Kéthavo ta
egjele ő jogi magazin IV. évfolyam V. szám 2018 Szeptembe
2018, Szeptember
A címlapon Iuszti ia iste ő á rázolása Gaeta o Ga dolfi olasz festő által Vannak szimbólumok, amelyek vitathatatlanul a jogot mint tudományt képviselik, és a köztudat számára az igazságszolgáltatást jelentik. Egyike ezen szimbólumoknak a római mitológiából származó Iuszticia istenn . Kezdetben Iusticia, nem örvendett nagy népszerűségnek, vele szemben a hasonló tulajdonságokkal rendelkez Aequitas istenn t kedvelték jobban. Id vel azonban Iusticia megkapta Aequitas tulajdonságait is. A rómaiak számára Iuszticia az igazságot jelképezte, aki rködik a rend felett és egyensúlyban tartja az ehhez hozzájáruló szerepl k beavatkozását. Mind ezen nézet vele kapcsolatban a mai napig megmaradt. Tiberius római császár idejét l fiatal n ként kezdték el ábrázolni, aki csészét és jogart tart kezeiben. Csupán a kés bbi ábrázolások esetében figyelhet meg, a bekötött szem, a kard, a mérleg és a kígyó motívumokkal való közös megjelenítés. Ezek mind hozzájárulnak a Iusticia által képviselt értékek er sítéséhez, ugyanis a bekötött szem a tárgyilagosságot, a kard a büntet er t, a mérleg a döntéshozatali kiegyensúlyozottságot, a kígyó pedig a bölcs, megfontolt ítélet meghozását jelenti. Iusticia megjelenik festmény, grafika, dombormű, szobor alakjába, de találkozhatunk vele bankjegyeken, pénzérméken is. Iusticia illusztrálása számos esetben az adott térség igazságügyi hatékonyságának a jelképes tükörképe is.
Erdélyi Jogász kéthavonta megjelenő ingyenes jogi magazin, IV. évfolyam, V. szám. Kiadja az Erdélyi Jogász Egyesület, megjelenik elektronikus formában a www.erdelyijogasz.ro honlapon. A cikkek tartalmáért a szerzők felelnek. Ha ön is szeretné közzétenni jogi szakirodalmi írását, vagy bármely joggal kapcsolatos értekezését bizalommal forduljon hozzánk, magazinunk alkalmat akar teremteni a publikáláshoz minden erdélyi jogász számára. Az írásokat legkésőbb a megjelenési hónap 1-ig várjuk. Megrendelhető nyomtatott formában, a nyomtatási és postaköltség illetékek ellenében. Megjegyzéseit vagy észrevételeit az erdelyijogasz@yahoo.ro elektronikus postacímre várjuk. Revistă juridică gratuită editată în limba maghiară de organizația non-guvernamentală Erdélyi Jogász (Juristul Ardelean). Apare bilunar pe site-ul de internet www.erdelyijogasz.ro.
ISSN 2559 - 107X/ISSN–L 2559 - 107X
1
2018, Szeptember
El szó Az Erdélyi Jogász magazin szerkeszt sége szeptemberben is köszönti a jogászokat és a jog iránt érdekl d ket. A szeptemberi hónap a jogászok számára is a komolyabb munkához való visszatérést jelenti, a nyári szabadabbnak mondható id szak után. Kivánunk minden kedves kollégának kitratást és sikert az év hátralév részéhez, hogy sikerüljön jókedvvel és odaadással végezni a ránk kiszabott munkát. Az egyetemistáknak pedig nem kivánunk mást csak türelmet a sok törvény és jogi intézmény megtanulásához . Ezúton is köszönjük mindazoknak akik hozzájárultak ahhoz, hogy ezen szám is megjelenhessen, minden érdekl d nek pedig kellemes olvasást az ebben a számunkban közölt cikkekhez.
Tartalom Előszó..........................................................................................................................2 Péterfi Dénes Állampolgári alapismeretek........................................................................................3 Áttekintés Mikó Imre jogászi pályájáról…………………………………………….…..10 Werbőczy hagyatéka.................................................................................................15 Felhivás.................................................................................................................20
2
2018, Szeptember
ÁLLAMPOLGÁRI ALAPISMERETEK Írta: Péterfi Dénes, jogász
I. A demokrácia 1. A demokrácia fogalma Az utóbbi évszázadok forradalmai, polgárháborúi, ember jogi mozgalmai hamar el revetítették a demokrácia újonnani térhódítását. Ahogy Winston Churchill is fogalmazott a demokrácia a kormányzás legrosszabb formája, leszámítva azokat, amiket már próbáltunk. Ennek magyarázata, hogy ez az egyedüli olyan politikai rendszer mely a ma embere által elvárt szabadságot képes biztosítani, a történelem által felajánlott eddigi, többé kevésbé elnyomó államberendezkedésekkel szemben. Egy másik kiemelked emberi jogi harcos Nelson Mandela a következ képpen tesz említést a demokráciáról: emberi szem nem láthat annál nagyszerűbb alkotást, mint a demokrácia. Engedjük uralkodni a szabadságot! Lényeges kiemelni, hogy a ma alkalmazott demokráciák távol állnak az eszmei tökéletességükt l, mivel ez nehezen valósítható meg, mégis az amit ajánlani tudnak a mai társadalmak számára sokkal több mint bármely más ismert politikai rendszer. A demokráciát el ször
Athén a
görög városállam alkalmazta, i.e VI.
században, ahol gyakorlatba ültették az igényt mely szerint ne csak az arisztokraták, hanem más tehet sebbek is beleszóljanak az állam vezetésébe. Az eszme atyának Kleiszthenészt tekintik, akinek politikai újításai vezettek a demokrácia mint politikai rendszer működ képes kialakulásához. Lényege abban állt, hogy közvetlen politikai jogokkal élhettek az athéni férfiak. Mivel a n ket, a kiskorúakat, az idegeneket és a rabszolgákat nem ruházták fel ezekkel a jogokkal, megállapítható, 3
2018, Szeptember
hogy az athéni demokrácia kezdeti formában egy kiterjesztett oligarchia volt vagyis egy tágabb csoport uralma. A demokrácia egy ógörög eredetű összetett szó, melyet a démosz (nép) és kratein (uralom vagy er ) szavak alkotnak. A szó eredetének magyarázata alapvet en megmagyarázza a demokrácia lényegét, viszont egy összetett fogalomról és eszmér l lévén szó, szükséges ennek az alaposabb elemzése. 2. Meghatározás Els dleges alkotmányjogi megközelítésként, a modern jogok és szabadságok bölcs jének, Franciaország alaptörvényének 2. szakaszát1 vizsgáljuk meg, mely abszolút módon határozza meg a demokráciát: a nép kormányzása, a nép által a népért.
Más szóval az a kormányzási rendszer, ahol az ország irányításához
szükséges hatalom, az állampolgárok kezében van, mely hatalmat saját igényeik, szerint saját javukra fordítják, a demokrácia által felajánlott el re ismert eszközök által. Ezen eszközök alatt els sorban az id szakos és korrekt választásokat, a népszavazást, továbbá
az állampolgári törvényhozási kezdeményezést értjük2,
Romániában. A meghatározás margójához szükséges hozzátenni, hogy ez képezi az általános szabályt ami alól vannak kivételek, olyan értelemben, hogy nem mindenki élhet a demokrácia által felkínált nép kormányzás gyakorlásával, annak ellenére, hogy román állampolgár. Kivételt képeznek a politikai vagy választási jogképességgel nem rendelkez állampolgárok, vagyis a 18. életévüket be nem töltött személyek a választások 1
gouvernement du peuple, par le peuple et pour le people, Franciaország alkotmánya, 2. szakasz, 1958, október 4 Ro á ia alkot á ya előírja, hogy az álla polgárok törvé yhozási kezde é yezéhez szükséges legalá 00.000 szavazati joggal rendelkező álla polgár aláírása, akik legalá az ország egyéi ek egy egyedé e él ek, ez legalább egye, eleértve Bukarest u i ípiu ot is úgy, hogy i de satlakozó egyé ől legalá 5 szavazati joggal rendelkező álla polgár aláírásával igé yelje a törvé ytervezet elfogadását. Ro á ia alkot á ya, 74.szakasz (1).bekezdés, 2003, November 3
2
4
2018, Szeptember
napjáig, azon nagykorú személyek akiknek cselekv képességük korlátozva van bíróság által, mentális zavaraikból kifolyólag, ugyanakkor azon elítélt személyek akik bírósági határozat által elvesztették választójogukat. Ezen kivételek
alátámasztják és er sítik
a demokrácia viszonylagos
természetét, ami nem minden esetben tekinthet eszmei értéktelenít intézkedésnek, hanem annál inkább ez által valósul meg a méltányosság ami egy ilyen rendszer működéséhez alapvet . 3. A demokrácia változatai Ha tágabb értelemben szeretnénk a demokrácia kormányzati rendszerének változatait áttekinteni, több tíz esetleg több száz válfajával találkoznánk. Gondoljuk csak bele, azokban az államokban ahol demokrácia van, a kormányzási akarat és eszme ugyanaz, viszont figyelembe véve a demokráciára hatással lév tényez ket végeredményben egy egyedi demokrácia alkalmazást kapunk minden államban, ami ráadásul évr l évre változik, a társadalmi igények szerint. Szűkebb
értelemben
viszont, a hatalom forrását
figyelembe
véve
megkülönböztethet , teljes mértékű demokratikus hatalmon gyakorlás, melynek változatai: Közvetlen (direkt) demokrácia mely esetben az állam irányításához szükséges hatalom teljes része a nép kezében van, tehát a döntések kimondottan a közösség akaratát fejezik ki, mely akarat személyesen hoz létre jogi következményeket. Ez f leg a görög poliszok világában kapott alkalmazást, de mára már nem állná meg a helyét a többszörösen is megn tt társadalmakban. Közvetett (reprezentatív) demokrácia melyben a nép akarata által meghatározott politikai osztály gyakorolja a demokratikus elvek alapján az állam irányításához szükséges hatalmat. A demokrácia ezen válfaja megtestesülhet viszonylagos mértékű demokratikus hatalmon gyakorlás által is ilyen értelemben: 5
2018, Szeptember
Félig közvetlen (direkt) demokráciában ahol a hatalmat nem csupán a megválasztott politikai osztály birtokolja, hanem vannak területek, ahol a nép is közvetlenül beleszól a döntéshozatalba. A nép beleszólása a hatalom gyakorlásába lehetséges az állampolgári törvényhozási kezdeményezés, népszavazás, esetleg nemzeti konzultáció által egy törvény tervezet el terjesztésekor. Félig közvetett (reprezentatív) demokráciában ahol a megválasztott politikai osztály hatalma id höz kötött, ennek gyakorlása nyilvános, ugyanakkor, kapcsolat létezik a megválasztott személy és választói között. Más szóval ha a hatalommal él személy, politikai alakulat vagy független megválasztott, nem felel meg az elvárásoknak, vagy másképp cselekszik, mint ahogy azt megígérte, eltávolítható. 4. A demokrácia eszméi Egyik napról a másikra nem lehet államot kormányozni, mivel a tényleges és fenntartható eredményesség eléréséhez szükséges egy hosszú távú célkitűzés, amit az ország felvállal és ezzel azonosul. A demokrácia egyik er ssége, hogy nem csak egy kormányzási rendszer, hanem eszmei irányvonalával is képes megfelelni a hosszú távú fejl désnek. Nem lehet különbséget tenni fontosabb és kevésbé fontosabb eszmék között, mivel akkor a demokrácia már elvi szinten ellentmondana önmagának. Az eszmék között szoros kapcsolat van, úgy, hogy függnek egymástól, és összességükben egy hatásos kormányzási rendszer szilárd alapját szolgálják. Az általános elveket és az EU a koppenhágai kritériumait3 összegezve a demokráciát a legf képpen a következ kben felsorolt eszmeiség jellemzi.
3
A kilencvenes évek elején nyilvánvalóvá vált, hogy a poszt kommunista európai országok igényelik az EU-ba való felvételt. Az EU ezen országok számára dolgozta ki azt a fejlesztési féltétel csomagot, amit teljesíteniük kell, ha igénylik a csatlakozást, amit a koppenhágai csúcstalálkozón ismertetett 1993-ban
6
2018, Szeptember
A
legmeghatározóbb
demokráciai
érték,
az
állampolgárok
közötti
egyenl ség. Minden állampolgár azonos jogokkal és kötelezettségekkel kell rendelkezzen kivétel nélkül, nincs helye semmilyen jellegű megkülönböztetésnek. A törvény által megengedett és elfogadott magatartások gyakorlásának a szabadsága. Itt megemlíthet
többek között az egyéni, mozgás, lelkiismeret,
kifejezés, gyülekezési, gazdasági szabadságok gyakorlásának a tiszteletben tartása. A demokráciában az emberi jogok megfelel védelme és tiszteletben tartása els dleges fontossággal kell bírjon az állam számára, mely arányosan kell megvalósuljon, a születés pillanatától a halál beálltáig. A demokrácia az emberekért van, mégpedig olyan értelemben, hogy a közérdek, hozzájárul ahhoz, hogy az egyén érdekei is megvalósulhassanak. Ebb l kifolyólag fontos a hatalmi egyensúly az állami intézmények és a civil szféra között, annak érdekében hogy senki se éljen vissza a rábízott tisztséggel, s ezt az államalkotó nép javára gyakorolja. A politikai többszínűség tiszteletben tartása, és politikai pártok szabad létrehozása, a törvény korlátain belül, szintén egy demokratikus alapeszme. Ezen alapelv lényege abban, áll, hogy bármely csoportnak lehet sége van arra, hogy fokozottabban beleszóljon a kormányzásba az által, hogy politikai alakulatként, lehet séget kap a hatalom gyakorlására, feltéve, ha elnyeri a választópolgárok szimpátiáját.
Az új demokráciákban ez az eszme jelképes értékű is, mivel a
politikai szabadságnak a biztosítéka. Az állami intézmények közötti hatalom megosztás tiszteleteben tartása, más szóval, senki sem szól bele a másik hatáskörébe, így kölcsönösen egyensúlyba tartják a rájuk bízott hatalmat. Általánosan a bírói, a végrehajtói és a törvényhozói hatalom közötti megosztásról beszélhetünk. A demokráciában az állam tiszteletben tartja és aláveti magát a törvényeknek. Más szóval törekszik a jogállamiság megvalósítására, az által, hogy a törvényt az 7
2018, Szeptember
igazságügyi szervek el tt egyenl en alkalmazza minden állampolgára esetében, kizárja, hogy a hatalmat gyakorló személyek kibújhassanak a törvények alkalmazása alól ugyanakkor, elfogadja, hogy kizáróan a bíróságok határozata által lehet kényszerít intézkedést meghozni, a területén. Törekvés arra, hogy az állami intézmények megbízhatóak legyenek és az állampolgárok érdekeit szolgálják minden esetben. Ha kialakul a bizalom az állampolgár és az állami intézmények között, más szóval az egyén szívesen tesz eleget kötelezettségeinek, mert tudja, hogy az állam az
érdekeit képviseli, akkor a
demokrácia is csak er södik. A többség akaratának a tiszteletben tartása, a döntések hozatalakor úgy, hogy az érdek kisebbségeknek az akarata ne maradjanak figyelmen kívül és az számukra is szülessen elfogadható megoldás. 5. A román demokrácia napjainkban A demokrácia alkalmazásának els
lépése, hogy egy állam hivatalosan is
felvállalja és törvénybe foglalja a demokratikus államberendezkedést. Románia alkotmánya nem határozza meg in terminis, hogy mit ért a demokrácia alatt, viszont többször is hangsúlyozza és említést tesz ennek eszméir l, tehát per a contrario azonosul mindazzal amit a demokrácia képvisel. Ebben az értelemben megemlíthet
az alaptörvény 1. szakaszának (Ő) bekezdése mely
értelmében az alkotmányos demokrácia keretén belül szervezend meg, a hatalom elválasztásának és egyensúlyának a megvalósítása, a Román Köztársaságban. Ami az eszmék általi azonosulást illeti, ennek tiszteletben tartása már nem a jogtudomány feladata. Mivel, a jog csak megmutatja, a helyes irányt, az már az embereken és különböz érdekcsoportokon múlik, hogy mennyire akarnak ehhez igazodni.
8
2018, Szeptember
Viszont mivel egy összetett rendszerr l lévén szó, csupán a törvény szövege nem elegend s nem is biztosíték arra, hogy az állam mely alkalmazza sikeresen élvezheti is az általa nyújtott el nyöket, mivel több tényez nek is hatása van a demokrácia általi fejl désre. Fontos az, hogy milyen kormányzás volt a demokrácia el tt, mennyire áll jól gazdaságilag az ország, mennyire képes és akar be kapcsolódni a világgazdaságba, a lakosság állampolgári nevelése mennyire fejlett, milyen mértékű a korrupció, ugyanakkor milyen politikai akarat uralkodik és mennyire hozzáért politikusok kerülnek hatalomra stb. Ha Romániát vizsgáljuk ezen tényez k tükrében hamar megállapítható, hogy a mi társadalmunk nagyon sok ilyen tényez esetében még sokat kell pótoljon, tehát nem meglep , hogy ez által a román demokrácia hiányosan nyer alkalmazást. Ezek után kijelenthet , hogy Romániában a félig közvetlen és közvetett demokrácia változatának a párosítása érvényesül, továbbá, hogy jelenleg szemmel láthatóan ez napról napra egyre inkább teret nyer.
9
2018, Szeptember
Áttekintés Mikó Imre jogászi pályájáról A polihisztorok kora véget ért Brassai Sámuellel,-véleménye szerint- viszont ez nem jelenti azt, hogy azóta nem születettek és alkottak, hozzájuk hasonló tulajdonságokkal rendelkez
személyek. Mikó Imre közéjük
tartozik, mivel nemcsak jogászként alkotott nagyot, hanem az egész XX. század egyik meghatározó közéleti személyisége is volt Erdélyben. A jogászi pálya mellett életében méltón helytállt íróként, műfordítóként, helytörténészként, politikusként, nyelvészként, szakíróként, tanárként, unitárius egyházi vezet ként.
Mindezek
mellett még a családjának is nagy fontosságot tulajdonított. Egyik unokája visszaemlékezése szerint, nagyszerűen tudott koncentrálni: otthon egy ablak el tt állt az íróasztala, körülötte zajlott az élet, gyermekei játszódtak, de
zavartalanul
írt, dolgozott. 1911 március 27-én született Bánffyhunyadon, Mikó L rinc Kolozs vármegyei járásbíró és Zsakó Aranka els
gyermekeként, a háromszéki bölöni
székély Mikó köznemesi család sarjaként. Már kiskorában szigorú, de ugyanakkor hatásos nevelésben részesült, mely egész életét végig kísérte, s megmutatkozott a munkaszeretetben, pontosságban, rendszerességben. Középiskolai tanulmányait a kolozsvári Unitárius Kollégiumban végezte, ahol megjelent a társadalomtudományok iránti fokozott érdekl dése, a történelem és a nemzeti értékek iránti szeretete. 1928 - ban szerzett érettségi oklevelet annak ellenére, hogy a román nyelv miatt csak nagyon kevesen tudtak ezen a vizsgán sikeresen helytállni.
10
2018, Szeptember
Tanulmányait a jog mellett az Unitárius Teológiai Akadémián is folytatta. Itt Ő félévet, végzett el de úgymond „látogatás nélkülin”, vagyis bejárogatott órára, vizsgázgatott, légátus is volt, de ezzel egy id ben végezte a jogot. Tulajdonképpen a püspökségen dolgozó édesapja kérésére kezdte el a teológiát, azért, mert a frissen felvételiz k között a jelentkez knek nem volt érettségijük. Így az intézet szinte elvesztette egyetemi rangját. A másod év végi záróvizsgára viszont már nem jelentkezett. Választásában valószínű nagy szerepet játszott a családi hagyomány, mivel felmen i és oldalági rokonai közül huszonketten voltak jogászok. Itthoni jogi tanulmányait, - mely a doktori cím megszerzésével zárult- 1934ben fejezi be a kolozsvári I. Ferdinánd Román Egyetemen. Disszertációjának címe a Székely közületi kulturális önkormányzat, mely napjaink jogászának ábrándi téma lenne egy doktori szakdolgozat témájaként, de abban az id ben még váratott magára a párizsi Kisebbségi Szerz dés gyakorlatba ültetése az állam részér l, melyet Románia ratifikált, s melynek 11. szakasza4 valós jogi viták születésének megoldására adott okot. A disszertáció nagy sikernek örvendett, számos román és magyar jogtudós méltatta tartalmáért és szakmaiságáért is. A Magyar Kisebbség című folyóirat magyarul és románul is közölte. 1934 és 1936 között alkalma van külföldön diákoskodni, ismerkedni a nyugati világgal, nézeteivel. Tapasztalatait a jogtudomány terén f leg Párizsba fejlesztette, de a lehet ségekhez mérten részt vett más nyugati országok rendezvényein is.
A társalgás Európa idegen nemzeteivel nem jelentett gondot
Mikónak, hisz ekkor már öt nyelvet ismert, melyek mellé a kés bbi fogságba az oroszt is megtanulta, amib l 19őŐ-ben államvizsgát is szerzett Bukarestben. Mikó Imre publicisztikai munkássága jogászként a kisebbségjog köré szervez dik. Írásainak f témája az erdélyi magyar kisebbség jogi helyzete volt, Románia hozzájárul ahhoz, hogy az erdélyi székely és szász közületek ek a ro á álla elle őrzése ellett vallási és tanügyi kérdésekben helyi önkormányzatot engedélyezzen, 1919. december 9-i párizsi kise ségi szerződés, Ro á ia és a szövetséges és társult főhatalmak között
4
11
2018, Szeptember
melyet igyekezett nemzetközi vonatkoztatásban is taglalni. Ezek a tanulmányok, bibliográfiák f leg a Magyar Kisebbség, az Erdélyi Múzeum, a Keleti újság című folyóiratokban jelentek meg. 1937-ben a Magyar Kisebbség mellékletet indít Kisebbségi Jogélet címen, s a lap egyik szerkeszt ének Mikó Imrét kérik fel, Asztalos Sándorral együtt, akik 6 lapszámon keresztül tesznek eleget ennek a felkérésnek. Elméleti tapasztalatait, ügyvédként is gyakorlatba ültethette 1938-39 között, amikor több ízben is sikeresen felmentették vádlottjait. Irodája Kolozsváron volt, véd ügyvédként f leg az erdélyi értelmiség ellen irányuló, a hatalom részér l érkez
túlkapott, mára nevetségesnek tűn
vádak jelentéktelenségét kellett
bizonyítania, aminek Mikó nagyszerűen eleget is tett. Jogászi pályájának legf bb tudományos munkája az 19ŐŐ-ben napvilágot látott 552 oldalas Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika című monográfia megírása. A mű tárgyilagos, el ítélet mentes s a már tapasztalt kisebbségjogász tehetségével íródott. Tárgya a történelmi Magyarország korszakai jogtörténeti megvilágításból. 1944 októberében szovjet katonák Mikó Imrét letartoztatták és hadifogságba vitték az Azov tengeri kiköt városba Taganrogba. A fogságban eltöltött évek, megviselték, teljesen újraértékelte az életet, viszont nem veszítette el a reményt, a dolgozni akarást. Ugyanakkor nem csak ez változott meg a három és féléves távolléte alatt, hanem amellett, hogy hatalomváltozás következett be, a jogász közéleti szerepe is háttérbe szorult a szocialista Romániában. Más szóval már nem lehetett ugyanaz a hangvételű, kisebbségjogász mint el tte. Ebb l kifolyólag a fogság után nem is tért vissza gyakorló jogászi hivatásához, 1956-ig orosztanárként dolgozott, ahonnan a forradalom okozta állami el vigyázatosság miatt távolították el. Ezt követ en, raktáros egy könyvterjeszt vállalatnál, kés bb könyvárus, s élete utolsó szakaszában könyvszerkeszt
a Kriterion Kiadó kolozsvári fiókjánál. 12
2018, Szeptember
Könyvekkel kapcsolatos tevékenységér l így nyilatkozik: ,,...a könyv nálunk nemcsak írásmű, hanem ügy és tett”. Ennek ellenére nem fordít hátat hívatásának, hanem a lehet ségekhez mérten, párhuzamosan a kenyeret adó munkája mellett figyelemmel kíséri a magyar, román, szovjet és a kommunista blokk államai által elérhet jogi szakirodalmat. A hatvanas évek elején ismét publikál viszont névtelenül, és a kisebbséget érint jogi témákat csak vigyázva taglalja, úgymond elrejtve próbál foglalkozni azzal ami neki az eredeti hivatása. Erre a jog publicisztikai korszakára inkább a törvények szövegének ad litteram , közérthet értelmezése jellemz és semmiképp a saját néz pontok, vélemények kinyilvánítása. Értekezleteib l kitűnik, hogy a kisebbség jogegyenlőséget csak akkor élvez, ha nyelvi jogai tiszteletben tartja az állam. Élete utolsó éveiben ismét visszanyerte a régi kisebbségjogászi hangvételét, viszont, a rendszer által elvárt stílusban. Ennek margójára csak annyit említünk, hogy azokat a lapokat melyekbe a háború el tt közölt nagyjából beszüntette az állam. Nem lett a rendszer embere csak úgy próbált eleget tenni a jogterjesztésnek, hogy az, az államberendezkedés nézeteinek is megfeleljen. Ehhez is külön tehetség kellett, úgy szólni kényes jogi témákról a közvéleményhez, hogy ez ne tűnjön fel a szocialista cenzúrának. A témakör ami foglalkoztatja továbbra is a kisebbségjog , a nemzetiség és a kollektív jogok. Írásai, munkássága mellett, a szellemiség melyet
képviselt tovább él az
nevét visel szakkollégium, jogvéd szolgálat és ösztöndíj által. Továbbá emlékét méltón rzik a róla született írások, ugyanakkor gyermekei, unokái, dédunokái. 1977. március 21-én halt meg . Örök nyugalomra kolozsvári Házsongárdi temet be helyezték. Eszméi, nézetei viszont itt maradtak nekünk, erdélyi társadalmunk építésére. A jogászi életútja mellett, egy ma is helytálló idézetével emlékezünk rá: 13
2018, Szeptember
„Egyetlen kisebbség sem pusztul el csak azért, mert jogai nem voltak törvénybe iktatva, viszont egyetlen kisebbséget sem tartott meg a törvény betűje. ” Megj. Az áttekintést Balázs Sándor: Mikó Imre élet-és pályakép, Mikó Ferenc: Aki előttem járt írások és A romániai magyar irodalmi lexikon elektronikus kiadása alapján állítottuk össze. Köszönet Mikó Ferencnek az áttekintés megírásához nyújtott segítségéért.
14
2018, Szeptember
WERB CZY HAGYATÉKA.
Ki volt Werb czy István? Ez nem egy jogtudományi
kérdés. Werb czy István
egyike azon személyeknek, akik az általános műveltség személyiségeihez tartoznak. Az általános
iskola
történelem
óráján
megtanultuk, hogy híres törvénykönyve, a Tripartitum,
avagy
Hármaskönyv
a
magyarán
középkori
történelem
legjelent sebb
Jelent sebb
irodalmi
a
magyar
jogalkotása.
alkotásokban
is
megjelenik alakja. Hiányozhatott volna az Gárdonyi Géza Egri Csillagok című közkedvelt regényéb l? Nem, hiszen a kor egyik meghatározó személyisége volt. Folyóiratunk „életpályák” rovatának eddig megjelent cikkeihez képest kissé rendhagyó módon szeretnék Werb czyr l beszélni. Éppen ezért csak futólag jegyzem meg, hogy felvidéki köznemesi család sarja, született valamikor 1460 és 1470 között, Verb cön, Ugocsa vármegyében(ma Ukrajna). Ifjú korában bejárta Európát, jogi tudásának jelent s részét azonban Lengyelországban szedte fel. Csak úgy ragadtak rá a jogi ismeretek, hiszen izzigvérig jogász volt, különösen tehetséges. Nemcsak értelme, hanem a jog iránti szeretete emelte t korának legnagyobb prókátorai közzé, európai mércével persze, hiszen Magyarország szerte vetélytársa nem akadt. Nem bonyolódom a Tripartitum leírásába, hiszen egyrészt nem vagyok jogtörténész, másrészt külön könyvet lehetne írni róla.
15
2018, Szeptember
Röviden, a törvénykönyv kódolta mindazokat a régi Árpád-házi királyi rendeleteket, amelyek Werb czy korában aktuálisak voltak. Többek között központi helyet szentelt András király Aranybullájának és ez utóbbi módosításának, amelyek közül is a legjelent sebbet Károly Robert király rendelt el. Az Aranybulla és a f bb királyi rendeleteket Werb czy olyan rendszerben állította föl, amelyek felszentelték az ősiség rendjét. Mit jelent ez az „ siség”? Lényegében a nemesi rend státusának a szabályozása. Akkoriban, Werb czy korában a nemesség, vagyis a nemesek összessége képezte a „a magyar nemzetet”. A Tripartitum átfogóan rendelkezett az alkotmányos jogrendr l, a polgári jogról, a polgári perrendtartásról, nem hagyva szabályozás nélkül a büntet jogot sem. Mindez történt persze a középkori társadalmi viszonyok szerint és annak korlátai között. A jobbágyok státusa is szabályoztatott a Tripartitumban. És itt álljunk meg egy pillanatra. Nemcsak a kommunista történészek, hanem liberálisabb el djeik többé- kevésbé negatív figuraként kezelték Werb czy Istvánt. Nemcsak a jobbágyok földhöz kötése miatt. Werb czy olyan jogászként van még akár ma is bemutatva, mint aki kiszolgálta kora oligarcháinak, f nemeseinek az érdekeit. Az ilyen „értékelések” alkalmával kritikusai rámutatnak arra, hogy bár bizony köznemesként született, pályafutása során hamar „megtollasodott”, birtokai egyre n ttek, végül már, vagyona alapján inkább f úrként lehetett volna emlegetni. Szerintem téves a megítélés kiindulópontja is. Werb czy nem harácsolt, nem hamisított,
korának „sztárügyvédje” is volt. És akkoriban, bármilyen züllött
állapotok léteztek, Mohács el tt és Mohács után is, bizony aránytalanul jobban volt megfizetve a „szakember”, mint manapság. Másfel l, téves a vagyoni helyzet szerinti megítélés, hiszen Werb czy egyáltalán nem árulta el azt a társadalmi osztályt, amelynek szülöttje volt. S t, igen er s személyiségként olyan er t pumpált a nemzetbe, amelyet sem az Aranybullát 16
2018, Szeptember
kicsikaró felkel szabad királyi szolgák, sem utódaik, Mátyás királlyá koronázását követel , Rákos mez n kardjukat rázó tizenötezer köznemes nem ért el. Werb czy er t, akaratot és identitástudatot lehelt a magyar nemzetbe és ez még akkor is érvényes ha, ismétlem, a magyar nemzet akkoriban „csak” a nemesek összességét jelentette. Mi magyarok kiválóan értünk nagyjaink leértékeléséhez. A középkor történelmét leegyszerűsít
szobatudósok hajlamosak olyan
társadalmi struktúrát felmutatni, miszerint a XVI. századi Magyarország nemesei a lakosság egytizedét sem tették ki, míg a lakosság nagy többsége jobbágy volt. Ez korántsem igaz. A Tripartitum egyik nagy érdeme, hogy a székely nép kollektív nemességét szenteli fel. Mivel a székely nemzet akkoriban negyvenezer katonát volt köteles állítani háború esetén, joggal feltételezhetjük, hogy a székelység lélekszáma jóval meghaladta a százezer f t. Ugyanezt a kollektív nemesi státust élvezték a szászok is, k sem apadtak soha a XVI. század folyamán százezer f alá. A román történészek úgy állítják be az erdélyi románságot, mint etnikai és vallási hozzátartozásuk miatti jogfosztott és elnyomott jobbágyok tömegét. Ennek a „képnek” teljesen ellentmond az a tény, hogy a Máramaros, Krassó- Szörény és Hátszeg románjai túlnyomó többségükben nemcsak szabad emberek, hanem katonanemesek voltak. És nemcsak e vidékek románjairól van szó. Tehát, ami Erdély lakosságát illeti, bátran elmondhatjuk, hogy ha a nemesek nem is voltak többségben, nem álltak messze ett l az aránytól az összlakossághoz mérten. Hogyan szentesíti az siség eme rendjét a Tripartitum? A köznemesekr l általánosan rendelkezik. Kik a köznemesek? Általánosan elterjedt nézet az, hogy olyan földbirtokosokat illetünk ezzel a névvel, akik nem rendelkeztek f nemesi, azaz bárói, grófi, vagy hercegi ranggal, és ez utóbbiakat megillet öt, hét, illetve kilencágú koronával családi címerükön. 17
2018, Szeptember
Valójában, a köznemesség elnevezésében a „köz” szócska jelentése nem szinonima az „általános” vagy „közönséges” szavainkkal. Inkább a „közös” szó jelentése jöhet számba. Arról van szó, hogy eredetileg a nemesek túlnyomó többsége nem rendelkezett saját vagyonnal, hanem, mint egy-egy település lakosai közösen voltak tulajdonosai falujuk határain belüli földterületeiknek. Ennek fejében katonai szolgálatra voltak kötelezve, gyerekkoruktól fegyverforgatásra és szigorú fegyelemre tanították ket közösségeik harcedzett veteránjai. Ezeket a birtokokat nem lehetett felosztani, sem a saját ideális részt elidegeníteni. Viszont, a birtokrész örökl dött egyenes vagy oldalágon. Eredetileg szinte minden nemes közbirtokos nemes volt, régebbi dokumentumok (Aranybulla) szerint „királyi szolgák”. Elterjedt elnevezés volt a „részes nemes” megjelölés is. Id vel, a tatárjárás miatt és a törökök dúlásainak következtében sok ilyen közösség eltűnt, vagy annyira meggyengült, hogy katonai kötelezettségeinek ellátására képtelen lett. Az is el fordult, hogy egy-egy atyafi különös érdemeinek elismeréseként külön birtokot kapott, vagy leleményesen ilyen birtokot szerzett jobbággyá igázva a falubeli embereket. Erdélyben f leg a hegyvidékek lábainál elhelyezked
településeken
megmarad az si struktúra. A Tripartitum ezen népek falvait nevezi „osztályos atyafiaknak”, ami azt jelenti, hogy az ilyen falvak népei továbbra is katona nemesek maradtak. Birtokaik óriásiak voltak, habár közösek. Például, a Rákóczi féle szabadságharc el tt a Magyarvalkói Nemes Atyafiak Közbirtokossága mintegy negyvenezer hektárból állt. Körülbelül száz család volt részese, osztályos atyafia ennek az óriási birtoknak, átlagban négyszáz hektárnyi résszel egyenként. „Ülj törvényt Werb czy..”, hirdeti Ady Endre kigúnyolva korának elmaradott társadalmát. Részben igaza volt. De csak részben… Mert, ha nincs Werb czy, talán nincs ma székely nemzet. Talán nincsen minden székely falu határában a közösségnek sokszor tízezer hektáros vagyona. És 18
2018, Szeptember
nemcsak
Székelyföldön
maradt
meg
mára a vagyon. A fent
említett
magyarvalkóiaknak is van még vagy ezer hektárja, Kalotaszegen. Ja, hogy a Tripartitum által megmentett óriási erd ket Schweighoffer vagy más élelmes vállalkozók értékesítik maguk hasznára, ahelyett, hogy a székelyek passzív jövedelmük 2-3%-át félretéve nagyobb befektetéseket eszközölhessenek, mint egyes primitív harácsolók, ez már nem Werb czy hibája.
védte véreit ő00
éven keresztül. Védte a köznemességet a f urak ellen. Saját ostobasága ellen az embereket senki sem védheti. Hiába na, szemesé a világ, ezt is kimondja Werb czy. Nem gondolta volna sem, hogy az „osztályos atyafiak” kifejezés nem közös kiállást fog jelenteni egykoron, hanem megosztottságot, amelyet bárki eszes számító felhasználhat saját meggazdagodására.
Megj.: Az írás Sz cs Sándor Attila tollából származik 19
2018, Szeptember
20
Kiemelt partnerünk
www.kji.hu
Partnereink:
www.karpatjog.hu
www.jogaink.ro
Média Partnereink: Erdélyi Jogász
Jogász esettanulmány Verseny