. „Nem látom, hogy nagyon igyekeznének a kereskedők, még mindig nagyok lehetnek a készletek” – jegyzi meg.

A bolgár Burgasztól a francia Rouenig 168-tól 182 euróig terjedt a takarmányárpa ára március 24-én, az uniós átlagár a hónapban 179 euró (70

a készletek, és a fuvarköltségek is elszálltak. A legalább 62-es hektolitersúlyt elérő tételeket az ország keleti felében 45–50 ezer forint között, a nyugatiban 50–55 ezer forint között vásároljuk most. Az utóbbi 3 hónapban sokat nőtt az érdeklődés a gabonák iránt. Úgy látom, hogy a gazdák is kezdenek visszatérni a korábbi raktárürítési ütemre, nem lesz itt gond a terményelhelyezéssel aratáskor.”

Sokat mond az a KSH-adat, hogy az árpa 2023. évi kivitele megközelítette a (rendkívül kevés) kukoricáét: 1,2 millió tonnát exportáltunk belőle, míg kukoricából csak 1,4-et. Ebből az látszik, hogy az árpa eladása döntően már a kukorica betakarítása előtt megtörtént. A nagy kérdés inkább az, hogy a kukoricát is eladjuk-e időben?

Csökkenő készlet és termelés

A tavalyi termés 80 százaléka mostanra mindenütt gazdára talált Európában. Csak az olyan óriás termelők, mint Franciaország, raktáraiban lapulhat még 2,1 millió tonna árpa a betakarítás idején is.

Ami pedig az idei termést illeti, egészen más a kép. Miközben az elemző-

FOLYTATÁS A 19. OLDALRÓL

intézetek még mindig növekvő kibocsátásról írnak, az egyes országokból komoly vészjelzéseket kezdtek el morzézni a gazdálkodók. Ennek egyik oka, hogy télen rendkívüli mennyiségű csapadékot kapott Északnyugat-Európa, ami kivitte az őszi vetések egy részét, a tavaszi vetést pedig részben meghiúsította, részben erősen késleltette. A helyzetet súlyosbította a vetőmaghiány, ami alacsony csírázóképességű tételek piacra dobásához vezetett Németországban. Időközben újabb probléma bontakozott ki Európa keleti és déli részein: egy újabb aszály.

Március 4-re a franciák normál évjáratban már a tavaszi árpa 70 százalékát elvetik, de idén csak 28 százalékos készültségnél jártak. Az őszi vetések legalább 8 százalékkal kisebb területet foglalnak el, mint tavaly, a növények állapota pedig kimondottan gyenge. Nem lenne meglepő egy 10 százalékos terméscsökkenés 2023-hoz képest.

Németországban az őszi árpából 4, a tavasziból 12 százalékos (!) terméscsökkenést valószínűsítenek a szakértők. Úgy tűnik tehát, hogy a sörnek való gabonára lesz igazán nagy igény.

Miközben Európában kiürülnek a tavalyi készletek, Ausztrália sem tud segíteni a világon, mivel legutóbb 22 százalékkal kevesebb árpát takarított be, mint 2022 decemberében. Növekszenek a kérdőjelek az idei kanadai termést illetően is. Az első becslések alapján az ötéves átlag alá esik az idei árpatermésük. Mindeközben az elemzők szerint 2024–2025-ben a kukorica, cirok és árpa globális felhasználása erőteljesen növekedni fog. Ennek elsődleges oka, hogy áraik vonzóvá váltak a bioetanol-ipar számára. A bioüzem-

Talajnedvesség 2 méteres mélységig április 14-én

anyagok iránti világpiaci kereslet pedig felülmúlja Kína csökkenő igényét a takarmánygabonák iránt. Most, hogy látjuk, nagyjából mire számíthatunk másutt, nézzük meg a magyar termés esélyeit.

A nehéz tél után ismét vízhiány

„Tavaly 46 ezer forintos áron szabadultam meg az árpától, most a vetésforgó okán van még 27 hektárom. 40 százalékkal csökkentettem a területét, a helyét ugaroltatom. Foszfort, káliumot már második éve nem kaptak ősszel a földek. Nagyon drága az üzemanyag, és nem érkeztek meg a támogatások, spórolunk mindenen. Azt mondanám, hogy a költségszinthez képest tűrhető képet mutatnak most a növények” – összegez egy

Veszprém vármegyei kisgazdaság vezetője.

Mint mondja, a gyomirtás, a gombaölőzés és a kétszeri fejtárgya most is meglesz az állományban, összesen 115 kiló N-hatóanyagot kap az árpa. Tavaly büszke volt rá, hogy 5–7 tonnás átlagai voltak, és megvolt a szemek 65-ös hektolitersúlya. „Pedig de sokáig kínlódtunk az aratással, mire minden tábla termésének helyet találtunk valahol…” – mutat rá a tároló hiányára. Az idei növényállapotot rosszabbnak látja. „Szárazság van. 4-5 tonnára teszem az idei termést.”

Csongrád-Csanádban nagyjából 30 százalékkal kevesebb árpát vetettek idén, és azzal is sok volt baj – kezdi egy térségi szaktanácsadó. Úgy látja, sokan durummal helyettesítették, a tavaszi vetéstervekben pedig a sörárpa és napraforgó bizonyult favoritnak a kukorica rovására. „A térségünkben kedvelik az ősszel és tavasszal is vethető sörárpákat. Az őszi vetés most sokkal rosszabbul néz ki, és heterogén. Volt, ahol decemberben újravetették, mert elsőre kipusztult. A tavaszi kalászosok viszont gyönyörűen keltek, de már kezd kibontakozni az aszály. Még küzdenek, de megálltak a fejlődésben.” Az őszi pusztulásról másutt is beszámoltak, találgatják az okait. Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében a helyi szaktanácsadó szerint az lehetett a baj, hogy búza után vetették az őszi árpát. „Csírakori fuzáriózis lehet az oka. Az igényesen csávázott vetőmagok valamivel jobban bírták a nyo-

mást.” Hozzáteszi: a térségben ősszel a pocokkártétel is erős volt. Itt sem lett kiadva alaptrágya, és nagyon takarékosan szórták az első tavaszi fejtrágyát is.

Télen helyenként belvíz alakult ki, annak nyomán foltokban kipusztult a vetés. „Stresszelt és gyenge a növényállomány, rögtön fogást találnak rajta a gyengültségi kórokozók, és esendőbb az aszállyal szemben is. Nem tudom, mi jön még, mert a gombaölőzést is igyekeztek olcsón megoldani a térségben. Ha esne az eső, a kalászosok még regenerálódnának, de a májusi esőkig már nem tudnak várni. Rohamosan csökken az asszimilációs felületük.”

Bács-Kiskun vármegyében szintén csírakori pusztulásról számolnak be egy családi gazdaságban, szintén a búza után vetett állományban. „Szerintem eleget költünk az árpára. Kapott foszfort, fejtrágyaként 120 kg N-hatóanyagot, egy őszi gyomirtást, egy tavaszi gombaölő szert. Most legalább nem helmithospóriumos, mint tavaly. Télen eltűnt a pocok, a vetésfehérítő ellen most kezeltük az árpát” – sorolja a gazdálkodó, aki szerint tőszámra, kalászszámra és padkaszámra is szebb az összkép a tavalyinál.

„Kétsoros árpával dolgozom. Az a fontos, hogy 65-ös hektolitersúly felett legyek, ennél gyengébb minőséget még

Ne írjuk le az árpát!

Az árpa legnagyobb exportőre az EU, Oroszország és Ausztrália (lásd a gra kont). Az elmúlt 30 évben nagyjából 10%-kal csökkent a világ árpaigénye. A globális termés nagyjából 60%-át a takarmányipar használja fel (főként a sertéstápokban), de erre a célra egyre kevesebb alapanyagra van szükség. Ha a sertéspiac bővül (leginkább Kínában), akkor ez magával húzza az árpa iránti igényeket is. A másik nagy felhasználási terület a sörgyártás. Sajnos ezen a téren is csökkenést látni. Hazánkban azonban három-négy meghatározó sörgyár is biztos felvevője a terménynek. Sőt, felfutónak tűnik a magyar sertéságazat is.

A hazai árpatermelés világszinten is számottevőnek mondható, a 14-15. helyen vagyunk a globális rangsorban. Összességében érdemes vetésforgóban tartani a növényt, és arra törekedni, hogy a takarmánynak való hozza a magas hektoliterszámokat, a sörnek való pedig a szerény fehérjetartalmat. Érdemes a gyárakkal előre szerződni.

Héjja Csaba, MBH Bank

Talajnedvesség a hasznosítható víztartalom arányában a felső 20 cm-ben

Az árpa külkereskedelmi egyenlegének alakulása (ezer tonna) (forrás: FAO, Héjja

nem csináltam. Tavaly 6 tonnát arattam 105 kg N-hatóanyaggal. Nem a 8 tonna a fontos, hanem az, hogy a pénzemnél legyek” – húzza ki magát a termelő. Hozzáteszi: 3 tonnára már előszerződést is kötött 53 ezer forintos áron. Egyetlen dolog aggasztja: a talajban még van víz, de március közepe óta hajnali harmatot sem lát. Az elvetett tavaszi árpa most sorol nála, erre a gyomirtón és rovarölőn kívül semmit nem fog költeni. „Jobb megoldás, mint a parlag, és ha túléli az aszályt, ez lehet a sikernövényem.”

Az ország nedvesebb részein, Győr-Moson-Sopron ban, Borsod-Abaúj-Zemplén ben sokkal elégedettebb hangokat hallunk, azt leszámítva, hogy a belvíz foltokban 3-5 százalék vámot szedett a potenciális termésből. Aszályról még nem beszél az ország északnyugati karéja, de a vetésfehérítőkkel már megkezdődött a harc. Rozsdából minimális mennyiséget tapasztalnak.

MBH Bank)

Az egyöntetű vélemény az, hogy a közepesnél jobb kondiban vannak az árpaállományok. Mindkét végponton normál kiszolgálásról számolnak be a szakemberek, mindkét helyszínen a lombtrágyák alkalmazásáig terjed a gondoskodás – bár ebben a támogatási rendszer is szerepet játszik. Ez a nyugati országszélen 6 tonnás termésre lehet elég, míg az északiban most is 8 tonnára készülnek.

Borsod lényegesen motiváltabb, mint az ország összes többi része, itt az őszi árpa területében sincs érdemi csökkenés. Győr térségében viszont ugyanazt halljuk, mint másutt: 30 százalékkal zsugorodott a növény területe. A minden gondoskodás ellenére 6 tonnás termés és az 50 ezres ár mindent megmagyaráz… De legalább a tavaszi árpa területe itt sem csökkent.

Csaba,

A kukorica növényvédelme

SZERZŐ: RADÓCZ LÁSZLÓ • DEBRECENI EGYETEM MÉK, DEBRECEN RÉSZLET: PROF. DR. NAGY JÁNOS: KUKORICA, A NEMZET

ARANYA C. KÖNYVÉBŐL

A növényvédő szerek használatának jelentős korlátozása ma mindenütt a legfontosabb feladat. Ennek ellenére a legsikeresebb környezetkímélő módszer a betegség-ellenálló növények nemesítése és termesztése. A betegségrezisztencia elérése – amelyre Király (2005) kitűnő munkája már több mint 15 évvel ezelőtt rámutatott –egyre inkább fontossá váló célkitűzés.

A kórokozók és az ellenük történő védekezés

A legjelentősebb betegségek között szerepel a fuzáriózis, a helmintosporiózisok, az üszögbetegségek és a kukorica csíkos mozaikvírus. A kórokozók ellen csávázni szükséges. A gombakórokozók ellen állománypermetezés (fungicides kezelés) hosszú ideig nem létezett, de a legutóbbi években a fuzáriózis és a helmintosporiózisok ellen hatóanyagokat engedélyeztek (Ocskó, 2024).

Kukorica csíkos mozaikvírus

A kukorica egyik veszélyes kórokozója a kukorica csíkos mozaikvírus

(maize dwarf mosaic vírus), amely a világon mindenütt előfordul, hazánkban pedig 1963 óta ismert (Szirmai és Paizsné, 1963, Ford et al., 1989). Hazai vizsgálatok igazolják, hogy a kukorica csíkos mozaikvírus a kukorica legveszélyesebb vírusbetegsége (Milinkó et al., 1982, Gáborjányi és Haoang, 1991, 1992). A beteg növényeken világoszöld, csíkos levélfoltosság jelentkezik.

A vírus a növények törpülését, a csövek deformálódását és rossz megtermékenyülést idéz elő. A vírus mechanikailag könnyen átvihető, és terjedésében kiemelkedő szerepet játszanak a levéltetvek (pl. Rhopalosiphum maidis, R. padi, Schizaphis graminum). A leg-

fontosabb védekezés a vírusrezervoár gyomok (pl. Sorghum halepense) és a levéltetű-vírusvektorok elpusztítása. Ismert, hogy a hibridek között jelentős fogékonyságbeli különbségek vannak (Peti et al., 1983, Gáborjányi et al., 1992, Kovács et al., 1994a, b).

Golyvás üszög

A betegség mindenütt előfordul, ahol kukoricát termesztenek. Kórokozója az Ustilago maydis. A golyvás üszög takarmány kukoricában egyelőre súlyos károkat nem okoz. A növény valamennyi föld feletti részén megjelennek a hártyával fedett golyvák, ame-

lyek nagy számú fekete üszögspórát termelnek. A kórokozó üszögspórákkal (teliospórákkal) telel, melyek a fertőzött növényi maradványokon több évig is életképesek maradnak.

A spórák sebzéseken keresztül fertőznek. A fertőzések helyén lokális tünetek jönnek létre. A betegség ellen állományvédelemre általában nincs szükség. A klíma melegedésével elsősorban a csemegekukoricán fokozott mértékű megjelenése prognosztizálható (Frommer et al., 2019). A sűrű növényállomány, a bőséges N-ellátás, a jégverés és a rovarrágás a fertőzések kialakulásának veszélyét növeli (Fischl, 2000).

Kukoricafuzáriózis

A kukorica egyik legsúlyosabb betegsége, amelynek előidézésében számos Fusarium faj vehet részt. A kár változatos: csíranövény-pusztulás, szárkorhadás, csőpenészesedés (Szécsi, 1973, 1992, Fischl, 1979, Hornok 1979, 1992, Mesterházy, 1988). A kórokozó bármely növényi részt megfertőzheti. A legjelentősebb tünet a csőpenészesedés. A betegség leggyakrabban a csővégtől indul ki. A csövön fehéres, lilás színű micéliumszövedék jelenik meg. A fertőzött kukoricaszemek a fertőzés következtében elszíneződnek. A beteg szemekből fejlődő csíranövények növekedése gyenge, de gyakran el is rohadnak a talajban. A száron jelentkező tünetekre jellemző, hogy a szár szövetei roncsolódnak, és emiatt gyakran a növény kidől. A kukoricát fertőző Fusarium fajok általában a legyengült, rosszul táplált, sérült növényeket fertőzik meg.

A kórokozó vetőmaggal is terjed. Agrotechnikai védekezési lehetőségek: 1) kukorica-monokultúra, búza és kukorica egymás utáni termesztésének kerülése; 2) optimális tápanyagellátás; 3) a hibridek igényének megfelelő tőszám; 4) fertőzött növényi maradványok mély átforgatása; 5) fungicides állománypermetezés. Hatékony védekezési lehetőség továbbá a vetőmagcsávázás is.

Csőfuzáriózis

Kukorica helmintosporiózisai

A betegséget több kórokozó idézi elő. Európában „őshonos” az Exserohilum turicum. Hazánkban jelentősek még a Bipolaris maydis és a B. zeicola fajok. A tünetek a növény különböző részein jelennek meg. Vetőmaggal is terjed a Bipolaris maydis, a B. zeicola és a B. sorokiniana. Gyakori a csíranövények pusztulása is. A kórokozók levélfoltosságot is előidézhetnek, amely súlyos esetben levélszáradáshoz is vezethet. A kórokozók a fertőzött növényi maradványokon telelnek át.

Fontos védekezési lehetőségek: 1) az import vetőmagtételek ellenőrzése; 2) a vetőmagcsávázás; 3) a fertőzött növényi maradványok átforgatása (Fischl, 2000). A legutóbbi időszakban hazai körülmények között is a kukorica levélbetegségei ellen egyszeri állománypermetezésre ajánlott hatóanyagok kerültek forgalomba. A hatóanyagok ajánlott kijuttatási időszaka az első tünetek megjelenésekor, a szármegnyúlás kezdetétől címerhányás végéig tart.

Kukorica golyvásüszög-fertőzése

Toxinkontroll kukoricában

SZERZŐ: BAYER CROP SCIENCE

Az egészséges termény előállítása nemcsak a saját takarmányt előállító állattenyésztők számára kulcskérdés, mivel a toxintermelő gombák a terméscsökkenés mellett egyes évjáratokban a termény eladását is ellehetetleníthetik.

Akukoricatermelőnek kontrollálnia

kell a termelési folyamatot a hibridválasztástól egészen a betárolásig, hiszen már csövenként 1 penészes szem ishatárérték fölé emelheti az egész cső termésének a atoxintartalmát!

A problémát okozó toxintermelő gombák közül számos képes megtámadni a kukoricát. Hogy csak a gyakrabban előfordulókat említsük: a Fusarium graminearum a hűvösebb, nedves évjáratokat, a Fusarium verticilloides a meleg, szárazabb körülményeket kedveli, fertőzéséhez még csak eső sem szükséges. Emellett az elmúlt években felbukkantak Aspergillus fajok, amelyek az a atoxinszennyeződést okozzák, az extrém meleg aszályos időjárásban felszáradt növényeken is jól fertőzik a növényeket.

A Bayer a jövőben a hibrid-ellenállóságon alapuló és azt kiegészítendő állománykezelésekben, komplex védekezésben látja a megoldást. A növényvédő szeres állománykezelést minden esetben megelőzi az ellenálló kukoricahibrid kiválasztása, de mivel minden évjárati körülmény közt van olyan csőkárosító gomba, amely képes fertőzést okozni, így rendkívül nehéz a nemesítők dolga.

A fuzárium kórokozó-együttes elleni genotípus-fogékonyságban jelentős eltérés tapasztalható az egyes kukoricahibridek között. Vizsgálataink alapján a genetikai hajlam, azon belül is a csuhélevelek hossza, szorossága, valamint a csőállás az, ami a leginkább meghatározza egy hibrid fogékonyságát a csőfuzáriózisra. A DEKALB hibridekre jellemző kompakt növényhabitus, illetve erektív, keskeny levélzet mind javítja az állomány mikroklímáját és sűríthetőségét. Fejlesztői vizsgálatok alapján a DEKALB-portfólión belül a DKC4125, DKC4433, DKC5075, DKC5206, DKC5911 hibridek egészségpro lja a legkiválóbb.

A Prosaro gombaölő szer kombinált hatóanyagai a csőpenészedést okozó gombák széles köre ellen nyújtanak védelmet. Rugalmas kijuttatási ideje

Bibefertőzés következményeként az Aspergillus különböző szemeken jelentkezik (forrás: Bayer Crop Science)

lehetőséget ad a fuzáriumos csőpenészek elleni védelemnek, mert nem csak a bibekitoláskor lehet vele védekezni, hanem a valamelyest megkésett védekezések esetén is jó hatékonyságot mutat. A Prosaro kezelés akkor is kedvező élettani hatással van a terméseredményre, ha nincs fertőzés. Ennek egyik oka, hogy a protiokonazol hatóanyag növeli a kloro ll-B tartalmat a növényben, és így a zöldítés mellett nagyobb fotoszintézis-aktivitást mérhetünk a kezelt növények esetében.

Mivel az állati károsítók erősen befolyásolják a csőpenész kialakulásának mértékét, így célszerű egy menetben az állati károsítók elleni védekezés is, tankkeverék formájában. Erre ideális kombinációs partner a Decis Forte, amelynek kipermetezésével, egyedülálló módon, 12,5 g deltametrin hatóanyagot juttathatunk ki, ami az eddig megszokott deltametrindózisok több mint másfélszerese. Ennek akkor van jelentősége, amikor például a gyapottok-bagolylepke lárvái a bibeszálak közt megbújva csak töredék hatóanyaggal érintkeznek. A magas áruértékű kukoricákban gyakran alkalmazott

hatóanyag-kombinációk hasznos eleme, mert a csak lepkekárosítókra ható hatóanyagok mellé mindenképpen ajánlott egy, a kukoricabogár ellen is hatékony termék, illetve a felelős gazdálkodás része a gyapottok-bagolylepke rezisztenciájának kialakulását gátló kombinációk alkalmazása.

Az állati károsítók elleni védekezés magasiskolája a Sivanto Energy, amely két különböző hatásmódú hatóanyag kombinációja, ezáltal az állati károsítók rezisztenciájának kialakulását késlelteti. A benne lévő upiradifuron és deltametrin kombinációja mind kukoricamoly, mind a gyapottok bagolylepke és amerikai kukoricabogár kifejlett egyedei ellen is hatékony eszköz.

A fentieken túl az időben történő betakarítással korlátozható az esetlegesen kialakult fertőzés következtében fellépő toxintermelődés. A lábon szárítás, késleltetett betakarítás növeli a toxinszint növekedésének kockázatát, ezért a szárítási költség ilyen módon való csökkentése kockázatot jelenthet!

Másodvetésben is vethető kukorica- és szójafajták a Saatbau Linz Hungaria Kft. fajtakínálatában

Lehetséges kétszer…?

SZERZŐ: GALANKÓ ATTILA

A másodvetésű – vagy köztes – növényeket leginkább azért termesztik, hogy a termőterület a fővetésű növények tenyészidőszaka között is hasznosított legyen, de például szója esetében a talajszerkezetre gyakorolt előnyös hatásuk is figyelemre méltó.

Éghajlatunk folyamatosan melegszik, de ennek nemcsak negatív hatásai vannak. Új lehetőségek nyíltak meg a kukoricaés szójatermesztésben. Ma már olyan országok is termesztenek szóját, ahol 15-20 éve ez még elképzelhetetlen volt.

A másodvetésű növények termesztésével ezekre az ökonómiai, ökológiai kihívásokra is próbálhatunk megoldást találni. Például olyan fajták vetésével, amelyek rövid tenyészidejük alatt gyorsan fejlődnek, jól hasznosítják a rendelkezésükre álló hőt, nedvességet, és rövidebb életciklusuk ellenére megfelelő terméshozam elérésére is képesek. Élettani fejlődési szakaszaik más hőmérsékleti, fény- és vízellátottsági periódusokra esnek, mint a fővetésű növényeké. A rövid tenyészidejű fajták nem képesek olyan termésre, mint a fő vetésidőben vetett növények, de nem is ezt várjuk tőlük. Ökonómiai szempontból fontos az egységnyi terület hozama, ami kiegészíti a főnövény teljesítményét.

A másodvetésű növényeket valamilyen korán lekerülő elővetemény után, például tavaszi takarmánykeverékek, rozs, leggyakrabban árpa után vetjük. A tapasztalat azt mutatja, hogy a vízmegőrzés életbe vágóan fontos, ezért a tarlóba, mulcsba vetés látszik a legjobb megoldásnak. A talajnedvesség megőrzése érdekében az aratást követően a lehető leghamarabb történjen meg a vetés, szinte a kombájn után menjen a vetőgép. A sikeres másodvetés legfontosabb alapfeltétele, hogy tudunk-e a vetés mélységében megfelelő nedvességű és minőségű magágyat készíteni, illetve lesz-e elegendő víz a növények keléséhez, fejlődéséhez

Az Alpokalja vagy öntözés

A másodvetés esetében sokszor a száraz, aszályos körülmények és az ennek következtében vontatottan és hiányosan fejlődő növénykultúrák jutnak eszünkbe. Másodvetésű kukorica és szója esetében is szerencsés és

ajánlatos, ha öntözhető területre kerülnek. Létfontosságú lehet egy kelesztő öntözés, de a terméspotenciál megközelítése érdekében további öntözésre is szükség lehet.

Ilyenkor különösen fontos a kiváló minőségű vetőmag, hiszen a cél az egyenletes, robbanásszerű kelés.

Lássuk tehát a Saatbau Linz Hungaria Kft. másodvetésre kiemelten ajánlott fajtáit:

Kukorica: a PRIMINO és ATLANTICO kukoricáinkat másodvetésben is elsődlegesen silókukoricának ajánljuk

Az elmúlt tíz évben a Saatbau Linz kukoricanemesítő részlege intenzíven és sikeresen dolgozott a silókukorica-hibridjein. Az eredmény egy új silókukorica-genetika. Fontos, hogy a magas terméshozam önmagában nem elég, ha a silózás során az energia jelentős részét elveszítjük, vagy ha nem alakítható át teljesítőképességgé, ezért a Saatbau-nemesítés fókuszában az emészthetőség és a beltartalmi értékek álltak. Ennek a mottója az MME – MILK MEAT ENERGY (tej – hús – energia).

Szója: PAMELA (0000) szuper korai szójafajta

A Saatbau Linz szójanemesítésben európai viszonylatban kiemelkedő eredményekkel büszkélkedhet.

Napjainkban Európában minden negyedik-ötödik földbe kerülő, hivatalosan minősített szójavetőmag a Saatbau Linz nemesítési hátteréből származó genetikából kerül ki.

A megváltozott éghajlati feltételek és az erre kitűnő válaszokat adó Saatbau-s genetika azt eredményezte, hogy az igen korai-korai fajták köztermesztésben elfoglalt szerepe egyértelműen megnőtt. A célratörő nemesítésnek köszönhetően az igen korai éréscsoportba tartozó fajták terméspotenciálja jelentősen emelkedett, ugyanakkor korábbi beérésük az időben történő betakarításuk lehetőségét is magában hordozza, vagyis a kombájn a termést nem keni szét, és azt nem kell szárítani.

A minél korábbi érésidő elérése érdekében jelenleg már rendelkezünk olyan fajtákkal, amelyek a magyarországi hivatalos minősítés szempontjából ma még nem elhelyezhető 0000, négy

A PRIMINO és ATLANTICO kukoricáinkat másodvetésben is elsődlegesen silókukoricának ajánljuk

nullás vagy szuper korai éréscsoportba tartoznak. Ezek a fajták szélsőségesen megkésett vagy másodvetésre is alkalmas fajták.

A PAMELA alacsony termetű, kiváló szárszilárdságú, világos köldökű fajta. Növekedési típusának következtében inkább gabona, dupla gabona távolságra célszerű vetni, mert a talajt kevésbé takarja, mint a nagyobb testű szóják. A hektáronkénti vetőmagmenynyiséget is célszerű kissé megemelni, 600-650 ezer mag/ha-ra. Beérése kedvező körülmények között 90-110 napon belül várható, a hasznosítható hőöszszegtől függően.

A másodvetés esetében különösen érdemes a szójavetőmag pótlólagos vagy plusz oltását megfontolni. Ehhez kínáljuk a Turbosoy nevű, Rhizobium baktériumot tartalmazó, házilag is felvihető készítményünket, mellyel a pentozánhatás csökkenthető, és a szója

A PAMELA alacsony termetű, kiváló szárszilárdságú, világos köldökű fajta

kezdeti nitrogénigényének kielégítése természetes úton támogatható.

Tudjuk, hogy ajánlatunk a kockázatot is vállaló, innovatív megoldásokban gondolkodó gazdák érdeklődésére tart-

hat számot. Ha Ön ilyennek gondolja magát, éljen a lehetőséggel!

Tervezzen, vessen, nyerjen, mi adjuk a vetőmagot hozzá!

Még nem késő utolérni a szomszédos országokat, de az utolsó órában vagyunk

Jöhet az „érvek fordulata”, a szója-vetésterület növekedése

SZERZŐ: KOHOUT ZOLTÁN

Miközben a szomszédos országokban már évekkel ezelőtt felébredtek a gazdálkodók, és növelték a szója-előállítás nagyságrendjét, idehaza tavaly még csökkent is a szója vetésterülete. Pedig a hozamok, a jövedelmezőség, a hatalmas keresleti piac ennek a növénynek messze jobb kilátásokat jósol, mint nagy konkurenseinek. Idén azonban történelmi fordulat várható.

Meglepő

Tavaly nagy meglepetésre nem nőtt, hanem kicsit – a 67 ezerről 58 ezerre –csökkent a szója vetésterülete idehaza. Miért meglepő ez? Azért, mert a súlyosan aszályos 2022-es évben minden összevetés ezt a fehérjenövényt hozta ki győztesnek. Míg a kukorica az ötéves átlag alatt 52, a napraforgó 35%-kal teljesített, addig a szója csak 24%-kal produkált kevesebbet. Sőt, egyedül a szója tartotta meg a jövedelmezőségét abban a rossz évben. A másik meglepő ok az, hogy miközben a nitrogénalapú műtrágyák borzalmasan megdrágultak 2022-2023-ban, ez is a szója malmára kellett volna hajtsa a vizet, hiszen a szója lényegében nitrogénpótlás nélkül is termeszthető a levegő gyökérgümőkön megkötött N-tartalma révén. A harmadik meglepő ok, hogy az ukrán és orosz importdömpinggel szemben a szója a legstabilabban piacosítható növény,

hiszen ez az egyetlen olyan nagy(obb) szántóföldi kultúránk, amiből egész Európában óriási hiány – azaz jelentős importkényszer – van.

Másutt mindenhol nő a szója-vetőterület

Van továbbá még egy nyomós érv, ami Magyarországon – is! – elő kellett volna mozdítsa a szója-vetőterület növekedését. Ez pedig a szomszédos országok jelentette verseny. Az igaz, hogy Európa (EU27) kevesebb mint a tizedét képes előállítani éves szójaigényének. Többek között ezt felismerve, a környező államokban olyan gyorsan nő a szójatermőterület, hogy még a hatalmas felvevőpiac ellenére is fenyeget, hogy jó adottságaink ellenére lemaradunk. Nálunk a legkisebb ugyanis az össz szántóterülethez mért arány (1,3%), ami már az utánunk következő Romániában is durván 2%, Szlovákiában 2,8%, Szerbiában

4,3%, Horvátországban 5,7%, Ausztriában 6,5%, Ukrajnában 7,5%. Ott pedig gyelemre méltó a növekedési dinamika is: az ukránok például két év alatt, 2023 és 2024-ben összesen 40(!)%-kal növelik a szójaterületeket. Az ő példájuk a legbeszédesebb – a villámgyors alkalmazkodás sikerét mutatták be. Az orosz háború miatt a drága N műtrágya nélkül termeszthető, kevesebb szárítást, logisztikai terhet jelentő, stabil piaccal rendelkező és nem utolsósorban jövedelmező növényre koncentráltak – ami a szója.

A múltra figyelünk, pedig a jövő a nyereséges

A szójavetőmagot forgalmazó, inputanyag- és terménykereskedelemmel is foglalkozó Karintia Kft. vezetője szerint a hazai lemaradás oka eddig az volt, hogy sok gazdaság még mindig lassan reagál a változásokra. Továbbá még mindig sokan hisznek abban, hogy

a klímaváltozás – például a 2022-es aszály – csak átmeneti probléma, illetve hogy a piaci zavarok is hamar elmúlnak, és visszaáll a 2021 előtti békekorszak. – A megszokott múltra fókuszáló gondolkodásmód, a lehetőségek elutasítása szerintem egyre inkább felelőtlenség. A klímaváltozás velünk marad, a keleti konkurensek jelentette verseny ugyancsak tartós lehet. De ugyanígy a szója iránti igény is hosszú távon megmarad. Ezért a szója tartósan jövedelmező lehetősége nem alaptalan reménykedés, hanem számok, hazai és nemzetközi tapasztalatok bizonyítják, hogy döntő előnyök szólnak mellette –erősíti meg Bene Zoltán. A vetőmaggyártó, -forgalmazó és felvásárló cég vezetője nemrég a Portfolio agrárkonferenciáján fejtette ki a szójatermesztés melletti érveit. A növény egyrészt valóban takarékos a makroelem-utánpótlásban: nitrogént – a kellő minőségű és mennyiségű N-gyűjtő gümők esetében – nem, P és K kiegészítőt is kisebb menynyiségben igényel csak. Miután jobban bírja a hőstresszt, így még 2022-ben is stabilabban volt termeszthető tavaszi konkurenseinél. Az alap mellett a fehérjenövény-támogatással kiemelten jövedelmező: már 1,5–1,8 tonnától pro tábilis, így még a rossz 2022-es, igencsak szélsőséges évben is nyereséget hozott a legtöbb megyében, nem is szólva a tavalyi 3 tonnás országos átlagról. Ezenkívül a rövid tenyészidejű fajtákkal nem vagy nagyon ritkán igényel szárítást; kisebb logisztikai teher szállításkor; munkacsúcsa optimálisan alkalmazkodik más főnövényekhez, a következő kultúrára pedig rendkívül kedvező hatást fejt ki az erős, a talajt lazító gyökérzet és a gyökéren kötött N-maradvány. Mindezzel a szója az éhes európai piacokon általában „már

a szántóföldön elkel”, vagyis stabilan és jövedelmezően forgalmazható.

Miért is ne…?!

A szója ezek alapján indokolatlanul alulértékelt haszonnövényünk. Ám nemcsak a 2022-es év adatainak összevetésében különös ez, hanem a 2023-assal is. Tavaly a jobb évjáratnak köszönhetően a napraforgó 113, a kukorica 125, a szója 116%-kal múlta felül az 5 éves átlagot. Csakhogy e három közül csak a szója volt stabilan eredményes pénzügyi szempontból. Hiába született jó termés a másik kettőnél, azok máig alacsony ára nem tudta nyereséghez juttatni a gazdákat. A legkisebb árcsökkenést szintén a szója könyvelte el, ami még ezzel együtt is megtartotta nyereséges voltát. – Sok gazdaságot a fehérjenövény mentett ki a bajból ott, ahol adtak esélyt neki. Meggyőződésem, hogy azok a gazdaságok, ahol a döntéshozók nyitottak és engedik, hogy néhány nyomós érvet felhozzunk a szója mellett, ott a gazdaság vezetőjének a következő kérdése

már nem az lesz, hogy miért vessem?, hanem az, hogy miért is ne vessem…? – foglalja össze Bene Zoltán.

De mi várható idén?

Miután kezdődnek, sőt a cikk írásakor néhol már zajlanak a vetések, elméletileg már látható kell legyen, nőtt-e a szójavetőmag-forgalmazás nagyságrendje tavalyhoz, az elmúlt évekhez képest. A Karintia azt tapasztalja, hogy idén már érezhető az elmozdulás. – A környező országokban vagy a kényszer, vagy a belátás eredményezte a korábbi években, hogy nőtt és egyre nő a szójavetőterület. Nálunk a nagykultúrák gyengélkedő piaca és pocsék ára miatt sokan kényszerből is fordulhatnak stabilabb, jövedelmezőbb növény felé. Egy biztos, most egyre többen döntenek a szója mellett, és a jelek szerint akár megdőlhet a 2015-ös rekord, azaz 77 ezer hektár fölé nőhet a területméret – vetíti előre a cégvezető. Mint rámutat, közös érdek, hogy ne átmeneti, kampányszerű növekedés valósuljon meg, hanem minden fél: vetőmag-forgalmazó, gazdaság, felvásárló, feldolgozó, exportőr érdekelt és elégedett legyen a szójaszegmens tartós hazai növekedésében. – Az Európai Unió évek óta kitart amellett, hogy az aggasztóan nagy mértékű importkitettséget a helyben termelt és helyben feldolgozott alapanyaggal helyettesíti. Ez nagy távlatokat, stabil és jövedelmezőbb piacot biztosít a szójának. Az EU-ban és a hazai gazdaságokban továbbá az is fontos érv lesz, hogy az importált szója karbonlábnyoma tízszer akkora, mint a helyben előállítotté – hangoztatja Bene Zoltán.

Forrás: Karintia Kft.

Forrás: Karintia Kft.

A napraforgó tavaszi és nyári növényvédelme

SZERZŐ: DR. SZABÓ ANDRÁS ADJUNKTUS, DR. DÓKA LAJOS FÜLÖP ADJUNKTUS, DR. RAGÁN PÉTER ADJUNKTUS, DR. RAGÁNNÉ DR. SZABÓ ÉVA ADJUNKTUS • DE MÉK NÖVÉNYTUDOMÁNYI INTÉZET

A napraforgó agronómiai igénye az elmúlt évtizedekben nagymértékben megváltozott. Az 1980–90-es években megjelentek a köztermesztésben a hibridek, melyek nagyobb teljesítménye és ökológiai érzékenysége elindította a napraforgó agrotechnikájának fejlesztését. Az elmúlt 30 évben a napraforgó kikerült az extenzíven termeszthető szántóföldi növények közül, napjainkban egyre inkább okszerű, átlagos-intenzív agrotechnikát igényel.

Az 1990-es évek második felétől a napraforgóhibrid-portfólióban az átlagos és intenzív típusú hibridek aránya 13%-ról 80% fölé emelkedett (1. táblázat). A nemesítésben ugyanakkor olyan új irányvonalak jelentek meg az olajminőség és növényvédelem területén, melyek jelentősen hozzájárultak a növény agrotechnikájában lévő hiányosságok megszüntetéséhez, és a termelés hatékonyságának javításához (2. táblázat). Az új hibridek ugyanakkor fokozott érzékenységet mutatnak a szakszerű, igényeiket minden tekintetben kielégítő agrotechnika iránt.

A napraforgó növényvédelmi munkái

A napraforgó vetését követően a növényvédelem az elsődleges növény-

ápolási feladat. A korszerű napraforgótermesztésben integrált növényvédelmi technológiát kell alkalmazni. A vegyszeres védekezésen túl az okszerű hibrid- és termőhelyválasztás, a vetésváltási rendszer, a talajművelés a vetéstechnológia és a tápanyagellátás egyaránt az integrált növényvédelem részét képezi.

A napraforgó kórtani szempontból az érzékeny növények közé tartozik. A gombakórokozók a tenyészidő teljes ideje alatt és a növény minden föld feletti részét károsíthatják. A szárfertőzés következtében szárszilárdsági problémák alakulhatnak ki (szárdőlés, tányér alatti szártörés), valamint a tányér szöveteinek roncsolásával tányérrothadást, kaszatpergést idézhetnek elő.

A napraforgó levélfelületének gombakórokozók általi károsítása az asszi-

milációs folyamatok csökkenéséhez vezethet, ami jelentős termésmenynyiség-csökkenést és minőségromlást okozhat.

A napraforgóhibrideket elsősorban a Diaporthe, Sclerotinia, peronoszpóra stb. károsíthatja, de sajnos napjainkban előtérbe kerülnek más, eddig kisebb problémát okozó kórokozók is (pl. Alternaria, Phoma és csapadékszegény, meleg évjáratokban a Macrophomina is).

Napraforgó-termesztési követelmények

A hibridek között jelentős eltérések vannak a gombakórokozókkal szembeni rezisztencia és tolerancia tekintetében.

A genotípusok egy része a peronoszpóra több rasszával szemben

Megnevezés 19952000200520082011201420172023

államilag elismert hibridek, fajták száma (db)4610412012987916641

%-os változás (%) 10022626128018921715189

ebből extenzív típusú hibridek száma (db) 404827201212136

%-os változás (%) 8746221514142014

átlagos és intenzív típusú hobridek száma (db)6 569310975795335 %-os változás (%) 1354788486878086

1. táblázat. A napraforgóhibrid-portfólió mennyiségi és minőségi változása Magyarországon (1995–2024, forrás: Nébih, Nemzeti fajtajegyzék)

is ellenálló. A napraforgó számára a gyommentes, jó kultúrállapotú talajok biztosítanak megfelelő termőhelyet. A vetésváltási rendszer kidolgozásakor arra kell törekedni, hogy a napraforgó előtt csak olyan növények kerüljenek a területre, melyeket nem károsítanak a napraforgó kórokozói.

Nem jó elővetemények azok a növénykultúrák sem, melyek a talaj nitrogéntartalmát növelik (pillangósok, hüvelyesek), mivel a nitrogén túladagolása fokozottan érzékennyé teszi a napraforgót a gombakórokozókkal szemben. A napraforgó önmaga után 5 évig nem termeszthető.

A vetéstechnológiai paraméterek közül a vetésidő és tőszám szakszerű alkalmazása is nagymértékben hozzájárul a hatékony növényvédelem kialakításához. A hideg talajba történő korai vetés esetén a napraforgó lassú csírázása és atalkori fejlődése miatt a növényvédelmi problémák fokozott kialakulására lehet számítani. A késői, májusi vetés kórtani szempontból kedvezőbb ugyan, de a tenyészidőszak lerövidülése miatt nem célravezető megoldás.

A napraforgó számára az április 5–25. közötti vetésidő tekinthető hazai körülmények között a szakmailag megfelelőnek. A vetés időzítése során a talaj hőmérséklete a döntő. A talaj akkor megfelelő, ha a magágy hőmérséklete tartósan eléri a 8 oC-t.

A tőszám meghatározásakor a túlsűrítés elkerülésére kell törekedni, mivel ilyenkor a növények magassága növekedni fog, ami a megdőlés veszélyét növelni fogja, és emellett a zártabb állományban kialakuló párásabb mikroklíma kedvező lesz a gombakórokozók fertőzéséhez.

A napraforgó optimális tőszáma 55–60 ezer tő/ha. Nagyobb tőszám alkalmazása során nagyon kell gyelni a N-túladagolás elkerülésére, valamint a vegyszeres, fungicides védekezés szakszerű kivitelezésére.

A gombák elleni kémiai védekezés a növényvédelme meghatározó eleme.

Az első kémiai védekezést az állomány 10-12 levélpáros állapotában célszerű elvégezni. Ez a kezelés a kötelező elem a kórokozók elleni védekezésben.

A permetezés a növény alacsony magassága miatt földi permetezőgéppel is elvégezhető, valamint kontakt és szisztemikus szerek is használhatók.

A második fungicides védekezés optimális időpontja a napraforgó virágzásának kezdetére tehető. A második fungicides permetezés elvégzése fakultatív, az évjárattól és technológiai intenzitási szinttől függően. Kórokozóktól mentes, kedvező kórtani toleranciával rendelkező hibrideknél aszályos évjáratokban elhagyható. A második kezelés csak légi úton vagy hidas traktorral végezhető el, és az állomány zártsága miatt csak szisztemikus gombaölő szerek használatával hatékony.

Gyomszabályozás

Ez a növényvédelme másik központi eleme. A napraforgó jó gyomelnyomó képességű növény, a gyomirtás célja a gyommentesség biztosítása a növény kezdeti fejlettségi fázisaiban. Az állományban 40–50 cm magasság elérése után a gyomelnyomó képesség megfelelővé válik.

A gyomszabályozás rendszerében is az integrált növényvédelmi szabályok a meghatározók. Jó gyomelnyomó képességű elővetemény használata nagymértékben elősegíti a gyommentes állapot elérését.

A napraforgó talajművelésében szintén sok lehetőség van a gyomok gyérítésére. A korán lekerülő elővetemények után végezhető tarlóműveletek (tarlóhántás, tarlóápolás) kiváló hatékonysággal használható megoldást jelentenek a gyomok elleni védekezésben. A vetés során törekedni kell az optimális termőtőszám biztosítására, valamint az egyenletes vetésre.

A ritka, tőhiányos állomány nem árnyékolja be egyenletesen a területet, ami miatt a gyomosodás veszélye foko-

Express-Sun technológia E, SU Clearfield technológia Cl, IMI Clearfield Plus technológia CLP, IMI+ Tribenuron-metil, imazamox A.I.R., HTC magas linolsavtartalmú fajtacsoport HL, LO magas olajsavtartalmú fajtacsoport HO, OH magas sztearin- és olajsavtartalmú fajtacsoport NUTRISUN, HSHO

Plaaasmophara (peronoszpóra) rezisztencia PR, D, M, RM szádorrezisztencia RO, OR

2. táblázat. A napraforgó-termesztésben használt hibridcsoportok

zódik. Ezek a módszerek döntően kellő hatékonyságúak az évelő gyomnövények ellen (gyökér- és szártarackos gyomnövények /G1, G3/). A vegyszeres védekezéssel leginkább az egyéves, magról kelő egy- és kétszikű gyomok ellen kell védekezni.

A legveszélyesebb gyomnövénye a parlagfű (Ambrosia eliator T4), az olasz szerbtövis (Xanthium italicum T4), a csattanó maszlag (Datura stramonium T4) és a selyemmályva (Abuthilon theophrasti T4), mivel ezek egyrészt rokon fajai a napraforgónak, másrész elhúzódó a csírázási idejük.

A vegyszeres gyomirtása 2005 előtt kizárólag a preemergens egy- és kétszikűgyom-irtásra, valamint a preemergens kétszikű- és posztemergens egyszikűirtásra korlátozódott. A napraforgó hatékony posztemergens kétszikűgyom-irtása nem volt megoldott.

Ezt követően jelentek meg azok a speciális gyomirtási módszerek, melyekkel sikerült kiküszöbölni ezt a problémát. A „Clear eld®”, a „Cleareld ® Plus”, az Express™-toleráns napraforgó-gyomirtási technológia, valamint az A.I.R.™ technológia speciális gyomirtószer-rezisztenciával rendelkező hibridekre alapozva lehetővé teszi az állományban a posztemergens kétszikűgyom-irtást, mellyel FOLYTATÁS A 36. OLDALON

hatékonyan kiküszöbölhető a preemergens kétszikűirtás időjárási kitettsége (15–20 mm bemosó csapadék igénye).

A Clear eld®-technológiák az imazamox hatóanyaggal szemben, az Express-toleráns hibridek a tribenuron-metil hatóanyaggal szemben ellenállók. Az A.I.R. ™ technológia egyszerre teszi toleránssá a technológiában engedélyezett tribenuron-metil és az imazamox hatóanyagú gyomirtó szerekkel szemben a speciális A.I.R.™ nemesítésű napraforgót. A speciális napraforgó gyomirtási technológiák használata során a gyomirtószer választásnál csak a hivatalos és hiteles technológiai leírásokban javasolt növényvédő szerek használhatók.

A különböző speciális módszerek hibridportfóliója eltérő, ezért nagyon fontos, hogy a különböző gyomirtási rendszerekben csak az azokhoz adaptált hibrideket lehet használni. A kezelés optimális időpontja a magról kelő kétszikű gyomnövények 2–4 leveles állapotában, a magról kelő egyszikű gyomfajok esetében gyökérváltás előtt, a gyomok 1–3 leveles állapotában a leghatékonyabb, a hibridek 2–8

leveles állapotában. A széles körben használt Clear eld® Plus technológia a Clear eld®-rendszer továbbfejlesztése, melynek nagy előnye, hogy nincs yellow ash-hatás (permetezést követő sárgulás) a kezelést követően, valamint hatékonyabb védelmet biztosít a parlagfű ellen, illetve a szulfonil karbami-

dok segítségével ezeknek a hibrideknek az árvakelése jól irtható.

Felhasznált irodalom: www.syngenta.hu/press-release/hir/valtozo-korulmenyek-alkalmazkodo-napraforgo-hibridek-syngenta-tol

Fontos, hogy a különböző gyomirtási rendszerekben csak az azokhoz adaptált hibrideket lehet használni

DR GREEN lombtrágyák a kukoricának!

SZERZŐ: VALCUM AGRO KFT., WWW.VALCUMAGRO.COM +36 30 217 9256

A kora tavaszi „meleghullám” felborította a természet és növények bioritmusát. A kukoricavetések korán megkezdődtek, és a vetőmagok az ország több pontján száraz körülmények között kerültek a talajba.

Bízva a következő időszak csapadékos periódusaiban a tavaszi vetésű növények, így köztük a kukorica eredményes tenyészidőszaka egyelőre kérdéses. A kukoricát tápanyagokkal maximálisan ki kell szolgálni, így tápanyag-utánpótlási

en válik intenzívvé. A szemtelítődés időszakában a N és P felvétele is meghatározó.

A mikroelemek közül a cink hiányára érzékenyen reagál. Főként meszes, foszforral jól ellátott talajokon gátolt a cink felvétele, ami jelentős termésvesz-

DR GREEN-kezelések hatása a kukorica termésátlagára (jelmagyarázat: T1: 4–6 leveles stádiumban végzett kezelés, T2: 14–16 leveles stádiumban végzett kezelés. Betakarítás: 2023. 10. 26.)

technológiájában ügyeljünk arra, hogy a mikro-, mezo- és makrotápelemek lombon keresztüli kiegészítő alkalmazása rendkívül hatékony és költségtakarékos.

A kukorica nagy tápanyagigényén túl meghatározó tényező a rendelkezésére álló víz. A növény napi vízfelhasználása elérheti a 10 mm-t, a teljes vegetációs ciklusa során pedig közel 700 mm vizet használ fel. Ez a tény nagymértékben határozza meg a tápanyag-felvételi és -hasznosítási dinamikáját.

A kukorica csírázásától a 4–6 leveles stádiumig kifejezetten érzékeny a hasznosítható foszfor mennyiségére (hiány esetén antociános elszíneződés tapasztalható). A tápanyagfelvétele a talajhőmérséklet emelkedésével , a 4–6 leveles stádiumot követő-

A kukorica DR GREEN-technológiája két pillérre épül. Az első kezelés magas foszfortartalom-kijuttatás mellett a nitrogénnel együtt a zöld- és gyökértömeg növelésére, ezen keresztül a növény stabilizálására irányul. Kísérletünkben a DR GREEN Start

teséget okozhat, ezért a kukorica esetében kulcsfontosságú a lombozaton keresztüli hatékony mikroelem-utánpótlás.

A DR GREEN lombtrágyák egyedi minősége és mikrokristályos formulációja a tápelemek magas hatóanyag-tartalmát biztosítja, így technológiai alkalmazásuk növeli a termés minőségét és mennyiségét.

A kukoricában alkalmazható DR GREEN lombtrágyák:

– DR GREEN Kukorica (B – 5,0; Cu – 2,0; Fe – 50,0; Mn – 70,0; Mo – 0,5; Zn – 80,0 g/kg),

– DR GREEN Start (N – 120,0; P2O5 – 600,0 g/kg),

– DR GREEN Energy (N – 100,0; K2O – 400,0 g/kg),

– DR GREEN Quality (P2O5 – 500,0; K2O – 340,0 g/kg).

2 kg/ha-os dózisát a posztemergens gyomirtással egy menetben juttattuk ki, majd a rovarvédelemmel együtt a DR GREEN Kukorica és DR GREEN Energy kombinációját alkalmaztuk. A jelentős zöld- és gyökértömeg-növekedés a végén a terméseredményben 320 kg/ha-os növekedést eredményezett.

DR GREEN-termékek kiszerelése 4 kg-os zsák – 20 kg/karton

A

A DR GREEN-technológiával kezelt növény erősebb habitussal rendelkezik (2023. 06. 28.)

Kezeletlen

DR GREEN

Felfutóban az alternatív gabonanövények?

A mohar termesztése

SZERZŐ: DR. DÓKA LAJOS FÜLÖP ADJUNKTUS, DR. SZABÓ ANDRÁS ADJUNKTUS • DE MÉK NÖVÉNYTUDOMÁNYI INTÉZET

A globális klímaváltozás, a nagy területen termesztett gabonák alacsony felvásárlási árai, a termelés költségeinek növekedése sokféle válaszreakciót eredményezett a termelők körében. Van, aki abbahagyja a termelést, van, aki a „vegetálás” mellett dönt, az átvészelésre fókuszál, és akad olyan is, aki elindul a termelés más irányába, próbál alternatív termesztési módszereket, technológiákat keresni, csökkentve a költségeket.

Amostani cikkel szeretnénk elindítani egy sorozatot, alternatív, ez idáig kis területen termesztett gabonanövényekről, melyeknek mind termesztésük, mind felhasználásuk kissé speciális, de alapvetően a hagyományos gabonanövények technikája felhasználható. Az első ilyen növény a mohar.

A moharról, általánosságban

A mohar az emberiség által nagyon régóta ismert és termesztett növény. Világszerte emberi fogyasztásra és madáreleségként is felhasználják. Utóbbi felhasználási formája inkább Európában és Amerikában terjedt el. Kelet- és Délkelet-Ázsia egyes országaiban már Krisztus előtt 2700 évvel is termesztették, és napjainkban is fontos élelmiszernövény. Ezenkívül szénaként, de – jó bokrosodóképessége miatt – akár zöldtakarmányként vagy silózva is

hasznosítható. Takarmánya jó minőségű, levélben gazdag, beltartalmát tekintve pedig fehérjedús. Egyébként Európán belül hazánk rendelkezik legnagyobb múlttal termesztését illetően.

A mohar fajtái

sárgatarka vagy sárga magvú közönséges mohar (magassága 80–90 cm), piros magvú óriásmohar (110–120 cm magas) és a piros vagy sárga magvú, rövid szálkájú vagy szálkátlan óriásmohar, más néven csumiz.

Termőképességüket (levele széles, sok oldalhajtást fejleszt) tekintve a középső van az első helyen, így leginkább ezzel érdemes foglalkozni, de a csumiz is megemlíthető szemtermésének nagy mérete miatt, amelyet darálva állatokkal etetnek, illetve van, ahol kását, lisztet is készítenek belőle.

Éghajlat- és talajigénye

Alapvetően melegigényes növény, a fagyot nem bírja, csírázása is 10–12 oCos talajhőmérséklet mellett indul meg, ez alatt a kelése megáll, lelassul, majd a melegedéssel indul újra. Vízigényére jellemző, hogy a csírázás-kelés fenofázistól a 4 leveles kor eléréséig nagy, utána viszont rendkívül jó szárazságtűrő. Talajigénye viszont mérsékelt: az ország minden területén termeszthető; a nagyon sovány homok-, illetve a nagyon kötött, nehezen melegedő, levegőtlen agyagtalajok, valamint a nagyon savanyú talajok kivételével minden talajtípuson megél, a csumiz kis mértékben még a szikeseket is elviseli.

Fajták

A 2023. évi Nemzeti fajtajegyzékben 5 fajtája található: Friderika, GK Erika, Mezőhegyesi sárga magvú, Piroska és Sarolta.

A mohar termesztéstechnológiája

Vetésváltása

A piros magvú óriásmohar tenyészideje 110–135 nap, míg a csumizé 70–140 nap lehet, fajtától függően. Nálunk inkább a rövidebb tenyészidejűeket termesztik, viszont így legtöbbször másodvetésként. Esetleg magnak termesztve vethetjük főnövényként is.

Ha a gazdaság a takarmánykeveréket már májusban, esetleg június elején be tudja takarítani a területről, akár utána elvetve még magot is teremhet. Sőt, egy rövid tenyészidejű fajta őszi árpa betakarítása után az őszi fagyokig még beérik.

Egyébként az elővetemények megválasztásánál fő szempont a mohar nehéz gyomirtása, így azt már a megelőző kultúrában hatékonyan kell végeznünk. Az egyszikű gyomokkal fertőzött táblák, növényállományok semmiképpen sem megfelelőek számára. Legjobb elővetemények a pillangósok, hüvelyesek, de a kalászosok, kukorica, a napraforgó is megfelelő lehet.

Talaj-előkészítése

Apró magja miatt jól elmunkált, „kertszerű” magágyat igényel. Nyár eleji (másodvetés) vetése miatt a talaj lezárása nagyon fontos a csírázáshoz a

nedvesség megőrzése érdekében. Ha főnövényként termesztjük, érdemes őszi szántást alkalmazni, és gyommentesen tartani a tavaszi vetésig.

Tápanyag-ellátása

Főként nitrogénellátására kell odagyelnünk. Fajlagos tápanyagigénye: nitrogénből 1 tonna szemterméshez 25–35 kg-ot, foszforból 10–20 kg-ot, káliumból 21–30 kg-ot igényel. Az arányok zöldtakarmányként történő termesztése esetén is nagyon hasonlóak. A hatóanyagigényekből látszik, hogy igen sok tápanyagra van szüksége, a gabonák között a legigényesebbek között szerepel.

Vetése

Ahogyan a hőmérsékletigényénél írtuk, vetését csak 10, de inkább 12–14 oC-os talajon érdemes kezdenünk, ami fővetésben termesztve május második felére, másodvetésben június elejére esik. A csumiz esetében másodvetését egész júniusban végezhetjük. A júliusra átcsúszó vetésnél már a moharnak nem biztos, hogy elegendő idő fog a rendelkezésére állni a nagy zöldtömeg fejlesztéséhez.

A magnak termesztett mohart duplatripla gabonasortávra vagy szűkített ka-

pás sortávolságra (45–50 cm) is vethetjük. A kivetendő csíraszám 5,5–6 millió csíra hektáronként, ami 2,1 g ezermagtömeggel számolva 12–13 kg/ha vetőmagnak felel meg.

Szálastakarmánynak vetve a sortávolsága 12,5–15 cm, a csíraszám pedig egészen 6–9 millióig növelhető, ami 13–19 kg/ha vetőmagot jelent.

Ápolása

A vetés után javasolt – a többi gabonához hasonlóan – a talaj tömörítése. Az ezután érkező nagyobb csapadék hatására lecserepesedő talajfelszínre oda kell gyelnünk, a csírabefulladást gyűrűshengerezéssel minél gyorsabban meg kell előznünk.

Növényvédelmi munkái

Gombás betegsége a szklerospora és a moharüszög. Az utóbbi a csírát fertőzi, későbbi fertőzési tünetei hasonlóak a többi kalászos gabonát fertőző porüszöghöz; a bugában a szemek helyén spóratömeg fejlődik. Ez a leggyakoribb betegsége, de csávázással hatékonyan védekezhetünk ellene.

A szklerospora egymás utáni gyakori vetés esetén szaporodhat fel, a növények sárgulnak, gyengén fejlődnek, kevésbé bokrosodnak. Egyéb kórokozója lehet még az árpa-mozaikvírus, a levélcsíkosság, a prikuláriás levélfoltosság.

A betegségek ellen a szakszerű vetésváltás megelőző jellegű védekezésként igen eredményes.

Kártevői

A atal, néhány leveles állományban a levelek hámozgatásával, idősebb növényeknél a szár és levél rágásával okoz kárt a moharbolha. Száraz, meleg nyarakon előfordulása gyakori. Kártétele következtében a moharnövények „vízvesztése” a sérült részeken felerősödik, így a növények hamarabb lankadhatnak, az egészséges fejlődésük kárt szenved. A veresnyakú árpabogár is károsíthatja, a gabonafélék levelén általánosságban jelentkező kártétellel, valamint a levéltetű is elszaporodhat az állományban. Ellenük a szokásos növényvédő szerekkel védekezhetünk.

Betakarítás előtt, az érett bugákon nagy kárt tehet a mezei veréb is a magvak bugából történő „kiverésével”. Ahogyan már fentebb érintettük, a mohar növényvédelmének egyik sarkalaFOLYTATÁS A 40. OLDALON

tos pontja a gyomirtás. Leginkább az a probléma, hogy a növény nagyon érzékeny a herbicidekre. Így nagyon fontos a megelőzés, az előveteményünk állományának gyommentesen tartása. Az olyan táblákat kerüljük, amelyekben kakaslábfű, fenyércirok, a különböző muharfajok, útszéli zsázsa, kölesfajok és a tarackbúza, esetleg a lórumfajok közül néhány jelen van.

Betakarítás

Magként való termesztés esetén meg kell említeni, hogy az állomány egyenetlenül érik, így a főbuga érését érdemes gyelnünk. Magja pergésre nem hajlamos. Egy- és kétmenetes betakarítás is ismeretes. Kétmenetes eljárás esetén a mohart kaszálják, renden 2-3 napot fonnyasztják, majd ezután csépelik.

Az egymenetes betakarítása gyorsabb megoldás. Az egyöntetű, gyors és könnyebben szervezhető érés érdekében érdemes az állományszárítást megfontolni, ezzel a verebek kártétele is mérsékelhető.

A zöldtakarmánynak vagy szénának szánt mohart bugahányáskor kaszál-

ják, mert ezután gyorsan vénülni kezd, jelentősen romlik a takarmányértéke.

Termésátlaga – termőhelytől függően – zöldetetésre termesztve 12–40 t/ha,

szénának készítve 2,5–9 t/ha, magként használva pedig 1,6–3 t/ha között alakul.

Az egyöntetű érés érdekében érdemes az állományszárítást megfontolni

Pictor® Active – állandó védelem a gombák ellen

SZERZŐ: HANGYEL

ATTILA ÉS NÉMETH BALÁZS FEJLESZTŐMÉRNÖKÖK • BASF HUNGÁRIA KFT.

A BASF 2024-ben megújítja népszerű gombaölő szerét, a Pictor®-t. A továbbfejlesztett szer neve Pictor® Active. Az új termékben a több boszkalid mellé egy új hatóanyag, a piraklostrobin került, mely erősebb „zöldítő” hatást ad. A két hatóanyagot modernebb formuláció támogatja, mely a hosszabb tartamhatásért és a jobb esőállóságért felel. Változik a dózis és a lehetséges kijuttatási idő is. Az engedélyokirat szerint napraforgóban 0,7–1,0 l/ha, őszi káposztarepcében és szójában 0,6–1 l/ha Pictor® Active-ot egészen a szemképződés közepéig (BBCH 75) fel lehet használni.

Anapraforgót a nagy szár- és levéltömege, a hosszú 2–2,5 hónapos fertőzésekre fogékony életszakasza miatt kockázatmentesen két gombaölő szeres kezeléssel tudjuk megvédeni. Az elsőt 8-10 leveles állományban, a bimbó megjelenésekor célszerű elvégezni (lásd a képet). Ezzel az időzítéssel az elsőként fertőződő alsóbb leveleket tökéletesen befedjük, sőt még a szárra is jut a permetléből! A Pictor® Active védi ezt a zónát egészen a virágzásig. Ekkor a kezelést meg kell ismételni.

Az első kezelés esetében elégséges az alacsonyabb, 0,8 l/ha dózis alkalmazása. Virágzáskor mindenképpen 1,0 l/ha javasolt, mivel az állomány ekkorra jóval nagyobb, a növények elérték a végleges magasságukat, így nem „növik le” a kezelést, ki tudjuk használni a magasabb dózisban lévő hosszabb tartamhatást.

A Pictor® Active-val, gyengébb fertőzési viszonyok között, a „csillagbimbós” állapotban elvégzett „egyszeri” kezelés is sikeres lehet, de ebben az esetben az elsőként fertőződő alsó szár és levélzóna és a tányér védtelen! Az előbbiek azért, mert a felette lévő levelek felfogják a permetlevet. Az utóbbi pedig azért, mert fölfelé álló bimbóra jutó hatóanyag nem a fertőzés helyére, a tányér fonákára kerül.

Fontos kiemelni, napraforgóban nem létezik levélből tányérba átkerülő hatóanyag! Ha a tányért nem fedjük be a szerrel, a levelekből ide „felszívódó” hatóanyag a hibát nem javítja ki! Ezek a hibák nem csak a Pictor® Active, hanem az összes többi gombaölő szer esetében is fennállnak. Fontos továbbá, hogy a szárat és tányért érő fertőzések nem gyógyíthatóak! A sikeres védekezés alapja a gomba megjelenése előtt kialakított védőpajzs!

A Pictor® Active egyedülálló gombaölő hatása mellett pozitív élettani hatással is rendelkezik. A kezelés fokozza a levelek nitrogén-anyagcseréjét. Ez a növényt több nitrogén felvételére sarkallja. A több nitrogén hatására a növény felépítő folyamatai felgyorsulnak. Az „aktivizálás” hatására a növények stressztűrő képessége javul, és fertőzésmentes környezetben is növekszik a hozam. Fontos kiemelni, hogy ennek az élettani hatásnak a motorja a nitrogén. Ha ez a növény számára nem elérhető, a hatás elmarad.

A Pictor® Active megfelel a magas mércének, melyet elődje állított fel.

Kicsit magasabb hektáronkénti hatóanyag-tartalommal, erősebb élettani hatással, jobb esőállósággal a jól ismert név továbbra is biztos pillére a napraforgó és repce betegségek elleni védelmének. Rovarölő szerekkel és levéltrágyákkal jól kombinálható. A levéltrágyás kombináció kifejezetten ajánlott is a napraforgó intenzív szármegnyúlása elején. Ekkor indul fejlődésnek a virágzat, mely bórt és cinket igényel. Ekkor jön létre az óriási levél- és szártömeg, melyhez nitrogén kell. A Pictor® Active élettani hatása és a levéltrágyák ezeket együttesen, magasabb szinten biztosítják.

Az első gombaölő szeres védekezéshez javasolt fejlettség (BBCH 51)

Biológiai

talajerő-gazda(g)ság

cikksorozat – 18. rész

SOROZATSZERKESZTŐ ÉS TÁRSÍRÓ: BIRÓ BORBÁLA, A BIOLÓGIAI TALAJERŐ-GAZDÁLKODÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS SZAK INDÍTÓJA (SZIE-MATE, BUDAPEST)

Egy közepes méretű gazdaság átállásának folyamata a forgatásos műveléstől a minimális talajbolygatásig – II.

A takarónövény-dilemma

KÉSZÍTETTE: BORKÓ KÁROLY, A 2023-BAN MEGVÉDETT SZAKDOLGOZATA ALAPJÁN (TANSZÉKI KONZULENS: MADARÁSZ BALÁZS)

Mottó: Habár fölül a gálya, s alul a víznek árja, azért a víz az úr! (Petőfi, 1848)

Koszorús költőnk valószínűleg nem gondolta, hogy évszázadnyi távlatból is mennyire igaza lesz, s nemcsak a forrongó nagyvárosokra értve, de még inkább a „magyar ugaron” is! Mert hiába a leggondosabb talaj-előkészítés, vetés, a drága hibrid, a differenciált tőszám, a bőkezű tápanyagpótlás, az odafigyelő növényvédelem és növényápolás, a méregdrága hevederes traktorcsodák, ha sok vagy inkább kevés az „oldószer” a talajban; borul az üzleti terv, elmarad az elvárt nyereség is. A víz az úr! Kérdés, hogy mindezt hogyan is tudják befolyásolni a takarónövények?

A zöldtrágya- és takarónövények hatásai

A bemutatott gazdaságban csak két éve történik a takarónövények közvetlen alkalmazása. Eddig ezeket az árvakelések, a repce, a tritikálé, illetve a kelő gyomok magérleléséig történő meghagyása pótolta. A burgonyavetőgumó-termelés során az előveteményként szereplő kalászos után zöldtrágyának csillagfürt vagy olajretek került elvetésre. Ezt követően, 2021-ben facélia-pohánka-bíborhere keverék lett felhasználva.

2022 őszén a repce igen jól fejlett volt, és a tritikálé árvakelése is megmaradt „takarónövénynek”. A repce terminálása 2022 decemberének közepén, majd 2023 áprilisában rövidtárcsával történt. A tritikálét előbb a húsmarhák legelték le, majd később az is sekélyen betárcsázásra került.

A takarónövényekkel kapcsolatban az egyik igen komoly dilemma, ami megosztja a gazdatársadalmat, hogy azok is vizet használnak fel, és „felélik” a talaj igencsak védendő vízkészletét.

A hazai szakirodalmat és hozzáférhető forrásokat is gyelve feltűnik, hogy az alföldi példák a takarónövények használatáról ritkábbak; az eddigi vizsgálatok leginkább a Dunántúlon,

vetemény egyaránt befolyásoló szereppel bír.”

Kanht (1986) az utóveteményre kifejtett hatásokat 14 pontban írja le, ezek függenek:

Az eddigi gyakorlatok szerint a zöldtrágyanövény a talajba bedolgozásra kerül, míg a takarónövény lényege, hogy a következő kultúra vetéséig, direktvetés esetén még azon túl is védje a talajfelszínt a kiszáradástól, felmelegedéstől, az időjárási szélsőségektől.

annak is DNY-i területén (Tolna, Somogy, Zala) történtek. Kevés a tapasztalat az ország északkeleti területeinek a gyengébb termőképességű és alacsony humusztartalmú, homokos jellegű talajaira.

Mikó (2009) doktori értekezésében zöldtrágya-növényekkel kapcsolatban megállapítja: „Nem mindig mutatható ki szigni káns hatás, néha pedig egyenesen csökken az utóvetemény termésmennyisége és minősége A hatás több tényezőtől is függ; a talajtípus, az éghajlat, az évjárat, a vetésidő, a zöldtrágyanövény és az utó-

1) a zöldtrágyanövény és az utóvetemény fajától,

2) a hátrahagyott szerves anyagok C/N arányától,

3) a felhasznált és a növényben jelen lévő víz mennyiségétől,

4) az oldható és a növény által felvehető hatóanyagok mennyiségétől,

5) a jelenlévő növekedésserkentő, -gátló anyagok mennyiségétől,

6) a zöldtrágyanövények elfásodottságának mértékétől,

7) az összes növény biomasszatömegétől,

8) a zöldtömeg nitrogéntartalmától, 9) a vegetációs időszak hosszától és körülményeitől, 10) a növényi gyökértömegtől, annak talajbeli eloszlásától, 11) a zöldtrágyanövényeknek a fonálférgekre (nematódákra) kifejtett hatásától, 12) a bedolgozás minőségétől, a teljes talajművelés hatásaitól, 13) a bedolgozás és a vetés közben eltelt időtől, 14) az esetleges egyéb tápanyagokkal való ellátottságtól.

Rövid távon

A takarónövényt terminálni kell, éppen a vízmegőrzés érdekében. Ekkor azonban a takarónövény jelentős részben a felszínen marad, csak a gyökérzete van a talajban, így a föld feletti növényi részek víztartalma a talaj számára beforgatás nélkül nagyobbrészt elvész.

Mikó (2009) vizsgálatai szerint a zöldtrágyanövények alatt 12–30%-kal volt tömörebb a talaj, illetve a mélyebb, 0–60 cm-es mélységben szárazabbá is vált, mert azt nem érintette a beforgatás vízpótlása. A facéliánál a mély réteg szárazodása 10,7, a mustárnál 12,5, az olajreteknél pedig 14,9%-os volt. A bedolgozás után 3 hónap elteltével a talaj tömörödöttsége enyhült, illetve a víztartalom is 9,3%-kal lett magasabb, mint a kontroll.

A legnagyobb zöldtömeget az olajretek termelte, közel 62 tonnát, míg a facélia, a mustár és a tavaszi repce hozzávetőleg 40, a zabosbükköny 32, a

A nitrogénkötés bajnoka a bükköny, 2023. 03. 06. Áttelelt talajművelő retek, 2024. 03. 13. 1–2. kép. Áttelelő takarónövények 2024 tavaszán

pillangósok 20–25, míg a pohánka kb. 20 tonnát. Szárazanyagban a zab-bükköny duó szerepelt a legjobban, 7, míg leggyengébben a bíborhere, 3,5 t/ha eredménnyel.

A nitrogéntartalom vizsgálatában a zabosbükköny közel 300, a csillagfürt 255, míg a bíborhere 100 kg-ot produkált. A zöldtrágyanövények jelentékeny mennyiségű foszfort és káliumot is gyűjtöttek.

Az igen kedvező számok ellenére azonban a szerző nem tudott szignikáns különbségeket kimutatni az utóvetemények termésmennyiségében. A zöldtrágyanövények zöldtömegére 50 kg/ha dózisú N-hatóanyag igen jótékonyan hatott, a facéliánál és mustárnál 2,9–3,2-szeres tömegnöve-

1. ábra. Kukorica hozamának alakulása különböző zöldtrágyanövények és a műtrágya hatására a kezeletlen kontrollal összehasonlítva, Nyíregyháza, 2022 (Pál et al., 2023, MezőHír 27 (4): 27)

kedést eredményezett, de a főnövényre ez rövid távon mégsem jelentett gyarapodást.

Pál és munkatársai (2024) tanulságos beszámolójukban a csillagfürt, tavaszi lednek, facélia és pohánka zöldtrágyaként való használatát vizsgálták csak műtrágyázott, illetve semmilyen kezelésben nem részesült kontrollparcellákkal összehasonlítva, a rendkívül aszályos 2022-es évben.

A pillangósok igen jelentős terméstöbbletet eredményeztek, a facélia és pohánka is érzékelhető, szigni káns termésnövekedést okozott. A csak műtrágyás kezelés viszont jelentősen elmaradt, komoly termésdepressziót hozott a kontrollhoz viszonyítva, az igen száraz és a műtrágyák hasznosulását nem támogató klimatikus körülmények között (1. ábra). Érdemes lenne a kísérleteket úgy is beállítani, hogy a zöldtrágyanövényeket nem forgatják be, csak a felszínre zúzzák, mint a takarónövényeket. A főtermésre vonatkozó rövid távú hatékonyság mellett további, a talajra és a talajéletre kifejtett tartós hatások vizsgálatára is szükség volna.

A takarónövényekre vonatkozó irodalmi adatok

A takarónövényekkel kapcsolatban Blanco-Canqui et al. (2021) kutatók az addigi kutatási eredményeket szemlézték olyan területekről, melyek 500 mm/év alatti csapadékot kaptak. Arra keresték a választ, hogy a takarónövények javítják-e a talajok ökoFOLYTATÁS A 44. OLDALON

szisztéma-szolgáltatásait. Vizsgálták a takarónövényeknek a biomassza-termelésre, a talaj szervesszén-felhalmozódására, a víz- és szélerózióra, a talajvízre, a nitrátkimosódási potenciálra, a mikrobiális biomasszára, a gyomkezelésre, a terméshozamokra és az állattenyésztésre kifejtett hatásait is.

Megállapításaik szerint a takarónövények növelték a talajok nedves aggregátumstabilitását, és csökkentették a vízeróziós potenciált. A közlemények 74%-a szerint a takarónövények csökkentik a nitrátkimosódást, 59%-ban növelik a szerves szén mennyiségét, 73% szerint a mikrobiális aktivitást is.

A tanulmányok 89%-a számol be a gyomosodás csökkenéséről. Megfontolandó ugyanakkor, hogy a kutatások 50%-ának eredményeként a takarónövények csökkentették a talaj nedvességét, és 56%-uk szerint a főnövény terméshozamát nem befolyásolták. A szerzők a takarónövények termesztését

Repceárvakelés, 2022. 09. 24. h.: 55–60 cm

Borsóárvakelés 2023. 11. 08. h.: cca. 60–65 cm 3–4. kép. Árvakelések, 2022–2023, Kisvárda

rónövények után a terméshozam, ami leginkább a talaj vetésidőben mért víztartalmától és az ásványinitrogén-tartalmától függött. A 25 éves időtartamot átfogó vizsgálat szerint minimálisan

„Kedvezőtlen termőhelyi körülmények között az egyszeri zöldtrágyázásnak a képződő nagy mennyiségű, 30–60 t/ha zöldbiomassza ellenére sem volt termésnövelő hatása a fő terményre; pozitív eredmény vélhetően többszöri és kitartó alkalmazással érhető el.” (Mikó, 2009).

500 mm éves csapadék alatt – a számos kedvező ökoszisztéma-szolgáltatás ellenére – akkor tartják ki zetődőnek, ha azok hozamát kaszálással vagy legeltetéssel is hasznosíthatják, vagyis az állattenyésztés is hozzájárulhat a bevételekhez.

Garba et al. (2022) a takarónövények utóhatását vizsgálta a talaj vízkészletének megőrzésére, a talaj tápanyagellátására és megtartására és a főnövény terméshozamára metaanalízis segítségével. Összesen 38 szakmai közlemény adatait vetették össze, 1006 adatot a terméshozamra, 539-et a talajnedvességre és 516-ot a talaj ásványinitrogén-tartalmára az 1994–2021 közötti időszakból.

Megállapításuk szerint a takarónövények csökkentették a főnövény termését átlagosan 7%-kal, a talaj víztartalmát 18%-kal, a talaj ásványinitrogén-tartalmát pedig 25%-kal. A takarónövények összetételére vonatkozó adatokat a tanulmány nem közöl, pedig nyilván annak van/lehetne pozitív hatása.

A kontinentális száraz és mérsékelten száraz éghajlaton az eredmények szerint +4–12% között változott a taka-

évi 700 mm-es csapadékösszegnél jelentkeztek a takarónövény-alkalmazás termésre és bevételre vonatkozó anyagi előnyei a kontrollként használt ugarhoz viszonyítva. Szükséges megjegyezni ugyanakkor, hogy a főnövények termése mellett a teljes és ökológiai szemléletű hatáselemzésekre is szükség lenne, így például többek között a növényi összes (hajtás-gyökér) bio-

vízpára, a levegőből kondenzálódott víz hatására. A takarónövények számos előnye mellett a talajnedvességre kifejtett hatásuk ezért ellentmondásos. Vízfelhasználásuk a talajvízkészlet kimerüléséhez vezethet, a párolgás csökkentése (talajborítás) és az esetleges további, a levegőből történő vízpára-lecsapódás előnyhöz juttathatná a következő termést, ami nem mindig következik be.

A vizsgálatok során az őszi időszakban a talaj adott vízkészletét gyorsan kimerítették a növekvő takarónövények. Télen a talajvíz szintje a korai termináció és a magas téli csapadék miatt újratöltődhet, de kora tavasszal az emelkedő hőmérséklet megnöveli a télálló takarónövények párologtatási veszteségét, és ez a talajvízkészlet újabb csökkenéséhez vezethet el. Közép-európai viszonyokra nézve a vizsgálatok azt mutatják, hogy:

A takarónövények vízszegény környezetben, 500 mm körüli éves csapadéknál javították a talajok sokrétű ökoszisztéma-szolgáltatásait, és károsan nem befolyásolták a terméshozamot (Blanco-Canqui et al., 2021).

masszaadatokra és a talajok biológiai tulajdonságainak az ismeretére is.

Tapasztalatok térségünkből

Az előzőekhez hasonló eredményre jut, már közép-európai területet vizsgálva, két német szerző is, Selzer és Schubert 2023-ban. Nem találtak bizonyítékot arra, hogy a növények jelentős mennyiségű többletvízhez jutnának az állományban lecsapódó

(1) az élő takarónövények nem nyújtanak vízelőnyt és

(2) a talaj téli vízutánpótlása nagymértékben függ a meteorológiai viszonyoktól.

A talajnedvesség szempontjából csak akkor lehet megelőzni a kedvezőtlen vízvesztő hatásokat, ha a takarónövényeket a talajvíztartalom utánpótlásához és megtartásához is kellő időben, a növény növekedésnek még

viszonylag korai időszakában sikerül terminálni.

Áttelelő keverékek abban az esetben javasolhatók, ha a terminálás gyorsan és hatékonyan (pl. koncentrált legeltetéssel) elvégezhető. Megoldást jelent, ha eleve kifagyó keveréket vetünk. A legutóbbi, 2021-22-23-as tapasztalat ugyanakkor az, hogy a facélia, a bíborhere jelentős részben, de még a télérzékenynek gondolt talajművelő retek is biztonsággal átvészelte a mostani teleket (2. ábra).

7 különböző növénnyel

A takarónövények megválasztásakor gyelembe kell venni, hogy nagy szervesanyag-produkcióhoz nagy mennyiségű víz is kell, egy megkésett terminálással, egy aszályos tavasz esetén könnyen kiüríthető a gyenge adottságú homok vízkészlete. Mindezek miatt inkább kisebb tömegű, de jobb minőségű biomassza termelésére kell koncentrálni, előnyben részesítve a nitrogéngyűjtő pillangósokat a keverékekben (1. kép).

A talajélet „felpörgetéséhez” bővíteni kell a vetésforgóban szereplő növények körét, illetve a takarónövények alkalmazásakor is a minél több elemből álló keveréket kell alkalmazni! Ennek javasolt száma átlagosan 7 különböző növény a keverékben, beleértve a pillangósokat is. Az összetétel tervezéséhez segítséget a cikksorozat 13. részében adtunk (MezőHír, 2023 (12): 10–14).

A takarónövényekkel kapcsolatban szükséges még megjegyezni, hogy a talajmegújítás hazai szószólói a glifozátot a sikeres talajépítés egyik kulcselemének tartják. Több gyakorlati szakember szerint (Kökény, Berent, 2023), a bolygatás nélküli művelés nem vagy csak nagyon esetlegesen valósítható meg glifozát hatóanyagú termináló gyomirtás nélkül.

A Sándor és László (2021) szerzőpáros a gyomirtó szerek három évtizedes, 19 herbicid hatóanyaggal történt kisparcellás vizsgálataival megállapítja ugyanakkor, hogy a gyomirtók egyértelműen negatívan hatottak a talajélet diverzitására és aktivitására. Kiemelték, hogy a glifozát hatóanyag minden vizsgált paraméterben szigni kánsan, a kontroll értékéhez viszonyítva felére csökkentette mind a kitenyészthető összes baktériumok, mind pedig a gombák számát. Kérdés, hogy vajon a

takarónövények vissza tudják-e ezt állítani? Elképzelhető, hogy a főnövényre kifejtett negatív hatások éppen ezzel a talajbiológiai mennyiségi és minőségi csökkenéssel is kapcsolatba hozhatók. A Wageningeni Egyetem 2023-as közleménye ugyanakkor a glifozát hasz-

több hullámban érkező záporral, erős széllel. Az érett borsót az eső és a turbulens szél kb. 5 cm-re teperte bele a földbe. Lehetetlen volt betakarítani, így hozzávetőleg 25–35 q „vetőmag” maradt a földön. Míg a biztosító, még később a Kincstár szemléje is bekövet-

A takarónövények növénytermesztési rendszerekbe való gazdaságilag is eredményes beépítése körültekintő tervezést igényel. Az ökoszisztéma-szolgáltatások előnyei és a talajállapotra (pl. a víztartó képességre) vonatkozó esetleges hátrányok között egy optimális, jól működő alkalmazást kell kialakítani (Garba et al., 2022).

nálatát mint a legkisebb rosszat említi a lehetséges alternatívák, így a mechanikai gyomirtás vagy más herbicid hatóanyagok használata közül.

Takarónövény „másképpen” – az árvakelések

A repce a 2022-es évben az aszály ellenére is – az adott környéken és talajon elfogadható – 3,3 tonnás eredményt adott. Az aszály miatt eleve nem volt célszerű tarlót hántani, már csak azért sem, mert a szármaradványok a területen szinte teljes borítást adtak. Az augusztusban megérkező eső hatására aztán kikeltek a mulcs alatti magvak, ami így 55–60 cm magasságú sűrű zöldtömeget adott szeptember végére (3–4. kép).

2024-ben, a 32 ha tavaszi takarmányborsó betakarítása előtt néhány nappal Kisvárda térségében pusztító vihar tombolt, heves, hosszan tartó,

kezett, majdnem mellig érő nagyságú lett a gyom, le kellett zúzni, hogy a hivatalosan vállalt takarónövényt bele lehessen vetni. A „felülvetés” nem volt túl sikeres, a borsó, mindent elborított. A terminálást november végén a húsmarhák végezték, elfogyasztva, illetve letaposva az árvakelést.

Hasonlóan „takarónövényként” lehet kezelni a későn lekerülő kukorica és más főnövény, főleg a T1-es gyomokból álló spontán kelt állományát, a tavaszi aspektust.

Ezzel kapcsolatban azonban nagyon résen kell lenni, mert néhány nap alatt is olyan tömeg tud képződni, aminek a bedolgozása megkésve nagyon nehézkes, ráadásul sok vizet is elvisz a feltalajból. Nem szabad, hogy ezek magot érleljenek! A terminálás tárcsával történhet, bár sem a taposás, sem a hántás nem kimondottan használ a feltalajnak. Alacsony guminyomással, sekélyen,

gyomflóra „terminálása”

„takarónövények” és glifozátmentes terminálásuk

5–6. kép. Tavaszi árvakelésű

Tavaszi aspektus: árvacsalánok, pásztortáska, tyúkhúr, lednek, 2023. 04. 11.

A tavaszi

tárcsával, sekélyen, 5–7 cm, 2023. 04. 29.

FOLYTATÁS A 46. OLDALON

FOLYTATÁS A 45. OLDALRÓL

maximum 5–7 cm-en kell a gyomokat a talajba dolgozni, majd mielőbb pl. kombinátorral vissza kell zárni a felszínt.

A tárcsára a későbbiekben érdemes lenne valamilyen lezáró eszközt (pl. pálcás boronát?) is felszerelni, ami kicsit „kirázza” a gyomot a szőnyegből, egyúttal visszazár, egyenget valamenynyit a felszínen. Ilyen módon ugyan szárad a feltalaj, de 2-3 nappal hamarabb be lehet vetni a területet (5–6. kép).

A vadkár veszélye

Külön ki kell térni a talajmegújító gazdálkodás „melléktermékére”, egyik legsúlyosabb gondjára, a vadkár kérdésére. A nyírbogdányi községhatár erdősültsége az országos átlagot meghaladó, s további erdőtelepítések várha-

vös galamb, utóbbi csapatostul a kelő borsóban tud érzékeny károkat okozni. Rágásukkal, legelésükkel, a talaj letaposásával-tiprásával, a növények ledöntésével, a terület feltúrásával, a vetőmag „kizabálásával”, a kelő növény kihúzgálásával, a növényállomány szerkezetének megbontásával (az an-

mesztőre és erdőgazdálkodóra hárítva a felelősséget és a kárt is (7–8. kép).

Összefoglalás

A takarónövények használata a talajok ökoszisztéma-szolgáltatásaira és így a környezeti állapot és az emberi egészség megóvására kedvező hatással van. A biológiai tulajdonságok és a talaj biológiai életerejének optimális kialakítása kellő tapasztalatot igényel, aminél a gyomirtóhasználattal történő, bolygatást mellőző terminálási „kényszer” és a vízmegőrzés szükségessége a kritikus tényező.

A bemutatott homokos, alacsony humusztartalmú talajon, a szélsőséges klimatikus körülmények között is igen kritikus tényezőnek bizonyult a víz. Létfontosságú megőrzéséhez céltudatos és oda gyelő „biológiai takarónövény-gazdálkodásra” van szükség. A forgatás nélküli vagy akár a legminimálisabb talajbolygatásra alapozott gazdálkodáshoz is csak az itt is bemutatott fokozatos tapasztalatszerzéssel lehet eljutni. Amennyiben a környezeti körülmények is támogatólag működnek, egy biztosabb, eredményesebb,

A takarónövény-dilemma felveti az időjárási körülményeknek, elsődlegesen a csapadékeloszlásnak és -mennyiségnek a gyelemmel kísérését, az idejében történő terminálást és esetleg még a kifagyó keverékek alkalmazásának a további szükségességét is.

nak nyomán fellépő gyomosodással) okoznak jelentős károkat. A kímélő művelés hatására javuló vízellátottság miatt a 2022-es aszályban is a környezethez képest jobb kondíciójú volt a napraforgó. A már érőfélben lévő nö-

A csökkentett talajművelés, a változatos vetésforgó, a pillangós szegélyek, a magérés előtti időszakig fenntartott gyomokat is tartalmazó árvakelések és tarlók mágnesként vonzzák a vadakat és a madarakat, amelyek jelentős károkat tudnak okozni a direktvetésű és takarónövényes táblákon.

tók. A vizsgált területet északról erdő, délről erdősáv, közvetlenül mellette a Sényői főfolyás, tőle keletre 250–350 m távolságra több száz hektáros többé-kevésbé zárt, de kis vadeltartó képességű akác, nemes nyár erdőtömb határolja. Minden magyarországi nagyvad, a szarvas, a dám, az őz és a vaddisznó is előfordul a területen. Új kártevőként jelent meg a dolmányos varjú és az ör-

vények tányérjait, levélnyelének lédús részeit harapdálták ki az őzek, szarvasok, amivel súlyos termésdepressziót okoztak.

A vadgazdálkodás magyarországi színvonalát minősíti a vadkár mértéke, a vadgazdálkodó ehhez való hozzáállása. Legtöbb esetben egy magasles demonstratív kihelyezésével megoldottnak tekintik a problémát, a növényter-

anyagilag is megtérülő „gazdálkodási forma” lesz az eredmény. Napjainkban a forgatás nélküli műveléssel kapcsolatosan terjedő és biztatóan hangzó „hátradőlésre” talán e tapasztalatok birtokában lehet majd számítani. További információk, talajmonitoring-vizsgálati igények, a MATE Budai Campus Agrárkörnyezettani Tanszékén is elérhető szolgáltatások és szaktanácsadás a biro.borbala@gmail. com címen kérhetők. Az irodalmi hivatkozások részleteiről a szerzők adnak tájékoztatást. A cikksorozatban bemutatott szakdolgozatok a hetedik éve, a MATE Környezettudományi Intézetének Agrár-környezettani Tanszékén folyó biológiai talajerő-gazdálkodó szakirányú továbbképzés keretében készülnek. A képzésről és a jelentkezésről az érdeklődők az uni-mate.hu/képzés/content/biológiai-talajerő-gazdálkodási-szakmérnök-szakember-szakirányú-továbbképzés linken tájékozódhatnak.

7–8. kép. Vadkártételek napraforgóban 2022 nyarán

Vadkár (őz?) fiatal napraforgóban, 2022. 05. 26. Szarvas kártétele virágzás előtt, 2022. 07. 26.

Regeneratív mezőgazdaság 13. rész

Talajműveléssel nem megy a talajjavítás

SZERZŐ: KÖKÉNY ATTILA

A talajok fontossága…

Már lassan mindenki hallott arról, hogy milyen mértékben leromlottak a magyar termőtalajok. Figyelemfelkeltő kampánynapokon ásták a talajszelvényeket országszerte, melynek során kutatók, egyetemi tanárok elemezték, amiről a talaj mesélt. A kiválóan felkészült geográfusok, talajtani szakértők történeteiben a talajfejlődés, tektonika, süllyedés, zökkenés, tengeri üledék, még akár a biológiai is mind szerepet kapott, mindent megtudtunk a talaj geológiai történelméről a szelvény mélységéig, amit csak a modern talajtan képes feltárni.

A talaj végre szexi lett, tömegeket megmozgató hívószó, erre vártunk már legalább egy évtizede, és örömmel láttam, hogy a tarnabodi tanodából kikerülő diákok már általános iskolai

A talajvédelem a no-till alkalmazásánál kezdődik

szinten is ismerik a termőtalaj fontosságát.

A szelvényekben azonban nem lehetett egyetlen egészséges, természetes talajt látni. Az emberi tevékenység mindenhol súlyos nyomot hagyott a talajon, mechanikai tömörödés, humuszvesztés, építkezési törmelék, muzeális tejeszacskó, méter mély eróziós üledék a humuszos lösz felett, amelyet a szétszántott domboldalokról mosott le a mezőgazdaság okozta erózió évszázadok alatt. Az emberi hatás egyetlen esetben sem mutatott pozitív történelmi változást a talaj számára, bármenynyire heterogén volt a szelvények rétegzettsége.

Néhol leesett állal olvastam a szakvéleményt, amely szerint az „elhibázott vegyszerhasználat” és a klímaváltozás felelős a talajromlásért, miközben több

évezredes, antropogén eredetű, tavi üledékek tanúskodnak a bronzkori erdőirtások és talajművelések környezetre és talajra gyakorolt brutális pusztításáról, pedig akkor még nem nagy sebességű, 20 tonnás gépkapcsolatok rombolták a talajt, mindössze egy agancsból és fadarabokból tákolt, kultivátorszerű eszközzel hasogatták sekélyen a felszínt. A szavannák feltörése és erdők kiirtása pedig minden esetben együtt járt az éghajlat szárazodásával, hiszen felszámolták az esőfolyosókat, amelyek segítségével a kis vízkörök működtek. A porrá művelt talajfelszín pedig már eliszapolódik csapadék hatására, azaz csökken a beszivárgás és a talaj víztartaléka, minden egyes évben kevesebb nedvességet biztosítva a növényzet számára. A klímaváltozás

FOLYTATÁS A 48. OLDALON

dinamikus folyamatához erősen hozzájárul a tájhasználat megváltoztatása, mondhatjuk, hogy az egyik legfontosabb emberi tényezője a sivatagosodásnak, nem pedig fordítva.

A kérdés azonban nyitott maradt: mit kezdjen a szántóföldi növénytermesztő az adott talajjal, miután minden mesét meghallgatott a gyönyörűbbnél csodálatosabb szelvényekről?

Mert a gazda a gyakorlatban semmit nem tud kezdeni az 50 cm-nél mélyebben elhelyezkedő rétegekkel, sem mechanikai módszerekkel, sem kémiával, de a haszonnövények gyökereinek számára mégis optimális környezetet kellene biztosítania a gyors és eredményes fejlődéshez, hogy elérje a mélyben található nedvességet és tápanyagokat.

A válaszokban viszont még mindig azok a működésképtelen alternatívák jelentek meg, amelyek alkalmatlanok a talajok termékenységének, életének, szerkezetének tartós vagy egyáltalán bármilyen javítására.

A kérdés már lassan száz éve nem az a mezőgazdaság számára, hogy forgatás vagy a lazítás jobb a talajnak. Azt már az 1930-a évek Fekete Porviharaiból kiderült, hogy a szántásnál talajpusztítóbb technológia kevés van, és el is indult a mezőgazdaság reformja az érintett országban.

Magyarországon azonban 2024 tavaszán is mindenhol felszántott földeket lehetett látni – ha épp lehetett, a böjti szelek porviharaiban. Elenyésző volt a forgatás nélküli területek mennyisége, a no-till pedig valóban láthatatlan.

Pedig a forgatásos és a forgatás nélküli művelés egyaránt pusztítja a talajt, beleértve a talajművelés minden mélységű technológiáját.

Nem létezik olyan, hogy környezetvagy talajkímélő talajművelés

Amint a talaj felszíne takaratlan marad a művelőeszköz után, és nem fogják össze szerkezetét a biológiai ragasztóanyagok és gyökerek, az a föld szabad prédája lesz a szélnek és csapadéknak, és akadálytalanul hordják el a felszínt az eróziós hatások. Minden egyes talajművelés a talajban tárolt szén felszabadításával jár, amelynek minden egyes elvesztett töredék százaléka a rendelkezésre álló tápanyagok felvehetőségét is korlátozza. A kukorica például a talaj táplálékhálózatában feltáródó és körforgásban tartott, szer-

ves eredetű tápanyagokból fedezi átlagosan 67%-át a nitrogénigényének. Ez más növényekre és tápanyagokra is vonatkozik, és ez a tápanyagkészlet képes egyedül a megvásárolt tápanyag-utánpótlási igényeinket csökkenteni. Minden egyes százalék humusztartalom 30–50 kg nitrogént képes szolgáltatni növényeink számára, aminek hatására egy kiváló humusztartalmú talajon gond nélkül lehet termelni átlagtermésekkel, bármiféle tápanyag-utánpótlás és talajmunka nélkül is.

Ezzel szemben lehet az a talaj akármilyen gazdag tápanyagokban, ahogy a humusztartalma lecsökken, vele együtt a talaj táplálékhálózatából származó, biológiai eredetű tápanyagok is. Így egyre nagyobb mennyiségű műtrágyára van szükség, míg a végén eljutunk addig a fázisig, amikor a föld már csak támasztóközegként szerepel, minden mást a talajműveléssel, szuperprecíziós és egyre költségesebb, mesterséges tápanyag-utánpótlással kell biztosítani.

Egy utópisztikus világban biztosan áll elegendő anyagi háttér minden gazda számára, hogy a váztalaj szintjére lerontott földjén ki zesse az összes művelési költséget és műtrágyát, amivel megfelelő hasznot is érhet el, de én nem ezt a világot látom magam körül. A leromlott talajokon már szórhat bárki

bármilyen mennyiségű tápanyagot, a szerkezetét és humusztartalmát vesztett föld már fokozottan érzékeny úgy a csapadékra, mint annak hiányára, ezért a magas költségeket egyre kevésbé fedezi a bevétel.

Nem kellene végre ezt a lefelé ívelő folyamatot megfordítani?

A talaj egy élő egység, amelynek termékenység szempontjából legfontosabb értékmérője a szerves széntartalma. A talaj humusztartalmára pedig minden egyes talajművelés kivétel nélkül káros hatást jelent. A talajművelés okozta szerves szénvesztést kiválóan lehet számszerűsíteni, a művelőeszköz paraméterei, művelési mélység és a művelési sebesség képlete alapján pontosan meg tudjuk határozni, mekkora szénveszteségre számíthatunk a talajból az adott művelőeszközzel végzett munkával. Ezek a hatások öszszeadódnak, így a menetszámok humuszveszteséget okozó hatása is – azaz senki ne álmodozzon arról, hogy bármilyen talajművelő eszközzel humuszt fog gyarapítani.

A szerves szénveszteség nehezen pótolható, mert vagy az adott földön kell megtermelnünk a szükséges biomasszát, ami az olcsóbb megoldás, vagy máshonnan kell odaszállítanunk

Magyarországon azonban 2024 tavaszán is sok helyen felszántott földeket lehetett látni –ha épp lehetett, a böjti szelek porviharaiban

a megvásárolt szénbázisú anyagokat, a komposztot vagy trágyát – amely viszont arról a területről hiányozhat az szénegyenlegből, ahonnan származik.

A talaj szénkörforgása során egy adott területen található élővilág természetes körülmények között is folyamatosan köti a légkörből a szenet, és ki is bocsájtja egy hosszú távon egyensúlyi rendszerben. A talaj szervesszén-tartalma év közben is jelentősen változhat, attól függően, hogy épp a szenet megkötő vagy a lebontó folyamatok a dinamikusabbak az adott időszakaszban. De ahhoz, hogy rendszeres talajvizsgálat, bonyolult szénegyenleg-számolások és talajlégzésmérés nélkül meg tudjuk állapítani a gazdaságunkban, hogy milyen potenciálunk van a talajjavításra, ahhoz az egyszerűsített humuszegyenleget használjuk.

Termeljük meg a földön!

A szerves trágyázás fenntartó szerepét már rég ismeri a mezőgazdaság, de az egyensúlyhoz is legalább négyszer annyi trágyára van szükség, mint amennyi szalmát elvitt valaki a területről, és ez még nem elég a talaj javításához. A hazai állattartás által kibocsátott trágya mennyisége a földek töredékére elég csak, ezért ez a megol-

dás nem alkalmazható jelenleg széles körben.

Ezért a legegyszerűbb, ha a földön termeljük meg a biomasszát, és otthagyjuk a szalmát és a gyökereket betakarítás után, de ezzel is csak akkor érhetünk el tartós talajjavító hatást, ha az adott terület biomassza-termelő képessége meghaladja a talajműveléssel és talajlégzéssel elvesztett szénveszteség pótlásához szükséges biomasszát.

Ez az évente szükséges biomasszamennyiség függ a talaj mechanikai szerkezetétől, kiinduló humusztartalmától még akkor is, ha semmilyen talajművelést nem végzünk.

Ezért van az, hogy például lehet magas humusztartalmat fenntartani, sőt emelni akár kukorica-monokultúrával is, de egy alacsony biomassza-termelésű búza-repce vetésváltással épp csak szinten tudjuk tartani a humusztartalmat, ha épp nem kezd el csökkenni a kiinduló értékünk.

A humusztartalom alapján a magyar talajok többsége kritikusan leromlott állapotú, azaz javításra, szervesszéntartalmának emelésére szorul.

A szükséges humusztartalom-értékeket mindig a talaj mechanikai összetételével párosítjuk, mert egy jó szemcseösszetételű mezőségi talajnak jóval magasabb a kiinduló humusztartalma, mint egy homoktalajnak, és az adott klímán elérhető humusztartalma is ma-

gasabb. Abban azonban közös minden talaj, hogy a humusztartalom javításához, majd szinten tartásához többlet szerves anyagra van szükség, különösen, ha valaki talajt művel.

Évente legalább 6 tonna szerves anyagot kellene pótolni ahhoz, hogy a művelt földek jelenleg mért humusztartalma fennmaradjon, ha nem történik talajművelés! Ha viszont történik, ennek a mennyiségnek már jóval magasabbnak kell lennie. Az emeléshez szükséges szervesanyag-utánpótláshoz viszont már talajtípustól függően kalkuláljuk a biomassza-utánpótlást, amely minimálisan 8-9 tonna többlet biomasszát igényelne évente egy százalékkal magasabb humusztartalom eléréséhez. Ha ezt nem sikerül biztosítani a vetésforgóban, ne számítsunk a talajok javulására. Ez a mérleg nyilván sok összetevős, és jelentősen függ a területre kijuttatott/megtermelt szerves anyagok összetételétől is, valamint az adott év csapadék- és hőmérsékletviszonyai befolyásolják, de legalább ilyen mennyiségű növényi maradványt meg kell termelnünk évente.

A takarónövények szerepe is fontos a humuszegyensúly beállításában, mert a legtöbb vetésforgóban gyakran nem valósítható meg a mérleghez szükséges szénmennyiség nélkülük.

Ha jól összeállított vetésforgóval és takarónövények alkalmazásával minden évben 10 tonnánál több szerves anyagot meg tudunk termelni hektáronként, van esélyünk a talaj javulására, ha az párosul a művelési intenzitás, mélység, menetszám és sebesség csökkentésével. A humusztartalom mérhető növelésére azonban csak az évente egyszeri minimumművelés vagy sávművelés nyitja meg a lehetőséget, és a no-till alkalmazásától válik fenntarthatóvá a folyamat.

Fontos számodra az üzleti eredmény, vagy csak hobbiból szaladgálsz traktorral a földön?

Aki hosszú távra tervez, az javítja a talajt, hogy az unokái is meg tudjanak élni a mezőgazdaságból, akkor is, ha a műtrágya vagy az üzemanyag ára a sokszorosára emelkedik.

Legyen célod, hogy minél hamarabb elérd a no-till alkalmazását, és ehhez nélkülözhetetlen a művelési intenzitás radikális csökkentése és az egyszerűsített humuszegyenleg alkalmazása.

A no-till területen még mindig annyira nedves és morzsalékos a talaj a kukorica-szármaradványok alatt, hogy a televényférgek is jól érzik magukat

Termésnövelő anyag kijuttatása permeteződrónnal

SZERZŐ: JORDÁN LÁSZLÓ • LÉGTÉR.HU KFT.

A légi permetezés alatt általában növényvédő szerek kijuttatását értjük, pedig egyre nagyobb teret nyer a lombtrágyák, illetve az egyéb termésnövelő anyagok (pl. növénykondicionálók) levegőből történő kijuttatása. Utóbbiakra kevésbé szigorú előírások vonatkoznak, mint a növényvédő szerekre, talán ez az oka annak is, hogy nem ezekről beszélünk.

Ideje hát, hogy a cikksorozatban egy alkalmat a termésnövelő anyagok légi/drónról történő kijuttatásának szenteljünk! Annál is inkább, mert itt is vannak tévhitek, hamis információk, szigorúbb elvárásokat gondolva, mint a valóság.

De mi az a termésnövelő anyag?

Az elején szögezzük le, mit értünk ez esetben termésnövelő anyag alatt! Ez a fogalom lefed minden olyan anyagot, amely a növények tápanyagellátását befolyásolja közvetlenül vagy közvetve, a talajra gyakorolt hatásán keresztül. Ide tartoznak klasszikusan a műtrágyák és a szerves trágyák, de a drónról történő kijuttatás természetesen nem ezekről az anyagokról szól. Elsősorban (de nem kizárólagosan) lombtrágyák, növénykondicionálók, esetleg mikrobiológiai készítmények jöhetnek szóba drónos kijuttatás során.

Termésnövelő kijuttatása drónnal?

Nézzük meg sorban, hogy a növényvédő szerek drónos kijuttatásához ha-

sonlítva termésnövelő anyagokra vonatkozóan milyen eltérések vannak:

Típusminősített drón, időszakos műszaki felülvizsgálat: a jogszabályok e két kötelezettséget a növényvédő szert kijuttató eszközökre írják elő. Amennyiben a drón csak termésnövelő anyagot juttat ki, ezek nem szükségesek. Másik kérdés, hogy a gyakorlatban többnyire mindkét típusú készítményre használják a gépeket, így ez inkább csak elvi kérdés marad.

Felelősségbiztosítás, nyilvántartásba vétel a közlekedési hatóságnál: ezek az előírások nem speci kusan a légi mezőgazdasági munkavégzésre vonatkoznak, ezért minden esetben kötelező érvényűek.

Nyilvántartásba vétel a vármegyei kormányhivatalnál és a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaránál: hasonló a helyzet, mint a műszaki előírások esetében. Csak termésnövelő anyag kijuttatáshoz nem szükséges.

Nébih-nyilvántartásában szereplő növényvédelmidrón-pilóta: igen, termésnövelő anyag kiszórása esetén is szükséges!

Műveleti engedély: bármilyen anyagot juttatnak ki a drónról, ahhoz szükséges a műveleti engedély.

Kijuttatási terv: termésnövelő anyagokhoz nem szükséges elkészíteni.

Bejelentés megelőző munkanap 9 óráig: ez egy szükséges eljárás, a szakirányító feladata.

Növényvédelmi szakirányító közreműködése: nem szükséges, jogszabály szerint a szakirányítói feladatokat tápanyag-gazdálkodási légi tevékenység során a megrendelő (a gazda) végzi.

Légtérhasználat bejelentése a mydronespace alkalmazásban: kötelező ez esetben is.

Munkatérkép, felhasználási utasítás, repülési napló: ezek szükséges dokumentumok.

A szórófej nyitásának/zárásának adatai: ez esetben nincs erre vonatkozó előírás.

Drónos kijuttatásra engedélyezett termésnövelő anyag: a termésnövelő anyagok engedélyokirata nem szabja meg a kijuttatás módját, az minden esetben a felhasználó feladata és felelőssége. Egyszerűbben fogalmazva: termésnövelő anyagot ki szabad jut-

tatni drónról is, nincs erre irányuló korlátozás vagy külön engedélyezési kötelezettség.

Nem árt azonban tisztában lenni azzal, hogy a termésnövelő anyagok tudnak meglepetést okozni. A rendkívül nagy töménység okozhat perzselést, vagy a nem kielégítő szóráskép (fedettség) gátolhatja az elvárt hatás kifejtését.

Fontos a dózis!

Vannak azonban jó tapasztalatok is! Mivel lombtrágyából vagy termésnövelő anyagból jóval nagyobb dózisokat használunk egy hektárra, mint a növényvédő szerekből, ezért felmerült annak kérdése is, hogy esetleg hígítás nélkül juttatják ki az ilyen termékeket. Ilyen esetre is van már példa, ráadásul megfelelő hatékonysággal. De csak példa, és nincs általános ismeret! Nyomatékosan felhívom a gyelmet, hogy termésnövelő anyagok drónos kijuttatásának szándéka esetén konzultáljanak a gyártóval vagy a forgalmazóval, és érdemes kis felületen próbát tenni! És ha a tapasztalatok megosztásra is kerülnek, akkor lesz igazán hatékony a drónok légi mezőgazdasági munka-

végzése! Tapasztalat alatt itt a szakszerű és okszerű kivitelezést értem, ahol a szakember (aki lehet maga a termelő is vagy a készítmény gyártójának képviselője) gyelembe vesz minden olyan tényezőt, amely befolyásolhatja a hatást (fejlettség, időjárás stb.), és

úgy ítéli meg a kezelés eredményét. Máris sok közléssel lehet találkozni; ezeket kellő kritikával és fenntartással kezelve – mert elég változatos színvonalúak – értékes szakmai információkhoz lehet jutni!

A termésnövelő anyagok engedélyokirata nem szabja meg a kijuttatás módját

A folyékony kincs

SZERZŐ:

DR. DÓKA LAJOS FÜLÖP ADJUNKTUS, DR. SZABÓ ANDRÁS ADJUNKTUS, RAGÁNNÉ SZABÓ ÉVA ADJUNKTUS

• DE MÉK NÖVÉNYTUDOMÁNYI INTÉZET

Napjainkban egyre többet lehet hallani a talajok szerkezeti romlásáról, szervesanyag-csökkenésről, CO2-kvótáról a mezőgazdaságban. A talaj most fokozottabban a figyelem középpontjába került több oldalról is, egyrészt a talajművelés, másrészt a szervesanyag-gazdálkodás tekintetében. A szántóföldi növénytermesztésben talán nem tűnik közhelynek, ha azt mondjuk, minden mindennel összefügg, a földművelő minden tevékenysége, amelyet a területén végez, kihat a következő műveletekre, hatással van a talajra, az abban fejlődő növényállományra.

Talajgyógyítás trágyázással

Egyik ilyen fontos termesztéstechnológiai elem a tápanyag-utánpótlás, illetve a trágyázás. Akár jól, akár hibákat ejtve végezzük, befolyásolja a talaj zikai-kémiai szerkezetét, így közvetve a növényeink tápanyagellátását, fejlődését, végső soron a termés mennyiségét, minőségét.

Mostani cikkünkben áttételesen a növény táplálásával foglalkozunk, a talaj oldaláról, hiszen ami a talajnak mint termőközegnek fontos, az az állományaink hasznára is válik. A szántóföldi növénytermesztésben a növények számára szükséges tápanyagok alapvető forrása a talaj, amely a megfelelő feltételek mellett zikai-kémiai-biológiai egyensúlyát fenntartja, így természetes termőképességét megújítja, ezáltal folyamatosan képes biztosítani a növények számára a szükségleteiknek megfelelő ellátást. Itt két fogalmat érdemes megkülönböztetnünk: a tápanyag-gazdálkodást és a trágyázást.

A tápanyag-gazdálkodás egy szélesebb körű, hosszabb távú, átgondolt cselekvés, amely a növény igényén kívül gyelembe veszi a talajra és környezetre gyakorolt hatásokat is. A trágyázáson viszont azoknak a szerves és szervetlen anyagoknak a talaj termőrétegébe történő bedolgozását értjük, amelyekkel a kultúrnövényeket tápanyaggal látjuk el, ezzel együtt javítjuk, de legalábbis fenntartjuk a talaj kémiai, zikai, valamint biológiai tulajdonságait. Tehát a trágyázás szinte magát a műveletet, a termesztéstechnológia egy elemét jelenti, míg a tápanyag-gazdálkodás már hosszabb távú, több évre előre tervezett tevékenység, nemcsak a trágyák kijuttatását jelenti, hanem a fenntarthatóságot is megvalósítjuk, erőforrásainkkal – jelen esetben a talajjal – úgy rendelkezünk, hogy az a jövő generációi számára is „használható”, eredményes növénytermesztésre alkalmas maradjon.

1. grafikon. Hígtrágya-stabilizátorral kezelt sertéstrágya hatása az őszi búza, a kukorica és a napraforgó termésére (2023, Debreceni Egyetem)

A táplálóanyag-gazdálkodás fő céljai:

Az okszerű és gazdaságos növénytáplálás alkalmazása a növénytermesztésben.

A káros hatások megelőzése vagy minimálisra csökkentése.

A talajok termékenységének növelése vagy megóvása.

Az élő környezet terhelésének csökkentése.

A természeti erőforrások megújulóképességének biztosítása.

A biológiai diverzitás megőrzése.

Oké, trágyázzunk, de mivel?

Tudjuk, hogy növényeinket műtrágyával és szerves trágyákkal is trágyázhatjuk. Mindkettőnek megvan a létjogosultsága az intenzív, a piaci igényeknek megfelelő minőségű, nagy termésátlagok megtermeléséhez. Vannak előnyeik és hátrányaik is, de hogy melyiknek, illetve melyikből mennyi, az már változó, és termelőként tisztában kell lennünk velük. Ezeket a célokat azonban csupán műtrágyák használatával maradéktalanul nem tudjuk tel-

jesíteni, valamint a műtrágyázás az elmúlt években több szempontból is (ár, ellátás ingadozása stb.) kissé rapszodikussá vált, sok üzem átgondolta tápanyag-gazdálkodási gyakorlatát, az eddigi – inkább szintetikus trágyákra épülő – trágyázását részben, némelyik egészben kiváltotta saját állattartó telepein keletkező szerves trágyával.

A szerves trágyák jelentősége igen sokrétű, általánosságban megállapítható, hogy: javítják a talaj zikai és kémiai tulajdonságait, kedvező hatást gyakorolnak a talaj kationcserélő képességére, pufferkapacitására, aktívabb talajéletet biztosítanak, a mikroszervezetek számára szénforrásul szolgálnak, az elbomlásuk során keletkező szén-dioxid elősegíti a tápanyagok oldódását, vitaminokat, hormonokat, növényi serkentőanyagokat visznek a talajba, melyek előnyösen hatnak a talaj mikro órájára és a kultúrnövényekre, növelik a talaj makro- és mikroelem-tartalmát,

hosszabb távon alkalmazva ezeket a talajt tartós humuszanyagokban is gazdagítják.

Elég nagy csoportot alkotnak, ide soroljuk: az istállótrágyát; a hígtrágyát; a zöldtrágyát; a szalmatrágyát; a szár- és gyökérmaradványokat; a komposztot; a fekáliát; a tőzeget; és az élelmiszeripari szerves hulladékokat.

A hígtrágya jelentősége

A hígtrágya az alom nélküli tartás során keletkező folyékony halmazállapotú trágya, amely bélsárból, vizeletből, elcsurgó itatóvízből, öblítő- és mosóvízből és egyéb hulladékanyagokból áll.

Technológiától függően megkülönböztetünk kövér (víz : ürülék arány 1: 1), illetve sovány (víz : ürülék arány 4: 1) hígtrágyát. Mennyisége változó, állatfajonként is különböző, de nagy-

A hígtrágya kezelése kétféle módon történhet: – Fázisbontásos eljárás: ülepítéssel vagy szűréssel szétválasztják a szilárd és a hígabb részt. Az így keletkezett szilárd fázis – amely a növényt és a talajt tápláló anyagok zömét tartalmazza –az istállótrágyához hasonlóan kijuttatható a szántóföldre. A híg rész pedig legelők, kaszálók trágyázására alkalmas. – A homogenizálás módszerének lényege a szilárd és a folyékonyabb rész

ezer köbméteres hígtrágyatároló tartályokba kerül, innen történik a kihordása tartálykocsikkal a szántóföldre. A rendszer nagyon jó, de sajnos vannak olyan negatívumai, amelyek orvoslása elengedhetetlen. Az egyik ilyen az állatjóléttel, az állatok tartásával kapcsolatos. Az istállók levegőjében, főként a sertéseknél, megnövekszik az ammóniagáz koncentrációja, amely az állatok egészségére, takarmányfelvevő képességére, végső soron tömeggya-

Nagymennyiségűszervestrágyaképződikegyegyállattartótelepen,demanapságegyretöbben vélekednekúgyróla,minthaigazikincslenne

elegyítése, az így kapott sűrűbb, de folyékony anyag kerül ki a szántóterületekre, talajfelszínre, és aztán rögtön bedolgozva vagy egyből a talajba, injektálószerkezet segítségével. Nagyon fontos a hígtrágya mielőbbi talajba kerülése, a hatóanyagok különböző gázok (ammónia, kén-hidrogén stb.)

2. grafikon. Hígtrágya-stabilizátorral kezelt sertéstrágya hatása az őszi búza beltartalmi paramétereire (2023, Debreceni Egyetem)

ságrendileg egy tehénférőhely után 100 liter, míg egy sertésférőhely után 25 liter keletkezik naponta. Ennek tudatában látható, hogy igen nagy mennyiségű szerves trágya képződik egy-egy állattartó telepen, melynek elhelyezése, kezelése plusz gondot, energiát és költséget jelent. Legalábbis eddig így volt, de manapság egyre többen vélekednek úgy róla, mintha igazi kincs lenne.

formájában történő „elillanásának” elkerülése miatt.

A szerves trágya sok gazdaságban újra kiváltja a műtrágyák egy részét

Az utóbbi eljárás terjedt el a leginkább. Jellemzője, hogy az istállókból a vízzel kiöblített szerves trágya még a telepen lévő gyűjtőmedencékbe, több

rapodásukra negatív hatást gyakorol. A másik, hogy az így a trágyából a levegőbe kerülő ammóniával értékes nitrogén is távozik az anyagból, ami már a növénytermesztés számára okoz tápanyagveszteséget. A harmadik pedig technológiai probléma: a tárolókba kerülő nagy szilárd aránnyal rendelkező trágyatömeg – a beépített keverőberendezések ellenére – nem marad homogén, a szilárd rész a kör alakú tartályok közepén betömörödve összeáll, illetve a felszínen „kérget” hoz létre. Mindkét jelenség következményeként a homogenizálás nem lesz eredményes, ráadásul az összeállt, bekeményedett részeket még külön munkával, eszközzel és plusz energiával kell onnan kitermelni. Ezekre a problémákra már találtak megoldásokat, különféle készítményeket, baktériumokat, amelyek a három problémakört többé-kevésbé megoldani látszanak; az egyik jól megköti az ammóniát, de a homogenizálással már bajban van, a másik viszont a téli hidegben már nem képes jótékony hatását kifejteni.

Kísérlet

hígtrágya-stabilizátorral

A Debreceni Egyetem 2023 tavaszán indított kísérletet egy hígtrágyastabilizátorral, amely a fentebb említett mindhárom problémát képes megoldani, miközben a hígtrágyába keverve, és kijuttatva a talajba, még a növények foszforellátást is képes segíteni. A kísérlet talaja csernozjom volt.

Az üzemi kísérlet 2023 tavaszán indult, de már az egyéves eredmények is FOLYTATÁS AZ 54. OLDALON

biztatóak. A Triune nevű készítményből 2 liter került 40 m3 hígtrágyába, úgy, hogy a tartálykocsi szívócsövébe történt beöntésre, így a gép a tartályában az ezután felszívott trágyával azonnal össze tudta keverni, és folyamatosan keverte, míg a kezelendő területig nem ért. A vizsgált növény az őszi búza, a kukorica és a napraforgó volt, amelynél az 1. gra konon látható eredmények születtek.

A beltartalmi paraméterekben is komoly javulás érhető el (lásd 2. gra kon). Fehérje tekintetében a Triune-nal kezelt őszi búza fehérjetartalma 13,8%, a kezeletlené 11,2%, vagyis az eltérés 2,6% volt, míg a sikértartalom esetében az eltérés jelentősebb értékeket mutatott: a Triune-nal kezelté 28,7%, a kezeletlené 21,9%, a különbség: 6,8% volt. A legnagyobb eltérés a Zeleny-féle szedimentáció értékeiben volt megállapítható. Triune-nal kezelt 40,7 ml, kezeletlen 25,1 ml, a különbség 15,6 ml.

A szedimentáció mértékét az intervenciós szabvány határozza meg. A szedimentációs érték, index a liszt minőségét mutatja. A szabvány szerinti alsó érték 30 ml. A kísérleti eredmények alapján megállapítható, hogy a Triunenal kezelt területekről betakarított őszi búza átlagon felüli minőségű lett (2. gra kon).

Az olajtartalom-vizsgálatok eredményei alapján a Triune-nal kezelt állományok nagyobb olajtartalommal rendelkeztek, a növekedés mértéke 1,1% volt (3. gra kon).

Az eredmények magukért beszélnek, de a hatás tovább fokozható, ha már – és a gyártó javaslata is az – az

Elengedhetetlenné vált a mezőgazdaságban a szintetikus anyagok felhasználásának mérséklése

istállókban, a lagúnákba bekerül ez a molekula a trágyába, amikor is nem hagyja a nitrogén ammónia formájában történő távozását a levegőbe, és így a tárolóba kerülve a trágya letapadását, kérgesedését, tehát a trágyát homogén, kijuttatható formában tartja. Plusz hatása még, hogy a talajba kerülve a már ott lévő foszforral erős kötésben lévő pozitív töltésű molekulákat leválasztja, így a növény számára felvehető formába kerül a foszfor, amely nagyon fontos makroelem.

A Triune előnyei

A Triune nagy molekulamérettel, tömeggel, valamint a talajkolloidok működési mechanizmusához ha-

3. grafikon. Hígtrágya-stabilizátorral kezelt sertéstrágya hatása a napraforgó beltartalmi paramétereire (2023, Debreceni Egyetem)

sonló ioncserélő és adszorbeáló tulajdonsággal rendelkezik. Tehát ha átfogó szemlélettel gondolkozunk, akkor látjuk, hogy ez a technológia valóban komplex hatású, mivel nincs jobb megoldás, mint amit a természet évmilliárdok alatt „legyártott”. Ugyanis a termék polimer hatóanyaga egyszerre homogenizál, megköti a mérgező gázokat, ezáltal megszűnik az irritáló szaghatás, és a felületén adszorbeált hatóanyagokat nem engedi a levegőbe távozni, így csökken a kilúgzás lehetősége. Továbbá a hígtrágyában kikerülve a szántóföldre a növények foszforellátást is segíti, a foszforral erős kémiai kötésben lévő molekuláktól megszabadítja a foszfort. A készítmény, mivel nem élő anyag, ezért semmilyen környezeti hatás nem befolyásolja a hatékony működését, viszont körülbelül a növény tenyészidőszakának közepe táján a talajban maradéktalanul elbomlik. Az egészséges élelmiszeralapanyag-előállításhoz elengedhetetlenné vált a mezőgazdaságban a szintetikus anyagok felhasználásának mérséklése, mindamellett, hogy a hozamok nem csökkenhetnek, inkább növelni érdemes őket. Ha ehhez még hozzávesszük a talajok javításáért elindult törekvéseket, látható, hogy a szerves trágyára – hígtrágyára – alapozott tápanyag-utánpótlás egy üzemben több problémára is megoldást kínál, a fentebb említett technológia pedig tovább fokozza felhasználásának hatékonyságát.

Az öntözővíz jellemzői, hatása

SZERZŐ: DR. TÓTH ÁRPÁD • AQUAREX’96 KFT.

Az öntözés lehetőségét, eredményességét a termesztőközeg, a víz tulajdonsága és a növény igénye együttesen határozza meg. Az aktív gyökérzóna folyamatos ellátása vízzel lehetővé teszi a termőhelyi potenciál (napsugárzás, CO2, tápanyagok, növény genetikai adottságai) maximális hasznosítását, megakadályozza a termés mennyiségének csökkenését és minőségének romlását. Az öntözés a talaj (termesztőközeg) vízgazdálkodását befolyásolja, és annak közvetítő szerepén keresztül hat a növényre.

Az öntözővíz kapcsán legtöbb esetben annak mennyisége kerül a középpontba, de fontosak a kémiai tulajdonságai is, mivel a talajjal dinamikus rendszert alkot.

Az öntözővízben található anyagokat a következőképpen csoportosíthatjuk: zikai: lebegő szerves és szervetlen anyagok, kolloidok, kémiai:

oldott anyagok, természetes eredetű sók, műtrágyák és vízkezelő anyagok,

biológiai: élő biológiai testek, mint az algák és a nyálkaképző baktériumok. Az utóbbiak szűréssel nem távolíthatók el, ragadós telepeiken a lebegő szilárd részecskék megtapadnak és felhalmozódnak. Az oldott anyagok (vas, mangán, kén) kémiai átalakításában is szerepet játszhatnak, melynek nem oldódó szennyeződés felhalmozódása lehet a következménye.

Az öntözővíz kémiai jellemzői

Az öntözővíz mindig tartalmaz sókat; ennek mértéke függ a víz forrásá-

tól. A talaj- vagy rétegvizek nagyobb mennyiséget tartalmaznak belőlük, mint az állóvizek. Lefolyástalan területeken, ahol a nyári vízpótlás nem megoldott, szoros a kapcsolat a talajvízzel. A sótartalom olyan kedvezőtlen lehet hazánkban, hogy a vizet alkalmatlanná teszi öntözésre. Legkedvezőbbek ebből a szempontból a folyóvizek.

Az öntözővíz minőségét elsősorban az alábbi mutatók alapján ítélhetjük meg:

Az összes oldott sótartalom (TDS, Total Dissolved Solids), melyet mg/l-ben fejezünk ki. A jó minőségű öntözővíz

Almaültetvény csepegtető öntözése

összes sótartalma ne legyen nagyobb 500 mg/l-nél (1. táblázat) az öntözőgép betáplálási pontjánál. Laza, homokos talaj esetében, ahol a talajvíz mélyen helyezkedik el, ennél nagyobb, 800–1000 mg/l sótartalom is jónak minősíthető. Ez egyrészt az alacsony agyagtartalommal van összefüggésben. Annak a nagyobb koncentrációjú víz hatására sem romlik veszélyes mértékben a vízvezető képessége, valamint kevesebb só kötődik meg, mely a téli csapadék hatására mélyebb rétegekben lúgozódik ki. Másrészt a mélyen (3–4 m) elhelyezkedő talajvíznek nincs befolyása a felszíni réteg sóforgalmára.

Az adott víz alkalmazhatósága csak az adott talaj, a növényállomány igényének ismerete mellett állapítható meg.

2. A víz nátrium- (Na-) ionjainak relatív mennyisége, az összes kation százalékában kifejezve (Na%).

Na-iont tartalmaz. A szikesítő hatás szempontjából azonban nemcsak az abszolút mennyiségű Na+-tartalmat kell gyelembe venni, hanem ennek a többi fémionhoz viszonyított arányát is. Ez az agyagásványok diszperziójával van összefüggésben. A diszperzió mértéke függ az agyagásványok típusától, az oldat koncentrációjától és az ionok arányától.

A Na% megengedett értéke függ a víz anion-összetételétől és az öntözendő terület talajtulajdonságaitól (agyagásványtípusok aránya). Kísérletek szerint azonos Na+-koncentráció esetén nátrium-klorid vagy nátrium-szulfát oldatából kevesebb Na kötődik meg, mint a nátrium-karbonátból. Ezért a hidrokarbonátos víz Na%-a legfeljebb 35 lehet. Ha számottevő kloridot vagy szulfátot és kevesebb hidrokarbonátot tartalmaz, úgy 45% is megengedhető.

3. A víz magnézium- (Mg-) ionjainak relatív mennyisége, a Ca + Mg összes mennyiségének %-ában (Mg%).

Az öntözővíz kation-összetétele akkor kedvező, ha minél kevesebb

Lehetséges probléma az öntözés során mértékegység korlátozás a felhasználásban nincshelyi alkalmassági vizsgálatalkalmatlan szikesedés (a növény számára nehezen felvehető víz)

EC (Electric Conductivity, elektromos vezetőképesség) dS/m< 0,7 0,7–3,0 > 3,0

TDS (Total Disolved Solids, összes oldottsó-tartalom) mg/l< 450450–2000 > 2000 ion által okozott károsodás (érzékeny növények esetében) nátrium (Na)

esőszerű öntözési mód me/l< 3 > 3

klór (Cl)

esőszerű öntözési mód me/l< 3 > 3

bór (B)

mg/l< 0,7 0,7–3,0 > 3,0 egyéb hatások (egyes érzékeny növények esetében) nitrát (NO₃-) me/l< 5 5–30 > 30

hidrogén-karbonát (HCO₃-) (felső öntözés esetén) me/l< 1,5 1,5–8,5 > 8,5 kémhatás (pH)

átlagos tartomány 6,5–8,4 1. táblázat. Útmutató az öntözővíz minősítéséhez (Ayers-Westcot, 1989 alapján, www.fao.org/3/t0234e/t0234e01.htm)

A sok magnéziumot tartalmazó öntözővízből jelentős mennyiség kötődhet meg a talajkolloidokon, és – kiszorítva a kalciumot (Ca) – a talaj vízvezető képessége, szerkezete romlik. Amennyiben a Mg% megközelíti a 40–50%-ot, úgy kötött, agyagos talajon a víz alkalmazhatósága kérdésessé válhat.

A mikroöntöző telepeken a kijuttatóelemek kis átmérője miatt a víz minőségével szemben az elvárások szigorúbbak, mint más felszíni öntözési mód esetén. A határértékek felállítása bonyolult feladat, mivel nehéz megállapítani az esetenként más-más összetételű és arányú biológiai, kémiai és zikai alkotók együttes hatását az eltömődési folyamatokra.

A zikai résznél a minősítés könynyebb, a biológiai és kémiai esetében nehezebb. Különösen, ha számításba vesszük az adagolt műtrágyák, vegyszerek hatását is. A 2. táblázatban látható a nemzetközi irodalomban használt vízminőségi táblázat, mely a legfontosabb jellemzők értékeit tartalmazza. A vízminta adatait vizsgálva, ha azok a

közepes vagy nagy eltömődési esély kategóriákba esnek, úgy a víz kémiai kezelése (elsősorban savazás) feltétlenül szükséges.

Az öntözés hatásai

a. Vízpótlás. Hazánk éghajlata kontinentális jellegű, amelyre jellemző, hogy a lehullott csapadék mennyisége nem fedezi a növények vízigényét a tenyészidőszakban, ráadásul eloszlása az év során egyenetlen. A tenyészidőszakban – párosulva a nyári forrósággal – aszályos periódusok alakulnak ki. Ezekben az időszakokban a növények természetes vízellátása kedvezőtlen, ami először a termés minőségében, majd a mennyiségében is kifejezésre jut. Az aktív gyökérzóna folyamatos ellátása vízzel lehetővé teszi a termőhelyi potenciál maximális kihasználását.

A víz napközbeni porlasztásával elkerülhető a légköri aszály kialakulása a növényállományban, csökkenthető a vízfelvétel a talajból.

b. A tápanyag-gazdálkodás javítása. A folyamatos vízellátás következtében a talaj biológiai aktivitása a tenyészidőszakban állandó. A tápelemek feltáródása optimális, így a felvehető készlet gyarapszik. Ez igen kedvező, mivel jó vízellátottság mellett fokozódik a növények tápanyagfelvétele.

c. Talajszerkezet-javulás. A folyamatos, aktív biológiai élet fokozza a gyökérzet tömegét, az értékes humuszanyagok termelését. Az elhaló organizmusok, gyökerek szervesanyag-tartalma és a keletkező humuszos járatok a kedvező irányú szerkezetváltozást segítik.

A vízpótlás kedvezőtlen hatásai jelentősek lehetnek, és mértékük sok esetben nagyobb, mint a kedvezőké, így a talaj termékenységben romlás következhet be. A káros hatások jelentőségét fokozza, hogy az öntözés eredménye az első termesztési évben jelentkezik, míg a káros hatások eset-

leg csak több év alatt alakulnak ki. A kedvezőtlen tulajdonság több évig vagy végleg meggátolja a növénytermesztést.

A talaj javítása igen magas költséget jelent, szükségessé válhat mélylazítás, meszezés elvégzése, vagy nagy adagú szerves trágya kiszórása.

– A szikesedés folyamata különféle sók felhalmozódása a talajban. A sótartalom növekedése bekövetkezhet, ha az öntözővíz nátrium- és/vagy összessó-tartalma nem megfelelő az adott talajra, és ha a kilúgzással nem távozik annyi só, mint amennyi bekerül. A szikesedés bekövetkezhet akkor is, ha az elszivárgó öntözővíz megemeli a talajvízszintet, és annak magas sótartalma a felszínhez közel felhalmozódik.

A nátriumsók felhalmozódása, a szolonyecesedés (alkalinization) el-

sősorban a talaj kedvezőtlen zikai tulajdonságaiban (nehéz művelhetőség, rögös felszín, alacsony vízvezető képesség és hasznosítható vízkészlet) nyilvánul meg. A szoloncsákosodás, a sókoncentráció emelkedése (salinization) a termeszthető növények körét szűkíti. Különösen a csírázó magok, a atal növények érzékenyek a magas sótartalomra.

Magyarországon a sók kilúgzásának lehetősége korlátozott, mivel talajaink jelentős része alacsony vízáteresztő képességű, tenyészidőszakon kívül a fagy nem ad időt az elvégzésére, nincs befogadónk a sókban feldúsult drénvíz elvezetésére. A sófelhalmozódás szódás típusú, mely közel visszafordíthatatlan folyamat, ezért elsődleges teendő a sófelhalmozódás megelőzése, minimálisra csökkentése. Ugyanakkor a tél véginyár eleji csapadék mennyisége ha-

FOLYTATÁS AZ 57. OLDALRÓL

Kérgesedett talajfelszín

zánkban általában elegendő arra, hogy a gyökérzónából a sókat mélyebbre, az alapkőzetbe mossa. A növényházak fóliaborításának téli megszüntetésével elősegíthetjük a termesztőközegben és az alatta felhalmozódott sók kimosását.

Az öntözés során törekedni kell arra, hogy a vízszállító csatornák mentén se emelkedjen a talajvízszint a kritikus szint fölé, ami a sók feláramlását okozza. Az új építésű vízellátó műtárgyak szivárgása nem megengedhető.

Az öntözéssel a vizet pótoljuk a gyökérzónában, csökkentjük a talaj mátrixpotenciálját, így megakadályozzuk a sós talajvizek felemelkedését, ezzel a növényzet károsodását.

– Tápanyagok kilúgzódása. Nagy mennyiségű öntözővíz kijuttatása esetén a benedvesedett réteg összeér a talaj kapilláriszónájával, így az oldatban levő tápanyagok egy része bemosódik a talajvízbe. A tápanyag elveszhet akkor is, ha az öntözővíz olyan mélyre mossa le, ahonnan a növények nem képesek felvenni. Ez a jelenség különösen a nitrogén esetén fordul elő, ami vízben jól oldódik. Kimosódása egyrészt anyagi kár, másrészt elérve a talajvizet, azt ivásra alkalmatlanná teszi.

Az öntözővízadagokat úgy kell megválasztani, hogy a kimosódás ne következzen be, vagy a nitrogént a felhasználással szinkronban többször adagoljuk a tenyészidőszak folyamán. Intenzív körülmények között legjobb megoldás a növényzet szükségleteinek megfelelő napi adagolás csepegtető öntözőrendszeren keresztül.

– A talajtömörödése az öntözés másodlagos hatása. Az őszi csapadék az öntözött talajokat hamarabb telíti vízzel, aminek következtében azok teherbíró képessége csökken. Ehhez járul még az öntözetlen területhez képest jóval nagyobb termésmennyiség, melynek betakarítása, elszállítása nagy gépi munka felhasználásával jár.

A tömörödés miatt váltakozó mélységű művelést kell alkalmazni, melynek elsődleges célja az „eketalpréteg” kialakulásának megelőzése. Ez a réteg nehezen vízáteresztő, a gyökerek növekedését a mélyebb rétegek felé akadályozza. Különösen káros a jelenléte nagy adagú (60 mm) öntözővíz kijuttatásakor, mikor eső követi az öntözést. A nagy menynyiségű víz nem képes mélyebbre szivárogni, és levegőtlen körülmények alakulnak ki a gyökérzónában.

A vetésváltás során négyéveként korán betakarítható növényt kell termeszteni, amely után a talaj mélylazítása (40–60 cm) elvégezhető.

– A felszínkérgesedése, cserepesedése zikai és kémiai folyamatok összességeként alakul ki. A zikai behatások közül a vízcseppek ütőhatása az elsődleges károsító tényező. A felszínre érkező energia nagysága függ a cseppek számától, méretétől, sebességüktől és a becsapódás szögétől. A megelőzésre használjunk nom porlasztású szórófejeket vagy csepegtető öntözőrendszert, ahol ütőhatással nem kell számolnunk.

A kémiai folyamatoknak is nagy szerepük van a kérgesedésben. Az eső- vagy öntözővízben az ionok koncentrációja és egymáshoz mért mennyiségi arányuk nagymértékben eltér a talajoldat összetételétől.

Az agyagásványok alkotta szerkezeti részek stabilitása az ionok mennyiségének és arányának függvényében alakul. Nagy mennyiségű alacsony iontartalmú víz bekerülése esetén a talaj felső néhány mm-es rétegéből a szerkezetet stabilizáló ionok kimosódnak, és az aggregátumok lényegeFOLYTATÁS A 60. OLDALON

sen kisebb részekre esnek szét. Ezzel a pórusok átmérője és mennyiségük egyaránt csökken. Ezt a folyamatot a cseppek ütő-, tömörítőhatása tovább erősíti. A folyamat eredménye a vízáteresztés nagymértékű csökkenése, kiszáradás esetén egy kemény kéreg létrejötte. A vízvezető képesség drasztikus csökkenéséhez elegendő 2–3 mm vastag réteg kialakulása. A kéregréteg megszüntetésére a növényállomány sorközeit kultivátorozzuk. A kultivátorozást növénnyel részben fedett időszakban végezzük, mikor az evaporáció értéke magas, így a művelet elvégzésével csökkentjük a talajból elpárolgó víz mennyiségét is. Ez a hatás azon alapszik, hogy megszüntetjük a kapilláris és más szerkezeti kapcsolatokat a talaj mélyebb rétegével. A kultivátorozott néhány cm vastag réteg ugyan teljesen kiszárad, de mivel nincs vízutánpótlás, így a talaj víztartalma lényegesen nem csökken.

– A felszíni erózió még sík területeken is előfordul, mivel mindenhol találhatók mikrodomborzati egyenetlenségek. A talaj vízvezető képességét meghaladó vízadagolás vagy nagy intenzitású eső esetén a felszínről elfolyás következik be, melynek során a talajfelszín elemei különböző mértékben sodródnak.

Az eróziót befolyásoló tényezők: az öntözővíz vagy csapadék intenzitása és tartama; a talaj mechanikai összetétele, humusztartalma, szerkezete; a lejtő hossza és meredeksége; a termesztett növény, a növényborítottság, vetésváltás, talajművelés.

A mélyedésekben összegyűlő fényes, száradás után repedező, felkunkorodó kéreg jelzi a felszíni erózió jelenlétét, mivel a kéreg oldott humuszanyagokat tartalmaz, me-

Csévélődob, konzolos öntözés

A tömődést okozó tényező az eltömődés bekövetkezésének esélye kicsi közepes nagy fizikai

lebegő anyagok (mg/l)

kémhatás (pH)

< 50 50–100 > 100 kémiai

< 7,0 7,0–8,0 > 8

összes oldott anyag (mg/l)< 500 500–2000 > 2000 mangán (mg/l)

< 0,1 0,1–1,5 > 1,5

összes vas (mg/l) < 0,1 0,1–1,5 > 1,5

hidrogén-szulfid (mg/l) < 0,5 0,5–2 > 2,0 biológiai

baktériumok száma (db/ml)

< 10 000 10 000–50 000 > 50 000

2. táblázat. Az öntözővíz minősítése a csepegtető elemek eltömődési esélyének becslésére (Nakayama, 1982)

lyet legkönnyebben szállít a víz. A sorközök kultivátorozása csökkenti az erózió nagyságát, mivel a felszín egyenetlen lesz, és a mikromélyedések nem engedik a lehulló vizet elfolyni.

Az öntözővíz hőmérséklete

Öntözéskor általában nem vizsgáljuk a víz hőmérsékletét szántóföldön. A víz káros hűtőhatásának elkerülésére az a szokásos gyakorlat, hogy tavasszal akkor öntözünk, ha a napi középhőmérséklet a 20 °C-ot elérte. Alacsonyabb hőmérséklet esetén csak homokverés megelőzésére szabad öntözni.

A nyári időszakban nincs szükség az alacsony hőmérséklet miatti korlátozásra. Minél magasabb a napi középhőmérséklet, annál jobban felmelegszik a felszíni forrásból nyert öntözővíz is.

A felszín alatti forrásból kiemelt öntözővíz hőmérséklete a vizsgálatok szerint az öntözési idényben alig változik, a legnagyobb nyári melegben sem haladja meg a 14 °C-ot. Felmerül a gondolat, hogy az ilyen alacsony hőmérsékletű víz káros lehet, ezért lehetőleg éjszaka öntözzünk.

A kutatási adatok azt mutatják, hogy esőszerű öntözésnél a talajra jutás pillanatáig a víz olyan felmelegedése következik be – magas külső hőmérséklet mellett –, amely nem káros a növényekre. A gyakorlati tapasztalat szerint a levegő magas, 35–40 °C hőmérséklete esetén is alkalmazhatjuk az esőszerű vízkijuttatást, mivel a nagy felületű, kis tömegű vízcseppek a levegőben könnyen felmelegednek, így a növényen nem okoznak kárt.

A növényeken látható „perzselés” esetén a víz sótartalmát, sóösszetételét kell megvizsgálni a kiváltó ok beazonosítására. A vízpótlás optimumának a 25 °C körüli hőmérséklet látszik.

Növényházak öntözésénél jelentős gond – az öntözési fordulók között – a fekete csőben felmelegedő víz. Ennek hőmérséklete elérheti a 60 °C-ot, mely a gyökérzetre, levélzetre jutva azt károsítja.

A besugárzásból eredő felmelegedés elkerülésére fehér csövet, öntözőelemeket használnak. A csövek fala lehet kétrétegű – kívül fehér, belül fekete –, vastagsága nagyobb, mint a normál öntözőcsőé, mivel melegebb környezetben így lehet az azonos nyomásfokozatot biztosítani.

Milyen kártevőket hoz az idei tavasz a gyümölcsösben?

SZERZŐ: TAKÁCS ATTILA NÖVÉNYVÉDELMI ENTOMOLÓGUS

A gyümölcs- és szőlőültetvények hosszú távra szóló, nagy költséggel járó beruházások. Fontos, hogy gazdaságossági szempontból hová és mikor telepítjük a növényeket. A kártevők és a kórokozók elleni védekezés extrém módon megdrágult, így költségek szempontjából nem mindegy, mikor és hogy védekezünk a kártevők ellen. Mindez a házikerti szőlő- és gyümölcsfákra is vonatkozik.

A2023-as és 2024-es tél bővelkedett extremitásokban. A tél folyamán többször szinte mediterrán téli idő volt a Kárpát-medencében. Ez a gyümölcs- és szőlőültetvényeknek nem jó – ellentétben a kártevőknek.

A szőlő- és gyümölcstermesztés az éghajlati adottságoktól nagyban függő (hosszan tartó téli vagy késő tavaszi fagyok) kertészeti tevékenység. A makro- és mikroklimatikus tényezők a gyümölcsfajok termeszthetőségét hazánkban is befolyásolják.

A gyümölcs- és szőlőtermesztésre ható abiotikus (időjárási) tényezők közül a csapadék mennyiségének időbeli, térbeli eloszlása és a hőmérséklet alakulása van hatással. Fontos, hogy a növényeink egészségesek legyenek. Köztudott, hogy az egészséges gyümölcsfák védekezőképessége magasabb a beteg, legyengült fákénál, így a védelmük olcsóbban és egyszerűbben kivitelezhető.

Polifág kártevők, melyek elsősorban a gyümölcsfákat károsítják

A tavaszi kártevők közül az áprilisi, a májusi, az erdei és a júniusi cserebogarak okoznak kárt. Ezek közül a májusi cserebogár (Melolontha melolontha) jelenti a legtöbb problémát. Az ültetvény telepítése előtt ajánlott a talajban élő gyökérkártevők vizsgálata, ezt a gyümölcsfák ültetése előtt kell elvégezni (1. kép).

A gyökereket rágó-pusztító rovarok közül a cserebogár lárvája (pajor) az, ami problémát tud okozni. A lárva piszkosfehéres (csontszínű) színű, és az első lárvastádiumban csak humuszszal táplálkozik. Az első vedlés után már elsősorban az élő növényi szöveteket fogyasztja, melyek elsősorban a növények gyökerei. A kifejlett, nagy

termetű pajor a atal csemeték (szőlő) pusztulását is okozhatja, de a legyengült 2-3 éves fákat is el tudja pusztítani. A pajornak az imágóvá váláshoz 3 év szükséges.

Az ültetetőgödröt vizsgáljuk át, és győződjünk meg arról, hogy nincs-e pajor a földben. Ha gödrönként 1-2 darabot találunk, akkor oda csak talajfertőtlenítés után ültessünk gyümölcsfát.

A talajban a fonálférgek, pattanóbogarak (2. kép) lárvái szintén kártevőként lépnek fel. A cincér, a díszbogár- és szúbogárfajok fatestben vagy a tőkefejben károsító rovarok. Ezek a fajok a fák élő részét károsítják. A lárváik károsítása sokszor csak akkor vehető észre, amikor már a fák menthetetlenek.

A szőlőben az idősebb tőkéket akár az orrszarvúbogár lárvája is rághatja, szerencsére ez a faj csak az elhalt farészt fogyasztja. A károsítására a fák ágainak elhalása, hervadása, illetve a röpnyílások hívják fel a gyelmet. A túlélő fákat a seben keresztül bejutó taplógombák pusztítják el.

2. kép. A drótférgek a vékony gyökereket károsítják

Az őszi nyugalmi időszak előtt, illetve a metszési időszakban a járatokat felfedezve a károsított részek eltávolításával csökkenthető a kártevők szá-

1. kép. A cserebogárpajor kezdetben humusszal táplálkozik (fotók: Takács Attila)

ma. A sebkezelést ekkor sem szabad elfelejteni.

A legjelentősebb gyümölcsfajtánk az alma

Az almatermésűek közül az alma a legelterjedtebb és legnagyobb területen termesztett növényünk. A nagy termőterület miatt is számos gazdasági kárt okozó kártevője van, ezek közül most a legjelentősebbekről lesz szó. A gyakori és közönséges levélpirosító levéltetű (3. kép) már korán, lombfakadáskor aatal levelek épp kibúvó részét szívogatja. A szívogatás hatására a károsodott levelek sodródnak és a torzulnak, ezután a torz rész élénkpirosra színeződik. A károsodott levelek lombhullásig fent maradnak a fákon.

A zöld almalevéltetű szintén már lombfakadás után azonnal meg gyelhető a fákon. Ez a faj csak és kizárólag almástermésűeken fordul elő. A levéltetű sok más fajhoz hasonlóan vírusvektor; amennyiben a vírus bejut az almába (4. kép), a fa menthetetlen. A többi fa védelmében a fertőzött fát el kell távolítani az ültetvényből.

A következő nehezen leküzdhető ellenfél a vértetű. Az almafák veszélyes kártevője: az alma fás hajtásait, ágait és a gyökerét szívogatja. Évente akár 5–10 nemzedéke is lehet. Az olyan tavaszon, mint az idei, már február elején elindulhat a gyökérnyaktól a vázágakra, oldalágakra.

Elsődleges védekezés a sebkezelés. Szintén nagyon fontos, hogy a tősarjakat ne engedjük felnőni. A védekezést a parazitoid darazsakat kímélő növényvédő szerekre alapozzuk, a kora tavasztól az őszig terjedő vegetációs időszakban. Kémiai védekezés zöldbimbós állapotban, a vándorlás idején, felszívódó szerekkel lehetséges.

A szívogatás következtében az almán úgynevezett lázfoltok jelennek meg, a foltok miatt a gyümölcs eladathatatlan lesz.

Alapvédekezés

Telepítésekor egészséges, kártevőtől mentes oltványokat vásároljunk. A védekezés hatékonyságát jelentősen

Avértetűazalmafákveszélyeskártevője: azalmafáshajtásait,ágaitésagyökerét szívogatja

A kaliforniai pajzstetű az alma rettegett kártevője. Ez a kártevőfaj is Észak-Amerikából jött Európába.

A kártétele a gyümölcsön jól látható tüneteket okoz, ezért a gyümölcs eladhatóságát nagyban meghatározza.

növeli és a kártétel nagyságát alapvetően csökkenti a fatisztogatási munkák rendszeres, időbeni elvégzése. A védekezés egyik hatékony eleme a lemosópermetezés. Erre az olajos készítmények, valamint a mészkénlevet

tartalmazó növényvédő szerek egyaránt alkalmasak.

A lombkárosító kártevők közül az atkák és a tripszek a legjelentősebbek. Az atkák közül a szélsőségesen polifág takácsatka a legjelentősebb lombkártevő. Elhanyagolt ültetvényekben súlyos lombvesztést okozhat, ekkor akár 60–70% termésveszteség is bekövetkezhet.

Az almásokban szubdomináns a piros gyümölcsfa-takácsatka. Amikor az atkafajok a leveleket szívogatják, a nyálukkal káros enzimeket juttatnak a levelekbe. A nyál hatására a szívás helyén elpusztul a kloro ll, így a levelek kloro ll nélküli része nem tud fotoszintetizálni. A növény stresszhormonokat termel, a szívás helyén ezért fokozódik a párolgás. Ez a streszszes illatanyag még több kártevőt vonz a gyümölcsfához. Ilyen esetben a lombvesztés akár 10–15%-os is lehet. A piros gyümölcsfa-takácsatka a FOLYTATÁS A 64. OLDALON

3. kép. Az almalevél-pirosító levéltetű kártétele látványos

4. kép. A vírusos fa menthetetlen

kétfoltos takácsatkától jól elkülönül, mert a piros gyümölcsfaatkának nincs szövedéke. Ez a faj a levél színén és fonákán egyaránt károsít, ellentétben a takácsatkával, amely csak a levélfonákon él.

Védekezni első körben metszéssel mint a mechanikai védekezés egyik formájával tudunk, ezzel a módszerrel nagyon sok atkatojást lehet eltávolítani a fákról. A védekezés fontos része a téli és a tavaszi lemosó permetezés. A kémiai védekezés tervezésekorgyeljünk az atkák elleni utolsó védekezésre. Fontos a készítmények kiválasztásánál az élelmezés-egészségügyi várakozási idő, amit mindenképp be kell tartani.

A körte mint almarokon: a kártevők tekintetében is sok a hasonlóság

A körte nagyon igényes gyümölcsfajunk ( 5. kép ). Fontos a jó termőtalaj, a mikroklíma. A kártevők és a kórokozók nagyban befolyásolják a termés mennyiségét és minőségét. Az almánál megemlített fajok egy része itt is kártevőként lép fel. Ilyenek a cserebogárpajorok, a pattanóbogár-lárvák, a kaliforniai pajzstetű, a kétfoltos takácsatka.

A körte kártevői közül nem szabad kihagyni a levélbolhát. Ennél a kártevőnél gyorsan, akár 1-2 év alatt kialakulhat növényvédőszer-rezisztencia a gyakran használt növényvédő szerek ellen. A szerrotációt ennél a kártevőcsoportnál minden esetben be kell tartani. Fontos, hogy ugyanabba a hatóanyagcsoportba tartozó inszekticideket sem szabad egymás után többször alkalmazni. A már kialakult rezisztencia

esetében a szűkös szerválaszték miatt a körtelevélbolha nehezen leküzdhető ellenféllé válik.

A körte másik fontos kártevője a füstösszárnyú körtelevélbolha. A faj monofág, kizárólag a körtén él. A kártevő a nevéből adódóan a leveleket szívogatja. Ezért a hajtásnövekedés lelassul, a levelek deformálódnak, sőt, egy részük idő előtt lehullik. A levélbolhák a levéltetvekhez hasonlóan ragacsos

6. kép. A levéldarazsak lárvái csigára emlékeztetnek (fotó: Máté Palaga, forrás: izeltlabuak.hu, licenc: CC BY 4.0)

5. kép. Az egészséges fák jobban ellenállnak a kártevőknek

mézharmatot ürítenek. Ezen megtelepszik a korompenész, ami erősen zavarja a fotoszintézist.

A körte fontos gyümölcskártevője a poloskaszagú körtedarázs (6. kép). A kártevő egyedüli gazdanövénye a vadkörte volt. A virágzás időszakában rajzik, és védekezés nélkül a termés 60–70%-a is megsemmisülhet. A tojásait a virágzás után csészelevelekre rakja. A darázs lárvái a atal gyümölcs oldalán rágják be magukat. A körte oldalán lévő nyíláson poloskaszagú ürülék szóródik ki. Az apró körték a sziromhullást követően lehullanak a fákról. A megrágott, de a fán maradó gyümölcsön a fejlődése során S alakú, elparásodott kárkép látható. A rajzáscsúcskor a darázs ellen a rövid várakozási idejű piretroidokat használhatjuk.

A körte fontos levélkártevői még: a levélbarkók, a sátoraknás molyok, a gyapjaslepke, az amerikai fehér medvelepke, a körtemoly, almamoly. Az e fajok elleni védekezést be kell építeni a fentebb felsorolt kártevők elleni védekezésbe.

A cseresznye és a meggy kártevői

Az európai és az amerikai-keleti cseresznyelégy ezekben az állományokban okozhat nagy kárt. A két légykártevőnek a nyüvei (kukac) a károsítóalakok. A nyű a termésben él, azt fogyasztja, károsítja, így a gyümölcs eladhatatlan lesz. A két faj sajnos nem egyszerre rajzik, így elhúzódó védekezésre kell készülni.

Az imágók előrejelzése sárga ragacslappal jól megtervezhetővé teszi a védekezést. A legyek mindig a napsütötte déli oldalon kezdik a tojásrakást ott, ahol először kezd zsendülni a gyümölcs. Ezért a sárgalapokat is ide célszerű kihelyezni.

Az őszibarack kártevői

Sajnos ennek a gyümölcsfajtának is sok kártevője van.

A levélkártevők közül a zöld őszibarack-levéltetű (7. kép) vírusvektor, a fő tápnövénye az őszibarack. Évente sok, akár 12–15 nemzedéke is lehet! Védekezésre a nyugalmi állapotban lévő peték esetén jó hatásfokúak a lemosó permetezőszerek. A levélbarkók, a darazsak, a rózsabogár, a madarak mind az érett gyümölcsöt károsítják, ellenük nehéz védekezni.

A birsalmának, a naspolyának számos kártevő faja van, ami megegyezik a fentebb felsorolt fajokkal. Mindenképp gyelni kell arra, hogy csak azokra a növényfajokra használjuk ezeket a növényvédő szereket, amelyek a készítmény engedélyokiratában fel vannak sorolva.

Egyes kártevő fajok előrejelzésére kiválóan működő feromoncsapdák állnak rendelkezésre, ezeket alkalmazva a rajzáshoz tudjuk igazítani a védekezést. Így pontosan és a növényvédő szerrel takarékoskodva megtervezhetjük a farontó lepkék elleni védekezést. A speciális varsacsapdákkal a kisebb kertekben akár össze is tudjuk az imágókat gyűjteni, ezzel csökkentve a kártevőnyomást.

Virágzásban végzett növényvédelmi kezelések esetén be kell tartani a méhkímélő technológiai utasításokat:

A gyümölcsösökben a teljesség igénye nélkül a következő hatóanyagok állnak a felhasználók rendelkezésére a 2024. 04. 05-ei adatok szerint, forrás: Nébih:

atkaölő szer almában és körtében: tebufenpirad, milbemektin, atkaölő szer almatermésűekben, nektarinban, őszibarackban: fenpiroximát, almában alkalmazható növényvédőszer-hatóanyagok: piriproxifen, acetamiprid, lambda-cihalotrin, ciántraniliprol, klórantraniliprol, tauuvalinát, spinozad, pirimikarb, eszfenvalerát, cseresznyében, meggyben cseresznyelégy ellen: lambda-cihalotrin, ciántraniliprol, acetamiprid, deltametrin, őszibarack: atkaölő szer: fenpiroximát, mészkén (kalcium-poliszul d),

A permetezéseknél fontos, hogy a felhasználók gyelembe vegyék az élelmezés-egészségügyi várakozási időt és a munkaegészségügyi várakozási időt, valamint az engedélyokirat és a vonatkozó jogszabályok előírásait.

A méhkímélő technológia keretében méhekre mérsékelten veszélyes/mérsékelten kockázatos rovarölő szerek felhasználására kerülhet sor: méhekre mérsékelten veszélyes vagy mérsékelten kockázatos minősítésű növényvédő szer kijuttatása – amennyiben ezt a növényvédő szer engedélyokirata lehetővé teszi – kizárólag a házi méhek napi aktív repülésének befejezését követően, legkorábban a csillagászati naplemente előtt egy órával kezdhető meg, és legkésőbb 23 óráig tarthat.

paraf nolajok/(CAS 72623-86-0), lambda-cihalotrin, pirimikarb, talajfertőtlenítő: te utrin, almában, birsben, őszibarackban levéltetűtojások, levéltetvek ellen: onikamid (IKI-220), almamoly, körtemoly, barackmoly, kéregmoly, almafaszitkár, nagy és kis farontó fajokra rendelkezésre áll szexferomoncsapda, mellyel hatékonyan megtervezhető a védekezés.

7. kép. A zöld őszibarack-levéltetű vírusvektor

Szőlő- és gyümölcsültetvényeink kártevőiről néhány szóban

SZERZŐ:

BOZI JÓZSEF NÖVÉNYORVOS

A gyümölcs- és szőlőültetvények jelentős kártevői, a gyümölcsmolyok már megkezdték életfolyamataikat. Az idei korai kitavaszodásnak köszönhetően akár a megszokottnál hamarabb is találkozhatunk velük. Ahogy haladunk a szezonban, fel kell készülnünk a gyümölcsmolyok okozta kihívásokra is.

A gyümölcsmolyok kártétele

A molyok okozta kártétel igen jelentős anyagi veszteséggel jár, ha nem védekezünk ellenük megfelelően. Ahogy a nevükben is szerepel, kártételüket a gyümölcsökön okozzák, ám a kajszi, de őszibarack esetén hajtáskártétel is előfordulhat.

A különböző gyümölcsmolyfajok jelentős kártevők az almában, kajsziban, az őszibarackban, a szilvában és a szőlőben. A következőkben kultúránként mutatjuk be a gyümölcsmolyok életmódját és az ellenük való védekezés alappilléreit.

Almamoly

Elsőként az almaültetvényekben károsító almamolyt a Cydia pomonellát tárgyaljuk. Az almamoly kétnemzedékes faj. Hernyói a kéregrepedésekben telelnek, majd tavasszal bábozódnak be. Az imágó 9–12 mm, szárnya barnás-, hamuszürke, hullámos, sötétszürke harántsávokkal. Tojásai fehérek, laposak. A hernyók sárgásfehér színűek, 1,4–2 mm hosszúak.

A gazdasági kártételt a hernyók okozzák, a termések rágásával. A károsított gyümölcsökön egy kisebb bemeneti és nagyobb kimeneti lyukat, illetve ürüléket láthatunk. Az első nemzedék imágóinak megjelenésére április második felében–május elején számíthatunk, a másodikra június második felében–július elején. Sok esetben a nemzedékek nem különülnek el egymástól.

ugyanis ugyanazon a területen, különböző évjáratokban jelentős eltérések lehetnek a molyok rajzásában, ami befolyásolja a védekezés időpontját is.

A védekezés alapját képezi a feromonos rajzásmeg gyelés, illetve a hőösszegszámítás. A feromoncsapdák esetén fontos megemlíteni, hogy csak az adott faj egyedeit lehet velük meggyelni. A csapdákat javasolt a vélt rajzáskezdet előtt legalább 2 héttel kihelyezni, hektáronként 2–4 csapda kihelyezése javasolt.

A védekezés másik fontos pillére a hőösszegszámítás. Ezzel a módszerrel megbecsülhetjük a lárvák kelésének időpontját. A csapdák konzekvens fogásától számoljuk a napi átlaghőmérséklet bio x feletti értékét. A bio x az a hőmérsékleti pont, amelyen az adott kártevő aktívvá válik. Az almamoly esetén ez 10 °C. Az imágók fogásától körülbelül 250 °C effektív hőösszegre van szükség a lárvák keléséhez.

Ezek az időpontok támaszt nyújtanak a gazdálkodóknak, de nem tekinthetők egzakt időpontoknak. A molyok fejlődését jelentősen befolyásolja a hőmérséklet. Nem szabad a programszerű védekezésre hagyatkozni,

A kémiai védekezés során használható hatóanyagok az almaültetvényekben az ingerületvezetést gátlók közé tartozó piretroidok, azon belül a deltametrin, tau- uvalinát, a neonikotionidok közé tartozó acetamipirid. Ezek a hatóanyagok mind az imágókra, mind a lárvákra hatnak. A spinozidok csoportjába tartozó spinozad spinetoramkezelést a tömeges lárvakeléshez kell igazítani. Juvenilhormon hatású hatóanyag a piriproxifen, amely csak a lárvák ellen hat, ezért a lárvakelésre kell időzíteni a kezelést.

Izomműködésre ható a klórantraniliprol, ciantraniliprol. A védekezést ebben az esetben is a lárvakelésre kell időzíteni. A kémiai védekezés mellett van lehetőségünk biopreparátumok használtára is, pl. a Bacillus thuringi-

ensis serovar. kurstaki hatóanyaggal való kezelést a tömeges lárvakelés időpontjához kell igazítani, és elhúzódó rajzás esetén ezt meg kell ismételni. A Cydia pomonella Granulovirus hatóanyag esetén a kezelést a lárvák kelése előtt el kell kezdeni, és 6-8 naponta meg kell ismételni a gyümölcsök éréséig.

A gazdálkodóknak lehetőségük van a feromonos légtérterítésre, amely egy jól működő védekezési módszer, viszont az ára magasabb, mint a hagyományosnak mondható kémiai védekezésé.

Az almaültetvényekben az almailonca, az Adoxophyes reticulana károsítása is felléphet. Ajánlott a feromoncsapdás meg gyelése, hogy elkerüljük az esetleges károsítást.

Kajszi- és őszibarackmolyok

A kajszi- és őszibarack-ültetvényekben a fagy és gombás betegségek mellett jelentős kockázati tényezők a gyümölcsmolyok.

A barackültetvényekben ilyen a barackmoly, Anarsia lineatella, melynek Magyarországon három nemzedéke van. Az L3-L4 fejlettségű lárvái telelnek, melyek tavasszal, a atal hajtásokon érési táplálkozást folytatnak. Tömeges megjelenésükkel jelentős kárt okozhatnak. Miután befejezték érési táplálkozásukat, bebábozódnak, és az első nemzedék imágói május első felében-közepén kezdik meg a rajzásukat.

A hőmérséklettől függően május végén-június elején várható a tömeges lárvakelés, amelyre a védekezést célszerű időzíteni. A második nemzedék júliusban, a harmadik augusztusban rajzik.

A kajszi- és őszibarack-kultúrák jelentős gyümölcskártevője még a keleti gyümölcsmoly, a Grapholita molesta Itthon három nemzedéke fejlődik ki, de lehet egy részleges negyedik nemzedék is. A kifejlett lárvája telel, telelés után rögtön bebábozódik, ellentétben a barackmollyal, amelynek a fejletlen lárvája telel.

Az imágó 6–7 mm nagyságú, szürke színű, hosszanti sötét sávokkal, hátsó szárnyán nincsen sávok, szürke színű. Tojásai hengeres alakúak, fehér, később sárga színűek. Hernyói 8–10 mm hoszszúak, kezdetben fehér, majd vörös színűek. Amennyiben sikeres az első nemzedék lárvái elleni védekezés, sokkal kevesebb imágóra számíthatunk a következő nemzedékekben.

Az áttelelt hernyók imágói már áprilisban megkezdik a rajzásukat, tojásrakást követően májusban számíthatunk a tömeges lárvakelésre, ezek a lárvák

Akajszi-ésőszibarack-ültetvényekbenafagy ésgombásbetegségekmellettjelentőskockázati tényezőkagyümölcsmolyok

a 8–10 cm-es hajtásokon károsítanak. A második nemzedék imágói június közepén rajzanak, a harmadik nemzedék imágói július közepétől. Kialakulhat egy részleges negyedik nemzedék is, amelynek imágói augusztus végén, szeptember elején rajzanak.

A második, harmadik és negyedik nemzedék lárvái már a gyümölcsökben károsítanak. Az imágó 6–7 mm hosz-

szú, elülső szárnya szürkésbarna, világosbarna, haránt irányú hullámokkal, szürkésfehér és fekete ékekkel a szárny elülső szegélye mentén, a hátsó szárnyak világosbarnák. Tojásai laposak, szürkésfehérek. A atal hernyó fehér színű, a feje és nyakpajzsa fekete, az idősebb hernyó 10–14 mm hosszú, sárgásfehér, feje sárgásbarna színű.

Mind a barackmoly, mind a keleti gyümölcsmoly rajzása szignalizálható feromoncsapdákkal. A keleti gyümölcsmoly feromonos meg gyelését megnehezíti, hogy a feromoncsapdája vonzza a szilvamoly egyedeit is. A lárvakelés idejének meghatározását tovább nehezíti, hogy a keleti gyümölcsmoly esetén számolnunk kell a hímelőzés problémájával. Ez azt jelenti, hogy a hím egyedek hamarabb kelnek a bábokból, mint a nőstény egyedek, ami megnehezíti a lárvakelés idejének meghatározását.

A hőösszegszámításnak is fontos szerepe van a lárvakelés idejének meghatározásában. A kémiai védekezést célszerű a lárvák kelésére időzíteni, így tudunk a leghatékonyabban védekezni a kártevők ellen. A keleti gyümölcsmoly biológiai nullpontja 7,2 °C, a rajzás kezdetétől a lárvák FOLYTATÁS A 68. OLDALON

Almamoly (fotó: Balogh Diána, forrás: izeltlabuak.hu, licenc: CC BY 4.0)

keléséig szükséges effektív hőösszeg körülbelül 100–110 °C. A barackmoly és keleti gyümölcsmoly kelő lárvái ellen az első kezelést célszerű a rajzáscsúcs után 7–14 nappal elvégezni, az időjárási körülményeket gyelembe véve.

A kémiai védekezés során használható hatóanyagok az almaültetvényekben az ingerületvezetést gátlók közé tartozó piretroidok, azon belül a lambda-cihalotrin, eszfenvalerát, a neonikotionidok közé tartozó acetamipirid. Az avermektinek csoportjába tartozó emamektin-benzoát, amely a lárvák ellen ható készítmény.

A védekezés időpontját a tömeges lárvakelésre kell időzíteni. A kémiai védekezés mellett van lehetőségünk biopreparátumok használtára, a Bacillus thuringiensis serovar . kurstaki hatóanyaggal való kezelést a tömeges lárvakelés időpontjához kell igazítani, elhúzódó rajzás esetén meg kell ismételni. Biológiai megoldásként a gazdálkodóknak lehetőségük van a légtérterítésre a kártétel elkerülése érdekében.

Szilvakártevők

A szilvaületvényekben korábban említett keleti gyümölcsmoly és a szilvamoly (Grapholita funebrana) károsítása ellen kell fellépni.

A szilvamolynak három nemzedéke fejlődik ki, a kifejlett lárvái telelnek, hasonlóan a keleti gyümölcsmolyhoz. Az áttelelő nemzedék imágói április végén, május elején kezdik meg rajzásukat, a következő nemzedék imágóinak rajzása június második felében, végén kezdődik, a harmadik nemzedéké július második felében, végén kezdődik.

A

szőlőmolyok esetén is segítségünkre van a védekezésben a feromonos rajzásmegfigyelés és a hőösszegszámítás

Az imágó 6–9 mm hosszú, elülső szárnya barnásszürke, sárgásfehér rojtozattal, tükörfoltja hamuszürke, hátsó szárnya barna. A rajzások általában elhúzódóak, és sokszor nem is lehet elkülöníteni a nemzedékeket, ami rendkívül megnehezíti az optimális védekezési időpont megválasztását.

Az imágók rajzásától a lárvakelésig körülbelül 85 °C effektív hőösszegre van szüksége a kártevőnek. A szilvamolynak a biológiai nullpontja 10 °C, e hőfok felett szükséges számolni a napi átlaghőmérsékletet, hogy előre jelezzük a lárvakelést.

Szilvában a következő hatóanyagok használhatók a gyümölcsmolyok ellen:

ingerületvezetést gátlók közé tartozó piretroidok, azon belül a lambda-cihalotrin, eszfenvalerát, deltametrin mind az imágók, mind a lárvák ellen hatnak. Az avermektinek csoportjába tartozó emamektin-benzoát csak a lárvák ellen hatékony. A biopreparátumok közül a Bacillus thuringiensis serovar. kurstaki használható, melynek kijuttatását a lárvakelésre kell időzíteni.

Szőlőkártevők

A szőlőültetvények gyümölcskártevője a nyerges szőlőmoly ( Eupoecilia ambiguella) és a tarka szőlőmoly (Lobesia botrana). A nyerges szőlőmoly kétnemzedékes, báb alakban telel, az első nemzedék rajzási időpontja április második fele, május, a második nemzedéké július-szeptember között. A hűvösebb, csapadékosabb évjáratokat kedveli.

A tarka szőlőmoly háromnemzedékes, báb alakban telel, az első nemzedék rajzása április, májusi, a második nemzedék rajzása június elején kezdődik, és eltarhat július elejéig. A harmadik nemzedék augusztus elejétől augusztus végéig rajzik. A meleg, száraz évjáratokat kedveli.

kezés. A szőlőmolyok esetén is segítségünkre van a védekezésben a feromonos rajzásmeg gyelés és a hőösszegszámítás. A tarka szőlőmoly alsó hőmérsékleti értéke 10 °C, a rajzás kezdetétől a lárvák keléséig körülbelül 110–120 °C-ra van szüksége a kártevőnek.

Szőlőben használhatő hatóanyagok a szőlőmolyok ellen az ingerületvezetést gátlók közé tartozó piretroi-

Agyümölcsmolyokjelentősterméskártevők agyümölcs-ésszőlőültetvényekben.

Leghatékonyabbanalárvákellentudunkvédekezni

Hazánkban a tarka szőlőmoly a jelentősebb kártevő az ültetvényekben. Az első nemzedék lárvái a bimbós vagy virágzó fürtöket károsítják, szövedékfészket készítenek, és a fészek védelme alatt károsítanak. A további nemzedékek már a bogyókon károsítanak, először kívülről rágják, majd behatolnak a bogyókba. A károsított fürt kitettebb a botritiszes fertőzésnek!

A botritisz elleni védekezés egyik alapköve a szőlőmolyok elleni véde-

dok, azon belül a lambda-cihalotrin, eszfenvalerát, deltametrin mind az imágók, mind a lárvák ellen hat. A spinozidok csoportjába tartozó spinozaddal a védekezést a lárvakelésre kell időzíteni. Az avermektinek csoportjába tartozó emamektin-benzoát csak a lárvák ellen hatékony, illetve az izomműködésre ható klórantraniliprol, ciántraniliprol szintén a lárvák ellen hat.

A biopreparátumok közül a Bacillus thuringiensis serovar. kurstaki használ-

ható, amelynek kijuttatását a lárvakelésre kell időzíteni. A szőlőben is szintén a gazdálkodók rendelkezésére áll a légtérterítéses védekezés is.

Összefoglalva: a gyümölcsmolyok jelentős terméskártevők a gyümölcs- és szőlőültetvényekben. Leghatékonyabban a lárvák ellen tudunk védekezni; amennyiben sikeres az első nemzedék lárvái ellen a kezelés, jelentősen csökkentjük a kártételt, illetve a következő nemzedékek egyedszámát. Feromoncsapdákkal jól nyomon követhető a kártevők imágóinak rajzása, a rajzásadatokból, illetve a hőösszegszámítással megbecsülhető a tömeges lárvakelés, amelyre időzíteni kell a kémiai védekezést.

Fontos a szerrotáció, hogy elkerüljük a kártevőkben kialakuló rezisztenciát a hatóanyagok tekintetében. Minden ültetvény mikroklímája más, amely befolyásolja a kártevők fejlődését, illetve az évjáratok között is nagy különbségek lehetnek, ezért nem ajánlott a programszerű védekezésre hagyatkozni.

Minden gazdálkodónak bő termést és sikeres évet kívánok!

Minden ültetvény mikroklímája más, amely befolyásolja a kártevők fejlődését

Szerves és szervetlen levéltrágyák, valamint huminsavak hatékonyságának vizsgálata paradicsomhajtatásban 2. rész

SZERZŐ: NÉMETH TAMÁS NÖVÉNYORVOS-BIOLÓGUS, PAPRIKA, PARADICSOM SPECIALISTÁJA, KUTATÓ, A VEGYSZERMENTES TERMESZTÉS KÉPVISELŐJE

KONZULTÁNS: DR. CSICSOR JÁNOS BIOKÉMIKUS, A MAGYAR TŐZEGTÁRSASÁG KÉMIAI BIZOTTSÁGA ÉS A MAGYAR HUMINSAV TÁRSASÁG ELNÖKE Növényegészségügyi és tápanyaghiány-vizsgálatok

A heti felvételezések alkalmával minden esetben először a károsítók fertőzöttségét, nem pedig azok mértékét vizsgáltam, majd kezelésenként megszámoltam azokat a növényi részeket, amelyeknél növényvédelmi problémát tapasztaltam. Írásomban a fertőzött levelek számát ismertetem, ugyanakkor ez károsítóspeci kus, hiszen például a tripsz, a molylepke, a levélatka, a poloska és egyéb (pl. alternáriás) kórokozók többnyire nem csak a leveleket károsítják.

A hetente végzett mérések alkalmával a növény minden szervét megvizsgáltam. A szabad szemmel nehezen észrevehető kártevők általi fertőzöttséget a laptopra szerelhető elektromos mikroszkóppal határoztam meg. A nyári időszakban a méréseket nehezen tudtam kivitelezni.

A vizsgálatokat követően megállapítottam a fertőzöttség fokát és annak súlyossággát (1. táblázat). A növénykór és -kártani fertőzöttség miatt kialakult elváltozások mértékét a Townsend-Heuberger képlete alapján számított, ún. fertőzöttségi indexből határoztam meg a következők szerint: fertőzöttségi % = (ni × vi /N × V) × 100; ahol az n: a növényi részek száma a kategóriában; a v: fertőzési kategória száma; az N: az öszszes vizsgált növényi rész száma; a V: a legmagasabb fertőzési kategória (5); az i: az adott fertőzési kategória száma. A károsítók általi fertőzöttséget 40 növény/kezelésben határoztam meg.

Az eredmények a tenyészidőszak átlagát mutatják. A kiültetést követő 2-3 hétben számottevő növénykórtani fertőzés nem alakult ki egyik kezelésben sem. Ezt követően enyhe mértékben, de fokozatosan növekedtek a betegségek tünetei. A hajtatás korai időszakában (júniusban) magasabb és szárazabb hőmérsékleti gradiensnél a lisztharmat, az alternária, a szeptória, később (októberben) a hűvösebb, nedvesebb gradiensnél a botritisz és

a toftóra betegség tünetei jelentek meg.

A vizsgálat során a legkevesebb betegségtünetet a G, a C a P és végül a B kezelés nyújtotta. Ezek a növények 435%-kal adtak kevesebb tünetet a kontrollhoz képest. Ugyanakkor a D csupán 28%-kal a többi viszont 70%-kal jobb, mint a kontroll. A D kivételével minden kezelés között szigni káns a különbség. Külön kiemelendők a G a C és a B parcellák növényei (1. gra kon).

1. táblázat. A Townsend-Heuberger szerinti fertőzöttségi kategóriák (százalék és mérték)

2. grafikon. A kórokozók fertőzöttségének alakulása

1. grafikon. A kórokozók fertőzöttségének alakulása

400%-os csökkenés

A terméskötések kezdetén a molylepkék számottevő megjelenésétgyeltem meg. Sok, növekedésben lévő termést ért kár, a berágott bogyók életképtelenné váltak. A nyári időszakban a tripszek, az atkák és a molytetvek domináltak. A paradicsomlevél-atka különösen súlyosan érintette az A és a D kezelés növényeit.

A legalacsonyabb kártevő-populációt a B kezelés adta, ami 400%-kal kisebb a kontrollhoz képest. A B mellett az E, G, H, K, L, O, P kezelések is hatásosnak bizonyultak. A D kezelésnél 27%, az összes többinél 60%-kal kevesebb kártevőt gyeltem meg. Minden kezelés (kivétel a D) szigni káns eltérést adott. A kezelések hatására a kártevők egyedszámának a csökkenését tapasztaltam (2. gra kon).

A károsítók által bekövetkezett fertőzöttség mértékékének meghatározása a Townsend-Heuberger skála szerint történt. A legkisebb indexet a G és a P kezelésnél kaptam. Itt nemcsak a fertőzöttség volt gyenge, de a károsítás mértéke is, ami 53%-kal kisebb volt a kontrollhoz képest. Ugyanakkor a B, E, H, K, L, O kezeléseknél tapasztalt gyenge-közepes fertőzések se rontottak a növények kondicionális állapotán.

A legtöbb kezelés 2-3 skálafok közötti értéket ért el, amely 27%-ban tér el a kontrollhoz képest. Minden kezelés szigni káns mértékű eltérést adott, kivétel a D és az I kezelésnél tapasztalt kártevőindex. A gyökérgubacs-fonálféreg kártevőjének az alakulását az állomány felszámolását követően vizsgáltam; a kezelt növények gyökerén lévő gubacsosság nem hozott statisztikailag nagy különbségeket, azonban a károsítás mértéke nem járt a növények egészségügyi állapotának a drámai leromlásával (1. ábra).

20 év – monokultúrában

Egész tenyészidőszakban gyelemmel kísértem a gyökér- és szártracheomikózisos betegségek alakulását is. Mivel több mint 20 éve monokultúrában termelek, ezért e betegségek fellépése elkerülhetetlen. A paprikához képest a paradicsom többnyire kevésbé érzékeny ezekre a betegségekre, de a kísérlet során előfordultak melegkedvelő fajok.

A legalacsonyabb fertőzést az I, J, K, L, M, N, O P kezelések adták,

1. ábra. A fertőzöttség súlyosságának meghatározása Townsend-Heuberger szerint

2. ábra. A mikózisos növények száma, betegségindex-tünete

ami több mint háromszor kevesebb a kontrollhoz képest. Ezek az eredmények Townsend-Heuberger szerint rendkívül gyenge fertőzésre utalnak. Gyengénél kissé erősebb fertőzéseket a B, C, E, F, G, H kezelések nyújtottak, ugyanakkor még e tünetek sem befolyásolták drámai módon a növények fejlődését. Minden kezelés között szigni káns a különbség, ugyanakkor a D közepes, az A kontrollnál erős a fertőzés mértéke (2. ábra).

Külön értékeltem a termésnövelő anyagok befolyását a növényekre gyakorolt tápanyaghatás szempontjából. Figyelembe vettem az esetleges hiánytünetek alakulását is. Ebben a vizsgálatban a kontrollal szemben szinte minden kezelés szigni káns különbséget adott.

Minden alkalmazás hatékonyan gátolta a mikroelemhiányok kialakulását, legerélyesebben a D, H, L, P alkalmazásoknál. E kezelések kb. nyolcszor kevesebb hiánytünet mutattak a kontrollhoz képest. A többi kezelésnél ugyan volt hiány, de nem jelentős. Az A kontrollnál viszont a növények 58%-a tartós hiányban szenvedett,

1. kép. Kezdődő mikroelemhiány-tünetek kialakulása a hajtáscsúcson, 2023, Sárszentmihály (fotók: Németh T.)

különösen az Fe-, B-, Zn-hiány tekintetében.

A mezoelemek esetében a D, E, J, L, P kezelések gátolták legjobban a hiányok kialakulását. A makroelemek hiánytünetét jól gátolták a D, E, F, H, J, L, N, P jelű kezelések, ezeknél több mint háromszor kevesebb tünet alakult ki a kontrollhoz képest. Minden tápanyagra elmondható, hogy míg a kontrollnál átlagosan minden második, a kezelteknél minden nyolcadik növénynél volt valamilyen hiány (3. ábra).

A tápanyaghiány-tüneteknél kidolgoztam és meghatároztam a mértéküket és súlyosságukat. Ezt az eljárást FOLYTATÁS A 72. OLDALON

egyénileg, saját magam alkottam meg, a következő képlet szerint: tápanyaghiány-index Ti = (ti × )/n; ahol ti: az egyes tápanyaghiányos skálaérték; : az egyes skálaértékekhez tartozó gyakoriság; n: a vizsgált növények egyedszáma; ezekből végül megalkottam a tápanyaghiány-skálát (2. táblázat).

Tápanyaghiánymérték-skála indexmértékszázalékos mérték

0 nincs 0

1elhanyagolható< 6,2

2 gyenge6,3–12,5

3 mérsékelt12,6–25

4 súlyos 25–50 5nagyon súlyos> 50

2. táblázat. A tápanyaghiányok mértékének meghatározása

Szignifikáns eltérés

Általánosan elmondható, hogy minden növény gyorsan reagált a mikroelemhiányra, különösen a terhelési időszakban. A leggyengébb hiánytüneteket a D, G, H, L, P kezeléseknél gyeltem meg. Itt az elhanyagolható-gyenge hiánytünetek nem hátráltatták a növények egészséges fejlődését. A többi kezelést a gyenge-mérsékelt kategória jellemezte, de még ezek sem okoztak súlyosabb fejlődési rendellenességet.

A makro- és mezoelemhiány okozta tünetek mértékét jól tompították a kezelések, itt többnyire csak néhány levélre korlátozódtak az elváltozások. Minden kezelés szigni káns eltérést adott a kontrollal szemben. Rendszerint az A kontrollparcellák növényeinél hamarább alakultak ki tünetek, és a mértékük is súlyosabb volt. A kontrollnál igen erős Fe, B, Zn és Mn, később Mg-hiányt érzékeltem (1–4. ábra). Ez a jelenség végigkísérte az egész kísérletet.

Sóstressztünet meghatározása

A hozamnövelők hatékonyságának a felmérésébe beillesztettem a sótűrő képesség vizsgálatát. Ebben a szegmensben lényegében a készítmények a növények sótoleranciájára gyakorolt hatását nézem. Saját magam egy olyan skálaiskolát határoztam meg, amelynek segítségével elbíráltam a kezelések közti különbségeket (3. táblázat).

A paradicsom többnyire jól tűri a magas EC-értékű, sós, szikes talajokat,

2. kép. A kontroll növényeknél jelentkező súlyos vashiány tünete miatti hajtásvégsárgulás, 2023, Sárszentmihály

Indexmérték tünet 0nincs nincs 1enyhén toxikusnövény fejlődésében lemaradást nem idéz elő, de egyéb tünetek láthatók 2mérsékelten toxikus fejlődésbeli lemaradás még nem észlelhető, de egyéb kifejezett tünetek láthatók 3közepesen toxikus a fejlődésben kisebb mértékű lemaradás tapasztalható 4kifejezetten toxikus jelentős mértékű fejlődésbeli lemaradás tapasztalható 5totális állományritkulás, állománypusztulás

3. táblázat. A sótünet kategóriája, mértéke és súlyossága

azonban ezeken a területeken termesztve káros növekedéstani rendellenességek alakulnak ki. Az összes kezelés átlagosan 40%-kal csökkentette a sótünetek mértékét a kontrollhoz képest, vagyis minden alkalmazás szigni káns differenciát hozott. A legjobb eredményeket azonban a D, E, F, H, L, N, P kezelések adták, ezek értéke 1,5 vagy ez alatti.

A többi kezelés 1,5–2 közötti kategóriát kapott, ugyanakkor ezek a tünetek alig voltak észrevehetőek (5. ábra). A kontroll növényeknél kezdetben kisebb, később, a nyári forróságban kifejezettebb tünetek gyeltem meg. Leggyakrabban a következő sótünetszindrómákat tapasztaltam: gyenge vagy megtorpant növekedés, foltos bogyók, csúcsfoltosság, kényszerérett, apró termés, rövid ízköz, haragoszöld lombtömeg, túlkötődés, kis levélzet, generatív jelleg manifesztálódása, sprőd levél, lombozat, száradás.

3. kép. Súlyos magnéziumhiány-tünetek, 2023, Sárszentmihály

Az eredmények megvitatása

A termésnövelők megnövelték a növények növekedését a vegetatív tömegét, méretét, különös tekintettel a H, L, P kezeléseknél, amelyek még a többihez képest is kitűntek. Azok a parcellák, amelyeket huminsavval is kezeltem, rendszerint nagyobb gyökértömeget adtak a kísérlet végén. A trágyák hatására nőtt növények megtermékenyülési rátája, az egész tenyészidőszakban 80–85%-os terméskötést gyeltem meg, ugyanakkor a H, L, P parcellák növényeinél ez az érték 90% feletti volt még nyári nagy melegeknél is.

Tapasztalatom szerint a hozamfokozók javítottak a növények vegetatív apparátusán, többnyire növelték azt, ezt még az augusztusi hőségben is meggyeltem. Nyár végén terhelés mellett sem csökkent a kezelt növények növekedése, ily módon friss növekményképződéssel jó remontálást értem el.

A vizsgálat e szakaszában a kontroll növényeknél erős tápanyaghiányt gyeltem meg, ezek miatt a paradicsom növekedése megtorpant, a túlzott generatív jelleg következtében; a növények korán lezártak, elöregedtek, képtelenné váltak a megújulásra, valamint sok abort termést hoztak, ezért súlyos termésdepresszió alakult ki (4. kép). Ezek a jelenségek a tenyészidő végén is meg gyelhetőek voltak a kontroll-kezelt tükrében, és ún. komplex tünetegyüttest alakítottak ki, a kezelt növények esetében a revitalizáció jól látható (5. kép).

A termésfokozók szigni káns mértékben megnövelték az összes, illetve a piacképes hozamot, javították a külső és belső minőséget, növelték az átlagos bogyótömeget, valamint az eltarthatóságot. Azonos eredményt ért el szerves folyékony műtrágyás kísérleteiben Majeed HH és Bayati ASA (2023). Az alkalmazások közül minden tekintetben a H, L, P kezelések bizonyultak a legeredményesebbnek a kutatás e szegmensében.

Szinergista hatás

A készítmények minden alkalmazásban (kivétel A, D) hatékonyan csökkentették a betegségek megjelenését, legszámottevőbb mértékben a B, G, C, P kezeléseknél, e növényeknél 435%-kal kevesebb betegséget tapasztaltam a kontrollhoz képest. Minden kezelés, az A és a D kivételével, csökkentette

4. kép. A tápanyaghiányok és a friss zöld részek kihozatala: a kontroll és a P kezelés paradicsomnál októberben, 2023, Sárszentmihály

a kártevők egyedsűrűségét. A legkevesebb fertőzést a B kezelés nyújtotta, ami 400%-kal kisebb, mint a kontroll, ugyanakkor az E, G, H, K, L, O, P alkalmazások is eredményesek voltak a kutatásban.

A poloskáknál a viszonylagos perzisztencia jellemezte a populációt. A károsítók által okozott tüneteket jól tompították a kezelések, különösképpen a G, P kezeléseknél, ahol csökkent

a fertőzési index, ezenfelül jó eredményeket kaptam a B, E, H, K, L, O ismétléseknél is.

A gyökérgubacs-fonálféreg miatti fertőzés a kontroll kivételével nem befolyásolta hátrányosan a növények fejlődését. A kezelések jól megakadályozták a tracheomikózisos fertőzések kialakulását, e tekintetben a legjobb eredményeket az I, J, K, L, M, N, O P

3. ábra. A tápanyaghiány-tünetek alakulása

4. ábra. A hiánytünetek mértéke

alkalmazásoknál értem el, itt rendkívül gyenge volt a fertőzések mértéke, ugyanakkor a többi kezelés is hatásos volt.

Növényvédelmi vonatkozásában a G (szerves ásványi + szervetlen trágya) kombinációs kezelés erős szinergens hatást adott, e kezelésnél volt a legkevesebb dél-amerikai paradicsommoly, valamint az egyéb aknázólégy károsítása. Érdekességként megemlíthető, hogy a terméskárosító gyapottok-bagolylepke L3 lárvájánál észleltem csak kárt.

A kezelések nagyon jól megakadályozzák a tápanyaghiányok kialakulását, a leghatékonyabb eredményt a P-alkalmazásban értem el, ahol látványos tünet nem mutatkozott. A vizsgálatban a tünetek kialakulásán felül a súlyosságukat is meg gyeltem.

Kiváló eredményeket a D, G, H, L, P parcellák nyújtották, ahol elhanyagolható a tünetek mértéke. Ugyanakkor nyár közepétől a kontroll növényeken igen súlyos ún. multiplex tüneteket adó makro-, mezo-, mikroelem-tápanyaghiány szindrómák alakultak ki (6. kép). Minden kezelés csökkentette a sótünet mértékét, leghathatósabb módon a D, E, F, H, L, N, P ismétléseknél. A huminsavas kombinációk nagymértékben enyhítették a sótünetet, megakadályozták a termésdepressziót, illetve fokozták a sótűrő képességet, hasonló jelenségeket gyelt meg Kumar U et al. (2017).

A nyolc hónapig tartó, négyrészes kutatás összegzése

Huminsav: erélyes hatásokkal rendelkező hidrolizált, vízoldható, a növény számára hozzáférhető tápanyagokat, fulvo- és szerves molekulákat tartalmazó második generációs huminsavas biokatalizátor. Számos pozi-

tív tulajdonsága miatt ma már szerepe megkerülhetetlen a vegyszermentes termesztésben! Intenzív ásványi folyamatszabályzó, ami kedvezően befolyásolja a növények termésprodukcióját, növeli a gyökerek nagyságát, regenerációját, sótűrő képességét, fokozza az anyagcserét, megnöveli a fotoszintetikus sebességet, megakadályozta a tápanyaghiány-tünetek kialakulását, ugyanakkor növényvédelmi vonatkozásban kiegészítésre szorul.

Szerves ásványi trágya: olyan új, komplex védelmi és tápanyaginduktor, amely serkenti a növények védekező képességét a külső (biotikus, abiotikus) behatásokkal szemben. Ezért önmagában alkalmazva is jelentős növényerősítő hatású, így beilleszthető a növényvédelmi kezelésekbe, jó termésnövelő, azonban adjuváns készítményekkel alkalmazva a hatékonysága fokozható, illetve csökkenthető a felhasznált mennyiség.

Szervetlen trágya: ásványi kondicionáló hiánykorrektor, amely fokozza a növények általános ellenálló képességét a kórokozókkal szemben. Termésfokozó és prevenciós növényvédelmi hatása sokszorozható, ha más termésnövelőkkel felváltva használjuk. Ebből kifolyólag a növényvédelmi terv programjában mindenképp helye van,

különösképpen szerves ásványi trágyával kombinálva, ahol erős szinergenciát biztosíthat! Amennyiben adjuvánsok kombinációs partnereként használjuk, akkor az általam alkalmazott dózis fele is elegendő lehet.

A dr. Csicsor János biokémikus által kifejlesztett huminsavak és hozamfokozó anyagok váltogatott, kombinált használatával eredményes és vegyszermentes termesztést folytathatunk, különösképpen akkor, ha preventív módon alkalmazzuk őket. Kísérleti eredményeim és több mint 20 éves termelési tapasztalataim alapján ezért minden termelőkollégámnak ajánlom a készítmények használatát!

Köszönettel tartozom dr. Csicsor János biokémikusnak a konzultánsi feladatokban nyújtott minden segítségért, igazán megtisztelt a kutatásra való felkérésével, amiért hálás vagyok! Végezetül, de nem utolsósorban külön köszönöm a MezőHír szaklap támogatását, hogy írásaimat cikk formájában megjelentették!

5. ábra. A sótünet mértékének alakulása

5. kép. Az A kontroll és a P kezelés közti revitalizációkülönbség novemberben, 2023, Sárszentmihály

6. kép. Multiplex-tápanyaghiány sokktünet augusztusban, 2023, Sárszentmihály

mezohir

A mechanikai gyomirtás és sorközművelés műszaki eszközei

SZERZŐ: DR. KELEMEN ZSOLT MŰSZAKI SZAKÉRTŐ

A szántóföldi növénytermesztésben a növényápolási munkák elvégzése a növényekfejlődése szempontjából megteremti az optimális feltételeket. A kultúrnövények vetélytársai, a gyomok szabályozására, irtására számos mechanikai eszköz áll rendelkezésre.

Csökkentett vegyszerhasználat

A vegyszeres gyomirtás vélt vagy káros hatásainak kiküszöbölésére vagy minimalizálására való törekvés érdekében egyre több vegyszer kerül kivonásra, tiltólistára. A gazdálkodók, érzékelve ezeket a problémákat, egyre nagyobb gyelmet fordítanak olyan technológiák alkalmazására, melyek csökkentik a vegyszerfelhasználás káros következményeit.

A szántóföldi növénytermesztésben – a hatósági jogszabályi korlátozások mellett – a gazdálkodók körében egyre inkább terjedő környezettudatosság is hozzájárul a környezetkímélő talajművelési és mechanikus növényápolási munkák alkalmazásához. A növényápolási technológiában alkalmazott mechanikus eszközök – a gyomszabályo-

zási munkák mellett – megszüntetik a talajcserepesedést, rombolják a kapillárisokat, tehát javítják a talajszerkezetet és a talaj vízgazdálkodását, emellett a gyomszabályozás miatt szükséges alkalmazások (vetésváltás, vetésforgó) körébe is rugalmasan beépíthetők.

A kémiai vegyszeres gyomirtó szerek használatának visszaszorítására irányuló törekvések támogatására a mechanikus növényápoló eszközöket – gyomfésűk, küllős kapák, sorközművelő kultivátorok – a konstruktőrök és a gyártók is folyamatosan fejlesztik.

Új fejlesztések

Újabb konstrukciós megoldások jelennek meg a piacon, melyekkel a megvalósítható mechanikus növényápolási technológia eredményes versenytársa lehet a vegyszeres technológiának.

A gyomszabályozás legegyszerűbb, de igen hatékony eszközei a küllős kapák. A bevezetőben említett okok miatt ezek, mondhatni, a reneszánszukat élik, és egyre több újabb fejlesztésű

2. kép. Küllős kapa rugósfogú boronával

1. kép. Nagy munkaszélességű, összecsukható vázkeretű küllőskapa-konstrukció

kép. Különleges küllős tárcsákkal szerelt küllőskapa-konstrukció szállítási és munkahelyzetben

konstrukció van jelen a piacon. Konstrukciójukat tekintve a kisebb munkaszélességű változatok féligfüggesztett, a nagyobb munkaszélességűek vontatott kivitelben készülnek.

Egyszerű szerkezeti kivitelük ellenére a technológiai alkalmasságuk elég széles körű. A küllős kapák használatával – a teljes felületi hatékony gyomirtás mellett – a talajcserepesedés megszüntethető, széles sortávú kultúrákban pedig, a növényápoláson, gyomszabályozáson túl, a talajlazítás hatékony eszközei. Kalászos kultúrákban pedig alkalmazásuk segíti a növények bokrosodáskori fejlődését.

A kisebb és nagyobb munkaszélességű változatok is szállítási helyzetben összecsukható, míg munkahelyzetben szétnyitható, illetve szállítási helyzetben beforgatható vázkerettel készülnek (1. kép)

A talajhajtású csillagkerék kialakítású munkaeszközök a biztonságos talajkövetés érdekében rugózott előfeszítésű talajkövető lengőkarokkal csatlakoznak a vázkerethez. A lengőkarok a vázkereten sorközműveléskor, az adott kultúra sortávolságának megfelelően – bizonyos mértékhatárok között – állíthatóak, eltolhatóak vagy felhajthatóak.

Küllős kapák

A küllős kapák munkaeszközei a kapák – nevezhetjük ezeket küllős tárcsáknak –, csillagkerekek jó minőségű kopásálló acélból, kovácsolással készülnek, vagy acélöntvény kialakításúak, sugárirányba hajlított, ívelt, hegyes küllőkkel. Porvédelemmel ellátott, zárt csapágyazásúak. A tárcsák, illetve csillagkerekek ívelt fogai cikloispályán

4. kép. Küllős tárcsás munkaeszközök rugóterhelésű és csavarorsós állítómechanizmusos felfüggesztése

vagy hurkolt cikloispályán mozognak, és a hatékony lazítás mellett kiemelik a gyomokat. A kapák, illetve a csillagkerekek megfordíthatók, és ebben az esetben kíméletesebb munkát végeznek.

A legtöbb küllős kapa művelőelemeit két sorban elhelyezett rugósfogú boronatagok követik (2. kép) . Ezekre a konstrukciókra aprómagtartályok szerelhetők, és így akár felülvetésre is alkalmasak. A küllős kapák egyes típusainak munkavégző elemei, tárcsái különleges kialakításúak (3/a-b. kép)

A zártszelvényű gerendelyre a művelőtagokat tartókonzolok, kengyelcsavarok rögzítik. Ez a rögzítési mód lehetőséget biztosít a munkavégző elemek megfelelő beállítására, vagyis a teljes felületi gyomirtáson túl az eszköz sorközművelésre is alkalmassá tehető. A konzolokhoz csapszeg segítségével

csatlakoznak a művelőeszközöket tartó lengőkarok.

A művelőtagok a lemeztárcsára sugárirányban rögzített rugóacél pálcákból, küllőkből állnak, azaz, nevezhetjük ezeket a művelőszerszámokat „küllős keréknek” is. A lengőkarokra a küllős kerekek párban vannak elhelyezve, a szögállásuk pedig csavarorsóval állítható be (4. kép). A lengőkarok, vagyis a küllős kerekek talajterhelése tekercsrugók előfeszítésével állítható be. A berendezés gerendelyére – az előzőekhez hasonlóan – aprómagvető egység szerelhető fel, és ezzel a konstrukcióval a felülvetést is el lehet végezni.

Gyomboronák,

gyomfésűk

A különböző konstrukciójú gyomboronák a mechanikus gyomirtás haFOLYTATÁS A 78. OLDALON

3/a-b.

sonlóan egyszerű, de hatékony eszközei, melyek legegyszerűbb változatai a háló- vagy láncboronák, melyek elasztikus talajkövetése elsősorban a rétek, legelők karbantartásában, gyomirtásában, de szántóföldi kultúrákban is jól használható (5. kép)

Hasonlóan egyszerű kialakításúak, és hatékony mechanikus gyomirtást végeznek a rugósfogú gyomboronák, illetve gyomfésűk. A gyomfésűk könynyű szerkezetek, üzemeltetésük kevés vonóerőt igényel, ezért viszonylag nagy munkaszélességgel (12-15-27 m), szinte kivétel nélkül függesztett kivitelben készülnek, és gyakran kombinálják ezeket központi magtartályos, mechanikus adagolású szórvavető géppel vagy műtrágya-kijuttatóval.

A gyomfésűk függesztett, összecsukható vázkerete az üzemeltető traktor hátsó vagy mellső függesztőberendezéséhez csatlakozik. A nagyobb munkaszélességű változatoknál az egyes osztott boronatagok – a tökéletes talajkövetés biztosítására – külön-külön lánccal vagy paralelogramma függesztésű lengőtagokkal csatlakoznak a szállítási helyzetben összecsukható vázkerethez. Az így kiemelt rugósfogú boronatagok ebben a helyzetben teleszkópszerűen, egymás fölött helyezkednek el.

A gyomfésűk rugósujjas művelőeszközei hajlított kialakításúak, és csavarkötéssel kapcsolódnak a boronatagok tartóihoz. A rugós ujjak terhelése minden esetben állítható, vagy központilag tagonként, vagy egyes típusoknál akár egyedi rugók előfeszítésével.

Egyes típusoknál a rugós tagok rugós ujjainak szögállása a tartókarok elfordításával állítható be (6. kép).

Ezekkel az állítási lehetőségekkel a művelőeszköz a talajállapotnak, a kultúrnövény-állománynak és gyomborítottságnak megfelelő agresszivitása szabályozható.

A köztudatban a gyomfésűk alkalmazása elsősorban kalászosokban és rétekben való használatra terjed ki, ezzel szemben ezek a berendezések kiváló felszínkezelő és gyomirtási munkát végeznek a különböző széles sortávolságú kultúrákban is.

Sorközművelő kultivátorok

A széles sortávolságú szántóföldi kultúrák – cukorrépa, kukorica, napraforgó – mechanikus gyomirtó, növényápolási munkáihoz fejlesztették ki a különböző konstrukciójú sorközművelő kultivátorokat. Ezek szilárd- vagy folyékonyműtrágya-kijuttatóval szerelt változatait pedig tápkultivátoroknak is nevezhetjük.

A sorközművelő kultivátorok, tekintettel arra, hogy a művelőeszközeik pozícióját, az adott kultúra növénysoraihoz való viszonyát az üzemeltető traktor helyzete határozza meg, a traktor hárompont-függesztő berendezéséhez csatlakozó függesztett kivitelben készülnek, mellső, hátsó, illetve has alatti függesztési változattal. Kialakításukat tekintve hasonló kialakításúak, mint a szántóföldi kultivátorok. A sorközművelő kultivátorok helyzetét a vontató traktor pozíciója határozza meg, vázkeretük – minden esetben – a traktor függesztőberendezéséhez csatlakozik. A vázszerkezetet a biztonságos soron tartás érdekében az üzemeltető traktor függesztőberendezéséhez kap-

FOLYTATÁS A 77. OLDALRÓL

6. kép. A gyomboronák rugós ujjainak terhelését tekercsrugók szabályozzák, vázkeretük összecsukható

5. kép. A láncboronák a szántóföldön is hatékony gyomirtást végeznek

csolódó segédgerendely egészíti ki. A függesztő- és segédgerendely helyzetének változtatásával lehet a sorközművelő gép pozícióját pontosan tartani, különböző mechanikus, tapogatós vagy a különböző színképelemzéses vagy kamerás érzékelés alapján.

A mechanikus soron tartó érzékelők a sorközművelő kultivátoroknak a traktor hátsó hárompont-függesztőjéhez csapszegekkel kapcsolódó mellső gerendelyének karjaiba vannak beépítve, és érzékelik a sorban lévő növényeket. A berendezés munkaeszközöket tartó gerendelye ehhez képest a mechanikus jelfogók által érzékelt, illetve adott jel hatására a sor irányának, változásának megfelelően, vagyis az üzemeltető traktor pozíciójához képest elmozdul. A sorelmozdulást biztosító hidraulikus munkát elektrohidraulikus vezérlőegység végzi (7. kép).

Mechanikus, elektromos eszközök

A sorközművelő kultivátorok biztonságos üzemeltetésének érdekében azonban – a széles sortávú kultúrák sorcsatlakoztatási hibái miatt – fontos szempont, hogy a kultivátorozásra mindig a vetőgéppel megegyező sorszámú munkaeszközzel felszerelt sorközművelő kultivátort alkalmazzunk. A sorközművelő kultivátorok 6-8 soros változatban készülnek. A művelőelemeket 2-4 elemmel bővítve, ugyanazon gerendelyek 8-12 soros változatúvá alakíthatók át. A művelőelemek lengőkarjai különleges, gyorsan oldható kötőelemekkel csatlakoztathatók a gerendelyre.

A sorközművelő kultivátorok soron tartásában a mechanikus eszközök mellett az elektromos jelátviteli – a spektrális, vagyis a színképelemzés, a szenzortechnológia, valamint a kamerás jelfeldolgozás, ISOBUS-adatátvitel és fedélzeti komputerek, PC-k – és a modern kezelőfelületek rohamos fejlesztési eredményei tették lehetővé ezek alkalmazását. A kamerarendszerek vagy a különböző hullámhosszon dolgozó szenzorok a kultivátorok gerendelyére vannak építve, és általában kettő–négy sorállomány helyzetétgyelik (8. kép)

A gépek soron tartó mechanizmusa az előzőekben leírtakhoz hasonló, de a számítógépes adatfeldolgozás és az ISOBUS-adatátvitel lényegesen gyorsabb és pontosabb beavatkozásra ad lehetőséget.

A sorközművelő, univerzális traktorok kormányzásában a hidraulikus vagy szervós kormányrendszerek lehetőséget biztosítanak a szintén lézervezérlésű vagy led-soros soron tartók használatára, valamint a GPS-alkalmazású soron tartásra.

A GPS-alkalmazás során a szolgáltatók által biztosított ±2,5 cm RTK-pontosságú RTK-jel az üzemeltető traktor kormányzásához és a kultivátorra szerelt GPS-vevőantennához rendelkezésre áll. A rendszerben az automata kormányzási rendszer kamerája és a GPS-vevőantennája vezérli a kis védőtávolsággal dolgozó kultivátort (9. kép). A kultivátoron elhelyezett vevőantenna jelei alapján a rend-

szer meghatározza a művelőeszköz és a növény közötti távolságot. A kamera pedig a kijelzőn, illetve a kezelőterületen megjelenő képeket továbbítja.

A vegetációs időszakban történő tápanyag-kijuttatás céljából a sorközművelő kultivátorok vázkeretére szilárd- és folyékonyműtrágya-kijuttató adapterekkel szerelt változatok is széles típusválasztékban vannak jelen a gépkínálatban.

Műtrágya-kijuttatók

A sorközművelő kultivátorok fontos kiegészítői a mechanikus adagolású és gravitációs anyagszállítású vagy

8. kép. Kamerák figyelik a soron tartást

7. kép. A segédvázkeret a vezérlőegységgel

mechanikus adagolású és pneumatikus anyagszállítású szilárdműtrágya-kijuttató berendezések. Ezek magtartályból, adagolóberendezésből, pneumatikus gépeknél még ventilátorból és vezetőcsövekből állnak.

A folyékony műtrágyák kijuttatására alkalmas gépek pedig zárt tartályból, folyadékszállító szivattyúból, adagolóés szabályzóelektronikából állnak. Az így összeépített gépkapcsolatot nevezzük tápkultivátoroknak (10. kép).

A folyékonyműtrágya-kijuttatóval szerelt tápkultivátorok szenzortechnológián alapuló és ISOBUS-adatátvitelű szoftveres adagmennyiség-szabályozásának vezérlése az üzemeltető traktor termináljáról működtethető. Ennek eredményeként ezek a differenciált tápanyag-kijuttatásra is alkalmasak lehetnek.

Az ismertetés a szántóföldi növénytermesztési alkalmazásokat érinti, de az ismertetett konstrukciók, megfelelő applikációkkal, az egyéb növénytermesztési ágazatokban (szőlészetekben, gyümölcsösökben) is széles körben kerülnek alkalmazásra. A fenti konstrukciók robotokba épített megoldásai a kertészeti ágazatban, a zöldségtermesztésben is egyre jobban terjednek a gyakorlatban (11. kép)

Az itt közölteket azzal foglalhatjuk össze, hogy a gyomirtási és növényápolási munkák vegyszermentes, mechanikusan történő elvégzésének a különböző konstrukciójú küllős kapák, gyomboronák, sorközművelő és tápkultivátorok hatékony eszközei. A munkájukat a vegyszeres gyomirtással kombinálva ezeket még hatékonyabbá lehet tenni.

A sorközművelő kultivátorok számos típusa – az egyszerű kézi kormányzású gépektől a lézertechnológiával és GPS-alkalmazásokkal vezérelt gépekig – számos változatban áll rendelkezésre. Az ismertetett sorközművelőkultivátor-konstrukciókkal – a mechanikus gyomirtás mellett – az aktuális talajápolási és tápanyag-viszszapótlási, egyes típusoknál pedig a kiegészítő vegyszerezési munkák egyaránt elvégezhetők. Egyes gépkonstrukciókat és traktorkapcsolatokat a lézertechnológiával a precíziós növényápolásban, illetve a precíziós gazdálkodás elemeként is fel lehet használni.

9. kép. A GPS-alkalmazások RTK-pontosságot biztosítanak

10. kép. Műtrágya-kijuttató adapterrel a tápanyag-visszapótlás is megoldható

11. kép. A sorközművelésre is egyre több robot kerül kifejlesztésre FOLYTATÁS

Többet, biztonságosabban, olcsóbban

SZERZŐ: SZÁSZ ZOLTÁN +30/743-0302

A növényvédelemben egyelőre lekerült a napirendről az a törvényjavaslat, amitől nagyon sokan féltek: hogy az EU le fogja csökkenteni a hatóanyagok mennyiségét 50%-kal. A totális gyomirtó is kapott még tíz év fennmaradást… Mindez azt jelenti, hogy termelni kell, és a „vezetőség” azt szeretné, hogy az önellátás biztosítva legyen, valamint termeljünk ezenfelül annyit, hogy Afrikának is jusson. Ezeket, ha összerakjuk, akkor kell a termés, és lesz is helye, meg előbb-utóbb elfogadhatóbb ára is.

Vetésmélység, talajnedvesség, tarlóhántás

A termés biztonságához az alapokat a vetésnél tesszük le. Ezért – habár a búza egy fűféleség – nem mindegy, miként vetünk. Az az állomány hozza a legnagyobb termést, amelyikben már ősszel kialakul három sarj, ezt állítják a szaktanácsadók. Ez azt is jelenti, hogy ha a bokrosodási csomópont kb. 3 cm körül van, akkor felesleges indokolatlanul mélyre vetni. Több kísérletet végeztünk a Saaten Union csapatával, és ott is látszott, ha 5–6 cm-re lett vetve a mag, csak azért, hogy kicsírázzon, úgy is 3-4 cm körül volt a bokrosodási csomópont, és itt csinált egy hurkot.

A szárazsággal nagyon sokat nem tudunk kezdeni. Esőt nem tudunk facsarni az égből, azonban előtte a talajműveléssel nedvességet lehet megőrizni. Annak függvényében, hogy milyen a vetésforgó az aprómagok előtt, korábban vagy későbben jön le az elővetemény, és az elővetemény típusától is függ, hogy mennyire van „kiszárítva” a talaj.

Amikor az előveteményt már nyáron learatjuk, és talajműveléses technológiánk van (nem no-till), akkor nagyon fontos a szalmamenedzsment!

Ez azt jelenti, hogy alacsony tarló, és rövid, 5 cm-re szecskázott a szalma. Az ekkora szalmaszálat lehet visszajuttatni a levágott helyre. Ezenfelül a pelyvaterítő is nagyon fontos! A tarlóhántást nagyon sokan rövidtárcsával végzik. Könnyen vontatható és sok mindent betakar. Azonban, ha a későbbi időre gondolunk, hogy egyenletes mélységbe, precízen szeretnénk vetni, akkor olyan gépre van szükségünk, amely egyengeti is a talajfelszínt. Egy ilyen gép a Horschnál a Cruiser sekélykultivátor. 6 gerendellyel rendelkezik, nagyon sokáig a gépben marad a talaj és a szalma, így kitűnő az egyengető- és szalmaterítő képessége. Az első menetet, ha lehet, kb. 30 fokos szögben

végezzük a vetés irányára. A másik nagyon fontos lépés a technológiában a tarlóápolás, az árvakelés kezelése. Amint kijött az árvakelés, ha közel vagyunk még az aratáshoz, akkor a Cruiserrel másik irányba megyünk 30 fokos szögbe. Ezekután csak az alapművelés maradt hátra a vetés előtt, pl. egy Tiger AS vagy Terrano mulcskultivátorral. Az alapművelést azoknak a termelőknek, ahol meg lehet valósítani, ajánlott éjjel végezni és nappal ezt be is vetni. Így veszítünk a legkevesebb nedvességet.

A Pronto-elv bizonyított

Vontatott vetőgépből Európában a kombi gépek közül a Pronto egyike a legnagyobb darabszámban értékesített gépeknek. Mi is a Pronto-elv? Talajművelés – lehengerlés – vetés – lezárás. A Pronto DC a rövidtárcsával sekélyen műveli a talajt, a gumikerekes hengerrel egyenget és visszatömörít. Minden kerék mögött két vetőcsoroszlyát találunk, amelyek az „autópályán” egyenletes mélységbe vetik a magot. A mélységtartó kerék egyben lezáróhengerként is szolgál. Az őszi aratás után szeretnénk minél kevesebb munkamentből megoldani a vetőmagágy készítését, ezért a napraforgó után gyakran megy egy késhenger és tárcsa kombináció vagy késhenger és sekélykultivátor. A kukorica után a Horsch Tiger MT-t szeretik a termelők, ugyanis a nagy, 68 cm átmérőjű tárcsalevelekkel és az ezeket követő lazítókapákkal nagyon sokszor egy menetben magágyat is lehet készíteni.

Az utóbbi időben a szárazabb körülmények között végzett talajművelés valamivel rögösebb felszínt hagy maga után. Azért, hogy a magot ne kelljen mélyebbre vetni, egyre többen nyúlnak a forgóboronás vetőgépekhez. A talajművelés hasonló marad, mint korábban, a mulcskultivátorral, csak a

Prontóban a rövidtárcsa helyett forgóboronát találunk. A rögösebb talajokon általában az alapművelés után szeretnénk még egy munkaműveletet ráküldeni a földre. Ilyenkor ez általában egy rövidtárcsa, ami plusz gázolaj-felhasználással és nedvességveszteséggel jár. Ha ezt a gázolajat a forgóboronára szánjuk, akkor egy menetben el tudjuk végezni az intenzívebb talajművelést is, amelynek következtében apróbb, morzsás magágyat kapunk, és a vetésünk optimálisabb lesz.

A Horsch Versa egy ilyen forgóboronás vetőgép, 3-4-6 m munkaszélességben. A Kredo forgóborona után egy henger található, amely visszatömörít, visszaállítja a kapillaritást, és mögötte a Prontóban már több tízezerszer bizonyított TurboDisc vetőcsoroszlyán keresztül kerül a mag a talajba.

Nagyon sokan úgy tekintenek a kalászosok vetésére, hogy éppen legyen a talajban, talajon, oszt’ jó lesz. Amenynyiben nagy termést szeretnénk elérni, a vetésnél nagyon sok minden eldől. A növényvédelmet el kell végezni, a tápanyagot megadjuk, tehát nem mindegy, hogy milyen alapokra építünk.

A mezőgazdásznak nagyon sok mindenhez kell érteni. A növénytermesztésen felül nagyon sokszor közgazdász is kell legyen, és ezenfelül természetalakító is. Jó lenne, ha minden termelő minden évben minden parcellája mellé legalább egy csemetét ültetne!

Cruiser 6 XL tarlóhántás – talajfelszínegyengetés

Mezőgazdasági teherautó-újdonságok

SZERZŐ: DR. VARGA VILMOS NY. OKL. GÉPÉSZ- ÉS VILLAMOSMÉRNÖK

A mezőgazdasági teherautók kialakítása különbözik a közutakon használt társaikétól. A mezőgazdasági változat erősebb kivitelű, a hasmagassága nagyobb, a futómű, a kerekek tapadása nagyobb vonóerőt biztosít terepen, a sebességfokozatok illeszkednek a mezőgazdasági munkagépek haladási sebességéhez. A mezőgazdasági teherautó könnyű kialakítása és a nagyobb gumiabroncsok használata mérsékli a talaj károsodását.

Agyártók általában alapkivitelű mezőgazdasági teherautókat készítenek nagy darabszámban, és ezekhez kisebb üzemek, egyedi igényeket is gyelembe véve végzik a felépítmények speciális kialakítását. A mezőgazdaságban a teherautók használata – a szállítási feladatok ellátása mellett –egyes mezőgazdasági munkák ellátására is egyre gyakoribb. A változatos termékkínálatból néhány újdonságot mutatunk be.

Tatra Trucks új, 4 × 4-es mezőgazdasági vontató

A tavaly év végén megrendezett Agritechnica szakkiállításon mutatta be a cseh Tatra Trucks teherautógyártó vállalat a Tatra Phoenix modellcsalád új, speciális mezőgazdasági vontatóját (1. kép).

A Tatra Phoenix Euro 6 nyerges vontató a mezőgazdasági alkalmazáshoz általánosan használt 4 × 4-es (összkerékhajtású) kon gurációban készül. A nyerges vontatók gazdaságosan használhatók a különböző mezőgazdasági szállítási feladatokhoz, a munkavégzéshez kialakított cserefelépítmények segítségével. Az új Tatra Phoenix Euro 6 nyerges vontató a jól bevált, egyedi Tatra-koncepciós alvázzal készült, központi gerinccsővel és önállóan felfüggesztett, összkerékhajtású féltengelyekkel.

A mezőgazdasági területeken különböző felépítményekkel dolgozó járműszerelvény távolsági szállításokra is alkalmas. A klimatizált kabinban a személyzet rendelkezésére áll egy egyágyas, közepes nagyságú hálófülkerész is. A teherautó mozgatását Paccar MX-11 típusú, 10,8 literes, 6 hengeres (123 mm furatú, 152 mm löketű), turbófeltöltős dízelmotor végzi, amelynek maximális teljesítménye 330 kW, 1700 1/min fordulaton, és legnagyobb nyomatéka 1900 Nm, 1000–1450 1/min fordulatszám-tartományban.

A dízelmotorhoz egy retarderrel ellátott Allison 4500PR automata sebességváltó kapcsolódik. A teherautó maximális üres tömege 20 000 kg, a járműszerelvény maximális tömege 44 000 kg lehet.

MAN TGS 6 × 4 mezőgazdasági teherautó

A nyerges vontatók alkalmazásának alternatívájaként előszeretettel használják a két-, három- vagy négytengelyes alvázas mezőgazdasági teherautókat 4 × 2-től 8 × 8-ig terjedő hajtásváltozatokkal. Az alapkivitelű mezőgazdasági teherautóra a szokásos mindennapi szállításra alkalmas karosszéria helyett sok esetben különféle mezőgazdasági cserefelépítményeket szerelnek, pél-

dául füves szilázshoz alkalmas letolókocsi-szerelvényt, mész-, műtrágyaés hígtrágyaszóró eszközt stb. Ezek a teherautók egész évben gazdaságosan üzemeltethetők, de az univerzális használhatóságuk elmarad a félpótkocsis járműszerelvényhez képest.

A többtengelyes hajtásváltozat elősegíti a nehéz terepen való haladást. A MAN TGS 33.400 6 × 4 BB CH típusjelzésű, alvázas, új generációs mezőgazdasági teherautó gazdaságos választás lehet egy közepes nagyságú mezőgazdasági üzem számára (2. kép).

A teherautó turbófeltöltős dízelmotorja MAN D2066 LF06 típusú, teljesítménye 294 kW (400 LE), legnagyobb nyomatéka 1900 Nm, a sebességváltó típusa MAN TipMatic 12.28 OD, legnagyobb haladási sebesség 85 km/h.

1. kép. Tatra Trucks új, 4 × 4-es mezőgazdasági vontató (forrás: tatratrucks.com)

További főbb műszaki adatok: a fülketető magassága 4000 mm, legnagyobb szélesség 2500 mm, hosszúság 9527 mm, első kinyúlás 1607 mm, tengelytáv 4500 mm, hátsó tengelyek közötti távolság 1400 mm, hátsó kinyúlás 2050 mm. Fordulási átmérő faltól falig 19,7 m, jármű bruttó tömege 33 000 kg, az első tengely legnagyobb terhelése 8000 kg, a hátsó tengelyek legnagyobb terhelése 13 000 + 13 000 kg, megengedett legnagyobb bruttó tömeg 44 000 kg. A gumiabroncsok méret jelölése elsők-hátsók 315/80R22.5 156/150K.

Paul Nutzfahzeuge MB Atego 1530L 4 × 2 négykerékkormányzással

Az alsó-bajorországi Vilshofen an der Donau székhelyű Paul Nutzfahrzeuge GmbH. az egyik legismertebb vállalat, amelyik speciális alvázátalakításokat végez. A vállalat minden évben kb. 1000 db haszonjárműnél végez átalakításokat, vázbővítéseket stb., a megrendelő egyedi igényének megfelelően.

Az alapjárművön, a Mercedes-Benz Paul Atego 4 × 2 teherautón például négykerék-kormányzás került kialakításra, abból a célból, hogy a jármű fordulékonyságát nagymértékben megnöveljék. Az elektrohidraulikus kormányrendszerrel a kormányzott hátsó kerekek jobb irányíthatóságot és nagyobb manőverezhetőséget biztosítanak a járműnek szűk tárházakban, istállókban, mezőgazdasági táblaszéli

fordulókban, szűk belvárosi utcákban stb. A módosított Atego teherautó fordulókör-átmérője 3,3–4,8 m-rel csökkenthető (tengelytávtól és gumiabroncsoktól függően) 10 km/h haladási sebesség alatt, nagyobb sebességnél a hátsó tengely kerekei egyenesbe fordulnak.

A Mercedes-Benz Atego 1530 L 4 × 2 alapjármű egy merev alvázú teherautó, a dízelmotor teljesítménye 220 kW, a terheletlen járműtömeg 15 000 kg, a megengedett legnagyobb össztömeg 34 000 kg. A legnagyobb megengedett hátsótengely-terhelés 10 500 kg, a tengelytáv 4160 mm, a gumiabroncsok méretjelölése elöl-hátul 385/65R22.5 vagy 425/65R22.5.

Mercedes-Benz UNIMOG 530

A Mercedes-Benz bemutatta az új UNIMOG 530-as típusjelzésű univerzális teherautó-traktort, a járműcsalád legerősebb tagját (4. kép).

Ez a csodás, 4×4-es futómű-elrendezésű, összkerékhajtású (opcióként négykerék-kormányzású) jármű mindent tud, amit egy mezőgazdasági teherautónak és egy modern intelligens mezőgazdasági traktornak tudnia kell. A nagy teljesítményű hidraulikarendszer, az első és a hátsó emelők, valamint az első és a hátsó TLT-kardántengelyhajtás minden szükséges tartozékot képes működtetni a trágyá-

FOLYTATÁS A 84. OLDALON

3. kép. MB Atego 1530L 4 × 2 négykerék-kormányzással (forrás: paul-nutzfahrzeuge.de)

2. kép. MAN TGS 6 × 4 alvázas mezőgazdasági teherautó (forrás: press.mantruckandbus.com)

zás, vetés, szántás, talajművelés stb. munkák során.

Az univerzális gépet Euro 6e, Mercedes OM 936 jelzésű turbófeltöltésű, 6 hengeres, soros, 7,7 literes dízelmotor hajtja, amely 220 kW (299 LE) teljesítményt szolgáltat. A sebességváltó 50 km/h sebességig fokozatmentes működésű, legnagyobb haladási sebessége 89 km/h.

A jármű terhelés nélküli tömege 5800 kg, maximális megengedett össztömege 6500 kg, hosszúsága 5440 mm, szélessége 2300 mm, magassága 2900 mm, szabad magassága 379 mm. A rámpaszög 24º, a lejtési szög 35º, a tengelytáv 3900 mm. A gumik jelölése: 385/65 R 22,5, a fordulási átmérő 16,9 m.

Scania 6 × 4 teherautó PALFINGER PH T20A teleszkópos horgos emelővel

A PALFINGER AG osztrák vállalat innovatív mobildaru- és -emelési megoldásokat kínál többek között a mezőgazdasági teherautók számára is.

Az egyik új termékük a PALFINGER PH T20A típusú, 20 tonnás emelőképességű, teleszkópos horgos emelő, amely kedvezően alkalmazható 6 × 4-es (22–26 tonnás teherbírású) mezőgazdasági teherautóhoz (5. kép).

A teleszkópos horgos emelő előnye, hogy a konténer hosszához tág határok között illeszthető, a horog szállítási magassága alacsony, tömege kicsi, egy-

szerűen fel- és leszerelhető, könnyen használható és szervizelhető.

A T20A teleszkópos horgos emelő főbb méretei: emelési kapacitás 20 000 kg, száraz tömeg 2500 kg, hoszszúság (sínnel együtt) 5475 mm, a horog magassága (sín aljától) 1570 mm, konténer minimális hosszúsága 3200 mm, a konténer maximális hoszszúsága 7800 mm lehet.

kép. Scania 6 × 4 teherautó Palfinger PH T20A teleszkópos horgos emelővel (forrás: palfinger.com/en/products)

4. kép. Mercedes-Benz UNIMOG 530 rendfelszedő munkagéppel (forrás: trekkerweb.nl)

5.

Új eszközök a munkagép-, illetve pótkocsi-csatlakoztatás megkönnyítésére

SZERZŐ: FARKAS IMRE

A munkagépek traktorra való felkapcsolása, legyen szó függesztett, féligfüggesztett vagy vontatott eszközről –mindig fokozott figyelmet igénylő, munkabiztonsági kockázatot magában hordozó művelet. Ezt nagyon sok tényező befolyásolhatja, kezdve a függesztőrendszer méretétől a rálátás akadályozottságán át a munkagép csatlakozópontjainak a pozíciójáig.

Bár a korszerűbb, újabb erőgépek alsó függesztőkarjai automata gyorsreteszelős kapcsolódásúak, de ez még a pozicionálást önmagában nem segíti. A traktor és a munkaeszköz összekapcsolása több esetben hosszadalmas művelet, és még egy személy segítségét is igényli.

A kapcsolás idején a csatlakozópontoknál munkavégzést végző dolgozó fokozott baleseti kockázatnak van kitéve, arról nem is beszélve, hogy a munkagépek felkapcsolásának idejét is erőteljesen befolyásolja a művelet nehézsége. Amennyiben egy nap többször kell munkagépet váltani, a művelethez szükséges idő jelentősen megrövidítheti a napi műszak hasznos üzemidőre fordítható részét. Cikkünkben a munkagép-csatlakoztatási feladatok megkönnyítésére a közelmúltban piacra dobott, illetve nyilvánosságra hozott innovációkból mutatunk be néhányat.

Kombinált gyorskapcsoló

keret

Itthon az amerikai erőgépek egykori tömeges importjával és licenc alapján történt hazai gyártásával terjedtek el a hárompont-gyorskapcsoló keretek, amelyek a tengerentúlon most is hatalmas népszerűségnek örvendnek. Viszont napjainkban a szabványméret-eltérés a munkagépek csatlakozópontjainál már elég sűrűn fordul elő.

A régebbi erőgépek még CAT II szabványú függesztőrendszerrel szereltek, de a hozzájuk teljesítményben alkalmazható munkagépek már CAT III szabványú csatlakozópontokkal rendelkeznek.

A LeeAgra Inc. ennek áthidalására fejlesztette ki a LEE BOSS Cat-3-2

Combo Quick Hitch gyorskapcsolós függesztőkeretet. Ez az egyszerű megoldású keret egységesen kapcsolható CAT II vagy CAT III szabványú, 825, illetve 965 mm távolságú alsó függesztőkarokhoz, viszont munkagépoldalról csak utóbbi szabványméretű csatlakozópontokkal rendelkező munkagépek kapcsolhatók hozzá. Így a munkagép-csatlakoztatási pontok szabványmérete nem szűkíti be az alkalmazható teljesítményű traktorok skáláját.

A gyártó az egységet webshopjában négyféle színben, 1690 USD áron kínálja, ami jelenlegi árfolyamon számolva kb. 608000 forint.

Elektronikusan eltolható „V alakú” gyorskapcsoló keret

Az európai piacon leginkább a V alakú hárompont-gyorskapcsoló keretek terjedtek el, ezek alkalmazása több évtizedes múltra tekint vissza. Az ilyen kiegészítő keretek gyártói egyre több képességgel ruházzák fel az eszközüket, hogy a függesztett munkagép felkapcsolását minél jobban megkönynyítsék.

A holland Rotink Mechanisatie hárompont-függesztésre kapcsolható, hidraulikusan eltolható gyorscsatlakozó kerete a traktor-munkagép közötti kapcsolatot úgy is megkönnyíti, hogy

elektronikusan vezérelve, fokozatmentesen eltolható oldalirányba, max. +/-12 cm távolságban. A fejlesztés a felkapcsolás megkönnyítése mellett lehetővé teszi +/-1 cm-es pontosságú munkát.

A gyorskapcsoló keret elektromos vezérlése GPS-eszközvezérléssel, optikai sorérzékelő-technológiával kombinálható vagy manuálisan szabályozható. Az elektromos szabályozás működteti a keretet vízszintesen mozgató hidraulikus munkahengert. Az eltolható kapcsolókeret hatékonyan alkalmazható például optikai sorérzékelővel felszerelt sorközművelő kultivátorokkal.

Gyorskapcsoló modul vontatott eszközök kapcsolására

A vontatott szállítóeszközök, pótkocsik, tartályos kocsik, szervestrágya-, illetve műtrágyaszórók vagy takarmánykiosztó kocsik erőgépre való felés lecsatlakoztatásának biztonságos, gyors megoldására fejlesztette ki a dán SIWI Machines a Combi Hitch univerzális gyorscsatlakozó modult.

A rendszer úgy van kialakítva, hogy a pótkocsi vagy munkagép és erőgép kapcsolat létrehozása a traktor vezetőfülkéjének elhagyása nélkül, kevesebb mint 30 másodperc alatt megvalósítható. Egyetlen modulba integrálták a teljesítményleadó tengely és tengelycsonk-csatlakozást, a hidraulikus kivezetések, illetve tömlők, az elektronikus vezetékek, továbbá az ISOBUS-gyorscsatlakozó kapcsolódásának technikai módjait.

A pótkocsi K80-as vonósapkájához a VM800 vagy a TLT-csonkkal kiegészített VM800P modulrészt kell kapcsolni, a traktor hárompont-függesztésére pedig a TM800, illetve TM800P modulegységet kell csatlakoztatni. A traktorra szerelt modulrésszel ráállva, annak a függesztőrendszerrel történő megemelésével a csapos csatlakozást összekapcsoljuk, és egy hidraulikus egységgel reteszeljük. Ezek után csak a teljesítményleadó tengely, továbbá az elektromos vezetékek, hidraulikus, pneumatikus tömlők gyorscsatlakozó paneljeinek összekapcsolását egyetlen mozdulattal valósíthatjuk meg. Ezt a modulcsatlakozást kis hidraulikus munkahengerek tolják a helyükre. Bár ez így első olvasatra bonyolultnak hangzik, de az összekapcsolás pár másodperces műveletét elektroFOLYTATÁS A 88. OLDALON

A SIWI Combi Hitch MM800 gyorscsatlakozó-modulrendszer önjáró silózón, VM800 modullal szerelt pótkocsival összekapcsolva (fotó: siwimaskiner.dk)

A Rotink Mechanisatie hárompont-függesztésre kapcsolható, hidraulikusan eltolható gyorscsatlakozó kerete (fotó: rotink.nl)

A SIWI Combi Hitch univerzális gyorscsatlakozó-modulrendszere TM800P és VM800P modulrészekkel (fotó: siwimaskiner.dk)

mos panelről vezérelhetjük az erőgép kabinjából.

A TM800 traktormodul mellett a fejlesztő kínál egy MM800 gépmodult is, amely az erőgép pótkocsi-vonórésztartó konzoljára szerelhető, de szintén ugyanígy magajáró szecskázógép pótkocsi vonórészének a helyére is felszerelhető. Ennek segítségével az önjáró silózó K80 méretszabványú vonósapkával szerelt, vonórúd-terheléses pótkocsikat is vontathat, és a betakarítás folyamata során a mögé kapcsolt pótkocsiba üríthet. A párhuzamos ürítés elhagyásának köszönhetően alacsonyabb az elszóródás kockázata, arról nem is beszélve, hogy a kezelőtől kevesebb koncentrációt igényel az alkalmazása, így a kombájnos több gyelmet szentelhet a szecskázógép egyéb munkafolyamataira. A vontatott szállítójármű raktere is jobban kihasználható, gondosabban kitölthető.

Alkalmazásának további előnye, hogy a betakarítás kiszolgálása kevesebb erőgépet igényel, hiszen míg a betakarítógép tölti az egyik pótkocsit, addig a másik, már megtöltött szállítóeszközzel indulhat az erőgép, így egy traktorral két pótkocsival, felváltva is szállíthatunk. Ennek jelentős költségmegtakarítási vonzata is van.

Gangl Docking System

A piacon úttörő megoldásként robbant be annak idején Johann Gangl osztrák gazdálkodó gyorskapcsoló rendszere, amellyel a hasznos üzemidő javára sok állásidőt takaríthat meg a gazdálkodó.

A Gangl Docking System GDS 3 a mezőgazdasági vontató csatlakozómoduljából és a munkagép kapcsolókeretéből áll. A platform a V alakú gyorskapcsoló-háromszög rendszeren alapul, amely az egyenetlen talajon történő biztonságos csatlakoztatásra is lehetőséget biztosít. A GDS 3 modult különböző konstrukciós kialakításban kínálják, és további kiegészítő elemekkel igény szerint bővíthetjük. Az eszközkeret a függesztett munkagép hárompont-csatlakozó elemeihez van rögzítve, és az univerzális keret – a gépfüggetlen illeszthetőségének köszönhetően – minden géptípuson alkalmazható. A keret felszereltsége teljesítményleadó tengely automatikus csatlakoztatását megvalósító modulegységgel is bővíthető, de anélkül

is alkalmazható. Megrendeléskor a felhasználó többféle reteszelési megoldás, többek között mechanikus rendszerű, automatikus működésű zárás, illetve hidraulikusan működtetett reteszelés közül választhat.

A GDS 3 gyorskapcsolókeretes modulrendszert függesztett és vontatott munkagépekhez, a traktor mellső és hátsó hárompont-függesztésén egyaránt alkalmazhatják a felhasználók.

FOLYTATÁS

A SIWI Combi Hitch MM800 gyorscsatlakozó-modulrendszer önjáró silózón

A Gangl Docking System GDS 3 gyorskapcsoló-keretes rendszer (fotó: ganglsystems.com)