Agrárágazat – 2024. Május

TARTALOM

Agromegoldások

Élelmiszerár-kilátások 8

Aktuális

Agrárgazdasági elemzések .

Változások a 2024. évi Egységes kérelem beadásával kapcsolatosan

Pályázati aktualitások .

. . 12

14

18

Egyes agrártárgyú törvények módosításáról . . . 22

Az AVHGA kezessége támogatja... 24

Növénytermesztés

Így hatékony a kukorica fej- és lombtrágyázása! . . 26

A helyzet stresszes .

A takarmánynövény-termesztés klímakitettségének csökkentése

Gazdaszemmel

28

. 30

Elvész a magyar csodanövény a bábeli zűrzavarban 36

Növényvédelem

Gyors és tartós hatás egy kezeléssel a kukorica gyomirtásában

Pictor® Active – állandó védelem a gombák ellen

Monitoringdrónok használata a kukoricavetőmag-előállításban

Talajélet

Már a gazdálkodók is tapasztalják talajaik romlását

Szerkezeti csatornákkal rendelkező ásványok szerepe a talajkímélésben 52

Technika

Új dízelmotorok a mezőgazdaság számára .

Önállóság, profit – ezt hozta a Weidemann rakodó Árendás Ottó életébe

Rakodógépre szerelt és önjáró bálabontóaprítók és -kiosztók

Tavaszi szenázskészítés szántóföldi munkái, műszaki eszközei

34

39

Mospilan-nyereményjáték: 450 év nem tévedhet a japán minőségben 40

42

Lépjen szintet a kalászvédelemben! 44

Kell-e egyáltalán, és ha igen, miért a talajművelés?

Állattenyésztés

eszköz a sertéstartók szolgálatában

üszőkori sántaság hatása

Eseménynaptár

További információ: www.agraragazat.hu/esemenyek

31. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok Szakkiállítás Hódmezővásárhely, 2024. május 2–4.

Gyomaendrődi Nemzetközi Sajt- és Túrófesztivál Gyomaendrőd, 2024. május 2–5.

IFFA Nemzetközi Húsipari Szakkiállítás Frankfurt, Németország, 2024. május 3–8.

Cibus Nemzetközi Élelmiszeripari Szakkiállítás Párma, Olaszország, 2024. május 7–10.

MACFRUT Nemzetközi kiállítás gyümölcstermesztőknek Rimini, Olaszország, 2024. május 8–10.

PFERD WELS Nemzetközi lóvásár Ausztriában Wels, Ausztria, 2024. május 9–12.

Pápai Expo és Agrárpiknik 2024 Pápa, 2024. május 10–11.

XII. Kiskőrösi Dutra Nemzetközi Találkozó Kiskőrös, 2024. május 17–19.

Nemzetközi Mezőgazdasági Vásár Újvidék, Szerbia, 2024. május 18–23.

Portfolio AgroFuture Kecskemét, 2024. május 23.

Megjelenik az Agrárágazat 2024. júniusi lapszáma Országosan, 2024. május 30.

NAK Szántóföldi Napok és AgrárgépShow Mezőfalva, 2024. június 5–6.

DLG Feldtage

Kedves Olvasóink!

Gut Brockhof in Erwitte/Lippstadt, Németország, 2024. június 11–13.

A hazai talajok degradációja, eróziója, szerkezeti romlása nagyon gyors. Egyre nagyobb területeken, például a dombságokon vagy az Alföldön már a felső termőréteg 30–50 százaléka eltűnt. Ez a folyamat sajnos az utóbbi 40–60 évben ment végbe. Nagy lépésnek számít, hogy az Európai Unió is felismerte termőtalajainak romlását, és intézkedési, cselekvési tervet fogadott el. Főként Franciaország mutat kimagaslóan jó példát a talajvédelem területén. Örvendetes, hogy Magyarországon is elindult a regeneratív talajművelés és az ehhez kapcsolódó komplex talajóvó gazdálkodás. Most még talán nincs késő változtatni; ennek lehetőségeire rendszeresen hozunk példát, így most sem hagyhattuk ki ezt a témakört. Míg az idei kukorica-termőterület nagyságát, esélyeit latolgattuk, vagy épp a napraforgóvetésre készültünk, addig egy dél-alföldi rendezvényen egy ritka növény lelkes termesztőjével találkoztunk. Beszélgetés közben pedig rádöbbentünk, hogy ha már az űrkutatásban, a gyógyszer-, az építő- és a ruhaiparban is éhes piacok várják, akkor érdemes lenne Magyarországon is újra fontolóra venni a kender termesztésének fellendítését. Már csak azért is, mert nemrég még világelsők voltunk rosttermelésben, ma pedig elképesztő nagyságrendű profitot lehet lehozni egy hektár kenderről. Riportunk tanulságos. Viszont mivel Hódmezővásárhelyre is készülünk, így szétnéztünk a bárányok piacán, a sertésólakban és a marhatelepeken is. Napjainkban ezekben sem a megszokott kép fogad bennünket. Ma már például jászolmenedzsmentről beszélünk, ahol a jászoltörténések száma befolyásolja a tehenek istállón belüli tartózkodását, növeli a takarmányfelvételüket, és alakítja az optimális „tehénforgót”. Volt ez eddig is, csak egyrészt egyszerűbben hívtuk, másrészt nem robotok végezték. Az okok között pedig ott szerepel az ágazatban mutatkozó munkaerő- és szakemberhiány, valamint az innovatív technológiák használatával realizálható termelés-, valamint élelmiszerbiztonság-növekedés. Pénz, idő, ember. Az istálló után irány az ól: találtunk egy olyan okoseszközt, egy hangalapú technológiát, amely folyamatosan monitorozza a sertések légzőszervi egészségi állapotát. Nevezhetjük egyszerűen köhögés-ellenőrzőnek. A fejlesztés mozgatórugója itt is az emberi tényező volt: az algoritmus a telepi dolgozókhoz képest 3–5 nappal korábban, objektíven észleli a köhögést. Találkozzunk napokon belül Hódmezővásárhelyen, az Alföldi Állattenyésztési Napokon (a részletes programot újságunkban is megtalálják), addig pedig dúdoljuk közösen: „Add már, uram, az esőt!”

Most pedig hasznos olvasást kívánok, hoztunk hozzá információt bőven!

Sándor Ildikó főszerkesztő

Élelmiszerár-kilátások

A mindent vágó agrárolló Elemzésünket, előrejelzésünket kezdjük az értéklánc elején! Az agrárolló utoljára 2008-ban volt olyan mélységben, mint tavaly. Magyarul, a költségek nőttek, a termelői árak csökkentek. Ennek azért súlyos következményei vannak.

A KSH adatai szerint a mezőgazdasági termelői árak 2023-ban 16%-kal csökkentek, ezen belül a növényi termékek ára 28%-kal elmaradt a megelőző évitől, az állatok és állati termékeké pedig 12%-kal nőtt. A ráfordítási árak 1,1%-os mérséklődéséhez főként a folyó termelőfelhasználás összetevőinek 2,5%-os csökkenése járult hozzá, míg a mezőgazdasági beruházások árszínvonala 10%-kal emelkedett. Az agrárolló értéke 85%-os volt. Ez persze egy nagy átlag, de valahol mégis ez a lényeg. Mondhatnánk: hol a lóvé? Amíg bőségben volt, kevesebbet foglalkoztunk vele. De most, amikor a termelők jelentős része már második éve nem lát nyereséget, hiányzik, fáj. Ez a fájdalom hozza el azt a nyitottságot, amely a változtatáshoz elengedhetetlen. Nevezzük nyugodtan kényszernek.

Lessünk be a gyatra agrárolló mögé!

• Tavaly a gabonafélék ára 39, az ipari növényeké pedig 41%-kal csökkent.

• A gyümölcsök ára 13, a zöldségféléké 15%-kal nőtt 2023-ban, az utóbbi termékcsoportnál a sárgarépa ára 42, a vöröshagymáé pedig 48%-kal emelkedett, a paradicsom mérsékelten, 5,8%-kal drágult. A burgonya ára jelentősen, 34%-kal nőtt.

• Az élő állatok ára 15%-kal nőtt 2023-ban az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A vágócsirke felvásárlási ára két és fél évig folyamatosan emelkedett. A vágósertés ára 2023-ban 21%-kal emelkedett.

Túl vagyunk a húsvéti bevásárlási hullámon. Az élelmiszer-kereslet éves alakulását illetően ez komoly üzenettel bír. Idén az ünnep a hónap végén volt, ami a fizetőképesség szempontjából kedvezőtlen. A nemzetközi trendekből kiindulva úgy látjuk, hogy ezt az évet a lassuló, de tartós élelmiszerár-csökkenés fogja jellemezni. Amennyiben a reáljövedelmek tartós emelkedésbe kezdenek, akkor az meg fog látszani az élelmiszer-kereslet bővülésén is. Mivel mégiscsak a fogyasztón múlik az élelmiszer-értéklánc teljesítménye, nézzük, milyen árakkal számolhatunk idén!

FAO Élelmiszerár-index, 2014–2016 = 100%, havi 1990. január – 2024. február

• A 2023. évi mezőgazdasági ráfordítási áraknak a megelőző évhez viszonyított 1,1%-os mérséklődése a folyó termelőfelhasználás árainak 2,5%-os csökkenéséből és a mezőgazdasági beruházások árszínvonalának 10%-os emelkedéséből adódott. A folyó termelőfelhasználás legtöbb összetevője drágult 2023-ban. A legnagyobb mértékben, 21%-kal az energia ára nőtt az egy évvel korábbihoz képest, ezen belül az üzemanyagoké 29%, a fűtőanyagoké 11%-kal.

• A műtrágyák ára 37%-kal volt alacsonyabb 2023-ban a megelőző évi csúcshoz képest, és a két évvel korábbi szintre esett vissza.

• A takarmányok ára 8%-kal elmaradt a megelőző évihez viszonyítva.

• A növényvédő szerek 20, az állatgyógyászati készítmények 14%-kal drágultak 2022-höz képest.

• A mezőgazdasági beruházásokon belül az épületberuházások árszínvonala 15, a gépberuházásoké 5,7%-kal emelkedett.

Agrárolló: termelői/ráfordítási index (forrás: KSH)

A figyelmeztető jelekre azért érdemes ügyelni:

• 2023-ban a mezőgazdasági beruházások folyó áron 6%-kal maradtak el az előző évi csúcstól. Hatéves trend tört meg.

• Az új gépek vásárlása tavaly 25%-kal esett vissza, az alkatrészek piaca 6%-kal nőtt, így együtt 20%-os a viszszaesés, amivel itt is egy hatéves dinamikus emelkedési trend tört meg. A gépeladások mennyiségi visszaesése ennél jóval magasabb arányú volt.

• Az AKI adatai szerint a műtrágya-forgalmazók 1,08 millió tonna műtrágyát értékesítettek közvetlenül mezőgazdasági termelők részére 2023-ban. Az értékesített mennyiség 18,8%-kal volt kevesebb az egy évvel korábbinál. Az elmúlt tíz év átlagához viszonyítva 2023-ban a teljes műtrágya-értékesítés volumene a végfelhasználók felé 36%-kal csökkent.

• Az agrárhitelpiac növekedése megtorpant, és idén sem várható növekedés. Az idén megjelenő beruházási pályázatok nyomán 2025-ben azonban újra lendületet vesz a hitelpiac bővülése.

A globális élelmiszerárak lefelé csorognak

Az értékláncon előre haladva először a nemzetközi trendeket vegyük számba! Immár két éve, hogy lassul a globális élelmiszerár-emelkedés, de már több mint 40 hónapja van pozitív tartományban. A FAO Élelmiszerár-indexe (FFPA) 117,3 ponton állt 2024 februárjában, ami 0,9 ponttal (0,7%-kal) alacsonyabb a januári szinthez képest. Értéke úgy alakult ki, hogy a gabonafélék és a növényi olajok árindexeinek csökkenése letörte a cukor, a hús és a tejtermékek áremelkedéseinek hatását. Az index 13,8 ponttal (10,5%-kal) csökkent az egy évvel ezelőtti értékéhez képest.

mezőgazdasági termelői árindex

élelmiszeripar belföldi értékesítési index

élelmiszerek fogyasztói árindexe fogyasztói árindex

2019 5,4 5,7 5,4 3,4

2020 7,4 5,4 7,2 3,3

2021 19,3 6,3 4,1 5,1

2022 49,7 34,2 26 14,5

2023 -15,9 18,5 25,9 17,6

Az Erste előrejelzése szerint az FFPI értéke lassuló ütemben ugyan, de tovább fog csökkenni, akár az egész év során. Ez azt jelenti, hogy az emelkedés egyre kisebb mértékű lesz. A referencia-időszak értékét (a 100%-ot) ősszel érheti el.

Itthon is esnek az árindexek

Sosem történt meg, és meggyőződésünk, hogy soha nem fog többé az, ami 2022-ben, hogy az élelmiszer-értéklánc árai párhuzamos emelkedést tudtak mutatni. Sokan el is hitték, hogy ez így fog maradni. De 2023 elején gyorsan jött a kijózanodás: visszaállt a megszokott rend, a lánc elején estek leggyorsabban és a végén a leglassabban az árak.

Élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes üzlet összesen, millió forint (forrás: KSH)

A kiskereskedelmi forgalom kiigazítatlan volumenindexe, előző év azonos időszaka = 100% (forrás: KSH)

A régi nóta: ár-érdekérvényesítő képesség, Papuskáim (ahogy Csónakos mondaná). Szóval, minden a régi, de a másfél évig csökkenő trendben lévő kiskereskedelmi élelmiszer-forgalom magáért beszél (persze értékben maradt a trendszerű emelkedés eközben is). Nem is beszélve szerkezetének igen kedvezőtlen, régi időket idéző visszarendeződéséről.

Emiatt a Maslow-piramis a feje tetejére állt, aminek következtében a magas hozzáadott értékű élelmiszerek sorra hullanak ki a kosárból. (A kiegészítő táblán a számok az éves indexváltozásokat mutatják. Felhívjuk a figyelmet az elmúlt két év kiskereskedelmi árváltozásaink változatlan mértékére.)

Az élelmiszerek kiskereskedelmi forgalma mennyiségben csak 2023 végére, az ünnepeknek köszönhetően tért vissza az egy évvel korábbi szintjére, jó másfél évnyi visszaesés után. Értékben azonban maradt az emelkedő trend. Ehhez érdemes azt is tudni, hogy a vendéglátás 2023-ban menynyiségben 2%-kal zsugorodott, de értékben 20%-kal nőtt.

Ha az értékláncon előre haladva nézzük várakozásainkat, akkor a mezőgazdasági áraknál éves szinten kis mértékű emelkedést (2–4%), az élelmiszeripar belföldi árainál (3–5%) és az élelmiszerek kiskereskedelmi áránál (3–4%) a tavalyinál jóval alacsonyabb emelkedést várunk. A görbék visszatérnek az egy számjegyű növekedési tartományba. Ez a kiskereskedelmi volumenekben is fog bővülést okozni, de szintén nem kiugró mértékben.

A fizetőképességi korlátok miatt reneszánszukat élik a saját márkás termékek és a hűségprogramok. Az akcióvadászat egyik oldalról egyfajta irányított fogyasztási szerkezetet alakít ki, másrészt viszont tudatos felépítése alkalom lenne az egészséges életmód részét képező étkezési szokások felé való elmozdulásra.

Az Erste előrejelzései a mezőgazdaság idei kilátásairól:

1. Ahhoz, hogy ezek a folyamatok kedvező fordulatot vegyenek, nemcsak az új pályázati ciklusra, hanem a jövedelemtermelő képesség javulására is szükség lesz. Előrejelzésünk szerint erre leghamarabb 2025-ben számíthatunk, amikor az idén beadott pályázatok megvalósítási szakaszba érnek.

2. A világpiaci és a hazai élelmiszerárak csökkenése ebben az évben folytatódik, de lassuló ütemben. Az agrárolló ebben az évben – várakozásaink szerint – a tavalyinál kisebb mértékben, de 100 alatt marad.

3. A jövedelmezőség csökkenése lendületet ad a koncentráció növekedésének a mezőgazdaságban. Ezt minden üzemméretben érzékelni fogjuk.

4. A szántóföldi növények nehéz időszaka nem ér véget idén. Ha az időjárás kegyes is lesz, az inputok visszafogása nyomot fog hagyni a terméseredményeken, és a piaci árak sem kecsegtetnek érdemi emelkedéssel.

5. A sertésszektorban folytatódhat a konszolidációs időszak. A kedvező input- és outputoldali áralakulások, valamint a termelésbe álló beruházások mentén emelkedésnek indulhat a sertésállomány, és javulhat a jövedelmezőség.

6. Az immár tartósan emelkedő árak ellenére a juhhúskivitelünk csökken, ami azt jelzi, hogy strukturális gondok vannak a juhászatban. Idén azonban a ramadán és a húsvét időben összeért, ami tovább fokozta az amúgy is erős keresletet a bárányaink iránt. Ez segíthet abban, hogy a juhállomány csökkenése megálljon, és stabilizálódjon. A kedvező árkilátások, a jó legelők és az alacsony takarmányárak jó évet jósolnak a szektornak.

Fórián Zoltán vezető agrárszakértő Erste Agrár Központ, -Elemzés

Az árváltozások üteme az élelmiszer-értékláncban az előző év azonos időszakához képest, 2006. július – 2024. február, % (forrás: KSH)

Agrárgazdasági elemzések

Bekövetkezett a fordulat, vagy csupán az árak korrekcióját láthattuk a búza és a kukorica nemzetközi tőzsdei jegyzéseiben? A kereslet-kínálati viszonyok alakulásában érdemi változás továbbra sem érzékelhető, azonban a globális hatású gazdasági, politikai és nem utolsósorban befektetői döntések, valamint az aktuális időjárással kapcsolatos hírek megtörték az elmúlt időszak eseménytelen, monoton árcsökkenését.

Kukorica

Első ízben láthattunk az idei évben a 2024/2025-ös gazdasági évre vonatkozó előrejelzést a Nemzetközi Gabonatanácstól (International Grains Council – IGC). A március 14-én publikált riport minden vizsgált növényi kultúra esetén (búza, kukorica, szója, rizs) emelkedő termésmennyiséggel kalkulál. A pozitív hangvételű jelentés a globális kínálat további bővülését vetíti előre. Kukorica esetében a várható termés volumene (1,233 millió tonna) ismét meghaladja a felhasználást (1,230 millió tonna), így a fordulókészletek tovább emelkednek.

Egészen március hónap végéig a chicagói tőzsde (CBOT) front havi, májusi lejáratú jegyzései szűk sávban ingadoztak. Miután 28-án megjelent két – az elemzők és a piac által fokozott gyelemmel kísért – riport, az árak erőteljes emelkedésbe kezdtek, majd néhány nap elteltével visszatértek a korábbi szintekhez. Az USA mezőgazdasági minisztériumának statisztikai szolgálata (National Agricultural Statistics Service – NASS) egyrészt beszámolt a várható kukorica-vetésterületről, amely a prognózis szerint 5 százalékkal elmarad az előző évitől, másrészt jelentette az USA kukoricakészleteit, melyek 13 százalékkal meghaladták a 2023-as márciusi adatokat.

A vetésterület csökkenését jelezheti a szója és a kukorica árainak arányát

jelző mutatószám (soybean to corn price ratio) aktuális értéke is. Figyelembe véve a jövedelmezőségi szempontokat, a jelenlegi 2,5 körüli cserearány mellett az amerikai gazdák a vetésszerkezetüket a szója irányába tolhatják el. A magas készletek azonban szűkebb teret engednek egy esetleges tartós áremelkedésnek.

A kínai gazdaság körüli bizonytalanságokról egyre több üzleti fókuszú újságban, internetes portálon olvashatók különböző cikkek, elemzések.

2024-ben csupán 4,1 százalékos éves emelkedést mutat, míg 2025–2028 között akár további év/év alapú csökkenés várható. A világ immáron „csak” második legnépesebb országa gazdaságának gyengélkedése a gabonapiaci aktivitásán is látszik: az importkereslet folyamatosan csökken, nem ritkák a visszamondott megrendelések, törölt szállítások sem.

Brazíliában folyik a tavaszi vetések betakarítása, a korábbi csapadékhiány és hőség miatt vegyes eredményekkel.

Többen kifejezetten borús képet festenek a konjunktúra várható alakulásáról, elég csak a Nemzetközi Valutaalap (International Monetary Fund) előrejelzését górcső alá vennünk, mely szerint a kínai reál GDP (bruttó hazai termék)

Ezzel párhuzamosan lassan a végéhez közeledik a safrinha kukorica vetése, amely a brazil termés jelentős részét adja. Argentínában a kiterjedt esőzések késleltették a korai kukoricák betakarítását, míg a később vetett állományok esetében a körülmények kedvezőnek mondhatók.

Némileg eltérő pályát írt le a párizsi árutőzsde (MATIF) határidős kukoricapiaca: március elejével kezdődően egy látványosabb emelkedés következett be az összes lejárat esetében. A lendület azonban április elejére megtört, „oldalazássá” szelídült. Az európai árak intenzív mozgásainak hátterében több tényező húzódik: – Az emelkedés szikráját a befektetők pozíciózárásai adták: a nagy menynyiségű, korábban kötött tőzsdei határidős eladások zárása, a pro t realizálása (short covering) érdekében az adott instrumentumot – jelen

MATIF, kukorica, 2024. június

CBOT, kukorica, 2024. május

esetben a kukoricát – meg kell vásárolni, hogy a vételi és eladási pozíció „kiüsse” egymást. Ez a tömegesen megjelenő vásárlási szándék friss keresletet hozott a MATIF-ra, feljebb tolva ezzel az árakat.

– A fentiekkel párhuzamosan az EU határozott lépéseket fontolgat az orosz gabonaimport fékezése érdekében. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke által bejelentett javaslat alapján akár 50 százalékos vámot is kivethetnek az Oroszországból importált gabonafélékre, mely megakadályozhatja az olcsó búza beáramlását.

– Az ukrán import körüli bizonytalanságok: a június 5-én lejáró, Ukrajna számára vámmentességet biztosító szabályozás meghosszabbítása jelentős vitákat generált az EU különböző döntési platformjain. Az április 8-i állapot szerint az uniós tagállamok képviselői megerősítették azt a korábban létrejött megállapodást, melynek értelmében 2025. június 5-ig meghosszabbítják az EU-ba irányuló ukrán exportra vonatkozó behozatali vámok és kvóták felfüggesztését. Mindezt

Megkezdődött a kukorica vetése, előzetes adatok az elvetett területek alakulásáról vélhetően nyár elejére várhatók. Reméljük, addigra megérkezik a csapadék is, áztató esőzések formájában, nagy szükség lenne ugyanis erre a tavaszi kultúrák megnyugtató indulásához.

Búza

Hét hónapnyi csökkenést követően márciusban a FAO havonta frissülő élelmiszerár-indexe (FAO Food Price Index – FFPI) némi emelkedést mutatott, azonban árnyalja a képet az a tény, hogy az indexet alkotó 5 csoport (gabona, húsfélék, növényi olajok, cukor, tejtermékek) közül a gabonafélék részindexe változatlanul lefelé mozgott.

Az IGC riportja a 2024/2025-ös gazdasági évre vonatkozó előrejelzése alapján a világ várható búzatermése 1,2 százalékkal, 798,8 millió tonnára emelkedik év/év alapon. Ez a kínálat közel 9,4 millió tonnányi bővülését jelenti.

azonban úgy, amennyiben a kukoricaimport volumene meghaladja a 2021, 2022 és 2023 második felében behozott mennyiségek számtani átlagát, a vámokat ismét alkalmazni kell. A megállapodást még a parlamentnek is el kell fogadnia.

Amennyiben a felsoroltak többé-kevésbé nyugvópontra jutnak, az árakban ismét bekövetkezhet egy lefelé irányuló korrekció, azonban tartós áreséshez további, kedvező hírekre is szükség lesz a vetésterület és az időjárás alakulásáról, melyek már az előttünk álló termésre vonatkoznak.

Követve az európai folyamatokat, a hazai vevők is magasabb árakat kínálnak. Az emelkedéssel párhuzamosan a kereslet is mutat némi élénkülést, azonban kalkulálva a dunai szállítások kiesésével, továbbá az állattenyésztés csökkenő igényeivel, a vásárlások mennyisége jelentősen elmarad a korábbi években megszokott szintektől. Míg az olasz vevők hosszabb (július–augusztus), a feldolgozók akár rövidebb (május–június) szállítási határidőkre kerestek tételeket, alacsony forgalom mellett.

A búza globális exportárai a harmadik egymást követő hónapban csökkentek, főként az Európai Unió, Oroszország és az Amerikai Egyesült Államok közötti erős verseny következményeként. A bőséges kínálat mellett – a kukoricánál már említett – Kína által törölt búzavásárlások határozott nyomást gyakoroltak a piacokra, míg az Orosz Föderációban és az USAban a 2024-es betakarításra vonatkozó kedvező terméskilátások szintén hozzájárultak az alacsonyabb árszínvonal kialakulásához.

Az őszi vetések vegyes képet mutatnak: míg a Dunántúlon jól fejlődnek az állományok, addig a keleti régiókban némileg elmaradnak az ilyenkor megszokott állapottól.

Az új termés árazásában az euró árfolyamának volatilitása hangsúlyosan megjelenik, az április elején tapasztalható erősödés a forintban kifejezett árakat lefelé mozgatta, úgy, hogy a MATIF-jegyzések érdemben nem változtak. Az ó termés piacán az exportvevők dominálnak, az árak március második felében bekövetkezett korrekciója ellenére is kijelenthető, az aktuális vételi ajánlatok alapján nem sok esély körvonalazódik a tavaszig történő árutartás során felmerült tárolási és nanszírozási költségek érvényesítésére.

Reng Zoltán Hungrana-vezérigazgató

CBOT, búza, 2024. május

MATIF, búza, 2024. május

Változások a 2024. évi Egységeskérelembeadásával kapcsolatosan

A teljesség igénye nélkül gyűjtöttük össze – hiszen még mindig vannak megválaszolatlan kérdések a NIH (Nemzeti Irányítási Hatóság) asztalán – az olvasatunkban fontosnak ítélt 2024. évi Egységes kérelmet érintő változásokat a BISS-, CRISS-, (18/2024 AM-rendelet) és AÖP(17/2024 AM-rendelet) vállalások terén.

A támogatás benyújtásának jogvesztő hatálynapja 2024. 06. 10. Az EK felületének és biztonságos működésének kezdeti időpontja a 15/2024 AM-rendeletben nem meghatározott. 2024. 06. 10-ét követően csak adatváltozás tehető meg a felületen.

– HMKÁ2: Vizes élőhelyek és tőzeglápok megőrzése, a Meparban lehatárolt vizes élőhelyek megőrzése kötelező. 2024-től életbe lépett!

Az egységes kérelem kijavítására, részleges vagy teljes visszavonására az anyatehén-támogatás kivételével tárgyév szeptember 30-ig van lehetőség. Az anyatehéntartás-támogatás kijavítására, részleges vagy teljes visszavonására tárgyév december 20-ig van lehetőség. Az agrotechnikai műveletek bejelentésére továbbra is van lehetőség az év során, az agrotechnikánál előírt időszakban, EK-adatváltozás kezdeményezésével.

BISS kötelezően betartandó előírásokban történt változások (HMKÁ)

– HMKÁ1: Állandó gyepek megőrzése. A 2018-as évi országos bázis gyelembevételével, a 3%-ot meghaladó negatív eltérés esetén a hatóság eljárást indít, melynek révén kötelezőn vissza kell állítani a megszüntetett gyepterület arányos részét.

– HMKÁ3: Tarló, nád, növényi maradvány égetése TILOS, kivéve zárlati károsító megjelenése esetén, hatósági engedéllyel!

– HMKÁ4: Felszíni vizek mentén a vízvédelmi sávok kialakítása; a 2023-as lehatárolási méretek nem változtak, azonban az AÖP egyes lehetőségei ( mikrobiológiai készítmény, illetve növény- és talajkondicionáló kijuttatása) ezekre a sávokra szintén tiltott lett!

– HMKÁ5: Talajromlást és talajeróziót csökkentő talajművelés előírása 2023-ban már pontosításra került.

– HMKÁ6: Minimális talajborításra vonatkozó előírás: érzékeny időszak pontos lehatárolása megtörtént: tárgyév 07. 15. – 09. 30! Ebben az időszakban, ha a területen nincs álló kultúra, tarlófenntartással vagy másodvetéssel biztosítani kell a talaj védelmét. PIH01 (feketeugar) kód jelölése esetén is vizsgálni fogják, hogy adott terület ebben az időszakban vetett vagy spontán módon, de növényi borítottsággal rendelkezzen!

– HMKÁ7: Vetésváltás szántóterületen, kivéve a víz alatt álló kultúrákat: a 2023-as évben megfogalmazott előírások továbbra is érvényesek! Némi kiegészítés és a mellékletek aktualizálása megtörtént.

– HMKÁ8: Biológiai sokféleség megőrzése (a sokat vitatott témakör…)

A 2024. év tekintetében a gazdálkodásba vont területnek legalább 4%-át – a 17. § a) pontja szerinti – nem termelő tájképi elemnek, beleértve a parlagon hagyott területet is, növényvédő szerek használata nélkül termesztett ökológiai jelentőségű másodvetésnek vagy nitrogénmegkötő növényeknek kell borítania. Minden esetben a területszámításnál a gyelembe vehető szorzó az 1 (tehát másodvetéssel történő megfelelés esetén is, a 100 ha-os gazdaság 4%-án, azaz 4 hektáron elég teljesíteni)!

A korábbi támogatási ciklusban előírt EFA-másodvetés feltételeivel!

A 2024-es évben parlagként elfogadott olyan elvetett őszi kultúra, (repce, búza, árpa, tritikálé, rozs), amit az egységes kérelem benyújtásának utolsó napjáig (2024. 06. 10.) legalább egyszer leszártépőztek! Ezekről a területekről termény lehordása a parlagelőírásnak

megfelelően, nem elfogadott (megszűnt idéntől a mezőgazdasági termelő területen a diverzi kációs parlag lehetősége).

Sok új, a teljesíthetőség szempontjából fontos tájképi elem kerül lehatárolásra, és került új kultúra is a „Biológiai sokféleség megőrzése” előíráshoz: vadvirágos keverék vagy méhlegelő vetése.

ÚJ előírások

– HMKÁ9: Környezeti szempontból érzékeny állandó gyepterületként megjelölt gyepek átalakításának vagy felszántásának tilalma Natura 2000 területeken.

– Mezőgazdasági eredetű diffúz foszfátszennyezés és az öntözési célú vízhasználatra vonatkozó (JFGK1) ellenőrzésekhez kapcsolódó rendelkezések.

– ha a meg nem felelés 30–50% közötti, akkor a támogatás 70% nem lesz kiutalva; – illetve 50%-ot meghaladó meg nem felelés esetén a támogatás teljes egészét, azaz 100%-ot nem zetik ki.

Csak azok a területek számítanak a gazdaság teljes meghatározott területébe, amelyek a vállalással érintettek! Akkor sem történik ki zetés, ha a gazdálkodó több földhasználati kategóriában sem teljesíti a vállalásait, azaz a 2-2 pontot!

AÖP szántó földhasználati kategória

1.) A részleges teljesítés miatti támogatáscsökkentés a 2024. évtől bevezetésre kerül. Mivel az AÖP-hez való csatlakozás egy kompenzációs ki zetést jelentene, a vállalás részleges teljesítése – mivel nem minden esetben a gazdálkodónak róható csak fel (pl. időjárás, szállítói megcsúszás…), nem jár automatikusan az AÖP-támogatás elvonásával, hanem a meg nem feleléssel érintett földhasználati kategória a gazdaság teljes területének – maximum 30%-a, akkor a teljes támogatást 50%-kal csökkentik;

2.) Táblaméret-korlátozás esetén a táblák elválasztására előírt sávszélesség 3-ról 2 m-re módosult!

3.) Karbamidműtrágya környezetbarát használata vállalás esetén a területi, illetve az egyszerre kijuttatott N-hatóanyag tekintetében változtatás nem történt, de folyékony karbamidtartalmú műtrágya már talajba dolgozás nélkül is kijuttatható, ha ureázgátló készítményt is kijuttatnak vele egyidejűleg az öszszes karbamidtartalmú folyékony műtrágyával kezelt területen, pl. fejtrágyázás során. Az ureázgátló készítményekről új lista összeállítása történt!

4.) Mikrobiológiai készítmény kijuttatása a támogatásba vont terület min. 50%-án megvalósuló vállalásba nem vonható be olyan tábla, melynek több mint 15%-a esik az álló- és folyóvizek partjától számított 50 m-es

biztonsági sávba! Magát a kezelést sem szabad végrehajtani a biztonsági sáv által érintett területen!

5.) Talaj- és növénykondicionáló szerek, nitrogénmegkötő készítmények alkalmazása a szántóterületek min. 50%-án kötelezettség vállalása esetén szintén gyelemmel kell lenni a vízvédelmi biztonsági sáv jelenlétére, ahol a mikrobiológiai készítményeknél már leírt korlátozások szintén életbe léptek!

AÖP gyep földhasználati kategória

1.) Gyepek megőrzése vállalás esetén ideiglenes gyepterület a gazdaságban csak akkor csökkenhet, ha az adott terület állandó gyeppé minősítése megtörténik. Állandó gyepterületek csökkenése esetén azonban a gazdaságból való kikerülés elfogadott!

2.) Extenzív gyepek évi egyszeri kaszálása vállalás esetén az elszámolni kívánt kaszálás dátuma május 1. és szeptember 30. közé kell hogy essen úgy, hogy erről a kaszálék begyűjtésével járó hozam nyilvántartása is megtörténjen!

3.) Pozitív változás, hogy az alternáló kasza használatán kívül a hátsó felfüggesztésű vagy vontatott, de szársértő nélküli kasza használata is elfogadott lett. Adott földhasználati kategóriában a bejelentéshez legalább egy területen a georeferált fénykép feltöltése elvárt a MobilGazda applikáción keresztül úgy, hogy látsszon maga a kaszá-

lóeszköz, a felfüggesztés vagy csatlakozás módja, a kaszálóeszköz vágófelülete és a szársértő egység hiánya! Szártépő, mulcsozógép használata nem elfogadott!

4.) Új vállalásként bekerült az őshonos állatokkal történő legeltetés: saját állománnyal, a földhasználati kategória minimum 50%-án. A legeltetési állatsűrűség 0,2–1,4 ÁE/ha lehet a legeltetési időszakban. A legeltetéssel kapcsolatos vállalás esetén, ellenőrzésekor a Kincstár vizsgálja a Gazdálkodási napló erre vonatkozó oldalának folyamatos kitöltöttségét.

– talaj- és növénykondicionáló szerek, nitrogénmegkötő készítmények alkalmazása, ahol szintén életbe lépett az álló- és folyóvizek partjától számított 50 m-es védősáv, valamint azok a táblák nem jelölhetőek ennek a vállalásnak a végrehajtási területén, ahol ez a védősáv a tábla területének 15%-át meghaladja, – karbamidműtrágya környezetbarát használata (ua., mint a szántó földhasználati kategóriában).

belül köteles a Juh ENAR adatbázis felé bejelenteni;

– anyatehéntartás támogatása esetén az EK-felület segítséget nyújt az eddig megszokott üszőarány (max. 40%) kiszámolásán kívül az ellési arány (min. 30%) kiszámolásával;

CRISS

1.) Extenzi kációs szarvasmarha-támogatás; a 2023-as igénylési évben jelölt és elnyert bázis alapján a jogosult termelőnek jár, a támogatás igénybevétele esetén szarvasmarha-tartási kötelezettsége nincs.

5.) Kaszálás során legalább 10 cm-es tarló meghagyása: szintén elvárt a georeferált fénykép készítése és feltöltése Mobil Gazda applikációban, ami kimondottan a tarlómagasság igazolására szolgál. E kötelezettség vállalása esetén minden kaszáláskor ezt a minimális 10 cm-es tarlómagasságot biztosítani kell az adott földhasználati kategória összes területén.

AÖP állandó kultúrák

(Egyéb és különleges állandó kultúra földhasználati kategória elkülönítése megtörtént; különleges állandó kultúra: a 2. melléklet szerinti rövid vágásfordulójú sarjaztatásos energetikai ültetvények vagy a mezőgazdasági területeken EMOGA- vagy EMVA-forrásból létesített ipari faültetvények, valamint az energianád-, olasznád- és szil umfajok.)

2.) Átmeneti nemzeti támogatás (ÁNT): szintén az előző évben jóváhagyott, a tárgyévben rendelkezésre álló történelmi bázisjogosultság alapján kerül megállapításra, egyes információk alapján az anyajuhtartásra vonatkozó ilyen jellegű igénylés és ki zetés nem lesz, ott csak a termeléshez kötött támogatás igényelhető.

– szintén itt sajnos a 14 § (1) a) bekezdésében „a tenyészetében olyan anyatehenet tart vagy olyan állományhoz tartozik, amelyben hústermelés céljából nevelnek borjakat” kitétel, reméljük, pontosításra kerül, mert így a magas genetikai értékű, tiszta vérű húshasznú szarvasmarhát tartó/nemesítő tenyészetek, amelyek pedigrés tenyészállatokat továbbtartásra „előállító” törzstenyészetnek számítanak, eleve kiesnének a támogatás alól, hiszen itt a borjak nem hústermelés céllal vannak nevelve.

3.) Termeléshez kötött támogatások (TKT):

– Zöldségnövény-termesztés támogatása igénylésekor édeskömény esetén a telepítés évét követő 3 évig igazolható ugyanazon minősített szaporítóanyag megléte/felhasználása.

FONTOS!

1) Kizárólag egyéb állandó kultúrákra került vállalható előírásként: – a biológiai ágensek használata, – mikrobiológiai készítmények alkalmazása vagy a telepítéskor, vagy a sorközben felhalmozott növényi maradványok lebontására,

– anyajuh-támogatásnál a birtokon tartási idő kezdete módosult, 2024-ben április 1-től indul a 100 napos tartási kötelezettség;

– szintén anyajuh-támogatás esetén a támogatásra bejelentett állat elhullását, házi vágását vagy elvesztését a bekövetkezéstől számított 15 napon

Mivel nem a rendelet teljes szövegét idéztük (az megtalálható a 43. Magyar Közlönyben!), az újítások/változások teljes körű értelmezése és a 2023-as változatlan előírások felfrissítése miatt mindenképpen javasoljuk a rendeletek alapos áttanulmányozását és a falugazdászukkal vagy szaktanácsadójukkal történő egyeztetést az Egységes kérelem benyújtása előtt!

Szabó Gabriella okleveles agrármérnök, szaktanácsadó Talaj-Agro Kft.

Pályázati aktualitások

A nagy érdeklődéssel várt élelmiszeripari pályázat volt a KAP keretében az „első fecske”; rögtön két felhívás támogatja a feldolgozóüzemek fejlesztését. Felhívjuk az olvasók gyelmét, hogy a közölt tájékoztató információk a pályázat tervezete alapján kerültek összeállításra, a beküldött észrevételek beépítését követően módosíthatnak rajtuk, ezért mindenképpen a végleges felhívásban leírtakat tekintsék mértékadónak.

Támogatásra jogosultak Támogatásra jogosult az a vállalkozás, vállalkozásmérettől függetlenül, aki vagy amely:

• Magyarországon székhellyel vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon ókteleppel és

• a támogatási kérelem benyújtását megelőző teljes lezárt üzleti évvel rendelkezik.

Egyénileg hajthat végre beruházást mezőgazdasági őstermelő, őstermelők családi gazdasága, egyéni vállalkozó, gazdasági társaság, vadásztársaság.

2023. november 1-jén került közzétételre a Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervének 2024. évre szóló pályázati ütemterve. A várható időpontokhoz képest néhány hetes csúszással ugyan, de már több beruházási célú felhívás tervezete is hivatalosan véleményezhető. A társadalmasítás fázisát követi majd egy hónap múlva a végleges felhívások megjelenése.

Kollektív projektként valósíthat meg fejlesztést a termelői csoport, termelői szervezet, termelői integrációs szervezet, mezőgazdasági termelők tagságával működő szövetkezet, valamint a szociális szövetkezet.

Támogatható tevékenységek Önállóan támogatható fejlesztések

1. célterület – Mezőgazdasági termékek értéknövelése, a piacra jutást elősegítő technológiai fejlesztést célzó beruházások.

A) TEÁOR 10 és 11 besorolású élelmiszer-feldolgozó, borászati és takarmány-előállító üzemek fejlesztése.

1. Élelmiszer-feldolgozó üzemek

• Termeléshez és/vagy élelmiszeripari termékek előállításához új eszközök, gépek beszerzése, technológiai rendszerek kialakítása.

• Termelési tevékenység során a minőség és biztonság szavatolásához, az alapanyagok, gyártásközi és végtermékek minőségét szolgáló új eszközök, laboreszközök beszerzése, technológiai rendszerek kialakítása.

• Termeléshez és/vagy élelmiszeripari termékek előállításához üzemen belüli anyagmozgatáshoz, raktározáshoz, csomagoláshoz új eszközök beszerzése.

• Élelmiszeripari tevékenységhez áruszállításra használható szállítójárművek (N járműkategória: teherautók és furgonok) beszerzése.

• Az élelmiszeripari tevékenységhez épületek építése, kialakítása, bővítése.

• Az élelmiszeripari tevékenységhez energetikai hatékonyságnövelést nem célzó korszerűsítések, felújítások (pl. üzemek műgyantázása, vízés szennyvízkezelési fejlesztések).

2. Borászati üzemek

• Szőlőfeldolgozáshoz, mustkezeléshez, bor, pezsgő, illetve habzó bor készítéséhez, bor, pezsgő, illetve habzó bor kezeléséhez, tárolásához, érleléséhez és kiszereléséhez kapcsolódó új eszközök, gépek beszerzése, technológiai rendszerek kialakítása.

• Borászati tevékenység során a minőség és biztonság szavatolásához kapcsolódó, az alapanyagok, gyár-

tásközi és végtermékek minőségét szolgáló új eszközök, laboreszközök beszerzése, technológiai rendszerek kialakítása.

• Termeléshez és/vagy borászati termékek előállításához az üzemen belüli anyagmozgatáshoz, raktározáshoz, csomagoláshoz új eszközök beszerzése.

• Borászati tevékenységhez áruszállításra használható szállítójárművek (N járműkategória: teherautók és furgonok) beszerzése.

• Borászati tevékenységhez épületek építése, kialakítása, bővítése.

• Borászati tevékenységhez energetikai hatékonyságnövelést nem célzó korszerűsítések, felújítások (pl. borászati tartályok bevonatolása, vízés szennyvízkezelési fejlesztések).

3. Takarmány-előállító üzemek (TEÁOR 109)

• Takarmány-előállításhoz új eszközök, gépek beszerzése, technológiai rendszerek kialakítása.

• A takarmány-előállítás során a minőség és biztonság szavatolásához, az alapanyagok, gyártásközi és végtermékek minőségét szolgáló új eszközök, laboreszközök beszerzése, technológiai rendszerek kialakítása.

• Takarmány-előállításhoz üzemen belüli anyagmozgatáshoz, raktározáshoz, csomagoláshoz új eszközök beszerzése.

mek műgyantázása, víz- és szennyvízkezelési fejlesztések).

• Takarmány-előállításhoz áruszállításra használható szállítójárművek (N járműkategória: teherautók és furgonok) beszerzése.

B) Mezőgazdasági termékek egyéb típusú értéknövelését végző üzemek fejlesztése: mézkiszerelést, gyapjúfeldolgozást, kenderfeldolgozást, trágyafeldolgozást folytató üzemek fejlesztése, illetve TEÁOR 10 vagy 11 besorolás szerinti tevékenységekhez kapcsolódó egyéb melléktermék-feldolgozás.

• Mezőgazdasági termék értéknöveléséhez kapcsolódóan annak készítéséhez, kezeléséhez, tárolásához, érleléséhez és kiszereléséhez kapcsolódó új eszközök, gépek beszerzése, új technológiai rendszerek kialakítása.

• Mezőgazdasági termék értéknöveléséhez az üzemen belüli anyagmozgatáshoz, raktározáshoz, csomagoláshoz új eszközök beszerzése.

• Mezőgazdasági termék értéknöveléséhez áruszállításra használható szállítójárművek (N járműkategória szerint: teherautók és furgonok) beszerzése.

• Takarmány-előállításhoz épületek építése, kialakítása, bővítése.

• Takarmány-előállításhoz energetikai hatékonyságnövelést nem célzó korszerűsítések, felújítások (pl. üze-

legalább 10% fajlagos energiahatékonyság-javulás teljesítése):

o Utólagos külső hőszigetelés, külső nyílászárócsere, hővisszanyerő szellőzés korszerűsítése, létesítése stb.

o Fűtési, hűtési és használatimelegvíz-rendszerek korszerűsítése, hőtermelők cseréje korszerű, nagy hatásfokú berendezésekre, hűtési rendszerek energiatakarékos korszerűsítése, hulladékhő-hasznosítási lehetőségek kiaknázása stb.

o Fényforrások, világítótestek cseréje. Kül- és beltéri világítási rendszerek korszerűsítése stb.

o Épületgépészeti fejlesztések, új, energiatakarékos technológiák kiépítése, energiatakarékos berendezések beszerzése.

• Megújuló energiaforrást hasznosító technológiák alkalmazása : Fűtési/hűtési energiaigény, használatimelegvíz-igény, villamosenergia-igény részbeni vagy teljes kielégítése megújuló energiaforrásból:

• A támogatási kérelemmel érintett mezőgazdasági termék értéknövelését szolgáló épületek építése, kialakítása, bővítése.

2. célterület – Mezőgazdasági termékek értéknöveléséhez kapcsolódó zöldberuházások támogatása.

• Energiafelhasználás csökkentésére vonatkozó tevékenységek (elvárás

o napkollektorok,

o biomassza-alapú és hőszivattyús rendszerek,

o geotermikus energia,

o biogáz,

o napelemes rendszer (kapcsolódó energiatároló berendezéssel),

o szélenergia.

Önállóan nem támogatható fejlesztések

• Telepi infrastruktúra fejlesztése –utak, kerítés, tűzivíztározó kialakítása, szociális és kiszolgáló helyisé-

gek építése, közműcsatlakozások kiépítése telekhatáron belül.

• A feldolgozó tevékenységek végzéséhez, a termeléshez, a vállalatirányításhoz, a belső nyilvántartási és a vállalati infokommunikációs rendszerekhez informatikai eszközök és szoftverek beszerzése.

Nem támogatható tevékenység

• 1020 TEÁOR kód alá tartozó halfeldolgozást és -tartósítást célzó tevékenység,

• mezőgazdasági erő-, munkagépek és személygépjárművek,

• gönci hordónál (1,36 hektoliternél) kisebb űrtartalmú fahordó vásárlása,

• folyékony bioüzemanyag gyártása,

• használt gépek, eszközök, anyagok, továbbá egyszer használatos eszközök és göngyöleg beszerzése.

Kötelezettség

A fenntartási kötelezettség a művelet zikai befejezésétől számított 5 éves időtartamra szól.

A fejlesztéssel érintett ingatlanra a pályázat benyújtásától rendezett tulajdoni és/vagy használati viszonyokat kell biztosítani.

Megkezdés, megvalósítás

Támogatás a pályázat benyújtása előtt megkezdett beruházáshoz nem igényelhető.

Felújítás vagy bővítés esetében a Nemzeti Ki zető Ügynökség által le-

folytatott előzetes helyszíni szemlét követően kezdhető meg. Az előzetes helyszíni szemlét megelőzően megkezdett felújítás/bővítés az érintett – előzetes helyszíni szemle nélkül megkezdett – projektelem elutasítását vonja maga után.

Új építéssel vagy gép-, eszközbeszerzéssel járó projekt megvalósítását a benyújtást követő napon saját felelősségre már meg lehet kezdeni.

Több elszámolási időszak választásakor mindkét felhívás esetében a kedvezményezett a támogatói okirattól számított 1 éven belül köteles ki zetési kérelem benyújtásával a megítélt támogatás legalább 10%-ának felhasználását igazolni. Komplex felhívásnál előírás még 2 éven belül a megítélt támogatás min. 60%-át elszámolni.

A művelet megvalósítására komplex felhívás esetén a támogatói okirat véglegessé válásától 3 év, a kisebb támogatási értékhatárú pályázatnál pedig 2 év áll rendelkezésre.

Támogatás mértéke, összege Az alaptámogatás mértéke 50%. Megújuló energia hasznosításánál 70%. Kizárólag az alaptámogatásnál lehetőség lesz megemelt mérték elérésére +10%-kal:

o ökológiai minősítésű termék előállítójának – aki legalább 1,5 millió Ft értékben adott el terméket, o kollektív beruházásnál, o beruházási hitelhez igénybe vett kamattámogatásnál.

Az alaptámogatáshoz képest +5%-kal megemelt intenzitás jár még beruházási hitelhez kapcsolódó intézményi kezességvállalás díj igénybevételénél.

A támogatás maximális mértéke nem haladhatja meg a 65%-ot az 1. és a 2. A) célterületen.

Az igényelhető vissza nem térítendő támogatási összeg komplex felhívás esetén min. 200 millió Ft, max. 5 milliárd Ft. A kisebb projektméretű felhívásnál max. 200 millió Ft támogatás vehető igénybe.

Előleg igénybevételére lesz lehetőség a megítélt támogatási összeg 25%-áig, ez komplex felhívásnál legfeljebb 500, míg kisebb projektigényű felhívásnál max. 50 millió Ft értékhatárig terjedhet.

A pályázat benyújtása

A komplex felhívás esetén az első szakasz 2024. július 30-tól augusztus 12-ig, a második augusztus 13. és 26. között, a rendelkezésre álló forrásoktól függően a harmadik 2025. február 18tól március 3-ig, a negyedig március 4. és 17. között zárul.

A kisebb támogatási összegű felhívásnál az első etap 2024. június 25-től július 8-ig, a második július 9. és 22. között, a rendelkezésre álló forrásoktól függően, a harmadik 2025. január 7. és 20. között, a negyedik január 21-től február 3-ig válna elérhetővé.

Tavaszi Attila Som-Tan Kft.

Egyes agrártárgyú törvények módosításáról

A 2023. évi XCIII. törvény és a 2023. évi XCIV. törvény több agrártárgyú törvényt is módosít. A módosítások egy része már 2024 januárjától hatályos, míg egyes módosítások csupán 2024. október 1-jén lépnek hatályba.

Megerősített jelzőrendszer

A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) 5. §-a előírja, hogy a földhasználó köteles a termőföldet művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítani, vagy a gyomnövények megtelepedését és terjedését megakadályozni.

kijelölje, amennyiben a földhasználó a hasznosítási kötelezettségének nem tett eleget, és őt az ingatlanügyi hatóság földvédelmi bírság meg zetésére kötelezte.

A szőlőt és gyümölcsöst a művelési ágának megfelelő termeléssel kell hasznosítani. A nem hasznosított, elgazosodott, becserjésedett zártkerti területek a szomszédos termőföldek művelését is megnehezítik, a fokozott gyommentesítési feladatok miatt a környező ingatlanok tulajdonosai, használói számára többletkiadásokat okoznak.

A törvénymódosítás – annak érdekében, hogy a parlagon lévő zártkerti ingatlanok minél nagyobb arányban hasznosításra kerüljenek – megerősített jelzőrendszert hoz létre. A Tfvt. feljogosítja az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat jegyzőjét, hogy a zártkerti ingatlannak minősülő termőföld esetében az ingatlan művelésének, gyommentesítésének elmulasztását jelezze az ingatlanügyi hatóság felé. A jelzés alapján az ingatlanügyi hatóság a hasznosítási kötelezettség elmulasztása miatt hivatalból eljárást indít, és az eljárás eredményéről tájékoztatja a jegyzőt (Tfvt. 5. § (5 a) bekezdés). Amennyiben a földhasználó a zártkerti ingatlannak minősülő termőföldet engedély nélkül más célra hasznosítja, a jegyző szintén jelzéssel élhet az ingatlanügyi hatóság felé, amely ebben az esetben az engedély nélküli más célú hasznosítás miatt indít hivatalból eljárást (Tfvt. 16. § (1a) bekezdés).

Szociális földprogram

A szociális földprogramot, illetve mezőgazdasági tevékenység végzése céljából közfoglalkoztatási programot működtető települési önkormányzatnak már eddig is lehetősége volt arra, hogy a zártkerti ingatlant egy évre a földprogram működtetése céljából

A kijelölésre abban az esetben kerülhetett sor, ha a kötelezett az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül sem tett eleget a hasznosítási kötelezettségének. A földvédelmi bírságot kiszabó határozatban erről tájékoztatni kell a bírság meg zetésére kötelezett személyt, valamint a tulajdonost, ha nem ő a földhasználó. A kijelölésről az önkormányzat hatósági hatáskörben határozatot hoz, melynek egy példányát a jövőben el kell juttatnia a földvédelmi bírság meg zetésére kötelező határozatot meghozó ingatlanügyi hatósághoz is.

Ha a kötelezett a hasznosítási kötelezettségének a fenti értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül eleget tesz, és ezt az ingatlanügyi hatóság felé bejelenti, a hatóság megvizsgálja, hogy a kötelezettség valóban teljesült-e, és amennyiben igen, nyolc napon belül tájékoztatja erről az önkormányzatot. Ebben az esetben az önkormányzat a kijelölésre vonatkozó döntését hatályon kívül helyezi.

Az egyes elhanyagolt ingatlanok földprogramba történő bevonásának elősegítése érdekében a Tfvt. előírja, hogy amennyiben az ingatlanügyi hatóság a zártkerti ingatlant érintően az 5. §-ban meghatározott hasznosítási kötelezettség elmulasztása miatt földvédelmi bírság meg zetésére kötelező határozatot hoz, a véglegessé vált határozat egy példányát meg kell küldenie a zárkerti ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat részére is (Tfvt. 5/A. §).

Rizstelepekre vonatkoztatva

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) kiegészül a rizstelepre vonatkozó szabályokkal. A törvény kiegészítését az indokolja, hogy a rizstermesztés a mezőgazdasági termelés egy speciá-

lis ágazata, amelyhez nem csupán a termőföld, hanem a rizstermesztést szolgáló, művelés alól kivett területek, például árkok és csatornarendszerek is szükségesek. Ezért fontos, hogy a rizstelephez tartozó földrészletek egy birtoktestet képezzenek, hasznosításuk egy egységként, azonos időtartamra és azonos feltételek mellett történjen. A törvénymódosítás a rizstelepeket – vagyis a rizstermesztésre szolgáló földterületet és annak tartozékaiként az árok- és csatornarendszert, a töltéseket és művelési utakat – ex lege dologösszességgé nyilvánítja, és ehhez igazodóan határozza meg azok értékesítésének és használatának különös szabályait is.

A törvény alapján a rizstelep az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által rizstelepként elismert olyan, egy vagy több földrészletből álló, legalább 1 hektár térmértékű, egységes művelés alatt álló terület, amelyen a mezőgazdasági termelő a rizstelepként történő elismerés iránti kérelem benyújtását közvetlenül megelőző 3 évből legalább 1 évben rizst termeszt, és amely magában foglalja a földet és annak tartozékaként a rizstermesztést szolgáló, művelés alól kivett területként nyilvántartott földrészletet is (Földforgalmi tv. 5. § 22b. pont).

Szomszédos föld fogalma

Módosul a szomszédos föld fogalma: szomszédos földnek minősül a jövőben az a föld is, amelyet a jogügylet tárgyát képező földtől önálló helyrajzi szám alatt nyilvántartott patak, földrészlet vagy földrészletek közbeékelődése választ el (Földforgalmi tv. 5. § 23. pont).

Mivel gyakran merült fel igény arra vonatkozóan, hogy a földtulajdonos a földet a földművesnek nem minősülő közeli hozzátartozójának a használatába is adhassa, új rendelkezés, hogy a földművesnek nem minősülő belföldi természetes személy és tagállami állampolgár a föld használati jogosultságát is megszerezheti, amennyiben a birtokában álló föld területnagysága a

megszerezni kívánt föld területnagyságával együtt nem haladja meg az 1 hektárt, és a használatba adó a földhasználó közeli hozzátartozója (Földforgalmi tv. 40. § (6) bekezdés).

Haszonbérleti szerződés

A Földforgalmi tv. módosítása bővíti a haszonbérleti szerződés jóváhagyása megtagadásának eseteit is. A mezőgazdasági igazgatási szerv megtagadja a haszonbérleti szerződés jóváhagyását, ha a jegyzék szerinti rangsor alapján az első helyen álló előhaszonbérletre jogosult, illetve a soron következő előhaszonbérletre jogosult vagy a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlő tekintetében a föld tulajdonjogának vagy használati jogosultságának megsértése miatt a haszonbérleti szerződés közlését megelőző 5 éven belül végleges döntésében bírságot szabott ki [Földforgalmi tv. 53. § (1) bekezdés d) pont].

Adminisztráció

2024. október 1-jétől megszűnik a biztonsági kellékekkel rendelkező okirat használata a föld tulajdonjogának átruházása, illetve a föld tulajdonjogát érintő más jogügyletek során. Az ilyen jellegű jognyilatkozatok érvényességéhez a jövőben a Földforgalmi tv. végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott elektronikus regisztráció szükséges, az eljárás megindítására pedig a földforgalmi eljárásokat támogató informatikai rendszeren keresztül kerül majd sor [Földforgalmi tv. 8. § (1) bekezdés].

Szintén 2024. október 1-jétől az iratjegyzék megküldése is elektronikus úton történik, ha az adásvételi, illetve haszonbérleti szerződés érvényessége a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyásához kötött. Ebben az esetben a jegyző az elővásárlásra és az előhaszonbérletre jogosultak jognyilatkozatairól készített iratjegyzéket, a Földforgalmi tv. végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak szerinti közzétételre vonatkozó záradékkal ellátott, anonimizált adásvételi, illetve haszonbérleti szerződés, valamint a jognyilatkozatok és a kormányzati portált működtető szervezet által a közzétételről és a levételről küldött igazolás másolatával együtt elektronikus úton küldi meg a mezőgazdasági igazgatási szerv részére. Ha viszont az adásvételi, illetve haszonbérleti szerződéshez nem szükséges a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása, a jegyzéket – az adásvételi, illetve haszonbérleti szerződés eredeti példányával, a jognyilatkozatokkal és a közzétételről és a levételről küldött igazolással együtt – az eladó részére papíralapon kell megküldeni [Földforgalmi tv. 22. § (1) bekezdés, 50. § (1) bekezdés].

Ha az adásvételi, illetve haszonbérleti szerződés érvényessége a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyásához kötött, a jegyző – a Földforgalmi tv. végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak szerint – gondoskodik az általa átvett jognyilatkozatok eredeti példányának megőrzéséről. A törvény előírja, hogy a jegyző köteles az általa megőrzött dokumentumokat a föld tulajdonjogának, valamint a földhasználati jogosultság megszerzésével kapcsolatban eljáró hatóság vagy bíróság megkeresésére eredetiben rendelkezésre bocsátani [Földforgalmi tv. 22. § (3) bekezdés, 50. § (3) bekezdés].

Dr. Balás Endre a szerző jegyző, a Menedzser Praxis önkormányzati szakértője

A helyzet stresszes

A szántóföldi növényi kultúrákban aszály esetén a növekedés fenntartásáról kell gondoskodni.

Ezt az Amalgerol® 3-4 l/ha vagy Amalgerol® Essence 2 l/ha dózisának a kipermetezésével segíthetjük elő.

A csapadékhiány miatt a növények csak nehezen veszik fel a talajból a tápanyagokat, így a levélen keresztüli tápanyagpótlást kell előtérbe helyezni. A tápanyagok mellett érdemes Amalgerol®-t használni a növények kondíciójának javítására, hogy jobban tűrjék a vízhiányt, és életben maradjanak a következő, remélhetően megérkező csapadék lehullásáig.

Az Amalgerol® 3 l/ha dózisa valamely olyan nitrogéntartalmú levéltrágyával együtt kijuttatva, ami nem perzseli a növényeket, sokat segíthet a vízhiánytól szenvedő növények termékenységének megőrzésében aszályos körülmények között. Ezekből a nitrogéntartalmú levéltrágyákból (Azospeed, Lovospeed, Nitrospeed, Plantal Top N stb.) 15–20 litert kijuttatva hektáronként, Amalgerol®-lal kombinációban egy erőteljes tápanyag-kondicionáló szer keveréket kapunk, amely életben tartja növényeinket a csapadék megérkezéséig.

A kukorica növekedését érdemes a korai időszakban felgyorsítani, hogy a virágzás még a nyári nagy melegek előtt megtörténjen. Ez kedvez a megtermékenyülésnek, és nagyobb termést eredményez. Az Amalgerol® használata eredményeként a növények tápanyagfelvétele megnő, hasonlóan, mint az emberi gyógyászatban a műtét utáni svédcseppkúra esetében; a növények gyorsabban heverik ki a környezet okozta káros hatásokat, és fokozott növekedésnek indulnak.

Aszály esetén a napraforgónövények az egyenetlen kelés következtében különböző fejlettségűek lehetnek. Ez megnehezíti a gyomirtások időzítését, és problémát okozhat a betakarítás idejének helyes megválasztásában. Az egyenetlen kelés miatt a virágzás is elhúzódhat, a területen

Aszálystressz kukoricában

a növények egy része még javában virágzik, míg a többiek már beértek. A meglepetés a betakarításkor következhet, amikor is a későn virágzó növények még nem értek be, és így a termésüket sem lehet betakarítani. A termésátlagokon így látszik az egyenetlen kelés közvetett hatása.

Az Amalgerol® korai használatával a heterogén, különböző fejlettségű növények közötti különbségek csökkenthetők, az állomány egyöntetűbb lesz. Amennyiben látjuk, hogy a kikelt tavaszi növényeink fejlődése lassú, vontatott, az Amalgerol® 3 l/ha dózisának kipermetezésével gyorsíthatjuk fejlődésüket. Ekkor nemcsak a levélfelület növekszik, de a gyökér is erőteljesebben fejlődik.

A tavaszi permetezések során jelentkezik a legtöbb vegyszerfelverődésből, elsodródásból jelentkező stressz a növényeken.

A napraforgó különösen érzékeny a gyomirtó szerekre. Ezeket a tüneteket az időjárás okozta behatások (hideg, szárazság) még jobban felerősítik. Napraforgóban általában az imazamox hatóanyag használata után jelentkeznek jellegzetes, sárgulásos tünetek, amelyek

napraforgó

megszüntetésére jó eszköz az Amalgerol®. Ebben a hónapban van a permetezések munkacsúcsa is, és sok esetben nem sikerül rendesen kimosni a permetezőtartályt, miközben egyik kultúrából a másikba állunk át. Ez bizony meglátszik a kezelt kultúrákon is, és ez is egy stresszfaktor a növények számára. Az Amalgerol® és az Amalgerol® Essence is az Agrár-ökológiai Programban használható készítmény, alkalmazásuk a programban 1 pontot jelent. www.hechta.hu

Dikamba,

A takarmánynövény-termesztés

klímakitettségének

Az éghajlatváltozás a Kárpát-medencében egyre kifejezettebb. Egyre több a meleg, hőstresszes nap és az aszályos nyár, valamint ezek kombinációja. A 2017–2130 közötti időszakra vonatkozó második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, 2017) szerint a hőmérsékletnek az évszázad közepéig +1,4–2,6 °C-os változása várható nyáron (referencia: 1961–1990), míg az évszázad végére a növekedés meg is haladhatja a +4 °C-ot. A csapadék pedig nyáron -5–10%-kal kevesebb lesz (2021–2050). A hőhullámos napok száma (Tközép > 25 °C) 7–13 nappal fog emelkedni 2021–2050 között, ami drámai lehet a századfordulóra (2071–2100 között): +18–23 nap a nyári időszakban! Tehát a mediterrán éghajlat felé tolódunk el.

Hosszú, forró nyár

A hőstressz, azaz a hőségriadós nap de níciója szerint egy olyan nyári nap, amikor az átlaghőmérséklet meghaladja a 25 ºC-ot, tehát a csúcshőmérséklet 40 ºC felett van. Ezzel szemben nem tudunk védekezni. Az öntözés az aszály ellen jelent megoldást, de a hőségnapok ellen nem. Különösen nagy a baj, ha a hőség 4-5 napig tart.

A silókukorica pedig ökológiai szempontból érzékeny növény, csak néhány napig bírja a 40 ºC feletti csúcshőmérsékletet, utána a levelei furulyázni kezdenek, elsárgulnak, és a fotoszintézis leáll az elhalt szövetekben. Jöhetnek a gombák! A klímaváltozásnak azonban lesz kedvező hatása is, mert ősszel +3–14% csapadék várható országos átlagban. Ezért az őszi vetésű szántóföldi növények várhatóan még javuló termésátlagokat is elérhetnek a század utolsó harmadára.

Tömegtakarmány-termesztés

Fontos megemlíteni, hogy a szarvasmarhatelepeken a tartástechnológia

jelentős fejlődésen ment keresztül a támogatások révén, a genetikai előrehaladás is gyors volt, ezért a tejtermelés folyamatosan emelkedik. Az elmúlt 30 év alatt 5000 kg-mal nőtt a tehenek termelése egy laktációban. A megnövekedett termelés szükségletének kielégítése pedig önmagában is kihívás egy kérődző esetében takarmányozási szempontból, mivel a napi adag legalább 50%-a tömegtakarmány (szárazanyagra vetítve).

Súlyosbító tényező, hogy a hőstresszt nemcsak a silókukorica viseli nehezen, de a tehén is szenved tőle. Még a legkorszerűbb, magas és szigetelt istállóban is gondot jelent a nyári meleg (már 24 ºC felett) a bendőfermentáció által termelt hő, valamit a gyenge étvágy miatt. Mindentől függetlenül, a szemléletváltás eredményeként a 2008 óta termesztett új takarmánynövények jó eredményeket hoztak a tejtermelésben is: 2008–2023 között az eredmény +1500 kg tej (tehenenként 305 nap alatt) és -20 nap a két ellés közötti időben. Ez rendkívüli, mivel a hozamnövekedés

általában együtt jár a szaporodásbiológiai eredmények romlásával.

Az előbbiekben említett okokból kifolyólag elindult egy szemléletváltás, 2008 és 2024 között, mely a tömegtakarmány-termesztésre és a tejágazatra egyaránt konkrét hatással volt. Ennek a szemléletváltásnak az elemei, melyek a takarmánynövény-termesztés klímakitettségét jelentősen csökkentették, az alábbiak voltak.

1. A silókukorica és a lucerna hegemóniája megszűnt, a tömegtakarmány-bázis kiszélesedett. Új kategóriaként jelent meg:

• az intenzív, szántóföldi termesztésű és nagy hozamú, magas kiindulási cukortartalmú perjefélékből készült szilázs, szenázs és széna (olaszperje, hibridperje, Festulolium);

• az őszi vetésű és kora tavaszi betakarítású gabonafélékből készült szilázs (rozs, tritikálé);

• az őszi vetésű és kora tavaszi betakarítású keverékek (gabonagabona, gabona-fű és gabona-

pillangós keverékek) szilázsai, szenázsai és szénái;

• a BMR-típusú cirokszilázsok (brachitikus BMR törpecirok, PPS cirok, hímsteril BMR cirok);

• a szudánifű-szilázs, -szenázs és -széna;

• cirok-cirok (2-3 komponensű) keverékek a szárdőlés kockázatának csökkentésére;

• a mohar (60 napos tenyészidővel és extrém szárazságtűréssel);

• a köles (1 m magasságig legeltethető és szilázs is készíthető belőle).

2. Bevezettük a kettős termesztést, ami által rugalmasabb lett vetésforgó. A kora tavaszi betakarítású növények után még lehet vetni silókukoricát, szemes kukoricát és cirokféléket, valamint szudáni füvet, tehát ugyanazon évben két betakarítás is lehetséges. Kevés területtel, de sok tehénnel rendelkező cégek esetében ez kritikus szempont.

A kettős termesztésnek egyébként jelentős szerepe van a szél- és vízerózió megelőzésében, a nitrogén megtartásában is az őszi talajtakarás révén.

Európában sokáig szinte egyedül voltunk ezzel a technológiával. Nyugat-Európában leginkább a volt kelet-német területeken ismerik ezt a termelési rendszert, ahonnan az első rozsvetőmagok érkeztek. A többi északi és nyugati ország még mindig viaszérés elején takarítja be a gabonákat, ami a kettős termesztést lehetetlenné teszi. Ennek azonban a nagy mennyiségű és jó minőségű legeltethető vagy silózható fű az oka, mert a csapadékos, hegyvidéki, skandináv területeken

nem az emészthető rost a limitáló a tejtermelés szempontjából, hanem a keményítő hiánya (a kukorica termesztésével sok helyen nehézségeik vannak a hűvös éghajlat miatt). Az USA-ban a jól emészthető BMR (Brown Mid Rib) kukorica miatt szintén kevésbé volt fontos emészthetőrost-forrásaként a gabona- vagy fűszilázs. Ez a silókukorica azonban az Európai Unióban nem termeszthető, a génmódosított változatok miatt.

A Cornell Egyetemen (New York Állam) mégis fontolóra vették a kettős termesztési technológiának a vizsgálatát a klímaváltozás nyomására. Így az USA-ban (New York állam, Ithaca környéke) 2010 óta folynak kutatások ezen a területen. A fókusz a korai betakarítású őszi gabona (zászlóslevélben kaszált tritikálé és rozs), amit a silókukorica vagy BMR cirok vetése követ (Lyons és mtsai., Cornell Egyetem). Tehát nem maradtunk le a világ mögött, sőt, majdnem egyedül voltunk ezzel az újdonsággal a kontinentális klímán. Közép-Európa pedig most tanulja tőlünk ezt a módszert.

3. Kibővült a gabonafélék funkcionalitása, ugyanis a tritikálé, a búza és az árpa „többfunkciós” tömegtakarmány-növényként is használható: be lehet őket takarítani a kalászhányás időszakában, két menetben (fonnyasztással), szilázsnövényként, nagytejű teheneknek, meg lehet várni a tejes-viaszérés időszakát (egymenetes betakarítás) a növendék üszők takarmányadagjába. Végső megoldásként pedig szemes terményként is betakarítható (amit minden életkorban alkalmazhatunk

a napi adagban). A rozs azonban szigorúan „egyfunkciós” takarmánynövényünk.

4. A legjelentősebb szemléletváltás a szántóföldi betakarítási technológiában történt meg a fenológiai fázis „újraértelmezésével”. A gazdálkodók évtizedekig a keményítő „bűvöletében” éltek, abban a hitben, hogy a viaszérésű gabonafélékben van fajlagosan a legtöbb nettó energia. Ez az elgondolás hibás volt. A labortechnika fejlődésével (a rost emészthetőségének és dinamikájának újszerű mérésével) és a rost differenciált megítélésével egyértelművé vált, hogy a jól emészthető rostból és a (csökkent sejtfalhatás révén) jobban hozzáférhető táplálóanyagokból származó nettó energia jelentősen megnöveli a kalászhányás környékén betakarított gabonafélék energiatartalmát. Olyanynyira, hogy a rozs energiatartalma nagyobb, ha a kalász még a hasban van (6,0–6,5 MJ/kg sza. NElaktáció), mint viaszérés elején (5,0–5,5 MJ/kg sza. NElaktáció).

A tömegtakarmányok nettóenergia-tartalma nagy jelentőséggel bír a takarmányadagban, meghatározza a szilázs/szenázs etethető mennyiségét. Ezért egy új takarmánytípus energiatartalmának felülértékelése vagy alábecslése egyaránt komoly problémákat okozhat.

A felülértékelés esetében a tehenek energiahiányát fokozzuk, ami növeli a ketózis kockázatát a fogadócsoportban, kondícióvesztést okozhat, valamint szaporodásbiológiai problémákat vonhat maga után (pl. alacsony progeszteronszint). Az alábecslés viszont korlátok közé fogja

zárni a tömegtakarmányt, kevesebbet fognak belőle etetni (mivel több abrakot kell beépíteni a TMR-be a feltételezett energiahiány pótlásra), így a mérhető élettani hatás elmaradhat, a takarmány pedig lassan „kikopik” az adagból.

Az energiatartalom azonban, bár számított érték, hordoz magában némi szubjektivitást. Ennek oka, hogy az energiaszámítás során a mért táplálóanyag-tartalom mellett figyelembe kell vennünk a táplálóanyagok emészthetőségét is. Erre vonatkozóan a Magyar Takarmánykódexre kell támaszkodnunk. Itt szerepelnek a különböző minőségi kategóriákhoz tartozó, in vivo kísérlet során meghatározott emészthetőségi és lebonthatósági értékek. Utóbbi a metabolizálható fehérje számításához szükséges (ahol ugyanaz

a probléma jelentkezik, mint a nettó energia esetében). Ezekhez a kategóriákhoz kell illeszteni a mért szárazanyag-, fehérje- és rosttartalom alapján a vizsgált mintát. A kategóriák száma azonban korlátozott, és sok esetben nem egyértelmű a besorolás. Például rozsszilázsok esetében nincs olyan fenológiai fázis a Magyar Takarmánykódexben, amilyen alapanyagból a kérdéses szilázsok általában napjainkban (kalászhányás környékén) készülnek. Az olaszperjéből készült szilázsokra is nehezen alkalmazható a 15–20 évvel ezelőtti fűszilázsok emészthetőségi értéke (a fajta és a fenológiai fázis is eltér). Ezért előfordulhat, hogy ugyanazon takarmányra (megegyező mért táplálóanyag-tartalom mellett) különböző energiatartalmat adnak meg

a különböző laboratóriumok. A különbség a 0,5–1,0 MJ/kg sza. értéket is elérheti!

A valós energiatartalomra vonatkozó hazai adatok tehát ellentmondásosak voltak. A nagy cukortartalmú füvekből készített szilázsok etethetőségét sokáig korlátozta, hogy nem álltak rendelkezésre pontos adatok az energiatartalomra vonatkozóan (az emésztési együtthatók hiányában), illetve hogy az óvatos becslés 5,5 MJ/kg sza. körüli laktációs nettóenergia-értéket feltételezett.

A magasabb értékek megerősítéséhez, illetve pótlására (országos adatok hiányában) üzemi és ürükísérleteket állítottunk be 2009 és 2010 között egy hazai gazdaság (Mezőhegyesi Ménesbirtok Rt.), egy kutatóintézet (NAIK, Állattenyésztési, Takarmányozási és Húsipari Kutatóintézet, Herceghalom), valamint egy egyetem (Szent István Egyetem, Takarmányozástani Tanszék) együttműködéséből. Ez egy nagy csata volt az olaszperje esetében, majd 2013-ban a rozsszilázsoknál is! Ma már a helyén kezeljük ezt a kérdést, a szemléletváltás megtörtént.

5. Új tömegtakarmány-stratégiák alakultak ki, amelyek alapja a diverzifikáció lett. A nyári hőstressz idején (kb. 3 hónap) a jól emészthető rostban gazdag szilázsok nagyobb mennyiségben szerepelnek a takarmányadagban, mint az őszi-téli-tavaszi adagokban. Ekkor ugyanis az étvágy általában normális, nem sújtja a meleg. Természetesen egész évben jótékony hatású lenne nagy mennyiségben rozs- és tritikálészilázst vagy olaszperjszilázst etetni a kukorica- és a lucernaszilázs mellett, de ez a takarmányadag költségét emeli. Így mérsékelt rozs-, tritikálé- vagy olaszperjeszilázs-adagot etetve 9 hónapon keresztül mérsékelhetőek a takarmányozási költségek. Annak mérlegelése, hogy a jó rostemészthetőségű szilázsoknak a nagyobb mennyiségben történő etetése milyen gazdasági előnnyel jár, és ez hogy viszonyul a többletköltséghez (tejtermelés, szaporodásbiológia, állategészség), a telepre van bízva, mivel a telep adottságaitól függ. Tehát akár egész évben is etethetőek ezek a takarmánytípu-

sok nagy mennyiségben, ha a telep emellett dönt.

A differenciálásnak van egy másik nézete is: a fogadó és a nagytejű tehén „meghálálja” a jól emészthető rostban gazdag, bár drágább takarmányt.

A növendéknevelésben azonban érdemesebb nagyobb hozamú, olcsóbb tömegtakarmányokat alkalmazni. Itt kinyílt az olló, azaz a differenciálás jelentős költségmegtakarítással járhat. Összességében, ha a nyári megnövelt adagot és a 9 hónap mérsékelt adagjait veszszük alapul, akkor a termelő tehenekre vonatkoztatva az éves szükséglet megközelítően 2000 tonna a jól emészthető rostot tartalmazó szilázstípusokból (intenzív fűféle, rozs, tritikálé).

6. Last minute megoldás a nyári, de szárazságtűrő növénykultúra. Ha van rá idő, akkor a tavaszi zab és a tavaszi tritikálé márciusi vetéssel még lehetőséget jelent a kiszántott őszi vetés nyári pótlására.

A cirokfélék és a szudáni fű május derekán vethető növény. A cirokféléket elsősorban tenyésznövendékeknek és húsmarhának ajánlottuk korábban, a jelentős rosttartalom és a gyenge rostemészthetőség miatt. Az új fajták és hibridek azonban egészen új megközelítést tesznek lehetővé a kiugróan magas rostemészthetőségi értékeikkel.

A nemesítők munkájának hála az új BMR cirok olyan rostemészthetőségű, ami nemhogy rosszabb lenne, sőt 10%-kal jobb, mint a kukoricaszilázs rostemészthetősége (NDFd48: BMR cirok 60–64%, kukoricaszilázs 50–55%). A brachitikus törpe BMR

cirok, a PPS cirokfélék és a hímsteril BMR-változatok szintén új megoldásokat nyújtanak.

A szudáni fű esetében a 60 + 30 + 30 nap betakarítási technológia segítségével, a atal fenológiai fázisban való kaszálással tudjuk a 60–65%-os (NDFd48) rostemészthetőséget biztosítani. Ez javító hatású a TMR-re nézve.

Itt is forradalmian új szemléletre van tehát szükség, mert a hagyományos silócirok ma már csak a növendékek esetében megoldás, tejelő tehenek esetében a takarmányhiányból adódó kényszeretetés egyben termeléscsökkenést vonhat maga után, vagy a bendőacidózis kockázatát (az abrakkiegészítés

szükségessége miatt). A BMR cirokkal vagy a szudáni fűvel azonban nemcsak a takarmányhiányt tudjuk megelőzni egy májusi vetéssel (ha az őszi kultúra nem kelt ki vagy kelésgyenge), de mindezt a tejtermelés kockáztatása nélkül tehetjük.

A mohar (tehénnek) és a köles (juh, húsmarha, növendék) szintén jelenthet vészhelyzetben megoldást.

A fentiekben ismertetett szemléletváltásból adódó megoldások forradalmasították az elmúlt 15 év tömegtakarmány-termesztését, és nagyban hozzájárultak a klimatikus kitettség csökkentéséhez.

Dr. Orosz Szilvia ÁT Kft.

Gyors és tartós hatás egy kezeléssel a kukorica gyomirtásában

A kukoricatermelők gyomosodási oldalról egyre több problémával találják szembe magukat.

Az éghajlatváltozás okozta időjárási anomáliák mellett a gyomosodás változása okozhatja a legnagyobb kihívást a gazdálkodó számára a gyomirtás tervezésekor.

Jelenleg jól érzékelhető, hogy egyre több problémát okoznak az egyszikű gyomnövények, azok közül is azok, amelyek ALS-gátló hatóanyagokkal szemben toleránsak, illetve kelési idejüknél fogva gyakran nem találkoznak a posztemergens herbicidekkel, mert korai-közép poszt időszakban még nem csíráztak ki. Leginkább az új kölesfajok (Panicum riparium, P. dichotomi orum) jelentenek növekvő gondot, de ugyancsak fokozzák a problémákat a hagyományos egyszikűek után kelő Setaria fajok is. Külön fejezetet érdemelnének az „idegenlégiósok”, mint az Eriochloa villosa, amelyek az utóbbi időben tűntek föl országhatáron belül.

A kétszikűek közül posztemergens gyomirtási szempontból a viaszos, szőrözött levelű fajok szelektálódnak ki. Az Alföldön mindezek mellett a varjúmák okoz egyre több gondot, továbbá az árvakelésű kultúrnövények közül az ALS-gátló rezisztenciával kelő tribenuron vagy IMI-toleráns napraforgó és repce. A folyamatosan kelő nagymagvú fajok az évelőkkel együtt csak tovább gazdagítják a gyom órát.

nehezíti a hatékony egykezeléses védekezés megvalósítását, azonban sok múlik a megfelelő készítmény vagy készítmények kiválasztásán. A Bayer portfóliójából jól ismert Capreno két hatóanyaga lehetővé teszi a már kikelt gyomnövények elleni eredményes védekezéshez elengedhetetlen posztemergens hatékonyságot, emellett egyaránt megbízható hatástartammal rendelkezik a kezelést követő mélyről, valamint folyamatosan kelő gyomnövények ellen.

A készítményben a Laudisból jól ismert tembotrion felel a széles hatásspektrumú posztemergens hatékonyságért, kiegészítve a tienkarbazon-metillel, amely számos egy- és kétszikűfaj ellen erősíti a posztemergens teljesítményt.

A kukoricatáblák változatos, összetett és eltérő gyomfertőzöttsége meg-

ca 3-6 leveles fejlődési állapotában.

A Capreno időzítését tekintve egy úgynevezett „mid-post” készítmény. Ezzel az időzítéssel a készítmény időben kikapcsolja a kukorica kezdeti fejlődésére káros, korai gyomkonkurenciát, és megfelelő hatástartammal rendelkezik a további periódusra. A talajon keresztüli hatással megvédi a kukoricát a későbbi újragyomosodástól.

A talajon keresztüli hatásért a tienkarbazon-metil felel. A gyors felszívódást a korábbi termékekből megismert Mero adjuváns biztosítja, amelynek kombinációja elősegíti a föld feletti részeken történő gyors és hatékony felszívódást, garantálja a készítmény 1 órás esőállóságát.

A Capreno 0,25–0,3 l/ha-os dózisát minden esetben 2 l/ha Mero adjuvánssal javasolt kijuttatni a kukori-

A Capreno mellé több esetben lehet szükség kombinációs partnerre. Ha évelő kétszikűek is megtalálhatóak a területen, akkor javaslunk felhasználni a Deliont (480 g/l dikamba) tankkeverékben, 0,5 l/ha dózisban. Ha az ideálisnál sokkal korábban – akár már a kukorica 1-2 leveles állapotában – szeretnénk megszabadulni a gyomoktól, és szükségünk van kiszélesített hatásspektrumra, netalán bármilyen tényező miatt belecsúszunk a klasszikus posztemergens periódus végébe, vagy esetleg öntözött területen szükséges a talajhatás erősítése, úgy Aspect T kombinációs partnert javaslunk, 1,5 l/ha dózisban, szintén tankkeverékben alkalmazva.

Bayer Crop Science

Elvész a magyar csodanövény a bábeli zűrzavarban

Pálfi Patrik homokhátsági gazdálkodó a kendertermesztés elképesztő kilátásairól

Ha már az űrkutatásban, a gyógyszer-, az építő- és ruhaiparban is éhes piacok várják, akkor érdemes lenne Magyarországon is újra fontolóra venni a kendertermesztés fellendítését. Nekünk már csak azért is, mert nemrég még világelsők voltunk rosttermelésben, ma pedig elképesztő nagyságrendű profitot lehet lehozni egy hektár kenderről. Ha van ipari növény, amelyikre ráillik a „csoda” jelző, akkor erre egészen biztosan. Pálfi Patrik nemrég még fontolgatta, hogy feladja másodállásban művelt, pár hektáros kenderültetvényét. Végül anyagi okokból úgy döntött, mivel hamarosan gyermekük születik, mégiscsak e kultúrát választja.

Egykor a harmadik legnagyobb volt itthon…

A kender ( Cannabis sativa L. ) az egyik legrégebben, majdnem 10 ezer éve termesztett haszonnövényünk. Ma a világon mintegy 70 ezer, az EU-ban (ahol a kender-vetőmaglistáról választható a megfelelő) legalább 18-20 ezer hektáron termelik, és a termőterülete gyors ütemben nő.

Idehaza köztermesztésben nem szerepel ez a nagyszerű, rendkívül sokoldalú haszonnövény, pedig a rendszerváltás előtti évtizedekben – mai szemmel és globális arányokkal mérve – nagyhatalom voltunk e szegmensben. Ez volt a cukorrépa és

a napraforgó után a harmadik legnagyobb területen termelt ipari növény, 23 ezer (!) hektáros vetőterülettel. A termést – azóta sajnos teljesen felszámolt – feldolgozóipar vette át: 9 gyár és számos ruhaipari vállalat. A termelés hatékonyságára jellemző volt, hogy a hazai, kizárólag rostra irányuló termesztés 25%-os átlagos hozamot produkált, ami világelsőnek számított.

Építenek, bútort gyártanak, gyógyítanak, öltöztetnek, táplálnak vele

A kenderrel is úgy vagyunk kicsit, mint jó néhány más, ígéretes haszonnövénnyel, akár a szójával, a batátával,

a csipkebogyóval, a mákkal – hosszú a sora azoknak a fajoknak, amelyek ma már állandóbb piaccal, agrotechnológiai szempontból nagyobb stabilitással bírnak, mint egyes bevett nagykultúrák.

A kender pedig valóban döbbenetesen sokféle értékesítési láncban keresett. A magját az élelmiszer- és takarmányipar – megfelelő ellenőrzés, előkészítés mellett – az egyik leggazdagabb tápanyagként tartja számon, ami nem csoda. A mag 30–35% olajat tartalmaz, ami többszörösen telített és esszenciális zsírsavakban, fehérjékben, vitaminokban rendkívül gazdag. Egyes

Pálfi Patrik nagy jövőt lát a rendkívül jövedelmező és sokrétűen felhasználható kenderben

alapanyagait, illóolajait a gyógyszerés kozmetikaipar is nagy mennyiségben használja, s mivel rendkívül tápláló lisztje gluténmentes, ezért fontos funkcionális élelmiszerként sportolók és élelmiszer-érzékenyek is egyre többet vásárolják.

A papír-, ruha- és textilipari hasznát nyilván részletezni sem kell, de az építőipari felhasználása még manapság, az új anyagféleségek felfedezésének korában is nagy távlatokat rejt magában. Rostja bútoralapanyagnak is kiváló, egyre többször alkalmazzák rendkívül hatékony szigetelő-alapanyagként, a pozdorjából falazó- és burkolóelemek gyárthatók. A kender ráadásul – szemben egyes kompozitokkal és műanyagokkal – egészséges, lebomló alapanyag, ami az egyre szigorúbb karbonkvóták és házminősítési szabályozások korában mind fontosabb szemponttá válik az építőiparban.

A kender még az űrkutatási technológiákban is előfordul speciális kiegészítő alapanyagként, sőt, a NASA bolygóbetelepítési programjában (Artemis) génexpressziós céllal ipari kendert termesztettek űrhajósok.

Gyenge adottságú talajon is terem

– Nekem is folyamatosan azt mondják az építőipari kapcsolataim, hogy minden és bármennyi pozdorját átvesznek, csak vigyem, vigyük, mert kielégíthetetlen az igény rá –mondja Pálfi Patrik bócsai gazdálkodó. A fiatalember évek óta szűk 3 hektáron állít elő kendert, s alaposan beleásta magát az ipari növény kultúrájába. Azt mondja, valóságos bábeli zűrzavar veszi körül ezt a növényt, mert mind agrotechnológiában, mind a termelési és feldolgozási láncban vannak komoly hiányosságok és kaotikus vonások. Miután április elején jártunk Bócsán, a gazdaság hamarosan a vetéshez készülődik, így az első kérdésem természetesen a termőtalajra vonatkozik: Bócsa környékén a sárga homokos, alacsony AK-értékű földek vajon hogyan alkalmasak erre? – A kender termesztéstechnológiai szempontból is sok kedvező vonással bír. Az egyik az, hogy az ilyen rossz adottságú talajokon is megbízhatóan terem. Persze a kizsarolt, halott földben nem tudom, teljesítene-e, de nálam az utóbbi öt évben stabilan hozta magtermésben a 600–800 kilót, ami itt elfogadható átlag. Jó talajokon és ott, ahol szerves vagy műtrágyát is kijuttatnak, elérhető az

1200–1500 kilogrammos magtermésmenynyiség is – teszi hozzá.

Ő eddig nem alkalmazott semmilyen tápanyag-utánpótlást, igaz, korábban területein állattartás folyt: ebből eredően lehetnek tápanyagtartalékok a földjeiben. Szavai szerint egyébként a kender csaknem extenzív növényként értékelhető. Ha a rostjáért vetik, akkor gabonavető géppel, kalá-

szossortávra is elvégezhető a művelet, ha a virágjáért vagy a magjáért, akkor 75 centis sortávval, bár ez esetben a gépi betakarítás – ha egyáltalán lehetséges a szétnyíló elágazások miatt –nagy körültekintést igényel.

Mindezek után elegendő a korai fenológiai fázisban néhány kultivátoros sorközműveléses beavatkozás a gyomvédelem érdekében. Utána a

A gasztronómián túl a ruha-, a gyógyszer-, a kozmetika- és az építőiparon át az autó- és bútorgyártásig sok mindenhez kiváló alapanyagot biztosít

de a puszta termesztése még a súlyosan szennyezett talajt is tisztítja

Virágja, magja, rostja, szára is hasznos,

kender olyan gyorsan nő és veszi el a napfényt a gaz elől, hogy egy hónap múltán további menetre és növényvédőszer-kijuttatásra nincs szükség.

Több százezres jövedelmezőség

Akik egyébként vetőmag-előállítás céljával termesztik, azok általában a 90–100 centis magasságot elért növényt rézsűkaszával felszerelt géppel elvágják. – A kender olyan erős, hogy nagyon gyorsan kihajt, és ezzel az eljárással ugyanakkora tőszám és térállás mellett akár duplaannyi magot hoz – magyarázza Pálfi Patrik.

A mag pedig kétségkívül nagy üzlet. A fiatal gazda szerint 1 kiló kendermagért akár 1000 forintot is fizetnek, vagyis aki 6–800 kilót arat, az máris 600–800 ezer forintos bevételt realizál egyetlen hektáron. A költségek sem kicsik persze: a vetőmag mázsája 30-tól 180 ezer forintba is kerülhet; további költség nyilván a kultivátorozás, a vágás (ahol van), az inputanyag-felhasználás, majd a betakarítás. Ám nyugodt szívvel becsülhető, hogy az alaptámogatással együtt durván a bevétel felét, harmadát érik csak el a kiadások.

És ez még nem minden.

Erős anyag

Aki ugyanis nem a magra hajt, hanem inkább a rost, a szár mennyiségét szeretné növelni, az nem vágja le nyár elején a növényt, hanem megtartja októberig. Az akár 3-4 méteresre is megnövő kender ekkor akár 1 milliós

bevételnél is többet hozhat a gazdának. – Szinte minden részére hatalmas igény van a különféle iparágakban – indokolja ezt Pálfi Patrik. – A virágját sok helyen már Európában is használja az élelmiszerés gyógyszeripar. A szárhéjat, vagyis a kócot a textil- és az autóipar veszi meg. A pozdorját, vagyis a szárban lévő anyagot hőszigetelő anyagoknál, építőanyagoknál használják, akár falazóanyagként, cementtel keverve, akár téglaként is. Ennek a kilós ára akár 200 forint is lehet, márpedig egy hektárról 5–10 tonna is lekerül. Igaz, hogy ehhez már megfelelő gépesítés, azaz előzetes beruházás kell, de mindenképpen jövedelmező tevékenységről van szó – mutat rá a bócsai gazdálkodó. A kender olyannyira erős anyag, hogy sok helyen szenynyezett talajok rekultivációjakor ennek vetésére, termelésére kötelezik a terület tulajdonosát, mert hatalmas mennyiségű káros anyagot képes felvenni.

Nagy piaca van-lenne Patrik csak azt sajnálja, hogy ennek a jövedelmező növénynek nincs meg a hazai feldolgozói bázisa. – Mondtak nekem olyat, hogy hoznak egy gépsort 35 millió euróért: egy év, míg összerakják, fél év, míg betanítják azt a 40-50 embert, aki kezeli, és akkor mehet a mag- és rostfeldolgozás… Közbevetem, hogy az év végére az állam különféle technológiai, fejlesztési beruházási pályázatok kiírását ígéri – szerepel-e ezek között ilyen? Pálfi Patrik úgy tudja, konkrétan a kenderfeldolgozásra alkalmas technológiák is beleférnek majd a pályázatokba. Emellett egyre inkább hozzáférhetők

a nagy nevű gépgyártók sok tíz milliós eszközein kívül például olyan horvát gyártású betakarítógépek, amelyek már 10 millió körül elérhetőek.

És vajon van-e megfelelő felvásárlói lánc annak érdekében, hogy a gazdák magabiztosan vethessék a kendert tavasszal, és legyen vevőjük őszre?

A gazda úgy véli, egyelőre akkora az igény, és olyan szűk a termelői kör, hogy minden kendertermesztő a már meglévő ismeretségeken keresztül azonnal el tudja adni az áruját. – Egy kárpátaljai ismerősöm meséli, hogy aki kendertéglából akar házat, előre egy évre meg kell rendelnie, mert ahogy az ilyesmivel foglalkozó építőipari cégek megkapják az ilyen építőanyagot, annak már régen meg is van a gazdája…

A jövő növénye

A kender mindezek mellett a környezetvédelmi szabályozások miatt is mindinkább az érdeklődés homlokterébe kerülhet. Egyrészt nagy távlatai vannak a takarmánygyártásban, hiszen a szójával összevethető fehérjetartalom és más, beltartalmi szempontból fontos anyagok jellemzik. Másrészt ellenálló az időjárási stresszhatásokkal, az UV-sugárzással és sok növényvédelmi szempontból kihívást jelentő fenyegetéssel szemben. Harmadrészt négyszer annyi oxigént termel, és 18-szor annyi CO2-t köt meg, mint egy ugyanakkora alapterületű erdő, fűtőértékét tekintve pedig 4 év alatt termelt annyit, mint egy ugyanakkora erdő 15–20 év alatt.

Pálfi Patrik a beruházási igény és a gazdasága növekedését akadályozó tényezők miatt az utóbbi években már azt fontolgatta, feladja a kendertermesztést. – Másodállásként csináltam, és bizonytalan voltam, hogy megér-e ennyi pluszmunkát még ha jövedelmező is. Ám tavaly óta a kisgyerekünket várjuk a feleségemmel, és úgy döntöttem, nem feladom, hanem folytatom, és növelem a termesztést, éppen azért, mert hosszú távon nagy jövője van szerintem.

A gazda hozzáteszi: számára nemcsak jövedelmi, hanem morális kérdés is, hogy olyan tevékenységből szerezzen jövedelmet, ami ökológiai szempontból nemcsak fenntartható, hanem kívánatos is. – Hiszek benne, hogy a kender termesztése környezetbarátabb, szebb jövőt ígér a jövő nemzedékeinek helyben és világszerte egyaránt.

Kohout Zoltán Nagy távlatai vannak a takarmánygyártásban is

Pictor® Active – állandó védelem a gombák ellen

A BASF 2024-ben megújítja népszerű gombaölő szerét, a Pictor®-t. A továbbfejlesztett szer neve Pictor® Active. Az új termékben a több boszkalid mellé egy új hatóanyag, a piraklostrobin került, mely erősebb „zöldítő” hatást ad. A két hatóanyagot modernebb formuláció támogatja, mely a hosszabb tartamhatásért és a jobb esőállóságért felel. Változik a dózis és a lehetséges kijuttatási idő is. Az engedélyokirat szerint napraforgóban 0,7–1,0 l/ha, őszi káposztarepcében és szójában 0,6–1 l/ha Pictor® Active-ot egészen a szemképződés közepéig (BBCH 75) fel lehet használni.

A napraforgót a nagy szár- és levéltömege, a hosszú 2–2,5 hónapos fertőzésekre fogékony életszakasza miatt kockázatmentesen két gombaölő szeres kezeléssel tudjuk megvédeni. Az elsőt 8-10 leveles állományban, a bimbó megjelenésekor célszerű elvégezni (lásd a képet). Ezzel az időzítéssel az elsőként fertőződő alsóbb leveleket tökéletesen befedjük, sőt még a szárra is jut a permetléből! A Pictor® Active védi ezt a zónát egészen a virágzásig. Ekkor a kezelést meg kell ismételni.

Az első kezelés esetében elégséges az alacsonyabb, 0,8 l/ha dózis alkalmazása. Virágzáskor mindenképpen 1,0 l/ha javasolt, mivel az állomány ekkorra jóval nagyobb, a növények elérték a végleges magasságukat, így nem „növik le” a kezelést, ki tudjuk használni a magasabb dózisban lévő hosszabb tartamhatást.

A Pictor® Active-val, gyengébb fertőzési viszonyok között, a „csillagbimbós” állapotban elvégzett „egyszeri” kezelés is sikeres lehet, de ebben az esetben az elsőként fertőződő alsó szár és levélzóna és a tányér védtelen! Az előbbiek azért, mert a felette lévő levelek felfogják a permetlevet. Az utóbbi pedig azért, mert fölfelé álló bimbóra jutó hatóanyag nem a fertőzés helyére, a tányér fonákára kerül.

Fontos kiemelni, napraforgóban nem létezik levélből tányérba átkerülő hatóanyag! Ha a tányért nem fedjük be a szerrel, a levelekből ide „felszívódó” hatóanyag a hibát nem javítja ki! Ezek a hibák nemcsak a Pictor® Active, hanem az összes többi gombaölő szer esetében is fennállnak. Fontos továbbá, hogy a szárat és tányért érő fertőzések nem gyógyíthatóak! A sikeres védekezés alapja a gomba megjelenése előtt kialakított védőpajzs!

Az első gombaölő szeres védekezéshez javasolt fejlettség (BBCH 51)

A Pictor® Active egyedülálló gombaölő hatása mellett pozitív élettani hatással is rendelkezik. A kezelés fokozza a levelek nitrogén-anyagcseréjét. Ez a növényt több nitrogén felvételére sarkallja. A több nitrogén hatására a növény felépítő folyamatai felgyorsulnak. Az „aktivizálás” hatására a növények stressztűrő képessége javul, és fertőzésmentes környezetben is növekszik a hozam. Fontos kiemelni, hogy ennek az élettani hatásnak a motorja a nitrogén. Ha ez a növény számára nem elérhető, a hatás elmarad.

A Pictor® Active megfelel a magas mércének, melyet elődje állított fel. Kicsit magasabb hektáronkénti ha -

tóanyag-tartalommal, erősebb élettani hatással, jobb esőállósággal a jól ismert név továbbra is biztos pillére a napraforgó és repce betegségek elleni védelmének. Rovarölő szerekkel és levéltrágyákkal jól kombinálható. A levéltrágyás kombináció kifejezetten ajánlott is a napraforgó intenzív szármegnyúlása elején. Ekkor indul fejlődésnek a virágzat, mely bórt és cinket igényel. Ekkor jön létre az óriási levél- és szártömeg, melyhez nitrogén kell. A Pictor® Active élettani hatása és a levéltrágyák ezeket együttesen, magasabb szinten biztosítják.

Hangyel Attila és Németh Balázs, a BASF Hungária Kft. fejlesztőmérnökei

Mospilan-nyereményjáték: 450 év nem tévedhet a japán minőségben

A japán tulajdonú Sumitomo Corporation magyarországi leányvállalataként működő Sumi Agro Hungary Kft. nagyszabású nyereményjátékot hirdetett meg a termelők körében, melynek keretén belül egy különleges japán terepjárót, egy Suzuki Jimny-t, felejthetetlen japán utazásokat és termékcsomagokat is nyerhetnek a szerencsések.

Válassza az eredetit, a japán minőséget – hirdeti a Sumi Agro a nyereményjátékával Indiában, Kínában, Oroszországban a felhasznált növényvédő szerek 30 százaléka hamisított, és gyakran a termés felét is tönkreteszi. Az Európai Unió szigorú szabályozásának hála, a kontinensen csak a növényvédőszer-forgalmazás 5–7 százaléka érintett a hamisításban és feketekereskedelemben, hazánkban csupán 3–4 százalék. Ám a kockázatok miatt persze ez is sok. A hamis termékek miatt egyrészt károsodik és szennyeződik a termés, hiszen ezek nem úgy védenek, mint az eredeti, gyári minőség, másrészt megmérgezhetik a gépkezelőt, a terményt – ezzel a fogyasztót vagy a takarmányozott állatot –, továbbá a természeti környezetre is ártalmasabbak, mint az ellenőrzött készítmények. A gazdának végül mindig rá zetés az illegális, hamis növényvédő szer, mert nem éri el a kívánt hatást, ellenben károkat képes okozni.

Kedvelt, környezetkímélő, hatékony

E megfontolás miatt kezdeményezte a több mint 30 éves Sumi Agro Hungary Kft. a „Mospilan nyereményjáték” nevű játékot, amelynek célja, hogy a gazdákat az agrotechnológiai ismeretterjesztés mellett ajándékkal is motiválják az eredeti, japán gyári minőségű növényvédő szer vásárlására. – A Mospilan esetében könnyű dolgunk van, hiszen világszerte és Magyarországon is az egyik legkedveltebb, legsokoldalúbban alkalmazható, és a környezetre legkevésbé terhelő rovarölő szerről van szó – hangsúlyozta a hazai leányvállalat ügyvezetője. Matyasovszki István rámutatott: több évtizedes karrierje során a Mospilan hatóanyaga, az acetamiprid bebizonyította hatékonyságát több tucat kultúrában a szántóföldi főnövényektől a kertészeti nagy- és kiskultúrák terén is úgy, hogy a melegvérűekre és a méhekre nem jelölésköteles, háztáji

Matyasovszki István: a Mospilan hatóanyaga több évtizede bizonyítja hatékonyságát számos kultúrában

alkalmazásban ugyanúgy beválik, mint nagygazdaságokban. – Mindez a Sumi Agro ősének, a Sumitomo alapítóinak 450 évvel ezelőtti szellemiségéből következik: olyan eszközöket adni a gazdák kezébe, amelyek a hatékonyság mellett a környezeti fenntarthatóság szempontját is szem előtt tartják – tette hozzá a cég sajtótájékoztatóján.

Augusztusig már egy számlával is értékes nyereményre tehet szert!

A nyereményjátékban a Mospilan háromféle formulációjának megvásárlásával vehetnek részt a gazdák. A Mospilan 20 SG az egyik legismertebb felszívódó rovarölő szer nagy hatékonyságú granulátum formulációban. Fontos tudni, hogy a Sumi Agro Hungary a Mospilan 20 SG néven hazánkban nagy kiszerelésben csak az 1,5 kg-os Mospilan 20 SG-t forgalmazza. E készítmény alkalmas sok más között csonthéjasok, szántóföldi fő- és takarónövények – napraforgó, repce, bükköny, olajretek –, illetve zöldségfélék – paprika, paradicsom, saláta, uborka, borsó –, sőt, dísznövény- és erdőgazdaságok számára is. A nyereményjátékban részt vevő másik készítmény a Mospilan 120 SL vízoldható koncentrátum (1 l-es kiszerelés), amely

gyorsabb felszívódást, hatékonyabb védelmet biztosít az említett (nem teljes körű) felsorolás mellett búzában is, és ugyancsak nem jelölésköteles a méhekre. A nyereményjátékban részt vevő harmadik készítmény az Autentic 1 kg-os csomagja. A vízoldható tasakba csomagolt por formátumban forgalmazott rovarölő ugyancsak biztosítja a széles hatásspektrummal elvégezhető kezelést a legtöbb szívó, szúró és rágó kártevő ellen, és repcében, mustár- és olajretek-kultúrákban légi úton is kijuttatható.

A nyereményjátékban már az év elején megvásárolt készítmények számlamásolatával is be lehet szállni, és egészen augusztus 31-ig érdemes is gyűjteni-másolni ezeket a számlákat, mert ezeket a www.40erv. hu oldalra feltöltve lehet részt venni majd a sorsoláson. A nyeremények igencsak vonzóak: a főnyeremény egy lenyűgöző és a piacon már szinte elérhetetlen Suzuki Jimny vagy 6 darab egyszemélyes élménydús utazás a Sumitomo hazájában, Japánban, végül 12 darab, 15 hektár kezelésére alkalmas Mospilan-csomag.

Válassza az eredetit, a japán minőséget! Kohout Zoltán

Monitoringdrónok használata a kukoricavetőmag-előállításban

A kukoricavetőmag-előállítás során számos kritikus termesztéstechnológia elemet kell figyelembe vennünk és abszolválnunk a megfelelő minőségű és mennyiségű termés eléréséhez. A monitoring- (felmérő-) drónok azonban ebben is nagy segítségünkre lehetnek: a felvételezés során gyűjtött adatok kiértékelését követően ugyanis pontos képet kaphatunk állományunk állapotáról a vetéstől egészen a betakarításig.

Növénysűrűség és állapotfelmérés

A megfelelő szoftver segítségével, a tábla felmérése után nyomon követhetjük az állomány fejlődését, gyakorlatilag mindegyik fenológiai szakaszban. Ha ismert a vetett tőszám menynyisége, a felvételezés során készített ortofotók segítségével az alkalmazott vetőmagnorma, a növénysűrűség és a termésmennyiség közötti korrelációkat nagyobb valószínűséggel elemezhetjük helyesen.

Ennek segítségével képesek leszünk összehasonlítani a tervezett és a valós tőszámot, akár hektáronkénti bontásban, így ezekből az adatokból számos értékes következtetésre juthatunk az alkalmazott termesztéstechnológia sikerességét illetően.

Fejlettségi állapot mérése

A monitoringdrónok használatával lehetőségünk nyílik megvizsgálni az előállításban alkalmazott fertilis vagy hímsteril anyavonalak, illetve a több frakcióban vetett apavonalak akár napi szintű fejlettségi állapotát. Az elkészített felvételek alapján létrehozhatunk vegetációs indexszel ellátott térképeket, amiket a későbbiek során zónásíthatunk. Ezzel pedig a differenciált tápanyag-kijuttatás is lehetővé válik.

A megfelelő drón alkalmazásával a hagyományos RGB-felvételek elkészítése mellett már a multispektrális képalkotás is elvégezhető. Használatával nemcsak időt tudunk megspórolni, de az okszerű tápanyag-gazdálkodás és növényvédelem is elérhetővé válik. Mivel ma már szinte csak és kizárólag beltenyésztéses vonalakat alkalmaznak az előállításban – amik sokkal érzékenyebbek a kórokozók, kártevők, valamint a tápanyaghiány okozta stresszel szemben, mint a már forgalomban lévő árukukorica –, így kiemelten fontos, hogy ezekről a táblákról és állomá-

nyokról állandó naprakész információkkal rendelkezzünk.

Gyomszabályozás és frakcionált vetés

Az alkalmazott beltenyésztett hibridek kezdeti kompetitív képessége gyengébb, mint az árukukoricáé, így nagyobb hangsúlyt érdemes fektetni a gyomszabályozásra. A monitoringdrónok segítségével könnyen beazonosíthatóvá válnak a gócpontok, amik így egy későbbi foltkezeléssel könnyen szabályozhatóak lesznek.

Szintén kritikus pontja az előállításnak a frakcionált vetés, amivel az

A hagyományos RGB-felvételek elkészítése mellett már a multispektrális képalkotás is elvégezhető

anya- és apavonalak közötti sikeres összevirágzást biztosítják. Miután a drón által készített ortofotókat betöltöttük a programba, a szoftver összeilleszti őket, és létrehoz egy ortomozaikfelvételt az egész táblára vonatkozóan. Mivel multispektrális drónnal dolgozunk, ezért a nem látható (infravörös) színtartományt is képesek vagyunk rögzíteni, így pontos képet kaphatunk a vetés sikerességéről, valamint párhuzamot vonhatunk a talaj állapota és az állományunk fejlettségi állapota között is.

Tápanyag-kijuttatás

Az agráriumban nem csak monitoringdrónokat alkalmazhatunk. Ha kijuttatásról van szó (legyen az mikrogranulátum, növényvédő szer stb.), akkor a mezőgazdaságban alkalmazott drónok másik típusa kerül előtérbe: a permeteződrónok.

A hagyományos árukukoricával szemben a vetőmagtermesztésben kialakult mikroelemhiányt kevésbé tolerálják az alkalmazott beltenyésztett vonalak, így esetükben óriási szerepet kap például a lombtrágya-kijuttatás. A drónokkal elkerülhető a taposási

kár, és ezáltal a növényzet is kevesebb stresszhatásnak van kitéve.

Dróntechnológiával a fenntartható mezőgazdaságért

Az elmúlt években a mezőgazdasági és ipari drónok piacán tapasztalható robbanásszerű fejlődésnek köszönhetően már a kukoricavetőmag-előállításban is hatalmas eredményeket érhetünk el: naprakész információk állnak

rendelkezésünkre, amelyek segítségével optimalizálhatjuk a termesztéstechnológiánkat. Az innovatív technológia alkalmazása nem pusztán gyorsabb megtérülést biztosíthat, de segíthet megőrizni versenyelőnyünket mind a vállalkozások számára, mind nemzetgazdasági szinten, ami hosszú távon is fenntartható és gazdaságos termesztést eredményezhet.

Sári János ABZ Drone Kft.

Az innovatív technológia alkalmazása segíthet megőrizni versenyelőnyünket

Lépjen szintet a kalászvédelemben!

A kalászfuzáriózis kalászos növényeink egyik legismertebb és legjelentősebb betegsége, amelynek egyre nőtt a jelentősége az elmúlt években, különösen az őszi búzában.

Kórokozói elsősorban a Fusarium graminearum, Fusarium culmorum vagy a Fusarium avenaceum. A fertőzés beindulásához több tényező együttes fennállása elengedhetetlen: ilyen a fogékony gazdanövény, a fertőzőképes kórokozó és természetesen a megfelelő időjárási feltételek. A Fusarium fajok által megbetegített kalászok kifehérednek, majd a felületükön rózsaszínű elszíneződés jelenik meg. A tünetek előrehaladtával a búzaszemek összezsugorodnak, töppedtek lesznek. A kórokozók számára a nedves, mérsékelten meleg, szeles időjárás jelentősen kedvez, de a konídiumok csírázásához már 1-2 órán át tartó párás idő is elegendő, így a fertőzést

akár a reggeli harmat is beindíthatja, ezért aszályos időjárás esetén se becsüljük alá a betegség jelentőségét. A búza fogékonysága a kalászolás kezdetétől a viaszérésig fennáll, a fertőzés által okozott toxinfelhalmozódás kockázata azonban a virágzás idején a legnagyobb. A megfelelő időzítésre nagyon szűk időablak, mindössze néhány nap áll rendelkezésre, ezért javasoljuk, hogy a védekezést a virágzás első egyharmadában kezdjük meg.

Milyen terméket válasszunk kalászvédelemre?

Intenzív technológiákban, vetőmagtermesztésben és kifejezetten

erős fuzáriumfertőzési veszély (érzékeny, szálkás fajta, durumbúza, kukorica-elővetemény, szántás nélküli művelés, párás mikroklíma stb.) esetén fuzáriumspecifikus készítményeket kell alkalmaznunk. A rendelkezésre álló hatóanyagok közül a DMI-csoportba tartozók között találunk ilyeneket, ezek közül is protiokonazol az egyik legjobb kalászfuzáriózis elleni hatóanyag.

A Bayer Crop Science ajánlata intenzív technológiában az új generációs kalászvédelem-specialista, az Input . Ez, kiváló teljesítményének köszönhetően Európa-szerte vezető sztenderd készítmény a kalászfuzáriózis ellen.

Az Inputban található magas protiokonazoltartalom hatékony a Magyarországon előforduló Fusarium fajok ellen, a mellette található spiroxamin pedig amellett, hogy hatékonyan lép fel a későn megjelenő levélbetegségekkel szemben, szinergista módon segíti a protiokonazol gyors felszívódását a növénybe, így biztosítva a hosszú hatástartamot. Az Inputtal biztonságosan alacsony szinten tartható a búza DON-toxinszintje, még igen erős fertőzési nyomás esetén is. Preventív és kuratív tulajdonságainak köszönhetően rugalmas kijuttatást tesz lehetővé. Kalászvédelemben mindig az engedélyezett legmagasabb dózist alkalmazzuk, ami az Input esetében 1,25 l/ha.

Mesterséges fuzáriumfertőzési kísérleteinkben az Input második évben szerepel kimagasló teljesítménnyel. Alkalmazásával lényegesen csökkenthető a DON-toxintartalom, és kedvező hozameredmények biztosíthatók, így egészséges, fertőzésmentes állományokkal biztonságban várhatjuk a betakarítás időszakát.

Próbálja ki az Input ot kalászvédelemben, hogy biztonságban tudja búzaterményét! A részletekért keresse a Bayer területileg illetékes kollégáit! Bayer Crop Science

Sokszínű élet a talajban

A Szövetséget támogató tag:

Ökológiai szempontból fontos megnézni, hogy a termőtalajunkban milyen élőlénycsoportok vannak jelen, és azok stabil együttélésének mik a feltételei. Ha pedig a kívánatos fajgazdagság nincs meg, annak mi lehet az oka. Vagyis fontos kérdés, hogy a stabilitást milyen tényezők változtatják meg. Azok a feltételek, hatások, amelyek képesek egy-egy talajban élő populációra (adott élőlények csoportja) hatni, akár pozitív, akár negatív értelemben, azok alkotják a populáció környezetét.

Azonban két élőlény számára, amelyek azonos helyen élnek, sem feltétlenül ugyanaz számít a környezetüknek. Gondoljunk csak két macskára (egy fehér és egy fekete), melyeket a tulajdonosuk egy helyen tart. A feketének a fehér macska lesz a környezete, míg a feketének a fehér. Ebből a példából fehéren-feketén láthatjuk, hogy a két eset nem ugyanaz. Mik lehetnek tehát azok a feltételek, melyek egy-egy talajban élő mikroorganizmusra hatnak?

A talaj mint környezet

A talaj mint ökológiai környezet, rendkívül fontos és összetett. Élőhelyként az egyik legalkalmasabb a mikroorganizmusok számára. A földben élő heterotróf (lebontó) mikroorganizmusok sokfélesége és összetett hálózata lehetővé teszi a mikro- és makrotápanyagok körforgását a talajkörnyezetben.

A talaj összetétele a benne élő szervezetek környezetének a része, hiszen az nagymértékben befolyásolja életfeltételeiket. A talajban élő mikroor-

1. táblázat. Lehetséges kölcsönhatások populációk között

ganizmusok nemcsak jelen vannak a környezetükben, de hatással is vannak arra. Segítik a talajban lezajló biokémiai folyamatokat, mint például a szerves anyagok lebomlása. Így teszik lehetővé az élet számára nélkülözhetetlen elemek, például a szén, hidrogén, oxigén, foszfor, kálium, nitrogén, kén, kalcium, vas stb. hozzáférhetőségét, és képesek a talaj termelékenységét növelni. Ezt az életteret azonban érhetik különböző hatások, melyek stesszt (változást) okozhatnak a kialakult környezetben. Ezek lehetnek biotikus (élő) és abiotikus (élettelen) hatások.

Biotikus stressz: a talajban élő mikroorganizmusokat más mikroorganizmusok, például vírusok, baktériumok,

gombák és fonálférgek is befolyásolhatják. Ezek a szervezetek versenyezhetnek a tápanyagokért, helyért, vagy kórokozóként működhetnek, ami negatív hatással lehet a mikroorganizmusok populációjára és aktivitására.

Abiotikus stressz: a talajban élő mikroorganizmusokat számos abiotikus tényező is befolyásolhatja. Ilyen lehet a talaj pH-ja, hőmérséklete, nedvességtartalma, sótartalma, valamint a talajban lévő tápanyagok és toxikus anyagok koncentrációja. Ezek a tényezők befolyásolhatják a mikroorganizmusok növekedését, túlélését és lebontó, átalakító aktivitását.

Az ember talajra gyakorolt hatását általában az abiotikus stresszfaktorok közé soroljuk, mivel ezek a hatások a zikai és kémiai környezeti tényezőket befolyásolják. Ilyen például a klímaváltozás, a szennyezés, a talajerózió és a természetes élőhelyek pusztulása, rossz agronómiai gyakorlat, urbanizáció, amelyek megváltoztatják a talaj alapvető szerkezetét és működését. Az antropogén hatások közvetetten befolyásolhatják a biotikus tényezőket is. Például a klímaváltozás hatására megváltozhatnak a kártevők és betegségek elterjedési mintázatai, ami befolyásolja a talajban élő mikroorganizmusok közösségét.

1. ábra. Heterotróf szervezetek átalakító szerepe a talajban

Néhány talajbaktérium és tulajdonságaik

Azonos környezet?

Mit tehetünk gazdálkodóként a legmegfelelőbb talajélet eléréséért az általunk megművelt talajban, ahol a környezet adott, és a stressztényezőket nincs lehetőségünk kivédeni? Mint a macskás példában, a környezet tehát ugyanaz. A fehér macskának a fekete a környezete, a feketének pedig a fehér. Vagyis meg kell nézni, hogy a talajt olyan nagy számban benépesítő mikroorganizmusok hogyan képesek hatni egymásra és a veteményre.

A talaj mikroorganizmusai különböző kölcsönhatásokban élnek egymással, a növényekkel, és kölcsönösen befolyásolják egymást. A kapcsolat lehet előnyös (+), hátrányos (-) vagy közömbös (0). A talajok oltása vagy a növények kezelése mikrobiológiai készítményekkel ezeket a hatásokat használja ki. Ennek megfelelően az 1. táblázatban látható lehetőségek alakulhatnak ki a mikroorganizmusok között vagy a növény és a mikrobák között. Az alábbi néhány példa szemlélteti, hogy ezeket a különböző kölcsönhatásokat kihasználva milyen pozitív változásokat érhetünk el a növényeink számára a talajélet közösségének javításával.

Együttélés

A talajbaktériumok és a növények közötti együttélés jó példája a PGPR- (növényi növekedést támogató) baktériumtörzsek és a termesztett növények közötti kapcsolat. Ezek a PGPR-baktériumok élhetnek a talajban, illetve talajoltással juttatjuk oda őket.

Ott segítik a növények növekedését. Ez az együttélés kölcsönösen előnyös mindkét résztvevőnek.

Ilyen együttélés nemcsak a növények és mikroorganizmusok vonatkozásában jöhet létre, de a talajoltás során a kijuttatott mikrobiológiai termékek képesek az addigi talajélet élénkítésére is, épp ennek a hatásnak köszönhetően.

Asztalközösség

A talajbaktériumok bio lmeket képezhetnek a felületeken, beleértve a növényi gyökereket is. Ezek a bio lmek védelmet és tápanyagokhoz való hozzáférést biztosítanak.

Parazitizmus: a hiperparazita gombák olyan gombák, amelyek más gombákon élősködnek. Tehát nem közvetlenül a növényeket támadják meg, hanem más gombafajokon élnek. Ezek a gombák több, a növényekre kártékony gomba ellen is hatékonyak lehetnek. Így pozitív hatást gyakorolhatnak a növényekre azzal, hogy csökkentik a gombafertőzések terjedését. Ezáltal növelik a növények terméshozamát és egészségét. Ez a kölcsönhatás hozzájárul a növények egészségének fenntartásához, és a biológiai növényvédelem egyik elemeként is használható.

Neutralizmus

A talajban élő különböző mikroorganizmusok gyakran élnek egymás mellett anélkül, hogy egymást befolyásolnák. Ezt kihasználva több olyan talajoltó anyaggal is találkozhatunk, amelyek sok baktérium- és/vagy gombatörzset

tartalmaznak, melyekről ismeretes, hogy képesek egymás mellett élni, és a növényt segíteni.

Antibiózis

Néhány talajbaktérium képes antibakteriális vegyületeket termelni, amelyek segítenek megvédeni a növényeket a kórokozóktól.

Versengés: a talajban élő különböző mikroorganizmusok gyakran versenyeznek egymással a korlátozott erőforrásokért, mint például a tápanyagok. Ezt kihasználva a mikrobiológiai készítmények használatával a megfelelő mikrobák a versengés során kiszorítják a növény számára káros kórokozókat.

A talajélet és a biológiai egyensúly megértése kulcsfontosságú a fenntartható mezőgazdaság és a környezetvédelem szempontjából. A talajban élő szervezetek hozzájárulnak a talaj termékenységéhez, struktúrájának fenntartásához, és segítenek a szennyező anyagok lebontásában. Az ökológiai kölcsönhatások létfontosságú szerepet játszanak a talaj ökoszisztémáiban, ezek ismeretére alapozva a talajoltások lehetőséget kínálnak a fenntartható mezőgazdaság számára.

Magyar Talajvédelmi Baktérium -gyártók és -forgalmazók Szakmai Szövetsége

Már a gazdálkodók is tapasztalják talajaik romlását

…de ebből pozitív elmozdulás is eredhet: nagy lépés, hogy végre felismertük a cselekvés fontosságát

Mindezt dr. Pénzes Éva vállalatvezető, címzetes egyetemi docens mondja egyszerre aggasztó, egyszerre reménykeltő interjúnkban. A szakember úgy véli, drasztikusan romlik a hazai talajok tápanyag-szolgáltató képessége, ám közben egyre több olyan új eszköz, technológia válik hozzáférhetővé, amellyel ellensúlyozható a folyamat, és megőrizhető a növénytermesztés biztonsága. Arról is beszél, tanultunk-e az AÖP-ből, vagy csak a pontokra vadásztunk vele…

50 év alatt mentek tönkre a talajaink

Nemrég a talajvédelem szakértői kimondták: már az nagy eredmény, hogy végre szakítottunk a „kiváló minőségű magyar termőföld” illúziójával, és legalább bevalljuk, hogy a hazai termőtalajok 60–90 százaléka leromlott, leromló állapotban van. – Igen, hiteles források alapján is meg tudom erősíteni, hogy tényleg rossz a helyzet Magyarországon a termőtalajok állapotát tekintve. Csak pár adat, röviden. A cserjoznom talajok humusztartalma általában 5 százalék körüli, a mai mezőgazdasági talajok átlagos humusztartalma 2,5–3 százalék. Ha eltűnik a humuszanyag, akkor a föld termőképessége drasztikusan romlik.

A hazai talajok degradációja, eróziója, szerkezeti romlása nagyon gyors. Egyre nagyobb területeken, például dombságokon vagy az Alföldön már a felső termőréteg 30–50 százaléka eltűnt. Ez a folyamat sajnos az utóbbi 40–60 évben ment végbe!

Nagy lépésnek számít, hogy az Európai Unió is felismerte termőtalajaink romlását, és intézkedési, cselekvési tervet fogadott el. Főként Franciaország mutat kimagaslóan jó példát a talajvédelem területén. Örvendetes, hogy Magyarországon elindult a regeneratív talajművelés és az ehhez kapcsolódó komplex talajóvó gazdálkodás is. Most még talán nincs késő változtatni. Mit javasolna egy olyan gazdának, aki ma határozza el, hogy a degradált, szerkezetvesztett talajaiba új életet lehelne?

– A legfontosabb, hogy jól ismerje a gazda a termőtalaját, annak adottságait és az időjárási körülményeit is. Ma már elég tudásanyag, információ és eszköz

Dr. Pénzes Éva, a Magyar Talajvédelmi Szövetség ügyvezetője

áll rendelkezésre a degradált, szerkezetvesztett talajok javítására. Szerencsére van lehetőség a témában szaktanácsot is igénybe venni. Véleményem szerint két kulcspont létezik: az intenzívebb talajélet elérése és a talaj szervesanyag-tartalmának növelése. A fő szempont, hogy lehetőleg környezetbarát technológiával csökkentsük a talajéletet érő stressztényezőket. Mindezt a talajkímélő, forgatás nélküli talajműveléssel, az állandó növényborítottsággal, a talajoltó mikrobiológiai készítmények szakszerű használatával, és a növényi maradványok talajba történő visszajuttatásával tudjuk elérni. Ha lehetőség van arra, hogy trágyázzuk a területet, akkor azt okvetlenül meg kell tenni. Javasolt biostimulánsok, talaj- és növénykondicionálók

használata is. Fontos a helyes vetésforgó betartása. Külön szeretném kiemelni a pillangós virágúak vetésváltásban történő állandó használatát, mivel biológiájukból eredendően, gümőképződéssel nitrogént kötnek meg a talajban. A következő kultúra meghálálja ezt az előveteményt.

Átgondoltan kell a növényállomány kezelésének gyakoriságát is meghatározni, hogy ne terheljük a talajt a munkagépekkel, így elkerülhetjük a felesleges talajtömörödést. De a regeneratív gazdálkodás komplex rendszeréhez még az okszerű tápanyag-utánpótlás és növényvédőszer-használat is hozzátartozik. Összetettnek tűnik a recept, de mindig az a lényeges, hogy az adott talaj ismerete után határozzuk meg a lépéseket.

Újraélesztés és

humuszgyarapítás

Számos lehetőség van talajóvó megoldásokra: forgatáscsökkentés, takarónövények, mulcshagyás, lazítás, precíziós inputozás, mikrobiológiai és szervestrágya-alapú készítmények és sok más. Ha listáznia kellene, milyen fontossági sorrendet állítana fel a hazai gazdálkodók számára?

– Nehéz fontossági sorrendet felállítani, hiszen mindig a talajadottságokhoz kell igazodni, a fő probléma megoldására szükséges először koncentrálni. Mégis, én mindig azzal a látásmóddal közelítenék, hogy milyen eszközökkel tudom a talajban lévő életet serkenteni és a humusztartalmat növelni. Például egy tömörödött, levegőtlen talaj nem kedvez az aerob hasznos talajmikrobáknak, így azt a talajt lazítani szükséges. Ezt meg lehet tenni különböző lazítást végző eszközökkel, berendezé-

sekkel, de mélyre hatoló gyökerű növénykultúra vetésével is segíthetünk a problémán.

Újságíróként egyre több és egyre aktívabb érdeklődőt látok a legtöbb talajszelvény-elemzéses programon. Ön mit tapasztalt, mennyire terjed a talajóvó gazdálkodás iránti érdeklődés, mennyire érezhető változás idehaza?

– Igen, én is úgy látom, hogy egyre nagyobb az érdeklődés a gazdák körében a regeneratív növénytermesztés iránt. Ennek oka részben az lehet, hogy a gazdálkodók megtapasztalják talajaik romlását, a tápanyag-szolgáltató képesség csökkenését. Ez abban mutatkozik meg, hogy például hiába emelik a műtrágya mennyiségét, a hozamok nem növekednek, illetve kiegyenlítetlenek a termésátlagok, romlik a termés minősége. A másik oka a témában való aktivitásnak, hogy ha egy gazdálkodó jó példát mutat talajának javításában, az gyorsan terjed, és követőkre talál. Mindenki ismer a környékén olyan növénytermesztőt, akit érdemes követni, mert jó, szakmailag helyes gyakorlatot követ.

Nagy örömmel üdvözölte a Magyar Talajvédelmi Szövetség is a Magyar

Talajtani Társaság március 20-án rendezett országos talajszelvény programját, „A TALAJ ÉLETE – amit egy szelvény el tud mondani magáról” című országos figyelemfelkeltő kampánynapját. Országosan nagyon sok érdeklődő volt. A gazdák itt szembesülhettek azzal, hogy bizony egyes talajszelvényeken már erősen látszott a degradáció, a termőréteg drasztikus csökkenése vagy a tömörödés.

A mikrobiológiai készítmények segítik a tápanyagok feltáródását, a növénynek hozzáférhetőbbé teszik a tápanyagokat. Milyen mértékben következik – következik-e egyáltalán –ebből az ásványi alapú, konvencionális tápanyagok (makro- és mezoelemek) csökkentésének lehetősége?

– A mikrobiológiai készítmények hatása általában komplex. Vannak a készítményekben olyan baktériumtörzsek, amelyek képesek a talajban kötött formában lévő foszfort és a káliumot felvehetővé tenni a növény számára. Más mikrobák nitrogént biztosítanak. De a cink, a vas és egyéb vitaminok, nyomelemek ellátottságában is szerepet játszanak.

A jó talajszerkezet építéséhez az exopoliszacharidot (nyálkaszerű anyagot)

termelő baktériumok járulnak hozzá, így javul a talaj víz- és hőgazdálkodása. A patogén kórokozóktól a sziderofort termelő törzsek védik meg a növényt. A növényi maradványok szakszerű lebontásában pedig olyan mikrobák segédkeznek, amelyek cellulázt, xilanázt és egyéb bontóenzimeket termelnek.

A pillangós virágúak gümőképződését fajspecifikus rhizobium törzsekkel támogathatjuk, mind a magra történő oltással, mind a talajba történő juttatással.

Visszatérve az eredeti kérdésre, általában elmondható, hogy a szakszerű, talajbaktériumokkal történő oltás esetén csökkenthető a műtrágya mennyisége. Fontos azonban kiemelni, hogy a különböző törzsek nitrogén-, foszfor- és káliumtápelem- „biztosítása” nagyban függ a talajadottságoktól, a nedvességtartalomtól, a hőmérséklettől, a kémhatástól és még sorolhatnánk. Átlagosan a szakirodalom szerint akár 50–250 kg N/ha/év is lehet a plusz nitrogénszolgáltatás a nitrogénkötő baktérium jellegétől függően, a foszfor esetében ez az érték 80–90 kg/ha/év, míg a káliumnál 30–35 kg/ha/év. A szója esetén, ha duális szójaoltást végzünk (mag- és talajoltást), akkor

a kijuttatandó nitrogén mennyisége 20–25 kg/ha-ra csökkenhet. Megjegyzem, hogy humin- és fulvosavas termékek használata esetén is csökkenthető a kiadott műtrágya mennyisége, mivel a huminsavak erős megkötőképességüknél fogva szinte 100 százalékos hatékonysággal tudják a növénybe bevinni a tápelemeket.

A szemléletből tanulunk vagy a támogatási rendszerből?

Az inputanyag-áremelések miatt is nőtt a mikrobiológiai készítmények iránti érdeklődés?

– Igen, úgy látom, nemcsak a mikrobiológiai termékek iránt nőtt meg a kereslet, hanem az egyéb alternatívák, így a biostimulánsok, talaj- és növény-

kondicionálók, huminsavas és aminosavas készítmények iránt is. Sokan az AÖP-től azt várták, hogy nemcsak támogatási pontokhoz és pénzhez juttatja a gazdákat, hanem közvetetten edukálja a gazdaságokat, fejleszti is a tudatosságot az alternatív, ökológiailag tiszta és egyben hatékony technológiák iránt.

– Biztos vagyok abban, hogy az AÖP közvetetten is edukálja a gazdákat, mert ha választanak a jó gyakorlatok közül a támogatásért, és megtapasztalják annak hasznosságát, például talajjavító hatását, hatékonyságát, akkor azt a jövőben is alkalmazzák majd. De mindig vannak és lesznek, remélhetőleg csak nagyon kis részben, olyan gazdálkodók, akik csak a pontokért, támo-

gatási pénzért pályáznak az AÖP-ben, a szakmaiság nem elsődleges náluk. Elmondható-e az, hogy ma már inkább jól felfogott szakmai érdek, nem pedig csak a támogatási kritérium kipipálása áll az ilyen készítmények bevetése mögött?

– Igen, szakmai érdek is a modern készítmények használata. Példaként megemlítem, hogy régebben az AKGban választható gyakorlat volt a baktériumtrágyázás (ez később kikerült az AKG-ból, most az AÖP-ben szerepel). Sok gazda a támogatás miatt alkalmazta a baktériumos talajoltást vagy a mikrobákkal történő növényi maradványok elbontását. Több példa is van azonban arra, hogy jó néhány termelő már a támogatás megszűnése után is használta a baktériumtrágyákat, mert bebizonyosodott jótékony hatásuk. Amikor pedig az AKG-ból kikerült, sok gazda hiányolta a gyakorlatot.

Az EU lassít, de nem adja fel – szerencsére

A jelek szerint az EU markánsan viszszavonul az inputanyag-felhasználás csökkentését célzó erőltetett tempójú tervektől. A talajvédelmi, mikrobiológiai termékeket gyártó iparág számít-e arra, hogy ezzel netán csökken az alternatív készítmények iránti igény?

– Úgy gondolom, hogy az EU nem könnyen adja fel a Green Deal célkitűzéseit, mert e mögött fontos szakmai érvek vannak. A termőtalajok védelmében, a klímaváltozás káros hatásainak mérséklésének, a lakosság egészségének megóvása érdekében születtek ezek az irányelvek. A fokozatosság bevezetésére, az új technológiák kipróbálására, a biológiai készítmények hatásának gyakorlatban történő bizonyítására időre van szükség. A gazdáknak is meg kell győződniük arról, hogy az alternatív utak igenis lehetnek hatékonyak, gazdaságosak amellett, hogy környezetbarát technológiákat foglalnak magukban. Tudományos publikációk sokasága, kutatások és fejlesztések vívmányai, eredményei bizonyítják, hogy a biológiai megoldásoké a jövő. Tudom, nehéz a megszokott, talán évtizedek óta bevált technológiát megváltoztatni, de mára elengedhetetlen, mert a termőföldjeink, teremtett világunk jövőjéről van szó.

Kohout Zoltán Még nem késő megérteni, megtanulni, mi kell a talajaink megmentéséhez

Szerkezeti csatornákkal rendelkező ásványok szerepe a

talajkímélésben

A szerkezeti csatorna és rétegközi tér (interlayer) megléte is a kristályrácsban történő kationmegkötő és -cserélő képességet jelent, amennyiben egy adott ásványban ezek jelen vannak. A rácsban történő vagy belső kationmegkötés előnye a külső vagy felületi megkötéssel szemben, hogy csak bizonyos fiziko-kémiai körülmények között történik kationleadás, főleg a külső közeg – a mi esetünkben a talajkolloid – ionkoncentrációjának a változására.

A kristályok jelenléte a talajban

A felületi megkötés-leadás nagyobb mértékben függ a pH-változástól és szerves molekulák jelenlététől, de a komplex anionok szempontjából –mint szulfát, foszfát, nitrát és borát –kiemelten fontos, mivel anionok csak az oktaéderes tér kristályfelületen feltárt kationjához tudnak kötődni. A nanokristályok felületén kemiszorbcióval történő szulfát- és foszfátmegkötés is fontos, mivel ezeknek az anionoknak a túltengése a talajoldatban alumínium jelenlétében APS- (alumínium szulfát-foszfát) kicsapódáshoz vezethet. Ez

egyrészt az elérhető S és P mennyiségét csökkenti, másrészt a mikorrhiza hálózatokat károsíthatja, ha a szerves szálak felületén történik a kicsapódás.

A még hatékonyabb szulfát- és foszfátegyensúlyt olyan ásványszerkezetek tudják elősegíteni, amelyek kemiszorbcióval, de belső felületeken kötik meg az anionokat. Erre úgy van lehetőség, ha nagyméretű (nanométeres) szerkezeti csatornák vannak jelen, amelyekben pozitív töltésű felületek is elérhetők, például rostos formába felcsavarodó lemezes kristályok esetében.

Míg a kationcserélő rétegközi (interlayer) tér kizárólag a szmektitek és bi-

zonyos vermikulittípusok esetében jellemző, addig a szerkezeti csatorna több esetben is kialakul; hétköznapi példák a szepiolit és paligorszkit (attapulgit) rétegszilikátok, valamint a tektoszilikátok esetében a zeolitok, például a klinoptilolit közismert. Míg a klinoptilolit vagy időnként más zeolitok (analcim, mordenit, sztilbit, heulandit, kabazit) a talajásványok között is szerepelhetnek, ha azokat a talajképző kőzet is tartalmazza, addig a szepiolit és paligorszkit csak nagyon ritkán fordul elő a talajokban. E két utóbbi ásvány szerkezetében a tetraéder-oktaéder rétegek modulált inverziója változtatja a rétegközi teret

1. ábra. Paligorszkit (balra) és szepiolit (jobbra) kb. 20 nm-es krisztallitjának modellje és a rostos-szálas megjelenése (középen, visszaszórt elektronkép). A zöld oktaéderek a Mg, míg a sárga tetraéderek a Si (Al) helyét jelölik, fehérrel a vízmolekulák, pirossal az oxigén jelölve

szerkezeti csatornává, és alakítja ki a mezőgazdálkodás számára is oly értékes tulajdonságokat.

További előnyös tulajdonságuk a klasszikus agyagásványokhoz képest, hogy a lemezes szerkezet ellenére mindig vékony, szálas-rostos formában jelennek meg a kristályaik, felpöndörödnek, ezáltal mintegy egymásra/-ba épülő alagútrendszerré alakítva a szerkezeti csatornákat, amelyek természetes állapotukban vízmolekulákat és adszorbeált, de a rácsban nem kötött ionokat, molekulákat hordoznak.

A szepiolit Mg4Si6O15.6(H2O) szerkezetében a csatornák kb. 0,4 × 1 nm átmérővel alakulnak ki, és a szálak teljes hosszában futnak. A szubmikrométeres szálak, rostok hálózata (1. ábra) eleve nagy és stabil fajlagos felületet hoz létre a víz és ionszorbció számára, de ez akár nagyságrendekkel növelheti a belső csatornák elérhető felületét.

A paligorszkit Mg1.5Al0.5Si4O10(OH) .4(H2O) rácsában a csatornák átmérője kb. 0,4 × 6 nm, tehát jelentősen kisebb a szepiolitnál, a szálak azonban általában hosszabbak, így a nettó fajlagos felület

arányaiban nem csökken. Mivel az összetételük és szerkezetük is nagymértékben hasonló, így az előfordulásuk is egymáshoz kötött, a paligorszkit és szepiolit akár fizikai keveréke, akár kristályon belüli moduláris egybeépülése az általános. A saját tömegükben való talajjavító, ásványitrágya-alkalmazás is gyakori vagy keverékek ion- és vízhordozó alkotóiként és lassú feltáródású Mg-forrásként. Azonban a Mg nem kicserélhető kation a szerkezetükben, így az csak a krisztallitok lebomlása, oldódása által válik elérhetővé, tehát elhasználódik.

A zeolitásványról és annak hatásáról

Egy másik, gyakrabban előforduló és szerkezeti csatornái miatt felhasznált ásványtípus a zeolit, amely egy családot jelöl, ezek tektoszilikát (térhálós) ásványok általában többféle kationkitöltéssel és olyan víztartalommal, amely bár kémiailag kötött a kristályok belsejében, eltávolítása reverzibilis, és nem okozza a kristályrács változását. Ezt a víztartalmat nevezzük zeolitos víznek, és nagymértékben hasonlít a

szepiolit és paligorszkit csatornáiban kötött víztartalomhoz.

Klinoptilolitot (Na, K, Ca)2-3Al3(Al, Si)2Si13O36.12(H2O) általában a riolitos, dácitos vagy andezites vulkáni kőzetek átalakulása eredményez, hidrotermás (150–300 °C) vagy víz alatti (tó/tenger) lassú átkristályosodással. Ezáltal a „zeolit” vagy „klinoptilolit” nevű termékek tulajdonképpen zeolitosodott vulkáni tufák, amelyekben a zeolittartalom akár 85–90 tömegszázalék, de 30 tömegszázalék alatti is lehet. Ilyen esetben nyilván csökken az anyag kationhordozó képessége, amit javíthat a szmektitek jelenléte, ellenben a szokásos kísérőásványokkal, mint kvarc, szanidin, albit, cristobalit +/- kalcit.

A klinoptilolit a táblás (2. ábra) típusú zeolitok közé tartozik, a kristályszerkezet szimmetriájából adódóan két irányban nagyobb a kiterjedése, mint a harmadikban. Ez meghatározza a kristályok morfológiáját a néhány tíz nanométeres skálától akár a milliméteres tartományig, egyrészt a lapított krisztallitok nagyobb adszorpciós felülettel rendelkeznek, másrészt a hosszanti irányú

2. ábra. Klinoptilolit (balra) táblás kristályai és fő csatornái a b tengely mentén, mordenit szálas kristályai és fő csatornái a b tengely mentén, 40 nm-es krisztallitrészletek (a sárga tetraéderek a Si és Al helyét jelölik, fehérrel a vízmolekulák, pirossal az oxigén, kékkel a Na jelölve)

csatornák kiterjedése és az üregek ismétlődése is többszöröse lesz egy tűszerű (mordenit) vagy kockaszerű (kabazit) alakzatnál. Jellemző csatornaátmérői 0,26 × 0,47 nm és 0,30 × 0,76 nm.

A mordenit (Ca, Na2, K2)Al2Si10O24 .7(H2O) egy morfológiában merőben különböző típus, mint a klinoptilolit, amely után a második leggyakoribb a zeolittelepek összetételében, de általában nem jelennek meg együtt. A tűs, megnyúlt morfológia a szerkezeti csatornákra nézve is más elrendeződést eredményez, mint a klinoptilolit esetében. Bár a klinoptilolithoz hasonlóan tavi, sekély tengeri környezetben alacsony hőmérsékleten is képződhet riolitos tufákból, általában meleg vizes (60–80 °C) vagy hidrotermás (80–150 °C) oldatok hoznak létre gazdagabb telepeket. Jellemző csatornaátmérői 0,26 × 0,57 nm és 0,65 × 0,70 nm, tehát főleg belső alakban tér el nagyon a klinoptilolittól.

A kabazit (Ca, Na,K, Mg)2Al4Si8O24. 12H2O sokkal ritkábban alkot olyan mértékű dúsulásokat, mint a klinoptilolit vagy mordenit, egyrészt nagyon eltérő kémiai összetételének, másrészt képződési körülményeinek köszönhetően. A talajok és növények számára előnyt jelent az alacsonyabb Si-tartalma a klinoptilolithoz és mordenithez képest, ugyanakkor az ásványtelepeket alkotó kabazit esetében az uralkodó kation a Ca, tehát egyben lassú-elnyújtott feltáródású kalciumforrás is, miközben Na-ot tud kivonni a talajoldatból. Így például szikesedő, agyagos talajok esetében pozitív irányba tudja mozdítani a talajromlás folyamatait, vagy legalább a gyökérzónában minimalizálni képes a negatív hatásait. Jellemző csatornaátmérői 0,3 × 0,70 nm.

Szerves anyagok felvétele, tárolása és leadása

A fentieken kívül van néhány ásvány, amelyek ugyan nem szerkezeti csator-

nákat tartalmaznak, de a nanokristályok természetes torzulása csatornaszerű, tubuláris szemcsealakot fog létrehozni, amely ziko-kémiai szempontból hasonlóan tud működni a zeolitok csatornáihoz, 1-2 nagyságrenddel nagyobb léptékben, néhány tíz és több száz nanométeres átmérővel. Ennek köszönhetően ionokat és molekulákat is nagyobb arányban, mérettől függetlenül tudnak tárolni, cserében az adszorpció energiája alacsonyabb lesz, mivel nem kristályrácson belüli megkötés történik.

Közismert példája ezeknek az anyagoknak a halloizit Al2Si2O5(OH)4.nH2O nevű, kaolinitrokon ásvány, amely dinamikusan alakítható (1 nm-ről 0,7 nmre csökkentve) hidrátréteget is hordoz a TO-összletek között, míg a nanocsövek felületén és belsejében is foszfát, szulfát, nitrát és kationok megkötése is történik.

Minden szerkezeti csatornával rendelkező anyag esetében fontos tulajdonság a kationos vagy semleges-molekuláris szerves anyagok felvételére, tárolására és leadására való képesség.

A zeolitok esetében a szerves molekulák felvétele majdnem mindig a mesterséges zeolitokra (molekuláris szűrők) korlátozódik. Ezzel szemben a paligorszkit jól abszorbeálja például a glifozátot és egyéb organofoszfonátokat, és a szepiolit nemkülönben alkalmas rovar- és gyomirtó szerek (metribuzin stb.) hordozóanyagaként, késleltetett feltáródású készítményekhez.

A zeolitos vagy ahhoz hasonlóan viselkedő, többszörösen felvehető és leadható víz a recens klimatikus változások tükrében talán jelentősebb előny, mint a tápelemek hordozása, ugyanis olyan természetes víztároló képességet biztosít a gyökérzet környezetében, amelyet egyéb ásványi anyagokkal nem lehet megvalósítani. Ehhez társul a szilikátrács lassú oldódása a talajoldatban – bakteriális

és szerves savak hatására –, amely a háncsedények megfelelő víztároló és továbbító funkciójához szükséges szilíciumot is elérhetővé teszi a növények számára, extra dózis és melléktermékek képződése nélkül.

A zeolitok esetében külön kiemelendő tulajdonság az NH4+1 szerkezeti megkötése, amelyet az oldott NH3-formából is fel tudják a csatornákba venni kationként, és amelyet ozmotikus folyamatokkal le is tudnak adni a talajoldatnak, így akár a talajban lévő N-források szabályozásában is részt vesz, akár a N-dózissal kezelt ásványi trágyaként be lehet vinni a talajba. Magyarországi és Kárpát-medencei viszonylatban a zeolitok alkalmazása gyakoribb és ismertebb, főleg a klinoptilolitban gazdag tufák révén, de érdemes tudni, hogy néhány kőbányászati melléktermék, illetve kitermelés alá nem tartozó, magas Ca-, Mg- és Fe-tartalmú vegyes zeolittartalmú kőzet is elérhető, amely hatásában akár a piacon elérhető zeolitos termékeknél is hatékonyabb lehet talajjavításban és ásványi trágyaként.

Összegzés

Végül pedig érdemes tudni, hogy a klinoptilolitot (és/vagy egyéb zeolitokat), szmektitet, földpátokat vagy akár szepiolitot és paligorszkitot tartalmazó kőzetőrlemények, készítmények is mindenképp pozitív hatással vannak úgy a talajéletre, mint a növényekre. Amire gyelni kell, hogy ne tévesszük össze az ásványtól elvárt hatást egy keverék hatásával, illetve a kémiai öszszetétel (talaj és termék) alapján, szükséges esetben alkalmazzuk, annak ellenére, hogy terméshozam-növelés szinte bármivel, bármilyen talajon kimutatható.

Dr. Kristály Ferenc Miskolci Egyetem

dízelmotorok a mezőgazdaság számára

A mezőgazdasági erőgépek és önjáró munkagépek hajtásrendszerei a jövőben igen változatos megoldásúak lesznek. A villamos hajtásrendszerekre való átállás közben a mezőgazdasági gépek zavartalan üzemeltetését az egy–három év múlva gyártásba kerülő új dízelmotorok fogják segíteni.

A dízelmotoros hajtásrendszer elsősorban a nagy teljesítményigényű gépeknél még évtizedekig meg fog maradni, ezért az ismert nagy motorgyártó vállalatok folyamatosan foglalkoznak a dízelmotorok fejlesztésével, új termékek előállításával. Az új dízelmotor-kínálatból saját válogatással röviden ismertetünk néhányat.

MAN D4276 típusjelzésű dízelmotor

Négy évvel ezelőtt, az Agritechnica kiállításon mutatta be a német MAN Engines a D4276 típusjelzésű új dízelmotort, amely kategóriájában a legnagyobb teljesítménysűrűséggel (35,87 kW/liter) rendelkező erőforrások közé tartozik (1. kép). A motort elsősorban a járvaszecskázókban és a nagy kombájnokban alkalmazzák sikeresen.

A 16,2 literes (142 mm-es furatú, 170 mm-es löketű), 6 hengeres, soros, álló hengerelrendezésű dízelmotor 581 kW csúcsteljesítményt ér el, és 3400 Nm maximális nyomatékot szolgáltat 1350–1600 1/perc fordu-

2. kép. A DEUTZ TTCD 7.7 típusjelzésű, 7,7 literes, 280 kW teljesítményű dízelmotor (forrás: agritechnica.deutz.com)

latszám-tartományban. Az igen alacsony hajtóanyag-fogyasztású motor

1. kép. MAN D4276 típusjelzésű, 16,2 literes, 581 kW teljesítményű dízelmotor (forrás: press.mantruckandbus.com)

ezt a csúcsteljesítményt egy rögzített geometriájú töltővel ellátott, újonnan kifejlesztett töltési rendszerrel éri el. A motor az EU Stage V és az US EPA Tier 4f előírást teljesíti a DOC-DPF (dízel oxidációs katalizátor-dízel részecskeszűrő) modulból és SCR (szelektív katalitikus redukciós) katalizátorból álló (EAG) kipufogógáz-utókezelő rendszerrel.

DEUTZ TCD 5.1 és TCD 7.7 dízelmotorok

A német DEUTZ AG vállalat az Agritechnica 2023 kiállításon többek között bemutatta két vadonatúj, a mezőgazdaság számára készített T(T) CD 5.1 és T(T)CD 7.7 dízelmotorját (2. kép).

A TCD 5.1 dízelmotor 5,13 literes, 4 hengeres, álló, soros hengerelrendezésű, egy (vagy két turbótöltővel rendelhető TTCD 5.1 változat), maximális teljesítménye 129 kW (170 kW) 2200 1/min fordulaton, a legnagyobb nyomatéka 750 Nm (950 Nm) az

1200–1600 1/min fordulatszám-tartományban.

A TCD 7.7 dízelmotor 7,698 literes, 6 hengeres, álló, soros hengerelrendezésű, egy (vagy két turbótöltővel rendelhető TTCD 7.7 változat), maximális teljesítménye 210 kW (280 kW) 2200 1/min fordulaton, a legnagyobb nyomatéka 1200 Nm (1550 Nm) az 1200–1600 1/min fordulatszám-tartományban.

A motorok SCR katalizátoros kipufogógáz-utókezelő berendezéssel teljesíteni fogják a várhatóan 2027-ben életbe lépő, levegőszennyezésre vonatkozó előírásokat is.

A két új motor 2028-tól lesz kapható a kereskedelemben. A vállalat hisz abban, hogy a tiszta és hatékony dízelmotorokra szüksége lesz a jövő mezőgazdaságának.

LIEBHERR D976 dízelmotor

A svájci Liebherr-Components AG az ipar és a mezőgazdaság számára 260–900 kW teljesítménytartományban készít dízelmotorokat. A D976 típusjelzésű erőforrás a vállalat egyik legújabb tervezésű és gyártású mezőgazdasági dízelmotorja (3. kép).

A D976 nagy teljesítménysűrűségű motor, 18 literes (148 mm furatú,

4. kép. Cat®C13D típusjelzésű, 13 literes, 515 kW teljesítményű dízelmotor (forrás: caterpillar.com)

174 mm löketű), 6 hengeres, egy turbófeltöltős dízelmotor, amely 620 kW teljesítményű 1900 1/min fordulaton (a 670 kW-os fejlesztése folyamat-

3. kép. LIEBHERR D976 típusjelzésű, 18 literes, 620 kW teljesítményű dízelmotor (forrás: liebherr.com)

ban van), a legnagyobb nyomatéka 3641 Nm 1300 1/min fordulatszámon.

A motor megfelel az EU Stage V és az US EPA Tier 4f környezeti feltételeknek. Az 1500 órás olajcsere-intervallum, a könnyű karbantartás, a motorállapot-figyelő rendszer alkalmazása, a hosszú élettartam és az alacsony hajtóanyag-fogyasztás révén a D976 motor üzemeltetése igen gazdaságos.

CATERPILLAR C13D dízelmotor

Az amerikai Caterpillar Inc. vállalat 2023 márciusában mutatta be az új fejlesztésű Cat®C13D típusjelzésű, nagy teljesítményű dízelmotort (4. kép). Ezt a motort úgy tervezték, hogy kategóriájában a legnagyobb (39,92 kW/liter) teljesítménysűrűséget, nyomatékot és kedvező hajtóanyag-hatékonyságot érje el a nagy igénybevételű ipari, mezőgazdasági, terepjáró stb. alkalmazásokban.

A Cat ®C13D motor 12,9 literes (130 mm furatú, 162 mm löketű), 6 hengeres, soros, álló hengerelrendezésű, egy VTG turbófeltöltős dízelmotor, legnagyobb teljesítménye 515 kW, 1800–2100 1/min fordulatszám-tartományban, maximális nyomatéka 3200 Nm, 1300 1/min fordulaton. A motor DOC-DPF-SCR kipufogógáz-utókezeléssel teljesíti többek között

az EU Stage V, US EPA Tier 4f előírásokat. A motor kereskedelmi forgalomban 2025-től lesz elérhető.

CUMMINS X10 dízelmotor

Az amerikai Cummins Inc. vállalat megszünteti az L9 és X12 motorjai gyártását, és ezek helyett egy új, X10 típusjelzésű dízelmotort fog készíteni (5. kép). A hajtóanyag-agnosztikus motor építésének elveit megtartva az X10 először dízelmotorként lesz kapható 2026-ban, majd további gáznemű hajtóanyagokkal üzemeltethető változatok is elérhetők lesznek.

A Cummins X10 dízelmotor 10 literes, 6 hengeres, soros, álló hengerelrendezésű, egy wastegate szabályozású turbófeltöltővel rendelkezik, legnagyobb teljesítménye 335 kW, csúcsnyomatéka 2300 Nm. A motor egyik legjellemzőbb új tulajdonsága a kettős felső vezérműtengelyes (DOHC) szelepvezérlés, amely előrelépést jelent az égésfolyamat szabályozása és a termikus hatékonyság javítása terén. Az elektronikus vezérlésű X10 dízelmotor a Cummins legújabb, XPI hajtóanyag-ellátó rendszerével üzemel, és a Cummins által kifejlesztett új Heavy-Duty Compact Cross (HDCC) kipufogógáz-utókezelő rendszerrel van ellátva.

A HDCC egy moduláris rendszer, amely kettős SCR-t és kettős AdBlue-adagolást valósít meg, ez biztosítja az EU Stage V, US EPA Tier 4f, illetve a 2027-ben életbe lépő szigorúbb

6. kép. A SCANIA DC 13 új generációs, 13 literes, 450 kW teljesítményű dízelmotorja (forrás: scania.com)

EPA előírásainak teljesítését is. Az új X10 motor 75%-kal kevesebb NOx-ot fog kibocsátani, mint a mostani határérték. A CO2-kibocsátás az alacsony értékű hajtóanyag-fogyasztás mellett tovább csökkenthető, ha a felhasználó B20-as vagy megújuló HVO gázolajat használ. Az X10 motor további előnye a moduláris architektúrájú, kis méretű felépítése, amelynek segítségével a közúti, az ipari, a mezőgazdasági széles körű alkalmazásokhoz egyszerűen használható.

SCANIA DC13 dízelmotor

A svéd Scania CV AB vállalatcsoport 10 éves saját fejlesztőmunkával készí-

5. kép. Cummins X10 típusjelzésű, 10 literes, 335 kW teljesítményű dízelmotor (forrás: cummins.com)

tette el az új generációs DC13 motorcsaládot (a meglévő DC13 továbbfejlesztett változatát), amely a bemutatás után elnyerte a „2023-as év dízele” rangos díjat (6. kép).

Az új generációs DC 13 motorcsalád 12,7 literes, 6 hengeres (130 mm furatú, 160 mm löketű), álló, soros hengerelrendezésű, egy turbófeltöltős dízelmotorokból áll. Az új, 13 literes motorok 368-405-450 kW maximális teljesítményűek (beszabályozástól függően), 3001 Nm legnagyobb nyomatékot szolgáltatnak, és akár 11%-kal nagyobb teljesítményt és 21%-kal nagyobb nyomatékot adnak le a jelenlegi generációs erőforrásokhoz képest.

A nagy teljesítménysűrűségű (35,43 kW/liter), új, 13 literes motor használata akár 7%-os hajtóanyagfogyasztás-javulást eredményez a jelenlegi erőforrásokéhoz képest, változatlan teljesítmény szolgáltatása esetén, ez teljes terhelésre vetítve üzemóránként kb. négy liter gázolaj-megtakarításnak felel meg. A jelenlegi környezetvédelmi előírások, az EU Stage V és a US EPA Tier 4f teljesítésén túl az új motor konfigurációja, jellemzői és üzemeltetési paraméterei alkalmasak arra, hogy az a közeljövő szigorúbb előírásait is teljesíteni tudja.

Az új generációs Scania DC13 alapmotor tartóssága 50%-kal nagyobb a jelenlegi típuséhoz képest, a nagyjavítási intervalluma például akár 25 000 üzemóra is lehet.

Dr. Varga Vilmos ny. okl. gépész- és villamosmérnök

Önállóság, profit – ezt hozta a Weidemann rakodó

Árendás Ottó életébe

Ez egy hibátlan történet arról, hogyan képes egy vállalkozó elérni a céljait egyetlen hatékony munkagép megvásárlásával, sőt, hozzásegíteni még a megbízóit is ahhoz, hogy jelentős megtakarítást és jobb munkaminőséget érjenek el. Árendás Ottó 3 éve – a Mauch nagyvonalú és rugalmas közreműködésével – vette meg Weidemann 1390-es rakodóját, és azóta már önálló vállalkozóként, még szélesebb portfólióval tud megrendeléseket vállalni és teljesíteni.

Növelni akarta a teljesítményt

Árendás Ottó Tardoson kezdetben elsősorban a mezőgazdasági szektorban dolgozott: mellékállásban szolgáltatást végzett állattartó telepeken különféle objektumtisztítási, logisztikai feladatokban, tereprendezésben, illetve szántóföldi gazdaságokban anyagmozgatásban működött közre. Miután régi vágya volt, hogy önálló egyéni vállalkozóként dolgozhasson, az építőipar felé is nyitott, hogy még több megrendeléssel olyan bevételre tegyen szert, amivel – ahogy ő mondja –, a „maga ura lehet”.

Weidemann 1390 – könnyen vontatható személyautóval is

– Az első komolyabb gépvásárlásom egy Lamborghini kistraktor volt a Gravetti Kft.től. Miután gépésztechnikusi, lakatos végzettségem is van, ehhez magam terveztem és gyártottam egy tolólapot, illetve hátra egy gumis húzólapot. Ennek révén annyival több megrendelésem lett a környékbeli baromfiólakban, építkezéseken, gazdaságokban, hogy speciális, gyors és nagy teljesítményű rakodógépre lett szükségem. Ennek a kiválasztásában is a Gravetti segített, mert számos kritériumnak megfelelő gépre volt szükségem – mondja Ottó.

Az egyik fő igény az volt, hogy a rakodónyomatékot hatékonyabban tudja a talaj felé vinni, és variálható legyen a differenciálzár-irányítás. A baromfiólak alomcseréjét megelőző takarításnál, a takarmány vagy más anyagok mozga-

A Weidemann 1390 hasznos társ az állattartásban is

tásánál, halmozásánál ugyanis többféle gyors ütemben kell váltani különféle talajállapot, csúszós és száraz felületek, többféle terhelést igénylő műveletek között. Továbbá a leendő rakodónak méretben is illeszkednie kellett a baromfiólak bejárati magasságához.

Ezzel már megvalósíthatta a fejlődést

A legmegfelelőbb a Weidemann 1390-es törzscsuklós rakodója lett. Először is a kompakt munkagép méretben jól alkalmazkodik. Másrészt 2,8 tonnás tömege révén jól szállítható – Ottó saját utánfutón viheti a különböző munkaállomásokra –, ugyanakkor jelentős tömeget képes magabiztosan mozgatni. Az 1390-es szakítószilárdsága a PZ-kinematika révén nagyon nagy: az alapkivitelének a kétszerese, azaz 4200 N, ami a toló- és emelőerőt, a teherbírást nagyban megnöveli. Mindez különösen jól jön, amikor az építőiparban például térköveket vesz le a kamionról, vagy nagyobb súlyt emel, akár 3 méter magasra. Mindezt kiválóan kiszolgálja a hidraulikus hajtás, ami jól érvényesíti a nyomatékot a talaj felé, sőt, a vezérlés beavatkozik, igény szerint automatikusan szabályozza a sebesség és a nyomaték közötti arányt.

A differenciálzár egyébként ezen a modellen 100%-osan is működtethető: ezzel nagyobb tolóerőt, biztonságot és kisebb gumikopást biztosít. A talajfogást egyébként a lengőcsukló is segíti egyenetlen talajviszonyok között. A törzscsuklós kormányzás egy további fontos előnye, hogy mivel nem túrja, ássa, darálja a talajt, így kertészetekben, tér- vagy díszkövezett felületen is a talaj rongálása nélkül használható. Ottó ezzel olyan jelentős fejlődést valósított meg a hatékonyságban, hogy a korábbinál jóval több megrendelést vállalhat. – Csak egy példa: míg korábban egy 16 ezer csirke tartására méretezett ól kitakarítása akár 7-8 órát is igénybe vett, addig ma ezt 4, legfeljebb 5 óra alatt elvégzem, ráadásul úgy, hogy ebben már egy új, plusz szolgáltatás is benne van. A Weidemanntól ugyanis olyan speciális kefeadaptert választottam a gépvásárláskor, amivel az emberi munkánál jóval gyorsabban sokkal tisztábbra tudom takarítani az ól betonpadozatát. Így a megbízóim jelentős költséget takarítanak meg, és a mind kevesebb munkaerőt más feladatra tudják átcsoportosítani: mindenki nagyon jól járt ezzel a Weidemann rakodóval – foglalja össze a vállalkozó. Hozzáteszi: ezzel régi álmát valóra válthatta, magabiztosan támaszkodhat a számban és profilban is nagyobb számú megbízásra, így ma már nem mellékállásban, hanem főállású vállalkozóként, valóban a maga uraként végezheti azt a munkát, amit szeret, s amiben a Weidemann hatékony társa.

Az idő mellett ugyancsak fontos szempont – különösen a megállíthatatlanul emelkedő üzemanyagárak mellett – a hajtóanyag-megtakarítás is. Ottó elmondása szerint nemcsak azzal spórol gázolajat, hogy gyorsabban, azaz kevesebb üzemórával végzi el az adott feladatot, mint korábban, de a Weide-

A nagy szakítószilárdsága révén stabilan manőverezik nagy teher mozgatásakor is

mann 1390-es fajlagos üzemanyag-felhasználása is jóval kisebb, mint a korábban használt munkagépeké.

Személyre szóló ajánlattal valóra vált a régi cél

Árendás Ottó mindezt szűk 3 év alatt érte el. A Weidemann már a gép értékesítésekor 4-féle adapterrel (raklapvilla, bálatüske, 0,49 m3-es földkanál és seprű) szállította le a gépet, de ezekhez Ottó később továbbiakat, köztük könnyebb, 0,78 m3-es gabonakanalat a kisebb tömegekhez és trágyavillát vásárolt. A Weidemann rakodóit egyébként Közép-Európa-szerte előszeretettel használják a gazdaságok, többek közt éppen a rendkívül széles adapterválaszték miatt. No meg azért is, mert a különféle szerelékek akár járó motor mellett is, gyorsan és hatékonyan cserélhetők.

Mint arról tavaly nyáron, a Weidemann gépeket és eszközöket forgalmazó Mauch ausztriai központavatóján írtunk, a Mauch törekvése az utóbbi évtizedekben mindig is ebben állt: a növénytermesztési és állattartási ágazat rendkívül sokszínű munkafolyamatait

Ezzel a géppel fele annyi idő- és üzemanyag-ráfordítás a baromfiólak takarítása

segítő eszközkészletet biztosítani a méretben, szakítószilárdságban, kapacitásban is sokféle rakodóhoz. Az 1390-es egyébként az elektronikusan vezérelt négy különböző vezetési mód és az elektromos rögzítőfék mellett egy takarékos, kisebb igénybevételkor automatikusan aktiválódó ecoDrive rendszerrel is bír, ami kényelmes biztonságot és új vezetési élményt kínál a 4 oszlopos, jó kilátást biztosító vezetőfülkében. Árendás Ottónak nemcsak a vállalkozása hatékonysága és jövedelmezősége szempontjából jelentett pozitív fejleményt a Weidemann 1390-es megvásárlása, hanem a partneri, emberi kapcsolatok tekintetben is. – A Gravettiről korábban is tudtam, hogy körültekintően kezelik a partnereik igényeit. A szervizszolgáltatásaik terén is mindig ezt tapasztaltam, igaz, a Weidemannt az időszakos szervizen kívül nem kellett szerelni az immár több mint 1000 üzemóra alatt sem. Ők forgalmazzák a Weidemannt is, de amikor váltani akartam, még nem volt önálló üzleti évem és kezdő tőkém, így támogatást, hitelt nem kaphattam. Ekkor a Mauch, vagyis a Weidemann osztrák központja Trägner Wilfried kereskedelmi vezető közreműködésével kidolgozott külön, számomra egy olyan bérleti konstrukciót, amely lehetővé tette a részletfizetést. Ez nagyon rokonszenves gesztus volt, és egyébként Nyugat-Európában ez a megszokott: közös érdek, hogy a gyártó, a kereskedő és a gazda is együttműködéssel alakítson ki közös üzletet

Mindezek révén olyan ütemben nőttek a megbízásai és bevételei, hogy már a bérleti megállapodást is újratárgyalhatták, s így lett a bérletből vásárlás.

Kohout Zoltán

Rakodógépre szerelt és önjáró bálabontó-aprítók és -kiosztók

Míg néhány éve egy állattartó telepen a bálabontó üzemeltetése mindig lekötött egy erőgépet és annak kezelőjét, addig napjainkra a helyzet gyökeresen megváltozott. A bálabontók aktív munkavégző részének megváltoztatása nélkül a függesztett, illetve vontatott modellek, immár különböző méretben, a legkülönfélébb rakodógépekre is adaptálhatók. Így a telepen amúgy is mindennapos anyagmozgatási feladatokat megoldó rakodógép még inkább kihasználásra kerül, és nem kell külön erőgép, illetve kezelő a bálabontás, -kiosztás feladatára. Ezek mellett ráadásul már önjáró változatok is elérhetők.

A teleszkóposokra a legnépszerűbb

A teleszkópos rakodók felhasználási területe a munkaeszköz-kínálatuk bővülésével egyre szélesedik; már a bálakezelés és bálabontás, -kiosztás munkaműveletéhez is egyre több, rakodóra kapcsolható bálabontót találunk a piacon. A gyártók ezeket az eszközöket általában a hagyományos hárompont-függesztésű bálabontó, -aprító vagy -kiosztó konstrukciókból alakították ki, utólag felkapcsolható vagy pedig célirányosan kialakított szabványos rakodómunkaeszköz-kapcsoló kerettel felszerelve. A hajtást – természetesen a rakodók lehetőségeihez alkalmazkodva – minden modellnél hidrosztatikusra váltották.

Általában a hengeres bálák bontására alkalmas változatokat kínálnak, ezekkel kezdődött ennek a szegmensnek a kialakulása, de már egyre több teleszkópos rakodóra kapcsolható önrakodó, szögletes nagybálabontó, almozógép is elérhető.

A legegyszerűbb változatokat szimplán csak a hengeres szálastakarmány-bálák bontására és kiosztására

kínálják. Az almozás hatékony megvalósítására elérhető verziók késrotoros aprítással, dobóventilátorral, illetve forgatható, állítható irányú kifúvótoronnyal rendelkeznek.

Mivel a teleszkópos rakodók gémszerkezete rendeltetésüknél fogva változó hosszúságú, így a legtöbb típus

már vezeték nélkül, bluetooth-kapcsolaton keresztül vezérelhető a rakodófülkéből.

Sokan feltehetik a kérdést, miért jobb egy teleszkópos rakodóval működtetni egy ilyen eszközt, mint traktorral. Azért, mert szinte minden nagyobb állattenyésztő telepen üzemel valami-

Teleszkópos rakodóra szerelt bálabontó-almozó (fotó: emily-equipment.co.uk)

Önjáró kerekes homlokrakodóra szerelt bálabontó-almozó munkában (fotó: fairmfg.com)

Skid-Steer rakodóra szerelt Roto-Grind rendszerű bálabontó (fotó: picusag.ca)

lyen önjáró rakodógép, amely így nemcsak az anyagmozgatási, bálarakodási és kitrágyázási feladatokban alkalmazható, hanem a bálamozgatáson kívül annak kiosztása is megoldható vele. Sokkal költséghatékonyabb alternatívát kínálnak, hiszen nincs szükség külön erőgépre és külön kezelőre. A rakodó gémjével könnyen igazítható a térbeli körülményekhez az almozógép kiszórása és a terítés íve, nincs annyira megkötve a vele való manőverezés.

A bálabontó-kiosztóknál szintén magas pozícióba is emelhető a gép, így akár magas etetőkbe is könnyen kiosztható a bála. Ez egy traktorhoz kapcsolt, hárompont-függesztett vagy vontatott géppel lehetetlen.

Önjáró kerekes homlokrakodókhoz

A rakodókhoz kialakított bálabontó-aprítók és -kiosztók fejlesztése nem állt meg a teleszkópos változatokra adaptált típusoknál. Az önjáró, nagy teherbírású, kerekes homlokrakodókhoz is kínálnak már modelleket. Ezek méretben és kapacitásban nagyobbak, mint a teleszkópos rakodókra kínált testvéreik, de egyéb konstrukciós sajátosságban követik azokat.

Az önrakodást a bálabontó mellső részére szerelt billenthető szúrólándzsákkal oldják meg. Méretüknél és a rakodógép méreténél fogva leginkább a külső szabadtéri vagy nagy szabad magasságú fedett karámok almozásában alkalmazhatók leginkább. Jobbára csak a tengerentúlon kínálnak önjáró

kerekes homlokrakodókra ilyen eszközt, de várhatóan az európai bálabontógyártók kínálatában is hamarosan megjelennek majd, hiszen ezek az építőiparból „agrárosított” rakodógépek egyre jobban terjednek a mezőgazdasági felhasználóknál is.

Skid-steer rakodóra

Akkor sem kell kétségbe esniük az állattenyésztő gazdaságoknak, ha az állatlétszám vagy a helyszűke miatt csak skid-steer rakodóval rendelkez-

nek a telepen belüli anyagmozgatáshoz. A nagy testvéreikhez hasonlóan ezekhez a kompakt rakodókhoz is kínálnak bálabontó-aprítókat, almozókat és -kiosztókat.

A legegyszerűbb, aprítórendszer nélküli, szimplán etetésre használható kiosztómodellek a traktorfüggesztésű társaikhoz hasonlóan a bálaháló vagy zsineg eltávolítása után a láncos bontórendszerükkel legöngyölik a hengeres bála palástját, és így a rakodóval előre haladva oldalra kiosztható a bála. A komolyabb változatok már aprítórotorral vannak szerelve, és nemcsak hengeres, hanem szögletes nagybála aprítására, illetve kiosztására alkalmasak. Ezek tartálya már ehhez alkalmazkodva került kialakítása, és a bála mozgatása láncos kaparóléces rendszerrel történik. Mindkét konstrukciós megoldás egyben önrakodó rendszerű, amely vagy emelővillával, vagy a bálabontó billentésével valósul meg.

Szűkebb a kínálat a skid-steer rakodókra kapcsolható, roto-grind rendszerű bálabontó-kiosztókból, ahol a hengeres bálát már külön rakodóval kell betölteni a gépbe. A bevált, régóta alkalmazott bálabontási-aprítási megoldásnál az acéllemezes hengerpalástba helyezett bálát a palást belső oldalán lévő lapátok közrefogják, és a hengeres házzal együtt forgatják a függőleges,

Bálakiosztás köretető keretbe, traktoros homlokrakodóra szerelt bálabontóval (fotó: hustlerequipment.com)

Önjáró, terítőtárcsás almozó munkában (fotó: lucasg.com)

álló bálát. A ház alaplapja viszont fixen marad, és a ránehezedő bálát az alsó zárófedélbe épített késes rotor aprítja és adagolja.

Újabban már nemcsak a hengeres bálák, hanem a szögletes bálák aprítására is készült hasonló metodika alapján működő bálabontó. Itt a hengeres ház helyett a szögletes nagybálák alakjához alkalmazkodó, négyszöghasáb formájú házba kerül a bála, és forgatva kerül felaprításra.

Traktoros homlokrakodóra

A traktoros homlokrakodókra már sokkal korábban kínáltak bálabontókat,

amelyek konstrukciójukban a fentebb említett gépekhez hasonlók, sőt még az utóbbi roto-grind rendszerű gép is elérhető már traktorra szerelhető frontrakodóra is. Ebben a szegmensben a rakodók méretválasztékához igazodva, többféle méretben kínálnak modelleket, így a különböző állatlétszámú gazdaságok megtalálják az optimálisan alkalmazható méretű bálabontó-kiosztót, -aprítót.

Önjáró gépek

Az önjáró bálabontó-kiosztóra, almozógépre gondolva sokaknak azonnal a magajáró takarmánykiosztó ko-

csikhoz hasonló konstrukciók jutnak eszükbe, pedig az önjáró bálabontók gyökeresen más kialakításúak és méretűek, mint a kiosztókocsis társaik. Méretükből adódóan alapvetően a kisebb állattartó telepek, illetve almozásban még a baromfitenyésztő gazdaságok munkáit is tudják segíteni. Ezek általában kis teljesítményű benzin- vagy dízelmotorral hajtott, illetve elektromos hajtású gépek, amelyek akár távirányítással, akár a gépen kialakított kezelőállásról vezérelhetők.

Az almozóváltozatok egy-vagy két függőleges tengelyű lapátos szórótárcsával végzik az aprított szalma terítését. A könnyű manőverezhetőség érdekében háromkerekű alátámasztással és a harmadik kerék teljes aláfordulását biztosító kormányzásával oldják meg a fordulékonyságot. Az önjáró bálabontó-kiosztók lényegében ugyanúgy működnek, mint a traktorfüggesztésű vagy rakodógépre szerelt társaik, csak ebben az esetben egy egyszerű hordozóalvázra vannak adaptálva. Meghajtásukat a hordozóegység meghajtómotorjára szerelt hidraulikaszivattyúról, hidrosztatikus úton kapják. Ideális megoldást jelentenek például kis állatlétszámú gazdaságok, juh-, illetve kecsketenyésztő farmok napi takarmányozási munkáihoz.

Önjáró bálabontó-kiosztó kecsketenyésztő istállóban, etetés közben (fotó: lucasg.com)

Farkas Imre

A kérődző állatállomány etetésében a termelési szint fenntartása és ebből adódóan a jövedelmezőség szempontjából meghatározó szerepe van a különböző jó minőségű szilázs és szenázs etetésének. A TMR-etetési technológia a tehenészetekben és a húsmarhatartásban általános elterjedt. A PMR-takarmánykeverékek etetése is egyre terjedőben van.

A TMR/PMR takarmánykeverékek legnagyobb volumenű összetevői a különböző szilázsok, szenázsok. Az elmúlt évek szélsőséges, a vegetációs időszakban gyakran csapadékszegény időjárása miatt a silókukorica és silókukorica cirkos keverékei szilázsnak és a lucerna szenázsnak vetett alapanyagainak terméshozamai jelentősen csökkentek. Éppen ezért, a biztonságos takarmányellátás, illetve a takarmánybázis biztosítására egyre nagyobb szerepet kapnak az őszi vetésű, teljes növényként betakarítható kalászos gabonák, őszi árpa, takarmánybúza, rozs, az őszi és tavaszi takarmánykeverékek, valamint akár az olaszperje is.

A szenázskészítési technológia

A fent említett növényféleségek betakarítása alapvetően két menetben – mely több munkaműveletből is áll –történik, de kalászosok esetében az egymenetes betakarítás is előfordulhat. A betakarítási technológia pontos betartása a készített szenázsok minőségét alapvetően befolyásolja, ezért nagyon fontos a munkafolyamatok megszervezése és időben történő lebonyolítása.

A munkafolyamatok megfelelő munkaminőségben és teljesítménnyel való elvégzésére pedig a növények morfológiai tulajdonságainak megfelelő műszaki eszközök használata a

fontos. A technológia munkaműveleteinek folyamatát az 1. ábra szemlélteti.

A tavaszi szenázskészítés megkezdését, a kaszálás időpontját a növény technológiai állapota dönti el. Ez azt jelenti, hogy kalászosoknál és kalászosokat tartalmazó alapanyagoknál és akár az olaszperjénél is a betakarítást, illetve a kaszálást akkor szabad megkezdeni, amikor a kalász hasban van. A pillangósok esetében pedig azok zöldbimbós állapotában.

A kaszálás optimálisnál későbbi megkezdése, vagyis a takarmány elöregedése jelentős, akár 40–50% beltartalmi veszteséget is okoz. Ez azt jelenti,

hogy nem elég a megfelelő konstrukciót kiválasztani, hanem a megfelelő kaszálógép-kapacitást is biztosítani kell. A kaszálás, illetve betakarítás várható időpontja őszi kalászosok esetében április második, harmadik dekádja, olaszperjénél április harmadik dekádja, lucernánál május harmadik dekádja, tavaszi takarmánykeverékeknél június harmadik, július első dekádja lehet. Fontos, hogy a későbbi munkák során keletkező talaj-, porszennyezés minimalizálása céljából a kaszálást 7–10 cm magassággal kell elvégezni.

A kaszálást szársértős ütőujjas, pillangósok esetében pedig gumihengeres szársértős kaszával kell elvégezni. Szársértő hiányában a szársértésre külön menetben kondicionálót kell használni (1. kép). A szársértés kaszálás utáni hatását a 2. ábra szemlélteti. A kaszálás során a rendterelő lemezeket a legszélesebbre kell állítani.

A kaszáláskor a lábon álló növényállomány nedvességtartalma – a fenológiai fázistól függően – min. 80% körüli, ezért a magasan hagyott tarlón, renden lévő anyagot a kaszálást követően fonynyasztás céljából el kell teríteni. A talajszennyezés minimalizálására, a rend-

1. ábra. Tavaszi szenázskészítés folyamata

1. kép. Kondicionálógép munka közben

2. ábra. Szársértés hatása a takarmány vízleadására

2. kép. A magasra hagyott tarlón lévő anyag terítésekor a rendterítő forgórészeinek működési magasságát pontosan be kell állítani

terítő gépek forgórészeinek működési magasságát a forgórészek támasztókerekeinek állítómechanizmusával pontosan be kell állítani (2. kép). A terített renden lévő anyagot 70–72% nedvesség, illetve 28–30% szárazanyag-tartalomig kell fonnyasztani.

Rendre rakni

Az elterített és az adott nedvesség- vagy szárazanyag-tartalomra

lefonnyadt takarmányt a következő munkaműveletek, a szecskázógépek leterhelésének biztosítására, bálaszenázs készítésekor pedig a hengeres bálázók biztonságos bálakészítési munkavégzésének biztosítására szűkített rendre, 1,2–1,5 m szélességűre össze kell rakni (3. kép). A rend öszszerakására elsősorban vezérelt ujjas, függőleges tengelyű vagy vízszintes tengelyű, vezérelt ujjas rendfelsze-

3. kép. A fonnyasztáskor a terített rendet 70% nedvességtartalommal 1,2–1,5 m szélességű szűkített rendre kell rakni

dővel szerelt rendrakókat célszerű használni.

A vezérelt ujjas, függőleges tengelyű rendrakó berendezéseket – éppen a talajszennyezés minimalizálása céljából – bonyolult, nagyon jó talajkövető mechanizmussal épített futóművek támasztják alá, és a biztonságos működési magasságot csavarorsós állítómechanizmussal nagyon pontosan be lehet állítani (4. kép). A rendfelszedős, hevederes rendrakóknál pedig a működési magasságot furatos, illesztőcsavaros mechanizmussal lehet pontosan beállítani.

A rendrakás után a szecskázást meg lehet kezdeni, ezt a hazai gyakorlatban – éppen a betakarítási időszak optimumának betartása érdekében – nagy teljesítményű szecskázókkal végzik. A beállítható szecskahossz, a technológiai előírásoknak megfelelően tág határok között, szükség esetén – nagyobb szecskahossz iránti igények kielégítésére – akár késleszereléssel is beállítható. Ez esetben a szántóföldi munkaműveletek utolsó fázisa a szecskázott anyag átvétele a betakarítógéptől, és a szecskázott takarmány elszállítása (5. kép).

További műveletek

A fonnyasztott szálastakarmányokból bálaszenázs is készíthető (6. kép). Ez esetben a hengeres bálázók rendfelszedő berendezése veszi fel a rendről a takarmányt, és az anyagtovábbító juttatja a bálakamrába.

A mai hengeres bálázók többsége rotoros szeletelővel is fel van szerelve. A takarmány így 40-80-100 mm-re elő van aprítva. A bekötözött és elkészült bálát a gép a bálakamra nyitása után a tarlóra rakja. Az így elkészített ~70%os nedvességtartalmú bálát azonban 6 órán belül a levegőtől el kell zárni, vagyis be kell fóliába csomagolni a termőterületen egyedi bálacsomagolóval vagy a tárolási helyszínen csoportos bálacsomagolóval.

A renden lévő fonnyasztott takarmány felszedhető rendfelszedő berendezéssel és rotoros aprítóval és szeletelővel szerelt, nagy raktérfogatú szecskaszállító pótkocsikkal is (7. kép).

A 12-24-28 késsel szerelt aprítóberendezések az előzőekben említett 40-80100 mm előaprítást is elvégzik. Ezek a berendezések a rendfelszedést, előaprítást és a szállítást is egy menetben el tudják végezni. Az ürítés során az egyenletes terítést, az egyenletes réteg-

4. kép. Megfelelő gépbeállítás után a vezérelt ujjas rendrakók szinte pormentesen dolgoznak

5. kép. Szecskázás nagy teljesítményű szecskázóval, szállítás nagy raktérfogatú szecskaszállító pótkocsival

6. kép. Szenázsbála készítése változó kamrás bálázóval

7. kép. Őszi árpa szenázsalapanyag felszedése szeletelős rendfelszedő pótkocsival

vastagságban történő ürítést a beépített bontóhengerek segítik.

Az ismertetett technológiához, a munka az előírások, illetve technológiai követelmények szerinti zavartalan elvégzéséhez megfelelő konstrukciójú és műszaki színvonalú műszaki eszközök szükségesek.

A kaszálási munkaművelet elvégzésére a rotációs kaszák, tárcsás vágószerkezetű rotációs kaszák alkalmasak. A tárcsás rotációs kaszák hátul függesztett, oldalt vágó, mellső függesztésű és vontatott kivitelben készülnek.

Az oldalt függesztett, tárcsás rotációs kaszák kisebb munkaszélességű változatainak vágószerkezete, kaszagerendelye konzolosan csatlakozik a kasza függesztőszerkezetéhez, a nagyobb munkaszélességű változatok kaszagerendelye pedig központi megfogású. A vontatott, illetve a mellső függesztésű gépek vágószerkezete pedig paralelogramma mechanizmuson keresztül csatlakozik a kasza függesztőszerkezetéhez (8. kép).

A vágószerkezetek üzem közben csúszótalpakon támaszkodnak a talajra. A talajterhelés az egyszerűbb szerkezeteknél tekercsrugók előfeszítésével állítható be a kívánt értékre. A bonyolultabb gépek pedig hidropneumatikus rugózásúak. Az előzőekben említett vágási magasság a csúszótalpak állításával vagy szükség esetén cseréjével állítható be. A tárcsás rotációs kaszák hajtásukat az üzemeltető traktor TLT-jéről kapják. A tárcsás rotációs kaszák ütőujjas és gumihengeres szársértővel szerelt változatai egyaránt rendelkezésre állnak.

A lekaszált és szársértett takarmányt az állítható rendterelő lemezek terelik a beállítás szerint kívánt legszélesebb rendre.

Terített renden

A tárcsás kaszák után visszamaradt renden lévő takarmányt a kaszálást közvetlenül követően el kell teríteni a fonnyasztás meggyorsítása céljából. A rendterítést merev rugós ujjakkal felszerelt, függőleges tengelyű forgórészes rendterítőkkel kell elvégezni. A rendterítő gépek szinte kivétel nélkül féligfüggesztett változatban készülnek (9. kép).

A féligfüggesztett, 6-8-12 rotoros gépek vázkerete csuklós megoldású. A két szélső felhajtható oldalszárny 2-2 vagy 4-4 forgórésszel, csuklósan

kapcsolódik a középső tartóvázhoz. A forgórészek rugós ujjai csavarkötéssel, mereven vannak a forgótányérra rögzítve. A növényzettel való kíméletes érintkezés biztosítására a merev rugós ujjak hajlított kialakításúak.

A forgórészeket egyenként gumiabroncsozású kerekek támasztják alá. A forgórészek a hajtásukat az üzemeltető traktor TLT-jéről, kardántengelyen keresztül kapják. A támkerekek által alátámasztott, csuklósan kapcsolódó szélső és középső kerettagok forgórészei egymástól függetlenül követik a talajt. A hajtást pedig különleges csuklós tengelykapcsolón keresztül kapják.

A terített renden lévő anyagot a 70–72% nedvesség, vagyis a 28–30% szárazanyag-tartalom elérésekor szűkített rendre kell rakni. A rend összerakására a vezérelt ujjas, függőleges tengelyű,

rotoros rendkezelő gépek alkalmasak, a nagy hozamú, nagy zöldtömegű szálastakarmányok rendrakásában ezek tudnak biztonságosan dolgozni.

A vezérelt ujjas rendkezelő vagy rendrakó gépek 1-2-4-6 rotoros változatban készülnek. Az 1 és 2 rotoros gépek függesztett, míg a 4-6 rotoros gépek vontatott kivitelűek (10. kép). A rotorok, illetve forgórészek lengőkarokkal csatlakoznak a vázszerkezethez. A lengőkarokra vannak építve a vezérlőpályát magukban foglaló zárt agyak.

A vezérlőpályák kopásálló anyagból vannak kialakítva. A villakarok rugós ujjainak mozgását a villakarok legördülő görgői vezérlik. A forgórészeken – egyenként – 8-10-12-13 elfordulást végző villakar van csapágyazva. A villakarokon pedig 4-5, kettős rugós ujj van csavarkötéssel rögzítve. A terített

renden lévő szenázsalapanyag összerakására a középre hordó, vezérelt ujjas rendrakók használhatók.

A terített renden lévő szenázsalapanyag összerakására a rendfelszedővel szerelt, hevederes rendrakók is eredményesen használhatók. Ezeknél a terített renden lévő takarmányt a vezérelt ujjas rendfelszedő berendezések felszedik, és a középre vagy oldalra hordó hevederre juttatják. A hevederek a beállítástól függően azt középen vagy oldalra rendre rakják (11. kép).

Ezek a berendezések nagy munkaszélességű konstrukciók. Szállítási helyzetben az oldalsó szárnyak felcsukhatók, illetve munkahelyzetben leengedhetők, hidraulikus munkahengerek segítségével. Munkahelyzetben fúvott gumiabroncsozású támkerekek támasztják alá a berendezést.

Magajáró gépekkel

A szűkített rendre rakott takarmány legnagyobb mennyisége szecskázással, rendfelszedő adapterrel felszerelt magajáró gépekkel kerül betakarításra.

A tavaszi szenázskészítésben alkalmazott magajáró szecskázók nagy teljesítményű konstrukciók. A rendfelszedő berendezések rugós ujjai 4-5 vezérelt pályán mozgó tengelyre vannak felfűzve.

Egyes konstrukcióknál a vezérelt pályás megoldás helyett az anyag leválasztására nyújtott leválasztólemezeket alkalmaznak. A rendfelszedő által felszedett szenázsalapanyag a szecskázó adagolóberendezésére jut. Az egyenletes anyagátadás céljából a rendfelszedő működő része fölé egy- vagy kettő leszorítóhenger van építve. Az adago-

8. kép. Központi gerendely-megfogású és mellső függesztésű tárcsás, rotációs kaszakombináció őszi árpa kaszálásában

9. kép. Nagy munkaszélességű rendterítő konstrukció

lóberendezés 4-5-6 hengeres kivitelű lehet, a felső hengerek rugóterheléssel tömörítik az anyagot, és továbbítják a szecskázóberendezéshez.

Az adagolóberendezés a hajtását homlokfogaskerék-hajtáson keresztül kapja. A fogaskerék hajtóműáttételének változtatásával állítható be a kívánt elméleti szecskahosszúság. Az újabb fejlesztésű konstrukciókon a fogaskerék hajtása hidrosztatikusan, hidromotorokkal történik. Ezeknél a konstrukcióknál

– a fokozaton belül – a szecskahosszúság fokozatmentesen állítható be. A mai gyakorlatban használatos magajáró szecskázók aprítószerkezete nagy szilárdságú, négyszög keresztmetszetű állókésből és a szecskázódobra szerelt forgókésekből áll. A kések elrendezése több sorban, V alakban vagy szintén több sorban, a dob palástját alkotó irányban, lépcsősen vannak elhelyezve. Az alapfelszereltségben beállítható szecskahosszúság a szenázskészítésben nem minden esetben felel meg, előfordulhat, hogy a szükséges szecskahosszúság csak késleszerelés után állítható be.

A szecskázóberendezés késeinek köszörülését automata köszörűberendezésekkel lehet elvégezni. A magajáró szecskázók erőforrásai korszerű, Common Rail tüzelőanyag-ellátó rendszerű, nagy teljesítményű dízelmotorok.

A magajáró szecskázók egyes típusai különböző digitális applikációkkal és GPS-alkalmazásokkal is fel vannak szerelve.

A tavaszi szenázskészítési technológiába a hengeres bálázógépek is jól beépíthetők. Az állandó bálakamrás gépek változatos konstrukciós megoldásúak. A különböző görgős, rúdláncos állandó kamrás, hengeres bálázógépek csoportját kiegészítik a hevederes, rudas tömörítőszerkezetű konstrukciók, melyek kombinálják a változó és állandó kamrás gépek alkalmazhatóságát. Az újabb fejlesztésű változó kamrás bálázókra pedig – az üzembiztos működés javítására – a tömörítőhevederek számának csökkentése a jellemző.

A hengeres bálázógépek is el vannak látva digitális alkalmazásokkal, USB-adatátvitellel, ami kompatibilis az üzemeltető traktor termináljával. A hengeres bálázókkal készített szenázsbálák becsomagolása vontatott vagy stabil bálacsomagolókkal történhet.

A rendfelszedést, szecskázást, szállítást és ürítést egy menetben elvégző rendfelszedő szeletelős pótkocsik különböző nagyságrendben és raktérfogattal, tandem-, iker- és tridemtengelyes, ritkán quattro futóművel, nagy raktérfogattal készülnek. A konstrukcióra a kaparóléces hidrosztatikus hajtású lehordószerkezet és a mechanikus hajtású bontóhengeres építés a jellemző (12. kép).

Dr. Kelemen Zsolt műszaki szakértő

10. kép. Két forgórészes vontatott rendrakó berendezés

11. kép. Hevederes rendrakó munka közben

12. kép. Szeletelős, rendfelszedős pótkocsi munka közben

Kell-e egyáltalán, és ha igen, miért a talajművelés?

Egyetlen centiméter talaj mozgatása egy hektáron több mint száz tonna föld mozgatását jelenti. Óriási mennyiségű energiát használunk el arra, hogy a földet mozgassuk. Megéri?

Ezért kell megőrizni a talajnedvességet

Egy gazdasági vállalkozásnak nyereségesnek kell lennie. Nehéz lenne minden évben veszteséggel tervezni, nagyon hamar jönnének a hitelezők, és vinnének mindent, ami mozdítható. Akár hiszünk a klíma változásában, akár nem, valami mégis történik, ugyanis különböző régiókban egyre kevesebb a víz a talajban. A talajból a vizet el tudjuk veszíteni: árkon keresztül, kipárolgással és természetesen a növényeken keresztül is. Amennyiben az utolsó m2-t is meg szeretnénk művelni, sok helyen ki kell vezetni a vizet a parcellák közül, a régióból, így előbb-utóbb hiány fog keletkezni.

Tavasszal a csupasz felszín erőteljesebben felmelegszik, ezáltal a felette levő légtömeg is, így ez nagyobb mennyiségű vizet, párát tud tárolni, amelynek következtében a föld még többet ki fog párologtatni. Ennek az egyik következménye az egyre gyakrabban jelentkező, özönvízszerű és menynyiségű csapadék.

Sürgős tarlóhántás ajánlott

Nyáron, az aratás után, mivel még nagyon kevesen no tilleznek. A kombájn mögött az alacsony tarlóhántást azonnal el kell végezni, amilyen sekélyen csak lehet.

Az egyik leguniverzálisabb Horsch talajművelő eszköz a Terrano. A MulchMix kaparendszer-variációival, az ultrasekély és az intenzív művelés is megvalósítható. A tarlóhántásnál használjuk a TerraCut kapákat, így a lehető legsekélyebben, minimális intenzitás mellett végezhetjük el talajmunkát. Meggátoljuk a kipárolgást, a kihullott magokat bekeverjük a talajba, és ha nedvességgel találkoznak, akkor ki is csíráznak. Ahol a felszínt egyengetni kell, a tarlóápolásnál már el lehet kezdeni a MulchMix kaparendszerrel néhány cm-rel

mélyebben. Kivágjuk az árvakelést, bedolgozzuk, és egyben a felszínt is egyengetjük.

sekély, teljes átfedésű művelés

A mulcskultivátor-hengerek mögé sokszor nagyon hasznos a gereblye is. Ez sekélyen halad a földben, és a felszínből kihúzza azokat a növényeket, amelyek esetleg viszszagyökereznének. A tarlóhántásnál pedig pluszban szalmát terít, és a szalma közül kirázza a kihullott magokat.

Takarékos, mégis hatékony mélyművelés

A mélyművelésnél, amikor sok a szármaradvány, és be kell keverni, a mélyebb rétegekbe is le kell juttatni, akkor a MulchMix rendszert szárnyak nélkül használjuk. Ahol

Terrano GX – gereblye

viszont kevés a szármaradvány, ott a keskeny LD kapákra szereljünk át. Felesleges lenne a széles kapákkal a földet túlművelni, és több üzemanyagot is fogyasztanánk.

Az őszi alapműveléssel a tavasziak elé egy menetben ki lehet juttatni a műtrágyát is, és a takarónövényeket is el tudjuk vetni. A Partner 2800 HT – osztott (60 : 40) függesztett tartály, amelyről akár helyspecifikusan és akár kétféle műtrágyát is ki lehet juttatni. A mulcskultivátorra szerelt MiniDrill-ből pedig a takarónövény-vetőmagot tudjuk adagolni.

Partner HT – Terrano-gépkapcsolat

A Terrano egy olyan univerzális mulcskultivátor, amellyel a tarlóhántástól az alapművelésig nagyon sokféle műveletet el tudnak végezni. Mindezt kitűnő minőségben. A talajművelés mellett nagyon jó lenne, ha a termelők a jövő környezetére is gondolnának, és minden parcella mellé legalább egy csemetét ültetnének.

Szász Zoltán +36-30/7430-302

Terrano 6.4 GX alapművelés

Terrano 4.3 GX – tarlóhántás

TerraCut kapa – ultrasekély művelés

Terrano

Gyökeres változások a báránypiacon

Két év alatt minden megváltozott, de a dilemma maradt: hosszú távon lábon vagy darabolva lesz jobban értékesíthető a birka? A nyomás egyre nő a juhágazaton, de a gátszakadás még odébb van. Főként az idei bárányárak után… E cikk húsvétot követően, a juhász, a felvásárló és a vágóhíd megkérdezésével készült.

Az év első bárányértékesítése kedvező árakat hozott a juhászoknak

2022 júliusában, a terményárak csúcsán és az energiaárak elszabadulásakor arról írtunk, hogy miért lenne szükség nagyobb vágóhídi kapacitásra Magyarországon (A vágóhidakon múlik a juhágazat jövője?), idén február elején pedig egy ágazati elemzést adtunk közre (A juhásznak jól van dolga). Az utóbbi másfél-két évben néhány dolog alaposan megváltozott:

1. még kevesebb a bárány az EU-ban, emelkednek az árak, 2. csökkent a takarmány és az energia költsége,

3. a szigorítás felé araszol az európai élőállat-szállítás szabályozása,

4. a válság miatt nem épültek meg a tervezetett vágóhidak, 5. drágult a csomagolás, 6. a húsok ára már nem növelhető.

Ebben a gazdasági környezetben készülődünk a feldolgozóüzemek fejlesztésére kiírt pályázatra, amire ráfűzhető lenne a takarmánygyártástól kezdve a vágóhidak építésén át a csomagolás

és tárolás fejlesztése. Az ágazat jövőjét azonban sokan sokféleképp látják.

Csak a horvát bárány volt drágább

Bár Románia rendelkezik a legnagyobb juhállománnyal Európában, a vágás és az export terén a spanyolok a meghatározóak. Az EU Bizottság legfrissebb adatai szerint tavaly a spanyolok vágási teljesítménye 11, a románoké 7,5, a franciáké 8 százalékkal csökkent 2022-hez képest. A fontos termelők közé sorolható még Írország és Görögország. Kettejük közül csak az írek könyvelhettek el egy szerény, bő 2 százalékos bővülést, a görögöknél viszont több mint 8 százalékkal csökkent a vágási teljesítmény. Az EU egészében 7 százalékkal kevesebb juhot vágtak, mint 2022-ben. 2022-ben az aszály és az infláció általános jelenség volt Európában, de Spanyolországot és Magyarországot különösen súlyosan érintette. A szálastakarmány hiánya, aztán a tápok

egekbe szökő ára a 2023. évi termelésben mutatkozott meg. A takarmányés pénzhiány kihatott mind az anyák szaporodási mutatóira, mind a báránynevelő képességére, de a bárányok hizlalására is. Nem csoda, ha tavaly nyárra csúcsot döntöttek a bárányárak. A drágulás egészen az idei, korai húsvétig kitartott: Horvátországban a nehéz bárány ára 32 százalékkal (!) volt magasabb, mint 2023 februárjában, Magyarországon pedig 20 százalékkal. Az EU egészét tekintve 10,6 százalékos drágulást mértek.

Könnyű bárány kategóriában még drasztikusabb volt az áremelkedés: uniós szinten 12,5 százalékot mértek februárban az egy évvel korábbi szinthez mérten. Ebben a kategóriában ismét a horvát piac vitte a pálmát 33,5 százalékos drágulással, amit a spanyol könnyűbárány 20,5 százalékos drágulása követett. A magyar juhászok is profitáltak a helyzetből, és bő 17 százalékkal magasabb áron értékesíthették a bárányaikat, mint 2023-ban. A 30 kiló

Kategóriák

felvásárlási árak, információk 2024. március hóra* exportbárány (Ft/kg)

16–20 kg –

20–24 kg 1940–1990

24–27 kg

30 kg felett

selejt anya

növendék kos

növendék jerke

tenyészkos

1870–1940

1810–1870

vágóállat (Ft/kg)

640–820

tenyészállat (Ft/egyed + áfa)

74 100–98 400

63 100–94 200

186 300–218 400

anyajuh 46 900–57 400

gyapjú (Ft/kg) 50

Juhárak márciusban (forrás: Magyar Juh- és Kecsketenyésztők Szövetsége)

alatti magyar bárányok 2000 forintos élősúlyára szinte Európa-rekordernek bizonyult, csak a horvátok voltak drágábbak nálunk.

„Valóban magasabbak voltak húsvétkor a bárányárak, mint egy évvel ezelőtt, miközben a takarmány jóval olcsóbb lett. Minden okunk megvan a bizakodásra, ha az időjárást nem számítjuk. Itt, Törtel környékén már most túl szárazak a földek. Ha nem jönnek meg a tavaszi esők, megint veszélybe kerül a szálastakarmány-ellátás” – mondja Sebők Mihály, ismert juhtenyésztő Pest vármegyében.

Nála az átadott bárányok súlya 16–30 kg között volt, 2050 Ft/kg élősúlyban vitték el őket. A következő elletés május elején lesz, az utolsó ciklust pedig szeptember elejére időzítik, az ünnepeknek megfelelően (Ferragosto, karácsony). Sebők Mihály nagy bánata, hogy a juhok nyírása 5-6-szor többe kerül, mint amennyit a gyapjújukért el lehet kérni, de kereslet sincs rá, ezért már az istállótrágyába keverik ezt a valaha értékes mellékterméket.

A generációváltás kérdése nem aggasztja, a tágabb családban két ígéretes

utódjelölt is akad, aki idővel átveheti az üzemet. A 950 anyajuhból álló állomány megfelel a jelenlegi adottságoknak (föld, épület, gép, ember), de lát is perspektívát a birkában: „Európában a juhhúsra nagyobb a kereslet, mint a kínálat” – mondja.

Honnan jön, hova megy?

Az EU meghatározó juh- és kecsketermék-beszállítója Nagy-Britannia és Új-Zéland (az uniós import 93%). Tavaly már a válságok előtti (2019) húsmennyiséggel kopogtattak az európai tagállamok kapuján (159 ezer tonna). Az élőállat-import elhanyagolható az EU beszerzéseiben, mindössze 2 százalékot tesz ki. Az érkező hús java ráadásul friss termék, csak a harmada fagyasztott.

Az EU juhexportja eközben 102 ezer tonnát tett ki karkaszsúlyban, aminek nagyobb része (55%) élő állat volt. Az uniós élő bárányokra – ez döntően román nehéz bárányt jelent – leginkább Szaúd-Arábia és Jordánia vevő. Mindent összevetve térségünk nettó importőr juhtermékekből, és különösen a feldolgozott húsból. A helyzet ráadásul évről évre romlani látszik. Az EU Bizottság becslése szerint a 2023. évi 2 százalékos juhállomány-csökkenést idén további 1 százalékos zsugorodás követi, ami az import további 4,5 százalékos bővüléséhez vezet

Az Alföld már most túl száraz, aggódhatunk a szálastakarmányért

A begyűjtött és élve utazó birka

És most fontos ponthoz értünk. Az EU célja, hogy lerövidítse az élőállat-szállítási távolságokat, és növelje a feldolgozott termékek arányát az exportban. Ez azonban nem megy egyik pillanatról a másikra, közben könnyen piacokat veszíthetünk. Az új szabályozás nagyobb helyet, rövidebb szállítási időt (9 óra) és a 30 fokot meghaladó hőség idején éjszaki utaztatást írna elő a szállítmányozóknak. Ez persze még csak terv vagy még inkább vitaanyag, amit egy kevésbé „zöld” öszszetételű Európai Parlament az olyan nagy importőrök nyomására, mint Olaszország, még könnyen módosíthat. A trend azonban világos, és 5 év moratórium után valamilyen formában megvalósul.

Magyarországon a juhvágás még gyerekcipőben jár, sem kapacitásában, sem technológiai színvonalában nem túl izmos. Tehát az élőállat-export még sokáig az egyetlen érdemi levezetési módja lesz a hazánkban születő, kiszállításra érdemes bárányoknak – vélekedik egy felvásárlással is foglalkozó nagyüzem munkatársa.

Ebből a szempontból nagyon is lényeges, hogy az uniós rendelettervezetet milyen formában fogadja majd el az Európai Parlament. Mivel a 9 órába még egy olasz élőállat-pihentető

állomás elérése sem fér bele, komoly állásidőkkel, emiatt kapacitáscsökkenéssel és költségnövekedéssel járna az új állatszállítási szabályozás. Maguk a gyűjtőhelyek is korlátozott számban állnak rendelkezésre. „Sem az indító, sem a fogadó, sem a közbülső pontokon nem áll rendelkezésre elég ember, jármű, pihenő, ellátás – főként nem klimatizált kamion, jelentsen ez bármit. Valószínűbbnek tartom, hogy végül egy olyan kompromiszszumos megoldást fogadnak el, ami ellen az olaszok sem tiltakoznak” – fogalmaz a szakember.

Évek távlatában elméletileg lehetne nagy vágóhidakat is építeni Magyarországon, de ennek két akadálya is van. Az egyik az itthoni heterogén felhozatalban keresendő, a másik egy külpiaci sajátosság: a már kiépült vágási kapacitásokat ki akarják használni az olaszok, a muszlimok pedig jobban bíznak a saját halal vágási technológiájukban, mint bárki máséban. Egyszóval a nagy vásárlók ragaszkodni fognak ahhoz, hogy élő állatot kapjanak. „Amíg az exportbárány 80 százaléka Olaszországba megy, nem szőhetünk álmokat a teljes magyar bárányfelhozatal itthoni levágására…” – jegyzi meg beszélgetőpartnerem.

Sajnálatosnak nevezi, hogy a kiskérődzők sosem érték el az agrárpolitika ingerküszöbét. Nem készültek ágazati stratégiák arra, hogy mit kezdjünk 700

ezer támogatott anyajuhhal, de az is furcsa, hogy ennyi birkától csak mintegy 600 ezer bárány születik. A merinótól 1,2–1,5-ös szaporodási mutatót várunk, nem 1 alattit… A telepek egy részére be sem lehet jutni nagyobb szállítójárművekkel a földutakon, és azok a bárányok, amiket ilyenkor utánfutókon kihoznak, további erős szelektálást igényelnek. Jellemzően hiteles mérlegelésre sincs lehetőség a telepeken. „El lehet képzelni, mennyi idő megy el az ilyen helyszíneken csak a berakodással, fülszámkeresgéléssel… És ez mind beleszámítana a 9 órába…” – sorolja kritikai észrevételeit a felvásárló.

Az idei húsvéti árak náluk konkrétan 20 százalékkal voltak magasabbak, mint a tavalyiak, egy 20 kilós bárány 6 ezer forinttal ért többet. Ennek egyik oka a nagyon korai húsvét volt, amire nem mindenki időzített jól, kevés volt az elfogadható súlyú állat. Másrészt a 2022-es aszály hosszan éreztette a hatását az állatok takarmányozásában és kondíciójában, jobban lestrapálódtak a sűrített elletésben. „Úgy érzem, mi jó árakat kínáltunk a bárányokért, de ahogy hallom, sok kereskedőt kiborítottak idén a vég nélkül alkudozó juhászok. Bár azt látnám, hogy ennek a 6 ezer forintnak a felét fejlesztésekre fordítják! Akkor idővel a mi munkánk is könnyebb lenne.”

A felvásárló szerint a növekvő muszlim közösség élőbárányigényére koc-

kázatos egész évben építeni, mivel a kereslete sokkal hektikusabban ingadozik, mint az olaszoké, plusz több náció is erős versenytársunk lenne a nehézbárány-előállításban. „A megnőtt és a hizlalt bárány között óriási a minőségi különbség, amit a muszlimok is észrevettek. A nagysúlyú bárány hizlalásánál a minőségre kell törekedni, hogy a versenytársakkal ár-érték arányban fel tudjuk venni a versenyt. Lásd Írország és Románia” – int a szakember.

A homogénebb árualap felé

A Berettyóvölgyi Termelői Csoport 950 juhászt fog össze döntően a Tiszától keletre, akiknek a keze alól minden évben több mint 100 ezer bárány kerül ki, azaz a teljes magyar exportárualap ötöde. Az egységes termelői csoport lehetővé teszi, hogy a vezércég, a Berettyóvölgyi Mg. Kft. hatni tudjon az alkalmazott technológiára, és hogy pontosabban kalkulálhasson a rendelkezésre álló báránymennyiséggel és -minőséggel. Saját gyűjtőtelepük lehetővé teszi az állat-egészségügyi szempontból biztonságos bárányfogadást is.

A cég ügyvezetője, Nagy József Róbert ezekre az adottságokra és a formálódó uniós állatszállítási rendeletre alapozva már 2022 elején azt tervezte, hogy egy nagy, 250 ezres kapacitású vágóhidat épít. A háborúval együtt járó infláció, a be- és kimeneti árak teljes tervezhetetlensége, valamint a rossz

gazdasági környezet azonban parkolópályára helyezte a terveket.

„Hamarosan megjelenik a feldolgozóüzemek fejlesztését célzó pályázat. Ha most olyan anyagi helyzetben lennénk, mint 2022 elején, egy pillanatig sem haboznék. A trendek világosak, lépni kell. Most azt számolgatjuk, hogy mekkora beruházás lenne az, amivel nem vállaljuk túl magunkat. Lehet, hogy csak felújítás és kisebb bővítés lesz a zöldberuházásos vágóhíd helyett…” – fogalmaz a szakember.

A lépést is nehéz tartani

A KSH adatai szerint a 2023 folyamán levágott juhok száma 46,4 ezer volt, ami 9,5 százalékos emelkedést jelent 2022-hez képest, de csökkenés a 2021. évi 48 ezer állat után. Pedig Juhász Pál egymaga le tudott volna vágni 80 ezret… A Kapos Ternero Kft. ügyvezetője hisz benne, hogy a vágás, a darabolás és a konyhakész termékek kínálása a jövő, de az utóbbi évek őt is óvatossá tették: nem a vágást bővíti, hanem a feldolgozást fejleszti. Szerinte az európai muszlim közösségre lehet építeni, de a más háztartások is a darabolt, fűszerezett, konyhakész termékeket keresik. Bárdudvarnokon ezért normál és rituális vágás is történik (halal és kóser), és nagy hangsúlyt fektetnek a húsok csomagolására, tárolására.

„A csomagolás terén folyamatosan nehezedik a dolgunk, főként mióta a műanyaghasználatot kvázi büntetik. Emiatt a papír is drága lett, és koránt-

sem olyan jó, mint a műanyag. Mivel a csomagolóanyag extraadója súlyfüggő, a mikronok is számítanak a vastagságában. A tálcázásról már lemondtunk, most olyan anyagokat keresünk, amelyek vékonyak és szilárdak.

Ezenfelül a fagyasztó- és tárolókapacitás fejlesztése lenne fontos, ezekhez a célokhoz várom most a feldolgozóüzemi pályázatot.”

Sok pénze neki sincs, és az idei bevételek sem kecsegtetőek. „Most nem annál van a nagy bevétel, aki hozzáadott értéket termel, hanem annál, aki lábon elad. A magas bárányárakhoz hozzájárult, hogy csökken az európai juhállomány, növekszik a kereslet, miközben a vörös-tengeri konfliktus miatt nem jönnek az új-zélandi és ausztrál szállítmányok. Az azonban mégiscsak furcsa, hogy a magyar bárány drágább, mint a francia. Senki ne csodálkozzon, ha emiatt piacot veszítünk” – int a szakember.

Mindent egybevetve úgy tűnik, mégsem ez az év hozza el a nagy áttörést a juhvágásban, hiszen az exportőröknek most kisebb gondjuk is nagyobb annál, mint hogy kapacitásokat bővítsenek. A juhászok viszont – ha az időjárás is engedi – jó évet zárhatnak, amit a telep és a termelés színvonalának emelésére fordíthatnak. Reméljük, így lesz, és sok csillagszemű fiatal kap kedvet, hogy beszálljon ebbe a perspektivikus ágazatba, és sikerre vigye.

Gönczi Krisztina

Normál esetben a darabolt, fűszerezett árun van az igazi haszon (forrás: butchersfridge.co.uk)

Új eszköz a sertéstartók szolgálatában – SoundTalks®

Miközben a precíziós állattartás térhódítása a gondolkodásunkban és a szakmai programokban is egyre jelentősebb, a gyakorlatot, a sertéstelepi hétköznapokat leginkább a jól megszokott rutin vezérli.

Az állattenyésztési ágazatban alapvetően mindig a világpiaci trendek diktálnak, amik egyszerre jelentenek kockázatot és lehetőséget is az iparág szereplői számára. A hús iránt növekszik a kereslet, ami az állattenyésztésre használt létesítmények növekedéséhez és intenzívebb gazdálkodáshoz vezet. Egyre nagyobb hangsúlyt kap az élelmiszer-biztonság, a járványvédelem, az állategészségügy és állatjólét, miközben az antimikrobiális rezisztencia és a klímaváltozás elleni küzdelem szempontjait is gyelembe kell venni. Mindezt úgy, hogy nagy hiány van képzett mezőgazdasági dolgozóból, azaz egyre kevesebb idő jut magára az állatra.

Válaszul ezekre a trendekre, az ipar számára előnyösek lesznek az állategészségügy és a termelés digitális eszközei, amelyek a folyamatosan és automatikusan gyűjtött, valós idejű adatok monitorozása és feldolgozása révén hozzá tudnak járulni a termelés hatékonyságának növeléséhez. Számtalan ötlet, elképzelés született már azzal kapcsolatban, mit lehetne mérni az istállóban, hogyan lehetne gyelemmel kísérni a sertéseket, ezekből

A precíziós állattartás szektor támogatására fejlesztették a SoundTalks® nevű okoseszközt

milyen információt nyerhetünk, és azokat mire használhatjuk, azonban hosszú út vezet az ötlettől a megbízható termékig.

Az innovatív gyártók, mint amilyen a Boehringer Ingelheim is, a megvalósítás folyamatában nagy szerepet játszanak. A Boehringer Ingelheim egy hosszú múltra visszatekintő, a

betegségek megelőzését célzó innovatív egészségügyi megoldásokat nyújtó vállalat, ami különösen igaz a sertésüzletágra. A cég új technológiai részleget indított el a precíziós állattartás szektorban, melynek első terméke a SoundTalks® nevű okoseszköz. A SoundTalks® is egyetemi projektként indult sok évvel ezelőtt, melynek alapötlete egyszerű: a disznóólba akasztott mikrofonok gyelik a sertések köhögési mintázatát, és gyelmeztetik a gazdát, ha a köhögés rendellenessé válik. A technológia lehetővé teszi a légúti problémák gyors és hatékony felismerését és kezelését, amely kevesebb antibiotikum felhasználását és egészségesebb állatokat eredményez.

Mi az a SoundTalks®?

A SoundTalks ® egy okoseszköz, hangalapú technológia, amely folyamatosan monitorozza az utónevelt

malacok és a hízók légzőszervi egészségi állapotát. A rendszer folyamatosan gyűjti és elemzi az istállóban a hangokat, ami az állatok távolról történő monitorozását is lehetővé teszi. A szabadalmaztatott algoritmusok a telepi dolgozókhoz képest 3–5 nappal korábban, objektíven észlelik a köhögést. Az istállóban lévő érzékelőn megjelenő zöld, sárga és piros LED-fények, valamint az alkalmazásban lévő figyelmeztetések és riasztások valós időben tájékoztatják a termelőt az istállóban lévő állatok légzőszerveinek egészségi állapotáról (ReHS-érték). A SoundTalks ® alkalmazás vagy a weboldal egyszerű és szerkeszthető javaslatokat kínál arra vonatkozóan, hogyan kell reagálni riasztás esetén.

A rendszer felépítése

A SoundTalks® hardver részét az érzékelők és a gateway vagy átjátszó jelenti. Az érzékelők az istálló mennyezetéről lógva rögzítik a hangokat, és ezt az átjátszón keresztül továbbítják a felhőbe feldolgozásra. Az internet az átjátszóhoz vezetékkel kapcsolódik, az érzékelők pedig wifi routerként is funkcionálnak, így a lefedettséget

Az istállóban lévő érzékelőn megjelenő zöld, sárga vagy piros LED-fények valós időben tájékoztatják a termelőt az istállóban lévő állatok légzőszervi státuszáról

kiterjesztik az egész istállóra. Egy érzékelő 10 m-es sugarú körben monitorozza a sertéseket, amely terület a termelési fázistól és a termek beosztásától függően 250–350 állatot jelent. Egy átjátszóhoz legalább 10 érzékelő kapcsolható.

A mesterséges intelligencia és a matematikai algoritmusok alapján az érzékelők által gyűjtött adatokat átalakítják egy mérőszámmá (0 és 100 között), amelyet az állatok légzőszervi egészségi állapotának (ReHS – Respiratory Health Status) neveznek. Minél

A 2022-es Eurotieren több száz résztvevő pályázat közül két aranyérmet nyert a SoundTalks® eszköz Innovációs és Állatjóléti Díj kategóriában

magasabb a ReHS-érték, annál jobb a megfigyelt állatcsoport légzőszervi egészsége. Az érzékelők emellett hőmérsékletet és páratartalmat is mérnek, amelyet szintén megjelenít a rendszer a ReHS-értékkel párhuzamosan.

A megbízható SoundTalks algoritmus megkülönbözteti a sertések légzőszervi hangjait az egyéb, istállóban hallható hangoktól, az emberek, a gépek és berendezések által keltett zajok nem befolyásolják. A rendszer „tudása” nagy mennyiségű adaton alapul: milliónyi azonosított eseményen és 500 évnyi hangfelvételen. Különféle telepi körülmények között validálták világszerte, így bármilyen istállóról is legyen szó, a rendszer működőképes. Gépi tanulás révén folyamatos fejlesztés alatt áll, így a jövőben bővülhet a hangadatokból nyerhető információk köre. Az applikációban és a webes felületen lehet nyomon követni, elemezni és szükség esetén exportálni az összes egészségügyi és környezeti adatot (ReHS, elhullás, hőmérséklet és páratartalom), amelyek aztán társíthatók a termelési paraméterekkel is. A különböző beavatkozások (pl. levegőztető rendszer beállításának módosítása, lagúna kezelése, gyógyszerek alkalmazása stb.) hatása és hatékonysága objektíven értékelhetővé válik. A rendszer diagnosztikai eredményekkel és elhullási adatokkal egyaránt kiegészíthető, így még könnyebbé válik a felnevelésre ható tényezőket és azok összefüggéseit megtalálni.

A légzőszervi betegségek észlelésének dinamikája

A klinikai tünetek korai és valós idejű felismerése óriási előnyt jelent a betegség kezelése és hatásának csökkentése szempontjából. Ennek

azonban komoly korlátai vannak, és nemcsak a telepi dolgozók létszáma és szakértelme miatt, de az állatlétszám, a sertések viselkedése, a munkaidő, valamint a betegségek előfordulása, a mintavételezés és a diagnosztika nehézségei is mind nehezítik az állategészségügyi státusz értékelését.

Ha a légzőszervi betegséget korábban észlelik, lehetőség van hamarabb beavatkozni, a kezelések hatékonyabbak és célzottak lehetnek, akár a megbetegedés hossza és súlyossága is jelentősen csökkenhet. A SoundTalks® rendszer megtérülése éppen ebben rejlik, a számtalan egyéb, új és biztonságot adó információ mellett.

Telepi tapasztalatok

A SoundTalks® több mint 20 országban elérhető és használatban van, már nemcsak a fejlesztés során összegyűlt tapasztalatok, hanem a napi használat eredményei is erősítik a rendszer és ezáltal a felhasználók tudását.

Az adatok grafikonon történő megjelenítése segíti a folyamatos monitorozást, illetve a turnus zárásakor a légzőszervi státuszra illesztett diagnosztikai eredmények és kezelések,

valamint az azokra adott válasz kiértékelése segít felkészülni a következő telepítés során jelentkező légzőszervi problémákra. Ha a ható tényezőket is figyelembe tudjuk venni (pl. napi hőingás, páratartalom, szellőztetés, állatmozgatás stb.), lehetőségünk nyílhat akár a megelőzésre is. Például egy spanyol integrációban egyértelműen kiderült, hogy az első körben kiválogatott hízók vágóhídra szállítása robbantja ki a Mycoplasma-fertőzést, így a járványvédelem javítása volt a végső megoldása a problémának.

A ReHS-érték ugyan a sertésekre vonatkozik, ám idővel az egyes termekre, épületekre is jellemző lesz, amely megmutathatja az épületeink hatékonyságát, az állatok egészségére gyakorolt hatását. Régóta halogatott felújítás vagy javítás sorsa dőlhet el ilyen információ birtokában, majd annak sikeressége is objektíven elbírálható a soron következő turnusok adatai alapján.

A ReHS-érték korrelál a termelési paraméterekkel: minél több a zöld nap (ReHS 60–100 között), annál jobb az átlagos napi súlygyarapodás, illetve annál kisebb az elhullás. Az antibio-

tikum-felhasználás csökkentésének is egy eszköze, hiszen lehetőség nyílik az időben végzett és célzott kezelésekre. Mivel egy légtérben általában több érzékelő van, amelyek külön-külön értékelik az általuk monitorozott állatokat, könnyen megtalálhatjuk az első beteg egyedeket, így azok kezelésével a csoportszintű beavatkozás akár meg is előzhető.

A digitális eszközök és a mesterséges intelligencia önmagában nem hozza el a várt eredményt, csak segít megvalósítani a telepi célkitűzéseket, megkönnyíti a napi munkát, és lerövidítheti a problémamegoldást. Az előre meghatározott termelési folyamatok, a különböző protokollok és a tapasztalatok maradnak továbbra is a sertéstartás alapjai, de a SoundTalks® és a jövőben érkező hasonló eszközök megteremtik a lehetőségét annak, hogy ne a teóriák alátámasztásához keressünk adatokat, hanem a saját adatainkból vonjunk le következtetést, és objektív döntéseket hozzunk.

Dr. Kerényi Katalin Kartalik Balázs Boehringer-Ingelheim

Értik-e a robotok a tehenek nyelvét?

Napjainkban nagyobb léptékű a műszaki-technológia fejlődés a mezőgazdaságban, mint az elmúlt 50 évben összesen, és a digitalizáció az állattenyésztést is nagymértékben érinti.

Autonóm és digitalizált technológiák

Az agrárium stratégiai ágazat, az egyik feladata, hogy jó minőségű és biztonságos élelmiszert állítson elő az egyre növekvő létszámú emberiségnek. Az állattenyésztés is egyre több és pontosabb digitális eszközzel és adatalapú megoldással válaszol az élelmiszer-termelés által támasztott igényekre.

A szakterület kutatóinak és mérnökeinek egyszerre kell számos, egymásnak alkalmanként ellentmondó elvárásnak megfelelniük. Párhuzamosan kell növelniük a termelékenységet (hiszen egyre több ember élelmezését kell egyre kisebb területen biztosítani), csökkenteniük a termelés ökológiai lábnyomát, és megfelelniük az állatjólléti követelményeknek. Az állattenyésztésben tapasztalható minőségi munkaerő hiánya tovább rontja a helyzetet, és évről évre nagyobb problémát okoz az ágazatban, amely csak átmenetileg orvosolható más, közelebbi vagy távolabbi országokból érkező munkaerővel. A növénytermesztéshez hasonlóan az állattenyésztésben is élvonalbeli autonóm és digitalizált technológiákat alkalmaznak. Sok gazdaságban már robotok etetik, fejik a teheneket, az egyedekbe csipet ültetnek, bendőbóluszt (lenyelhető kerámia kapszulát, amely elektronikus jeladót tartalmaz) helyeznek, ezek valós idejű („real time”) adatokat szolgáltatnak az állat

A

fejőrobot elhelyezése az istállóban (fotók: Dr. Húth Balázs)

aktuális élettani paramétereiről. Az állatok nyakára vagy lábára helyezett transzponderek mérik az adott egyed mozgását, kérődzését, viselkedésének jellemzőit. Mindent, ami fontos lehet a termelés hatékonyságának megtartása vagy növelése szempontjából.

Az ábra bemutatja a különböző szenzorok működését, az általuk rögzített és továbbított termelési és élettani paramétereket, valamint az elemzésükből meghozható szakmai döntéseket.

A gyűjtött adatok alapvetően két célt szolgálnak. Egyrészt az állattartó üzem gazdaságos működéséhez elengedhetetlen racionális döntéseket lehet

a segítségükkel meghozni, másrészt élelmiszer-biztonsági célokat szolgálnak az alapanyag-termelési folyamat során. Ha megfelelő időben információt kapunk egy-egy egyed esetében a nemkívánatos, megváltozott élettani folyamatokról, hatékonyabban megelőzhetjük betegségek kialakulását. Így kevesebb gyógyszerre és antibiotikumra van szükség, és ha ezek nem kerülnek bele az élelmiszerláncba, az egyértelműen előnyös valamennyi szereplőre, különösen a fogyasztókra nézve. Így határozottan kijelenthető, hogy a precíziós technológiák az állatitermék-előállítás hatékonyságának növelése mellett egyértelműen élelmiszer-biztonsági célokat is szolgálnak.

Automatizált tejtermelés

Ahogy korábban már leírtuk, a tejelőszarvasmarha-tartásban alkalmazott precíziós monitoringtechnológiák az egyed élettani paramétereinek, viselkedési és termelési jellemzőinek mérésére használhatók. A szenzorok alkalmazásával a menedzsment hatékonysága és a telep jövedelmezősége növelhető. Szakirodalmi adatok szerint azoknak a termelőknek, akik az automatizált technológiákat alkalmazzák jelentős, akár 30%-kal kisebb a munkabér- és járulékfizetési kötele-

Felsőpályás takarmánykiosztó robot az istállóban

zettsége, ami összességében jelentős tétel, különösen a hazai termelési környezetre jellemző nagyobb tejtermelő gazdaságok esetében. Érdemes azonban azt is számításba venni, hogy az automatizált rendszerek működtetése esetén más végzettségű szakemberekre is szükség van, és ezeknek a megfelelő elméleti és gyakorlati tudással rendelkező szakembereknek (pl. agrárinformatikus, precíziós agármérnök) a kibocsátására a hazai agár-felsőoktatásnak is fokozott figyelmet kell fordítania.

De mit is jelent az automatizált tejtermelés, mit végeznek el helyettünk a gépek? A válasz: gyakorlatilag majdnem mindent. Fejőrobottal automatizálhatjuk a nagy fizikai megterhelést és szaktudást igénylő monoton fejést, de automatizálhatjuk robotokkal a teljes takarmánykiosztást és a takarmányke-

verék időszakonkénti feltolását is, növelve teheneink szárazanyag-felvételét. A precíziós tejtermelés egyik legfejlettebb és legösszetettebb eszköze a fejőrobot. A fejőrobot a fejés valamennyi műveletét: a tőgy előkészítését – beleértve az első tejsugarak elkülönített fejését és annak vizsgálatát –, a fejőkelyhek felhelyezését, azok tőgynegyedenkénti levételét, valamint a tőgybimbó lezárását szigorúan rögzített protokoll szerint végzi, emberi felügyelet és beavatkozás nélkül. A fejőrobottal megvalósul a szarvasmarhatenyésztők régi álma, a valódi, vakfejésmentes fejés, hiszen az automatika az adott tőgynegyed kifejését követően leveszi a fejőkelyhet, megszüntetve a vákuumterhelést.

A robotizált fejés igazodik a tejleadás élettani folyamataihoz, stresszmentes és önkéntes, tehát a tehén maga

választja meg, hogy naponta hányszor keresi fel a fejőegységet. Az üzemeltetés során célunk, hogy az állomány azon 10%-a is az automatizált fejési rendszer része legyen, amely önmagától nem menne a robotba. Ezt az ún. „irányított tehénforgalommal” érjük el, ami azt jelenti, hogy kapukkal úgy irányítjuk a tehenek mozgását az istállóban, hogy az állomány egyharmada a pihenőtéren, egyharmada az etetőasztalnál, a fennmaradó rész pedig a fejési előváróban tartózkodjon.

A műszaki technológia fejlődésének köszönhetően a takarmányozás teljes automatizálása is megoldható ún. keverő-kiosztó robotokkal, amelyek kötött pályán haladva, előre programozott gyakorisággal egyenletesen kiosztják az általuk (!) elkészített homogén keveréket a tehenek elé.

Jászolmenedzsment és jászoltörténés

A szakszerű „jászolmenedzsmentnek” fejőrobottal üzemelő tehenészetekben különösen nagy jelentősége van. A „jászoltörténések” száma ugyanis alapvetően befolyásolja teheneink istállón belüli tartózkodását (etetőtér, pihenőtér, elővárakozó), növeli a szárazanyag-felvételüket, és nagy szerepe van az optimális „tehénforgó” alakulásában. A cél az, hogy a laktáció első harmadában (nagytejű szakasz) termelő tehenek naponta 3-4 alkalommal felkeressék a robotot. Nyugat-európai és tengerentúli tapasztalatok azt mutatják, hogy ennek eléréséhez a napi 9–12 jászoltörténés az ideális, amelybe

beleértjük a takarmány kiosztását és annak rendszeres feltolását is.

A feltolási műveletet indukciós pályán mozgó, elektromos meghajtású robotok végzik, amelyek programozottan átmozgatják (átkeverik) és visszatolják a tehenek elé az etetőasztalra korábban kiosztott takarmányt. A keverék átmozgatásának különösen nagy jelentősége van, mivel elsősorban a nyári hőségnapokon a takarmány felső része kiszárad, ezért azt a tehenek már nem szívesen fogyasztják. A keverésének köszönhetően azonban javul a takarmányfelvételi kedv, amely pozitívan hat a bendőműködésre és ezen keresztül a tejtermelésre.

A fejőrobotok és az automatizált fejőrendszerek alkalmazása nemcsak a takarmányozás előbb említett automatizálásának folyamatát, hanem a korábban megszokott teljes takarmánykeverék- (TMR) etetés gyakorlatát is átalakítja. Az új rendszerekben a fejés során a táplálóanyagok egy részét frakcionált formában (pl. granulált formájú abrakkeverékben) veszik fel a tejelő tehenek, míg az adag másik részét a megszokott takarmánykiosztás során, ún. részleges takarmánykeverék (PMR) formájában. Ez teljesen új kihívásokat fog magával hozni a gyakorlatban dolgozó telepi kollégák és a takarmányspecialisták számára.

Egyes külföldi vizsgálatokban a többször ellett teheneknél a naponta

többszöri fejés következtében a tőgygyulladás rizikójának növekedését, csökkent tejtermelést, továbbá a robotfejéssel együttjáró megnövekedett állási idő miatt lábproblémák (pl. sántaság) megjelenését tapasztalták. Más kutatások szerint ezek nagy része viszont megfelelő technológia megválasztásával, illetve takarmányozási megoldásokkal csökkenthető.

Hazai publikált eredményekre is szükség van pl. annak eldöntésére, hogy automata fejési rendszerek esetén, az ellést követően, a fejés alatti koncentrált takarmányozásnak vagy a lineárisan növekvő táplálóanyag-ellátásnak van-e jobb hatása a termelési és a szaporodásbiológiai eredményekre. A fejés során alkalmazott abrakkiegészítés és a PMR optimális arányának a meghatározása szintén olyan kérdéskör, mely jelenleg ellentmondásokkal terhelt.

Egy nemrégiben e témában publikált adat szerint fejésenként már 4 kg feletti abraketetésnél megnövekszik az el nem fogyasztott abrak részaránya. Amerikai vizsgálati adatok szerint 7 perces robotfejési időt feltételezve a tejelő tehenek max. 2,8 kg abrakkeveréket tudnak elfogyasztani (0,25–0,40 kg abrakfelvétel/perc a kísérletek szerint), ami azt jelenti, hogy naponta 2,2–2,8-szori átlagos robotlátogatás esetén az ilyen formában megetetett abrakmennyiség nem haladhatja meg a kb. 8 kg-ot. A

megváltozott takarmányozás a korábban elfogadott takarmányszükségleti értékeket is felülírhatja.

Az abrakkeverék részletei

További problémát jelenthet, hogyha az abrakkeverék döntően gabonaféleségekből áll, illetve a PMR-etetés során is alkalmazunk abrakkiegészítést, akkor például a tejelő tehenek túlzott keményítőellátása (tágabb értelemben a nem rostszerű szénhidrátok, azaz NFC-ellátás) milyen negatív hatásokat (pl. acidózis, NDF-emészthetőség romlása, sántaság stb.) okozhat.

Az abrakkeverék összetétele nemcsak a tejtermelést, az optimális bendőműködést, hanem a tej összetételét (elsősorban fehérje- és zsírtartalmát) is befolyásolhatja. A keményítőben gazdag gabonafélék (kukorica, búza, árpa) szerepeltetése az abrakkeverékben a bendőbeli mikrobiális fehérjeszintézis javításával a tej fehérjetartalmát, míg a rostban gazdag komponensek (pl. szójahéj, kakaóbabhéj) a tej zsírtartalmát növelhetik.

A robotfejés során használt abrakkeverék fizikai formája (pl. granulált vs. extrudált vs. durva dara), keménysége (pl. granulátumszilárdság) ízletessége (cukorforrások, ásványianyag- és sókiegészítés) és illata (aromaanyagok, illóolajok) szintén olyan tényezők, amelyek számos későbbi kutatás témájául fognak szolgálni. A kidolgozásra kerülő újszerű takarmányozási megoldások, gyakorlati javaslatok a tej önköltségére gyakorolt hatását folyamatosan monitorozni kell, tekintettel arra, hogy a takarmányozási költségek jelenleg is legalább az 50–60%-át adják az összes költségnek.

Összefoglalóan megállapítható, hogy a fejés és a takarmányozás teljes automatizációja (pl. fejőrobotok, takarmánykeverő-kiosztó robotok) a jövőben egyre nagyobb teret nyer. Az okok között szerepel az ágazatban mutatkozó munkaerő- és szakemberhiány, valamint az innovatív technológiák használatával realizálható termelés-, valamint élelmiszerbiztonság-növekedés.

Húth Balázs

Széchenyi István Egyetem, AKMK, Állattudományi Tanszék, Mosonmagyaróvár

Tóth Tamás

Széchenyi István Egyetem, Agrár- és Élelmiszerkutató Központ, Győr Tehenek a fejőrobot elővárakozójában

Az üszőkori sántaság hatása a tejtermelésre

A nagyüzemi szarvasmarhatelepeken gyakran okoz sántaságot a Dermatitis Digitalis (DD vagy más néven Mortellaro) betegség.

Előfordulása, életkor

A DD egy fertőző lábvégbetegség. Ha bekerül az állattartó telepre, akkor minden állat érintett lehet benne, miközben egyes állatokon kifejlődik a betegség, másokon nem.

A fertőzésre a fiatal állatok különösen érzékenyek, ezért az első DD okozta bőrelváltozások, foltok már üszőkorban megjelenhetnek a lábakon. Ekkor még általában nem okoznak látható sántaságot, de a betegség bármikor fájdalmas formát ölthet.

Megjelenésére 8–10 hónapos kortól lehet számítani, de erősen fertőzött telepeken még ennél is korábban keletkezhetnek apró foltok a hátsó saroktájon. Ekkor még nem fájdalmas. A DD okozta sánta üszővel általában 18–20 hónapos kor fölött találkozhatunk vagy csak ellés után.

Az elléssel járó stressz, az iparszerű tartási körülmények és a magas tejtermelés elősegíti a betegség terjedését az állományban. A laktáció elején nagyobb gyakorisággal fordul elő, mint a laktáció végén.

Védekezés

A védekezést célszerű már üszőkorban elkezdeni. Sánta üszőből nagyobb valószínűséggel lesz sánta tehén, vala-

Ha bekerül az állattartó telepre, akkor minden állat érintett lehet

Az elléssel járó stressz, az iparszerű tartási körülmények és a magas tejtermelés elősegíti a betegség terjedését

1. táblázat

Üszőkori DD hatása a megellett üszők DD okozta sántaságára

1. típus 2. típus 3. típus

Előfordulási arány: 13,7% 45,6% 67,6%

Magyarázat: 1. típus: üszőkorban nincs DD. 2. típus: üszőkorban egyszer, 3. típus: többször volt DD.

mint az üszőkori sántaság rányomja bélyegét az állat felnőttkori termelésére is.

Üszőkorban a sántaság elleni hagyományos védekezési programok, mint amilyen a lábfürösztés és az egyedi gyógykezelések alkalmazása, csak kevés eredménnyel járnak. Különböző lábfürösztő szerek és fürösztési eljárások ismertek a gyakorlatban, de ezek egyike sem bizonyul önmagában elég hatékonynak.

Ennek oka, hogy a betegséget okozó Treponema sp. olyan mélyen él a hámszövetben, hogy a felületi kezelések nem tudják véglegesen elpusztítani.

Fájdalmas seb esetén a Treponema mellett más kórokozók is megjelennek. A felületi kezelések általában ezeket a járulékos kórokozókat ölik el, ettől a Treponema is visszaszorul, de bármikor kezdődhet a folyamat elölről.

A sikertelenség egyik oka, hogy az alkalmazott eljárások főleg a tehenekre korlátozódnak, és csak kevés figyelem fordítódik a növendékállományra. A növendékek rendszeres (heti gyakoriságú) lábfürösztése, a sánta állatok rendszeres egyedi kezelése nehezen kivitelezhető a gyakorlatban.

Gazdasági kár

Nem meglepő az a megfigyelés, hogy a fiatalkorban megjelenő sántaságnak negatív hatása van az állat későbbi egészségére, szaporodására és a tejtermelésére.

Sánta üszőből ötször gyakrabban lesz sánta tehén, mint az egészségesből (1. táblázat). Erről szól az alábbi kísérlet. 719 db vemhes üszőt vizsgáltak olyan célból, hogy az üszőkorban fellépő DD sántaság milyen hatással van az ellés utáni lábvégbetegségekre, az újravemhesítés eredményére és a 305 napos laktációs termelésre.

Az üszőket 3 csoportba sorolták: 1. típus: nem volt látható DD-folt a lábakon, 2. típus: a megfigyelés alatt egy alkalommal diagnosztizáltak DD-foltot és a 3. típus, mikor több alkalommal találtak a lábon (lábakon) DD-foltot.

Az eredmények az 1. és 2. táblázatban, valamint a grafikonon láthatók.

Megállapítások

(1) az üszőkorban előforduló DD okozta lábvégfájdalom szignifikánsan növeli az ellés utáni DD-sántaságot és annak előfordulási arányát (1. táblázat).

2. táblázat

Szaporodásbiológia és az üsző kori DD kapcsolata 1. típus 2. típus 3. típus

Első termékenyítés (nap):

Üres napok száma

(2) Késlelteti az ellés utáni újravemhesülést. Különösen az üres napok száma nő meg a DD-fertőzésben érintett állatok esetében (2. táblázat).

(3) Az üszőkorban fellépő DD-betegség rontja a laktáció alakulását (1. grafikon). A termelés visszaesése különösen a perzisztenciában tapasztalható. A 2. típusú üszőknél az első laktációs termelés 200 kg-mal, a 3. típusú üszőknél 350 kg-mal lett

alacsonyabb, mint az egészséges társaiknál.

Javaslatok

(1) Mivel a fertőzött telepeken elkerülhetetlen, hogy a növendékállomány ne találkozzon a DD-betegséget okozó Treponema baktériummal, ezért az állományt fertőzöttnek kell tekintenünk, és folyamatos lábvégkontrollra van szükség.

Fájdalmas seb esetén a Treponema mellett más kórokozók is megjelennek

Ez áll rendszeres lábvégfürösztésből és a sánta állatok egyedi kezeléséből.

(2) Takarmányozás: A szakszerű takarmányadag-összeállításon felül erre a célra összeállított premix etetése is javasolt. Létezik olyan ásványi anyag, amelyet megfelelő koncentrációban használva a Treponema szaporodásához nem megfelelő belső környezet alakul ki. Ezért használata, plusz a szokásos külső védekezési eljárások alkalmazása eredményes eljárás lehet a DD okozta sántaság kezelésére.

A sántaság okozta problémák megoldásával a Mikrotrade Kft. foglalkozik.

Dr. Vucseta Ádám Mikrotrade Kft. www.mikrotrade.hu

Csökkenthető-e a hőstressz modern technológiával?

A hőstressz évről évre óriási kihívást jelent minden tejtermelő gazdaság számára, amit minél kevesebb gazdasági veszteséggel próbálnak átvészelni. Minél régebbi épületek állnak rendelkezésre, annál nehezebb az állatok számára optimális környezetet biztosítani ezekben az időszakokban. A jelenleg ismert leghatékonyabb megoldás a hőstresszel szemben a tehenek hűtése, azonban nem mindegy, hogy milyen hatékonysággal és milyen technológiával szeretnénk célunkat elérni.

A klímaváltozás napjainkban komoly kihívások elé állítja az agráriumot. A szélsőséges időjárás kedvezőtlen körülményeket teremt nemcsak az állatok közvetlen környezetében, de a jó minőségű takarmányok előállításában is nehézségeket okoz, ami nagymértékben befolyásolja a termelés sikerességét. Globálisan megfigyelhetők a gyakori hőhullámok és az extrém hőségnapok számának növekedése, ami megterhelő minden élőlény számára.

A fenntarthatóság érdekében reagálnunk kell ezekre a környezeti változásokra. Számos termelő küzd gazdasági nehézségekkel, akik azonban nyitottak az új technológiák alkalmazására a gyakorlatban, azok mindig megtalálják az utat az innovatív megoldások irányába.

A hőstressz hatása a tejelő szarvasmarhák viselkedésére és élettani paramétereire

Napjaink meghatározó tejtermelő fajtája, a holstein-fríz, kimagasló tejtermelése mellett egy rendkívül érzékeny fajta. Az elvárt hozamok teljesítéséhez intenzív anyagcserére van szükség, így nagyon könnyen felborulhat az egyensúly az állatok élettani, anyagforgalmi és hormonális működésében. Ha a környezeti hőmérséklet fokozódik, különböző viselkedésbeli és élettani változások következnek be. A hőstressz biológiai költsége, azaz az alkalmazkodásra fordított energia az állomány egészségügyi és termelési mutatóinak visszaesésében mutatkozik. Rövid távon heveny stresszválasz alakul ki, aminek következtében nő a légzésszám és a szívritmus, valamint a vérben az adrenalin- és a kortizolszint.

Az állatok több időt töltenek álló testhelyzetben, keresve az istálló hűvösebb pontjait, összeállva igyekeznek minél több hőtől megszabadulni, vagy az itatók körül próbálják hűteni magukat.

Fekvő testhelyzetben a tehenekben gyorsabban halmozódik fel a hő, míg

álló testhelyzetben azt könnyebben leadják. Ezért jól megfigyelhető hőstressz idején, hogy a fekvés időtartama jelentősen, akár felére, azaz napi 6 órára is csökkenhet.

Az emelkedett testhőmérséklet hatására a sejtszintű anyagcsere zavart szenved, csökken a fehérjeszintézis, a sejtosztódás lassul. A hő okozta károsodás kivédésére ún. hősokkfehérjék termelődnek. Tartósan fennálló hőstressz hatására csökken az étvágy, aminek következtében energiahiány alakul ki az alacsonyabb szárazanyag-felvétel miatt.

A csökkent takarmányfelvétel azonban csak 30–50%-ban felelős a tejtermelés csökkenéséért. Az immunrendszer magas szintű glükózfelhasználása és a tejtermelésre ható negatív visszacsatolási rendszer miatt kevesebb energia jut a tejtermelésre. A hőstressz megjelenésétől 24–48 órán belül tapasztalható a tejcsökkenés, azonban egyedi szinten eltérő a hőstresszhez való adaptációs készség. Az idősebb, többször ellett tehenek szervezetét nagyobb mértékben terheli meg a hőstressz, ami sokszor párosulhat más betegségekkel (pl. sántaság, ketózis stb.), így egy erősebb hőhullám

az egyébként is gyengült immunrendszerrel rendelkező tehén esetében akár elhullással is végződhet.

A THI mint a hőstressz mérőszáma

A környezeti hőmérséklet és a relatív páratartalom értékeiből képzett index egy általánosan elterjedt mérőszám a hőstressz küszöbértékének vagy mértékének meghatározásához, ami rendkívül jól korrelál a tehenek élettani paramétereinek változásával.

A szakirodalmi adatok alapján korábban a legtöbb szerző 72 THI körül határozta meg a hőstressz küszöbértékét, további vizsgálatok során azonban más szerzők megállapították, hogy már 52 THI fölött csökken a kérődzés intenzitása, 60–65 közötti THI esetén csökken a tejtermelés, 65 THI fölött megfigyelhetők a viselkedésbeli változások, és a szaporodásbiológiai eredmények is romlani kezdenek. (1. ábra) A magasabb tejtermeléssel rendelkező, többször ellett tehenek kevésbé jól tűrik az optimálisnál magasabb hőmérsékletet, hiszen a magas termelés fokozott metabolikus hőtermeléssel jár,

1. grafikon. Azoknak a napoknak a száma, amikor a levegő hőmérséklete meghaladta a 30 oC-ot (forrás: www.umweltbundesamt.de/en/data/environmental-indicators/indicator-hot-days#at-a-glance)

ezáltal nehezebben tudnak a felesleges hőtől megszabadulni. A küszöbérték korcsoportonként és laktációs stádiumonként is eltérő lehet, hiszen egy néhány napos borjú még fejletlen védekezőrendszerrel nagyobb kockázatnak van kitéve a környezeti hatásokkal szemben, mint egy fejlett növendék állat. Egy hőterhelt időszakban történő ellés – kiváltképp a többször ellett tehenek számára – rendkívül megterhelő az egyébként is kockázatos tranzíciós periódusban, ugyanis a legtöbb betegség megjelenése erre az időszakra tehető.

Különböző klimatikus körülmények között eltérő hőstressz elleni védekezési stratégiát kell alkalmazni. Ha a magas levegőhőmérséklet magas páratartalommal párosul, a párologtatásos hőleadáson alapuló módszer (vízpermet) nem alkalmas a hőstressz csökkentésére, ugyanis tovább növeli a páratartalmat az istállóban, ami tovább gátolja a hőleadást. Viszont száraz, aszályos időszakban alacsony páratartalom mellett rendkívül hatékony módszer az állatok testfelületének nedvesítése, ami az evaporáció során a ventilátorok segítségével hatékony hűtést tesz lehetővé.

Nagyobb mennyiségű vízpermet használata bizonyítottan hatékonyabb, mint a különféle porlasztóberendezések, hiszen ezáltal közvetlenül az állat testét hűtjük, nem csupán az istálló levegőjét. Amerikai kutatások eredményei alapján hűtés nélkül 40–50%-os tejcsökkenéssel lehet számolni, míg hűtött istállók esetén 10–15% körülire tehető a veszteség.

A tehenek komfortzónája

A tejelő szarvasmarha hősemleges zónája 4 és 21 °C közötti tartományban optimális. Ami az ember számára kellemes termikus környezet, az a tehenek számára már komfortzónán felüli, ezért az istállóhűtési rendszereknek emberi beavatkozástól függetlenül kell működniük. Ha a saját hőérzetünkből indulunk ki, akkor nyáron nem aktiváljuk a hűtőrendszereket elég alacsony hőmérsékleten, télen pedig, ha túlzottan zárt térben tartjuk az állatokat, megfelelő légcsere nélkül jelentősen romlik a levegő minősége, és növekszik a légúti megbetegedések kockázata. Általánosan elterjedt tény, hogy óránként egy m3 friss levegőre van szükség egy kg élőtömegre vetítve. A tehenek érzékenyen reagálnak a páratartalomra is, ugyanis minél nedve-

1. ábra. A THI mérőszámai (forrás: www.techmixglobal.com/knowledge-center/dairy-heat-stress/)

sebb a levegő, annál alacsonyabb az a környezeti hőmérséklet, amelynél már hőstresszről beszélhetünk. A küszöbérték 90% RH (relatív páratartalom) mellett már 21 °C, míg 20% RH mellett 24 °C, ami 68 körüli THI-nak felel meg. A hatékony szellőztetési rendszer tervezésénél figyelembe kell venni az istállón belüli eltérő mikrokörnyezeteket, azaz bármilyen rendszert választunk, ventilátorokat vagy terelőket kell alkalmaznunk, hogy befolyásoljuk a pihenőtér levegőmozgását, és legalább 1–2 m/s légsebességet biztosítsunk a legtöbb tehénnek. Az ezen a tartományon belüli légsebességről kimutatták, hogy csökkenti a tehén légzésszámát, a páratartalom légzésszámra gyakorolt negatív hatását, a nedves bőr hőmérsékletét és a szőr ellenállását, ami által javul a szőrréteg hővezető képessége. Igazán hatékony hűtő hatást a tehenek 2–2,5 m/s légsebesség mellett érzékelnek, ami extra pozitív hatásként a legtöbb légyfajt is távol tartja. Ajánlott maximum légsebesség hideg időszakban 2 m/s, meleg időszakban 4 m/s. Ennél magasabb érték az állatok pihenőterületén a huzat káros hatásai miatt nem javasolt.

A tehenek hűtésének lehetőségei

A természetes szellőztetés sok esetben hatékony és a legolcsóbb megoldás. Friss levegő jut be az istállóba, az áporo-

dott levegő pedig nagyrészt az épületen belüli légnyomáskülönbség és a külső és belső hőmérséklet-különbség miatt távozik. A nyitott gerincen átfújó szél szívóhatást kelt, meleg-nedves levegőt szív ki az istállóból, és friss levegőt húz be a nyitott oldalfalakon keresztül.

Nyáron a gerincnyílásnak viszonylag csekély szerepe van, sokkal nagyobb jelentősége van annak, ha a szélmozgást a nyitható oldalfalakon keresztül meg lehet fogni. Csendes napokon a termikus felhajtóerő kivezeti a levegőt a gerincnyíláson keresztül, amit „kéményhatásnak” nevezünk. A terelőlemezeket leggyakrabban a keresztszellőztetéses kialakításokban használják, a ventilátorokat mechanikus és természetes szellőztetésű istállókban egyaránt. A nagyobb kapacitású ventilátorok nagyobb mennyiségű levegőt mozgatnak tovább nagyobb sebességgel, ami lehetővé teszi kevesebb ventilátor használatát nagyobb távolságok mellett, kevesebb vezetékrendszer-használattal és alacsonyabb telepítési költséggel. A ventilátorok irányának összhangban kell lennie az uralkodó széllel vagy mechanikus rendszerekben a ventilátor elszívó irányával, és 20 °C felett kell aktiválódniuk.

Kevésbé gondolunk bele, hogy a hőstressz hatása továbbra is fennáll, miután a környezeti hőmérséklet a nap folyamán csökkenni kezd. A kizárólag környezeti hőmérséklet által ve-

zérelt rendszerek túl korán kapcsolják ki a hűtést, amikor a teheneknek még szükségük lenne rá. Ezért olyan rendszerek használata ajánlott, amelyeket lehetőség szerint a THI-értékek vezérelnek, így szükség esetén biztosított az éjszakai hűtés is.

Az istálló tájolása is hatással van a hőstresszre. Ha észak-déli tájolású az istálló, akkor a délutáni órákban nagyobb lesz a napsugárzás az istálló nyugati oldalán, ami a tehenek zsúfolódását okozhatja, és csökkenti a külső istállósorok használatát. Az istálló szellőztetése történhet pozitív nyomással, ahol friss levegőt nyomnak az istállóba, avagy negatív nyomással, ahol a levegőt kiszívják az istállóból, és a friss levegőt a beömlőnyílásokon juttatják be.

Nincs olyan tökéletes szellőztetőrendszer-kialakítás, amely univerzálisan használható lenne minden istállóban, hiszen mind eltérő kialakítású. Olyan rendszert válasszunk, amely biztosítja a megfelelő légsebességet a tehenek pihenőterületén, és amelynél a hő, nedvesség, por, mérgező gázok megfelelő ütemben tudnak távozni az istállóból. Amerikai számítások alapján kijelenthetjük, hogy a hőstressz költségeiből adódó becsült veszteség a legtöbb esetben meghaladja az összes rendelkezésre álló hűtési megoldás beruházási és működési költségeit.

A légsebesség kulcsfontosságú

Hatékony hűtés megfelelő légsebesség mellett érhető el, ami a ventilátorok beállításától és kapacitásától függ. Kísérletünk során összehasonlítottuk az alacsonyabb teljesítményű (0,5–0,8 m/s), régi típusú és a nagyobb teljesítményű (1,8–2,5 m/s) új típusú ventilátorokkal felszerelt istállóban a hűtés hatékony-

ságát az állatok viselkedési és élettani paramétereinek monitorozása mellett. A vizsgált periódusokban magas hőterhelésnek voltak kitéve az állatok, testhőmérsékletük jól korrelált az istállóban mért hőmérséklettel és THI-vel, és elérte akár az extrém 41,5 °C értéket is. Az optimális napi 10–12 óra fekvéssel töltött idő a hőstresszes időszakokban jelentősen (kb. felére) csökkent. Bár a szakirodalmi adatok alapján a takarmányfelvétellel és kérődzéssel töltött idő jelentősen csökken hőstressz idején, mi nem tapasztaltunk szignifikáns eltérést a kísérleti és kontroll csoport között, ami feltehetően a hőstresszre optimalizált takarmányozás és a félig nyitott, karámos tartástechnológiának köszönhető.

A legjelentősebb hozadéka a nagyobb kapacitású új ventilátornak a tejtermelésben mérhető különbség volt. Az állatok testhőmérséklete a hatékonyabb hűtésnek köszönhetően alacsonyabb maradt, azaz a hőstressz biológiai költsége (kompenzációs energiaigénye) kisebb, így több energia maradt a tejtermelésre, ami átlagosan napi 3 liter különbséget jelentett tehenenként.

Tippek a hőstressz okozta problémák kiküszöbölésére

• Csökkentsük a zsúfolótérben tartózkodás idejét (legmelegebb hely a telepen), és használjunk ventilációs hűtést (vízpermetet itt NE alkalmazzunk a befülledés miatt, szűkös hely; magas páratartalom; sok állat).

• Megfelelő számú nyílt víztükrű itatót az istállóban és a fejésről kifelé jövet is javasolt biztosítani. Jó minőségű, tiszta ivóvíz (nyáron jóval gyakoribb vályútisztítás), dupla mennyiségű vízfogyasztás, ásványi anyagok kihelyezhetők az itató mellé (pl. nyalótálak).

• A fejőházból kijövet erőteljesebb vízpermettel hatékonyabb hűtés szükséges, lehetőleg egyen az állat, mikor visszaér az istállóba.

• Megfelelő takarmányozási menedzsment (rostarány, könnyen emészthető szénhidrát, fűszilázsok, jobb minőségű tömegtakarmány, ha van ilyen, akkor ilyenkor etessük, energianövelés, szárazanyag-felvétel ösztönzése), kiegészítő ásványi anyagok, élesztő, egyéb; jászolmenedzsment kiemelten fontos – a befülledt TMR-ek eltávolítása).

• Etetési idő hajnalban és késő este, vagy ha van lehetőség, többször egy nap kevesebbet (pl. etetőrobotok).

• Munkaszervezés (nyakfogó használata, válogatás, vemhességvizsgálat, vérvétel, körmölés stb. hajnali órákban).

• Létszám-optimalizálás az istállókban (selejt tehenek értékesítése, ha van rá lehetőség).

• Mélyalmos tartástechnológiánál gyakoribb kitrágyázás a trágya fűtőhatása miatt.

• Az állatok bélsár-konzisztenciájának kiemelt monitorozása ebben az időszakban, receptúraváltoztatás, ha szükséges.

• Lábfürösztés (a meleg, nedves közeg kedvez a baktériumok szaporodásának, szaru ellenálló képességének növelése).

• Hőmérséklet- és páratartalom-mérő eszköz használata, hűtésrendszer-aktiválódás THI-érték alapján.

• Jól beállított, megfelelő számú és teljesítményű ventilátor alkalmazása, szükség esetén már rendelkezésre állás.

• Páratartalomhoz igazított vízpermethasználat (megfelelően beállítva, az állatok hátát permetezze, ne az etetőutat).

• Tranzíciós és termékenyítés előttalatt álló tehenekre kiemelt figyelem, legoptimálisabb feltételek megteremtése.

• Ventilátorok, vizesblokkok folyamatos ellenőrzése, a tehenek csoportosulásának megfigyelése, folyamatos optimalizálás.

Felhasznált irodalomjegyzék a szerzőnél és a szerkesztőségben elérhető.

Szalai Szilvia Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem PhD hallgató

Ecetsav a

szilázsban: mítoszok és realitások

ecetsavképződést. Következésképpen az ecetsav végső koncentrációja a szilázsokban nehezen kiszámítható, de a nedvességtartalomtól és a levegő jelenlététől függ elsősorban.

Az erjesztett tömegtakarmány tartósításának folyamata elméletben elég egyszerű: a zöld szecskát besilózzuk, betapossuk, és légmentesen letakarjuk, hogy minél hamarabb kialakuljanak a légmentes körülmények. Először bemelegedik, majd a maradék levegő fogyásával párhuzamosan elindul a savanyodás folyamata, ami ecetsavtermeléssel kezdődik. Ezután ideális esetben a tejsavtermelő baktériumok elkezdik erjeszteni az egyszerű cukrokat, melyekből döntően tejsav keletkezik. A megtermelt tejsav gyorsan lesavanyítja az alapanyagot, és elkészül a szilázs vagy szenázs.

Az erjedési minőséget és a veszteség mértékét a fentiek intenzitása és egymáshoz viszonyított aránya határozza meg. A savanyodási folyamat fő vegyülete a tejsav, ami a szilázs/szenázs kémhatásának gyors és hatékony csökkentését végzi. Olykor azonban találkozunk olyan szilázsokkal is, amelyekben a tejsav mellett illózsírsavak (pl. ecetsav) is nagy arányban jelen vannak (>3–5% sza.).

Az ecetsav-termelődést elősegítő körülmények

A 28% szárazanyag-tartalom alatt besilózott tömegtakarmányok magasabb szöveti víztartalma hajlamos „kimosni” az erjedés során megtermelődött savakat (tejsav, ecetsav, propionsav stb.), amelyek eredendően a szilázs savanyodásáért felelősek. Az ilyenkor keletkező nagymennyiségű csurgaléklé ugyanis jellemzően a silódepó alsó rétegeibe vándorol, ahol az így kialakult nedves közegben feldúsulva összegyűlik minden káros, nem káros mikroorganiz-

mus és vegyület, amelyek erőteljesen korlátozzák a tejsavbaktériumok tevékenységét. Ezért nedves alapanyagok silózásakor a tejsavbaktériumoknak nagyon gyorsan, és jóval több tejsavat kell megtermelniük, hogy hatékonyan le tudják savanyítani a kedvezőtlen paraméterekkel rendelkező szilázst. Ez „jó” esetben is vontatottabb és magasabb erjedési csúcshőmérséklettel járó savanyodást eredményez. Ebből következően a káros mikroorganizmusok is hosszabb ideig tudnak aktívak maradni. Emiatt jóval több értékes táplálóanyag és energia használódik el, tűnik el (vízgőz, ammónia, CO2 és hő formájában), valamint válik emészthe-

Az alapanyag jellemzői, például a magas nedvességtartalom és a nagy pufferkapacitás, valamint a silózási problémák, például a késleltetett lezárás, a szilázs nagy porozitása és a magas hőmérséklet gyakran serkentik az

A silózással az a célunk, hogy a szántóföldön megtermelt tömegtakarmányok energia- és táplálóanyag-tartalmát (takarmányozási értékét) a kaszáláskori állapothoz minél közelebbi szinten meg tudjuk őrizni. Cikkünkben a szilázs ecetsavtermelését, az emelkedett ecetsav-koncentráció okait és hatásait, a korszerű oltóanyagok jelentőségét tekintjük át. 1. grafikon. A nedvességtartalom hatása a lucernaszilázsok és -szenázsok savi összetételére (CVAS, 2009–2011)

tetlenné a szilázsban. Ráadásul a káros mikroorganizmusok, mint például az enterobaktériumok, a Clostridiumok és az ecetsavtermelő baktériumok, a szilázs értékes anyagait szaporodásra, illetve saját anyagcseretermékeik előállítására (pl. ecetsav) használják fel a vontatott erjedés során. Ez dupla kár.

Mindemellett a nagy mennyiségű csurgaléklé számottevő értékes táplálóanyagot is kimos a szilázsból, ami a takarmányozási értéket rontó hatása mellett rendkívül környezetszennyező is. A savas csurgaléklé képes felmarni a silótérben a betont, és rendkívül sok oxigént használ fel a folyadékban lévő szerves anyagok lebomlása során.

tást. Ezért ilyen esetben célszerű bizonyítottan gyorsan és hatékonyan savanyító homofermentatív tejsavtermelő baktériumtörzset/-törzseket tartalmazó szilázs-oltóanyagot alkalmazni, amivel irányítjuk (kontroll alatt tartjuk) az erjedési folyamatot.

Egyéb megoldásként szóba jöhet az alapanyag szárazanyag-tartalmának növelése 10% kukoricadarával, gabonadarával, nomra aprított (1–2 cm) szalma + gabonadara keverékével vagy száraz melléktermékekkel. A szalma ritkán jelent jó megoldást: a tisztasága és az aprítottsága ugyanis sokszor hagy kívánnivalót maga után.

A tejsavtermelő baktériumok ún. ozmotoleráns baktériumok, tehát nem szeretik, csak „kibírják” a kevésbé nedves közegben való működést (35–40% szárazanyag-tartalom). Az ecetsavtermelő baktériumok ezzel szemben a vizes-nedves közeget szeretik levegő jelenlétében (20–30% szárazanyag-tartalom, a körülményektől függően), kevésbé nedves környezetben nem szaporodnak jól. Ezért a fonnyasztás a legjobb szelektív mikrobagátló, tehát a romlási folyamatokat mérséklő erjedésszabályozó módszer.

A keverés üzemi körülmények között a silózás időszakában egy külön feladatot jelent, és nagyobb a kiindulási költség, valamint a szilázs fajlagos költsége is emelkedik (szilázs Ft/kg).

A gabonadara hozzáadása azonban tulajdonképpen nem jelent külön költséget az adagra vetítve (adag Ft/nap/ tehén), mivel gabonadarát egyébként is etetünk a tehénnel.

A tárolási idő is hatással van a szilázs ecetsavtartalmára

A heterofermentatív baktériumokkal beoltott szilázsok esetében a tárolási idő hosszával párhuzamosan az ecetsav koncentrációja is fokozatosan nő a silódepóban. Ez az alacsonyabb szárazanyag-tartalmú szilázsokban még intenzívebben jelentkezik. Ennek kedvező hatása, hogy javítja a silófal stabilitását. A kérdés, hogy kontrollált, irányított ecetsavtermelés zajlik-e majd le, vagy a vizes közeg hatására elszabadulnak a természetes mikro óra ecetsavtermelő baktériumai, nagy mennyiségű ecetsavat termelve.

A napsütésnél nincs olcsóbb adalékanyag. Így a problémák megelőzésére a legkézenfekvőbb megoldás, ha a tömegtakarmányokat megfelelő szárazanyag-tartalommal silózzuk be, tehát törekszünk elérni a biztonságos 35% szárazanyag-tartalmat. A silózási szezon kezdetét azonban előrehozta az új klímastratégia (őszi vetésű tömegtakarmányok kora tavaszi betakarítása). Nem május első hetében kezdjük a kaszálást, hanem áprilisban, amikor bizony a napsütésből kevés van. Tehát az időjárási körülmények nem mindig teszik lehetővé a hatékony fonnyasz-

Amikor a tejsavas erjedésnek köszönhetően a szilázs eléri a végső pH-értékét, a szilázs stabilnak tekinthető. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem zajlik semmilyen mikrobiológiai tevékenység a silódepóban. Némelyik tejsavtermelő baktérium (heterofermentatív) képes az erjedés során megtermelt tejsav egy részéből ecetsavat szintetizálni egyszerű cukrok hiányában is. Ez a magasabb szárazanyag-tartalommal tartósított tömegtakarmányok (kukoricaszilázsok) esetében előnyös is lehet, mivel az ecetsav fokozza a szilázs aerob stabilitását (ami a száraz alapanyagok esetében általában gyenge).

A vontatott erjedés egyik oka, hogy egyes növények kevesebb kiindulási cukortartalommal, erjeszthető szénhidráttartalommal rendelkeznek, és a tejsavtermelő baktériumok csak lassan tudnak szaporodni, így korlátozott a tejsavtermelésük. Ha nincsen a tejsavtermelő baktériumok számára elegendő erjeszthető szénhidrát (cukor), akkor vontatott erjedésre lehet számítani, ami többek között megnövekedett ecetsav-koncentrációt fog eredményezhet. Ezért a lucerna és általában a pillangósok a nehezen erjeszthető kategóriába tartoznak, míg a kukorica, a cirok, az intenzív fűfélék és a korai betakarítású gabonafélék könynyebben erjeszthetőek. Ezért ez utóbbi növények esetében gyors és intenzív lehet a tejsavas erjedés. Az erjedés minőségének biztonságát azonban növeli, ha még ebben az esetben is irányítjuk a savanyodás folyamatát.

A silózandó alapanyag pufferkapacitása is hatással van az ecetsavtermelésre

Pufferkapacitás: hány gramm tejsavra van szükség egységnyi alapanyag 4 pH alá savanyításához. A savanyodás mértékét ugyanis korlátozza a nagy fehérjetartalom, a magas kalciumtartalom és a gyenge savak jelenléte.

A legnagyobb pufferkapacitással rendelkező tömegtakarmányok a pillangósok, azaz a lucerna és a pillangós keverékek. Ezekben az alapanyagokban a savanyodás folyamata jellemzően lassabb, az előbb említett okokból kifolyólag. Ezért káros, de a vizes közeget „szerető” mikroorganizmusoknak több idejük van (többek között) ecetsavat termelni.

tejsav termelődik. Ennek részben az az oka, hogy a pillangósok levélfelületén kevesebb a tejsavtermelő baktérium, mint a kukoricanövény esetében.

A nagyobb kiindulási cukortartalmú és kis pufferkapacitású alapanyagok hajlamosabbak az ecetes erjedésre (kukoricaszilázs, valamint egyes gabonaés fűszilázsok). A kis cukortartalmú, de nagyobb fehérjetartalmú és pufferkapacitású anyagok (lucernaszilázs, valamint egyes gabona- és fűszilázsok) inkább a vajsavas erjedés irányába tolódnak el, amikor lassú az erjedési folyamat.

A kedvezőbb kiindulási cukortartalmú, mégis vontatottan erjedő nedves alapanyagok hajlamosak tehát elsősorban jelentősebb mértékű ecetesedésre. Ilyen például a vizes kukoricaszilázs. Ez főleg a depó alsó 1 méterében érezhető, ahol a tömörítés hatására a csurgaléklé koncentrálódik. Ennek szaga ecetes, savanyú, színe pedig sárgás lehet.

A természetes, ún. epi ta óra is befolyásoló tényező. A pillangósok esetében nem csak az a gond, hogy a pufferkapacitás miatt a megtermelődött tejsav kevésbé képes savanyítani a szecskát, hanem az is, hogy kevesebb

Végül a betakarítási és silózási technológiáról is szót kell ejtenünk. Kiváló silózási technológia és nedvesebb szecska esetében is előfordulhat ecetes erjedés, ha földszennyezett az alapanyag (ezt a 12% feletti hamutartalom jelzi). Ezért a talajfelszín egyenletessége, a tarlómagasság beállítása (8–10 cm) és az okszerű rendkezelés (a rend méretétől és az időjárástól függően elhagyható; munkaműveleti magasság beállítása) az első lépés a jó minőségű erjedés irányába!

Káros mikroorganizmusok

aerob), ezért javasolt a silózást megfelelő ütemben, nem a minőség rovására, végezni.

Kiváló minőségű, de nedvesebb alapanyagok esetében is előfordulhat ecetes erjedés, ha a silózás során technikai hiba lép fel, és a szecskázott alapanyag túl sok időt tölt el levegőn (pl. laza silókazal, elhúzódó taposás, takaratlan nyitott felület leállás miatt). Az utolsó réteg taposását ezért nem érdemes 1-2 óránál tovább végezni. Továbbá a besilózás befejezését követően a hermetikus fóliatakarást célszerű minél hamarabb, de legalább 4 órán belül felhelyezni.

A kaszálást követően a renden száradó növények felületén az idő múlásával egyre több lesz a káros mikroorganizmus, amelyek fogyasztják az erjedés „üzemanyagát”, jelentő értékes cukrot és káros és/vagy veszteséget okozó vegyületeket termelnek. Van oxigén, nedvesség, cukor. Mi korlátozná a szaporodásukat? Az idő. Ezért ajánlott az alapanyag fonnyasztását 48 órában maximalizálni.

Emellett a levegő (O2) minél gyorsabb és hatékonyabb kizárása is kardinális technológiai elem az ecetsav-termelődés mérséklése érdekében. Mivel az ecetsavtermelő káros mikroorganizmusok többségének az élettevékenysége oxigén jelenlétéhez kötött (obligát

Az ecetsavtermelő mikroorganizmusok

A tipikusan ecetesen erjedt szilázsokban jelentős számú enterobaktérium és Clostridium található, amelyek konkurenciát jelentenek a kezdeti savanyodásért felelős tejsavtermelő baktériumok számára. A káros mikroorganizmusok származhatnak későn végzett hígtrágya-kijuttatásból , másrészt a kaszálás és rendkezelés során az alapanyagra kerülő talajszennyezés által. Ezért célszerű betartani a minimum 30 napos várakozási időt a trágyakijuttatás és a kaszálás megkezdése között.

A földszennyezés mérséklése érdekében pedig érdemes 8–10 cm-es tarlómagassággal vágni a növényeket. Emellett a rendkezelések számát lehetőség szerint minimalizálni kel, illetve

fontos oda gyelni a rendkezelő munkagépek munkaműveleti beállítására (ne a földet kaparják).

Az enterobaktériumok a cukrokból (glükózból) többek között ecetsavat állítanak elő. Emellett nem mellékes, hogy ezek a baktériumok a külső sejtmembránjukban endotoxinokat tartalmaznak, amely szárazanyagfelvétel-csökkenést, illetve állategészségügyi problémákat okozhat a teheneknél. A Clostridiumok jóval komolyabb kockázatot jelentő, ecetsavat is előállító mikroorganizmusok. A szapro ta Clostridiumok bontják a keményítőt és a fehérjéket. Utóbbiból igen erősen egészségkárosító biogén aminokat (putreszcin, kadaverin, hisztamin) szabadítanak fel. Emellett a szilázs ízét és szagát rontó vajsav termelésért is ezek a baktériumok felelősek. A patogén változataik (pl. C. perfringens) pedig közvetlen állategészségügyi veszélyt jelentenek a kérődzők számára (bélvérzés).

A savanyodás során, amikor a szilázs kémhatása pH 5 érték alá csökken, a káros mikrobák elkezdenek pusztulni, illetve inaktiválódni. Tehát jó betakarítási technológia és alapanyag esetében elsősorban az erjedés eleje a kockázatos.

Irányított erjedésnél, amikor az alkalmazott szilázsoltóanyagban heterofermentatív tejsavbaktérium-kultúra is van, a gyors és hatékony kezdeti tejsavas erjedést követően a megtermelt tej-

sav 5–10%-ából többek között ecetsav képződik. Ilyen moderált, kis mennyiségben rendkívül hasznos az ecetsav, mivel a tárolás és a kitárolás során gátolja az élesztő- és penészgombákat a silódepóban (aerob stabilitás). A heterofermentatív tejsavtermelő baktériumok, a Lactobacillus buchneri, illetve a Lactobacillus hilgardii egyedülálló módon képesek a tejsav egy csekély részéből ecetsavat és 1,2-propán-diolt előállítani a tárolás során. Ezért az ezekkel a tejsavbaktériumokkal tartósított szilázsok/szenázsok nagyobb koncentrációban tartalmaznak ecetsavat. Ennek mértéke azonban eltörpül a rosszul, illetve vontatottan erjedt silókban lévő, a természetes és nem kontrollált baktérium óra által termelt ecetsavtartalomhoz képest.

Takarmányozási következmények

rán), a legtöbb (90%) erjedési termék jó menedzsment mellett megmarad az elfogyasztott TMR-ben.

Az úttörő szilázsetetési kísérletek szerint az ecetsav és az egyéb illósavak rontották az állatok takarmányfelvételét.

A koncentráció következményei

Az ecetsav a szilázsban (és a bendőben is) az erjedés egyik végterméke. A szilázsból származó ecetsav egy része beépül a bendőben lévő ecetsavkészletbe. Bizonyos mennyiségű ecetsav kívánatos a szilázs, valamint a TMR aerob romlással szembeni védelme érdekében is. A TMR-ben lévő ecetsav túl magas koncentrációja azonban negatívan befolyásolhatja a takarmányfelvételt.

Bár az erjedési termékek egy része a szilázsban és a TMR-ből való elillanás révén elveszhet (a keverés, a kiadagolás és az etetőúton való állás so-

Az étvágyra gyakorolt hatás viszont koncentrációfüggő. Egy 2021-es metaanalízis alapján az étvágy csaknem változatlan maradt, amikor az ecetsav koncentrációja 0 és 17,3 g/kg sza. TMR között változott (pl. NT csoport: 0–430 g ecetsav/nap/tehén). A szárazanyag-felvétel akkor romlott jelentősen, amikor 17,3–60 g/kg sza. ecetsav volt a TMR-ben.

Tovább nomítja a kérdést, hogy napjainkban a napi takarmányadagot alkotó több szilázskomponens esetében az egyedileg magas ecetsav-koncentráció hatása az adott komponens napi adagjától is függ, és a többi komponens mérsékli az összes napi ecetsavbevitelt. Egy 2013-as kutatás megállapította, hogy az ecetsavat jelentős, 50 g/kg sza. mennyiségben hozzáadva a takarmányadaghoz, a szárazanyag-felvétel időlegesen csökkent (-0,8 kg/nap), de a tejtermelés változatlan maradt. Továbbá hozzászokást tapasztaltak, ami úgy nyilvánult meg, hogy a szárazanyagfelvétel-csökkenés a 2-3. héten még mérhető volt a kontrollhoz képest, majd a

4 héten már nem volt étvágykülönbség a kontroll és az ecetes takarmányt fogyasztó tehenek között. Emellett hozzá kell tenni, hogy a szilázsban lévő ecetsav 10%-a elillant vagy lebomlott, mire az etetőasztalon a tehén elé került.

A szakirodalmi adatok alapján még a nagy koncentráció (>50 g/kg sza.) sem okoz feltétlenül tartósan takarmányfelvétel-visszaesést (önmagában hozzáadva a takarmányhoz, amikor más káros vegyület nincs jelen). Az ecetsav önmagában nem vonható felelősségre a kérődzőknél jelentkező és tartósan fennálló szárazanyag-felvétel csökkenésért üzemi körülmények között, mert magas ecetsav-koncentráció csak laboratóriumban állítható elő tisztán, más káros savak és egyéb egészségkárosító vegyületek jelenléte nélkül. A jelentkező étvágycsökkenést a magas ecetsavtartalmú szilázsok és szenázsok esetében a rossz erjedésből származó egyéb anyagok (biogén aminok, vajsav, ammónia, endotoxinok stb.) együtt okozzák. Ezeket a vegyületeket pedig a takarmánylaboratóriumok a rutinmérések során nem vizsgálják.

A legújabb kutatási eredmények szerint a heterofermentatív (L. buchneri, L. hilgardii) tejsavtermelő baktériumok által termelt mérsékelten emelkedett ecetsavszint nem okoz étvágycsökkentést a kérődzőknél.

A homo- és heterofermentatív tejsavtermelő baktériumokat (tervezett

mennyiségben) egyaránt tartalmazó keverék oltóanyagok által irányított erjedés okozhat mérsékelten nagyobb ecetsavtartalmat, ezáltal növelheti a fajlagos táplálóanyag-veszteség mértékét (illékony ecetsav), de egyben csökkenti a vontatott erjedés/földszennyeződés/laza kazal/silófal romlása során keletkező egyéb káros anyagok jelenlétét a szilázsban, az azok által okozott étvágycsökkenés potenciális hatását, valamint a káros aerob folyamatokból következő veszteség mértékét. A vizes szilázsokban mindenképpen több lesz az ecetsav, de ennek mértékét a természetes, nem irányított folyamatok nagyobb arányban növelik hibás erjedés során, mint a heterofermentatív és homofermentatív tejsavtermelő baktériumot tartalmazó oltóanyag.

Nagy kérdés, hogy akkor érdemes-e használni heterofermentatív tejsavtermelő baktériumot is tartalmazó oltóanyag-keveréket, ha üzemi szinten tartósan elvárható a jó kivitelezés, minden rendben van a betakarítás során, nem hosszú a fonnyasztás, 30% feletti a szárazanyag-tartalom, nem levegős a kazal, és sikerült időben letakarni. A nagy nedvességtartalom és a levegő együttes jelenléte tehát rövid időre korlátozódik. A kontroll nélkül, természetes módon keletkező ecetsav visszaszorításában elegendő-e a homofermentatív baktériumtörzsek használata ilyen esetben? Ez már egy másik témakör, mert a ho-

mofermentatív baktériumtörzsek hatékonyak az erjedés irányításában, az ecetsav-koncentráció csökkentésében önmagukban is, de nincs hatásuk az aerob stabilitásra. Nyitott silófalunk pedig mindig van, és a kukoricaszilázs érzékeny az aerob romlásra.

Összességében tehát az az alapvető kérdés, hogy ha a vizes-nedves szilázsunkban emelkedett az ecetsavtartalom, akkor az milyen mértékű, mennyit etetünk ebből nap mint nap, és az ecetesedés társult-e egyéb káros anyagok jelenlétével. Ugyanis ez utóbbi paraméterek együttesen határozzák meg a szárazanyag-felvételre gyakorolt hatást. Amennyiben képesek vagyunk irányítani az ecetes és alkoholos (1-2 propándiol) erjedést, mérsékelt ecetsav-koncentrációt eredményezve, úgy az ecetsav kedvező tulajdonságai fognak elsősorban érvényesülni. Tehát a kevert homo- és heterofermentatív baktériumokat együtt alkalmazva az oltóanyag kezdetben irányítja a tejsavas erjedést, csökkenti a káros erjedés kockázatát, a veszteséget okozó melléktermékek natív/kontrollálatlan képződését, a heterofermentatív baktériumok pedig emellett csökkentik az aerob romlás mértékét.

Vas Ádám silózási szaktanácsadó, Kokoferm Kft., Dr. Kovács Tamás Ph.D, Kokoferm Kft. Dr. Orosz Szilvia, ÁT Kft.