Agrárágazat – 2024. Április

AGROVA B1

XXV. évfolyam • IV. szám • 2024. április • Ára: 9828 Ft/év

TARTALOM

Eseménynaptár

További információ: www.agraragazat.hu/esemenyek

LOV Nemzetközi Vadászati és Horgászvásár

Gornja Radgona, Szlovénia, 2024. április 5–7.

SILVA REGINA Nemzetközi Erdészeti és Vadászati Vásár

Brno, Csehország, 2024. április 7–11.

TECHAGRO Nemzetközi Mezőgazdasági Technológiai Vásár

Brno, Csehország, 2024. április 7–11.

Vinordic + GastroNord Nemzetközi Borászati, Élelmiszeripari Szakkiállítás

Stockholm, Svédország, 2024. április 9–11.

FoodTechShow – NAK élelmiszeripari gépés technológiai kiállítás

Budapest, 2024. április 9.

Digitális Agrártájoló – Smart Farm gazdaságok az agráriumban

Mosonmagyaróvár, 2024. április 10.

XII. Magyar Kertépítő Verseny és show és EUROSKILLS válogató – előregisztráció

Budapest, 2024. április 10–14.

SOL & AGRIFOOD Minőségi agrárélelmiszerek és olívaolaj nemzetközi kiállítása

Madrid, Spanyolország, 2024. április 14–17.

VINITALY Nemzetközi bor- és szeszesitalkereskedelmi kiállítás

Verona, Olaszország, 2024. április 14–17.

Worldfood Poland Nemzetközi Élelmiszeripari Szakkiállítás

Varsó, Lengyelország, 2024. április 16–18.

Agraria 2024

Kedves Olvasóink!

Helyzet van! Nemrégiben visszavonta növényvédőszer-csökkentési javaslatát az Európai Bizottság, ez pedig újraírja a növényvédelem eszköztárát. A termelők, jogalkotók, kutatók, nemesítők, szóval már hatalmas tábor dolgozott azon, hogy a Green Deal következményeire felkészüljön, túlélje azt, ami egyelőre lehetetlennek tűnik. A mezőgazdasági termelők egyik rémálma ugyanis az 50 százalékos csökkentési célkitűzés volt.

Már ismerkedtünk a ránk váró kemény szabályrendszerrel is, amely a gyakorlatban jelentősen megváltoztatta volna a termelés feltételeit. Az érzékeny területeken például teljes körű tilalmat jelentett volna, ami csak Magyarországon több mint 4 millió hektárt érintene, ahol egyáltalán nem lehetett volna növényvédő szert használni. A mostani helyzet a következő: a Bizottság döntése értelmében marad a jelenlegi szabályozási környezet. Halkan jegyezzük meg: így is a világ legszigorúbb, de nagy biztonságot adó engedélyeztetési rendszere érvényes nálunk, de ezzel már megtanultunk lassan együtt élni. Mi lenne mégis a megoldás? Talán nem általános tilalmakban kellene gondolkodni, hanem érdemes lenne növelni az ökológiai gazdálkodás területét, és erősíteni az agrárdigitalizációt, a precíziós kijuttatást, valamint van még tér az előrejelzésekre alapuló növényvédelemben és a döntéstámogató rendszerek fejlesztésében is.

Jucu, Cluj County, Románia, 2024. április 18–21.

Április van, de ezek a sorok március 20-án, A TALAJ ÉLETE kampánynap utáni percekben íródnak, hisz pár órával ezelőtt még szerkesztőségünk teljes stábja is a talajszelvény mellett állva hallgatta Kovács Károly geográfus elemzését. A közel kétszáz fős rendezvényünk a Magyar Talajtani Társaság országos kampányának keretében zajlott, ezúton is köszönjük a Kiskunhalason megjelent érdeklődőknek, de annak a közel félszáz helyszín szervezőjének és látogatójának is a munkáját, jelenlétét, akik országszerte talajszelvényt ástak, elemeztek, akik ma ismét tettek valamit talajaink védelmének érdekében. Most pedig hasznos olvasást kívánok aktuális lapszámunkhoz, amelyben nem kerülgettük a forró kását: rákérdeztünk, mikor fordul már a kukoricaár, és arra is rátapintottunk, hogy azt a bizonyos vészféket most a gazdák vagy a brüsszeli bürokrácia húzta be az agráriumban.

A védett természeti területeken történő gazdálkodás is kényes terület, ebbe is belekóstoltunk, a nyári melegre és nemkívánatos forróságra készülve pedig a mezőgazdasági tűzesetekkel is foglalkoztunk, jogi, gyakorlati és megoldáskereső szemszögből.

Ismét „színes, szagos”, tartalmas összeállítással készültünk.

Sándor Ildikó főszerkesztő

Agrárgazdasági elemzések

Március elejére némileg mérséklődött a különböző gabonafélék nemzetközi tőzsdei jegyzéseinek trendszerű csökkenése. Fordulatról azonban továbbra sem beszélhetünk, miután a piacokat döntően meghatározó kereslet-kínálati viszonyok alakulása változatlanul az alacsonyabb árak irányába mutat.

Kukorica

A legfrissebb globális előrejelzésekben csupán pár millió tonnás korrekciókat láthattunk a termés, a felhasználás és a fordulókészletek adatait illetően. A kukorica pozíciója változatlanul kiegyensúlyozott képet mutat, hiszen az összes nagyobb szereplő rekord- vagy rekordközeli terméséhez stagnáló vagy enyhén emelkedő kereslet társul.

bális gabonakereskedelmi útvonalakban. E folyamatnak egyértelmű vesztese az Egyesült Államok lehet, hiszen Kína emelkedő dél-amerikai gabona- és szójavásárlási aktivitása csökkenti az USA irányában fennálló importkitettséget.

Míg a nemzetközi árak mozgását a búza esetében Oroszország exportaktivitása határozta meg az elmúlt időszakban, a kukorica globális kereskedelmének kulcsszereplői – így az árak alakulásának legfontosabb mozgatórugói – a dél-amerikai exportőr országok és Ukrajna volt.

Argentínában folyik a betakarítás: az eredmények jók, az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának március 8-án megjelent riportja (USDA WASDE) szerint 56 millió tonnányi termés körvonalazódik, melyből 42 millió (!) tonna potenciális exportárualap lehet. Brazíliában szintén megkezdődött a tavaszi vetésű állományok betakarítása (smaller season), bár a déli szomszédjától kissé elmaradó hozamok mellett. Ezzel párhuzamosan zajlik – kifejezetten optimális körülmények között – a brazil termés nagy részét adó úgynevezett safrinha kukorica vetése is. Összegezve, a dél-amerikai terméssel kapcsolatban megfogalmazott elemzői várakozások kedvező hangvételűek, ráadásul a térségben jelentkező, egyre növekvő kínai keresletnek köszönhetően szemtanúi lehetünk egyfajta átrendeződésnek a glo-

Az ukrán mezőgazdasági minisztérium adatai (Ministry of Agrarian Policy and Food of Ukraine – Foreign Trade in Agricultural Products) alapján 2024 februárjában 7,3 millió tonna gabona és olajos mag hagyta el Ukrajnát. Ebből a tekintélyes mennyiségből a kukorica közel 3 millió tonnányi szeletet hasított ki. Ez az exportteljesít-

di szállítások (vasút, közút) volumene élesen csökkent, ezzel párhuzamosan a kikötői rakodások mennyisége látványosan emelkedett. Kijelenthető, Ukrajna a gabonakorridor-megállapodás nélkül is fenn tudja tartani robusztus exportját, ráadásul mindezt képes ismét a fekete-tengeri kikötőin keresztül bonyolítani. Ez különösen hangsúlyos, hiszen az ország infrastruktúráját, logisztikai útvonalait a tengeri szállításokra optimalizálták, így, szemben a szárazföldi lehetőségekkel, ez a legkedvezőbb költségszerkezetű megoldás.

mény gyakorlatilag megegyezik a háború előtti, illetve a gabonakorridor működése alatti kiszállítási aktivitással.

Jelentős változás következett be azonban a kivitel logisztikai útvonalak szerinti megoszlásában: míg a szárazföl-

Tovább csökken az Európai Unió kukoricaimportja az aktuális gazdasági évben: az Európai Bizottság által február utolsó napján közzétett riport (EU Comission –Cereals market situation) alapján az előző havi prognózishoz képest 1,5 millió tonnával kevesebbre, összesen 17,5 millió tonnára „olvad” a várható behozatal. Az alacsonyabb importkitettség hátterében keresleti okok állnak: az EU kukoricaigényének változása elsősorban a takarmánycélú felhasználás alakulásában mutatkozik meg, a visszafogott fogyasztás és a kevésbé versenyképes búzakészletek előnyben részesítésének eredményeként praktikusan kevesebb kukoricára van szükség.

A fentiek tükrében némileg érthető, hogy a meghatározó tőzsdei jegyzésekben nem tapasztalhattunk érdemi változásokat: a chicagói árutőzsde (CME-CBOT) májusi lejárata a 420–440 USDc/bu (dollárcent vékánként) szintek körül ingadozott. Bár február végével kezdődően érzékelhető

MATIF, kukorica, 2024. június

CBOT, kukorica, 2024. május

egyfajta korrekció az árakban, e mozgások hátterében azonban inkább technikai jellegű tényezők (befektetői pozíciózárások – pro t taking), mint az esetlegesen megváltozott fundamentumok húzódnak. Hasonló képet láthatunk a párizsi árutőzsde kukoricaszekciója (MATIF) esetében is, a júniusi lejáratú határidős ár járt a tonnánként 170 eurós, jelenleg „lélektaninak” tekinthető limit alatt is, majd március első hetére 174 euró körüli szintig korrigált.

Nincs szabad szemmel jól látható változás a kukorica belföldi piacán: az export esetleges, valós keresletet nagyobb részben a feldolgozók, kisebb részben a takarmányfelhasználók mutatnak. A március első felében kialakult árazásokat gyelve erőteljes exportaktivitás vélhetően 7–10 euróval alacsonyabb árszintek mellett valósulna meg, abban az esetben, ha a jelenlegi nemzetközi piaci status quo az árakban is fennmaradna. Az elmúlt időszak emelkedő szállítási díjai és beszűkülő fuvarkapacitásai miatt Magyarország részben kedvezőtlen földrajzi elhelyezkedéséből fakadó versenyhátránya hangsúlyosan jelent meg az európai gabonapiacokon: a magyar gabona tradicionális vevői az olcsóbb, folyamatosan elérhető román, szerb, horvát, ukrán forrásokat részesítik előnyben.

CBOT, búza, 2024. május

MATIF, búza, 2024. május

Fontos kérdés lehet a 2024. évi kukorica vetésterületének alakulása, hiszen a KSH által közölt 768 ezer hektárnyi 2023-as évi betakarított terület az eddigi legalacsonyabb adat Magyarország modernkori történelmében. Egyelőre a piaci szereplők óvatosak a becsléseket illetően: az előrejelzések jellemzően a 850–950 ezer hektár között szórnak, tehát az idei vetésterület biztosan meghaladja az előző évit.

Búza

Kétségtelen, hogy az aktuális USDA-riport szerint 51 millió tonnányi többlettel rendelkező Oroszország a világ legnagyobb búzaexportőre. Mégis meglepő azonban, hogy az elmúlt időszak globális árainak alakulását főként ez a pozíció alakította, míg egyéb tényezők háttérbe szorultak. Az orosz búzaexportprogram teljesítménye ugyanis jelentősen elmaradt a korábbi évek azonos időszakainak eredményeitől, részben a fundamentumok (jó globális termés –alacsony kereslet), részben a szankciók okozta nehézségek miatt.

A fentiekre a kényszerpályán mozgó oroszországi eladók – a háború miatt felértékelődő valutabevételek jelentősége és a raktárak ürítése okán – egyféleképpen tud-

tak reagálni: csökkentették az értékesítési áraikat, majd ismét csökkentették az értékesítési áraikat. Mindezek eredményeként egy lefelé tartó árspirál alakult ki a búza piacán, melynek többek között következménye lett a 190 euró alá csúszó májusi lejáratú MATIF-jegyzés is.

Hasonlóan a kukoricához, jelenleg a búza esetében sem azonosítható olyan zikai piaci kockázat, mely rövid távon jelentős áremelkedés irányába mutatna. Mindazonáltal rövidesen belépünk az úgynevezett „időjárási piacba”, mely periódus lényege, hogy a vegetációs időszakban jelentősen felértékelődnek az időjárással kapcsolatos hírek, melyek akár nagymértékben eltéríthetik az árakat a kialakult trendektől.

Az időjárási piac mellett érdemes még egy kockázati tényezőt megemlíteni: az elmúlt időszakban számos elemző foglalkozott a globális, különösen az amerikai tőkepiaci események alakulásával. Éves visszatekintésben a világ vezető tőzsdéi jelentős emelkedést tudhatnak maguk mögött, elég csak a S & P 500, a NASDAQ vagy a Daw Jones indexekre tekintenünk. Bár a nagy európai tőzsdék is emelkedtek (DAX, CAC, FTSE stb.), mégis a legtöbb, gazdasági fókuszú hírforrás rendre az amerikai

technológiai óriásvállalatok (magni cent 7) példa nélküli „meneteléséről” számolt be. Ez a tűzijáték azonban egyre nagyobb mértékben hordozza magában egy esetleges fordulat lehetőségét.

Amennyiben valóban túlfűtötté válnak az említett tőkepiacok, és bekövetkezik egy erőteljes irányváltás, az azt is jelentheti, hogy a nagy mennyiségű felszabaduló „forró pénz” (hot money) rövid időn belül kereshet olyan befektetési lehetőséget, amelybe „menekülni” tud. Tipikusan ilyen instrumentumok lehetnek a nyersanyagok határidős piacai, köztük a búza és a kukorica is. A beáramló tőke rövid távon intenzív mozgásokat hozhat az árakban úgy, hogy valós gabonapiaci indok nem áll a háttérben.

A kukoricához hasonlóan a belföldi búzaárak is csökkentek. Az ó búzát kereső vevők csupán a jó minőségű tételekre tesznek ajánlatokat, míg az eladók a takarmánybúza-készleteiket szeretnék értékesíteni. Az új termésű árak 5–8 euróval magasabbak a tavalyinál, miközben egyelőre alacsony aktivitás jellemzi a piacot mind a vevők, mind az eladók részéről.

Reng Zoltán Hungrana-vezérigazgató

Mikor fordul már a kukoricaár?

Bekopog a valóság. A következmények már kézzelfoghatóak. Kukoricapiaci kilátásokról szóló elemzésem ezért nem kezdődhet mással, mint immár közel két éve publikált előrejelzésem felelevenítésével, miszerint a vetésterület zsugorodása néhány évig még tartani fog, és valahol 600–650 ezer hektár között találja meg a fenntarthatóan jövedelmező szintjét. Hadd dicsérjem kissé egyre bővülő csapatunkat: már évekkel ezelőtt létrehoztuk a Kukorica Kör Egyesületet, hogy a kukoricatermelés középpontjából kimozdítsuk a hozamot, és helyére a nyereségtermelő képességet helyezzük.

Ott több, itt kevesebb

Ami az árakat illeti: a kukorica tőzsdei cikk, világpiaci termék, az árhullámzás nélkülözhetetlen ahhoz, hogy pénzt keressenek vele. Ennek fényében – vagyis hullámvölgyekkel és -hegyekkel tarkítva – kell érteni azt, amikor azt mondom, hogy nem látok érdemi növekedési lehetőséget az előttünk álló hónapokban. Ennél bonyolultabban ugyanezt úgy tudom elmondani, hogy a készletek magas szintje és a nagyobb argentin termés ellensúlyozza a várhatóan kisebb ukrán, brazil és USA vetésterületet. Aggodalmakat fog kiváltani (értsd áremelkedést), ha a rövid El Ninó t erős La Nina váltja idén év közepén.

Olaszországba és Spanyolországba, ami csökkenteni fogja a feszültséget a határon.

Eközben a világpiac jól ellátott, a készletszintek magasak. Argentínában néhány hónapon belül elkezdődik az aratás, aminek eredménye várhatóan 20 millió tonnával meghaladja az előző évit. A brazil termésvárakozásokat többször is csökkentették, de – a csapadék függvényében – akár pozitív meglepetést is okozhat. Ukrajnában a kukorica vetésterülete 8–10 százalékkal csökkenhet éves szinten. Ha ez így történik, akkor is olyan magasak a készleteik, hogy hozni tudják az előző szezon exportteljesítményét, de kimaradnak a piacbővülésből.

A másik, a napokban címlapra került lehetőség az, hogy Ukrajna készen áll az EU-val folytatott kereskedelem korlátozására, ha az betiltja be az orosz gabonaimportot. Ez utóbbi jelenléte sok-sok kérdőjelet vet fel e nélkül is. Ukrajna beleegyezett abba is, hogy a szomszédos országokon keresztül teherautók helyett tengeri úton exportálja a kukoricát

Betakarított terület, ezer hektár, 1990–2030 (forrás: KSH és Erste Agrár-előrejelzés)

A mozgatók: Kína és Amerika

Bár igen unalmas, nagyon fontos, hogy tudjunk olvasni a világpiaci ármozgatók között. Aktuálisan a kínai és az USA rekordtermések miatt a globális termés az előrejelzések szerint ismét csúcsot dönt 1233,7 millió tonnával (+70,6 millió tonna vagy +6,1% év/év). A bőséges, meg zethető áron kínált készletek a fogyasztást történelmi csúcsra, 1222,0 millió tonnára emelik (+4,0 millió m/m; +4,0% év/év). A takarmányozási célú felhasználás 732,3 millió t (+4,7% év/év) és az ipari 311,6 mil-

Az EU kukoricamérlege, ezer tonna (forrás: Eurostat)

Globális kukoricamérleg, millió tonna (forrás: IGC)

lió tonna (2,8%). Az Egyesült Államokban tapasztalható erős felhalmozódástól vezérelve (56,1 millió tonna; +62,4% y/y), a globális zárókészletek várhatóan 286,3 millió tonnára (+4,3%) nőnek, a kombinált kínai és amerikai készletek (229,9 millió tonna) a világ összmennyiségének 80 százalékát teszik ki.

Mi van közelebb?

Az EU továbbra is a vezető importőr marad (21,7 millió tonna; -26,4% év/év). Mivel az EU csak 70–75 százalékban önellátó, nagyban függ az importáraktól. A behozatal immár közel 30 százaléka Ukrajnából érkezik.

Az árgörbék most „szolgai módon” tükrözik vissza a kínálati túlsúlyt. Ennek oka, hogy igen alacsonyak az áru-

tőzsdei kötésállományok. Ami viszont azért van, mert az értéktőzsdék szépen termelik a pénzt, most a részvényárakat hajtják felfelé. Amennyiben valami komoly világgazdasági gikszer történik, ez a helyzet gyorsan megváltozhat. Ez azonban egyelőre nyomokban sem látszik.

Ukrajna a világ helyett az EU nagy beszállítójává vált kukorica tekintetében is. Ennek hatását a zsebünkön érezzük, de mit jelent számunkra az, hogy több mint 50 év után Brazília letaszítja az Egyesült Államokat a kukoricaexportőrök dobogójának tetejéről? Látszólag semmit, de érdemes a sorok között is olvasgatni. Valami van ugyanis a levegőben.

Kína erőteljes függetlenedési törekvése az amerikai terményektől több dolgot is jelenthet. 2022-ben Kína megállapodást írt alá brazil gabona vásárlásáról, hogy csökkentse az Egyesült Államoktól való függőségét, és helyettesítse az orosz invázió által megszakított, Ukrajnából származó szállításokat. Az új megállapodás értelmében Brazíliából az első kukoricaszállítmányt 2022 novemberében küldték el. A kínai beruházások és tőke már el is indult Brazília felé.

A chicagói és a párizsi árutőzsde kukoricaártrendjei (forrás: AKI)

Ezt gondolják Brüsszelben a kukoricaszektor jövőjéről 2035-ig, millió tonna

Mi segít az ingadozón? A támasz

Bár ez jön minden irányból, nem árt ismét szajkózni: a szántóföldi növénytermesztés válsága csak akkor lesz rövid távú jelenség hazánkban, ha gyorsan tudunk alkalmazkodni a kialakult gazdálkodási környezethez. Ehhez egyszerre kell egy sor fronton előre lépni. A talajélet javítása, piacszervezési feladatok, új, illetve háttérbe szorult kultúrák termelési és piaci ismereteinek elsajátítása, nanszírozási, fejlesztési, humánerőforrás-problémák megoldása. Akkor fogunk visszatérni a fenntartható növekedési pályára, ha új támaszokat építünk.

Mindkét szó fontos. A fenntarthatóság kezd máris a mindennapjaink része lenni, például amikor töltjük az eGN-t. A növekedést pedig újra kell értelmeznünk. Nem az a siker kulcsa, ha két számjegyű hozamokat érünk el, hanem az, ha nyereségünket tudjuk növelni. A kukoricatermelésben sincs ez másként, mint másutt: tisztában kell lennünk a költség-nyereség pontokkal, és energiáinkat ennek megfelelően elosztani. Régi vesszőparipám ez. Nem ismerjük eléggé a piaci mechanizmusokat, rájuk mondjuk, hogy kiszámíthatatlanok. Ez olyan, mint amikor ezer okot sorolunk, miért kell ragaszkodni a megszokott gazdálkodási szerkezethez. A valóság azonban hátba ver. Ez jól látható a kukorica területcsökkenésének gyorsuló ütemében.

Mielőtt hazatérünk, minősítsük a brüsszeli előrejelzéseket. A kukoricapiacon arra számítanak, hogy a termelés a felhasználással párhuzamosan bővül, miközben a külkereskedelem stagnál. Ez egy picit kincstári. Ezzel szemben én arra számítok, hogy a termelés és a felhasználás inkább lassan zsugorodni, a külkereskedelmi egyenleg romlani fog az előttünk álló tíz évben. Ezt arra alapozom, hogy a kukoricatermelés jövedelmezősége tartósan alacsony marad, az állattenyésztés zsugorodása gyorsulni fog, miközben Ukrajna taggá válása csak idő kérdése.

Pozíciómból adódóan széles rálátásom van a kukoricatermelésre. Azt látom, hogy tavaly is szép számmal voltak, akik

A búza és a kukorica havi felvásárlási átlagára 2014 elejétől 2023 augusztusig, Ft/t (forrás: AKI)

kerestek a kukoricán. Tudok ilyenről kis- és nagyüzemben egyaránt. Az általános megközelítéssel ellentétben, amikor egy hozamszinthez kötik a nyereségpontot, én úgy vélem, hogy a költségek optimalizálása hozta idén nekik a jövedelmet. Ez nem kispórolást, hanem a talaj ismeretét és okszerű költést jelent, valamint sok esetben a takarmánykukoricától való távolodást, csúnya szóval diverzi kálást.

A hazai kukoricapiacon kézzelfogható a feszültség növekedése. A termés jelentős része raktárakban pihen, kedvezőbb árakra várva. Az AKI mérése szerint a 9. héten a kukorica felvásárlási átlagára 57,0 ezer Ft/t, ami alig 60 százaléka az egy évvel korábbi szintnek. Pedig a kényszerértékesítések időszaka a küszöbön van.

A külkereskedelem zsugorodik. Ez az import oldalán persze kedvező, egyben azt is jelzi, hogy a hazai áraknál már nehezebb jobbat mondani. Az export évek óta tartó esése viszont erős üzenet. Pedig a termés toxinmentes, közepes hozamú. A készletek magasak.

Te jó ég, mi lesz ebből?

Kukorica-külkereskedelem, et (forrás: KSH)

• Két üzenetem van: SZÁMOLNI, HIGGADTNAK MARADNI!

• A fentiekből viszonylag könnyű következtetéseket levonni. Amelyek egy részét már e cikk elején meg is tettem. A kényszereket, megszokásokat és merevséget is gyelembe véve is azt látom, hogy a kukorica helye megkérdőjelezhetetlen a szántóföldi növénytermesztésünkben. Kisebb összes területen, de nagyobb üzemméretben

• Rövid távon nem látok olyan tényezőt, ami trendfordulót hozhatna a kukorica piacán. Figyeljük a negatív, esetleg újabb háborús, értéktőzsdéket lefordító híreket! Ha erősödő hullámban érkeznek, akkor jöhet változás.

• Tanulságos volt, hogyan fordultak a rekordtermésre vonatkozó várakozások negatívra. Kerestük az okokat. Hol hibáztunk? Megkapták a növények az optimális inputmennyiséget? Az időjárás? A rossz csapadékeloszlás? A hőségnapok? Ez mind igaz, de az inputforgalmi adatok fényesen jelzik, hogy sokan spóroltak rajtuk (persze voltak tavaszi készletek is). A lényeg: immár olyan kritikus a szántóföldi növények jövedelmezősége, hogy pontos (divatosan precíz) számítások, gazdálkodás nélkül egyre gyakrabban fogunk negatívba fordulni.

• Öntözés nélkül a terméskockázat az ország több mint felében kezelhetetlenné válhat.

• A kukoricaövezet északra húzódását nem tudjuk megállítani. Ez már látszik is a vetésszerkezeten, de az elkövetkező két-három év lesz a paradigmaváltás időszaka.

Fórián Zoltán vezető agrárszakértő

Erste Agrár Központ, -Elemzés

Agrárpolitika: a gazdák vészfékeztek, nem Brüsszel

Egyre bürokratikusabb a Közös Agrárpolitika, és ez az ágazati szerveződés minden szintjére igaz.

A csatatérré változott Brüsszelből hazatérő dr. Juhász Anikó helyettes államtitkárral beszélgettünk arról, hogy remélhetik-e a gazdák az agrártámogatási rendszer egyszerűbbé válását.

Féleredmények félidőben

Március közepén járunk, amikor az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára a legújabb fejleményekről informálhat. Ekkor már tudjuk, hogy a Bizottság ismét derogációt adott a 4%-os parlagterület alól, ami nem sok vizet zavar egy olyan gazdasági helyzetben, amikor eleve sokan tervezték az ennél is nagyobb területre kiterjedő területpihentetést. Másrészt egyes tagállamokban az Agro-ökológiai Programban (AÖP) is szerepel a 4%-os parlagarány, ebből a programból pedig nem lehet kihúzni ezt az elvárást.

Sokkal fontosabb fejlemény, hogy levették a napirendről a növényvédelmi rendelet keresztülvitelét, ami 2030-ra 50%-kal csökkentette volna a 2015–2017-es évek átlagára jellemző szerhasználatot. Ebben a tervben még az sem volt tisztázott, hogyan súlyozzák a számoláskor a kiadott szermenynyiséget és a hatóanyagok veszélyességét, illetve tagállami szinten vagy egy közös standard szintjén kell-e érteni a csökkentést. Egy dolog volt bizonyos:

újabb mérésekre, ellenőrzésekre és adminisztrációra lenne szükség a cél betartásához.

A gazdatüntetések egyik fontos mozgatórugója pedig éppen a túlzott mértékű zöldelvárások teljesítése és ezek vég nélküli dokumentálása, ráadásul egy olyan nemzetközi környezetben, amelyik nem az uniós termelés játékszabályai szerint működik. A különbségek kompenzálására persze ott vannak az agrártámogatások, ám ezek a mostani, vészterhes időkben elégtelennek bizonyultak.

Az a fajta „vészfék” pedig, amit a bizottság egyes „érzékeny” termékek ukrajnai behozatalára felállított, aligha lassít a robogó vonaton. Eszerint a vámmentes import csak addig áll fenn Ukrajnával szemben, amíg a baromfihús, a tojás és a cukor behozott menynyisége nem haladhatja meg a 2022-ben és 2023-ban – bőséges mennyiségben –beáramlott átlagos szintet. A gabonapiac szabályozásáról továbbra sincs szó, de a tagállamok elvi engedélyt kaptak saját hatáskörben intézkedéseket tenni súlyos zavarok esetén.

Így rakódott minden egymásra

„A mostani bajoknak több forrása van, amik egyetlen nagy viharrá álltak össze” –kezdi a helyzet megvilágítását Juhász Anikó. A koronavírus-járványt még egészen jól átvészelte az ágazat, és 2021 is még jó eredményt hozott a növénytermesztésnek, de már megbomlott a piaci egyensúly az egyes alágazatok és az értéklánc szereplői között. 2022-ben egyszerre tört ki a háború és pusztított az aszály, mindkettő súlyos következményekkel járt az ukrán piachoz közeli, gabonatúlsúlyos magyar mezőgazdaságban. Fokozta a helyzetet, hogy el kellett kezdeni az új, 7 éves pénzügyi ciklust is, melynek agrártámogatási rendjét áthatják a Zöld Megállapodás (Green Deal) célkitűzései. „Ennek szellemében a mostani KAP stratégia tervek végleges formájába számos más bizottság is beleszólt Brüsszelben, nemcsak a mezőgazdasági. Elsősorban a környezet- és természetvédelmi vonal lett nagyon erős.” Még lényegesebb változás – sorolja Juhász Anikó –, hogy eredményszemléletű lett a támogatáspolitika. Míg ko-

Nem irodisták, hanem termelők lennének (forrás: fmbankva.com)

rábban a támogatási feltételeknek való megfelelésre kaptunk forrásokat, most a támogatott művelet végeredményére. Hozzáteszi: „Ez elvileg szép cél, de sokkal több ellenőrzéssel, nyomon követéssel, bürokráciával jár. Azzal kecsegtettek minket, hogy majd a műholdak elvégzik az ellenőrzést. Aztán láttuk, hogy milyen eredménnyel sikerült ezt megvalósítani… A Területi monitoringrendszer (TMR) annyi helyen jelzett potenciális meg nem felelést, hogy a helyszíni ellenőrzések aránya a korábbi 3–5%-ról 35–50%-ra nőtt, emellett tagállami szinten is megtöbbszöröződött az auditok száma. Mi magunk is úgy érezzük: lehetetlen megfelelni Brüsszelnek. Ha sok hibát találunk a gazdáknál, az éppúgy baj, mintha keveset.”

Ami a nemzetközi szabadkereskedelmi egyezményeket illeti, azok kívül esnek Juhász Anikó szakterületén, de ő egy fontos momentumra rávilágít: a gazdatüntetések elérték azt, hogy legalább alaposabb hatástanulmányok készüljenek egy-egy termék kapcsán a vámmentes kereskedelem lehetséges következményeiről.

Ezen a ponton áttérünk arra, hogy a támogatáspolitikában milyen eredményeket értek el a gazdák és a tagállamok küldöttei Brüsszelben.

Kiszámítható rendszer 2027-ig

„A 27 tagállam több mint 500 módosító javaslatot küldött be a KAP-hoz, ebből mi, magyarok 44-et. Ezek döntő többségét most viszont is láttuk a módosított tervezetben, ami a kollégák felkészültségét dicséri. A tagállamok többsége egészen a Közös Agrárpolitika alapjáig visszanyúlna a rendszer javítása érdekében, mi több, egy fontos javaslatot az európai gazdák és gazdaszervezetek szövetsége (Copa-Cogeca) ajánlására is megfogadott a bizottság. Eszerint mindaz, ami szabályozza az uniós támogatásainkat, maradjon is meg 2027-ig. Épp elég 7 évente támogatási terveket alkotni, ne egy robogó kocsin akarjunk kereket cserélni.”

Az agrártámogatási rendszerre az egyik legnagyobb veszélyt az jelentette, hogy a Green Deal később indult, mint a KAP, és hosszabb időre, 2030-ig

tervez. Olyan „erős” jogszabályok kapcsolódnak hozzá, mint a már említett növényvédőszer-használati vagy a talajmonitoringot és a nitrátszennyezések elleni védelmet előíró rendeletek. Ezek alapvetően határozzák meg a helyes környezeti állapottal (HMKÁ) kapcsolatos támogatási elvárásokat.

A bizottsági javaslat révén, ha bármit ezek közül módosítanak (egyelőre 2025 után), azt nem kell átvezetni a KAP stratégiai tervekbe, és újabb jogszabályok sem szivároghatnak be az agrárpolitikába. Erre a tervezhető állandóságra most nagy szüksége van az ágazatnak.

„A Green Deal keretében tett, korábbi tagállami vállalások továbbra is állnak” –hangsúlyozza Juhász Anikó. Magyarország 10%-os öko-területarányra vállalt kötelezettséget 2030-ig, ami megvalósíthatónak tűnik. Az összes többi cél esetében nem rögzítettünk vállalást a KAP stratégiai tervünkben. Apropó: ökoterület. Az agrár-környezetgazdálkodási (AKG) és az Agro-ökológiai

Bár a műholdakban bíztak, több lett a helyszíni ellenőrzés

A talaj állapotváltozását nehéz mérni

Program (AÖP) is tartalmaz zöldvállalásokat.

„Személy szerint némileg zavarónak is tartom, hogy az egyes és a kettes pillérben is megjelennek önkéntes zöldvállalások, amelyek a részleges átfedés miatt óhatatlanul bonyolítják a rendszert. Az egyes pillérben elegendő lett volna a helyes mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó kötelező gyakorlatokra fix jövedelemtámogatást fizetni, míg a magasabb szintű, fenntarthatósági vállalásoknak a kettes pillérben, többéves, mérhető eredményt hozó programokban lett volna a helyük. De ez fel sem merült lehetőségként, így már csak a végrehajtás lehető legélhetőbb kialakítása a célunk.

Az eredményalapú támogatási rendszer működtetése pedig minden résztvevő számára munkaigényes feladat. Sok adat gyűjtését és elemzését igényli, még akkor is, ha ebben a távérzékelés és a mesterséges intelligencia fokozatosan egyre több segítséget nyújt” – fűzi hozzá a szakember.

A támogatottak fele mentesül az ellenőrzés alól

„Ha már az ellenőrzésnél járunk, fontos eredménynek tartom azt az általunk benyújtott és minden jel szerint a bizottság által is támogatott javaslatot, hogy a 10 hektár alatti üzemek a feltételességi szabályok ellenőrzése és szankciója alól mentesüljenek. Ez azért lenne különösen fontos, mert a támogatást kérelmezők mintegy fele ebbe a méretkategóriába esik, miközben az általuk használt mezőgazdasági terület csak az összterület 7 százaléka. Magyarán, megfeleződik az ellenőrzési munka, és gyorsul a kifizetés. A parlagoltatást előíró HMKÁ

8 előírás esetén nagy az esélye annak is, hogy azt minden termelő számára el lehet engedni, ha az adott tagállamban az AÖP tartalmaz ezzel egyenértékű gyakorlatot, ami hazánk esetében fennáll” – sorolja Juhász Anikó.

Hozzáteszi: „Az Európai Parlament április végén feloszlik. Eddig kell elérnünk a lehető legtöbb előnyös változást a KAP alaprendeleteiben. Ha őszre csúsznak át tárgyalások, az a gazdálkodók számára már nem kedvező, hiszen az őszi munkák tervezéskor legalább a HMKÁ kapcsán tudniuk kell, hogy mire számíthatnak.

Az a javaslatunk, hogy ha nyárig nincs előrelépés az alaprendeleteket érintő változásokban, akkor egy rövid távú megoldásként ugyanezekben a kérdésekben egy 2025-re vonatkozó átmeneti derogációt vezessen be a bizottság.”

Megnyugtatásként kiemeli: a turbulens politikai helyzet ellenére a 2024-es egységes kérelemhez időben elkészülnek a hazai jogszabályok. Az AÖP-ben lesznek újabb választható gyakorlatok is, és a programhoz nem kell elektronikus Gazdálkodási naplót vezetni. Elég lesz az egységes kérelem felületén évente egyszer bejelenteni a tervezett agro-technológiai műveleteket, és megtenni a szűkített növényvédelemre vonatkozó bejelentést. Az AKG-, ÖKO- és Natura programok esetében szintén nem lesz kötelező a Gazdálkodási napló elektronikus vezetése, ám a Permetezési naplóban – élelmezés-biztonsági okokból – továbbra is 24 órán belüli elektronikusan rögzíteni kell a rovarölős kezeléseket minden 10 hektár

feletti szántóterületen gazdálkodó üzemnek.

Tenni magunkért

Juhász Anikó még egy fontos dologra felhívja a figyelmet: a mezőgazdasági termelők a globális piaci kihívások közepette is sokat javíthatnak a pozícióikon az együttműködések erősítésével, minőségbiztosítási rendszerekhez csatlakozással, nemzetközi marketinggel. Ezeket még messze nem használjuk ki. Szövetkezéssel és fegyelmezett technológiával megfelelő árualapot és brandet lehet építeni. Ehhez megvannak a támogatások is. De már egy stabil integrációs kapcsolat is költséghatékonyabb és minőségibb termeléshez vezet, és drasztikusan csökkenti a termelő értékesítési kockázatát.

„Az Agrárminisztérium minden lehetséges eszközzel küzd Brüsszelben a Közös Agrárpolitika uniós szabályainak egyszerűsítéséért. A gazdálkodók egy uniós online felmérés keretében április 8-ig közvetlenül jelezhetik Brüsszel felé, hogy a támogatásokhoz kapcsolódó mely eljárásokat és szabályokat nehéz megvalósítani, mely terheket érzik a legsúlyosabbnak. Az „Egyszerűsítés – a mezőgazdasági termelők nézőpontja” elnevezésű kérdőív ezen a linken: ec.europa.eu/eusurvey/runner/Public_Consultation_EU_ Simplification_2024rs_point_of_view_2024 érhető el. A magyar nyelvű változat a képernyő felső kék sávjának jobb sarkában választható ki. A kitöltése legfeljebb 20 percet vesz igénybe” – fordul támaszért a gazdálkodókhoz a helyettes államtitkár.

Gönczi Krisztina

A gazdaságok és a mezőgazdasági terület megoszlása a gazdaságok mérete szerint (forrás: KSH)

Talajból támadó új kórokozók

A talaj egy fizikai, kémiai és biológiai közeg, amely növényvédelmi szempontból különös fontossággal bír. A talaj a legtöbb fertőzés kiindulási helye, hiszen gyommagtartalma a gyomosodást határozza meg, a legtöbb kórokozó a talajból kiindulva fertőz, és a kártevők egy része a talajban él, vagy itt telel át. Az éghajlat melegedése kedvez a trópusi-szubtrópusi gombakórokozók megjelenésének és elterjedésének. Ezek a kórokozók a talajban élnek, és onnan fertőzik a növényeinket.

Az első ilyen, nagyarányú fertőzés a 2021-ben a kukoricában fellépő aflatoxinprobléma volt, amit a fekete penész (Aspergillus flavus) okozott. A gomba a talajban telel át, és onnan fertőzi meg a gabonaféléket és a fűszernövényeket. Kukoricában virágzáskor a bajuszon keresztül a szemekhez jut. A szemekben a gombafonalak aflatoxint termelnek, melyet ezután már nem lehet a terményből eltávolítani, így ez a kukorica felhasználásra alkalmatlanná válik.

A hamuszürke szárkorhadás (Macrophomina phaseolina) a napraforgót, a szóját, a kukoricát és a cukorrépát károsítja. A fertőzés főleg azzal vált ismertté, hogy 2023-ban az alföldi cukorrépa-területekről több mint 500 hektár répát pusztított ki. A fertőzés a talajban vagy fertőzött növényi maradványokon áttelelő gombaképletekből indul ki, amelyek először a gyökereket támadják.

A gomba közvetlenül hatol be a növénybe. A fertőzés szikleveles kortól kezdve bármelyik növekedési fázisban bekövetkezhet. A tünetek viszonylag későn észlelhetőek a fertőzést követően.

A növény hirtelen lankadni kezd, majd hervadás lép fel, és a levelek pusztulni kezdenek. A szár epidermisze felreped, lehámlik, és jellegzetes hamuszürke színű lesz. A tünet a szár szétvágásával könnyen azonosítható, mivel a bélrész a nagyszámú mikroszklerócium-mennyiségtől úgy néz ki, mintha mákkal szórták volna tele, és erőteljesen zsugorodik.

A fent említett fertőzések ellen kémia szerrel nem lehetséges védekezni. A talajban biológiai készítményekkel, az áttelelőképletek gyérítésével lehet a fertőzés mértékét csökkenteni. A Bacillus subtilis baktériumfaj olyan antibiotikumokat termel, amelyek a talajból fertőző növényi kórokozók növekedését gátolják, szaporodásukat visszaszorítják (fuzáriumok, Aspergillus, Botrytis, Alternaria, Macrophomina, Rhizoctonia). A Bacillus subtilisnak ezt a tulajdonságát nagyon jól használhatjuk többek között

a Fusarium fajok talajból történő fertőzésének csökkentésére kalászosokban és borsóban, az Aspergillus fajok viszszaszorítására kukoricában, a gyökérfekély visszaszorítására cukorrépában, a verticílliumos tőrothadás ellen kertészeti kultúrákban (dinnye, paprika, paradicsom) és a hamuszürke szárrothadás ellen napraforgóban, szójában és cukorrépában.

Teljes felületkezelés esetén táblaszinten gyérítjük a kórokozó képleteit. Ekkor a készítményt a vetés előtt szórjuk ki és dolgozzuk be. A Biofil® Talajőr Bacillus subtilis baktériumspórákat tartalmaz. A gömbölyű, vastag sejtfallal rendelkező baktériumspórák nagyon ellenállók, így a termék eltarthatósága hűtés nélkül is 2 év. A vastag sejtfal megvédi a baktériumokat a külső hatásoktól, így ez a baktériumtermék keverhető folyékony műtrágyával és növényvédő szerekkel is. AÖP: 2 pont.

Sorkezeléssel, az Amalgerol® Starter Protect alkalmazásával a növényeinket védjük meg a fertőzéstől. Ekkor táblaszinten nem gyérítettük a gombák áttelelőképleteit, de a növény gyökere körül nagyobb koncentrációban juttattuk ki a készítményt.

Aflatoxinos kukorica

Az Amalgerol® Essence a gyökérzónához juttatva serkenti a gyökérfejlődést. A készítmény a növény gyökerén élő mikorrhiza gombák szaporodását segíti elő. A növény számára a minél erősebb mikorrhizáltság az előnyös, ugyanis a talajban szétterjedt gombamicélium távolabbi területekről képes a növénynek vizet és tápanyagot szolgáltatni. A készítmény tápelemtartalma starter trágyaként tápanyagot biztosít a növények kezdeti fejlődéséhez. A készítményt 15 kg/ha dózisban, sorkezeléssel, a vetéssel egy menetben, a vetőgépen található mikrogranulátum-adapterrel kiszórva alkalmazható. AÖP: 2 pont.

www.hechta.hu

Hamuszürke szárrothadás cukorrépában (fotók: Hechta Kft.)

A mezőgazdasági és szabadtéri tüzekről és teendőkről

A szabadtéri tüzek előfordulása Magyarországon két időszakban különösen jellemző: tavasszal, illetve a nyári hőség idején.

Tavasszal a tűz továbberjedését elősegíti, hogy a növényzet még nem zöldült ki, még nem indult meg a növényekben az intenzív folyadékáramlás, illetve az előző évről nagy mennyiségű elszáradt növényzet, lomb található a területen. Ez a tavasszal kezdődő kerti munkák és az emberi gondatlanság miatt könnyen meggyulladhat.

A szabadtéri tüzek megfékezése

A szabadtéri tüzek esetében mindig elsődleges feladat a lángok mihamarabbi körülhatárolása, azok terjedésének megakadályozása, ám ez nagy terület esetén nem könnyű. Amennyiben a tűz környezetében települések vannak, a tűz terjedési irányában élőket ér-

tesíteni kell, ha pedig elkerülhetetlenné válik, ki is kell telepíteni őket.

A tűzgyújtási tilalom nem véletlenül van…

Ilyen tilalmat akkor rendelnek el, amikor az erdő talaján lévő lehullott növényi részek nedvességtartalma nagyon alacsony. A tűzgyújtási tilalom azt jelenti, hogy tilos tüzet gyújtani erdőkben, fásításokban, facsoportokban, útszéli fasorokban és ezek 200 méteres körzetében, még a kijelölt tűzrakó helyeken is. A katasztrofavedelem.hu oldal főoldalán, egy Magyarország-térképen jelöljük, hogy hol van elrendelt tűzgyújtási tilalom.

Tűzesetek hazai előfordulása az utóbbi négy évben

(forrás: BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság)

A nyári időszakban, amikor csapadékmentes és meleg az időjárás, az erdei avar és tűlevélréteg, illetve az itt felhalmozódott gallyak, ágak teljesen kiszáradnak, és könnyen lángra kapnak. Az esetek túlnyomó többsége ekkor is emberi gondatlanságra vezethető vissza. A legtöbb ilyen eset július és szeptember között történik. 2023-ban 6646 szabadtéri tűzhöz riasztották a tűzoltókat Magyarországon.

Nem egységes az ország abból a szempontból, hogy szabad-e égetni a kertben: van, ahol szabad, van, ahol tilos kerti zöldhulladékot égetni. Ez attól függ, hogy az önkormányzatnak van-e kifejezetten a kerti zöldhulladékégetésről szóló rendelete. A hazai települések 80 százaléka engedélyezi az avar és egyéb növényi eredetű hulladék időszakonkénti elégetését. Ahol nincs ilyen rendelet, ott tilos. Ott sem szabad tetszés szerint égetni, ahol nincs

Szabadtéri tűzesetek során leégett területek aránya (hektár/eset)

(forrás: BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság)

általános tiltás; kizárólag a rendeletben meghatározott időben és módon szabad égetni.

A tüzet soha nem szabad felügyelet nélkül hagyni. Mindig legyen a közelben egy szerszám, amellyel kordában lehet tartani a tüzet, és néhány vödör víz vagy a kerti slag, amellyel el lehet oltani. Ha feltámad a szél, az égetést abba kell hagyni. Minden évben előfordulnak olyan, kerti gazégetésnek induló tüzek, amelyek komoly égési sérüléssel vagy halálesettel végződnek. Külterületen zöldhulladékot égetni tilos.

Egy-egy száraz növénykupac elfüstölésével nemcsak bosszúságot okozunk a szomszédoknak, hanem a saját magunk, a családunk és az egész lakókörnyezetünk egészségét is károsítjuk. Érdemes tehát meggondolni, hogy megéri-e elégetni a száraz növényeket. Tűz- és környezetvédelmi szempontból egyáltalán nem javasolt a kerti zöldhulladék elégetése.

Megoldást jelenthet a komposztálás. Egy komposzthalom gondozása nem igényel sokkal több időt, mint a zöldhulladék elégetése. Aki ennek ellenére nem akar a komposztálással vesződni, az elszállíttathatja a keletkező zöldhulladékát. A saját kertjében persze mindenki grillezhet, bográcsozhat, azonban ilyenkor is ügyelni kell arra, hogy a tűz ne tudjon továbbterjedni. A grillt vagy bográcsot egyetlen percre se hagyjuk felügyelet nélkül.

A szabadtéri tüzek megelőzése szempontjából fontos, hogy a dohányzó autósok ne dobják ki az égő cigarettacsikket az autóból, mert az út menti száraz növényzet nagyon könnyen meggyulladhat. A kirándulók ne szemeteljenek, mert az üveg- és fémhulladék amellett, hogy szennyezi a környezetet, a nap sugarait összegyűjtve tüzet is okozhat.

És a mezőgazdaságban előforduló tüzek…

A mezőgazdasági szezonra kellő körültekintéssel kell felkészülni, ezért különösen fontos a munkálatokban részt vevő erő- és munkagépek, illetve a létesítmények tűzvédelme.

A kalászos termény betakarítási, bálázási munkáiban csak olyan erőés munkagép, valamint egyéb jármű vehet részt, amelynek tűzvédelmi felülvizsgálatát az üzemeltető elvégezte, és el van látva legalább 1 darab 21A és 113B vizsgálati egységtűz oltására

alkalmas tűzoltó készülékkel. A jármű megfelelőségéről szemle keretében kell meggyőződni. Ötnél több mezőgazdasági járművet érintő műszaki ellenőrzés esetén annak tervezett időpontját tíz nappal előbb írásban be kell jelenteni a tűzvédelmi hatóságnak (katasztrófavédelmi kirendeltség). A műszaki ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek egy példányát a járművön el kell helyezni.

A gép kezelője munkavégzés előtt, után és a munkavégzés szüneteiben köteles a kipufogó-vezeték és a szikratörő műszaki állapotát felülvizsgálni, szükség esetén megtisztítani.

A tartalék üzem- és kenőanyagot a járműtől, géptől, kazaltól, gabonatáblától legalább húsz méter távolságra kell elhelyezni, éghető hulladéktól, növényzettől mentes területen.

A járműveken, gépeken olyan javítás, karbantartás, amely nyílt láng használatával vagy üzemanyag elfolyásával járhat, gabonatáblán, szérűn és rostnövénytároló területén nem végezhető. Munkaszünet idején a gépet, járművet a lábon álló kalászos terménytől, tarlótól, kazaltól legalább tizenöt méter távolságra kell elhelyezni, éghető hulladéktól, növényzettől mentes területen. Ha ez nem biztosítható, akkor három méter széles védőszántáson kívül kell ezeket elhelyezni. Az aratógépet hajlékony földelővezetékkel, akkumulátorát pedig legalább villamosságot nem vezető anyagú védőburkolattal kell ellátni. A gépet kezelője üzemeltetés közben nem hagyhatja el.

A kazalozást végző erőgép a kazlat csak olyan távolságra közelítheti meg, hogy égésterméke vagy annak csöve ne jelentsen tűzgyújtási veszélyt. A gépeket a ráhullott szalmától, szénától rendszeresen meg kell tisztítani.

Dohányozni gabonatáblán még a járművek, gépek vezetőfülkéiben is tilos!

Szárítótüzek

A katasztrófavédelem évek óta nagy hangsúlyt fektet a mezőgazdasági

tűzesetek megelőzésére, ezért több éve együttműködik a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával, tűzvédelmi szaktanácsadással segítve az érintetteket.

A mezőgazdaságban keletkezett tűzesetekhez képest elenyésző a szárítókban keletkezett tüzek száma, mégis milliós károkat tudnak okozni.

A mezőgazdasági betakarítási munkákkal összefüggő káresetek megelőzésére évek óta felkészíti a gazdákat országszerte a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága, valamint az Országos Tűzmegelőzési Bizottság. A hatóság kiemelt hangsúlyt fektet a terményszárítókban kialakuló tűzesetek megelőzésére. A terményszárítás tűzveszélyes technológiai folyamat, de a tűz megelőzhető, a károk mértéke jelentősen csökkenthető. Ha mégis izzást, füstölést tapasztalunk, akkor a leghatékonyabb védekezési módszer a szárító azonnali leürítése, az izzó részeket pedig már a szárítón kívüli területen kell eloltani. A későn megkezdett vagy lassú leürítés sok esetben még ront a helyzeten, mert az izzó, összeégett darabok lejjebb is meggyújtják a terményt, ami még nagyobb károkat okoz.

A termény szárításakor keletkező tűzesetekben szintén szerepe van az időjárásnak, csak itt éppen az jelent fenyegetést, ha csapadékos időben magasabb nedvességtartalmú szemek kerülnek a szárítókba. Ilyenkor ugyanis magasabb hőmérsékletű levegővel indul a szárítás, és mivel még a szemekben is zajlanak biológiai folyamatok, azok „megizzadnak”, könnyen összeragadnak, és megszorulnak a szárítóban. A beragadt termény 400 oC-on már lángra kaphat. Onnan már csak percek kérdése, hogy károsítsa – alumíniumból készült szárító esetén 660 fokon akár megolvassza – magát a berendezést is.

Az állattartással összefüggő tűzesetek leggyakrabban a fűtési időszakban és a fertőtlenítési, takarítási munkálatok idején fordulnak elő. Az istállókban sok az éghető anyag, mint például fa,

Mezőgazdasági tűzesetek megoszlása (2024. 06. 01.– 2024. 08. 31.) (forrás: BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság)

szalma, takarmány vagy levedlett szőr, az ilyen környezetben pedig fokozott kockázatot jelentenek a meghibásodott vagy gondatlanul beszerelt fűtőalkalmatosságok.

Nagy hangsúlyt kell fordítani a villamos berendezések felülvizsgálatára, a villámvédelemre, ugyanis évről évre visszatérő probléma, hogy elektromos tűz miatt gyulladnak ki hodályok, szalmabálák semmisülnek meg.

Öngyulladás

A növényi anyagok öngyulladását sem hagyhatjuk gyelmen kívül. A halmokba rakott szénában, szalmában, fűrészporban vagy akár a szerves trágyában bekövetkezhet az öngyulladás. A növényi anyagok öngyulladásának alapvető feltétele a legalább 15–20%-os nedvességtartalom és a megfelelő aprítottság.

A megfelelő tűztávolság és a helyes tűzvédelmi szabályok betartásával a károk, sérülések mértéke csökkenthető.

A tűzoltás nehézségei

berpróbáló feladat órákon át védőruhában nehéz zikai munkát végezni. Egy-egy nagyobb, szabadban keletkezett tűz oltása órákat, akár napokat is igénybe vehet.

Technikai felszereltség

A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság 63 különféle, kifejezetten

erdőtüzek oltására is alkalmas, európai uniós forrásból beszerzett gépjárművel, illetve 30 erdőtűzoltó felszerelésekkel is ellátott vízszállító gépjárművel rendelkezik. Emellett 37 darab komplex (kifejezetten erdőtűzoltásra is alkalmas) tűzoltó gépjárműfecskendő került a rendszerbe. Továbbá rendelkezik 3 erdőtűzoltó konténerrel, valamint erdőtűzoltó szerek kiszolgálására is alkalmas 2 üzemanyag-szállító gépjárművel.

A speciális tűzoltójárművek elosztása hazánk földrajzi adottságaihoz igazodik. Azokban a tűzoltólaktanyákban, amelyek működési körzetében nagyobb erdős, mezős területek is találhatók, a gépjárműfecskendők mellett speciális erdőtűzoltó és vízszállító járművek is készenlétben vannak. Több járművünk akár menet közben is képes maga előtt a vizet permetezni, ez a képesség a nagyobb kiterjedésű szabadtéri tüzek esetén hasznos. A járműparkunkban rendelkezésre állnak kifejezetten erdőés szabadtéri tüzek oltására kialakított pickupok is. Vannak olyan konténere-

Gyors, közeli megoldás: hidraulikus nyomással működő oltóberendezés a traktor orrában

Miután a mezőgazdasági géptüzeknél (is) a legnagyobb probléma, ha távol van az oltóeszköz, így a legjobb nyilván az megoldás, amely éppen akkor van kéznél, amikor szükség van rá. Széplaki Tamás peresztegi agrárvállalkozó két tűzesete után dolgozott ki megnyugtató megoldást arra az esetre, ha legközelebb újra felcsapnának a lángok, és négy éve már gyártják is a Fields Fireman szántóföldi tűzoltó berendezést.

A szabadtéri tüzek oltásakor a tűzoltók számára a legnagyobb nehézséget az okozza, hogy az erdőkben, mezőkön nem áll rendelkezésre oltóvíz. Egy településtől, mindenféle természetes vízfolyástól és tótól távol fekvő területre egy tűz esetén el kell juttatni a megfelelő mennyiségű oltóvizet. A tűzoltóautókon van bizonyos menynyiségű oltóvíz, azonban egy nagyobb kiterjedésű szabadtéri tűz esetén külön vízszállító járművekkel kell a helyszínre juttatni az oltóvizet. Egy kigyulladt erdőben, tarlón, mezőgazdasági táblán a tűz közelében akár 100 oC is lehet a hőmérséklet. A nagy nyári melegben ilyen körülmények között igazán em-

A traktor mellső hárompont-függesztésére kapcsolható tűzoltó berendezés 28-30 százalékos hidraulikakapacitással üzemeltethető, és így 5 bar nyomással képes oltóanyagot a tömlőn keresztül a tartályból a lángokra lövellni. Ekkora nyomáskapacitás mellett körülbelül 15-16 percen keresztül lehet oltani vele, de alacsonyabb nyomás esetén akár 18-20 percig is folyamatosan képes a tűzoltásra. A hidraulikus szivattyúval megvalósított folyadékszállítás és nyomásképzés révén amíg csak az oltóanyag rendelkezésre áll a tartályban, folyamatosan azonos nyomásteljesítményt lehet biztosítani. A 650 literes oltóanyagtartály a tetején lévő tömlő-gyorscsatlakozón keresztül néhány perc alatt újratölthető. Az oltást egy 20 méter hosszúságú tömlővel végezheti a felhasználó, melynek szórófeje különböző vízsugárfunkcióba állítható.

Ha a traktoros úgy látja, hogy habbal oltásra van szükség, egy csap nyitásával a vízzel oltó berendezést habbal oltóvá alakíthatja. A tavalyi évtől habképző berendezéssel is kiegészítették a Fields Firemant: a habképző anyagot a fő tartályban tárolt vízhez adagolva a tűzoltási hatékonyság jelentősen növelhető, ha például égő olaj tüzét kell megfékezni.

Bár a Fields Fireman berendezés a Katasztrófavédelmi Kutatóintézet által bevizsgált és engedélyezett, az eddig eladott több száz darabnak sajnos csak alig több mint 10 százaléka talált hazánkban gazdára. Pedig 2,5 millió forintos árával a kisebb gazdaságok számára is megfizethető eszköz, különösen ahhoz mérten, hogy a gyors, hatékony tűzoltás milyen horribilis kárt képes megelőzni.

ink, amelyekben erdőtűzoltáshoz szükséges szerszámok és eszközök vannak. Ezeket konténerszállító járművel tudjuk a helyszínre juttatni.

Mi okoz tüzet a mezőgazdaságban?

A mezőgazdasági gépek tüzeinek számos lehetséges oka lehet. Ezek közé tartoznak:

• mechanikai hibák: például az erőátvitel vagy mozgó alkatrészek kopása, súrlódása vagy meghibásodása tüzeket okozhat.

• Elektromos hibák: sok modern mezőgazdasági gép elektromos rendszereket használ, és az elektromos hibák, például rövidzárlatok vagy túlmelegedés, tüzekhez vezethet.

• Üzemanyagrendszer meghibásodása: a szivárgás az üzemanyagrendszerben tüzeket okozhat.

• Forró felületek: a gépek egyes részei forróvá válhatnak a működés során, és ha ezek a forró felületek olyan anyagokkal érintkeznek, amelyek könnyen meggyulladnak, az tüzet okozhat.

• Nem megfelelő karbantartás: a nem megfelelő karbantartás vagy a gépek alkatrészei rendszeres tisztításának és ellenőrzésének az elmaradása megnövelheti a tűz kockázatát.

Automatikusan működésbe lép, és megelőzi az újragyulladást is a motortérben lévő oltórendszer

Előbb-utóbb a mezőgazdasági gépekre vonatkozó szabályozásban is előírásosak lesznek a korszerű tűzvédelmi, tűzoltó berendezések – vetíti előre az európai és hazai jogszabály-változások alapján a nagy nyomású vízpárás, tűzmegelőző, tűzvédelmi és tűzoltó rendszer elengedhetetlen létjogosultságát a Fogmakert forgalmazó J & J (PSV) Kft. üzletágvezetője.

A Fogmaker-technológia eredetileg az autóversenyzés világából ered, de ma már a tömegközlekedésben és az ipar számos területén használt járműveknél alkalmazzák.

• Rendellenes működés: például a motor túlmelegedése, a hűtőfolyadék vagy olajszivárgás következtében kialakuló gyulladások.

• Külső tényezők: idetartoznak az időjárási viszonyok, például a nagy szárazság vagy a magas hőmérséklet, valamint a gépek üzemeltetése során fellépő szikrázás vagy nyílt lángok.

Fontos, hogy a mezőgazdasági gépek üzemeltetői rendszeresen ellenőrizzék és karbantartsák a gépeket, valamint betartsák az üzemeltetési és biztonsági előírásokat annak érdekében, hogy minimalizálják a tűz kockázatát.

Teendő tűz esetén

Aki szabadtéri tüzet észlel, a füsttel ellenkező irányba hagyja el a területet, és haladéktalanul hívja a 112-es segélyhívó számot.

– Európában csak 3-4 cég gyárt és forgalmaz olyan tűzvédelmi rendszert, amely megfelel a mind szigorúbb előírásoknak. A Fogmaker ilyen – mutat rá Schmalbach József. A Fogmaker-technológia lényege, hogy a motortérbe utólag is felszerelhető berendezés érzékeli a motortér felmelegedését, vagyis a tüzet, majd haladéktalanul, 110 bar kezdeti nyomással 50 μm méretű cseppekből álló párát bocsát az adott térbe. A finomszemcsés vízköd kiszorítja az égéshez szükséges oxigént, ráadásul hűti is a teret és a felületeket, sőt, a tartályokból 45–60 másodperces kiürítési idővel is csökkenti az újragyulladás esélyét, továbbá azzal is, hogy a kiporlasztott vízben lévő habosító adalék hártyavékony „filmréteget” hoz létre a térben lévő tárgyak felületén. A Fogmaker ezzel olyan gépészeti terekben is alkalmazható, ahol a kézi oltás lehetetlen vagy veszélyes.

E komplex technológia épp azokban a kritikus másodpercekben lép működésbe, amelyek döntőek a végkimenetel, a további nagyobb károk megelőzése – a gép teljes kiégése, az értékes gabonatábla leégése – szempontjából. A hatékonysága továbbá nem függ az emberi hozzáférés lehetőségétől, és nem is kockáztatja a személyi biztonságot. Sőt, nem függ az adott jármű vagy gép elektromos rendszerétől sem, így ha a tűz éppen a kombájn, a traktor vagy más gép elektromos rendszerét támadja, vagy emberi jelenléttől távol (gépszínben, a telephely távoli pontján) alakul ki, a Fogmaker akkor is működésbe lép, ezzel más gépeket is megóv a lángoktól az év minden napján, minden pillanatban.

csak ott szabad égetni, ahol ezt az önkormányzat rendeletben engedélyezi. Ilyen esetben is csak a rendeletben meghatározott időben szabad égetni.

A szabadtéri tüzekre is igaz, hogy azokat egyszerűbb megelőzni, mint megfékezni. Néhány egyszerű szabály betartásával minimálisra csökkenthetjük a számukat. Kerti zöldhulladékot

• Ha az önkormányzatnak nincs a kerti zöldhulladék égetésére vonatkozó rendelete, akkor az tilos. Budapest teljes közigazgatási területén tilos a zöldhulladék-égetés.

• A szabadban meggyújtott tüzet soha ne hagyják felügyelet nélkül, és minden esetben gondoskodjanak megfelelő mennyiségű oltóanyagról.

• Mindig legyen helyben a tűz oltására alkalmas kéziszerszám, és csak akkora tüzet gyújtsanak, amekkorát folyamatosan felügyeletük alatt tudnak tartani.

• Erdőben csak a kijelölt tűzrakó helyen szabad tüzet gyújtani, és csak akkor, ha nincs elrendelve az adott területre tűzgyújtási tilalom.

• A sütögetés után a tüzet fedjék be legalább öt centiméternyi földdel, hogy a tűz ne tudjon újra meggyulladni.

• Ha feltámad a szél, azonnal hagyják abba az égetést, és oltsák el a tüzet.

• Autóból, vonatról ne dobjanak ki égő cigarettacsikket, mert az út menti száraz növényzet pillanatok alatt meggyulladhat.

• Erdőben, füves területen álló autó motorját ne járassák, mert a kipufogó hőjétől is meggyulladhat az aljnövényzet.

• Műanyag, üveg- vagy fémhulladékot se hagyjanak az erdőben, réten, mert egyrészt szennyezi a környezetet, másrészt ezek a nap sugarait összegyűjtve nagyítóként képesek meggyújtani a növényzetet.

A tűzvédelmi bírság mértéke mindig az okozott kár és veszély mértékétől függ: ez húszezertől akár három millió forintig is terjedhet.

Dóka Imre tű. őrnagy BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Kommunikációs Szolgálat szóvivőhelyettes

Hogyan (ne) gazdálkodjunk védett természeti területen?

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara több mint három évvel ezelőtti összesítése szerint Magyarország teljes, országos természetvédelmi oltalom alatt álló, illetve NATURA 2000 területeinek 46%-a áll valamilyen mezőgazdasági művelés vagy halászati hasznosítás alatt. Nehezíti a helyzetet, hogy a természetvédelmi szabályok nagyon összetettek, hiszen következnek egyrészt a nemzetközi jogból (például védett, fokozottan védett állat- és növényfajok kereskedelme esetén), másrészt az európai uniós jogból (például az élőhelyvédelmi irányelv, amely a NATURA 2000 hálózatot megteremtette), de a nemzeti belső jogból is. Ráadásul a természetvédelem mögött ott áll a büntetőjogi védelem is, mint egyfajta „ultima ratio”, azaz végső elrettentő eszköz. Gazdálkodj hát okosan!

Kunhalomtól a nemzeti parkig

Tavaly jelentette meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara azt a 166 oldalas kiadványt, amely a kurgánok (régebbi néven korhányok) megőrzését hangsúlyozza mezőgazdasági művelés alatt álló területeken. A kiadvány szerint a 19. századig – azaz az ipari forradalomig és az azzal együtt járó nagy folyószabályozásokig és tájátalakításokig – hazánkban körülbelül 25 ezer, tévesen kunhalomnak nevezett kurgán (őskori, illetve népvándorláskori halomsír), továbbá őrhalom, határhalom, középkori tömegsír végül földvár (motte) volt található. Sajnos

azóta a kunhalmok száma drasztikusan lecsökkent, jelenleg mintegy 1500-ról van tudomásunk.

A kunhalmok eredetileg a gazdagok, illetve törzsfők temetkezési helyei voltak, de az évszázadok alatt szolgáltak tájékozódási pontként, kálváriadombként vagy éppen vesztőhelyként. Jelenleg a kunhalmok az úgynevezett ex lege természetvédelmi területnek minősülnek – túl a kulturális jelentőségükön –, azért, mert a mezőgazdasági területekből kiemelkedve menedéket nyújtanak a természetes élővilág maradványainak, növénytársulásoknak, növényés állatfajoknak.

A hatályos jogi szabályozás szerint a természeti területek olyan erdő, gyep, nádas művelési ágú vagy művelés alól kivett területek, illetve mező- és erdőgazdálkodásra nem alkalmas földterületek, ahol az élőhelyek kialakulására az emberi beavatkozás csekély mértékben hatott, az ott lejátszódó biológiai folyamatokat alapvetően a természetes önszabályozás jellemzi, és közvetlen emberi beavatkozás nélkül is fennmaradnak. A természeti területek egy része speciális minősítésű terület, amelyek lehetnek védelem alá helyezett természeti területek, védőövezetek, NATURA 2000 területek, érzékeny természeti területek.

Ez utóbbiak különleges, illetve sérülékeny természeti, környezeti értékekkel bírnak, és ezek megőrzése speciális gazdálkodási rendszer alkalmazását, rendszabályok, technológiai előírások betartását kívánja meg a gazdálkodótól. A gazdálkodó ezeknek az előírásoknak a betartása esetén normatív, földalapú, vissza nem térítendő támogatásban, a gazdálkodása kedvező környezeti teljesítményeiért nyújtott ki zetésben részesül.

mi területek és a természeti emlékek. Védett természeti területek hasznosítása kizárólag a természetvédelmi törvény rendelkezései alapján történhet. A legalapvetőbb követelmények szerint tilos a védett természeti terület állapotát, jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni.

Védett természeti területek vs. NATURA 2000 területek

Adott természeti terület védelem alá helyezése történhet egyrészt ex lege, vagyis a törvény erejénél fogva, azaz külön minősítő eljárás lefolytatása nélkül. Ezek a területek országos jelentőséggel bírnak, ide tartoznak a barlangok, források, lápok, víznyelők, szikes tavak, a kunhalmok és a földvárak. A védett természeti területek másik fajtája (amelynek ugyancsak két „alfajtája” van) az eljárás nyomán védetté nyilvánított természeti területek, amelyek lehetnek országos vagy helyi jelentőségűek. A kettő között a leginkább lényeges különbség, hogy az eljárást a természetvédelemért felelős miniszter (illetve általa a területileg illetékes nemzetipark-igazgatóság) vagy a helyi képviselőtestület folytatja-e le.

A védett természeti területek típusai: a nemzeti parkok (nem összekeverendő a nemzeti park igazgatóságokkal), a tájvédelmi körzetek, a természetvédel-

Legyen szó akár „közönséges” védett területekről, akár NATURA 2000 területekről, a gazdálkodásnak mindkettőn teljesen más szabályai vannak, mint hagyományos esetben.

A kérdés összetettségét tiszteletben tartva az a jelen írás keretei között is megemlíthető, hogy a NATURA 2000 területek nem azonosak a védett területekkel, ám a fogalmi apparátus lényeges a büntetőjogi tényállás megértéséhez. Természeti területek olyan erdő, gyep, nádas művelési ágú vagy művelés alól kivett, illetve mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlan földterületek, ahol a lejátszódó biológiai folyamatokat alapvetően a természetes önszabályozás jellemzi, és azok közvetlen emberi beavatkozás nélkül is fennmaradnak.

A természeti területek egy része speciális minősítésű, ilyenek például a védelem alá helyezett természeti területek, a védőövezetek, az érzé-

keny természeti területek, valamint a NATURA 2000 területek. Ez utóbbi európai uniós szintű védelmet, míg az előbbiek nemzeti szintű védelmet jelentenek. A NATURA 2000 területek összefoglalóan az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló jogszabály szerinti különleges madárvédelmi területet, különleges természetmegőrzési területet vagy annak jelölt területet, illetve kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területet vagy annak jelölt területet jelentik.

További különbség, hogy az élőhelyvédelmi irányelv felsorolja a közösségi jelentőségű állat- és növényfajokat, amelyek megőrzéséhez különleges természetmegőrzési területek kijelölése szükséges. Vagyis a NATURA 2000 területek esetén az élőhelyvédelmi irányelv mellékletében felsorolt állat- és növényfajok előfordulási helyét nyilvánítják védetté, míg a nemzeti védelem alá tartozó területek komplexebb képződmények. A nemzeti védelem alá eső területeken ugyanis nemcsak egy-egy, hanem számos védett állat- és növényfaj fordul elő, ráadásul a környéken élő emberek speciális kultúráját is meg kell őrizni az utókor számára.

Az országos védettségnek, valamint a NATURA 2000 jellegnek szerepelnie kell a tulajdoni lapon.

NATURA 2000 esetében előfordulhat, hogy a földhivatal nem tudta lekövetni a telekalakításokat, illetve -megosztásokat, ilyenkor érdemes a kiindulási hrsz. alapján visszakeresni a területet a vonatkozó jogszabályban (14/2010. (V. 11.) KvVM-rendelet).

Mikor büntetőjog? Mikor szabálysértés?

Leegyszerűsítve elmondható, hogy aki védett élő szervezet egyedét és származékát megrongálja, elviszi vagy elpusztítja, az természetvédelmi szabálysértést, aki pedig a fokozottan védett vagy a jogszabályban meghatározott értékű védett élő szervezet egyedét és származékát károsítja vagy pusztítja el, esetleg cselekményét a szabálysértési összeghatár felett követi el, a természetkárosítás bűncselekményét valósítja meg.

Abban a feltételezett esetben, ha magánszemély erdőben sétálva letér a kijelölt útvonalról, védett vagy fokozottan védett növényfajok (így kikeleti hóvirág vagy mocsári kockásliliom) akárcsak egy-egy egyedét leszakítja, legtöbbször természetvédelmi szabálysértést követ el. Vagyis a védett élő szervezetek egyedeinek és származékának jogellenes megrongálása,

elvitele, elpusztítása mindenképpen természetvédelmi szabálysértésnek minősül.

A már említett 13/2001. (V. 9.) KöM-rendelet 3. és 4. számú melléklete tartalmazza a fokozottan védett növény-, illetve állatfajokat, valamint egyedeik pénzben kifejezett értékét. Az 1. és 2. mellékletben szerepelnek a védett növény- és állatfajok, valamint egyedeik pénzben kifejezett értéke.

A legalacsonyabb érték fokozottan védett növények esetén 30 000.-Ft, míg fokozottan védett állatfajok tekintetében 100 000.-Ft. Főszabály szerint a területi (azaz vármegyei) természetvédelmi hatóság jár el minden természetvédelmi ügyben, kivéve azokat, melyeket a természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 625/2022. (XII. 30.) Korm.rendelet 17. §-a az országos természetvédelmi hatóság hatáskörébe sorol a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényben meghatározott feladatokból.

Emellett az egyes nemzetipark-igazgatóságok szervezetében fegyveres természetvédelmi őrszolgálat is működik. A természetvédelmi őr helyszíni bírságot szabhat ki, természeti terület vagy érték károsításának

megelőzése, illetve megakadályozása érdekében természeti területet zárhat le. Legyen szó akár a teljesen illegális fakitermelésről, akár a gazdálkodás megkezdéséhez szükséges növényzetgyérítési feladatok ellátásáról, a cselekmény megítélésének kulcsát a terület megváltoztatása, pontosabban szólva a jelentős mértékű megváltozása jelenti. A bűncselekmény lényeges elkövetési magatartása tehát a megváltoztatás, amelynek eredménye a kárt vagy hátrányt okozó változás.

A megváltoztatás a terület jellegének, használatának megváltoztatását jelenti, ami egy széles körű fogalom, ebbe beletartozik például a terület terjedelmének megváltoztatása is. A jelentős mérték megállapítása minden esetben szakértői kérdés, ám NATURA 2000-területek, védett természeti területek, a védett barlang, valamint a védett élő szervezetek életközössége, azok élőhelye vonatkozásában a jelentős károsodás, valamint a megsemmisülés már minősített esetként nyer megfogalmazást.

A Fővárosi Bíróság még 2011-ben egy törvénytelen erdőirtási ügy kapcsán próbálta meg értelmezni a terület jelentős mértékű megváltoztatásának tényállási elemét. A bíróság

megállapította, hogy ha adott terület növényzete úgy károsodik, hogy az a későbbiekben helyreállítható, akkor a terület jelentős mértékű megváltozásáról nem beszélhetünk. A növénytakaró elpusztítása nyomán azonban a felszínre közvetlenül ható eróziós folyamatok indulhatnak el, így jelentős mértékben megváltozhat a szóban forgó természetvédelmi terület, továbbá helyi, szigorú védettséget élvező képződmények, ezért barlangok beszivárgási viszonyai is veszélybe kerülhetnek. Ebben az esetben, az érintett terület kis mérete ellenére is jelentős mértékű változásokról beszélhetünk ugyanúgy, mint adott terület növénytakarójának helyrehozhatatlan károsodása esetén is.

Vagyis a jelentős mérték meghatározásánál pusztán az egyedi kár nem lehet kiindulási pont. Amennyiben a védettséggel nem rendelkező növényzet nem jelentős területen történt kivágásával a természetben helyrehozhatatlan kár ugyan nem keletkezik, a magatartás a BTK rongálás tényállása szerint minősül.

„Elhíresült” jogesetek

Még a 2010-es év körüli igen csapadékos időszakban történt, hogy a

Tisza árterében – amelyet többször elöntött a folyó – az erdőgazdálkodó számára igencsak nehéz volt a természetvédelmi hatóság által korlátozott időszakban lehetséges fakitermelés. Ráadásul amikor a folyó visszahúzódott, a területre teherautókkal, munkagépekkel nem vagy csak korlátozottan lehetett rámenni. Végül a szabott idő leteltével a gazdálkodó akkori áron 4 millió 250 ezer forintnyi kártérítési igénnyel lépett fel a hatósággal szemben.

A hatóság szerint mivel a gazdálkodó kára az időjárás és nem a hatóság mulasztása miatt következett be, továbbá az előírások – időkorlátok közé szorított véghasználat – éppen természeti károk megelőzése érdekében történtek, ezért a kártérítési igény nem volt megalapozott. Végül a Kúria adott csak igazat a gazdálkodónak, hiszen elismerte, hogy a tevékenység korlátok közé szorítása kiváltó oka volt a kárnak, vagyis a gazdálkodó oldalán felmerült többletköltségnek.

Az országos jelentőségű természetvédelmi területen a hatóság engedélye szükséges például a gyepen történő legeltetéshez, kaszáláshoz, növényvédő szerek, talaj termelékenysé-

gét befolyásoló szerek használatához, erdőtörvény hatálya alá nem tartozó fa, facsoport, fasor kivágásához vagy épp telepítéséhez.

Még a 2010-es évek közepén emeltek vádat az ellen a gazda ellen, aki egy szarvasmarhatartással foglalkozó cég ügyvezetőjeként bérelt földeket a 2007 óta NATURA 2000 területnek minősülő földrészleten. A fér és munkatársai környezetvédelmi hatósági engedély nélkül a réteken a gyepet nehéz munkagépekkel lesilózták, majd a más területekről idehordott silóval együtt egy gyepterületen tárolták. A szállítójárművek kerekei a területet felszabdalták, összetaposták, így a talaj összetömörödött, a gyeptakaró négyezer négyzetméteren megsemmisült vagy károsodott. A siló deponálása miatt a talaj szerkezete megváltozott, a talajban jelentős mértékű tápanyag dúsult fel, ami miatt még további 11 ezer m2-en megsemmisült a gyep. A mezőgazdasági tevékenység miatt védett madarak, rovarok és növények élőhelye részlegesen megsemmisült vagy jelentősen károsodott.

Csegődi Tibor László

A döntéseink a hozamban mindig visszaköszönnek

A differenciálás a fenntartható gazdálkodás kulcsa

Óvatos tervek, visszatartott megtakarítások, látványos beruházási viszszaesés: a januári AGROmashEXPO és AgrárgépShow termelői és kiállítói sem feltétlenül optimistán nyilatkoztak az

idei évről. A helyszínen megszellőztetett, azóta pedig nyilvánosságra hozott támogatási célok kapcsán is megoszlanak a vélemények. Szabó Leventével, az egyik legnagyobb integrátor és gép-

forgalmazó, a KITE Zrt. vezérigazgatójával a kiállításon beszélgettünk.

Túl vagyunk egy jelentős évfordulón: tavaly megemlékeztünk a KITE Zrt. 50 éves fennállásáról, amely cég-

Szabó Levente vezérigazgató, KITE Zrt.

történetből 10 év már az ön nevéhez fűződik. Milyen tanulságot vont le az ünnep apropóján? Születtek új tervek, esetleg fogadalmak?

– Újak nem születtek, de ez nem azt jelenti, hogy nem tervezünk. Az a tudás és technológiai ismeret ugyanis, amit a KITE az elmúlt 50 évben felhalmozott, alapot ad arra, hogy tovább építkezzünk.

Úgy szoktam fogalmazni, hogy a múltból táplálkozunk, és már jelen vagyunk a jövőben. Ez szerintem mindent elmond. Nagyon örülök annak, hogy tavaly az ünnepi pillanatokban én állhattam ki, én köszönthettem a kollégákat, a tulajdonosunkat, a finanszírozókat és a partnereinket. Bízom benne, hogy a 100. jubileumi születésnapon legalább olyan meghatározó szereplője lesz cégünk a magyar mezőgazdaságnak, mint napjainkban. Sőt, remélem, hogy utódom akár azt is elmondhatja majd, hogy addigra nemcsak Magyarország, hanem Európa egyik meghatározó cége lett a KITE Zrt.

Most viszont nem a hurráoptimizmus jellemzi a mezőgazdasági szereplőket. A közelmúlt csapásai már a legrosszabb rémálmokat is felülmúlják; a Covid, az aszály, az energiaárak, a háború, majd a kereskedelmi válsághelyzet egész lavinaként jött. Hogy lehet ilyenkor optimistán kezelni, megtartani az üzleti kapcsolatokat?

– Mindenre nem lehet felkészülni. De ez a „sorozat” arra mindenképp bizonyíték volt, hogy a termelési tényezőinket nem pozicionálhatjuk mindig a számunkra optimális szintre. Tehát, ha folyamatosan a magas hozammal, a kedvező csapadékkal és felvásárlási árral kalkulálunk, akkor jövedelmezőségünk ezeknek az értékeknek a függvénye lesz, jobban, mint gondolnánk. A nyereségességünk, a megélhetésünk is veszélybe kerülhet a feltételek változásával.

Ha viszont hosszú távon gondolkodunk, akkor ezeket a kockázatokat megpróbálhatjuk megfelelő technológiával kiszűrni, például aszály kontra öntözés, inputár emelkedése kontra differenciált tápanyag-kijuttatás, sőt differenciált növényvédőszer- és akár vetőmag-kijuttatás. Meggyőződésem, hogy a precízebb gondolkodás lesz hosszú távon a megoldás, ezzel tudjuk csak kompenzálni a szélsőségeket.

Spórolás vagy stratégia kell ilyenkor?

Gyakorlatilag a gazdasági környezet kényszeríti rá a termelőt arra, hogy minél több szélsőségre fel tudjon előre készülni?

– Nevezhetjük ezt kényszerítésnek is. Ott van például az AÖP (Agrár-ökológiai Program), amit inkább lehetőségnek, mintsem kényszernek neveznék. De az aszály elleni megelőző intézkedések, például öntözésfejlesztési beruházások már kényszernek is tekinthetők, hiszen a klímaválság tudomásulvétele megkerülhetetlen feladat.

Viszont a felkészülés, a válaszreakciók után a bázisunk adottsággá válik, vagyis egy jobb év kiugrási pontot, s innen nézve már beruházási lehetőséget is jelenthet, tehát a jövedelmezőség máris növelhető. Rövidre zárva: nem elég már a konvencionális termelésre és szemléletre jellemző „átlagolás elvét” követni. Jó példa erre a rétegvonal menti művelés, a 12%-os lejtőmeredekség feletti lejtéssel rendelkező területeken történő gazdálkodás újraértékelése: elvileg itt már a hagyományos módon nem termelhetünk kapásnövényt, így borul a vetésforgó, csökken a jövedelem. A fenti példa szerint a vetésforgóban történő változás bevételkieséssel

járhat, hacsak nem váltunk technológiát. Így nem kell majd elhagynunk a kedvenc növényeinket, és közben át is térünk a precíziós gazdálkodásra. Ráadásul a technológia önmagában hordozza a megfelelést korunk követelményeinek és az uniós elvárásoknak is.

Ez a szemléletváltás akkor „csak” edukációval nem várható el az ágazat szereplőitől?

– Tapasztalataink alapján sajnos nem. Ami tényként hamarabb megmutatkozott, s megijesztette a termelőket, az extenzifikálás következményei. 2023-ban ugyanis az aszály következtében lecsökkent bevételek miatt a termelők visszafogták a műtrágyavásárlást, olcsóbb növényvédő szereket választottak, sőt, a talajfertőtlenítőt elhagyták a csemegekukoricában. Majd utána szembesültek az évjárathatás kapcsán felszaporodott kártevőkkel. Kiderült, hogy lehet ugyan spórolni, de az mindig visszaköszön a hozamokban. Az abszolút spórolás nem megfelelő megoldás.

Ilyenkor vagyunk hajlamosak az alternatívák felé fordulni, legalábbis a humánegészségügyben itt jönnek a képbe a táplálékkiegészítők, nagy tételben. Itt is kinövi magát egy új piac?

– A termelők inkább elhagyták az alaptrágyát, mondván, van ott még

elég tápanyag a talajban. Szerencsére jókor jó eső érkezett, ami meglátszott a repcén, a búzán, nem is jelentkezett gomba. Viszont mégsem lett hozam. Már az első évben egyértelműek voltak a tápanyaghiány következményei, de ezt a típusú spórolást még kevésbé lehet többször egymás után büntetlenül megismételni, még akkor sem, ha az első évben valóban megtakaríthattunk 20–30%-ot a műtrágyaköltségeken. A drasztikus spórolást tehát egyszer lehetett megcsinálni, azóta kezd vissza-

állni a viszonylagos egyensúly; talán nem juttatunk ki annyit, de az egész mennyiséget nem hagyjuk el. Tehát fejben van egyfajta technológiai visszarendeződés, mely szerint a negatív szélsőség káros. Valóban kijuttathatunk hektáronként kevesebb alaptrágyát a növény igényeihez igazítva, de akkor vegyünk talajmintát, tervezzünk be egy potenciális hozamot, számoljuk ki ehhez a növény igényét, majd juttassuk ki differenciáltan, a talajban jelen lévő, felvehető tápanyagtartalommal kalkulálva.

Új rakodó a palettán, megérkezett a Kramer-család

A 2024-es AgrárgépShow-n három teleszkópos rakodót mutattak be, három különböző munkaeszközzel.

A KT407 a Kramer portfóliójában a közepes méretű rakodók családját erősíti. A 4 tonnás maximális emelési kapacitással és a 7 méteres emelési magassággal a gép minden mezőgazdasági feladatot elvégezhet. A 136 LE-s turbódízel motor biztosítja az ehhez szükséges erőt, míg a fokozatmentes hidrosztatikus sebességváltó a komfortot és kedvező üzemanyag-fogyasztást, a számos vonófejopció és a kétkörös légfék pedig a hivatalos közúti vontatás lehetőségét.

A KT457 már a nagy alvázas kategóriát erősíti, robusztus alvázzal és megerősített feszültségi pontokkal. Ennek erőforrása is a 136 LE-s dízelmotor és a 140 l/perc teljesítményű változó térfogat-kiszorítású hidraulikaszivattyú. A szériában elérhető Ecospeed hidrosztatikus sebességváltó 3 tartománnyal rendelkezik, és könnyedén éri el a maximális, 40 km/h-s végsebességet.

A KT559 kimagasló teljesítménnyel rendelkezik, mivel maximális emelési kapacitása 5,5 tonna, maximális emelési magassága pedig 8,7 méter. Ez a nagyalvázas rakodó is számos erősített ponttal van felszerelve, kiemelve a kétoldali gémmegtámasztó síneket az alvázban, melynek köszönhetően a gém élettartama jelentősen növekedhet.

Ennek erőforrása már egy nagyobb teljesítményű, 4,1 literes, 156 LE-s dízelmotor. A súlyosabb rakományok nagyobb hidraulikus teljesítményt igényelnek, erről egy 187 l/perc teljesítményű, változó térfogat-kiszorítású hidraulikaszivattyú gondoskodik. Sebességváltója a továbbfejlesztett, nagyobb szállítási kapacitással rendelkező Ecospeed Pro, mely még tovább csökkenti a motor fordulatszámát vonulás közben. Az erősebb motor és nagyobb önsúly lehetővé teszi, hogy ez a változat 20 tonna össztömegig biztonságosan és hivatalosan is alkalmas legyen vontatásra.

Mindemellett alapvetően le kell szögeznünk: a műtrágyát ezután sem fogjuk kiváltani. Viszont valóban vannak olyan biológiai készítmények (pl. az Indigo és a Kimitec termékeink), melyek növelik a növény stressztűrő képességét, javítva ezzel a tápelemek és a víz hasznosulását, ami egy aszályos évben különösen fontos lehet.

Változott a gépkínálat

Nem csak terményárakban és hőfokban éljük a változásokat. Új gép is megjelent a KITE portfóliójában, sőt, egy távozott is. A JCB ment, a Kramer jött. A partnerek hogyan fogadták a cserét?

– A John Deere bevásárolta magát a Kramerbe, így a márkacsere várható volt. A partnereink egyébként kedvezően, prémiumváltásként ítélték meg ezt a lépést. Egy ismert német márka csatlakozott hozzánk, a biztos szervizellátásunk kapcsán pedig vásárlóink számíthatnak a csapatunkra.

Tavaly ilyenkor a PGR általános lehetőségeiről beszélgettünk, idén pedig a KITE Hazai Termékfejlesztési Különdíjat nyert öntözési applikációjáról. Nemcsak a zsebünkben lesz az irányítás, hanem ezzel már helyspecifikussá válik az öntözési technológiánk?

– A mért légköri, talaj- és növényparaméterek alapján az Öntözésirányítás alkalmazás hátterében futó algoritmusok alapján meghatározzuk a kijuttatandó öntözővíz mennyiségét, figyelembe véve a várható csapadék mennyiségét is, ezzel elkerülve a túlöntözés kockázatát. Abban az esetben, ha az öntözőgép változó mennyiségű víz kijuttatására alkalmas, a menedzsmentzónáknak megfelelően a rendszer helyspecifikus öntözést is lehetővé tesz. Az Öntözésirányítás alkalmazásban – a számos hasznos kalkulált paraméter és funkció mellett – lehetőség nyílik az öntözési normák és öntözési fordulók megtervezésére, öntözőgépgyártótól független módon. Az AgrárgépShow kiállításon a precíziós gazdálkodási rendszer népszerűsítésére külön „PGR-szigetet” állítottunk fel, célzottan a különböző applikációk megismerésére. Emellett megújult külsővel és frissített tartalmakkal a KITE PGR-szolgáltatásait bemutató új honlapja, a pgr.hu is itt debütált a nyilvánosság előtt.

Sándor Ildikó

Első

éves tapasztalatok az eGN és külső szoftverek

kompatibilitásáról, használatáról

Az e-permetezési napló vezetésének kötelezettsége már 2022. július 1-től tervezett intézkedés volt. Mivel a program használatával kapcsolatosan elég rossz tapasztalatok születtek, a bevezetését 2023. január 1-jére halasztották. Tehát ettől az időponttól kezdődően a 10 ha feletti gazdasági mérettől, szántó művelési ággal is rendelkező gazdálkodók esetén a szántók vonatkozásában a rovarölő szeres kezeléseket a kijuttatást követő 24 órán belül be kell jelenteni a Nébih felületén.

A növényvédelmi rendelkezés értelmében (43/2010. /IV. 23./ FVM-rendelet a növényvédelmi tevékenységről) viszont minden termelőnek minden típusú növényvédő szer használatáról jelentési kötelezettsége adódik, melynek teljesítési határideje a tárgyévet követő év január 1–31. közötti időszak.

A bevezetésre került új elektronikus gazdálkodási napló vezetésével kapcsolatos első pontosabb tájékoztatások a Nébih oldalán jelentek meg hivatalos formában, a dokumentumokkal együtt: https://portal.nebih.gov.hu/-/1-2023-nebih-egn-hirdetmeny. 2023. június 9-től megváltozott a hatályos gazdálkodási napló formanyomtatványa.

Első év, az új beszámolási felület debütálása

A program újdonságára való tekintettel a gazdálkodók jelentős része a már korábbi években bevált gazdaságirányítási/gazdálkodási napló (külső) szoftvereket használta a teljes gazdálkodási eseménysor rögzítésére. A Nébihfelület használata körülményes volt, új adatok rögzítését és véglegesítését várta el a termelőktől (pl. adott terület

használatának jogcíme), sokszor lelassult, az adatok véglegesítését nem tudta teljesíteni. A rovarölő szeres kezelések beküldése – ha nehézkesen is –kivitelezhető volt.

Mi, felhasználók is tudjuk, hogy egy országos elérhetőségű, egy már meglévő rendszer arculatához tervezett program létrehozása nem kis feladat. Ez számtalan buktatót hordoz magában, hiszen mind manuálisan, mind elektronikus szoftverekből áttöltve rengeteg adatot kellene a megfelelő helyen tárolnia, mentenie, újra beolvasnia, nyomtathatóvá formálnia, és még sorolhatnánk, hogy milyen funkciókat várnának el a felhasználók... Azonban mindenki számára az lett volna a legfontosabb, hogy a bejuttatott/betöltött adatokat a rendszer meg is őrizze.

Decemberben a felületen való adatrögzítés lehetősége elfogadhatatlan volt. Sok gazdaság addig rögzített adatai eltűntek, azokat a Nébih munkatársai vagy vissza tudták tölteni, vagy nem. Az elveszett adatok ismételt felvitelével rengeteg duplikáció képződött. December 30-én éjjel a rendszer leállását jelezték egy átfogó frissítés miatt,

aminek az lett az eredménye, hogy a külső szoftverek hirtelen nem tudtak kommunikálni a Nébih rendszerével. Valószínűleg az informatikus csapat módosította a program struktúráját, így a külső szoftverek a kapcsolódási pontokat az adatátvitelhez nem találták. Ezeknek a programoknak a fejlesztői is éjt nappallá téve dolgoztak azon, hogy a sok partner igényeit határidőre ki lehessen szolgálni, és a 30 napos határidőbe minden férjen bele.

Mivel megjelent a 2023-as Egységes kérelemmel való szinkronizálás lehetősége, minden partnerünknél elvégezzük a területek beolvasását, így folyamatosan tesztelni tudtuk a rendszer működését. Az újabb belépéskor sajnos újra jelentős mennyiségű adatvesztés lépett fel a már korábban szinkronizált adatokban. Ez a munka kb. január 20-ig tartott. Amit adott napon feltöltöttünk és véglegesítettünk, azt egy-két nap múlva újra végig kellett ellenőrizni, mert a táblára vállalt kötelezettségekben adatvesztés jelentkezett. Véletlenszerűen maradt 1-2 vállalás/kötelezettség, de a többi adat nyomtalanul eltűnt. Ha a tábla alapadataival minden rend-

ben volt, akkor a főnövény véglegesítése tűnhetett el. Ha a főnövény nincs véglegesítve, nem lehet hozzá kapcsolódóan agrotechnikát, tápanyag-utánpótlást, növényvédelmet, egyszóval tevékenységet kapcsolni. A folyamat egyszerűnek tűnik, de minden partnernél többször ismételve, egyre kevesebb türelemmel, egyre lassabb rendszerben… Nem volt biztató a helyzet. A január 20-i programfrissítés után még itt-ott generálódtak problémák, de az akkori fejlesztés, kb. 75–80%-os adatmegőrzési biztonságot eredményezett.

Január 29-én jelent meg a 2023-as eGN benyújtására meghirdetett határidő hosszabbítása, így a közleményben meghirdetve a beadás határideje 2024. február 15-re módosult. (Csak zárójelben jegyeznénk meg, a korábban jelzett 31 napos beszámolási időszak vélhetően tökéletesen működő rendszerre lett kitalálva, ami így, a döcögő szoftverrel kb. 25 napra csökkent!)

Köszönet jár az irányító hatóságnak, különösen azért a gesztusért, hogy a rendszer inkompetenciáját felismerve, a gazdálkodók érdekének védelmében (hiszen nem ők tehetnek a rendszer működésének hibáiról), könnyítési feltételeket nevesítettek:

– elég, ha a napló az adott gazdálkodónál meg van nyitva a Nébih felületén, de különösebb adat nincs hozzárendelve, hiszen a sok adatvesztés miatt ebből a rendszerből ellenőrizni nem lehet.

velet küldtek az érintettnek, amiben pótlásra szólították fel, ennek végső határideje 2024. március 15 volt.

– Azok a gazdálkodók, akik semmi olyan programban nem vesznek részt, melynek feltétele volt a gazdálkodási napló leadása, de nitrátérzékeny besorolású területen gazdálkodnak, illetve 5 db ÁE-nél nagyobb (tehát háztartási léptéket túlhaladó) az állatállományuk, továbbra is a nitrátcselekvési tervben meghatározott beszámolási határidőt, azaz a március 31-et kell betartaniuk.

– Azokat az adatszolgáltatási kötelezettséggel rendelkező termelőket, akik nem nyitották meg saját eGN-felületüket a Nébih programjában, az Államkincstár hiánypótlásra szólította fel, melynek teljesítési határideje 2024. március 15 volt.

– A kincstár ellenőrei az ellenőrzések során a papíralapú napló adatait vizsgálják, a felületen csak a jelenlétet nézik.

– Ha a permetezésre vonatkozóan valami hiányt észleltnek a hatóság emberei, február 15. után tájékoztató le-

kötelezettség, minden más működhet úgy (reméljük jobban és összeszedetten), mint tavaly.

A 2024-es egységes kérelem beadási időszaka is hamarosan, a tavaszi munkacsúcsok időszakában elérkezik, ezért aki még nem tette meg, egy utolsó kalkulációt végezzen a vállalások tekintetében.

Tavalyi tapasztalat, hogy olyan AÖP-vállalást érdemes választani, ami amúgy is könnyen teljesíthető, s már benne van a gazdálkodó ütemtervében, másképp nagyon nehéz a teljesítés, és a meg nem felelés mindig támogatáscsökkentést/-elvonást eredményez.

Még nem jelent meg ez az idei támogatási rendelet, ezért a tervezés alapja a tavalyi tájékoztatás.

Kitartást kívánunk a Nébih szoftverfejlesztőinek így, az első év után, mert a felület és rendszer „gyermekbetegségeit” megtapasztalva még komoly programozási feladat előtt állnak; ennek a rendszernek ennél különbül kell működnie! Külön köszönet illeti a külsős szoftverek fejlesztői gárdáit az általuk üzemeltetett programok működtetéséért és a sok-sok segítségért, melyet a hibákat generáló felület használata közben kaptunk.

Összefoglalva a tapasztalatokat: jó, hogy túl vagyunk az eddigieken!

Kicsit előre tekintve a 2024-es évre

A feltöltésre vonatkozó szabályozás megegyezik a 2023-as évivel, tehát a rovarölő szeres készítményekre vonatkozik a 24 órán belüli rögzítési

Fontos hír, hogy megjelent tájékoztatásként az alaptámogatás (BISS) „Vetésváltás (7. sz. HMKÁ-előírás)” várható szabályozási módosítása, valamint a „Nem termelő területek kijelölése (parlag és tájképi elemek) – 8. sz. HMKÁ-előírás” Nem kötelező a 4% talajvédő ugar (TAR10) kialakítása, ezt lehet teljesíteni nitrogénmegkötő növény és/vagy másodvetés vállalásával, a megfelelési arányok esetleges alkalmazásáról azonban még nincs hír.

A felkészülés ideje alatt továbbra is várjuk a tájékoztatásokat, a megjelenő jogszabályokat, hogy minél gazdaságosabban kivitelezhető, de egyben az előírásoknak is megfelelő tanáccsal szolgálhassunk partnereinknek!

További eredményes gazdálkodást kívánunk!

Szabó Gabriella szaktanácsadó Talaj-Agro Kft.

A kukorica produktivitásának fokozása szerveskiegészítéssel

A kukorica terméshozamának növelése és magas szinten történő stabilizálása az egyik legfontosabb és talán legnehezebb feladata a magyar agráriumnak. Ezek teljesítésének az egyik legrégebbi, viszont egyre kisebb területen alkalmazott eszköze a szervestrágyázás. Elsődleges célkitűzésem a MATE Georgikon Campusán végzett kutatásom eredményei alapján felhívni a gyakorlati szakemberek figyelmét az istállótrágyázásban, továbbá a szárleszántás és zöldtrágyázás kombinációjában rejlő – sokszor nem megfelelő mértékben kihasznált – lehetőségekre.

Jelen szakcikk másodközlemény, a kutatási eredmények referált folyóiratban korábban már megjelentek.

Problémák

a kukoricatermesztésben

A globális klímaváltozás okozta szélsőséges vízellátás és a nyári hőhullámok egyre inkább megnehezítik a magyar kukoricatermesztők munkáját. Példaként láthatjuk, hogy a 2022-es aszály mekkora károkat okozott a közép-magyarországi és alföldi régióban. A csapadékmennyiség gyakran meg sem közelíti az optimális 370–440 mm-t a tenyészidőszakban, továbbá egyre gyakoribbak a 32 oC feletti napi maximum-hőmérsékletek, melyek minden fejlődési stádiumban kritikusnak számítanak a kukorica számára. Emellett sok gazdálkodó kizárólag műtrágyákkal igyekszik kielégíteni a növények tápanyagigényét, viszont ez általában csak rövid távon eredményes.

Hosszú távon kifizetődőbb a szerves kiegészítők alkalmazása, melyek a makro- és mikrotápelemek szolgáltatásán túl javítják a talajok fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságait is, ezekkel mérsékelve az éghajlatváltozás okozta negatív hatásokat.

Alapvető probléma, hogy az állatállományok csökkenése miatt az istállótrágyázott terület hazánkban 2004 és 2022 között ~460 000 ha-ról ~234 000 ha -ra (KSH) esett vissza, emellett bevett gyakorlatnak számít a tarlómaradványok égetése, továbbá azok tábláról történő elszállítása is. Ezek hatására a kukorica termésmennyisége Magyarországon 2010 és 2022 között tág határok, 3,4–8,6 t/ha között mozgott (KSH).

A szerves trágyák előnyei

A szerves trágyák rengeteg mikroés makrotápelemet (N, P, K, Mg, Ca, S, Mn), növényi hormont és enzimet

1. kép. A kísérlet elrendezése

tartalmaznak, melyek elősegítik a kiegyensúlyozott fejlődést, javítják a talaj szerkezetét, víztartó képességét, humusztartalmát, továbbá serkentik a mikrobiális aktivitást, mely szintén hozzájárul a talajtulajdonságok és a tápanyag-dinamika javulásához. A gyökérgümős pillangósvirágúak zöldtrágyaként alkalmazva megkötik az atmoszférikus nitrogént, ezáltal csökkentve a kijuttatandó nitrogénműtrágya mennyiségét. Ezenfelül a zöldtrágyanövények és a szárleszántás egyaránt csökkenti az erózió és defláció kockázatát, lazítja a talajt, továbbá növeli az aggregátumstabilitást, ezáltal is hozzájárulva a magas termésmenynyiség mint fő cél eléréséhez.

A szerves trágyák kijuttatása a gyakorlatban természetesen csak a szerves anyag tápelemtartalmára és a lehetséges környezeti hatásokra vonatkozó előzetes vizsgálatok és kockázatelemzés alapján végezhető, a talajtulajdonságok ismeretében.

Kísérlet a szervestrágyázás kedvező hatásainak igazolására

Kutatásunkban 2023. 05. 10. és 2023. 10. 19. között, a MATE Georgikon Campus keszthelyi területén vizsgáltuk az istállótrágyázás (IST), továbbá a szárleszántás és zöldtrágyázás kombinációjának (SZ + ZT) hatását szabadföldi kisparcellás kísérletben, ekvidisztánsan növekvő nitrogénadagok (N0 = 0, N1 = 70, N2 = 140, N3 = 210, N4 = 280 kg N/ha) mellett, kukoricaállományban (1. kép).

A terület egységesen 100 kg/ha P2O5 és 100 kg/ha K2O hatóanyagban részesült. A kizárólag műtrágyás kontroll (NPK) mellett két különböző szerves trágyás kezelést állítottunk be (NPK + IST, NPK + SZ + ZT). Istállótrágya 35 t/ha-os adagban (0,5% N) került kijuttatásra, a szárleszántásos kezelésben

pedig ősziárpa-szármaradvány és olajretek-zöldtrágya került bedolgozásra a kísérleti növények vetése előtt.

A vizsgált tenyészidőszak csapadék- és hőmérsékleti viszonyai teljesen optimálisak voltak a kukoricatermesztéshez. 375,5 mm csapadék hullott 56 csapadékos napon, és csak 11 olyan nap volt, melyen a napi maximum-hőmérséklet meghaladta a 32 oC-os határhőmérsékletet.

Kutatásunkban elsősorban a kukorica termésmennyiségét, az azt meghatározó paramétereket és a beltartalmi mutatók alakulását vizsgáltuk.

A szerveskiegészítés hatása a termésmennyiségre

Eredményeink alapján a műtrágyás kontrollhoz képest istállótrágya-kiegészítéssel átlagosan 14%-kal, míg a szárleszántás és zöldtrágyázás kombinációjával 4%-kal nagyobb termést értünk el

A maximális termés érdekében törekedni kell az optimális levélfelület elérésére

(1. grafikon). Az istállótrágyás kezelés esetében megfigyelhető, hogy sokkal kisebb a N-kezelés hatása, mint a mű-

1. grafikon. A kukorica termésmennyisége különböző kezelésekben

2. grafikon. Szerves kiegészítők hatása a kukorica levélfelületére és a levelek hosszúságára

trágyás kontrollnál. Ebből az a következtetés vonható le, hogy istállótrágya kijuttatásával alacsonyabb N-dózisok mellett is elérhető ugyanaz a termésszint, így a kijuttatandó műtrágya menynyisége és az ebből eredő költségek egyaránt csökkenthetőek. Mivel az érett istállótrágya könnyen lebontható szerves anyagokat tartalmaz, a tápanyagok feltáródása folyamatos és – a hőmérsékleti, csapadék- és talajtulajdonságok függvényében – hamar bekövetkezik. A szárleszántásos kezelésben a nehezebben bontható szerves anyag miatt egy elnyújtottabb hatásról beszélhetünk.

A fejlett levél a jó termés záloga

A maximális termés érdekében törekedni kell az optimális levélfelület elérésére. A nagyobb területen felfogott fotoszintetikusan aktív sugárzás pozitívan hat a biomassza-produkcióra, mely kedvező feltételek mellett nagyobb termést eredményezhet.

Kutatásunkban azt tapasztaltuk, hogy az istállótrágyás kezelésben a levelek átlagos klorofilltartalma 5,4%-kal, míg a szárleszántásos kezelésben 5,7%-kal volt magasabb, mint a műtrágyás kontroll esetében. Ez egyrészt növeli a fotoszintetikus aktivitást, így a képződött asszimiláták mennyiségét, másrészt hozzájárul a vízfelhasználás hatékonyságának növekedéséhez is.

A szervestrágyázás vegetatív szervek fejlődésére gyakorolt pozitív hatását elsősorban az istállótrágyás kezelés esetében tapasztaltuk (2. grafikon), viszont például a növénymagasság és a biomasszatömeg

tekintetében statisztikailag kimutatható hatásokat nem regisztráltunk. Megfelelő vízellátás mellett a növények könnyebben hasznosítják a tápanyagokat, és gyorsabban elérik az

adott tápelemszinten elérhető zöldtömeget.

Eredményeinket tekintve azt tapasztaltuk, hogy elsősorban a termésmennyiségben és a termés beltartalmi

mutatóinak alakulásában realizálódott a szerves kiegészítők pozitív hatása. Valószínűleg egy szárazabb évben a szerves kiegészítés hatása a vegetatív szervek fejlődésében is markánsabban megmutatkozott volna.

A szárleszántásos kezelésnek inkább a szárazabb években lehet nagyobb jelentősége. A levelek relatív víztartalmát (3. gra kon) tekintve, a többi kezeléshez képest itt kiugróan magasabb értékeket gyelhetünk meg. Ez korábbi kutatási eredményekkel magyarázható, miszerint a szárleszántás és zöldtrágyázás kombinációja pozitív hatással van a talajok aggregátumstabilitására, melynek eredménye a jobb vízbefogadó és víztartó képesség, a talaj fejlettebb pórushálózata, végeredményben a növények számára felvehető vízkészlet (diszponibilis víz) növekedése.

Az egyre szélsőségesebbé váló csapadékviszonyokra tekintettel meggondolandó, hogy minden lehetséges eszközt megragadjunk a rendelkezésre álló vízkészlet megtartására. A kukorica esetében ez kiváltképp fontos. Mivel ez nagy vízigényű, széles sortávú növény, a változó klimatikus viszonyok egyre kockázatosabbá tehetik a termesztését.

Vissza a termésbe

Szerveskiegészítéssel nem csupán nagyobb termésmennyiség, de jobb minőség érhető el, alacsonyabb ráfordítási költségekkel. A kísérleti növények termésének NPK-makrotápelem-tartalmát a 4. gra kon szemlélteti.

Az istállótrágyás kezelés nitrogéntartalma átlagosan 12%-kal volt magasabb, mint a kontrollban, és 6%-kal volt magasabb, mint a szárleszántá-

3. grafikon. Szerves kiegészítők hatása a levelek relatív víztartalmára (RWC)

4. grafikon. Szerveskiegészítés hatása a kukorica makrotápelem(NPK) tartalmára

5. grafikon. N% és fehérjetartalom (%) kapcsolata

6. grafikon. N% és keményítőtartalom (%) kapcsolata

sos kezelésben. Ennek a mutatónak az alakulásában is valószínűleg az érett istállótrágyában található könynyen bontható szerves anyag játszott nagyobb szerepet. A nitrogéntartalom vonatkozásában is meg gyelhe-

A szerves kiegészítés pozitívan befolyásolta a szem foszfortartalmát is. Az istállótrágyás kezelésben átlagosan 6%-kal, míg a szárleszántásos kezelésben 1,1%-kal volt magasabb a szem foszfortartalma, mint a műtrágyás kontrollban.

A kálium esetében nem tapasztaltunk statisztikailag kimutatható eltéréseket. A beltartalom javulása tápanyagban dúsabb, teltebb szemeket eredményezett, mely végeredményben a termésmennyiségben fejeződött ki.

A szerves trágyás kezelésekben átlagosan 10,3–10,7%-kal nagyobb ezerszemtömegeket mértünk, mint a kontrollban. A szem nitrogéntartalmának növekedése pozitívan korrelál (5. gra kon) a szem fehérjetartalmának alakulásával, továbbá negatívan a keményítőtartalommal (6. gra kon). A fehérjetartalom növekménye előnyt jelenthet az állattenyésztéssel és/ vagy tejtermeléssel foglalkozó gazdaságoknál.

Köszönetnyilvánítás

A tanulmány az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-23-3 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból nanszírozott szakmai támogatásával készült.

tő, hogy az istállótrágya-kiegészítés szinte elfedte a különböző nitrogéndózisok hatását. Sokkal kisebb a differencia a kisebb-nagyobb nitrogénadagok között, mint a műtrágyás kezelés esetében.

Tóth Ariel Irodalomjegyzék a szerzőnél elérhető

Milyen kártevők várhatók 2024-ben a kalászosokban?

A 2023-as ősz és az idei tavasz sok csapadékot és enyhe időjárást hozott. Sorra dőltek meg a melegrekordok! A csapadék már nagyon kellett, a melegrekordok sokkal kevésbé.

A Kárpát-medencei kalászosok és a kártevők a kontinentális klímához alkalmazkodtak. A hideg téli időjárás megtizedeli a kártevőket. A növények ilyenkor mélynyugalomban vannak. Az évszakhoz képest melegebb időszak alatt a növények anyagcsere-folyamatai azonban nem állnak le, a kártevők pedig nagy számban tudnak áttelelni, illetve az enyhe télen táplálkozni.

Ez egy új szituáció, amelyhez alkalmazkodni kell. Fel kell készülni a tavaszi kártevő-gradációkra.

Ne feledkezzünk meg arról, hogy gabonák növényvédelme évszázadok óta elsőrendű fontosságú az emberiség számára. A búza mint kenyéradó gabonánk védelme a kártevőktől fontos és összetett feladat. Ez az időjárás anomáliák miatt ma még nagyobb odafigyelést igényel, mint évtizedekkel korábban. Ez a helyzet olyan kártevők tömegessé válását segítette elő, melyek évtizedekkel ezelőtt kevesebb gondot okoztak.

Az alábbiakban a gabonák legfontosabb rovarkártevőiről lesz szó, egy-egy faj rövid bemutatásával.

Kártevő-mentesítés

Fontos, hogy a terület kiválasztásakor törekedni kell arra (1. kép), hogy az nagyszámú talajlakó kártevőktől mentes legyen. A táblák ismerete szintén fontos; ismerje a gazda, hogy hol lépnek fel foltszerűen a kártevők, például drót- és áldrótfégek lárvái.

A vetéstechnológiával is védeni tudjuk a gabonát. A nem megfelelően vetett szemeket (nagy vagy kis mélység) a madarak és a mezei pocok kiforgatják a talajból. Az épp csírázásnak induló magokat a drótférgek, áldrótférgek, a tavaszi vetéseket a mezei pocok, a sároshátú bogár és a bagolylepkehernyók károsítják.

Ősszel a fiatal, még nem vagy alig bokrosodott növényeket a gabonalegyek lárvái (Diptera) károsítják, számos esetben a levelek sárgulását okozva.

A következő fajok okozhatnak kárt: őszi fekete búzalégy (Phorbia fumigata), csíkoshátú búzalégy (Chlorops pumilionis). Ez utóbbi faj ősszel és tavasszal is károsít: első nemzedéke a tavaszi gabonákat, a második nemzedéke az őszit. Ezek a kártevők akkor tudnak

súlyos kárt okozni, ha a túl korai volt a vetést.

Vannak kifejezetten csak tavasszal károsító legyek. Ilyen a tavaszi fekete búzalégy (Phorbia haberlandti) és az ugarlégy (Delia coarctata).

Az ősszel károsító bogár, a csócsárló (Zabrus tenebrioides ) kártételére a foltszerű károsítás jellemző. Száraz tavasszal a gabonapoloskák ( Aelia spp., Eurygaster spp.) folytatnak érési táplálkozást, a szívogatásukkal okoznak kárt. A szívogatás hatására csak lassan következik be a szárba indulás. Kártevőként jelentkezhetnek még a levéltetvek (1. ábra), melyek a szívogatásukkal vírusokat tudnak egyik tábláról vagy egyik növényről átvinni a másikra.

Tavasszal és a nyár elején a virágok és a szemek rágásával, kitúrásával vagy ezek fogyasztásával okoznak kárt a következő bogarak: a közönséges pejbogár (Omophlus proteus), a gabonaszipolyok (Anisoplia spp.) és a mezei gabonamoly (Sitotroga cerealella) hernyói. Előfordulhat, hogy kártevőként lép fel

a közönséges fülbemászó (Forficula auricularia) is.

A búzafonálféreg (Anguina tritici) mint veszélyes kártevő, elsősorban a vad pázsitfűféléken él. A termesztett gabonák közül a búzát, rozst, az árpát a zabot is károsítja. A fonálféreg kártétele már ősztől, a kikelt gabonán jelentkezik, és ez a károsítás egészen az aratásig tart. A gabonaszemek kelése után ősszel a kikelő lárvák a növénybe fúrják magukat. A kártételük hatására a gabonák levelei deformálódnak, fodrosodnak, csavarodnak. Ezek a növények a fejlődésben visszamaradnak, száruk rövidebb lesz.

A lárvák a gabonaszemek érése idején a magokba vándorolnak, és sötét színű, ovális gubacsokká alakulnak. A gubacsos gabonaszem a bennük lévő lárvák miatt sárgás színű. Hazánkban elsősorban a Dunántúl csapadékosabb, hűvösebb megyéiben okoz kárt. Csapadékosabb ősz és tavasz esetén, mint amilyen 2023-24 volt, más régiókban is felszaporodhat.

A búzafonálféregnek évente egy nemzedéke van. A lárvák az elvetett magokból, amelyek a nedvességtől felpuhulnak, kimásznak. A gyökérváladék illatának irányába indulva, azt megtalálva befúrják magukat a növénybe. A növényben telelnek. Tavasszal a szárba indulás után, a szemkezdemények megjelenésekor azokban megtelepednek. A gubacsban történik a párosodás, ahol a nőstények több száz petét raknak. A petékből még a szemek érése előtt kikelnek a lárvák.

A lárvák a gubacsokban (károsodott szemek) L2 stádiumban akár 15 évig is életben maradnak, egyfajta nyugalmi állapotban. Ezek a túlélő egyedek a továbbfejlődésüket csak akkor folytatatják, ha az ökológiai viszonyok kedvezők.

Lehetséges védekezés

Csak egészséges, ellenőrzött, fémzárolt vetőmagot szabad vetni. A szempergést lehetőleg minimálisra kell csökkenteni. Ha tudjuk, hogy a talaj erősen fertőzött fonálféreggel, akkor is hatékonyan tudunk védekezni. A fertőzött talajban lévő gabonát zöld állapotban lekaszáljuk, így a kártevő nem tud kifejlődni, ekkor elpusztul.

Levélkártevők

A gabona-levéltetű (Sitobion avenae) ősszel települ be a gabonatáblába. A csapadékos időszak kedvez a fajnak.

Az elmúlt időszakban számottevően megnőtt a gabonatáblákban a levéltetű-fertőzöttség. Ez jellemző mind őszibúza-, mind ősziárpa-vetésekre. A levéltetvek szívogatása nyomán sárgultak azok a részek, ahol a fertőzöttség magas. A levelek sárgulása a levéltetvek szívogatása és az általuk terjesztett sárgatörpülés-vírus miatt következik be.

Termésmennyiség-vizsgálatok igazolták, hogy nemcsak a levéltetvek szívogatása, hanem a gabona-vírusfertőzés is jelentős termésveszteséget okoz. Amennyiben betartjuk a szabályokat – optimális vetésidő, vetőmagcsávázás és a kelő gabonaállományban a vektorok elleni védekezés –, ez hatékony mód a vírusfertőzés elleni védekezésben.

A levéltetvek ősszel és tavasszal a levélen, később a kalászon alakítják ki telepeiket. Hazánkban a gabona-levéltetű (Sitobion avenae), a zselnicemeggylevéltetű (Rhopa-losiphum padi) és a zöld gabona-levéltetű (Schizaphis graminum) a legfontosabb kártevőfaj (2. kép). Kártételük jellegzetes, ennek nyomán a levelek sodródnak, elszáradnak, a ka-

lászok elvesztik alakjukat. Mivel vírusvektorok, ezért vetőmag-előállításban kifejezetten káros a jelenlétük. Amikor a gabonatábla 30%-án megjelentek az első kolóniák, akkor védekezni kell ellenük.

Ilyen tömeges megtelepedéskor törekedni kell arra, hogy kíméljük a hasznos parazitoid- és ragadozószervezeteket, katicabogarakat, azok lárváit és a zengőlégylárvákat, illetve azok bábjait, valamint a pókokat is.

Futrinka és poloskák

A gabonafutrinka- (Zabrus tenebrioides) imágók sok kártevőfajhoz hasonlóan érési táplálkozást folytatnak. Ekkor az érett szemeket károsítják. A gabonaféléken és a kukoricán kívül az egyéb pázsitfűfélékben is egyaránt kárt okoznak. A nőstény imágók a párosodás után ősszel csak akkor rakják le a tojásaikat, ha az ősz csapadékos. A száraz időszakban a bogarak peterakás nélkül elpusztulnak.

A gabonafutrinka esetében a fő károsító a lárva. Kártételére ősztől (szeptember) egészen április végéig számítani lehet. Enyhe télen, amilyen az idei is volt, 2.

a lárva nem vonul nyugalmi állapotba, hanem megszakítás nélkül táplálkozik. Mikor sok lárva él egy táblában, akkor a kártétele látványos, és így nagy kárt tud okozni. A foltokban kipusztuló vetés különösen tavasszal szembetűnő.

A mono- és bikultúrás gabonatermesztés kedvező feltételeket teremt számára. Évente egy nemzedéke van, a lárva telel, amely tavasszal is károsít. A futóbogárlárva májusban bábozódik, az imágók június elején jelennek meg.

Előrejelzése talajcsapdázással lehetséges. Megelőző agrotechnikai védekezés, ha őszi kalászos után tavaszi kalászos kerül. A tarló alá szántás és az árvakelés megszüntetése szintén hatásos a lárvák ellen.

A gabonapoloskák (Aelia spp., Eurygaster spp.) (3. kép) egy gyűjtőnév, amely több poloskafajt takar. Ezek: a szerecsenpoloska, az osztrákpoloska, melyek a pajzsospoloska-félék (Scutelleridae) családjába tartoznak. A címerespoloskák családjába (Pentatomidae) a szipolypoloska és a csőrös szipolypoloska tartozik. Ezeknek a kártétele és életmódja (egynemzedékes fajok) nagyon hasonló. A poloskák elsősorban erdőszéleken és a szántók menti árkokban, az avarban telelnek. Áprilisban bújnak elő, és indulnak a gabonavetésekre.

Tápnövényeik a kalászosok és a vad pázsitfűfélék, de elsősorban a búza a fő tápnövényük. A vad pázsitfűfélékről kerültek át a termesztett növényekre. Kártételük korán jelentkezik, már a szárba indulás előtt jól látható: a vezérhajtás sárgul, fehéredik, később elpusztul.

A hasban lévő kalász károsodásakor az teljesen fehér lesz, amikor tejesérésben szívogatják meg a szemeket, akkor azok aszottak lesznek. A viaszérésben szívogatott szemek épnek látszanak, de a poloskák nyála miatt az ebből a lisztből készített tészta nem kel meg.

Az imágók ellen a bokrosodás és szárba indulás idején kell védekezni.

Szipolytól a bagolylepkéig

A gabonaszipolyok (Anisoplia spp.) név szintén több kártevőfajt takar: a széles szipoly (Anisoplia lata), az osztrák szipoly (Anisoplia austriaca), a keresztes szipoly (Anisoplia agricola), a vetési szipoly (Anisoplia segetum) és a gabonaszipoly (Anisoplia tempestiva) tartozik ide. A bogarak elsősorban a vad pázsitfűféléken élnek, de a gabonákat is károsítják.

3. kép. A gabonapoloskák kártétele sem elhanyagolható

4. kép. A gabonaszipolyok a gabonaszemek rágásával és

Az öt faj közül a leggyakoribb a széles szipoly, amely a legnagyobb kárt okozza. Az imágója (4. kép) az érésben lévő szemeket rágja, kitúrja. Egy-egy imágó sok száz szemet is kitúrhat és megrághat.

Magyarországon a szipolyok általánosan elterjedtek. A lárváik a pajorok, ezek fejlődése két évig tart, a teleket lárvaalakban töltik a talajban. A pajorok kezdetben humusszal, majd később lágy szárú növények gyökerével táplálkozva okoznak kárt. A második év májusában a talajban bábozódnak. Akkor kell ellenük védekezni, ha búzatáblákban 10 egyed/m2 darabot számolunk meg.

A veresnyakú árpabogár (Oulema melanopus) országosan elterjedt gyakori kártevő, a hidegebb északi területeken kisebb a jelentősége.

Legfontosabb tápnövénye a zab, a tavaszi árpa, az őszi búza és az őszi árpa, de kártétele kukoricában is előfordul.

A vetésfehérítő lárvái, a „csigák” hámozzák a gabonák leveleit (5. kép), az imágó viszont hosszú csíkokat és esetleg lyukakat rág a leveleken az erek között. Az így károsított gabona kifakul, fehéredik. A lárvák elsősorban a zászlós levelet károsítják.

A megrágott növények termésmenynyisége csökken, lényegesen kevesebb lesz, mint az egészségeseké. Évente egy nemzedéke károsít. Imágóként telel át az avarban. A bogarak áprilisban bújnak elő, amikor a napi középhőmérséklet 10 °C fölé emelkedik.

Ez a faj is érési táplálkozás után párosodik, majd petéit a búza- és az árpalevelek színére rakja. A lárvák két hét alatt kelnek ki. A lárvák fejlődési ideje optimális esetben két hét, és a talajban bábozódnak. A bábnyugalom szintén két hétig tart.

A tömeges elszaporodásukat elősegítik a mélyebb fekvésű területek, a sűrű állományú búza és a párás, meleg tavaszok. A vetésfehérítő az árpát az összes többi gabonánál jobban kedveli.

A lepkék közül az egyik legveszélyesebb a vetési bagolylepke (Agrotis segetum), amely erősen polifág faj. A hernyók a tűlevelű növényfajokon kívül szinte minden egyszikű és kétszikű növényen megélnek. A hernyók elsősorban a fiatal növényeket (gabonafélék, kukorica, napraforgó stb.) a talaj felett, 1–2 cm-es magasságban átvagy lerágják. Ez a kártétel a vetésekben jellemzően foltszerűen jelentkezik.

A gradációs években a lepke súlyos károkat okoz.

A bagolylepkének évente két nemzedéke fejlődik ki. A hernyók a telet egy kamrában vészelik át, amely körülbelül 15-20 cm mélyen van a talajban. Az áttelelés után a lárva tavasszal már nem táplálkozik, hanem hamarosan bábozódik. Az első nemzedék imágói már májusban, júniusban repülnek. A lepkék az érési táplálkozás után a petéket a kapások föld közeli leveleire helyezik el. A hernyók már júniusban károsítanak, utána júliusra el is érik a fajra jellemző fejlettséget, majd a talajban bábozódnak. A lepke második nemzedéke július végén, augusztus elején rajzik.

Fénycsapdával a vetési bagolylepke jól előrejelezhető. Amikor a fénycsapda napi 5-nél több imágót fog, az jelzi a tömeges felszaporodást. A leghatékonyabb védekezést a fiatal lárvák ellen lehet folytatni. A lárvák tömeges kelése a rajzáscsúcs utáni két héttel várható.

Az őszi talajművelés és a gyomirtás a lepke tojásait, a fiatal hernyókat és a bábokat is pusztítja.

Növényvédőszerrezisztencia!

Itt szeretném felhívni az olvasó figyelmét a növényvédőszer-rezisztencia kialakulásának veszélyeire. Ez elsősorban a növényvédő szerek egyoldalú, indokolatlan használata miatt alakulhat ki. Ha éveken keresztül vagy év közben többször egymás után ugyanazt a hatóanyagot (pl. piretroid) használjuk, egy a sejtszinten végbemenő mutáció révén kialakulnak az átlagos-

nál tűrőképesebb egyedek, amelyek ezt a tulajdonságot átadják az utódaiknak.

Ezek a példányok képesek olyan mennyiségű rovarölő szer elviselésére, amely a normál rovarnépesség nagy részét elpusztítaná. Ezért, ha egy károsító ellen évente többször kell védekezni, ajánlott a növényvédőszer-hatóanyagokat (-csoportokat) a keresztrezisztencia miatt váltogatni, így késleltetve a rezisztencia kialakulását.

A gabonatermesztésben, a teljesség igénye nélkül, a következő hatóanyagok állnak a repcetermesztők rendelkezésére a Nébih 2024. 03. 13-ai adatbázisa szerint:

– acetamiprid: szipoly, levéltetvek, mezei poloska, mórpoloska;

– lambda-cihalotrin: bagolylepkék, bagolylepkék lárvái, gabonapoloska, levéltetvek;

– cipermetrin: bagolylepkék, gabonapoloska, levéltetvek, vetésfehérítő bogarak;

– cipermetrin: bagolylepkék, gabonapoloska, levéltetvek, vetésfehérítő bogarak;

– flonikamid (IKI-220): levéltetűtojások, levéltetvek;

– lambda-cihalotrin: bagolylepkék lárvái, gabonapoloska, levéltetvek, poloskák, vetésfehérítő bogarak;

– gamma-cihalotrin: bagolylepkék lárvái, levéltetvek, mezei poloska, vetésfehérítő bogarak;

– deltametrin: levéltetvek;

– eszfenvalerát: bagolylepkék, levéltetvek, vetésfehérítő bogarak.

Takács Attila növényvédelmi entomológus

A 6tonnaprogram fontos lépése a kórokozók elleni védelem

Termesztett növénykultúráink közül a napraforgót a tenyészidőszak során számos kórokozó fertőzheti. Ezek a fertőzések a növény különböző részeit érinthetik (levél, szár, tányér), és kórokozótól, valamint fertőzési nyomástól függően eltérő mértékben, de negatívan befolyásolják a várható terméshozam mennyiségét és minőségét.

A termesztéstechnológia során szükség van a komplex gondolkodásmódra; a kitűzött terméshozam elérésének szerves része a termőhely- és hibridválasztás, tápanyag-utánpótlás stb. mellett az okszerű növényvédelem, azon belül pedig a kórokozók elleni védelem. Ez utóbbihoz ajánljuk termelőpartnereinknek az Amistar SUN termékünket.

Az Amistar SUN két felszívódó hatóanyagot tartalmaz (200 g/l azoxistrobin + 125 g/l difenokonazol) gyári kombinációban. Azoxistrobintartalma jelentős élettani, juvenilizáló és termésnövelő hatással rendelkezik. Nagymértékben megnöveli a zöld levélfelületet (1. kép), ez hatékonyabb fotoszintézist és szervesanyag-beépülést jelent, végső soron pedig magasabb terméshozamot.

Az azoxistrobin hatásspektrumába tartozik a napraforgó alternáriás betegsége (Alternaria helianthi, Alternaria helianthinficiens), a napraforgórozsda (Puccinia helianthi) és jó hatékonysággal rendelkezik preventív módon kijuttatva fehérpenészes szár- és tányérrothadás (Sclerotinia sclerotiorum) ellen is. Difenokonazoltartalma preventív, kuratív hatással rendelkezik a napraforgó fómás, alternáriás, diaportés betegségei ellen. Hatásspektrumába tartozik még a napraforgórozsda és a szürkepenészes szár- és tányérrothadás (Botrytis cinerea) is. Hosszú évek fejlesztési kísérleteiben a kétszeri Amistar SUN-kezelés plusz 634 kg/ha terméstöbbletet jelentett a kezeletlen kontrollhoz képest.

Javasolt növényvédelmi technológia

Az Amistar SUN-nal történő első kezelést a napraforgó 6–8 lomblevélpáros állapotában javasoljuk elvégezni. Ekkor még akár vontatott, szántóföldi permetezőgéppel is elvégezhető a kezelés a növényállomány károsodása nélkül. Ezzel a kezeléssel, amely általánosan június elején szokott megtörtén-

ni, 4-5 hetes védelmet biztosíthatunk növényállományunknak a levél- és szárfertőzések kórokozóival szemben.

A második kezelést csillagbimbós állapot végén javasoljuk elvégezni. Ez preventív védelmet nyújt a tányérbetegségekkel szemben, valamint meghosszabbítja a levél- és szárfoltosságokat okozó kórokozók elleni védelmet. A két kezeléssel együttesen 6–8 hetes védett időszakot biztosíthatunk a napraforgónak a betegségek szempontjából leginkább kritikus hónapokban (június-július).

Az Amistar SUN keverhető rovarölő szerekkel (pl. Monospel), bórtartalmú lombtrágyákkal, növénykondicionáló készítményekkel (pl. Quantis, amely az AÖP-programban +1 pontot ér) is.

Javasolt dózisa 0,8–1,0 l/ha. Lehetőleg preventív módon vagy legkésőbb a kezdeti fertőzések tüneteinek megjelenésekor juttassuk ki, a permetlé menynyisége 250–400 l/ha legyen, az állomány vegetatív fejlettségétől függően. A felső dózis használata fokozottabb hatékonyságot és termésnövelő hatást, valamint hatástartamot biztosít.

A Syngenta 6 tonna programja egyik célja, hogy a napraforgóból kihozzuk a lehető legjobb minőségű és mennyiségű termést. Ennek egyik fontos alapköve a kórokozók elleni védelem, hiszen csak az egészséges, jó kondícióban lévő növény adhat maximális termést. Boros Szilárd fejlesztőmérnök, gombaölő szerek Syngenta Kft.

1. kép. Balra kezeletlen kontroll, jobbra Amistar SUN 1,0 l/ha-os dózisával, 6–8 lomblevélpáros állapotban kezelt állomány erős alternáriafertőzési nyomásban (kezelés után 57 nappal, Syngenta fejlesztői kísérlet, 2020, fotó: Boros Szilárd)

Új precíziós talajmintavételi szolgáltatás és szaktanácsadási

rendszer a Syngentától

Európában egyedülálló, gammasugárzást mérő talajszkennelésre alapozott talajmintavételi eljárást vezetett be a Syngenta Magyarországon. Most az erre az innovatív mérési módszerre épülő szaktanácsadási rendszert és szolgáltatást teszi elérhetővé a cég a hazai termelők számára.

Magyarországon a tábláink jelentős része talajszerkezet, vízmegtartó képesség és a tápanyagok eloszlása szempontjából is heterogén jellegű. Nagy különbségek mutatkoznak a táblarészek között, és ebből fakadóan nyilván a termés mennyisége és minősége sem lehet egyenletes a területek különböző részein. Korábban a legtöbb, termeléshez felhasznált inputanyagból (pl. vetőmag, műtrágya) átlagdózisokat használtunk, így ezek a megközelítések nem javítottak a táblarészek különbségein.

A digitális technológiák fejlődésével jelenleg változó dózisban tudjuk kezelni tábláinkat, így jobban is tudunk reagálni a táblák heterogenitására. A változó dózisú helyspecifikus technológiák egyik leginnovatívabb eszközét vezeti be a Syngenta Magyarországon.

Az Interra Scan® egy a gammasugárzás mérésén alapuló szenzortechnológia, amely a talajban lévő természetes izotópok (tórium, uránium, kálium, cézium) kisugárzásait méri. Ez egy

passzív szenzortechnológia, amelyet korábban a Soil Optix cég az ásványok anyagkutatásban használt. A szkennelés során a szenzor több mint 800 adatpontot rögzít, ezáltal kb. 12 m2-es, olyan felbontású képet készít a területekről, amit egyik más talajmintavételi eljárás sem képes nyújtani.

Ez a képalkotási folyamat rendkívül stabil a többi szenzortechnológiához képes, az eredményt sem az időjárás, sem pedig a talajviszonyok nem befolyásolják.

A folyamat rendkívül egyszerűen történik. A terepjáróra rögzített Interra Scan® szenzorral 12 méterenként végigszkenneljük a táblát. A mérés során szinte folyóméterenként mér egyet az eszköz, így több mint 800 adatpontot rögzít hektáronként. A szkennelés végeztével a nyers mérési adatok alapján jelöli ki a rendszer a mintavételi pontokat. A mintákat 0–30 cm-es mélységből szedjük, aktív szkenner mérése mellett rögzítve az adataikat a rendszerben. A minták akkreditált laborba kerülnek,

ahol a tápelemekre és talajtulajdonságokra történik elemzés.

A laboreredményeket felhasználva történik a szenzor méréskalibrációja, ami által részletes tápanyag-elérhetőségi térképeket kapunk a tábláink makro-, mezo- és mikroelem-tartalmáról, összesen akár 27 talajtulajdonságról, akár 12 m2-es felbontásban. Ezekből az információkból kiindulva tudjuk a kijuttatási térképeinket elkészíteni az Interra Scan® szoftver felületén. A változó dózisú kijuttatási térképek a Magyarországon forgalomban lévő bármely monitortípusra kiírhatók.

A technológia használatával sokkal pontosabban tudjuk meghatározni és kezelni a tábláink tápanyag-ellátottságában lévő különbségeket. Ez számos előnyt tartogat a gazdálkodók számára, ami lehet költségoptimalizálás, a terméseredmény növelése vagy akár költségcsökkentés is. Nyilván nehéz egyetlen előnyt megfogalmazni, mert ez táblánként más és más lehet, függően a talaj tápelem-ellátottságától, a termelő műtrágyázási szokásától, a műtrágya árától és a termények aktuális felvásárlási árától. Egy biztos: adatok alapján, nagy felbontású térképek segítségével tudunk döntést hozni a makro-, mezo- és mikroelempótlásról, és hosszú távon fenntartható módon kezelni talajainkat.

A szolgáltatás 2024-ben is elérhető a termelők, üzemek, gazdálkodók számára, és akár tavasszal, a vetési időszak előtt tudunk mintázni, és mérési eredményeket szállítani megrendelőink számára.

További információkért

látogasson el az Interra Scan® oldalára!

Heicz Péter agrárinnovációért felelős vezető Interra Scan®-szolgálatásvezető

Szójagyomirtás nemcsak hatékonyan, de biztonságosan is!

A sikeres szójatermesztés sarokköve a megfelelő hatékonysággal elvégzett gyomirtás. Hiszen a gyenge korai fejlődéssel bíró szójanövényünk könnyen alulmarad az agresszíven fejlődő T4-es gyomnövényekkel szemben.

A szója gyomirtása során nem elegendő csak preemergens vagy csak posztemergens technológiában gondolkodni, hiszen a gyenge gyomelnyomó képesség, a sokféle, agreszszív gyomfaj, a mélyről csírázó nagy magvú gyomok stb. megkövetelik, hogy komplexen, pre + poszt technológiában gondolkodjunk. Éppen ezért a BASF ajánlata is tartalmazza preemergensen a Spectrum ® 1 l/ha-os dózisát, melynek segítségével kikapcsolhatjuk a korai gyomkonkurencia egy jelentős részét, valamint a talaj mélyebb rétegeiből később kelő gyomok széthúzódó kelési hullámait már kevés bemosó csapadék hatására is összébb hozza, nagyban megkönynyítve a posztemergens gyomirtás hatékony időzítését.

A technológia másik eleme a posztemergens rész: a Corum ® NEXT, amely egy valódi, zikai csomag, tehát egy dobozban található meg a szójatermesztők számára jól bevált imazamox hatóanyagú Pulsar® 40 SL és a bentazon hatóanyagú Basagran®. A csomag megvásárlása lehetővé teszi, hogy a két szert tankkombinációban együtt vagy külön-külön, osztott kezelés formájában használjuk fel. A csomag ára ráadásul a korábbi évekhez képest még kedvezőbben alakul, biztosítva ezáltal a hatékony és biztonságos szójagyomirtást, kedvező hektárköltség mellett.

Németh Balázs fejlesztőmérnök BASF Hungária Kft.

Toxinkontroll kukoricában

Az egészséges termény előállítása nemcsak a saját takarmányt előállító állattenyésztők számára kulcskérdés, mivel a toxintermelő gombák a terméscsökkenés mellett egyes évjáratokban a termény eladását is ellehetetleníthetik.

A kukoricatermelőnek kontrollálnia kell a termelési folyamatot a hibridválasztástól egészen a betárolásig, hiszen már csövenként 1 penészes szem is határérték fölé emelheti az egész cső termésének aflatoxintartalmát!

A problémát okozó toxintermelő gombák közül számos képes megtámadni a kukoricát. Hogy csak a gyakrabban előfordulókat említsük: a Fusarium graminearum a hűvösebb, nedves évjáratokat, a Fusarium verticilloides a meleg, szárazabb körülményeket kedveli, fertőzéséhez még csak eső sem szükséges. Emellett az elmúlt években felbukkantak Aspergillus fajok, amelyek az aflatoxinszennyeződést okozzák, az extrém meleg, aszályos időjárásban felszáradt növényeken is jól fertőzik a növényeket.

A Bayer a jövőben a hibrid-ellenállóságon alapuló és azt kiegészítendő állománykezelésekben, komplex védekezésben látja a megoldást. A növényvédő szeres állománykezelést minden esetben megelőzi az ellenálló kukoricahibrid kiválasztása, mivel viszont minden évjárati körülmény közt van olyan csőkárosító gomba, amely képes

fertőzést okozni, így rendkívül nehéz a nemesítők dolga.

A fuzárium kórokozó-együttes elleni genotípus-fogékonyságban jelentős eltérés tapasztalható az egyes kukoricahibridek között. Vizsgálataink alapján a genetikai hajlam, azon belül is a csuhélevelek hossza, szorossága, valamint a csőállás az, ami a leginkább meghatározza egy hibrid fogékonyságát a csőfuzáriózisra. A DEKALB hibridekre jellemző kompakt növényhabitus, illetve erektív, keskeny levélzet mind javítja az állomány mikroklímáját és sűríthetőségét. Fejlesztői vizsgálatok alapján a DEKALB-portfólión belül a DKC4125, DKC4433, DKC5075, DKC5206, DKC5911 hibridek egészségprofilja a legkiválóbb.

A Propulse kombinált hatóanyagai a csőpenészedést okozó gombák széles köre ellen nyújtanak védelmet. Rugalmas kijuttatási ideje új lehetőséget ad a fuzáriumos csőpenészek elleni védelemnek, mert nemcsak a bibekitoláskor lehet vele védekezni, hanem a valamelyest megkésett védekezések esetén is jó hatékonyságot mutat. A Propulse két hatóanyaga akkor is kedvező élettani

Az állati károsítók erősen befolyásolják a csőpenész kialakulásának mértékét, így célszerű egy menetben az ellenük történő védekezés is

hatást gyakorol a terméseredményre, ha nincs fertőzés. Ennek egyik oka, hogy a protiokonazol hatóanyag növeli a klorofill B-tartalmat a növényben, és így a zöldítés mellett nagyobb fotoszintézis-aktivitást mérhetünk a kezelt növények esetében, a fluopiram pedig a növények hőstresszét csökkenti.

Mivel az állati károsítók erősen befolyásolják a csőpenész kialakulásának mértékét, így célszerű egy menetben az állati károsítók elleni védekezés is, tankkeverék formájában. Erre ideális kombinációs partner a Decis Forte, amelynek kipermetezésével, egyedülálló módon, 12,5 g deltametrin hatóanyagot juttathatunk ki, ami az eddig megszokott deltametrindózisok több mint másfélszerese. Ennek akkor van jelentősége, amikor például a gyapottok-bagolylepke lárvái a bibeszálak közt megbújva csak töredék hatóanyaggal érintkeznek. A magas áruértékű kukoricákban gyakran alkalmazott hatóanyag-kombinációk hasznos eleme, mert a csak lepkekárosítókra ható hatóanyagok mellé mindenképpen ajánlott egy, a kukoricabogár ellen is hatékony termék, illetve a felelős gazdálkodás része a gyapottok-bagolylepke rezisztenciájának kialakulását gátló kombinációk alkalmazása.

Az állati károsítók elleni védekezés magasiskolája a Sivanto Energy, amely két különböző hatásmódú hatóanyag kombinációja, ezáltal az állati károsítók rezisztenciájának kialakulását késlelteti. A benne lévő flupiradifuron és deltametrin kombinációja mind kukoricamoly, mind a gyapottok-bagolylepke és amerikai kukoricabogár kifejlett egyedei ellen is hatékony eszköz.

A fentieken túl az időben történő betakarítással korlátozható az esetlegesen kialakult fertőzés következtében fellépő toxintermelődés. A lábon szárítás, késleltetett betakarítás növeli a toxinszint növekedésének kockázatát, ezért a szárítási költség ilyen módon való csökkentése kockázatot hordozhat!

Bayer Crop Science

Versenyképesség és fenntarthatóság mikrobiológiai talajoltással

Az agrárium egész Európában láthatóan nagy kihívásokkal küzd, így Magyarországon is számos problémával kell a gazdáknak megbirkózniuk. Úgy véljük, hogy a fenntartható, környezetbarát gazdálkodás, a természetbe belesimulva továbbra is az egyedüli, hosszú távon járható megközelítés.

A Szövetséget támogató tag:

Ebben a helyzetben a követelmények mellé a „hatékonyság” elvárása is felsorakozik, és különösen felértékelődik az a komplex megközelítés, amellyel úgy tudjuk harmonizálni a termelési rendszert, hogy elemei ne csupán összeadódó hatással legyenek a termelékenységre, hanem egymás érvényesülését is erősítsék!

Ezek közül már sokat bizonyított technológiai elem a mikrobiológiai készítmények családja, amelynek kifejlesztése abból a felismerésből származott, hogy a talaj nem csupán termesztőközeg, hanem a benne zajló élet, zikai és kémiai folyamatok szoros kölcsönhatásban állnak a növénnyel.

A mikrobiológia tudomány fejlődésének köszönhetően nagy lehetőségeket értünk el a felsőbbrendű szervezetek mikrobákkal alkotott életközösségének megismerésében. Ha belegondolunk abba, hogy akár az ember esetében a velünk élő mikrobaközösséget önálló szervünkként is emlegetik, akkor elképzelhetjük, hogy a talaj és a növény minden technológiai kölcsönhatásában is milyen nagy szerep juthat ennek.

Ma már nem beszélhetünk csupán egyszerű biostimulánsokról, hozamfokozókról, kondicionálószerekről, biológiai növényvédő szerekről vagy „baktériumtrágyákról”. Az alábbiakban felsoroljuk, hogy az okszerű talajoltás vagy fenntartó mikrobiológiai kezelés mely technológiai elemekre gyakorol hatást, amelyek aztán a hatékonyság javításában jelentős szerepet játszhatnak: – Szerves anyag, szerves trágya kijuttatása: Nagyon lényeges a lebomlási folyamatok kedvező irányú katalizálása káros mellékhatások

(rothadás) nélkül. Megfelelő átalakító folyamatok során csökken a tápanyagveszteség (gázok vagy kimosódás formájában), és kedvezőbb tápanyagformák kialakulása gyelhető meg, ami azok hasznosulását is elősegíti.

– Talajszerkezet javulása: különösen a nagyon kötött talajok esetében az irányított mikrobiológiai tevékenység eredményeként könnyebben kialakítható és fenntartható az aprómorzsás szerkezet, ezáltal jobb levegő-, víz-, tápanyagháztartás, jobb művelhetőség, alacsonyabb művelési költség érhető el.

– Talajélet élénkítése: a kijuttatott fajok számához képest a talajéletet sokkal nagyobb mértékben gazdagítjuk az új (visszatérő) és az őshonos fajok számának és változatosságának növekedésével.

– A gazdagabb talajélet gyorsabb és jobb minőségű szármaradvány-lebomlást és -hasznosítást jelent, és ezáltal szerepet játszik a kórokozók kiszorításában is.

– A dúsabb gyökérzet fejlesztésének serkentésével hatékonyabb tápanyag- és vízellátottság (jobb aszálytűrés) biztosítható a növény számára.

ványos hatásokra számítanak – ezek esetében mindig komplex értékelést ajánlunk, hiszen nemcsak a többlethozamok számítanak, hanem a rengeteg „mellékhatás”, amely hosszabb távon javítja a terület biológiai potenciálját, vagy költségeket takarít meg. A mikrobiológiai talajoltás hatása olykor már az első évben is érzékelhető, mérhető, legbiztosabban azonban a hosszú távú, folyamatos használat eredményez maradandó és előnyös változásokat a kezelt termőterületeken.

– A hozamok, a termésbiztonság növekedése várható, de a fenti hatások messze nem csak a hozamokat szolgálják!

Hosszú távon hatnak

A mikrobiológiai termékek mindegyikéről elmondható, hogy – ellentétben a korábbi szűkebb látókör elvárásaival, melyek speci kus és lát-

A megfelelő talajéletet biztosító beavatkozások egyéb technológiai elemek megfelelő kombinációjával harmonizáló hatást fejtenek ki a növénytermesztési rendszerekre, és ezáltal az erőforrások és ráfordítások hatékonyságát növelik. A növénytermesztés esetében a talajéletet javító beavatkozások ezért válnak egyre jelentősebbekké. Előítélet-mentesen érdemes velük foglalkozni, hatásukat pedig nem csak azon a területen kell felmérni, amit a hagyományosabb, specializált, szűk hatásspektrumú technológiai elemeknél gyelünk, hiszen ezek mellékhatásai gyakran kevéssé ismertek, vagy ha ismertek is, a szőnyeg alá sepertek, mert többnyire a rövid távú hatásuk, funkciójuk fontos számunkra. Ezzel szemben a mikrobiológiai készítmények alkalmazásával hosszú távon tervezhetünk, és hosszú távú hatásokban gondolkodhatunk.

Magyar

Talajvédelmi

Baktérium -gyártók

és -forgalmazók

Szakmai Szövetsége

A mai növénytermesztésben a hatékonyság elvárása még inkább középpontba kerül

Hogyan segítheti a technológiai döntéseket a talajdiagnosztika?

Tapasztalataink szerint a felvehető tápanyagokra fókuszáló hagyományos talajvizsgálatok mellett igény van olyan elemzésekre is, amelyek feltárják a talajok összes fontos funkcióját, azaz víz- és tápanyag-szolgáltató képességét, szerkezetét, tartalék tápanyagait, biológiai aktivitását és a talajból fertőző kórokozókkal szembeni betegségelnyomó képességét. Ezek nélkül az információk nélkül nehéz jó döntéseket hozni, és választ adni olyan kérdésekre, mint például: 1.) A terméshozamoknak melyek a talajjal összefüggő korlátai, és miként tudjuk a hozamokat

Az egyre élesedő környezeti, gazdasági és piaci kihívások mellett a növénytermesztési technológiák alakításában határozottan körvonalazódni látszik egy új stratégia: a talajegészség regenerálása mint a gazdasági és környezeti fenntarthatóság feltétele. De hogyan mérhető és hogyan javítható a talajegészség? Évente több ezer hektáron ebben segítünk a gazdálkodóknak.

észszerűen növelni? 2.) A különböző inputanyagok milyen hatékonysággal használhatók az adott kultúrában és talajtani adottságok mellett? 3.) A talaj szervesanyag-tartalma degradálódik vagy pedig regenerálódik a különböző talajművelési technológia hatására? 15–40 éves szakmai és tudományos tapasztalattal, mezőgazdasági mérnök, növényvédelmi és talajtani szakmérnök végzettséggel rendelkező csapatunk talajmintavételi, elemzési és kísérlettervezési szolgáltatásokkal, tudományosan alátámasztott mérésekkel, termékektől független szaktanács-

adással támogatja a gazdálkodókat. Példaként mutatjuk a mellékelt jegyzőkönyv paramétereit.

Keressen minket bizalommal! Talajdiagnosztika Kft.

info@talajdiagnosztika.hu

https://www.facebook.com/Talajdiagnosztika

www.talajdiagnosztika.hu

TALAJDIAGNOSZTIKAI JEGYZŐKÖNYV

Gazdaság: Példa Mg. Kft. Tábla: „Fehérföld”, mintavétel: 0–30 cm

Készítette: Talajdiagnosztika Mérnöki Kft. 8710 Balatonszentgyörgy, Batthyány u. 24.

megjegyzések

szerves trágyával nem vagy csak lassan növelhető. Sekély, talajkímélő művelés és takarónövények (pillangós is) alkalmazása javasolt.

P-tartalék, de a savanyúság miatt túlnyomó része nem hozzáférhető. A szerves P aránya szerves trágyákkal és takarónövényekkel növelhető.

Negatív töltésű

nutriensek ásványi forrásai és kapcsolatuk a talajkolloiddal

A talajkolloid szilárd-szervetlen fázisai anyagösszetétel szempontjából – bár döntően rétegszilikát agyagásványok – jelentős mértékben hidroxidok, oxi-hidroxidok, valamint amorf szilikátos és oxidos anyagok. A szilikátos kristályos és amorf fázisok közötti átmentként értelmezhetjük az allofán és imogolit nevű ásványokat, melyek jellemző szemcse- és aggregátummérete is 10 nanométer alatti, és a többi fázis mérete is döntően a 100 nm alatti tartományban van, részlegesen pedig elérheti a több száz nanométert is.

Makro- és mikronutriensek

A mikrométeres és kissé nagyobb részecskék is a kolloid részének tekinthetők, műszaki de níciók szerint is, de több alapvető tényezőben is különbözni fognak a nanofrakciótól: kisebb fajlagos felület, alacsonyabb felületi töltés, amiből ráadásul kevesebb a pozitív töltés. Márpedig az olyan alapvető makronutriensek, mint a kén, foszfor, nitrogén vagy a mikronutriensek, mint a bór, szelén, klór, bróm stb. elérhetővé

tételében, szállításában és raktározásában ezeknek a pozitív felületi töltéseknek jelentős szerepük van.

Ezek ugyanis nem elemi oldott formában vannak jelen, hanem oxianionok hidrátkomplexeiben – kioldódási és mikrobiálisan feldolgozott formájukban is –, amelyek szerves molekulákba való beépülésüket és/vagy bioabszorbciójukat megelőzően a kolloidszemcsék felületén léteznek. Ilyen szempontból pedig kevésbé előnyös a helyzetük,

mint az oldott kationoké, mivel az ásványi szemcsék felületi töltése túlnyomórészt negatív.

A huminsav és származékai, az oldott szerves komponensek szintén negatív töltésűek, és az oxidos kolloidrészecskék felületén kötődnek, illetve az oldott fémek forgalmában töltenek be alapvető funkciót a kelátképzés során. A negatív töltés miatt a felületi adszorpció kompetitív lehet az anionok és szerves komponensek kö-

1. ábra. Illit típusú, 8 × 2 × 4 nanométeres krisztallit ideális modellje. A szemcse felületén a kolloid irányába nyitott kémiai kötési lehetőségekkel: Al és K pozitív, Si negatív, O hidrogén és van der Waals-kötésekre. Az oldható anionok méretarányát az oxigének mérete jelzi

zött, de a jelenség olyan szempontból kevésbé jelentős, hogy az oxianionok hidrátkomplexei további komplexeket képeznek a szerves molekulákkal és ásványi felületekkel a talajkolloidban eltöltött élettartamukra.

A foszfor oldott szervetlen formája, a foszfát anion [PO4]3-, tetraéderes koordinációban, amelynek ásványai bár gyakoriak (kb. 600 a 6000-ből), forrása főleg az apatit (csoport) Ca5(PO4)3(OH, F, Cl), kisebb mértékben ritkaföldfémek vagy Al + egyéb fémek foszfátásványai, általános képlettel M Al3 (PO4)2-y(SO4)2-y(OH,H2O)6, ahol M lehet Ca, Sr, de akár Ba vagy Pb is. Mivel ezek eredendő ásványi aránya a termőtalajban százalék alatti, ami egyébként a természetesen adaptálódott növényzet számára elegendő, így lényegesen fontosabb a szerves, biológiai formából reciklált foszfát: ürülék (főleg madarak) és elhalt növényi anyag, úgy a levelek, mint a gyökérzet és szimbiótái. Az ammónium magnézium foszfát, amit ásványi néven struvitként NH4MgPO46H2O is ismerünk, egy ideális anyag a makronutriensek szempontjából, szintetizálható, de ipari melléktermékként is termelődik, illetve környezetvédelmi folyamatok során szintetizálható.

Szulfát és szulfit

Szulfátnak nevezzük a tetraéderesen koordinált kén oxi-aniont [SO4]2-, amely direkt módon ásványokból (575 a 6000ből) is kioldódhat, mégis a bakteriális folyamatok szabadítják fel inkább, vagy ugyancsak baktériumok, esetleg felületi red-ox reakciók segítségével az ásványi S-ből, szulfidokból és szerves S-forrásokból képződik. Bár ásványai gyakoribbak a termőtalajokban, a foszforhoz hasonlóan kiemelkedő a szerves visszaforgatott szulfátarány jelentősége.

A kén szulfit [SO3]2- típusú formája, bár jelen van ásványokban és a talaj-

kolloidban is, a bioabszorbcióhoz ez is szulfáttá oxidálódik bakteriálisan. A leggyakoribb ásványi szulfáttrágya a gipsz CaSO4 2H2O, amelynek nemcsak bányászott formáját, hanem a füstgáz kénmentesítésből keletkező mikronos por változatát is alkalmazzák, nyilván a nehézfém és egyéb mérgező elemek megfelelően alacsony koncentrációinál.

A terméskén és kőolaj-finomítói kén szulfátkonverzió után vagy önmagában is alkalmas a műtrágyákban, de számos ipari mellékterméket (másodnyersanyagot) mint vízben oldható szulfátforrást is használunk. A többlépcsős ionos konverzió lehetőséget ad olyan anyagok szintetizálására is, mint a polihalit K2Ca2Mg (SO4)4 x 2H2O nevű ásvány, amely a természetben a sókőzetekben is lehet gyakori, így vizes oldatból kristályosítani is viszonylag egyszerű.

A nitrát és a bór

A nitrogén biológiailag hasznosuló ásványi formájának, a nitrátnak [NO3]1- rendkívül ritkák az ásványai (19 a 6000-ből), csak a sivatagi időszakos vizek talajaiban van ásványi forrása, mivel még a szikes talajokban is a bakteriálisan termelt nitrátot kötik meg a kationok, hogy például salétrom(alfa-KNO3) kivirágzás képződjön. Sőt, a nitrátkonverzió alapjául szolgáló ammónia- és ammóniumvegyületek forrása is szerves, de ezek kipárolgásának megelőzését is az ásványi szemcsék abszorbeáló hatása biztosítja. Természetes ásványi forrásból nitráttrágyát csak a Chilei-salétromként is ismert nitratin nevű NaNO3-ot találjuk, de ennek a mezőgazdasági alkalmazása nem reális. Ipari termékként az NH4NO3 helyett a Ca és Mg, esetleg K-nitrátokat alkalmazzuk.

A bór oldott formában a borát anion alakjában található meg, és a talajok-

ban nem fordul elő saját ásványaiban; kimutatható mennyisége 0,03–0,005 tömegszázalék. Ásványai (kb. 100 a 6000ből) – bár kiterjedt telepeket is alkotnak – ritkán fordulnak elő, és a kőzetekben arányuk elenyésző. Mivel a termőtalajokban főleg a baktérium/gomba-növény biológiai kölcsönhatásokért felelős mikrotápelem, amely egyúttal meg is mérgezi a mikrobiális közösséget, ezért mennyisége egyike a legkritikusabb talajparamétereknek. A bórkivonásra iparilag hasznosított ásványok, például a colemanit Ca2B6O11 x 5H2O, ulexit NaCaB509.8H2O vagy boracit Mg3B7O13Cl, amelyek önmagukban is kiváló ásványi trágyák – lehetnek. Hiszen az esszenciális kationokat, akár egyéb anionokat is hordoznak, és bár vízoldhatóságuk ugyan magas, de ezt a kationok típusával és arányával szabályozni lehet.

Kevés, de fontos

A szelenát [SeO 4] 2- és szelenit [SeO3]2- anionok mint a szelén mobilizálható és elérhető formái, még a borátoknál is kevesebb (22 a 6000-ből) ásványfajjal jelennek meg, így a Se talajokban lévő koncentrációja is az ezredszázalék alatt van. Talán ennek is tulajdonítható, hogy még mikronutriensként sem esszenciális, de jelenléte nagymértékben csökkenti a növényeket érő nem biológiai stresszhatásokat, mint az aszály vagy extrém hőmérsékletváltozás.

A halogénionok mindegyike fontos szerepet játszik a növényi és ahhoz kapcsolódó talajélet metabolikus folyamataiban, különböző szinteken. Míg a klóridion Cl1- a zöldtömeg növekedésben és vízháztartásban fontos makronutriens, addig a jódidion I1- a proteinek megfelelő képződéséhez szükséges mikronutriens. A jódhoz hasonló szerepet játszik a bróm is, és

mindkettő esetében a néhány század tömegszázalékos felvétel a növényi szövetek károsodásához vezet, a fejlődést és növekedést mérgező mikroelemekké válnak.

A halogének ásványi formában való jelenléte vagy akár bevitele általában talajkárosító, ezeket az ásványokat általánosan sóknak is hívjuk – analógiában a sóval, mint NaCl és annak hatásaival. A szikes talajok a szulfát- és nitrátsókon kívül halogenidsókat is tartalmaznak, tehát a talajok „sózása” elsősorban szikesedéshez vezetne, nemcsak az anionok, de az alkáli kationok jelenléte miatt is.

Ennek ellenére a szilvin nevű KCl, azaz kálisó a leggyakoribb klór- és egyben káliumtrágya, és egyben a NaCl mellett ez a Cl ásványi, bányászható forrásának második leggyakoribb képviselője. A karnalit KMgCl3 x 6H2O általában kíséri a kálisót ásványi telepeiben, és alkalmazzák is mint klórtrágyát, bár a magas víztartalma miatt tárolása és szilárd formában való tartása problémás.

Szilikát, szilícium

Felmerülhet a kérdés, hogy a Si forrását, a szilikát- [SiO4]4- aniont vagy a karbonát- [CO3]2- aniont mint szénforrást miért nem érintette a korábbi rövid ismertetés? Az összefoglaló szempontjából viszonylag egyszerűek a válaszok. A szilikát és szilícium eleve meghatározó alkotója a talajkolloid-

nak és tápanyagforgalomnak például a szerves komponensek felvétele, tárolása és leadása szempontjából is. A karbonátanion pedig, bármennyire is esszenciális része a talajéletnek, nem szénforrásként, hanem a talajkolloid rendszer ziko-kémiai stabilitásáért felel, például a hidrogénkarbonát pH-szabályozó funkciója által, ami a kationok ásványi rácsból, felületről való leoldását vagy kötését határozza meg. A két anion szinergiája rendkívüli: az oldott monomer [SiO4]4- hidrátkomplexben savként viselkedik (kovasav), a kioldási forrásként szolgáló szilikátásványok viszont oldhatósága savas közegben javul. Nyilván itt a szerves savaknak is van jelentősége, de az elsődleges „savanyító” a hidratált [CO3]2- anion, amit viszont csak az esővíz és oxidatívan bomló szerves anyagok tudnak szolgáltatni. Ugyanis a talajsavanyodás megfordítására bevitt meszezőanyagok, amennyiben karbonátos összetételűek, nem szabadítanak fel oldható karbonátiont. Sőt, ellenkezőleg, a savanyú kémhatás csökkentése az oldott karbonát ásványi megkötését is magába foglalja, miközben az oldott szilikát mennyisége is csökken.

A jelen és a jövő trágyái

főként, hogy az ásványi forrásból csak mikrobiális átalakítás után lesznek felvehető formájúak. A felvetés pedig helyes lehet, ha a rövid idejű hozamnövelés a célunk, és az ásványi -> szerves átalakítási folyamatok idejét kiiktatjuk a talajéletből.

De a hosszabb távú, pl. több éven át tartó hatás nehezen kivitelezhető csak szerves formában, az anionok ásványi formái nem képződnek a talajban, vagy ha igen, az nagymértékű túltengésből következő kicsapódást jelent. Ráadásul a vízoldható ásványi pótlóanyagok, főként a borát és halogenidek esetében kihívást jelent a mikrogrammok optimális beállítása, hiszen a talajélet szempontjából kijuttatás után azonnal elérhetővé válnak a komponensek, hirtelen növénymérgezést vagy talajszennyezést okozva, amennyiben nincs teljes biológiai hasznosulás.

Az anion típusú, nemfémes tápelemek rövid ismertetése után egyértelműnek tűnhet, hogy ezek pótlása szerves trágyával, szerves mátrixú mesterséges készítményekkel lehet célszerű,

Összegzésként felvethetjük az ötletet, hogy a jövő ásványi trágyája egy komplex ammónium- és halogéntartalmú szulfát-foszfát, olyan szilikáthordo(zón/ban), amely intersticiálisan vagy felületen kemiszorpcióval hordozza a nitrátot, esetleg borátot. Addig viszont használjuk a bányászott porokat vagy azok szintetikus termékeit, reménykedve az ipari melléktermékek hasznosításában, amint a gazdasági környezet mindezt lehetővé teszi.

Dr. Kristály Ferenc Miskolci Egyetem

A gyepterületek karbantartásának, kezelésének műszaki eszközei

Magyarországon a gyepterületek összetétele – a Pannon-medence ökológiai, geológiai, éghajlati adottságai miatt – nagyon változatos. Ebből következik, hogy a füvet fogyasztó állatállomány takarmányellátását szolgáló, homogenizált állományú, fajta-összetételű gyepterületek mellett jelentős a változatos flórájú és faunájú élőhelyek száma, illetve területe.

A füvet fogyasztó állatállomány jelentős részére – pl. a tejelő tehenek –egész éves ellátásában, az egész évben etetett TMR- vagy PMR-takarmánykeverékek napi adagjában szerepel 1,5–2,5 kg réti széna és 15–20 kg fűszenázs/szilázs. Ennek a takarmánymenynyiségnek a megtermelése az 1. táblázat adatai szerinti termőterületen történik.

Termőterületi arányok

A táblázatban szereplő területi adatokhoz azonban még hozzá kell számítani a különböző lefedettségi felmérésekből a gyepkataszterekre vonatkozó különböző termőhelyi, termőtáji, valamint felhagyott gyepek és vonalas területek adatait. Ez azt jelenti, hogy az összes gyepterület – a szakirodalmi adatok alapján is – mintegy 1 millió hektár körül alakul. Ez az érték azonban az aktuális gazdasági helyzet, állatállomány-létszám mozgását, a jogszabályi változásokat követően folyamatosan változik.

Gyephasználat, fentarthatóság

A gyepek gazdasági, állateltartó és az élelemellátásban betöltött helyük mellett, az említett változatosság miatt, különleges flóra- és faunagazdagságuk révén e változatosság megőrzésében is fontos szerepet játszanak. Ezért a hazai gyepgazdálkodásban, a gyephasználat megőrzésében jelentős szerepet töltenek be a különböző, az EU-s irányelvekkel harmonizáló hazai természetvédelmi rendszerek (1. ábra). A hazai gyepterületek használata, kezelése, karbantartása az országosan védett területek – nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek, természetvédelmi területek és ex-lege védett természetvédelmi rétek –, valamint a Natura 2000 és helyi jelentőségű védett területek szabályai alá rendelve, a rájuk vonatkozó előírások betartása mellett lehetséges.

A védett gyepek kezelését, a szabályok és előírások betartását az agrárkormányzat különböző pályázati tá-

a

jellemzői betakarított terület, hektár 632139 629403 630308 635402 606895 betakarított összes termés, tonna 1420730 1324657 1221130 1274408 985667

széna, t/ha

1. táblázat. A termést adó gyepterületek nagysága és hozama (forrás: KSH STADAT 4.1.17)

1. ábra. Az Országosan Védett Területek és a Natura 2000 területének arányai

1. kép. Nem védett, korlátozás alá nem eső gyepek tisztító kaszálásakor a dobos kaszákon is javasolt a vadriasztó lánc használata

támogatásokkal, AÖP (Agro-ökológiai Program) vagy az EU által koordinált

GRASSLAND-HU LIFE IP integrált projekthez való csatlakozással segíti. A projektben többek között szinte valamennyi nemzeti park igazgatósága részt vesz. A szabályok gyakorlati alkalmazását segíti a projekt keretében létrehozott Gyepvédelmi Tanácsadó Szolgálat, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. és a Hortobágyi Nemzeti Park által kidolgozott Gyepgazda Naptár és Kisokos 2024.

A nem védett, e korlátozások alá nem eső gyepek használata, kezelése, karbantartása esetén is irányelvként kell figyelembe venni az említett szabályokat. A korlátozás, illetve védelem alá nem tartozó gyepek művelése során is be kell tartani a „Nitrátdirektíva” és a Helyes Gazdálkodási Gyakorlat előírásait. Vagyis ezeken a gyepterületeken is tilos minden olyan tevékenység alkalmazása, mely környezeti károkat okozhat.

Az előzőek szerint a hazai gyepterületek takarmánytermelő képességének fenntartása, a természetvédelmi szabályok betartása, a fenntarthatóság a táj-, a fauna- és flóravédelem érdekében komoly technológiai és műszaki hátteret igényel. A korlátozás alá nem eső területeken a gyepápolás munkaműveletei tisztító kaszálásból, lazításból, tápanyag-visszapótlásból, hengerezésből, boronálásból, állomány-visszapótlásból, felülvetésből állnak. Természetesen a gyepek állapotától függően kell megválasztani és elvégezni a szükséges feladatot.

Fauna- és flóravédelem

A védett területeken azonban egyes munkaműveletek – a védettségi foktól függően – kerülendőek, tilosak, ajánlottak, illetve engedélykötelesek. Éppen ezért ezeken a legeltetés – kerülve a túlés alullegeltetést – a gyep megfelelő állapotban tartásának eszköze. A kaszálás is – megfelelő üzemeltetési és időszakos szabályok betartása, kötelezően vadriasztó láncok használata mellett – szintén ebbe a kategóriába tartozik.

A védelem alá nem eső területeken a tisztító kaszálások elvégzésére az üzemben használt dobos és rotációs kaszák használhatók. Az erősebb, robusztusabb építésű dobos, rotációs kaszák mellső és hátsó, függesztett és vontatott, különösen a független talajkövető, paralelogramma forgórész-felfüggesztésű változatai a roszszabb talajállapotú és elgyomosodott

területek tisztító kaszálásában végeznek hatékony munkát (1. kép). A jó talajállapotú gyepek tisztító kaszálását pedig a tárcsás kaszák megfelelő tarlómagasság-beállítása mellett lehet elvégezni.

A védett területeken és az AÖP alá tartozó területeken a takarmányozási igény

kielégítése mellett a fenntarthatóság és a fauna- és flóravédelem szempontjai miatt a dobos, rotációs kaszák használata egyáltalán nem javasolt. A tárcsás, rotációs kaszák is csak megfelelő kompromisszumokkal használhatók, magas tarlót hagyva, és vadriasztó láncok használatával. Kedvező megoldás, ha a rotációs kaszák

2. kép. A rotációs kaszákon elhelyezett mellső ponyva menekülést biztosít a rovaroknak

3. kép. A traktor mellső függesztőberendezésére szerelt vadriasztó lánc

4/a-b.

kép. Ultrahangos vadriasztó traktoron és szenzortechnológiai vadvédő szerkezet

5. kép. Védett területek kaszálására az alternáló vágószerkezetű kaszák használata javasolt

6. kép. Az alternáló kaszák is üzemeltethetők mellső és kétoldalt függesztett gépkombinációban

7. kép. Oldalra kitolt vágószerkezetű, vízszintes tengelyű szárzúzó munka közben

mellső részét ponyva vagy ponyvák takarják, menekülési lehetőséget biztosítva a rovaroknak (2. kép).

A vadriasztó láncok a traktoros kaszáló gépcsoport traktorának mellső részéhez, mellső pontsúlyokhoz vagy pontsúlytartóra csatlakoztathatók. A vadriasztó lánc keretszerkezete – szállítási helyzetben – csuklósan felhajtható kivitelben készül. A vázkerethez csavarkötéssel csatlakoznak az 50-100150 mm-enként lelógó szemes láncok (3. kép). A szemes láncok feltekeredésének elkerülésére a keretre csuklósan gömbacélujjak szerelhetők.

Fontos, hogy a kiszorító kaszálást alacsony sebességgel végezzük, hogy a vadak el tudjanak menekülni. Korlátozottan az ultrahangos vadriasztók is eredményesen használhatók. A kasza tartószerkezetére szerelt integrált LEDes, illetve infravörös szenzoros berendezés érzékeli a kis állatokat, és automatikusan kiemeli a vágószerkezetet. A gépkezelő a gépcsoport leállítása után a megbújt kis állatot kivezetheti a kaszált szelvényből (4/a-b. kép).

A védett területek kaszálására a fenntarthatóság, a fauna- és flóravédelem szempontjából számos előnyös alkalmazási paraméterrel rendelkeznek az alternáló vágószerkezetű kaszák. Az AÖP projektkiírásában pedig az alternáló vágószerkezetű kaszák használata plusz pontokat jelent (5. kép).

Az alternáló vágószerkezetű kaszák függesztett és vontatott kivitelben készülnek. A vágószerkezeti kialakításukat tekintve a kaszagerendelyre szerelt kaszaujjas, állópengés és a kaszasínre szegecselt, alternáló mozgást végző vágószerkezettel vannak kialakítva. Hajtásukat egy- vagy két oldalról excenteres, forgattyús vagy bolygóműves hajtóművekről kapják.

A vágásra érzékenyebb, vékonyszálú füvek kaszálására egymással szemben mozgó, kettős löketű vágószerkezeteket fejlesztettek ki. Ezeknél a vágószerkezeteknél nincsenek álló pengék és acélöntvény kaszaujjak. Az alternáló vágószerkezetű kaszák 1,8–2,8 m munkaszélességű változatai hátsó függesztésű, oldalt vágó konstrukciók. A mellső függesztésű változatok 3 m munkaszélességgel kaszálnak (6. kép). A munkaszélesség növelése, mint a rotációs kaszáknál is, a hátul függesztett, oldalt vágó kaszák és a mellső függesztésű alternáló kaszák gépkombinációban való üzemeltetésével valósítható meg.

Szárzúzás, szárzúzókonstrukciók

Az elhanyagolt, elgyomosodott, felhagyott gyepterületek, akár rétek, kaszálók gyomnövényeinek és a kialakult cserjésedett foltok eltávolítására használhatók a különböző konstrukciójú függőleges vagy vízszintes tengelyű szárzúzók. A kisebb munkaszélességű, függőleges tengelyű, egy- és két forgórészes változatok féligfüggesztett konstrukciók, melyek az üzemeltető traktor hárompont-függesztőjéhez csatlakoznak, munkahelyzetben pedig ezeket támkerekek támasztják alá.

A nagyobb munkaszélességű változatok 4 oldalról felcsukható, két-két forgórészes konstrukciók. A szárzúzást, az aprítást és terítést a vázkeretbe csapágyazott tengely agyának csapszegeihez csatlakoztatott lengőkések végzik. A forgórészek hajtása az üzemeltető traktor TLT-jéről, szabadonfutós kardántengellyel történik kúp- és homlok-fogaskerekes hajtóművön keresztül, egyes típusokon rugalmas ékszíjhajtáson és automatikus szíjfeszítéssel. A kisebb munkaszélességű változatok szimmetrikus felfüggesztésűek, de vannak oldalra eltolt vágószerkezettel kialakított konstrukciók is (7. kép).

A vízszintes tengelyű változatoknál – az aprítás és a terítés esetén – a meghajtott vízszintes tengelyre hegesztett fülekhez csapszegekkel vagy illesztőcsavarokkal csatlakoznak a lengőkések. A hajtás szintén az üzemeltető traktor TLT-jéről, kúp- és homlok-fogaskerekes és ékszíjhajtáson keresztül történik. Ezek a berendezések a vonalas gyepterületek, útszélek, szegélyek, kommunális területek karbantartási munkáit is elvégezhetik. Az üzemeltető traktor hidraulikus hárompont-függesztő berendezésére épített gémszerkezetre csatlakoztatott konstrukciók pedig a töltésoldalak, árokpartok tisztító kaszálását tudják biztonságosan elvégezni (8. kép). Ezek a berendezések a robusztus, erős építésük és a lengőkéses aprítószerkezetük révén a cserjék, bokrok irtására, visszaszorítására, karbantartására is alkalmasak.

Gyepterületek tisztítása

A gyepek életfeltételeinek biztosítására a területen visszamaradt szármaradványokat, elhalt növényi részeket, gyepalmot el kell távolítani. Ezt a feladatot el lehet végezni hagyományos, összekapcsolt fogasboronákkal is,

8.

azonban az erre a célra kialakított rétvagy láncboronák hatékonyabb munkát tudnak végezni. A rét- vagy láncboronáknak a zártszelvényből kialakított tartó- vagy vázkerete az üzemeltető traktor hárompont-függesztő berendezéséhez kapcsolódik. A vázkerethez pedig láncokkal van felfüggesztve az Y alakú késekkel szerelt, hálószerű exibilis boronatag. Az így kialakított berendezés jól követi a talajfelszínt, a talajegyenlőtlenségeket, így elegyengeti a vakondtúrásokat és a trágyalepényeket is (9. kép).

Víz- és levegőháztartás javítása

A tömörödött talajállapotú gyepek levegő- és vízháztartásának javítását segíti a különböző gyepszellőztető berendezések használata. A gyepszel-

lőztetők függesztett kivitelű gépek. A kisebb munkaszélességű változatok x vázkeretűek, míg a nagyobb munkaszélességű változatok vázkerete szállítási helyzetben összecsukható.

A vázkeret függőleges tartóiba vannak csapágyazva a forgó szellőztetőkések tengelyei. A vázkeretet a forgókéseket tartó tengellyel csúszótalpak támasztják alá, melyeknél – a függőleges konzolok furatához képest – állítható a lazítóeszköz munkamélysége (10. kép). A gyepek levegőztetésének hatékony eszközei még a különböző konstrukciójú bütykös hengerek is.

A gyepek talajszerkezetének, a talaj levegőztetésének, a megfelelő vízháztartásának biztosítására szükséges a 3-4-5 évenkénti lazítási munkálatok elvégzése. Erre a célra a nehéz, univerzális traktorok hátsó függesztő-

9. kép. Láncborona munka közben

kép. A traktoros gémszerkezetre szerelt vízszintes tengelyű szárzúzók a vonalas gyepterületek tisztítását is el tudják végezni

berendezéséhez csatlakozó, speciális ferdekéses vagy egyéb speciális gyeplazítók alkalmasak. A gyepek lazításának a lényege, hogy a lazítókések előtt a tárcsás csoroszlyák a gyepnemezt átvágják, a ferdelazító kések a gyepnemezt felemelik, és így kialakul a csapadékvíz befogadására alkalmas lazított talajkeresztmetszet (11. kép). Természetesen a lazítók többsége már

különböző lezáróhengerekkel is fel van szerelve.

A gyepek okszerű tápanyag-viszszapótlása a korlátozás alá nem eső, illetve a nem védett területeken meghatározza a következő növedékek hozamát és beltartalmi jellemzőit. A védett, illetve a Natura 2000 alá tartozó területeken a tápanyag-visszapótlás nem engedélyezett.

12.

A műtrágyázás mellett a gyepek hígtrágyázásának is komoly hagyományai vannak. Erre a célra fejlesztették ki a tartálykocsikra szerelhető, különböző, lengőcsöves injektálóadaptereket. A hígtrágya-kijuttatásos technológiában is alkalmazzák az ISOBUS-adatátvitelt és kiépített terminálokat. Itt is megjegyezzük, hogy a jelentős méretű és a Natura 2000 alá tartozó és védett gyepeken semmiféle tápanyag-visszapótlás nem engedélyezett.

Tavaszi ápolási munkák

A gyepek kora tavaszi ápolásában a hengerezéssel egybekötött simítózás az egyik legfontosabb munkaművelet, mely nagymértékben elősegíti a bokrosodást. Erre a célra tehát a rögtörő hengerekből és simítóboronából összeállított gépkombináció használható előnyösen. Ilyen gépkombináció a Güttler Harroflex simítóboronából és Güttler hengerből álló gépcsoport.

A simítóborona tavaszi használatával összegyűjthető a területen levő szármaradvány, és a felső réteg kissé fellazítható, vagyis a felső gyökerek a téli „viszontagságok után” levegőhöz jutnak. Természetesen az előzőekben említett röpítőtárcsás műtrágyaszórókkal a tavaszi tápanyag-visszapótlás ezt megelőzően elvégezhető, ennél a boronatagok a műtrágyát bedolgozzák a talajfelszínbe. A boronára szerelt simító pedig eltünteti a vakondtúrásokat és a kisebb talajegyenlőtlenségeket. A rögtörő henger azután visszanyomja az esetlegesen felfagyott gyökérzetet. A Güttler henger, mivel kb. 3 cm mélyen tömörít, lazán hagyja a borona által fellazított talajréteget. A sávos szórvavető-gépkombináció pedig a felülvetést is elvégzi.

A kiritkult gyepek felújítását, felülvetését hagyományos szórva vető gépekkel is elvégezhetjük. Ebben az esetben azonban a vetést fogasboronálásnak kell megelőznie, és a magtakarást hengerezéssel kell elvégezni (12. kép).

A hazai gyepekre nagyon eltérő termőtáji flóra- és faunagazdagság a jellemző, és a terület jelentős része tartozik a védett gyepek csoportjába. A védett és a korlátozás alá eső területek kezelésére, használatára számos technológiai és műszaki eszköz áll rendelkezésre, ezek alkalmazása során azonban különböző jogszabályokat, előírásokat kell betartani.

Dr. Kelemen Zsolt, műszaki szakértő

11. kép. Gyeplazító-konstrukció nyitótárcsával és lezáróhengerrel

kép. Güttler Harroflex gépkombináció

10. kép. Függesztett gyepszellőztető munka közben

Sikeres volt a Yanmar traktorok exkluzív bemutatója

A Yanmar traktorok magyarországi hivatalos importőre, az Agrohof Kft. 2024. március 9-én tartotta a Yanmar legújabb traktorainak exkluzív bemutatóját Tiszaugon.

A Yanmar japán gépgyártó több mint egy évszázada kezdte világkörüli pályafutását. A rendezvényen ezért tiszteletét tette Ms Shinoda Chifuyu, a Magyarországi Japán Nagykövetség Gazdasági Osztály vezetője is. A tiszaugi rendezvényen a látogatók megismerkedhettek a Yanmar traktorok széles kínálatával, amelyek a 22-től 60 LE-ig terjedő teljesítménytartományban érhetőek el, hidrosztatikus hajtással és mechanikus váltóval, bukókerettel vagy fülkével is felszerelve. Az Agrohof Kft. kiemelte a Yanmar által biztosított egyedi lehetőséget, amely lehetővé teszi a vásárlók számára, hogy a traktorokhoz kínált opciókat egyénileg válogassák össze. Az esemény során külön hangsúlyt kapott a Yanmar elkötelezettsége a minőség és a megbízhatóság iránt, amit a gyártó 5 év teljes körű garanciájával is alátámaszt,

valamint kiemelkedő a 2,5% THM-es finanszírozási konstrukció is.

Az Agrohof Yanmar-kínálatán túl az Eurotrac és a Casella gyártó termékei is bemutatásra kerültek.

További információ: Agrohof Kft. 6064 Tiszaug, Bokros tanya 16. www.agrohof.hu; info@agrohof.com

+36 56 770 010

105 éves a Walterscheid vállalat

A Walterscheid Powertrain Group a csatlakoztatott hajtásláncok megoldásainak globális szolgáltatója a világ vezető terepjáró- és ipari berendezések gyártói számára. A cégcsoport folyamatosan fejleszt új hajtáslánc-technológiákat és új ügyfélmegoldásokat, amelyek hatékonyságot biztosítanak a mezőgazdasági, az építőipari, a bányászati, a haszonjármű- és egyéb ipari piacokon, valamint élethosszig tartó szolgáltatásokat kínálnak minden hajtáslánctermékhez és -rendszerhez.

1. kép. Jean Walterscheid (1892–1972) (forrás: walterscheid-group.com)

A vállalatalapítás éve

1919 nyarán a 27 éves Jean Walterscheid, egy német fiatalember a háború után egy kis műhelyt hozott létre Siegburg városban (Észak-Rajna-Vesztfáli-

ában), és kerékpárokat javított, lánckereket gyártott (1. kép). Barátjával, Adolf Mletzkóval esztergagépeket vásároltak, hogy bővítsenek. Ehhez egy volt mosodát béreltek ki, és 1919 szeptemberében megalapították a Mletzko & Walterscheid fémárugyárat, egy munkással.

A gyárrá fejlődés időszaka

A barátja 1923-ban kilépett a vállalkozásból, és a Walterscheid gyár 15 munkással átköltözött a város egykori vízműtelepére. A viszonylag stabil fejlődést derékba törte az 1929 októberében kezdődő nagy gazdasági világválság. Walterscheid vállalata sok megrendelést veszített, és a 76 munkásból csak négyet tudott megtartani, de a cég talpon maradt.

1934-ben Walterscheid átállította a termelést teherautók és személygépkocsik tengelyeinek gyártására. A tengelygyártás mellett a cég a hajtástechnikában alkalmazott kardántengelyek javítására, később, 1950-ben a gyártására is áttért. A második világháború alatt

Walterscheid hadimegrendeléseket is teljesített. 1944 végén a vállalat több bombatalálatot kapott, sok minden megsemmisült, és az alapító kénytelen volt beszüntetni a termelést.

Az újrakezdés évei

1945-ben Jean Walterscheid egészségügyi problémák miatt átadta a vállalat vezetését régi alkalmazottjának, Bernhard Müllernek, aki később a cég tulajdonosa lett. A 34 éves Bernhard Müllert 1952-ben, Bernhard Walterscheid-Müller néven Jean Walterscheid örökbe fogadta.

1945 októberében Bernhard Müller engedélyt kapott a szövetséges katonai kormánytól egy vállalkozás működtetésére, és a Walterscheid vállalat nyolc alkalmazottal mezőgazdasági berendezések javításával folytatta tevékenységét. 1948-ban Bernhard Müller szülővárosában, Lohmarban egy megfelelő telket talált, ahol új ipari csarnok építésébe kezdtek. 1952 őszén Kurt Schröter tervezőmérnök csatla-

2. kép. Walterscheid kardántengelytípusok 1953-tól 1978-ig (forrás: walterscheid-group.com)

kozott a vállalathoz, és megkezdték a termékválaszték bővítését. Időközben Jean Walterscheid egészségügyi okokból nyugdíjba vonult.

A Walterscheid gyors fejlődését a kardántengelygyártásnak köszönhette: az 1953-ban bemutatott új kardántengely-sorozat és a világ első kardántengely balesetvédelmi megoldása igen sikeres lett (2. kép). Körülbelül 65 évvel később a Walterscheid mérnökei a „sárga TLT-hajtótengely” fő funkcionális területét és alkatrészeit teljesen újratervezték, az eredmény az új ULTRA.PLUS rendszer lett, amellyel a Walterscheid TLT-kardántengelyeinek szinte minden sorozata kiváltható.

1953-ban Walterscheid megvásárolta a nemzetközi szinten sikeres Max Vernimb tengelygyártót Kielből, és ezzel belépett az exportüzletbe. A Walterscheid vállalat 1954-ben betéti társasággá vált, és megkezdte a mezőgazdasági kardántengely (LGW) sorozatgyártását. Ezekhez olyan tengelykapcsolókat (K60) fejlesztettek ki, amelyek automatikusan kikapcsolnak, majd automatikusan újra bekapcsolnak, ha a munkagép sebességét csökkentik vagy megszakítják. Ezeket az automata tengelykapcsolókat és továbbfejlesztett társaikat széles körben használják a TLT-hajtású mezőgazdasági munkagépeknél.

A vállalat gyorsan bővült. 1958-ban Walterscheid új üzleti terület felé fordult, és megvásárolta a stuttgarti székhelyű Arnold Mohr céget, amely hidraulikus csőszerelvényeket gyártott.

1964-ben négy ország hat kardántengelygyártója megalapította az Uni-Cardan részvénytársaságot, amelyben a Walterscheid leányvállalat lett.

1966 májusában mutatták be a 70o-os hajlásszögű kardántengelyt, amely új lehetőségeket nyitott a mezőgazdasági gépek tervezői számára, mert ezzel megoldhatóvá vált a gépek traktoroldalához való csatlakoztatása is. Az elsőkerék-meghajtású autókhoz 1967-ben vezették be a CV-csuklóval kialakított féltengelyt, amelyeket a Walterscheid többek között a Volkswagen, a Porsche, a Lancia, a Peugeot és a Renault számára szállított.

Az Uni-Cardanban levő brit GKN csoport 1971-ben 58,7 százalékra növelte részesedését, így az Uni-Cardan a brit ipari csoport leányvállalatává vált, a Walterscheid vállalattal együtt.

3. kép. Univerzális mezőgazdasági traktoron megtalálható Walterscheidtermékek: a) első felfüggesztőszerkezet; b) első kormányzott féltengely; c) kardántengely; d) sebességváltó; e) hátsó hárompontos hidraulikus csillapítású felfüggesztés (forrás: walterscheid.com/en/products)

4. kép. ICVD® S1N 370V fokozatmentesen változtatható áttételű sebességváltó (forrás: walterscheid-group.com/icvd)

1972-ben a Jean Walterscheid KG a Schmiede & Presswerk Trierrel együtt vállalattá alakult, Jean Walterscheid GmbH néven. Az 1972-es év a gyász éve is, mert 80 éves korában meghalt Jean Walterscheid, a cégalapító.

A nagyvállalattá válás időszaka

1974-ben mutatták be a WKS-rendszert, amely lehetővé tette a traktorülésből történő munkagép-csatlakoztatást. Ennek a rendszernek a továbbfejlesztéséből és kiegészítéséből született meg a ma használatos TAS-rendszer. A Walterscheid TAS termékcsalád a hárompontos felfüggesztés összes elemét felöleli: komplett alsó függesztőkarokat, emelőrudakat, felső függesztőkarokat és a hidraulikus munkahengerekkel kivitelezett stabilizáló rendszereket, valamint a modern vonórendszereket. A Walterscheid-technológiát az összes ismert gyártó által készített mezőgazdasági gépekbe integrálták, például a traktorokba (3. kép).

A Walterscheid Európán kívül is keresett üzletet, és 1976-ban megalapította az amerikai fióktelepét, amelyet több vállalat létrehozása követett

az USA-ban, Kanadában, Kínában és 1980-ban, Matsui-Walterscheid Ltd. néven, Tokióban.

Új útkeresések

1988-ban a GKN közel 100%-ra növelte részesedését az Uni-Cardanban, amelyet 1990-ben átnevezték GKN Automotive-ra, és ezen belül a Walterscheid Agritechnical Products Division néven szolgálja a mezőgazdasági gépek piacát. 1998-ban a Walterscheid teljesen beépült a GKN Off Highway részlegébe.

2003-ban kezdte meg a Walterscheid az ICVD® (folyamatosan változtatható hidrosztatikus hajtás) elnevezésű, egy fogaskerékből, egy hidraulikus motorból és vezérlőkből álló sebességváltó értékesítését (4. kép). Az ezzel ellátott önjáró mezőgazdasági és építőipari gépek gyorsabban és kényelmesebben működtethetők. A CLAAS például ICVD®-t használ a Scorpion teleszkópos rakodógépeiben.

2018-ban a Melrose befektetési társaság átvette a teljes GKN-csoportot, 2019-ben a Walterscheid márka egy új cégcsoportba integrálódott, Walterscheid Powertrain Group néven. 2021

nyarán az olasz Comer Industries SpA felvásárolja a Walterscheid Powertrain Groupot, amely leányvállalatként tovább működik.

A Walterscheid a digitális technika irányában is nyitott, és például a „Smart & Connected” stratégiával lehetővé teszi, rendkívül innovatív mérnöki szolgáltatásként, a hajtásláncok működés közbeni felügyeletét (5. kép). A Walterscheid hajtáslánc-alkatrészeibe integrálható „plug & play” érzékelők által generált adatok telemetrikusan, biztonságosan továbbíthatók és tárolhatók, valamint az adatok feldolgozása felhőalapú kapcsolaton keresztül történik, és az összes adat ezután a hajtáslánc „digitális ikerpárjaként” szolgálhat. Ez lehetővé teszi a gépek és folyamatok szoros megfigyelését távoli irodákból vagy akár a karbantartó műhelyekből is.

Manapság a Walterscheid 7 márkával, 9 főbb termékcsoporttal, 10 gyártási telephellyel, 22 szervizközponttal (16 országban), 130 forgalmazóval és több mint 2000 alkalmazottal rendelkezik.

Dr. Varga Vilmos ny. okl. gépész- és villamosmérnök

Küllős kapák – újra felfedezve

Lapunk tavaly októberi számában már elemeztük azt, hogy az AÖP – Agro-ökológiai Program szabályaival hogyan csináltak mesterségesen piacot az elfeledett alternáló kaszáknak. A szintén sokáig a múltba veszett küllős kapákkal szinte hasonló megy végbe már egy ideje, csak más körülmények hatására. Cikkünkben áttekintjük, hogy mi az oka a nagy bővülésnek ebben a szegmensben, illetve a hirtelen hatalmasra bővült választék milyen lehetőségeket kínál ebben a kategóriában.

Talajcserepesedés ellen

A küllős kapák alapvető, legrégibb rendeltetése a talajcserepesedés feltörése, talajszellőztetés és gyomirtás. A tavaszi vetések kelésének időszakában, a tavasznyár fordulóján többször előfordul, hogy a nagy mennyiségben, intenzíven, hirtelen lehulló csapadékot hamar megérkező felmelegedés és tartósan magas hőmérséklet követi. Ilyenkor a néhány héttel korábban talajba került vetés kelésének megindulását, növekedését, oxigénhez jutását, a csapadéktól levert, egybefüggően kérgesre, cserepesre száradt felső néhány centiméteres talajréteg gátolja. A levegőtlen állapot hosszabb ideig fennmaradva a növekedésben lévő vetések, növények számára súlyosan káros lehet, mert az oxigén nem jut el a gyökérzónába. Amennyiben újabb csapadék érkezik, a megkérgesedett talajfelszín a csapadékvizet sem engedi már át. A küllős kapa alkalmazása ezt a káros cserepesedett réteget szünteti meg, de a felső talajréteg strukturálására is előnyös.

Gyomirtás még a gyomosodás megindulásakor

A küllős kapák utóbbi 2-3 évben tapasztalható ismételt felfedezése mégsem a talajcserepesedés-feltörési képességüknek tudható be, hanem a gyomirtási hatásfokuknak. A ter-

A küllős kerék működési elve (fotó: poettinger.at)

mésnövelést évtizedek óta vegyszeres növényvédelem alkalmazásával biztosítják és érik el a gazdaságok. A gyomok növekvő rezisztenciája és az integrált növényvédelem alkalmazása miatt azonban kialakult a konvencionális gondolkodás. Ezenkívül a vegyi peszticidek fogyasztói elfogadottsága csökken, illetve az új egészségügyi és környezetvédelmi célok használatuk jelentős csökkentését tette szükségessé. Ezeken kívül a vegyszeres védekezés fokozódó szerköltségei, a kijuttatás egyre szigorodó normatívái is abba az irányba terelik a gazdákat, hogy a gyomok elleni védekezésben is egyre inkább előnyben részesítsék az olcsóbb, vegyszermentes mechanikus gyomirtást, növényápolást.

Az erre való törekvésben került újra elő a rég elfeledett küllős kapa. Természetesen gyomirtásra való alkalmazása, konstrukciójánál fogva, csak a gyomosodás kialakulásának nagyon korai szakaszában hatékony. Ekkor a kelő gyomok gyökere még csak a felső 1-2 cm-es rétegben van, így a küllős kapa kanalas munkavégző küllői a talajból a feltört rögökkel együtt kiemelik a kelő gyomot, és mivel a gyomok könnyebbek, mint a feldobott földrögök, lassabban esnek a

Ideális művelési sebességük általában 6–15 km/h (fotó: einboeck.at)

földre, és a tetejére hullva, kiszáradva újbóli növekedésük meghiúsul.

Gyomrezisztencia esetén is hatékonyan használhatók a küllős kapák, és a kelés előtti (preemergens) státuszban „vakgyomirtásban” is bevált eszköznek számítanak. Alkalmazásuk elősegíti a magvak kelését, illetve helyrehozza a víz- és légáramlást, javítja a talajéletet, továbbá a fizikai-kémiai reakciókat. Fokozzák a mineralizációt, és segítik a nitrogén felszívódását.

Kiszélesedett kínálat

Ha már itt tartunk, tekintsük át a küllős kapák jelenlegi konstrukciós megoldásait.

Amint minden gépgyártó újra előkapta a méltatlanul elfeledett munkagépet, egyre magasabb felszereltségű modellek jelentek meg a piacon. Kialakítását tekintve ez alapvetően az egyszerű művelő-növényápoló eszközök közé sorolható. A gerendelykialakítása nagyon hasonlít egy sorközművelő kultivátoréhoz. A küllős kerekek egy közös gerendelyre általában egyenként vagy esetenként párban vannak felfüggesztve, hajlított cső vagy laposvas szárral. Arra is van példa már, hogy több kisebb kiegészítő gerendelypártag van kialakítva, amelyek a főgerendelyhez paralelogramma felfüggesztéssel kapcsolódnak. Ezekre a tartópárokra vannak felfüggesztve a küllős kerekek. Ez a megoldás, főleg a nagy munkaszélességű gépeknél, a minél hatékonyabb talajkövetést szolgálja. A felfüggesztés általában rugós túlterhelésbiztosítással is ki van egészítve, ami szintén a talajkövetést és az idegen anyagok (pl. kő) elleni védelmet szolgálja. Ezt a túlterhelésbiztosítást, illetve a talajra gyakorolt nyomás mértékét, felszereltségtől függően, vagy mechanikusan, vagy pedig hidraulikus munkahenger segítségével lehet beállítani.

Az aktív feladatot a hegyes végződésű, hajlított küllőkből álló, 500–600 mm átmérőjű küllős kerekek végzik, melyek általában egy eszközön belül 70–100 mmes osztástávolsággal kerülnek elrendezésre. A legtöbb küllős kapa két keréksoros kivitelű, a küllős kerekeik egymáshoz képest eltolt osztással futnak.

Ideális munkamélység

Maximális művelési mélységük kb. 10 cm, de az optimális a 4 cm-es mélységben való művelés. Az ideális munkamélységet mindig az adott terület

A küllőkön található speciális fordított kanalak (fotó: einboeck.at)

Rugós terhelésű küllőskerék-felfüggesztés (fotó: einboeck.at)

cserepesedésének mértéke határozza meg.

A hátrafelé hajlított csúcsú küllők függőlegesen hatolnak a talajba. A küllőkön található speciális fordított kanalak a kiemelkedéskor intenzív lazítómunkát végeznek, így nemcsak a cserepesedést szüntetik meg, hanem az apró, éppen kikelt gyomnövények gyökerestől való kiemelésével erős gyomirtó hatást is végeznek.

A kanalas küllők a talajrögökkel együtt kitépett gyomokat kiemelve, a magas forgási sebesség hatására felrepítik, s mivel a talajrögök nehezebbek, így azok gyorsabban leesnek a talajra, a kivágott gyomok azok felszínére zuhannak, és elszáradnak.

Az egyenkénti, általában csapos felfüggesztésüknek köszönhetően a 9 cm-nél szélesebb sortávolságú kultúrákban – nagyobb fejlettségű állományban – a növények védelme érdekében a soroknál a tagok egyszerűen leszerelhetők vagy felhajthatók. Napjainkban már nagy munkaszélesség-választékban kínálják a küllős

kapákat, egészen a 14 méteres verziókig, függesztett, illetve vontatott kivitelben. A 3 méter feletti munkaszélességű változatok – a biztonságos szállítási szélesség megtartása érdekében – hidraulikusan összecsukható gerendelyűek. A 6 méteres munkaszélesség alatti kínálat mindegyik modellje hárompont-függesztésű, de felette már féligfüggesztett és vontatott változatokat találunk nagyobb arányban.

Optimális munkasebesség és maximális növénymagasság

A küllős kapákat általában 5–20 cm közötti növénymagasságon belül tudjuk biztonságosan alkalmazni, ezt az értéket általában a küllőskerék-függesztőkarok hossza, vagyis a gerendelymagasság határolja be.

Egyes modellek küllőskerék-felfüggesztése lehetőséget nyújt az ennél magasabb, akár 50 cm-es állományban történő növényápolási munkára is. Ideális művelési sebességük általában 6–15 km/h, de vannak egyes konstrukciók, melyek ennél magasabb mun-

kasebesség mellett is megfelelő munkaminőséggel dolgoznak. A sebesség megválasztása során fokozottan figyelembe kell venni mind a talajállapotot, mind pedig az ápolni kívánt kultúrát, illetve annak fejlettségi fokát.

A gyártók által kínálta opciós felszerelések listájában már 3 méteres munkaszélesség felett szinte mindenhol kérhetők állítható mélységhatároló kerekek, melyekkel a talajkövetés pontossága fokozható. Több gyártó kínál hátsó kiegészítő rugós boronát, illetve aprómag- és tápanyag-kijuttatásra alkalmas egységet is.

Agresszivitás

A felhasználók egy jó része azért ódzkodik a küllős kapák alkalmazásától, mert félelmük szerint használatával a növényállomány komolyabb arányban sérül. Pedig nincs okuk az aggodalomra, mert számos akkreditált vizsgálat kimutatta már, hogy optimális üzemeltetés esetében, általában 1% alatt marad a növényekben okozott sérülés mértéke. A növény fejlettségi állapotához és a vetésmélységhez igazítva a munkamélység beállítását jelentősen csökkenthetjük a növényeket érő kedvezőtlen hatásokat. A küllős kapa agresszivitása a munkasebesség pontos szabályozásával változtatható.

Alacsony költséggel

Mivel a küllős kapák munkasebessége magas, így területteljesítményük is kiemelkedő, a teljesítményigényük viszont alacsony, így aránylag kis költséggel üzemeltethetők. Egy 4,5 méteres konstrukciót például egy kb. 100 LE teljesítményű traktor könnyen üzemeltet, az üzemanyag-felhasználás általában 1,5–2 l/ha.

Farkas Imre

Hidraulikus terhelésű küllőskerék-felfüggesztés (fotó: carre.cache.ephoto.fr)

Egyes modellek küllőskerék felfüggesztése lehetőséget nyújt akár 50 cm-es állományban történő növényápolási munkára is (fotó: https://download.kvernelandgroup.com/kverneland)

A nyereség mechanikus gyomirtással is biztosítható?

A mezőgazdaságban egyre vékonyodik a nyereségességi ráta. Hogy ez most hosszú távon így lesz-e, vagy csak amíg a háború elhúzódik? Előbb-utóbb el kell, hogy fogyjon az olcsó gabona. A termelőknek nagyon sok tényezőre van ráhatásuk, ugyanígy nagyon sokra nincs. Amire ráhatásuk van, az a tudásból fakad. Amire nincs, azt vagy megvásárolja, vagy nem, mert előbb-utóbb el kell adni a terményt.

A tápanyag-utánpótlás, a növényvédelem, a talajművelés és vetés mind olyan egysége a termesztéstechnológiának, amelyek egymásra épülnek, sokszor egyik hozza magával a másik szükségességét. Egy no-till parcellán relatíve nehezebb állományban mechanikus gyomirtást végezni. Itt egyszerűbb a permetezővel. Azokon a parcellákon, ahol kevesebb vagy egyáltalán nincs szármaradvány a sorok között, ott sokkal könnyebb, így a gyérsoros kultúrákban, pl. a műtrágya bedolgozása és a gyomirtás sokszor egy menetben meg is történik. Van olyan is, ahol a takarónövény mennyisége nyomja el éppen a gyomokat, és ebben az esetben egy totális gyomirtással a vetés előtt/ után lesz lerendezve a gyomirtás.

Ügyes, hasznos

eszközkombináció

Azonban nagyon nagy felületeken történik még mechanikus gyomirtás, amit, ha összekombinálunk egy precíz sávpermetezéssel is, akkor mindkettőből a maximumot hoztuk ki. A Leeb növényvédő gépek zömével, ahol 25 cm fúvókaosztással rendelkezünk, alkalmasak a sávpermetezésre (még a 45 cm sortávra is). A sávpermetezést kétféleképpen lehet elképzelni. Növényvédő vagy gyomirtó szert, ill. levélen felvehető tápanyagot juttatunk ki a növény sorára, és közte mechanikus gyomirtást végzünk, akár tápanyag-kijuttatással is. A másik formája pedig, amikor a gyomirtó megfogná nagyon a kultúrnövényt, ekkor a sorok közé permetezünk, és a kultúrnövény sorára egyáltalán nem vagy jóval kisebb mennyiséget juttatunk ki.

A sorközműveléssel a mechanikus gyomirtás mellett levegőt is viszünk a talajba. Az igazi mechanikus gyomirtás a különböző eszközök kombinációjából adódik.

A gyérsoros kultúráknál is nagyon hatékonyan lehet használni a gyomfésűt. A Cura ST-vel vetés előtt vagy után a kelésben levő gyomokat óriási arányban ki lehet szedni. Amikor pedig a kultúrnövény kinőtte a gyomfésűt, kezdjük a sorközművelést.

Sorközművelés

A Transformer egy igen robusztus, intenzív használatra alkalmas sorközművelő. A középső tagba van beépítve a mozgatórendszer, így a gép nagyon közel van a traktorhoz, még jobban növelve a pontosságot. A vázra a kocsikat bárhova lehet tenni, így bármilyen sorköztávolság művelhető. A széles, robusztus paralelogrammák stabilitást és hosszú életet biztosítanak. Az ínyenceknek még a gabonát is meg lehet sorközművelni. Erre kétféle változat lehetséges. Az egyik, hogy a standard gyérsoros kultúrákban használt gépen a kapákat és a kocsikat megfelelően a sűrűsoros kultúrának helyezzük el, így több sornak egy sorvezető mélységtartó kereke van, a másik, hogy a sűrűsoros (25 cm) kultúráknak megfelelő sortávolságonként egy keskeny paralelogramma-kivitellel minden sornak egy kocsija van. Ez a Transformer SL.

A sorközművelő mindenféle jóval felszerelhető. Termelői igény szerint lehet védőtárcsa, védőlemez vagy éppen

L alakú kapa a sor mellett. Mindegyiknek megvan az előnye a másikkal szemben annak függvényében, hogy milyen földön, szármaradvány mellett használjuk.

A növény sorába az ujjas tisztító tud benyúlni, azonban amikor a növények már magasabbak, akkor ezekkel a sortisztítókkal akár bakhátat is képezhetünk. Ezt előszeretettel alkalmazzák a szójatermesztők, ugyanis ekkor az alsó emelet picit magasabban helyezkedik el, így az aratásnál kisebb a veszteség, s nem utolsósorban a kombájn belső részét is óvtuk.

Tápanyag-utánpótlásra …használhatunk szilárd műtrágyát, ehhez kétféle Partner fronttartály áll rendelkezésre, vagy éppen folyékony műtrágyát, amelyet a Leeb FT tartályokból juttathatunk ki a sor mellé vagy a sorok közé.

A mezőgazdászok általában sokat tesznek a környezetért, ezenfelül eltartják a lakosságot egészséges élelemmel. Ám mindezek mellett, a természetre gondolva jó lenne, ha minden gazda, minden évben minden parcellája mellé ültetne egy facsemetét.

Szász Zoltán, +36-30/743-0302

Cura ST – a kelésben levő kukoricát nem bántjuk

A jogszerű drónos növényvédelem aktuális helyzete és jövőképe

A pilóta nélküli légi járművel (egyszerűbben fogalmazva drónnal) jogszerűen végzett növényvédelmi tevékenység fontos és egyben perspektivikus technológiai eleme lehet a jelenleg alkalmazott, illetve a jövőben alkalmazásra kerülő precíziós mezőgazdálkodási technológiáknak.

Az elmúlt két esztendőben jelentős mértékű előrehaladás valósult meg ezen a területen, ugyanakkor várnak még elvégzendő feladatok az illetékesekre.

Ebben a cikkben a szabályozási környezetben foglaltaknak megfelelő permeteződrón-használathoz szeretnék segítséget nyújtani azok számára, akik ezzel az innovatív technológiával foglalkoznak vagy kívánnak a jövőben foglalkozni.

A permeteződrónok forgalmazása, megvásárlása és regisztrációja

A permeteződrónok jogszerű hazai kereskedelmi forgalomba hozatala és megvásárlása kapcsán a korábbi időszakban fennálló anomáliákat megszüntette a növényvédelmi tevékenységtől szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM-rendelet 2021 végén megtörtént módosítása.

2022. július 1. óta kizárólag a Magyar Agrár- és Élettudományi Egye-

tem (MATE) által pozitív eredménnyel típusminősített, azaz érvényes forgalombahozatali engedéllyel rendelkező permeteződrón hozható kereskedelmi forgalomba hazánkban.

E cikk írásának időpontjában 18 db típusminősített permeteződrón-típus közül választhatnak a későbbi felhasználók. Ezek között megtalálható 6 db DJI, 3-3 db AGRDrone és TTA, 2-2 db WohnderDrone és XAG, valamint ADT és ABZ Innovation gyártmányú, illetve márkájú típus is.

A típusminősítéssel kapcsolatban minden szükséges tudnivaló elérhető a MATE Egyetemi Laborközpont honlapján (uni-mate.hu/egyetemi-laborkozpont). A forgalomba hozatalra engedélyezett típusok engedélyezéssel kapcsolatos adatai is a megadott linken hozzáférhetők.

Az 1–5. képen különböző méretű permetlétartállyal és eltérő kialakítású szórószerkezettel felszerelt, típusminősített permeteződrón-típusok láthatók.

Ehelyütt is felhívom a tisztelt olvasók figyelmét arra, hogy a vonatkozó jogszabályban foglaltak értelmében a típusminősítési eljárás lefolytatását a permeteződrónt gyártó vagy forgalmazó vállalatnak kell kezdeményeznie a MATE-nál.

A termelőknek és a szolgáltatóknak pedig a vásárlást megelőzően meg kell győződniük az érvényes engedély meglétéről, mert kizárólag típusminősített permeteződrónok beszerzése és használata esetén felelnek meg a rájuk vonatkozó jogszabályi előírásoknak, hiszen engedélyköteles termékről van szó.

Fontos tudni azt is, hogy a beszerzett permeteződrónt és üzembentartóját (együttesen UAS, azaz Unmanned Aircraft System, magyarra fordítva pedig pilóta nélküli légi jármű rendszer) regisztrálni kell a Légiközlekedési Hatóság erre a célra rendszeresített elektronikus felületén, továbbá felelősségbiztosítást kell kötni UAS-üzemeltetésre, illetve UAS-műveletekre.

1. kép. Permeteződrón 10 literes tartállyal (forrás: abzinnovation.com/distributor)

2. kép. 16 literes tartállyal ellátott permeteződrón (forrás: ttadrone.en. made-in-china.com/product/xdbTpsLWhlhY/China-Tta-M6e-G200-16-Kg-Agricultural-Spraying-Aircraft-for-Crop-Monitoring-Crop-Drone-Sprayer.html)

A jogszerű drónos növényvédelem személyi feltételei

A teljesítendő személyi feltételekhez kapcsolódó követelményeket a mező- és erdőgazdasági légi munkavégzésről szóló 44/2005. (V. 6.) FVMGKM-KvVM együttes rendelet és a távoli pilóták képzését és vizsgáztatását végző szervezetek kijelöléséről, a távoli pilóták képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól, valamint a vizsgán való részvétel díjáról szóló 6/2021. (II. 5.) ITM-rendelet tartalmazza.

A hivatkozott együttes rendeletben leírtak szerint drónnal az a személy végezhet mezőgazdasági repülést, aki szerepel a mezőgazdasági pilóta nélküli légi jármű irányítói nyilvántartásban.

A mezőgazdasági repülés fogalma : mezőgazdasági légi járművel történő, mező- vagy erdőgazdasági célú, növényvédő szerrel, növényvédő szernek nem minősülő növényvédő hatású termékkel vagy termésnövelő anyaggal végzett növényvédelmi, tápanyag-gazdálkodási tevékenység.

Cikkemben a fenti fogalom növényvédelmi vonatkozásaival foglalkozom.

Az elmúlt időszak egyik jelentős előrelépése az volt, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 2023 áprilisában létrehozta a mezőgazdasági pilóta nélküli légi jármű irányítói nyilvántartást – ezt nevezik növényvédelmi drón pilóta nyilvántartásnak –, amelyet folyamatosan naprakészen vezet. Jelenleg 69 fő szerepel a nyilvántartásban (portal. nebih.gov.hu/documents/10182/524160990/ Novenyvedelmi+dronpilota+nyilvantartas. xlsx/2f171d33-439b-5509-e553-3e5156ef1abe?t=1686217986179).

Aki szeretne bejegyzésre kerülni a nyilvántartásba, annak az alábbiakra van szüksége:

– Hatályos pilóta nélküli légi jármű irányítói igazolvány (drónpilóta-igazolvány)

Az igazolvány megszerzéséhez első lépésként el kell végezni a felkészítő tanfolyamot (76 órás ún. speciális képzést, mert a drónos növényvédelem a speciális UAS-műveleti kategóriába tartozik) a Légiközlekedési Hatóság által kiadott engedéllyel rendelkező képzőszervezetek egyikénél.

Pillanatnyilag az ABZ Drone Kft., a Dronehub Hungary Kft., a Kecskeméti Szakképzési Centrum, a Légtér Tréning Kft. és a Magyar Vidékért Kft. rendelkezik speciális képzés

3. kép. 20 literes tartállyal felszerelt permeteződrón (forrás: www.djiars.hu/termek/agras-t20-dron)

szervezésére és lebonyolítására vonatkozó engedéllyel.

A speciális képzésre való jelentkezés feltétele érvényes A2 kompetenciatanúsítvány megléte.

Ez a tanúsítvány a kapcsolódó meteorológiai, valamint az UAS repülési teljesítményére és a földi kockázatok technikai és operatív jellegű csökkentésére vonatkozó ismeretek rendelkezésre állását igazolja.

A speciális képzés elvégzését követően sikeres drónpilótavizsgát kell tenni a KAV Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont Kft. vizsgaközpontjában.

Növényvédelmi drónpilóta szakképesítés

A szakképesítés megszerzéséhez először el kell végezni a pilóta nélküli légi járműves növényvédelmi alapképzést a Nébih által kijelölt (jóváhagyott) képzőintézmények valamelyikénél. A tavalyi év szintén fontos előrelépéseként 2023 februárjában módosításra került az alapképzésre vonatkozó programkövetelmény, ezzel párhuzamosan pedig a képzőintézmények aktualizálták és pontosították képzési programjukat.

Jelenleg 14 db Nébih által jóváhagyott képzőintézmény közül választhatnak az érdeklődők.

A kapcsolódó nyilvántartás elérhető a Nébih honlapján (portal.nebih.

gov.hu/documents/10182/524160990/ Novenyvedelmi+dronpilota+kepzointezmenyek.xlsx/93c3d9da-e5ed-52c9-57a1082b67434d89?t=1680514583641).

Cikkünk írásakor a következő képzőintézmények rendelkeznek hatósági jóváhagyással: Magyar Vidékért Kft., ABZ Drone Kft., Mátrix Oktatási Kft., Debreceni Egyetem, Magyar Felnőttképzési Centrum Kft., Csúcs’91 Oktatási és Vezetési Tanácsadó Kft., Alföldi Agrárszakképzési Centrum, Dronehub Hungary Kft., Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Kisalföldi Agrárszakképzési Centrum, Kecskeméti Szakképzési Centrum, Légtér Tréning Oktatási Kft., Innovatív Oktatási Központ Kft., Északi Agrárszakképzési Centrum.

Az alapképzésre történő jelentkezés bemeneti feltételei: – érettségi vagy mezőgazdaság és erdészet vagy gépészet vagy specializált gép- és járműgyártás vagy informatika és távközlés ágazatokban szerzett középfokú szakmai végzettség, – a 43/2010. (IV. 23.) FVM-rendeletben előírt minimális képzés (80 órás növényvédelmi alaptanfolyam), – hatályos pilóta nélküli légi jármű irányítói igazolvány.

A növényvédelmi alapképzés elvégzését követően teljesíteni kell a vizsga-

követelményeket valamelyik, a Nemzeti Akkreditáló Hatóság (NAH) által a tevékenység végzésére akkreditált vizsgaközpontnál (tanúsítás alapja: KEOR 0810).

A vizsga előfeltétele az egészségügyi alkalmasság, ezért a vizsgára jelentkezőknek legalább B kategóriás jogosítvánnyal kell rendelkezniük.

Fontos megjegyezni, hogy a későbbiekben kétévente növényvédelmi szakmai továbbképzésen is részt kell venniük a növényvédelmi drónpilóta szakképesítéssel rendelkezőknek. A továbbképzési rendszer kidolgozása és bevezetése 2024-ben várható.

Drónnal kijuttatható szerek, termékek (készítmények)

A vonatkozó jogszabály rögzíti, hogy pilóta nélküli légi járművel (drónnal) kizárólag pilóta nélküli légi járművel való kijuttatásra engedélyezett növényvédő szer és növényvédő szernek nem minősülő növényvédelmi hatású termék (készítmény) juttatható ki.

A fentiekből következik, hogy a földi vagy a „klasszikus” légi (repülőgéppel és helikopterrel történő) kijuttatásra engedélyezett növényvédő szerek és készítmények nem alkalmazhatók ilyen célból. A használatuk csak azt követően lehetséges, ha a meglévő érvényes engedélyokiratukat kiterjesztik drónnal történő kijuttatásra.

Az engedélyokirat kiterjesztését az érintett szer vagy készítmény engedély-

4. kép. 30 dm3-es tartállyal szerelt permeteződrón

(forrás: www.facebook.com/photo?fbid=282558560548545&set=pcb.282558670548534)

tulajdonosa vagy annak hivatalos hazai képviselete kérelmezheti.

Jelenleg 1 db növényvédő szer – MOSPILAN 20 SG – jutatható ki drónnal jogszerűen, az engedélyokirat-kiterjesztésben foglalt szigorú megkötésekkel (https://novenyvedoszer. nebih.gov.hu/Engedelykereso/kereso).

A hatóság felkészült rá, hogy a benyújtott és megalapozott kérelmeket támogató jelleggel, a lehető leggyorsabban elbírálja, a kapcsolódó kockázatok részletes értékelése mellett.

További teljesítendő feltételek

A fentiek teljesítése mellett további teendőket is el kell végezni ahhoz, hogy a drónos növényvédelmi tevékenység jogszerű legyen. Az alábbiakban nem törekedtünk teljességre, tehát további feltételek teljesítése is szükséges a teljes jogszerűséghez (pl. eseti légtérigénylés) – Műveleti engedély vagy LUC-tanúsítvány megszerzése

A műveleti engedély, illetve a LUC-tanúsítvány megszerzésére vonatkozó részletes követelményekről a Légiközlekedési Hatóságnál lehet érdeklődni.

A LUC a „Light UAS Operator Certificate” rövidítése, amely magyar nyelvre a következőképpen fordítható: „könnyű UAS-üzembentartó tanúsítvány”.

Fontos kiemelni azt, hogy LUC-tanúsítványt jogi személy kérelmezhet, továbbá azt is, hogy LUC-tanúsítvány megléte esetén műveleti engedély nem követelhető meg – pontosabban a műveleti engedélynek megfelelő dokumentációt saját magának kell összeállítania a LUC-tanúsítvány birtokosának.

A műveleti engedély és a LUC-tanúsítvány között – potenciális felhasználói szempontból – a fentiek mellett a legfontosabb különbségek az alábbiak: – időbeli hatály: 2 év (műveleti engedély) ↔ visszavonásig érvényes (LUC);

– országhatár átlépése: nem lehetséges ↔ lehetséges;

– megszerzés: egyszerűbb, gyorsabb ↔ sokkal nehezebb, időigényesebb. – Légi permetezésre vonatkozó engedély megszerzése

Az engedély megszerzéséhez kapcsolódó részletes tudnivalók az illetékes vármegyei kormányhivataloknál érhetők el.

Az alábbiakban körülírt engedélyezési eljárás kezdeményezése, valamint a bejelentés megtétele a növényvédelmi szakirányító feladata.

Az illetékes vármegyei kormányhivatal részére kijuttatási tervet kell benyújtani az adott naptári évre tervezett kezelé-

sekről, az első tervezett légi permetezés előtt minimum harminc nappal. A benyújtott kijuttatási terv engedélyezési eljárás keretében kerül elbírálásra.

Az engedélyezett kijuttatási tervben foglaltaktól – a vonatkozó jogszabályban rögzített indokolt esetekben – el lehet térni.

Ezen túlmenően a tervezett légi permetezést legkésőbb a kezelést megelőző munkanap 9 óráig erre a célra rendszeresített formanyomtatványon be kell jelenteni az illetékes Kormányhivatalnak. Szintén jogszabályban foglalt indokolt esetekben a bejelentés engedélyezett kijuttatási terv hiányában is megtehető.

Összefoglalásképpen megállapítható, hogy a jogszerű drónos növényvédelem tárgyi és személyi feltételei teljesíthetők, a kapcsolódó nyilvántartás naprakész, a szabályozási környezet teljes körűnek ítélhető.

Jelenleg 1 db drónos kijuttatásra engedélyezett növényvédő szer áll a termelők, illetve a szolgáltatók részére. Ebben a tekintetben további előrelépésre van szükség, ami reményeink szerint a közeljövőben megvalósul.

Dr. Gulyás Zoltán okl. környezetgazdálkodási agrármérnök, növényvédelmi mérnökszakértő, Nébih MGEI FGO 5.

A takarmánynövény-termesztés klímakitettségének csökkentése

Hazánk a száraz kontinentális régióban helyezkedik el, ezért a klímaváltozás miatt egyre nagyobb veszélyben lesznek az egynyári, sőt az évelő tömegtakarmányaink is. Nagy a valószínűsége annak, hogy a nyár folyamán gyakoribbá válnak az időjárási szélsőségek a hosszú távú átlaghoz (1960–1990) képest: kevesebb csapadék, több hőségnap (átlaghőmérséklet > 25 ºC), hosszabb száraz időszakok, talajvízhiány alakulhat ki.

Az átlagos éves hozam 17,0–33,5 t szilázs/ha volt Magyarországon az elmúlt 11 évben a 2012 és 2022 között betakarított silókukorica esetében. A hozamok 11 évből mindössze 5 évben haladták meg a 30 t/ha értéket. 2012-ben és 2022-ben pedig extrém alacsony hozamokkal kellett szembesülni (19,3 t szilázs/ha és 17,0 t szilázs/ha).

A keményítőtartalom 213–360 g/kg sza. között mozgott 2012–2022 között. A silókukoricát 2022-ben takarítottuk be a legalacsonyabb keményítőtartalommal (213 ± 110 g/kg sza.), a rendkívül meleg és száraz nyár következményeként. A gyenge eredmények azt mutatják, hogy a szélsőséges időjárás jelentősen csökkentheti a kukoricaszilázs táplálóértékét, veszélyeztetve a tejelő tehenek megfelelő keményítő- és energiaellátását.

Ezt súlyosbítja az Aspergillus spp fertőzések és az a atoxinszennyeződés mértékének növekvő előfordulása a kukoricanövény termőterületén (Dobolyi et al., 2013).

A lucerna is bajban van, de másképp. Az elmúlt 10 év adatai alapján (ÁT Kft. Takarmányanalitikai Laboratórium) összességében megállapítható,

hogy a lucernaszilázsok és -szenázsok táplálóértéke, rostösszetétele, erjedésének minősége országos szinten közepes, messze elmarad a nemzetközi határértékektől, ami jelentős veszteséget és kárt okoz a tejágazatban. Hozzá kell tenni, hogy lucernaszilázsaink és -szenázsaink jobb minőségűek, mint a lucernaszénáink, ezért támogatható ez a tartósítási mód.

A lucernát növénytermesztési problémák is sújtják, mint például a pocok, kártevő bogarak inváziója, a nyári súlyos aszály és az ebből következő hete-

rogenitás, valamint a rövid (potenciálisan jó hozamot adó) élettartam. Figyelembe véve az USA-ban alkalmazott, minőségre vonatkozó irányelveket, a hazai átlagosan közepes minőség miatt lucernaszilázsaink és -szenázsaink 60-65%-át a növendéküszők nevelésekor javasoljuk használni, mert a tejelő tehén tejtermelési potenciálját és hatékonyságát az átlagos lucernaszilázs és -szenázsminőség rontja. A 150 RFV értéket meghaladó és jól erjedt, tehát összességében jó minőségű lucernaszilázsok és -szenázsok etetése nem okoz

termelésdepressziót tejelő tehenekben, de javasoljuk figyelembe venni és mérlegelni a nagy emészthetetlenrost-tartalmat, amikor a tejelő tehén adagjába illesztjük ezt a takarmánytípust.

Élettani és környezetvédelmi előnyök

A kukoricaszilázs és/vagy a lucerna kivonása a takarmányadagból a magas kockázatú területeken indokolt lehet. Vannak azonban más eszközök is tömegtakarmány-bázisunk fenntartásának stabilizálására.

• Életképes megoldássá vált a kettős termesztés, amelyben az őszi vetésű és kora tavaszi betakarítású gabonaés fűszilázsok csökkentik a kukoricaszilázs nyári szárazság miatt bekövetkező terméskiesésének következményeit, és fenntartják a hektáronkénti biomasszahozamot. Emellett talajtakaró funkciót is ellátnak, és a bendőkomfort megalapozói (különösen a nyári meleg időszakban).

• A száraz kontinentális régiókban a közeljövőben alapvető lesz a kukoricaföldek öntözésének bevezetése silózás céljából is, a hozamok fenntartása érdekében.

• Emellett a tarlómagasság szakmailag megalapozott beállítása (emelése) eszköz lehet a kukoricaszilázs keményítő- és energiatartalmának fenntartására, figyelembe véve a szárazanyag-veszteséget.

• A lucerna esetében a szántóföldi betakarítási technológia javítása az elsődleges feladatunk a jövőben, illetve a lucernaszilázs és -szenázs újrapozicionálása a takarmányadagban (150 RFV alatt a növendékállománynak adjuk).

• Ezenkívül a száraz kontinentális régiókban meg kell fontolni a nyári szárazságtűrő növények (Aspergillus spp. rezisztens BMR cirok, szudánifű és keverékek, mohar, köles) használatát, legalább a tenyésznövendék-állomány takarmányozása céljából (üszők). Így a kukoricaszilázs nagyobb hányada tartalékolható a tejelő tehén takarmányadagjába.

Összefoglalva, a klímaváltozás jelentős mértékben befolyásolja a hazai tejtermelést, ami nemzetgazdasági kérdés. A tömegtakarmányok klímastratégiája, a száraz és meleg nyár okozta kockázathoz igazodó vetésforgó alapfeltétele

lesz a jövő hazai tejtermelésének. Az őszi vetésű fű- és gabonafélék meghatározó jelentőséggel bírnak nemcsak a klímastratégia szempontjából, hanem kedvező étrendi hatásuk révén a tehén bendőkomfortját is támogatják, és kimagasló rostemészthetőségüknek köszönhetően csökkentik az üvegházhatású gázok (elsősorban a metán) képződését.

Környezetvédelmi szempontból pedig talajtakaró növényként szeptembertől áprilisig mérséklik a deflációt, az eróziót és a nitrogénkimosódást a talajból. Hozzá kell tenni, hogy a körkörösség elvéhez is jól illik a tömegtakarmány-termesztés fejlesztése, mert a home grown alapanyagoknak kisebb az ökológiai lábnyomuk. Mindezeken tulajdonságaik révén az őszi vetésű – kora tavaszi betakarítású fű- és gabonafélékből készült szilázsok hozzájárulnak egy hatékonyabb és gazdaságosabb tejtermeléshez.

Az egynyári szárazságtűrő növények (korszerű BMR cirok, szudánifű, köles, mohar) pedig vészhelyzeti takarmányként segítik a tehenészeteket tavaszi takarmányhiány esetében.

Dr. Orosz Szilvia

ÁT Kft.

A pecsenyekacsa takarmányozási költségének optimalizálása

A Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. korszerű takarmánygyártásával fontos feladatának tartja a takarmányköltségek optimalizálását a hatékony állatitermék-előállítás érdekében. Mivel az állatitermék-előállítás legnagyobb költségét a takarmányköltség jelenti, ezért ennek optimalizálása nagy hatással van a termelés jövedelmezőségére. A takarmányozási költségek hatékonyságnövelését szolgálja a melléktermékek takarmányozásban történő felhasználása is. A költségek optimalizálása érdekében fontos, hogy a keveréktakarmányok táplálóanyag-tartalma melléktermékek használatával is biztosítsa az állat genetikai potenciáljának maximális kihasználását.

Az alternatívák növekvő szerepe

A takarmány-alapanyagok egyre inkább korlátozott elérhetősége miatt kiemelt szerepbe kerülnek az alternatív megoldást nyújtó melléktermékek. A hazai takarmánygyártásban jelentős szerepet töltenek be a gabona és olajos magvak feldolgozása során keletkezett melléktermékek (DDGS - szárított kukoricatörköly, extrahált napraforgódara, extrahált repcedara).

A takarmányreceptúrába jól beilleszthető, a gyártás során könynyen felhasználható, magas táplálóanyag-tartalmú melléktermékek iránti igény megnövekedett. Mindamellett, hogy a takarmányreceptúrázás során ismernünk kell az állat táplálóanyag-szükségletét, a felhasznált takarmány-alapanyagok, köztük a melléktermékek táplálóanyag-tartalmát, gyelembe kell vennünk a termelési eredményekre és a végtermékekre gyakorolt hatásaikat is. Összességében az ipari melléktermékek könnyebb elérhetőségüknek és kedvezőbb áruknak köszönhetően nagyon jól helyettesíthetik az import fehérjehordozókat, mint például az extrahált szójadarát.

Magyarországon a bioetanol-gyártás során egyre nő a feldolgozott kukorica nagyságrendje, amelynek legnagyobb mennyiségben termelt mellékterméke a DDGS. A bioetanol-gyártásban bevezetett új technológiáknak köszönhetően a melléktermékek, így a DDGS táplálóanyag-tartalma és emészthetősége is kedvezően változott. Magas fehérje- és rosttar-

talma miatt jól hasznosítható a takarmányozásban, aminek eredményeként egyre nagyobb mértékben kerül feldolgozásra a pecsenyekacsa-takarmány gyártásában is, ami jelentős mennyiségű kukorica és extrahált szójadara kiváltását teszi ezáltal lehetővé.

A takarmánygyártás során használt másik fontos alapanyag az extrahált repcedara, amely a repcemag feldolgozásának – a repceolaj kinyerésének –a mellékterméke. A gyártás során keletkezett extrahált repcedara alacsony rost- és magas fehérjetartalma eredményeként jól használható a gazdasági állataink, többek között a pecsenyekacsa takarmányozásában is.

Az egyre szélsőségesebb időjárási viszonyok miatt nő a kevesebb csapadék mellett is biztonságosan termeszthető takarmánynövények létjogosultsága. Ezért komoly lehetőség van a cirok takarmányozási célokra történő felhasználásában. A cirok a barom fajok számára az egyik legkedvezőbb összetételű gabonaféle, táplálóanyag-tartalma a kukoricáéhoz hasonló. Megfelelő kémiai összetétele és alacsony mikotoxinszennyezettsége miatt a cirok szintén remekül használható a pecsenyekacsa-takarmányozásban.

Pecsenyekacsa-kísérleteink

Hizlalási kísérleteinket 3000 db Cherry Valley Medium genotípusú pecsenyekacsával végeztük. Vizsgálataink során 10 kezelést alakítottunk ki, kezelésenként 300 madárral. A 10 kezelést 6 ismétlésben, összesen 60 fülkében, fülkénként 50 db madárral vizsgáltuk.

1. táblázat. DDGS és extrahált repcedara különböző arányban történő etetésének hatása a vágósúlyra és a fajlagos takarmányhasznosításra (forrás: saját számítások alapján)

A kísérleti madarakat véletlen elrendezésben telepítettük le. A takarmány és az ivóvíz ad libitum állt az állatok rendelkezésére.

Kísérleti eredmények DDGSsel és extrahált repcedarával kiegészített takarmánnyal

Ebben a kísérletünkben a DDGS-t, illetve az extrahált repcedarát növekvő mennyiségben kevertük be a nevelő fázistakarmányába. A takarmány-alapanyagok közül ennek arányában csökkentettük az extrahált szójadara és a kukorica menynyiségét.

A termelési eredmények statisztikai kiértékelésekor azt az eredményt kaptuk, hogy a különböző kezelések a vágósúlyban és a fajlagos takarmányhasznosításban nem okoztak szigni káns különbséget a kontrollcsoporthoz képest és az egyes kezelések között sem. Eredményeink alapján

Kezelések vágáskori átlagsúly (g/db) FCR (kg/kg)

(1. táblázat) a DDGS és az extrahált repcedara bekeverése nem rontotta a hizlalási eredményeket (vágósúly, FCR), így elmondható, hogy pecsenyekacsák takarmányaiban a DDGS és az extrahált repcedara biztonsággal használható.

Kísérleti eredmények cirokkal kiegészített takarmánnyal

A takarmánygyártási költségek optimalizálása céljából kísérletet végeztünk a kukorica cirokkal történő helyettesítésére is. Vizsgálatunk során a takarmányokba változó nyersrost-tartalom mellett a kukorica helyett cirkot kevertünk.

A termelési eredmények statisztikai kiértékelése során azt tapasztaltuk, hogy a különböző kezelések a vágósúlyban és a fajlagos takarmányhasznosításban nem okoztak szignifikáns különbséget a kontrollcsoporthoz képest és a különböző kezelések között sem. Eredményeink szerint (2. táblázat) a cirok használata nem rontotta a hizlalási eredményeket, ezért megállapítható, hogy a pecsenyekacsák takarmányaiban biztonsággal alkalmazható.

Következtetések

Kísérleteink eredményeként megerősítést nyert, hogy a takarmánygyártási költségek optimalizálása érdekében a vizsgált melléktermékek (DDGS, extrahált repcedara) és az alternatív takarmány-alapanyag

K1 3 480 1,61

K2 3 531 1,58

K3 3 405 1,60

K4 3 423 1,60

K5 3 395 1,57

K6 3 396 1,66

K7 3 437 1,66

K8 3 387 1,65

K9 3 475 1,62

K10 3 456 1,64

(cirok) eredményesen használható a pecsenyekacsa takarmányozásában, mivel a termelési paramétereket nem rontják le, és élettanilag sem jelentenek kockázatot.

A DDGS és az extrahált repcedara változó arányban történő alkalmazása kibővíti a takarmány-alapanyagok skáláját.

sodott, hogy a kukorica kiváltására tökéletesen alkalmas. A felhasznált takarmány-összetevők alkalmazását gazdaságossági szempontból a mindenkori piaci elérhetőségük és árszínvonaluk határozza meg.

Dr. Juhász Anita termékmenedzser Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft.

Kovács Péter agrárközgazdász 2. táblázat. Cirok különböző arányban történő etetésének hatása a vágósúlyra és a fajlagos takarmányhasznosításra (forrás: saját számítások alapján)

A korábbi gyakorlat szerint a cirok alkalmazása nem volt szokás, kísérletünk során azonban bebizonyo-

Kezelések vágáskori átlagsúly (g/db) FCR (kg/kg)

Az „Év tömegtakarmánya 2023”

Az időjárás kedvezett 2022-2023 fordulóján a tömegtakarmányoknak. Az ősz, a tél és a tavasz csapadékosabb volt az átlagnál. Nézzük, a kedvező körülmények milyen tömegtakarmányokat eredményeztek!

nyiségnek. A 2022-23-as tél meleg volt. Az elmúlt 120 év során ez lett a második legmelegebb tél. A vetésnek kedvezően az évszak során lehullott csapadékmennyiség meghaladta a szokásosat.

A 2023-as tavasz középhőmérséklete átlagosan alakult, a március melegebb, míg az április hűvösebb volt a megszokottnál. A csapadékos telet követően tavasszal is folytatódott a csapadékos időjárás. Országos átlagban mindhárom tavaszi hónapban több csapadék esett, mint a sokéves átlag. Ez kedvezett az őszi vetésű tömegtakarmányok hozamának.

Díjak három kategóriában

Az Országos Meteorológiai Szolgálat mérései alapján a 2022-es ősz hőmérséklete 0,7 °C-kal haladta meg az 1991–2020-as értéket. Országos átlagban az évszak csapadékösszege megfelelt a sokévi átlagnak, az ezen belüli eloszlás azonban nagyon egyenetlen volt.

Az ősz egy csapadékban gazdag szeptemberrel kezdődött, országos átlagban több mint másfélszerese hullott le az ilyenkor megszokott meny-

1. ábra. Az országos havi csapadékösszeg 2022 őszén, 2022/23 telén és 2023 tavaszán (OMSz)

Az „Év tömegtakarmánya 2023” díjakat a tavaszi és nyári betakarítású szilázsok/szenázsok 3 kategóriájában adták át Gödöllőn a kiváló tömegtakarmányokat előállító cégeknek. A vizsgálatba vont kategóriák és a mintaszámok (2023. május 1. – 2024. február 20. között) a következőképpen alakultak:

1. lucernaszilázs és lucernaszenázs: 237 minta;

2. fűszilázs/-szenázs (olaszperje, hibridperjék, Festuloliumok, perjefélék keveréke és egyéb füvek): 118 minta;

3. rozsszilázs/-szenázs (rozs: kalászhányás előtt betakarítva): 172 minta.

A szénaminták mennyisége újból kevés volt, így nem tudtak nyertest hirdetni (lucernaszéna 23 db; réti széna 24 db).

A legjobb lucernaszilázsok és -szenázsok kiválasztásakor az alábbi szempontokat és értékeket vették alapul:

• Lucerna esetében a minimális szárazanyag-tartalmat 30%-nál húzták meg, de azokat a mintákat is a versenyben hagyták, amelyeknek 30% alatti szárazanyag-tartalom mellett jó volt az erjedésük.

• A szűkítés során az RFV (NDF- és ADF-alapú értékelés) volt az első szelekciós paraméter (160 pontérték felett). Reális cél lenne a prémium

minőség kitűzése, ami 170 feletti pontszámot jelent.

• Ezt követte a rostösszetétel (NDF < 40% sza., ADF < 30% sza. ADL < 5% sza.), de az igazán jó minőség esetében az NDF 35%.

• Majd a rost emészthetősége (NDFd48 > 45% sza.) következett.

• Idén is kiemelt szerepet kapott a hamutartalom az értékelésben. A 10% alatti hamutartalom célként tűzhető ki a jövőben, de idén is a 12%-os érték volt a felső határ.

• Ezt követte a nyersfehérje. Ha az előző paraméterekre gyelünk, akkor a nyersfehérje-tartalom meghaladja a 20%-ot. Szelekciós paraméterként a minimum 21% nyersfehérje-tartalmat tűzték ki célként.

• A nitráttartalmat mint állategészségi kockázati tényezőt értékelték a szűkítés során. A határértéket 0,3% (3 g/kg sza.) értéknél húzták meg.

• A jó minőségű szilázs/szenázs erjedése sem maradhat el az értékelésből, ezt volt az utolsó paramétercsoport, amit ellenőriztek. Elsősorban a tejsav mennyisége és az ammóniatartalom (fehérjebomlásra utaló paraméter) volt a fókuszban.

Az év lucernaszilázsai/szenázsai

Az alábbi cégek készítettek kiváló minőségű lucernaszilázst és -szenázst 2023-ban: Hód-Mezőgazda Zrt., Gyulai Agrár Zrt., Dávodi Augusztus 20 Zrt., Rábapordányi Mg Zrt., Enyingi Agrár Zrt., Állért Kft., DPMG Zrt., Magyaralmási Agrár Zrt., Agroprodukt Zrt. (Marcalgergelyi), Agrár-Ker Kft., Kösely Zrt., Albers Agrár Bt.

1. táblázat. A 2023. évi betakarítású legjobb lucernaszilázsok és -szenázsok táplálóanyag-tartalma és erjedése (237 minta, NIR-adatbázis, ÁT Kft.)

OMD48: szerves anyagok emészthetősége 48 órás in vitro inkubáció alatt (NIR), aNDFom: hamuval korrigált, amilázzal kezelt NDF, NDFd

NDF 48 órás in vitro inkubációval meghatározva (NIR), iNDF240: 240 óra in vitro inkubáció alatt sem lebomló NDF

bár a fehérje- és energiatartalma kiváló volt. Ezért azt a mintát választották, ami harmonikus volt, még ha egy-egy paraméterében volt nála jobb is. 1800 tonna készül a díjnyertes szilázsból.

Az „Év lucernaszilázsa 2023” (237 mintából kiválasztva) díjat az alábbi cégnek adták át: Hód-Mezőgazda Zrt. Vajhát (ATHA2400246).

• 35% sza. NDF;

• 25–26% sza. ADF;

• 4,0–4,5% sza. ADL;

• 10% sza. hamu;

• 45–50% NDFd48;

• 6,0 MJ/kg sza. NEl.

Az év fűszilázsai/-szenázsai

A legjobb fűszilázsok és -szenázsok kiválasztásakor az alábbi szempontokat és értékeket vették alapul:

• Az intenzív füvek esetében a minimális szárazanyag-tartalmat 28%-nál húzták meg, mivel a magasabb kiindulási cukortartalom segíti a tejsavas erjedési folyamatot. Kémiai silózási adalékanyagok mellett akár a 25% szárazanyag-tartalom is adhat megfelelő minőségű erjedést (a minták kerültek a legjobbak közé. Volt, 20–25% sza. nyersrost;

A 2023. év legjobb lucernaszilázsának a táplálóanyag-tartalma és erjedése az 1. táblázatban látható. Nehéz volt kiválasztani a legjobbat, mert ellentmondásos minták kerültek a legjobbak közé. Volt, ahol egy szinte tökéletes szilázs esetében csak egy paraméter nem volt jó (a nitrát). Egy másik minta pedig nem átlagos szárazanyag-tartalommal érkezett be,

A hazai adatokat is gyelembe véve, a javasolt reális célértékek az alábbiak a 2024. évi tavaszi betakarításra:

• Min. 170 RFV;

• 22–24% sza. nyersfehérje;

• 20–25% sza. nyersrost;

2. táblázat. A 2023. évi betakarítású legjobb fűszilázs táplálóanyag-tartalma és erjedése (118 minta, NIR-adatbázis, ÁT Kft.)

OMd48: szerves anyagok emészthetősége 48 órás in vitro inkubáció alatt (NIR), aNDFom: hamuval korrigált, amilázzal kezelt NDF, NDFd48: az NDF emészthetősége 48 órás in vitro inkubáció alatt (NIR), dNDF48: az emészthető NDF 48 órás in vitro inkubációval meghatározva (NIR), iNDF240: 240 óra in vitro inkubáció alatt sem lebomló NDF

csurgaléklé képződésére azonban számítani kell).

• Ezt a paramétert követte a rost emészthetősége (NDFd48 > 65% sza.).

• A rostösszetétel egyre szigorúbb megítélése következett (NDF < 45% sza., ADF < 30% sza., ADL < 25% sza., nyersrost < 25% sza.).

• Idén is kiemelt szerepet kapott a hamutartalom. Törekedni kell a 10% alatti hamutartalomra!

• Ezt követte a nyersfehérje-tartalom Szelekciós paraméterként a minimum 15% nyersfehérje-tartalmat tűztek ki célként.

• A nitráttartalmat mint állategészségi kockázati tényezőt értékelték a szűkítés során. A határértéket 0,4% (4 g/kg sza.) értéknél húzták meg, pedig a 0,3%, azaz 3 g/kg sza. lenne az ideális. Sok jó fűszilázs esett ki a rostán a magas nitráttartalom miatt.

• A jó minőségű fűszilázs erjedése esetében a tejsav mennyisége és az ammóniatartalom (fehérjebomlásra utaló paraméter) volt a fókuszban.

A hamutartalom és a nitráttartalom miatt olyan fűszilázok is kiestek a legjobbak közül, amelyeket fiatalon, kiváló rostemészthetőséggel takarítottak be.

A fűszilázsok és -szenázsok között a legkiválóbbakat az alábbi telepeken készítették 2023 tavaszán: Hunland Dairy Kft. (Felsővány), Dávodi Augusztus 20 Zrt., Szakál Ottó (Hajdúdorog), Berek Farm Kft. (Tisztaberek), Zsadányi Malom ‚97 Kft., Jászberényi Kossuth Zrt., Agárdi Farm Kft., Geo-Fríz Kft. (Onga), Bogsin-tanya, Agroprodukt Zrt., (Zsigmondháza), Hód-Mezőgazda Zrt., Pernyéspuszta Kft. A 2023. év legjobb fűszilázsának a táplálóanyag-tartalma, emészthetősége és erjedése a 2. táblázatban látható.

A megmérettetésen kiemelkedő a díjnyertes fűszilázs iNDF 240-értéke. Egyedülálló ez a tömegtakarmány-típus a rendkívül alacsony iNDF240-értékkel. Az emészthetetlen rost kb. 2 kg/nap/tehén érték felett egyértelműen korlátozhatja az étvágyat, ezért amikor a 30 kg/nap/tehén szárazanyag-felvétel a cél 50% feletti tömegtakarmány-hányaddal, akkor az iNDF 240 értéke kritikussá válik. Ne felejtsük tehát el, hogy a korai betakarítású fű- és a gabonaszilázsok segítségével struktúrrostot tudunk emészthető formában is etetni, kevés lignifikált rosttal.

3. táblázat. A 2023. év legjobb rozsszilázsainak a táplálóanyag-tartalma és erjedése (172 minta, NIR-adatbázis, ÁT Kft.) OMd48: szerves anyagok emészthetősége 48 órás in vitro inkubáció alatt (NIR), aNDFom: hamuval korrigált, amilázzal kezelt NDF, NDFd48: az NDF emészthetősége 48 órás in vitro inkubáció alatt (NIR), dNDF48: az emészthető NDF 48 órás in vitro inkubációval meghatározva (NIR), iNDF240: 240 óra in vitro inkubáció alatt sem lebomló NDF

Az „Év fűszilázsa 2023” (188 mintából kiválasztva) díjat az alábbi cég érdemelte ki: Hunland Dairy Kft. (ATH2302169)

A hazai adatokat is figyelembe véve a javasolt reális célértékek az alábbiak a 2024. évi tavaszi betakarításra:

• min. 15% sza. nyersfehérje;

• 20–25% sza. nyersrost;

• 40–45% sza. NDF;

• 25–30% sza. ADF;

• max. 2,5% sza. ADL;

• max. 10% sza. hamu;

• 70% NDFd48;

• 6,1–6,3 MJ/kg sza NEl;

• nitrát max. 3 g/kg sza.

Az év rozsszilázsai/ -szenázsai

A legjobb rozsszilázsok kiválasztásakor az alábbi szempontokat és értékeket vették alapul:

• A rozs esetében a minimális szárazanyag-tartalmat 28%-nál húzták meg. A romlási folyamatokat gátló anyagok használata mellett akár a 25% szárazanyag-tartalom is adhat megfelelő minőségű erjedést (a csurgaléklé képződésére azonban számítani kell).

• Ezt követte a rosttartalom, a rostösszetétel (NDF < 55% sza., ADF < 33% sza., ADL < 3% sza., nyersrost < 30% sza.).

• A rostemészthetőség (NDFd48 > 65%) szintén elsődleges szempont volt, mivel a rozs gyors öregedése miatt ez kritikus a technológiában.

• Az értékelés során nagy hangsúlyt kapott a hamutartalom (maximum 12% sza.);

• a fehérjetartalom mellett (minimum 15% sza nyersfehérje).

• A nitrát is szelekciós paraméter volt (<0,4%, azaz < 4 g/kg sza.). Több takarmányminta emiatt a paraméter miatt nem kerülhetett a legjobbak közé.

• A jó minőségű rozsszilázs erjedése esetében a tejsav mennyisége és az ammóniatartalom (fehérjebomlásra utaló paraméter) volt még a fókuszban.

Sajnos a fiatal alapanyagok között megint sok volt a nitrátos és/vagy magas hamutartalmú!

A 2023. év legjobb rozsszilázsának a táplálóanyag-tartalma, emészthetősége és erjedése a 3. táblázatban látható. Az értékeléshez kiemelendő az iNDF240 érték: az emészthetetlen rostból egy kg szárazanyagra vetítve kb. 40 grammal kevesebb volt az egyik díjnyertes szilázsban, mint az átlagos minőségű szilázsokban. Ez napi 10 kg rozsszilázst etetve 23–24 tonna többletballasztot jelent évente egy átlagos rozsszilázs etetésekor (450 tejelő tehénre számolva), a szárazanyag-felvételt korlátozó hatásáról már nem is beszélve.

Az „Év rozsszilázsa 2023” (172 mintából kiválasztva), megosztva: Duna Gyöngye 2000 Mg. Zrt. (ATH23 01869), Enyingi Agrár Zrt. (ATH2301900).

A hazai adatokat is figyelembe véve a javasolt reális célértékek az alábbiak a 2023. évi tavaszi betakarításra:

• 30% szárazanyag vagy min. 25% (a káros erjedést gátló anyaggal való kezelés mellett);

• min. 15% sza. nyersfehérje;

• 25-28 sza. nyersrost;

• max. 50% sza. NDF;

• max. 30% sza. ADF;

• max. 3% sza. ADL;

• max. 10% sza. hamu;

• 70% NDFd48;

• 6,0 MJ/kg sza. NEl;

• nitrát max. 4 g/kg sza.

A lucerna- és rétiszénamintákból az alacsony mintaszám miatt nem választottak díjnyertest, de ki kell emelni egy lelkes intézményt, mely megint jó minőség réti szénát készített, Natura 2000 területen: ez a Kőszegi Evangélikus Gimnázium, Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium.

A következő szezon is ígéretesnek látszik, volt elegendő csapadék ősszel és télen. Reméljük, a talaj vízkészlete kitart áprilisig. Jó szezont, kiváló minőségű tömegtakarmányokat kívánunk mindenkinek. Mert a nyári bendőkomfort jó üzlet!

Dr. Orosz Szilvia ÁT Kft.

A rozsszilázsok és -szenázsok között a legkiválóbbakat az alábbi telepeken készítették 2023 tavaszán: Duna Gyöngye 2000 Mg. Zrt., Szombathelyi Tang. Zrt., Enyingi Agrár Zrt., Nyakas Farm Kft., Nemzeti Ménesbirtok és Tg. Zrt., Inter-Agrárium Kft. (Nagyecsed), Jászapáti 2000 Mg. Kft., Kossuth 2006 Zrt. (Jászárokszállás), Hód-Mezőgazda Zrt., Húshasznú Bt. (Egyházasrádóc), Rácz Dániel (Ják), Hidasháti Zrt.

FarmLine villanypásztorrendszerek

A Déli-Farm Kft. FarmLine villanypásztor-termékcsaládját többéves kísérletezés és termékfejlesztés eredményeként hozta létre, speciális igényekhez igazítva. Abban térnek el versenytársaiktól, hogy a magyarországi felhasználási területekre lettek optimalizálva.

A piaci igényekhez igazítva folyamatosan bővül a termékcsalád; ennek köszönhetően tartalmaz minden olyan alapvető eszközt, amely egy korszerű elektromos kerítésrendszer telepítésénél nélkülözhetetlen: készüléket, szigetelőt (vezetőt), vezetéket és szalagot.

Az elmúlt években rendkívüli módon kiszélesedett a villanypásztorok

felhasználási területe. Míg régebben szinte kizárólag legeltetésnél alkalmazták (a név is innen ered), addig ma már egészen elképesztő megoldásokat visznek véghez vele. Elektromos kerítésrendszereket napjainkban nemcsak az állattenyésztésben, erdőés vadgazdálkodásban alkalmaznak. Rohamosan növekszik a háztáji, kerti felhasználás is. Sok megkeresés érke-

zik vadásztársaságoktól, erdőgazdaságoktól, ahol a későbbi vadkárrendezések ügyét szüntethették meg egy megfelelő vadvédelmi kerítés telepítésével, és egyre több növénytermesztő is segítséget kér elvetett kultúráinak védelmére. (A vadászati törvény már kimondja, hogy a vadkármegelőzést a vadászatra jogosultnak és a gazdáknak közösen kell elvégezniük.)

A FarmLine villanypásztorrendszerek tökéletesen alkalmasak legelők lekerítésére, karámok létrehozására, gyümölcsösök védelmére, fóliasátrak körbekerítésére, vadaskertek bekerítésére, valamint a házi kedvencek kordában tartására is.